Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári kongresszusáról, amely megerősítette az előző, a brassói kongresszus téziseit, vállalta a területi autonómiát. Markó Béla a folytonosság hordozója, kifogástalanul képviselte az autonómia ügyét, Tőkés László elismeréssel fogadta újraválasztását. Markó Béla beszámolójából egyedül a Neptun-ügy említésének a hiányát kifogásolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3-4./

A Gyergyói Területi RMDSZ kongresszusi küldöttei máj. 30-án összegyűltek, hogy értékeljék a kolozsvári kongresszus munkálatait. Eredménynek könyvelték el a területi autonómia programba iktatását. Nagy Benedek ügyében hiányolták, hogy a kongresszus nem mondta ki: nem tartja képviselőnek. Ki kell deríteni, hangoztatták, hogy ki terjesztette a kongresszus végén Nagy Benedek inkriminált röpiratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Az RMDSZ IV. kongresszusának napjaira időzítve jelent meg az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kiadásában a Fehér könyv /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/. Az előszót Bodó Barna írta, a könyv Gál Mária, Gajdos Balogh Attila és Imreh Ferenc tényfeltáró publicisztikáit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 3-án az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett, Kolozsvár után az erdélyi szórványtelepüléseket keresi fel, Torockóra, Nagyenyedre, Gyulafehérvárra látogat, Brassó és Kolozs megye vezetőivel is fog tárgyalni, majd Székelyföldre vezet útja, amely jún. 8-án ér véget. Jún. 4-én a bukaresti televízió közvetítette azt az eszmecserét, amely Tabajdi Csaba és Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus között folyt Kolozsváron. Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy az autonómiának démoni jelentést tulajdonítanak. Nem hiszi, hogy a Bolyai Egyetem és a kolozsvári magyar főkonzulátus veszélyeztetné az államot. Grigore Zanc szerint az elszigetelődés gyanakvást keltene. Az államtitkár az RMDSZ vezetőivel folytatott beszélgetéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok nem panaszkodnak, hanem cselekszenek, vállalkozni akarnak. Konkrét példákkal is megismerkedhetett, hogy a magyar vállalkozókat megkülönbözetéssel sújtották. /Új Magyarország, jún. 6./

A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./

A legfontosabb az iskolakérdés, az egyházak vezetői már sokszor kérték az iskolák visszaadását, de eredménytelenül. A görög katolikusok részben visszakapták ingatlanaikat. Engedélyezték az úgynevezett katolikus szemináriumok létét, Gyulafehérváron berendezkedett egy katolikus gimnázium, amelynek filiáiként osztályokat hoztak létre Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes elmondta, hogy 35 ezer lelkes városában 22,5 ezer katolikus él /57 %/, a katolikus szemináriumot az egyetlen kilencedik osztály jelenti. Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban van egy-egy párhuzamos osztály, a városban működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Kolozsváron a Báthoryban van 9-10. osztály. A katolikus óvoda - ferences nővérek vezetik - magánóvodaként ősztől indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

"Borsos Géza a kolozsvári RMDSZ-kongresszus végén bejelentette, hogy lemond SZKT-tagságáról és kilép az RMDSZ-ből. Ezzel kívánt tiltakozni a Nagy Benedek ügyében hozott döntés ellen. Nagy Benedek tette "az erdélyi magyarság ellen elkövetett bűn", ezért igazságot kellett volna szolgáltatni. Hibának tartja, hogy a kongresszus nem indított vitát Székelyföld reprezentációjáról, mert a vezetési struktúrákban Székelyföld alulképviselt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ "

Amennyiben elfogadják az ET 1201-es ajánlására való utalást a magyar-román alapszerződésben, lemond szenátori mandátumáról, jelentette be Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szóvivője. Támadta Melescanu külügyminisztert, hozzátéve: átkozott lesz, ha elfogadja az 1201-es ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Románia és Szlovákia egyaránt elutasítja a kisebbségek kollektív jogait, hangsúlyozta mindkét fél az Ivan Gasparovic parlamenti elnök által vezetett szlovák parlamenti küldöttség jún. 6-i bukaresti tárgyalásain. A vendégeket fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Gasparovic kijelentette, hogy Szlovákia nem fogja elfogadni az ET 1201-es ajánlásának 11. és 12. pontját, és ugyanezt az álláspontot tapasztalta a román félnél is. A két fél hangsúlyozta, hogy a kollektív jogok mellett az etnikai alapú területi autonómiát is elutasítják. /Népszava, jún. 7./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő jún. 6-án a parlamenti felszólalásában kifejtette, hogy képviselőtársai RMDSZ-ellenes támadásai minden alapot nélkülöznek, hiszen az RMDSZ kongresszusának két dokumentuma is tanulmányozható román nyelven. Az egyik: tiltakozás az Alkotmánybíróság magatartása ellen, amely halogatással válaszolt arra, hogy 500 ezer magyar nemzetiségű román állampolgár támogatja az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét, a mások az RMDSZ szenátusi frakciójának nyilatkozata a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Asztalos Ferenc feltette a kérdést, miért nem emlegetik a képviselők kirohanásaikban ezt a két dokumentumot. A válasz egyszerű: azok tárgyilagosak, nem támadhatók anélkül, hogy kiderülne a rejtett szándék, a kisebbségi oktatás és kultúra elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő sokszor volt román lapok támadásainak céltáblája. Többször másképpen adták vissza egyes kijelentéseit. Nem azt mondta, hogy Hargita megyében a magyar hivatalos nyelv, hanem azt, hogy szeretné, ha a megyében a román mellett a magyar is megkapná az őt megillető helyet. Azzal, hogy elvállalta ezt a posztot, felvállalta egy közösség védelmét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6., folyt.:jún. 7, 8./ Székelyudvarhelyen 740 román él, külön iskolájuk van I-XII. osztályig, új iskolájuk is épül, Lugos 8000 magyarja viszont csak egyetlen I-VIII. osztályos iskolával rendelkezik. /jún. 7./

Jún. 6-án Bukarestben megnyílt az európai igazságügyminiszterek kötetlen találkozója, amelynek témája, hogy milyen szerepet játszhatnak e tárca vezetői a törvényhozási munka összehangolásában. Magyarországot Vastagh Pál igazságügyminiszter képviselte. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., Magyar Hírlap, jún. 7./

Roland Vasilievici nyugalmazott szekus ezredes a Timisoara lapban cikksorozatban ismertette Ceausescu kisebbségfelszámoló programját. Erről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. 1970 után tizenkét ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Románia program, amely célul tűzte ki, hogy a Románia számára veszélyforrásnak vélt öt nemzetiség - a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - húsz év leforgása alatt hagyja el az országot vagy olvadjon be. A program húszéves terv volt, 1977-ben hagyta jóvá Ceusescu. A tervet évekre bontották és minden évben titokban kiértékeltek, hogy mit sikerült megvalósítani. Az éves kiértékeléseken a megyei szekus parancsnokok voltak jelen, ezenkívül havonta helyi elemzést is végeztek, amikor lejött valaki Bukarestről és számon kérte az eredményeket. A program szerint a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig, minden téren nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék kitelepedésüket az országból. A terv úgy szólt, hogy a németek tíz év alatt vándoroljanak ki. Nem akartak egyszerre kiengedni egymillió németet. Különben nem tudták volna biztosítani az utánpótlást. Amikor az egyik faluból kivándorolt egy német vagy magyar család, már kijelölték azt a családot, amelyik Moldvából vagy Olténiából a helyére költözik. Ezek ingyen megkapták a házat, rögtön tagjai lehettek a kollektív gazdaságnak, kaptak családonként 30 ezer lej költőpénzt. A románok betelepítése, az etnikai arányok megváltoztatása pontos tervek szerint történt. Az egész programról csak a Securitate vezetői tudtak, ettől a szinttől lefelé mindenki csak a saját szeletét ismerte. A cigányokat igyekeztek rávenni arra, hogy legyenek pünkösdisták. Így könnyebben kaptak politikai menedékjogot Amerikában, Németországban, Franciaországban, még Ausztriában is. A Temes megyei szekun is tartottak magyar tanfolyamot. Minden területen megkapták a feladatot: a Földművelődési Minisztériumnak az volt a feladata, hogy ne segítse a német vagy magyar falvak kollektív gazdaságait, illetve hogy a betelepített románoknak többletjövedelmet juttasson. A főügyész azt az utasítást kapta, hogy a kisebbségieket példásan meg kell büntetni. A kultuszminisztérium nem engedélyezte római katolikus, református, unitárius templomok javítását, csak amikor már majdnem összedőltek. Ugyanez történt a magyar és német műemlékekkel. A magyar származású tanárokat Moldvába vagy Olténiába helyezték. A katonaságnál a kisebbségi fiatalokat bányába küldték, vagy olyan fegyvernemekhez osztották be őket, ahol a legnehezebb volt a szolgálat. Külön programot dolgoztak ki a magyarországi kémkedésre. Ez a Helga nevet viselte. Kifejezetten erre képeztek ki szekusokat a törcsvári iskolában. Akik ebbe az iskolába jártak, két-három évig csak magyarul beszélgettek, magyar irodalmat tanultak, magyar tévét néztek. Vasilievci azért szánta rá magát ennek nyilvánosságra hozására, mert úgy látja, hogy ma is folytatódik mindez, csak leplezettebben, rejtettebben. Azóta többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. /Gazda Árpád: Húszéves terv a kisebbségek felszámolására. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

Székelykeresztúrnak pár hete, Kézdivásárhelynek pár napja román rendőrfőnöke van, világossá téve, hogy az 1989 utáni magyar parancsnokságok kinevezése átmeneti engedmény volt. Székelykeresztúr rendőrfőnöke egy szót sem ért magyarul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

"Jún. 5-én Bukarestben román történészek és külügyi tisztviselők tanácskozást rendeztek a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A résztvevők "felemelték szavukat a magyar revizionista politikával szemben" és igazságtételnek minősítették a trianoni békeszerződést, amely "tartós határokat" jelölt ki. Ioan Maxim külügyminisztériumi igazgató olyan csoport felállítását javasolta, amely "a magyar revizionista propaganda ellensúlyozására szolgálna". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "

Igazi gyutacsot rejtettek a Tőkés László püspöknek címzett csomagba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az utóbbi napokban Markó Béla, Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum vezetője és Nicolae Gheorghe, egy romaszervezet elnöke kapott hasonló csomagot, ezekben azonban nem volt töltet. /Magyar Hírlap, jún. 8./

Iliescu elnök jún. 6-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen szóba kerültek az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozatok, az értelmezési kérdések, az RMDSZ elleni támadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár székelyföldi körútján Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, gazdasági és tanügyi szakembereivel, akik felvetették a főleg jogászokat és közgazdászokat képző főiskola alapításának tervét, a készülő alapszerződéshez fűződő aggodalmakat, Székelyföld fokozódó militarizálását, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erőtlenségét. Tabajdi Csaba nem osztotta az alapszerződést illető kételyeket. Kiemelten fontosnak a gazdasági önépítést tartotta. Az államtitkár Illyefalván az alapítványok összegyűlt képviselőitől tájékoztatást kért a kisebbségi ügyekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke rádiónyilatkozatban leszögezte: pártja csak akkor támogatja a román-magyar alapszerződés aláírását, ha a nyugati hatalmak írásban szavatolják, Románia és Magyarország euroatlanti integrációja egyszerre történik. Az RNEP részt vesz a kormányban, hangsúlyozta Gavra, hozzájárulása nélkül nem köthetik meg az alapszerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9., Magyar Hírlap, jún. 8./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Nagybányán sajtóértekezleten kijelentette, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán elhangzottak arról tanúskodnak, hogy az RMDSZ az etnikumközi feszültségek erősítésére törekszik, a magyar kisebbség radikális beállítottságú, pedig európai szintű jogokkal rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Tabajdi Csaba államtitkár nyilatkozott a szórványban /Hunyad, Fehér és Brassó megye/ tett látogatása tapasztalatairól. A szórványban élők nem vártak segítségre, maguk szerveztek kollégiumot és iskolabuszt. Az egyházaknak kulcsszerepe van a kisebbségben élők nemzeti önazonosságának megszervezésében. Meghatározó az ET Románia felvételekor tett ajánlásainak teljesítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Leonyid Kucsma ukrán elnök lemondta romániai látogatását, amelynek keretében a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet jún. 30-i csúcstalálkozóra lett volna hivatalos, jelentette a Reuter Gennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter közlése alapján. A külügyminiszter hangsúlyozta: ennek nincs köze a két ország közötti vitákhoz, hanem Kucsmát nagyon lekötik otthoni teendői. Sokan arra számítottak, hogy Kucsma és Iliescu a találkozó keretében aláírja a két ország közötti barátsági szerződést és a jelenlegi határok elismerését. Mindkét szerződés aláírása régóta húzódik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Máj. 24-28-a között St. Moritzban tartotta 40. kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/. A központi téma: a népcsoportok védelme jogi alapjainak biztosítása a különböző országokban. Az RMDSZ-t Pillich László képviselte, aki felszólalásában a jogok biztosításához szükséges belső politikai akarat hiányát hangsúlyozta, a magyarellenes romániai megnyilvánulásokra utalva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Murvai László fűzött megjegyzéseket ahhoz, hogy a Collegium Transsylvanicum jún. 9-11-re tankönyvkiállítással összekötött tanügyi összejövetelt szervezett Sepsiillyefalvára. Az alternatív tankönyvekkel kapcsolatban tudni kell, hogy a magyar tankönyvek előreláthatóan továbbra is fordítások lesznek, az eredeti, magyar nyelven írt tankönyvek használata csak a jelen törvénykezés megváltoztatásával érhető el. Egyedül az alternatív magyar nyelv és irodalom könyvek biztosítására van lehetőség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Májusban a Varadinum keretében mutatták be Nagyváradon az erdélyi magyar színjátszás idei évadbeli talán legkiemelkedőbb produkcióját, A lovagkirályt, a Szent László alakját felidéző darabot. A lovagkirály a nagyváradi Szigligeti Társulat és a magyarországi Honvéd Együttes közös munkájának a gyümölcse. A szertartásjáték szövegírója Nagy Béla, zenei anyagának szerzője Room László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa idején Új Kongresszus, Új Ezred címmel politikai vicclapot adtak ki a kongresszusi sajtóiroda munkatársai /Gál Mária, Kiss Attila, Marián Antal, Szatmári Tibor/, rajtuk kívül Magyari Nándor, és Tokay György is munkatársa volt ennek az alkalmi lapnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Markó Béla RMDSZ-elnök közleményben jelentette be, hogy jún. 30-ára összehívta Marosvásárhelyre az SZKT alakuló ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen a napokban díszdoktorrá avatták a Kolozsváron élő Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ gazdaságtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt. A neves tudóst az MTI 1990-ben külső tagjai közé választotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

"Az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala jún. 8-án közleményben hívta fel az állam illetékes testületeinek figyelmét arra, hogy lépjenek közbe a nacionalista-soviniszta megnyilvánulások, a gyűlöletkeltés és a fenyegetések megszüntetése érdekében. A közlemény hivatkozott a levélbomba-fenyegetésekre. Az ellenséges légkört legmagasabb szinteken is élezik, a parlamentben pedig az RMDSZ törvényen kívül helyezését, egyes RMDSZ-képviselők kiutasítását és a halálbüntetés újbóli bevezetését követelik. A román kormány ezeket az állásfoglalásokat jún. 2-i közleményében "természetesnek és felelősnek" nevezte. Az RMDSZ elnökének irodája követeli az ügyek kivizsgálását és a felelősség megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./"

Tabajdi Csaba államtitkár jún. 8-án útjának utolsó állomására, Kolozsvárra érkezett. Egyetemi tanárokkal, vezető értelmiségiekkel találkozott, majd a helybeli protestáns egyházi vezetőkkel, végül az RMDSZ ügyvezető elnökével, Takács Csabával. Látogatásának kettős célja volt, mondotta az államtitkár, hozzájárulni a román-magyar kapcsolatok normalizálásához, másrészt a romániai kétmilliós magyar nemzeti kisebbség alapos megismerése, jogvédelmének támogatása. A magyar közösség kizárólag jogi, alkotmányos eszközökkel harcol jogos igényeiért. Tabajdi Csaba a tanügyi törvénnyel, az alapszerződéssel kapcsolatos aggodalmakat is érintette, és foglalkozott a magyarellenes támadásokkal is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./