Asztalos Lajos Fey Lászlóhoz írt nyílt levelében visszautasítja az önkormányzattal kapcsolatos hasonlatát. Fey László ugyanis az önkormányzatot a kommunizmushoz hasonlítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./: szép eszme, de nem sikerült megvalósítani. Az önkormányzatnak hagyománya van, csak a parancsuralom alatt kivihetetlen. Fey azt is kifogásolta, hogy az önkormányzati elképzeléseket nem szakértők dolgozták ki. Hát kik a szakértők? Lelkes emberekről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

"A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./"

"Románia elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, reagált máj. 22-én az AFP kérdésére Traian Chebeleu. Az Amnesty International máj. 22-én nyilvánosságra hozott jelentése erősen elmarasztalta Romániát. Chebeleu elismerte, hogy "bizonyos tökéletlenségek" előfordulnak, de a román kormány folyamatosan ügyel arra, hogy az emberi jogok és a nemzetiségek iránti türelem érvényre jusson az országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"A Varadinum zárónapjára érkezett díszvendégek között volt Csoóri Sándor is, a Magyarok Világszövetségének elnöke. "A Varadinumon első alkalommal vettem részt, de Nagyváradon már számos alkalommal jártam." - mondta. "Azzal, hogy itt a 900 éve elhunyt Szent Lászlóra emlékezett, Nagyvárad magyarsága hitet tett amellett, hogy a történelem nem csupán röpke 70 év, amit át lehet írni." A Magyarok Világszövetsége elleni támadásokról elmondta, hogy a választmányi ülésen tisztázódott, a vádak nem állják meg a helyüket. Érthetetlen számára, hogy olyan emberek, akik nem tagjai a szövetségnek, nyílt levélben támadják azt. Arra az állításra, hogy a Magyarok Világszövetsége kizárólag a népi-nemzeti ideológia szószólója, így válaszolt. "Ha így volna, még az is elfogadható lenne, hiszen a világszövetség éppen arra vállalkozik, hogy összefogjon egy szétforgácsolt nemzetet." Az 1992-es kongresszusra meghívták az akkori ellenzéket is, ennek ellenére nem jött el sem Konrád György, sem Esterházy Péter, a többi sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

A Romániai Magyar Dalosszövetség /RMD/ 1994. szept. 17-én alakult meg Kolozsváron, az 1921-1947 között működött Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint az 1948-ban született Bartók Béla Dalosszövetség hagyományainak utódja szeretne lenni, kezdeményezője Guttmann Mihály nyugalmazott kolozsvári zenetanár. A szövetség központja Sepsiszentgyörgyön található, tíztagú operatív vezetőségük van. Az RMD elnöke László Attila sepsiszentgyörgyi zenetanár. Az aradi Vox Juventutis gyermekkórus 39. tagként lépett be a szövetségbe. A Vox Juventutis részt vett a 14. Nyárádmenti Találkozón, mert a szórványban nincs kivel összemérni tudásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Máj. 25-én nyitja meg közös könyvesboltját a budapesti Akadémiai Kiadó és a pozsonyi Kalligram Kiadó Dom Kníh Akadémia Könyvesház néven. A boltban - a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkereskedés közvetítésével - árulni fogják a romániai magyar könyveket is. A könyvesházat ünnepélyesen megnyitja Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, Kozma Mária csíkszeredai írónő pedig könyveit fogja dedikálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

A bukaresti A Hét hetilap három egymást követő száma nem jelenhetett meg. A kiadó anyagi nehézségekre hivatkozott. A szerkesztőség elkészítette a számokat, így a 17. szám, amelynek ápr. 28-án kellett volna megjelennie, máj. 19-én látott napvilágot, de pótolják a többi elmaradt számot is, júniustól visszaállnak a megszokott megjelenési rendhez. /A HÉT újra megjelenik. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 24./

Máj. 20-21-én ötéves fennállását ünnepelte a Romániai Magyar Cserkészszövetség Gyergyószárhegyen. Az ünnepségen 55 cserkész-csapat /38 helységből/ vett részt, ezer cserkésszel. A találkozó ünnepi szentmisével kezdődött, majd Gaál Sándor, a szövetség elnöke mondott beszédet. Kulturális program következett, majd sportvetélkedő és egy kiállítás megtekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Ion Iliescu elnök nyitotta meg Bukarestben az ET, az EBESZ, az UNESCO és a romám kormány által szervezett nemzetközi szemináriumot, amelynek témája a tolerancia volt. A szemináriumon 53 ország képviseltette magát. Iliescu kifejtette, hogy Romániát, a román népet a nyitottság, a megértés, a tolerancia jellemzi. Iliescu az etnikai vegyes házasságban élők nemrég megalakított Harmónia Alapítványát hozta fel példának. A konferencia főelőadója Michel Foucher egyetemi tanár volt, aki abból indult ki: megdöbbentő, hogy még ma is konferenciát kell szentelni ennek a témának. A tanácskozáson a romániai roma szervezet képviselője tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok a roma helyett cigánynak kívánják nevezni etnikumukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A szeminárium máj. 24-én és 25-én munkacsoportokban folytatja munkáját. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Romániában 1994-ben 575,4 millió dollárt tett ki a külföldi befektetések értéke. Ez nagymértékű emelkedést jelent, mert 1993-ban 134,7 millió, 1992-ben 290,4 millió dolláros volt a külföldi beruházások nagyságrendje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

"Máj. 25-én Ana Bladiana és Nicolae Prelipceanu PSZ vezetők jelenlétében Temesváron felavatták a Forradalom Dokumentációs Központját. Az eddigi gyűjtő- és rendszerező munka javát dr. Traian Orban, a Forradalom Emlékezete Társaság elnöke végezte el. Iosif Continas temesvári újságíró elmondta, hogy tanúvallomásokat és dokumentumokat tartalmazó magánlevéltárát is a most fölavatott központnak ajánlja fel. Ana Bladiana költőnő, a Polgári Akadémia Alapítvány elnöke elmondta, hogy a temesvárihoz hasonló dokumentációs központ Máramarosszigeten is létesült, annak ő az egyik kezdeményezője. Mindezekért vezércikkben "fenyítette meg" őt a Vocea Romaniei, a kormány lapja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"

Páskándi Géza író 62 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után máj. 19-én elhunyt /Szatmárhegy, 1933. máj. 18. - Budapest, 1995. máj. 19./. Máj. 29-én helyezik végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

A Vocea Romaniei kormánylap számon kérő jelzése nyomán az ügyészség eljárást indított a bukaresti Ziua napilap ellen, amely azt állította, hogy Iliescu elnököt, aki Moszkvában végezte tanulmányait, beszervezte a KGB. /Magyar Nemzet, máj. 25./

Borbély László, Maros megyei RMDSZ-képviselő, a Romániai Európai Integrációs Bizottság tagja máj. 15-20-a között részt vett Svédországban a svéd integrációval és Románia európai integrációjának jelenlegi stádiumával foglalkozó megbeszéléseken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 539. sz./

"Petre Roman volt miniszterelnök, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője a jövő évi választásokon arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. "Iliescu elnök szerintem nem jó példakép Romániának, mert valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett" - hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ "

"Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./"

Az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások rövid időn belül folytatódnak, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő máj. 24-i sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Márton Árpád reagál Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./: egyetért gondolataival, az önrendelkezési jog kinyilvánítása megtörtént az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatával. A kivitelezését az RMDSZ a kolozsvári kongresszusán kell megkezdeni, ki kell dolgozni a megvalósítás módozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Húsz évet kellett várni, hogy Apáczai Csere Jánost ábrázoló, egész alakos mészkő dombormű, Gergely István szobrászművész munkája, méltó helyére kerüljön, a nevét viselő kolozsvári középiskola dísztermében. Máj. 23-án volt a szobor ünnepélyes avatása. Csiha Kálmán református püspök, majd Szilágyi Júlia igazgatónő mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./

"A legveszélyesebb a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és a Vatra Romaneasca, mert a Nagy Románia Párt valamennyi romániai kisebbség ellen küzd, az RNEP-nek viszont egyetlen ellensége van, a magyarság, mondta Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke. Az RNEP 1989 után alakult, tele volt szekusokkal és volt kommunista vezetőségi tagokkal. Bizonyítékai vannak arra, hogy "előre megfontoltan szítják a gyűlöletet, amiért egy demokratikus jogállamban már rég lesújtott volna rájuk a törvény." 1990-ben az RNEP Kolozs megyében 15 százalékot kapott, az 1992-es választásokon viszont 55 százalékot. Iliescu szándékosan hagyja működni Funart és a többi szélsőséges politikust, jelentette ki Buracu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27., átvéve a Magyarország 20-as számából./"

"RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"A két szélsőséges szenátor, Adrian Paunescu /Szocialista Munkapárt/ és Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt/ a parlamentben a tőlük megszokott, már-már útszéli hangon támadta az RMDSZ-t máj. 29-én, azonnali ügyészi beavatkozást követeltek az RMDSZ ellen. Tudor követelte: nyilvánítsák nemkívánatos személyeknek Románia területén az "összes külföldi agitátort, akik a lázadás szikráit szórják szét", továbbá mindazokat az RMDSZ-beli radikálisokat, akik súlyosan megsértik a románok nemzeti jelképeit és tiltsák be az RMDSZ-t. Emil Tocaci nemzeti liberális képviselő felszólította a kormányt, hogy jún. 30-ig válaszoljon a parlamentben a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésére vonatkozó "igazságtalan vádakra". A szenátorok magyarellenes kirohanásaira Frunda György válaszolt, javasolva, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

A máj. 29-i romániai lapok beszámoltak az RMDSZ kongresszusáról. Az Adevarul szerint irredenta megnyilvánulások hangzottak el, az újságok elítélték Torgyán József kisgazdapárti elnök beszédét. A lapok a mérsékeltek radikalizálódását érzékelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Máj. 29-én Bukarestbe érkezett Mihail Csigir fehérorosz miniszterelnök, eleget téve a román kormányfő meghívásának. Az előzetes egyeztetés szerint aláírják a gazdasági együttműködési román-fehérorosz megállapodásról szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

"A háborús évek Romániájának zsidókkal szembeni magatartásának szerecsenmosdatása a hetvenes években kezdődött, amikor akciót indítottak Antonescu marsall, volt náci vezető rehabilitálására. A kampány célja a románok "emberségének" szembeállítása a magyarok "barbárságával". Ezt szolgálta dr. Alexander Safran genfi rabbi - korábban /1940-1947/ Románia főrabbija - beszéde a román parlament ülésén, idén márc. 28-án. A vészkorszak tanulmányozására létesített Rosenthal Intézet segítségével nemrégiben megjelent mű, a The Tragedy of Roman Jewrey több szerzője ápr. 12-én Safranhoz írt nyílt levelében fejezte ki csalódását a rabbi beszéde miatt. A beszéd segített tisztára mosni Románia szerepét 270 ezer román zsidó elpusztításában. /A nyílt levelet az amerikai zsidóság lapja, a kanadai Menora közölte: Menora /Torontó/, máj. 5. - átvette: Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 31./"

A napokban jelent meg az RMDSZ Gazdasági Főosztálya és a csíkszeredai Pro Print Rt. közös kiadásában két fontos kiadvány: A hitelek és a hiteltípusok Romániában, a másik pedig A szövetkez/z/etek című szövetkezeti kézikönyv. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Bombagyanús küldemény érkezett Ausztriából, Grazból, máj. 31-én az RMDSZ bukaresti székházába, Markó Béla címére. Értesítették a rendőrséget, akik megvizsgálták a csomagot, de az nem robbant fel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Hírlap, jún. 1./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa világos programot adott és pozitív jelzést küldött a román társadalomnak, szögezte le Markó Béla elnök, a szervezet jún. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ céljait parlamenti úton kívánja elérni. Ugyanakkor veszélyesnek minősítette a példátlanul súlyos támadást a magyar érdekvédelmi szervezet ellen: terrorista, törvényellenes, félkatonai, nemzetellenes jelzőkkel illették, követelték betiltását, vezetőinek bíróság elé állítását. Az RMDSZ új programja nem terjeszt elő etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó igényt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A Romania Libera szerint a bukaresti amerikai nagykövetség az idegen országok zászlajáért és himnuszáért járó súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Nastasénak, a képviselőház elnökének. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Nemzet, jún. 2./