Bemutatkozó körútja során Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet Kolozsvárra érkezett, szeptember 19-én a Bethlen Kata Diakóniai Központ termében tartott fogadáson hangsúlyozta: Kolozsvár rendkívül fontos szerepet tölt be az erdélyi magyar kulturális élet terén. Elmondta, a kapcsolatok az utóbbi években töretlenül és jól fejlődnek a két ország között. /(köllő): Kolozsvárra látogatott Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában 1989 előtt és után címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Írószövetség Budapesten, szeptember 19-20-án. Romániából Orbán János Dénes és Mircea Dinescu vett részt a tanácskozáson, rajtuk kívül szlovéniai magyar és szlovén alkotók, egy-egy szlovák és cseh, valamint két lengyel író, és a vendéglátók öt képviselője mondta el véleményét a változásokról. „Többpártrendszerben sem tekinthet el teljesen az irodalom a létező hivatalos vagy félhivatalos irodalompolitikáktól – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke. – Főleg akkor nem, ha ezek ürügyén hol a nemzeti hagyományokat, sajátosságokat gúnyolják, hol a piac mindenhatóságára hivatkoznak művészeti kérdésekben. ” Szerinte normális személyiségek nem létezhetnek különböző közösségeik és azok történelme, kulturális hagyományaik nélkül. Vasy úgy fogalmazott: az irodalom a közösség emlékezete, mindennapi élete, lelkiismerete, az igazság keresője. A rendszerváltás előtti időszakról szólva hangsúlyozta: a diktatúrákban a hatalommal szemben mindig létezett az igazi irodalom ellenállása, önvédő irodalompolitikája: az írók műveikben és az irodalmi életben rendre a diktatúra határait feszegették, réseket ütöttek a bástyákon, áthatoltak a vasfüggönyön. Kitért arra is, hogy korunkban különböző okok miatt sorvad az anyanyelvi kultúra. Következetes és céltudatos oktatás- és kulturális politikára van szükség. A Kolozsvárott élő Orbán János Dénes költő a Román Írószövetség működéséről beszélt. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) elnökeként Orbán kiemelte: a széthúzó csoportosulások, esetenként szembenálló vélemények ellenére nem alakult ellenszervezet. Így az EMIL egységesen reprezentálja a jelentős hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar irodalmat. Az erdélyinél sokkal kisebb, mintegy 15 ezres szlovéniai magyar közösség irodalmi életéről hozott hírt a Lendváról érkezett Bence Lajos költő. Elmondta, hogy szlovéniai magyar irodalomról az 1970-es évek óta beszélhetünk. „Csak romlik nálunk a magyar nyelv, de fennmaradt. Ez részben az irodalomnak is köszönhető. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy Szlovéniában az elmúlt három évtizedben megjelent 100 magyar nyelvű kötet közösséget is teremtett. A mi kis irodalmunk utat tört magának” – mondta Bence Lajos. Mircea Dinescu bukaresti költő a rendszerváltás előtti romániai írószövetségi életről olvasta fel anekdotáit. Túlélési technikáról, csordában élésről, kórusban énekelt szövegekről beszélt. Megemlítette: a diktatúra évei alatt is születtek remekművek Romániában. Az 1989 után létrejött művészeti szövetségekről nem kívánt beszélni. Mindössze annyit jegyzett meg, öniróniával: „Egy 1990-ben létrejött irodalmi szövetség első elnöke, mondhatjuk úgyis, páciense voltam. Két év után aztán meggyógyultam, és lemondtam. Hasonló tisztséget majd csak a másvilágon vállalok”. Lengyelországból Bohdan Zadura, a lengyel költészet kiemelkedő alakja, a tekintélyes Twórczosc című varsói irodalmi folyóirat főszerkesztője szintén a múltat ecsetelte. Megjegyezte, hogy a Lengyel Írószövetség bizonyos szempontokból akkor a szabadság oázisának is bizonyult. Jelenleg nem csökkent az érdeklődés az irodalom iránt. /Bajai Ernő: Irodalom a szabadság piacán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

Az autonómia is szóba került Traian Basescu államfő és a székelyföldi települések elöljáróinak hétvégi, kovásznai találkozóján. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az aszimmetrikus autonómia koncepcióját ismertette az államfővel. Antal szerint az aszimmetrikus autonómia azt jelenti, hogy minden régió annyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. Az ország egy vagy több régiója különleges státushoz jutna, amelyen belül az ország többi területéhez képest eltérő jogszabályozás lép életbe, ilyen például a dél-tiroli modell. Traian Basescu megerősítette a februári látogatása alkalmával tett nyilatkozatát, miszerint támogatja az önrendelkezés és a decentralizáció kérdését, de csak akkor, ha az autonómia egyenlő mértékű mind Kovászna és Hargita, mind Calarasi, Bihar illetve Konstanca megyékben. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint Basescu kijelentette: a következő háromszéki látogatásán részletesebben meghallgatja az autonómiáról való elképzeléseket, mert Bukarestnek is pontosan kell értenie, hogy mit akarnak a magyarok. /Kovács Zsolt: Basescuval az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

A bánsági etnikumok, magyarok, németek, bolgárok, szerbek, horvátok és romák vezető személyiségeivel illetve közösségeivel szervezett találkozón vett részt, valamint látogatta meg egyes oktatási vagy művelődési intézményeit az a 22 újságíró, akik a PER (Projekt on Ethnic Relation), Terv az Etnikai Kapcsolatokról ötnapos rendezvénysorozatára jött el tájainkra. A bukaresti székhelyű Közép-, Kelet-, Dél-Kelet Európai Régiós Központ valamint annak marosvásárhelyi irodája 2004 óta több alkalommal szervezett dokumentációs utakat etnikai közösségekbe a sajtó munkatársainak. Temesváron az újságírók találkoztak Marossy Zoltán alprefektussal és Halász Ferenc RMDSZ-elnökkel, rövid városnéző sétán vettek részt, majd Nagyszentmiklósra utaztak, ahol a helyhatóság vezetőivel találkoztak és tájékozódtak a vidék nagy szülötte, Bartók Béla emlékének ápolásáról. Óbesenyőn a bolgár közösséget keresték fel, ezután pedig találkoztak a német és a szerb etnikum képviselőivel. /Szekernyés Irén: Újságírók a toleranciáért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

Szőcs István 80 – Album Amicorum címmel tartottak születésnapi rendezvényt szeptember 22-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban, bemutatták az ugyanezzel a címmel megjelent, 16 szerzős születésnapi kötet is. Az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet szerzői (köztük Bogdán László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István) „beszélnek” a publicista, irodalom- és színikritikushoz fűződő kapcsolatukról, köszöntik a nyolcvanadik életévét betöltő Szőcs Istvánt. A könyvbemutatón Kötő József színháztörténész beszélt Szőcs István színikritikusi pályájáról, kiemelve, hogy az ő színikritikusi működése egybeesett a ’60-as–’70-es évek színházi szemléletváltásával, a naturalista színjátszásról a stilizált színház irányába. Szőcs István e korszakban született kritikái meglehetősen szkeptikus álláspontot képviseltek az új színházi „stílust” illetően. Szőcs István a kultúra szentségét védő, következetes és határozott színikritikus volt mindig. A „színházkritika-írás Lucifere”-ként (Kötő József) jellemzett Szőcs István úgy vélte, hogy a kritikus feladata élénkséget és mozgást kelteni a színházi életben, még akkor is, ha ez éles vitákhoz vezet. Dávid Gyula irodalomtörténész méltatásában kitért az ünnepelt irodalomkritikusi munkásságára. A könyvbemutató zárásaként, kötetlenebb beszélgetésre került sor: Köllő Katalin kérdezte Szőcs Istvánt Kolozsvárhoz fűződő viszonyáról, városbeli sétáiról, észlelésekről és nem utolsó sorban kritikusi életművéről. Szőcs István elmondta, hogy Marosvásárhely után második „szerelme” Kolozsvár, ahol némi bukaresti kitérő után, 54 éve él. /Musca Szabolcs: Szőcs István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy miközben a sztrádaépítés Magyarországon immár harminc kilométerre megközelítette a román határt, addig Romániában ennél nagyobb lemaradás tapasztalható. Ludovic Orban szállításügyi miniszter éles hangnemben vágott vissza a nagykövetnek: „A nagykövet úr a Bechtel alkalmazottja? Én nem engedem meg magamnak, hogy véleményt nyilvánítsak a magyarországi infrastruktúra-fejlesztésről, éppen ezért azt tanácsolom a diplomatának, foglalkozzon csak a hazáját érintő beruházásokkal”„Nem minősítettem a romániai autópálya-építés ütemét, hiszen ez az ország belügye. Kolozsvári látogatásom során mindössze azt hangoztattam: örülnénk, ha mihamarabb összeérne egymással a két ország sztrádahálózata” – reagált Ludovic Orban bíráló megjegyzésére Füzes Oszkár. /Rostás Szabolcs: Orban bírálja Füzest. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Magyarellenes hangulatkeltéssel válaszoltak bukaresti nacionalista körök egy fiatal erdélyi képzőművész kiállítására. A Victor Roncea újságíró vezette csoportosulás Románia és Magyarország viszonyát obszcén módon ábrázoló falfirkát festett Bukarest egyik ismert kiállítótermének falára. A rongálókat sokkolta egy temesvári képzőművész, Benedek Levente szeptember elején megnyílt Euromaniac című kiállítása, amelyben Románia térképét különbözőképpen ábrázolja. A 24 éves művész munkáin Románia többek között női nemi szervként, rendőrként, ikonként, stoppoló papokkal vagy a parlamentet háromcsillagos szállodaként ábrázolva jelenik meg. Erre való válaszként döntött úgy a Victor Roncea újságíró és testvére, George Roncea alapította szervezet, hogy hasonló stílusban reagál Benedek alkotásaira, és kiállításnak helyt adó galériájának kirakatára Románia és Magyarország térképét festették fel obszcén ábrázolásban. Emiatt feljelentést tettek a kiállítóterem rongálás miatt. A Roncea fivérek rendszeresen kirohannak a magyarok és az RMDSZ ellen, legutóbbi akciójukat is hasonló felindulás ihlette, de ebből nem lesz diplomáciai botrány. Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete elmondta, nem értesült a falfirkáról, de művészi megnyilvánulások nem jelentik vizsgálat tárgyát. Bretter E. Zoltán, a Magyar Kulturális Intézet igazgatója látta az „alkotást”, a kiállított munkákat figyelembe véve érthetőnek tartja a reakciót, mondta Bretter, szerinte szellemesnek is tekinthető a falfirka. /Mihály László: Művészetnek álcázott magyarellenes falfirkák. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

„A kampányra tudni fogunk magyarul” – szögezték le többen azok közül a román nemzetiségű jelöltek közül, akiket az RMDSZ indít az őszi parlamenti választásokon több olyan megyében, ahol a magyar közösség számaránya alacsony. Korábban Kovács Péter ügyvezető alelnök és Eckstein-Kovács Péter szenátor is kijelentette, nem kritérium a magyar nyelv ismerete ahhoz, hogy valaki RMDSZ-színekben induljon, Markó Béla RMDSZ-elnök a hét végén azt mondta, a román jelölteknek azért kell tudniuk magyarul, mert a szövetség belső élete, illetve az ülések ezen a nyelven folynak. Tíz román nemzetiségű jelölt került az RMDSZ listájára. A román nemzetiségű bukaresti szenátorjelölt, Marius Lacraru nem tud arról, hogy kötelező lenne a magyar nyelv ismerete. /Mihály László: Magyarlecke román jelölteknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

További támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a parlamenti választásokon az Európai Néppárt (EPP) europarlamenti frakcióvezetője, Joseph Daul szeptember 30-i bukaresti látogatásán. /EPP-s támogatás az RMDSZ-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A szeptember 29-i, harmadik perújrafelvételi tárgyalás a bukaresti legfelsőbb bíróságon, akárcsak az első kettő, alig pár percig tartott. Héjja Dezsőt Constantin Nicolae fővárosi ügyvéd hivatalból, a Magyarországon tartózkodó Paizs Ottót a fia által fogadott ügyvéd, Szász Ferenc képviselte. A per tárgya az 1989-es események miatt elítélt Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása. A bíró bejelentette: hamarosan dönteni fog az ügyben, s a következő tárgyalás időpontját jövő év január 26-ra tűzte ki. Iochom István: Harmadszor is halasztottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Bukaresti munkahelyén kezdett éhségsztrájkba október 2-án Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. Gesztusával a strasbourgi emberjogi bíróság döntéseit semmibe vevő román kormány ellen kíván tiltakozni. Haller még június folyamán bejelentette, amennyiben a Tariceanu-kabinet figyelmen kívül hagyja a strasbourgi döntéseket, szeptember elsejétől tiltakozóakcióba kezd. A kormány ugyanis három olyan végleges ítélet végrehajtásától tekintett el, amely roma közösségeket érint. /Szucher Ervin: Éhségsztrájkba lépett Haller. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

A magyar design XX. századát mutatja be kiemelkedő ipari termékek és tervek alapján a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben megnyílt Made in Hungary 1900-2000 című kiállítás. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, valamint a Magyar Formatervezők Tanácsa támogatásával szervezett kiállítás október 30-ig tekinthető meg a román fővárosban. /A magyar desing Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

A Bukaresti Értéktőzsde húzópapírjainak 14 százalék feletti esése miatt a tőzsdei kereskedés egész napos felfüggesztése mellett döntöttek. Csaknem tucatnyi részvény, köztük a Mol- és az OTP-papírok kereskedését kellett felfüggeszteni október 8-án a Budapesti Értéktőzsdén. 10 százalékos mértékben zuhant a tokiói értéktőzsde fő mutatója. A pénzügyi válság súlyosbodása és a nyugat-európai kereslet gyengülése miatt jelentős növekedési lassulás és folyó fizetési mérleg hiány-emelkedés fenyegeti a közép- és a kelet-európai országokat – állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb gazdasági jelentésében. /Domján Levente, Kánya Gyöngyvér, Mihály László: Megállt az élet a tőzsdén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, miután Romániában kimerített minden jogi lehetőséget, a Strasbourgban székelő nemzetközi bírósághoz fordult 2006. novemberében. Tamás Sándor bákói ügyvédtársával, Mihai Clivetivel együtt képviselte a Láros egyesület által indított erdő-visszaszerzési pert tizenegyszer a foksányi bíróságon, kétszer a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon, kétszer a Konstanca megyei Hirsova városi bíróságon, tizenötször pedig a Konstanca megyei törvényszéken, illetve fellebbviteli bíróságon. A Láros egykori vagyonából csak a Kovászna megye határain belül eső erdőt és legelőt kapta vissza, a Vrancea megyébe 1968-ban átcsatolt 1679 hektárért indult a 2003. szeptember 15-én elkezdődött és tavalyelőtt véget ért per. Az ozsdolaiak nem hagyják odaveszni egykori erdőjussukat, nemrég újabb pert indítottak. 2007. decembere óta tizenegy elhalasztott tárgyalás volt a foksányi bíróságon, az utolsó idén szeptember 16-án, s alig pár percet tartott, a következő időpontja október 14. Minden valószínűség szerint, addig húzzák az időt, amíg a nemzetközi bíróság nem hoz ítéletet. /Iochom István: Az ozsdolai közbirtokosság tovább pereli erdőjussát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ három hajdani igazgatója ellen. Ion (Gioni) Popescut, Ionel Marint és Dumitru Zamfirt azzal gyanúsítják, letagadták lakástulajdonosi mivoltukat, hogy a RHSZ lakásalapjából állami lakáshoz juthassanak. A három tiszt Radu Timofte igazgatása idején igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be. A korrupcióellenes ügyészség rajtuk kívül az SRI logisztikai igazgatóhelyettese, Marian Panaitescu, és az intézmény menedzsmentosztályának a jelenlegi igazgatója, Virgil Turcu esetében is várhatóan kivizsgálást indít, írta a bukaresti Evenimentul Zilei. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Az információs társadalom kiépítése érdekében Románia és Magyarország az együttműködés mostani szakaszában már nem annyira a hálózatépítésre, inkább a tartalmi szolgáltatások fejlesztésére összpontosítja a figyelmet, jelentette ki Bukarestben Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közpolitikai igazgatója. A tisztségviselő a gazdasági együttműködési vegyes bizottság keretében működő IT-munkacsoport ülésén vett részt, amelynek magyar részről ő az elnöke, román részről pedig Somodi Zoltán, a romániai távközlési és informatikai minisztérium államtitkára. Csepeli György elmondta, hogy az IT-együttműködés 2003 óta zajlik a magyar és a román fél között. /IT-együttműködés Románia és Magyarország között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

„Függetlenedik az egésztől” a közszolgálati televízió négy magyar területi szerkesztősége, ami azért is jelent előnyt, mert közös projektek születnek majd – mondta Stanik István. A TVR3 délelőtti magyar adásain négy – a vásárhelyi, kolozsvári, temesvári és a bukaresti – regionális stúdió osztozik majd. „Ez az első lépés ahhoz, hogy a televíziós szakma felépítsen egy egész napos magyar nyelvű televíziót, igaz: erre egyelőre a román közszolgálati televízió keretén belül van csak lehetőség” – fejtette ki Stanik István, a TVR igazgatótanácsának RMDSZ-es tagja. A híradót leszámítva, a területi stúdiók napi 2 órás műsoridőt kapnak. Ez azonban nem egyezik az egyes területi stúdiókban fennálló állapotokkal: a temesvári stúdióban egyetlen személy dolgozik a magyar nyelvű műsorokon, és a nemrégiben indított marosvásárhelyi stúdió is csupán kísérleti jelleggel működik. Kacsó Sándor, a bukaresti stúdió magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a nem élő adások bejátszása egy szerverről történik majd, élőben a magyar adás kezdetét jelző híradók mennének csupán, és egyelőre ez is csak Kolozsváron és Marosvásárhelyen oldható meg. „Ahhoz képest, hogy az eredeti ajánlat szerint heti 40 perces műsoridőt akartak adni nekünk a TVR3-ban, még jól is jöttünk ki” – fogalmazott Stanik. /Fleischer Hilda: TVR3, magyar függetlenedéssel? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A sajtóban közöltekkel ellentétben nem csökken, hanem tetemesen növekszik a magyar nyelvű műsorok számára fenntartott adásidő az RTV3 megjelentével – állítják a román közszolgálati televízió (RTV) területi stúdióinak magyar adásaiért felelős vezető szerkesztők. Összesen heti 340 perccel bővül az RTV3 révén a területi stúdiók magyar szerkesztőségeinek adásideje. A romániai magyar sajtó a területi stúdiók magyar adásait megcsonkító médiumot látott az új regionális adóban. Ezt az állítást cáfolta kolozsvári találkozóján Stanik István, az RTV igazgatótanácsának tagja, valamint a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári stúdiók magyar szerkesztőségeit vezető Kacsó Sándor, Bardocz Sándor, Fekete Hajnal és Laslavic Tímea. „Romániában először történik meg, hogy a hét minden munkanapján, rendszeres időpontban fog magyar adást sugározni az állami televízió” – jelentette ki Stanik István. A programrács szerint hétfőn Marosvásárhely, kedden és csütörtökön Kolozsvár, szerdán Temesvár, pénteken pedig Bukarest jelentkezik közel 50 perces műsorral. Ezenkívül pénteken késő este vagy szombaton délelőtt további 100 percet tartanak fenn a nemzetiségek nyelvén szóló játékfilmek közvetítésére. Az országosan fogható RTV3 révén ezek az adások akadálytalanul jutnak el a szórványban élő magyar kisközösségekhez is. A nézők többsége számára alkalmatlan lehet a délelőtt fél tizenegyes adáskezdés. /Burus János Botond: Választás előtt néző és szerkesztő. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Nem indítanak büntetőeljárást Ion Iliescu ellen az 1990. június 13–14-i bányászjárás kapcsán – olvasható a Legfőbb Ügyészség közleményében. A volt államfőt abból a szempontból vizsgálták, köze volt-e az akkori eseményekhez, amelyekben négyen meghaltak, hárman pedig megsebesültek, így a vád minősített emberölés, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve kísérlet ezekre a tettekre. A közlemény szerint az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy a volt államfőről nem állapítható meg bűntett elkövetése. Iliescu ellen egy 2007. június 19-i határozat alapján indult vizsgálat, mivel, a gyanú szerint, szándékosan teremtett olyan helyzetet, hogy a katonák a bukaresti Egyetem téren, illetve a főváros más pontjain a tüntetők közé lőjenek. A legfőbb ügyész 2007. december 7-én bejelentette a fenti határozat érvénytelenítését, azóta pedig új ügyiratot állítottak össze. Teodor Maries, az 1989. December 21. Egyesület elnöke az említett döntés miatt hatáskörrel való visszaéléssel vádolta meg Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt. Szerinte Kövesi ezzel meg akarta hálálni kinevezését tisztségébe, „amibe Ion Iliescu is besegített a PSD-n keresztül”. A büntetőeljárás elvetése jelzés a Legfelsőbb Bíróságnak, amely fel fogja menteni Chitacot és Stanculescu egykori tábornokokat, – állította Maries. /B. S. : Mentőöv Ion Iliescunak. Nem indul büntetőeljárás a volt államfő ellen a bányászjárások ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A Legfőbb Ügyészség nem indít bűnvádi eljárást Ion Iliescu ellen az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás ügyében. Iliescu magabiztosan magyaráz, utasít, értelmez és bírál, mint az 1989-es változások óta eltelt tizenkilenc évben bármikor. Iliescu soha nem veszített, és soha nem bánta meg egyetlen lépését sem. Akkor sem, amikor a bányászok többször is szétverték a fővárost, és akkor sem, amikor elnöki kegyelemben részesítette az 1989. decemberi népfelkelés vérbe fojtását elrendelő katona- és rendőrtiszteket. Iliescu érinthetetlen. Egyetlen vizsgálóbíró, katonai ügyész, átvilágító sem volt képes fogást találni rajta. /Fall Sándor: Iliescu mosolya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a kelet-európai és kelet-közép-európai nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémáinak enyhülése, jogaik bővülése. Ehelyett más forgatókönyv érvényesült. A már létező föderációk (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fölbomlottak, a valaha domináns nemzetek (orosz, szerb) határon kívül rekedt nemzetrészeivel szemben – Horvátországban, a balti államokban – a legkeményebb diszkriminációt léptették életbe. Az Európai Unió kisebbségvédelmi struktúrái tehetetlennek bizonyultak, írta Tamás Gáspár Miklós. Ebben a kontextusban a kelet-közép-európai magyar kisebbségek a többiekétől kedvezően különböző státuszt vívtak ki maguknak egy időre. Emil Constantinescu elnöksége, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején a magyarság pozíciója számottevően javult, s ezen olyan /Tamás Gáspár Miklós szerint abszurd/ magyarországi akciók se rontottak sokat, mint a „magyarigazolvány” és a népszavazási kezdeményezés a kettős állampolgárságról. A romániai magyar politika egyik alapvető dilemmája az, hogy az adott keretben sokkal többet már nem lehet elérni. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar politikai etikett azt követeli, hogy semminek se örüljünk, ami „a határokon túl rekedt, elszakadt nemzetrészeink, magyar véreink” körében történik. Az erdélyi magyarság problémái elsősorban nem közjogi, hanem gazdasági, mobilitási, demográfiai (népességfogyás, spontán asszimiláció) és kulturális természetűek, ezekre az aggodalmakra „az ottani értelmiség egy része intenzív wassalbertezéssel, árpádsávozással, turulozással és kopjafázással felel, ami bájos, de aligha célravezető. ”Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában a fő probléma a nemzetállami-többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése. Szlovákia a legföltűnőbb példa. A Fico-Slota-Meciar koalíció a legelvadultabb és magyarellenes rohamba kezdett. A magára hagyott kisebbség fenyegetve érzi magát. Teljesen közömbös, hogy a magyar politika képviselői, például Szili Katalin magyarországi parlamenti elnök milyen hibákat követtek el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma ügyében (vö. Hegedűs Dániel: „A Nagymagyar Játszótér és következményei”, Élet és Irodalom, 2008. október 3.), a szlovák sovinizmus offenzívája a felvidéki magyarokat sújtja. TGM nem ért egyet Hushegyi Gáborral, aki egyformán „hibásnak” tarja a magyar és a szlovák „felet”, s azt tanácsolja, hogy ne törődjünk Ján Slotával /H. G. : „Csak fekete vagy fehér” , Magyar Narancs, 2008. október 9./ A cikkíró szerint „a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda uszító performanszai során komikus módon épp olyan kettős kereszteket állít föl mindenfelé, mint pár száz méterrel odább Ján Slota”. TGM állítja, „az Egyesült Államok, a NATO és az EU rosszhiszemű, könnyelmű, tudatlan és buta oroszellenes politikai fordulata – amelynek fő magyarországi élharcosa Orbán Viktor országgyűlési képviselő, neokonzervatív politikus (Fidesz-KDNP) – annyira fölbátorította az ukrán nacionalizmust, hogy a zűrzavarba süllyedt ukrajnai kormányzat megpróbálja egyszerűen betiltani a nemzetiségi oktatást és nyilvános nyelvhasználatot, az ungvári egyetem magyar oktatási nyelvű kara veszélybe került”. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. /Tamás Gáspár Miklós: Golyózáporban a magyar kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14. – egyidejűleg közölte a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó, továbbá részletesen ismertette a pozsonyi Sme. – Nem jelezték, hogy a cikket a szerző először a Népszava október 13-i számában közölte. / A cikkíró állításával szemben a kettős állampolgárság megadása nem abszurd magyar kezdeményezés, Románia is megadta a határom túli románoknak. Hegedűs Dániel A Nagymagyar Játszótér és következményei című cikkében kikelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ellen, azt feleslegesnek és értelmetlennek mondta, továbbá következmények nélküli eszem-iszomnak, némi szolid magyarkodással. A cikkíró szerint házelnök nemzetpolitikai tevékenysége kártékony.

Jövő év végére összeköthetik a román és a magyar gázhálózatot, a villamosenergia-rendszereket már idén év végétől megosztja egymással a két ország – jelentette be október 14-én Budai Bernadett, a magyar kormány szóvivője. Budai Bernadett a szegedi román-magyar kormányülés napirendi pontjairól tájékoztatott. A kormányülésen nyilatkozatot ír alá a két kormány arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenének majd a közös határ menti fejlesztésekre. A témák között szerepel az infrastruktúra-fejlesztés is. Szó lesz egyebek mellett az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról is. A gyorsvasút megépítéséről szóló pályázatot már 2009 márciusában benyújthatja Ausztria, Magyarország és Románia Brüsszelnek. Várhatóan döntés születik a kolozsvári Mátyás szoborcsoport felújításáról, a rekonstrukció jövő nyárig meg is valósulhat. A közös kormányülésen kiemelt téma lesz a kisebbségek ügye, ezen belül is az iskola-felújítások kérdése. Cseke Attila államtitkár, az együttes kormányülést előkészítő bukaresti bizottság vezetője megerősítette, hogy a jövő heti ülésen a két kormány öt nagy témakörben tárgyal: fejlesztéspolitikák összehangolása; közlekedés, gazdaság és pénzügyek; vidékfejlesztés és környezetvédelem; külügyi, védelmi, belügyi és közigazgatási, valamint a kultúra, az oktatás, a humánerőforrás-fejlesztés, a szociális ügyek és a kisebbségi kérdések terén való együttműködés. /Szegedi „kötődés”. Öt témakört érintenek a román–magyar kormányülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Teljében a székelyudvarhelyi kortárs drámafesztivál. Előadások, kerekasztal beszélgetések, közönségtalálkozók elemzik a kortárs magyar és román drámát. Október 13-án az Aradi Kamaraszínház, a Szegedi Hetek Csoportja és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet közös produkcióként mutatta be Alina Nelega, román szerző Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámáját Harsányi Attila előadásában, majd 19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kiss Csaba valós történeten alapuló balladisztikus drámájával, a Világtalanokkal lépett színre. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. Kövesdy István rendező a kortárs magyar drámaírással volt elégedetlen: kifejtette, hogy sok dráma azért nem kerül(het) színpadra, mert írójuk nem ismeri a színházi előadás, a dráma alapvető követelményeit, vagyis „darabjaikat” nem lehet színpadra alkalmazni, legfeljebb – jó esetben – átírással, szövegrövidítéssel. Békés Pál szerint a helyzet nem olyan rossz, mint azt Kövesdy állítja, ugyanis a kortárs magyar dráma új lendületet vett. A romániai magyar színházak helyzetéről, a színész- és közönségnevelésről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora, Szabó K. István rendező, Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Zsehránszky István színikritikus, Ungváry-Zrinyi Ildikó a marosvásárhelyi egyetem tanára, Kötő József színháztörténész és Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fejtette ki véleményét. /Ébredőben a kortárs dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Kétszer is vesztett a kormány október 15-én az alkotmánybíróságon, amely a pedagógusok 50 százalékos béremelésének, valamint a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjemelésének is zöld jelzést adott. Ugyanezen a napon több ezer pedagógus tüntetett Bukarestben. A tiltakozók nagy elégtétellel fogadták a taláros testület döntését. A kormány korábban azért támadta meg az alkotmánybíróságon a parlament által megszavazott jogszabályt, mert szerinte a költségvetésben nincs fedezet a többletkiadásra. A Brüsszelben tartózkodó kormányfő jelezte: a kabinet fenntartja álláspontját, és leszögezte: a kormány továbbra is olyan intézkedéseket vesz figyelembe, amelyek hasznosak a gazdaság számára. Tariceanu megismételte, hogy a túlzott béremelés gazdasági válságba sodorja majd az országot. /Nem ütközik alaptörvénybe az 50 százalékos béremelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Az elmúlt években a jó irányt vett román–magyar kapcsolatok elmélyítését kívánja előmozdítani Szilágyi Mátyás, Kolozsvár új magyar főkonzulja, aki október 14-én foglalta el hivatalát a kincses városi diplomáciai kirendeltség élén. Cseh Áront váltja a poszton, aki nyolc és fél éves kolozsvári diplomáciai misszió után idén júliusban tért vissza a budapesti külügyminisztériumba. A 44 éves diplomata elmondta, hogy diplomáciai tevékenysége során eddig is a román relációban dolgozott, végigkísérve a magyar–román viszony elmúlt 18 évben történt alakulását. 1991 és 1997 között a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott beosztott diplomataként, később a magyar külügyminisztérium délkelet-európai főosztályát is vezette; 2002–2006 között a luxemburgi magyar nagykövetségen első beosztott volt. /Rostás Szabolcs: Főkonzuli tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Megjelent a hivatalos közlönyben az a kormányrendelet, amelynek értelmében a bukaresti kabinet 400 ezer eurót hagyott jóvá a Mátyás király szoborcsoport restaurálására. Az emlékmű rendbetételének költségeit a két kormány fele-fele arányban állja. /Tegnap jelent meg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Mindig a választások előtti hetekben, hónapokban derül ki, hogy a kormányzó pártok miként viszonyultak az ország közös nagy vagyonához, kik és mily módon dézsmálták meg azt. A jelenlegi, kisebbséginek is nevezett kormányról kiderült, hogy miközben irracionálisan felduzzasztotta az államapparátust, szabad kezet is adott embereinek. A nagy apparátus nem volt eredményes, hatékony, de igen sokba került. A rendőrség vezetői autóvásárlási tervvel akarják megdézsmálni a költségvetést, az iskolafelújításokra szánt pénz jelentős része a minisztérium környezetéhez tartozó vállalkozók zsebében kötött ki. A kabinet 225 ügynöksége, hivatala a hatalmas fizetések mellett alig tett valamit. Mindez elmondható az RMDSZ köztisztviselőinek zöméről is. Hírük jó ideje a megyékbe is visszajutott. Tökéletesen beilleszkedtek a balkáni mentalitású bukaresti közegbe. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve (Borbély László, Korodi Attila) cselekedeteik hírét is alig lehetett hallani, s most is csak annyi jut el a magyar emberekig, hogy megtömték zsebeiket. /Simó Erzsébet: Nem ilyen lovat akartunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés 160. évfordulójára emlékeztek október 19-én Agyagfalván. 1990 óta emlékeznek meg az 1848-ban összehívott agyagfalvi gyűlésre, melyen a résztvevők a székely önkormányzattal kapcsolatos szabályzatokat fogadták el. „Csupán az autonómia megvalósításának módjait képzeljük másként, ez a másként azért fontos, mert össze kell fognunk a kivitelezésben, és egységes képviselettel kell fellépnünk Bukarestben és Brüsszelben – hangsúlyozta Verestóy Attila szenátor. – Nem szabad hagynunk, hogy megosszanak, sem a magyarságon belüli, sem az azon kívüli erők“ – tette hozzá. Az összefogás fontosságát emelte ki az autonómia megvalósulása érdekében Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is beszédében. /Bágyi Bencze Jakab: Agyagfalva, autonómiásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Ezen a héten van 1956-os magyarországi forradalom évfordulója. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „távolinak, idegenszerűnek tűnnek az 52 évvel ezelőtt történt események. Akárcsak az augusztus 20-i Szent István napot, október 23-át sem érzi eléggé magáénak a romániai magyarság. ” A történelem a magyar főváros utcáin játszódott le, de annak szellemisége Kolozsvárra, Temesvárra, Marosvásárhelyre, Iasira és Bukarestre is kisugárzott. 1957 tavaszától 1960-ig 24 személyt végeztek ki Romániában, és összesen 14 ezer év börtönbüntetést szabtak ki. Traian Basescu államfő elítélte a kommunizmust a parlamentben, de attól még ezek a „bűnök” jogilag érvényben vannak. Ez Románia egyik legnagyobb szégyene. Az újságíró szerint tévednek tehát azok, akik 1956-ot csak magyar ügyként láttatják. Számos névtelen hős akadt Romániában is. /Borbély Tamás: A szürke történelem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./