Karolosz Papulisz görög külügyminiszter júl. 11-én érkezett Bukarestbe. Júl. 12-én kifejtette, hogy Románia nem maradhat ki az Európai Unióból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Szatmárnémetiben ötvenhatan végeztek a pedagógiai líceum magyar tanító- és óvónőképző osztályaiban. Száz hely várja őket, ez jelzi, milyen nagy a pedagógushiány a megyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Tizennyolcadik alkalommal rendezték meg Homoródszentmártonban a művésztábort, idén harmincan vettek részt rajta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

"A magyar-román viszonylatban kiéleződött feszültségek enyhítésére szükséges a párbeszéd, írja Balogh Edgár. Vannak sarkigazságok, ezekből kell kiindulni. Az oktatásügy kérdésében ilyen tételek közé tartozik, hogy a román nyelvet minden iskolában el kell sajátítani, de ugyanolyan tétel az, hogy gondoskodni kell a saját nemzetiségi nyelvi és kulturális önazonosságról. Az oktatási törvénytervezet korlátozza az anyanyelvi oktatást. A nemzetállam fantomja, egy "idegengyűlölő kizárólagosság" lebeg akár jobb, akár baloldali körökben, de a történelmi pártok ellenzékiségében is. "Elavult nézetekkel, ideológiai csökevényekkel hiába tárgyalunk." Az új, demokratikus román nemzedék még csak felfejlődőben van. Amennyiben lehetséges volna a tárgyalás rejtőző román akadémikusokkal, rejtőző pszichológusokkal, akkor "mi is felvonultathatnók politikusaink mellé az EME és az EMKE, a magyar egyházi és világi intézmények, az ifjúság delegáltjait." Jogi kérdéseknél többről van szó. "A két együttélő nemzet sorsa forog kockán." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ "

"Az Európa Parlament plenáris ülése júl. 13-án határozatban fejezte ki aggodalmát a Romániában elfogadott - nemzetiségi nyelvhasználatot korlátozó - oktatási törvény, valamint általában a nacionalista indulatok erősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt. Egyúttal felszólították a román kormányt és parlamentet e problémák orvoslására, illetve az Európai Unió /EU/ intézményeit a romániai fejlemények figyelemmel kísérésére. A határozat sajnálkozását fejezi ki a jún. 28-án elfogadott oktatási törvény miatt, amely korlátozza a kisebbségek jogait, példaként említve, hogy "olyan fontos tantárgyakat, mint a közgazdaságtan, műszaki ismeretek vagy a jog, ezután nem tanítanak a kisebbségi nyelveken", és az új törvény a nemzetiségi iskolák korlátozását célozza. A határozat felszólította a parlamentet, hogy "új törvény alkotásával hatálytalanítsák az előző rendelkezés diszkriminatív kitételeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16., Új Magyarország, júl. 15./"

Gheorghe Lazarovici, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója júl. 14-én arról számolt be a bukaresti rádióban, hogy kiterjesztik a kolozsvári ásatásokat a főtéren, vízszintes irányban. /Új Magyarország, júl. 15./

"Júl. 15-én nyílik meg a Kárpátokban, a Bucsecs hegységben, Padinán az első vasgárdista tábor, amelyet bukaresti Horia Simon, nagyszebeni Mota és Marin, valamint a chisinaui Kapitány vasgárdista sejtek szerveztek a fiatalok számára. Nemrég tömegesen elzarándokoltak Corneliu Zelea Codreanu meggyilkolásának színhelyére, ahol elénekelték a vasgárdista himnuszt /nem tiltották be, mint a magyar himnuszt/. Serban Suru fizikatanár többször megpróbálta bejegyeztetni a Mihály Arkangyal Légiója- Horia Sima Fészek nevű szervezetét. A bejegyzést nem engedélyezték, de a hatóság nem tesz semmit a fasiszta megnyilvánulások és szabad szervezkedésük ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./ A táborban vasgárdista "veteránok" mesélnek emlékeikről. A tábor bejáratánál ott lesz a Vasgárda jelvényével ellátott zöld román fasiszta zászló is. /Magyar Hírlap, júl. 15./"

Melescanu külügyminiszter júl. 12-én Londonba utazott, ahol Nicholas Soames védelmi miniszterrel a békepartnerségi kapcsolatokról és a román-brit védelmi együttműködésről tárgyalt, majd részt vett az alsóház ülésén, megbeszélést tartott Macolm Rifkind külügyminiszterrel. Melescanu bejelentette, hogy John Major miniszterelnök Romániába fog látogatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

Júl. 12-én Nagyváradon az RMGE kezdeményezésére a partiumi mezőgazdaság helyzetét vitatták meg Bihar, Szatmár és Szilágy megyei mezőgazdasági szakemberek. Felállítottak egy mezőgazdasági operatív bizottságot, melyben helyet kaptak az egyházak, az RMDSZ és a mezőgazdasági vállalkozók képviselői. Egyetértettek egy területfejlesztési mezőgazdasági tanulmány elkészítésében, gazdakörök és gépkörök megszervezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

Aug. 1-jétől csökkentik a Kossuth Rádió sugárzási teljesítményét, közölték júl. 13-án a rádió sajtótájékoztatóján, ez a határon túli magyarságot érinti. A csökkentés mellett gazdasági okokból döntöttek és azt átmenetileg, 1996. januárjáig tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 15-én vágta át a pántlikát a korszerűsített borsi határállomáson, amelyen 12 belépő és 12 kilépő sávot építettek. A kormányfőn kívül Constantin Pinzariu országos vámparancsnok és Ionel Ungur Bihar megyei prefektus mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Júl. 16-án a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Tusnádfürdőn tanácskozott a korszerű hírcsere-hálózat kialakításáról. Szakértői bizottságot hoznak létre a hírcsere-hálózat kidolgozására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

Júl. 16-án Szovátán megnyílt a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Társaságának /RMNKT/ honismereti népfőiskolája. A rendezvényen magyarországi, kárpátaljai, szlovákiai magyar szakemberek is résztvettek. A tábort dr. Ábrám Zoltán, az RMNKT alelnöke nyitotta meg. A megjelentek között volt Egyed Ákos, az RMNKT elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 17-én levelet intézett Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben kifejtette, hogy a vízumkényszer bevezetése súlyosan érintené a Magyarországot anyaországnak tekintő erdélyi magyarságot. A szigorúbb ellenőrzés hatékonyabb megoldást jelentene. "...arra kérjük a magyar kormányt, hogy próbáljanak valamilyen más megoldást találni a negatív jelenség visszaszorítására, olyan megoldást, ami az utazást, a határátlépést semmiképpen sem korlátozná." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./ "

A kormánypártnak lehetősége lett volna megszabadulni szövetségeseitől, Petre Roman Demokrata Pártja nyíltan felajánlkozott, Nicolae Manolescu Polgári Szövetség Pártja sem tartott volna ki sokáig ellenzékben. A kormánypárt, Szociális Demokrácia Pártja viszont nem tette meg ezt a lépést, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18., ugyanez a tudósítás: Magyar Nemzet, júl. 17./

A magyar dinamikus paradigmával már évek óta foglalkozik, mondta Borbély Imre. Az Interconfessio Társaság abból a felismerésből született, hogy az elmúlt év nemcsak a gazdaságot rombolta le, hanem súlyos sebeket okozott a lelkekben is. Az egyházak tartották a lelket az emberekben. Ezeket a lelki károkat dialógussal, beszélgetéssel, médiapolitikával lehet orvosolni. Egy új nemzetstratégia kidolgozásán munkálkodnak. A jövő azé, aki előbb lép át sikeresen egy olyan struktúraváltáson, amely az informatika, a tudáscentrikus posztindusztriális termelési mód meghonosítását eredményezné. A paradigma másik eleme részekre bontott nemzetstruktúrát fogad el. Ezeket a szétszakított részeket ezer szállal - szellemi, kulturális, gazdasági, vallási szállal - kell összekötni. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 28.-júl. 17./ Előzmény: 1332. sz. jegyzet.

Nagy Benedek semminemű mandátumot nem kaphat a csíki szervezettől, függetlenül attól, hogy mit határozott az RMDSZ kongresszusa, hangsúlyozta Papp Előd a Csíki Körzeti RMDSZ alelnöke és ügyvivője, aki Budapesten politológiát végett, majd hazatért. A MISZSZ-t mindig is éles radikalizmus jellemezte, amely elutasította a megalkuvást. A Szabadelvű Kör kettévált, egyik csoport a doktrínérebb liberalizmust vallja, a másik kiegészült a MISZSZ-ből érkezőkkel, ezek létrehozták a Reform Tömörülést, ez az RMDSZ nemzeti liberális platformja. Feltétlenül szükséges, hogy az autonóm gondolkodástól eljussunk az autonóm cselekvésig, fejtette ki Papp Előd. Székelyföldön megvalósítható a területi autonómia. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 28.-júl. 17./

"A két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József júl. 12-én kelt közös körlevélben szólította fel híveit arra, hogy minél többen vegyenek részt júl. 27-én a debreceni Nagytemplomban a Magyarok Világszövetsége szervezésében tartandó ökumenikus nagygyűlésen, hogy közösen tiltakozzanak a román és szlovák tanügyi törvények ellen, kiálljanak az anyanyelvű és egyházi iskolák mellett, ezzel is bizonyságot téve "népünk közösségi összetartozásáról". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16., Népszabadság, júl. 17./ "

Románia júl. 17-én Strasbourgban aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A dokumentumot Melescanu külügyminiszter kézjegyével látta el. Hatályba lépéséhez arra lenne szükség, hogy legalább öt ország ratifikálja, ezt eddig csak Magyarország, Finnország és Norvégia tette meg. A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, hogy mely intézkedéseit alkalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Magyar Hírlap, júl. 18./

Nem hoztak eredményt a Kijevben lezajlott egyeztető tárgyalások, amelyeket Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettes és Marcel Dinu külügyi államtitkár vezetett. Az ukrán-román alapszerződés megkötésének legfőbb akadálya, hogy Románia nem hajlandó megerősíteni a két állam határait kijelölő 1961-es szerződést. Marcel Dinu elzárkózott bármilyen nyilatkozattól a Fekete-tengeren levő Kígyó-sziget hovatartozásával kapcsolatban. Kérdésekre válaszolva nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a sziget Ukrajna részét képezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

"A kormány júl. 17-én nyilatkozatban közölte, hogy elképedéssel értesült az Európa Parlament júl. 13-i határozatáról, az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések "meg nem érdemelt sértést jelentenek a román néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben". A törvény felülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 18./ "

A romániai politikai. diplomáciai és kulturális élet számos ismert személyisége jelent meg Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet búcsúfogadásán. Rudas Ernő 1990 óta töltötte be ezt a tisztséget. A fogadáson megjelentek között volt Melescanu külügyminiszter, Manea Dragulin főügyész, Traian Chebeleu elnöki szóvivő, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Melescanu külügyminiszter Strasbourgból Párizsba ment, ahol Hervé de Charette francia és Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt, akik az emberi jogi kérdéseket is szóba hozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A román külügyminiszter tudomására hozták, hogy minél előbb megállapodást szeretnének látni a Románia és Magyarország között a kisebbségek jogairól. /Népszabadság, júl. 19./

Júl. 18-án tartotta soros ülését Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a főosztályok beszámoltak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókról. Elhatározták, hogy a következtetéseket ismertetik a területi elnökökkel júl. 23-án sorra kerülő találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

"Bukarestben nagyszabású kiállítást rendeztek a fasizmus észak-erdélyi áldozataira emlékezve, ugyanakkor a transznisztriai, dorohoi és egyéb deportálásokról, kivégzésekről, a iasi pogromról, a földvári tábor többezer áldozatáról, az 1944-es szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, magyarremetei, gyantai gyilkosságok ártatlan magyar áldozatairól nem tettek említést. Sipos János volt politikai fogoly, a LADO vezetőségi tagja a 45 éves diktatúra áldozatairól írt: több mint 200 ezer halottja van a kommunista diktatúrának. Az utóbbi időben igyekeznek csökkenteni a volt szekuritate felelősségét. A Tele ABC tévé adásában Tabacariu vezérőrnagy és Ratiu ezredes, a volt politikai rendőrség tagjai azt bizonygatták, hogy manapság lebecsülik a Securitate "hazafias jellegű megtorlásait". Hazafias megtorlás volt-e, hogy a szovjet megszállás elől Romániába menekült besszarábiai és bukoviniai "testvéreket" Dalgára deportálták, kegyetlenül vallatták, sokat közülük Szibériába vittek. A hazafias dalokat tanító tanárokat a diákokkal együtt véresre verték. Petre Roman a francia televízióban úgy nyilatkozott, hogy "Romániában a múlt rendszerben csak mintegy tízezer politikai foglyot tartottak nyilván." Valójában csak 1949 és 1962 között 100 128 politikai per zajlott. 1962-től a politikai pereket köztörvényesnek álcázták. Sipos Jánosról volt cellatársa a Cuvantul Liber hasábjain így számolt be: 45 napig bilincsben tartották. "Mi segítettünk, hogy vécére tudjon menni, és kanállal etettük, mert a keze hátra volt kötve. Egy és fél hónapig verték őt." Kun András volt szekustiszt rendkívül kegyetlenül vallatott, elektromos árammal, majd gúzsba kötve verte az áldozatokat, a Dobra községbeli Sipos testvéreket halálra kínozta. Most pedig így vall: "A nyugdíjamat megérdemlem. Teohari Georgescu volt belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a politikai foglyok kihallgatását éjjel végezzük. Elképzelhető, hogy milyen nehéz és főleg fárasztó munka volt! Gondolják, hogy könnyű éjjeleken át talpon állni, órák hosszat verni és másnap elviselni a kezek fájdalmát?" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

Fazekas János a párt KB gazdasági titkára volt, majd 1961-től élelmezési miniszter, 1965-től 1982-ig a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja. Többször összeütközésbe került Ceausescuval, aki emiatt 1982-ben véget vetett Fazekas politikusi karrierjének. A fontosabb magyarellenes intézkedésekről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Az első ilyen volt a Magyar Népi Szövetség vezetőinek bebörtönzése, majd a szövetség megszüntetése. A Bolyai Egyetem megszüntetéséért név szerint felelős: Ceausescu, Iliescu, Atanasiu Joja, Daicoviciu és Takács Lajos. Iliescu az egyetemisták Demokratikus Szövetségének elnöke volt, kongresszusukon Bukarestben többen kérték a román és magyar egyetem egyesítését. Takács Lajos akkor a Bolyai Egyetem rektora volt, nem állt ki az egyetem önállósága mellett. A Magyar Autonóm Tartomány 1960-as megváltoztatása /románlakta területek odacsatolása/ szintén Ceausescu műve volt. Sepsiszentgyörgyön nagy felháborodással fogadták, hogy vidéküket Brassóhoz csatolják a megyésítéskor. Fazekasnak sikerült elérni, hogy Háromszék Kovászna néven önálló megye legyen. - Ceausescu először 1968. jún. 30-án mondta ki, hogy a romániai magyarság a román nép része. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

"A Jugoszláviával szembeni szankciók feloldása mellett foglalt állást Adrian Nastase képviselőházi elnök júl. 17-án Belgrádban. "Szerbia a békefolyamat kulcsfontosságú tényezője, így nincs ok az embargó fenntartására" - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ "

Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter júl. 17-én találkozott a kormányt támogató négy párt képviselőivel és megbeszélést folytattak a magyar-román alapszerződésről, tekintettel Kovács László magyar külügyminiszter júl. 19-i bukaresti tárgyalására. Melescanu - párizsi útja előtt - jelezte, hogy elsősorban az 1201-es ajánlás problémájának megoldására tesznek majd erőfeszítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

A román ellenzéki pártok, a Petre Roman vezette Demokrata Párt, a Román Demokratikus Konvenció - külön-külön nyilatkozatokban - elutasították az Európai Parlamentnek a román oktatási törvényt bíráló határozatát. Júl. 17-én megalakult a parlament európai integrációs bizottsága, melynek elnöke, a demokrata párti Ovidiu Popescu első nyilatkozatában szintén elítélte a strasbourgi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./