Kászoni Zoltán halbiológus 80 éves, ennek ellenére egymás után jelennek meg Székelyföld és Erdély vonzatú könyvei. Egy ideje Budapesten él. Magyarországon és Romániában húsz könyve jelent meg, ebből tizenhárom magyarul, hét román nyelven. Születési évfordulója alkalmából a budapesti szaklapok testes életpálya- és életműméltatásokkal köszöntötték. Az első magyar nyelvű halászati szakkönyvet Romániában Kászoni Zoltán írta (1959), de nemcsak a halászat és a vadászat a szenvedélye, hanem az erdélyi magyar múlt, Erdély nagyjainak tisztelete is. Kászoni Zoltán Baróton született 1928. január 22-én, édesapja, Kászoni Gáspár nevét viseli a Baróti Múzeum. Halbiológusi és halászati mérnöki képzést szerzett. Nagy szakmai karriert futott be. Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfőnöke, később igazgatója. Másfél évtizedig halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója, az óceáni halászatot személyesen is szervezte meg. Hosszú ideig a Román Országos Vadász- és Horgászegyesület alelnöke, később, egy híján másfél évtizedig ennek főtitkára. Gyermekei a Ceausescu-diktatúra idején sorra elhagyták az országot, ezért őt megbízhatatlannak nyilvánították, bukaresti állásából eltávolították. Szülőföldjére visszaérkezve Sepsiszentgyörgyön a megyei vadászati és horgászati szférában dolgozott. /Sylvester Lajos: Kászoni Zoltán bátyánk szöges bakancsa (A túlélés esztendei) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Erdély-szerte többtucat településen jeleztek választási rendellenességeket a szavazópolgárok vagy a politikai pártok képviselői. Marosszentkirályon a szavazókör elnöke, Horváth Anna, három szavazólapon is szavazott, ezért a megyei választási iroda felfüggesztette elnöki tisztségéből. Horváth Anna nyilatkozott: szülei nevében voksolt, akiknek személyi igazolványa nála volt. Marosvásárhelyen és környékén busszal vitték a város peremén lakó romákat szavazni, akiket a PD-L és Dorin Florea polgármester reklámtárgyaival ajándékoztak meg, Jedden viszont az RMDSZ kérte a romákat, hogy csakis az RMDSZ által támogatott román nemzetiségű független polgármesterjelöltre szavazzanak. Katyi Antal független televíziós operatőr azt az autót filmezte, amely – megsértve a kampánycsendet – Marosvásárhely utcáin Dorin Floreanak és a PD-L-nek kampányolt, erre egy Dorin Floreához közel álló vállalkozó, Sorin Terbea kikapta a kezéből a kamerát és magával vitte azt. A különböző bukaresti és budapesti televízióknak dolgozó tévés a rendőrséghez fordult. Marosvásárhelyen az RMDSZ és a magyarság ellen használták fel a cigányokat, akiket Remeteszegről és Beséből busszal hoztak be. Egyikük elmondta, közölték velük, ha nem Floreára szavaznak, akkor kirakják őket. A több száz fős közösségben akadt olyan is, akinél az agymosás nem csupán egy szavazatot hozott. A választási irodához beérkezett panaszok jelentős része a PD-L és megyei elnöke, Dorin Florea ellen irányult. Az egyik szavazókörben olyan polgármesteri szavazólapokat adtak a voksolni vágyók kezébe, amelyben Floreára már rá volt ütve a pecsét. A Magyar Polgári Párt választási jelét, a fenyőfát festették ismeretlenek hat sepsiszentgyörgyi választókörzet bejárata elé. Az RMDSZ a szabálytalanságról értesítette a választási bizottságot és a rendőrséget. Gazda Zoltán MPP-s politikus cáfolta, hogy az alakulatnak köze lenne a járdafestési akcióhoz, provokációként értékelte a történteket. /Rendellenességek a voksnapon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

László V. Ferenc nevéről vallott írásában. Keresztlevele szerint László Ferenc Áron. Születési bizonyítványában Francisc az első keresztneve. A személyazonosságiba is ez került be. Felerősödött benne, hogy beilleszkedjen a román tudományos és sajtóéletbe, hogy Francisc László-ként is legyen valaki. Románul is jelentek meg Bartókról könyvei. Nemcsak a Korunkban, a budapesti Muzsikában és Magyar Zenében, olykor a kecskeméti Forrásban közöl tanulmányokat, hanem a bukaresti Muzicában is, nemcsak a Szabadságba ír publicisztikákat, hanem a Tribunába is. Így három szerzői neve is van. Amit magyarul (és japánul) közölt, annak aláírása László Ferenc, amit az indoeurópai nyelveken (németül, angolul és franciául), azok alatt természetesen az ő szórendjükhöz (és a Magyar Tudományos Akadémia gyakorlatához) igazodó Ferenc László áll, románul pedig Francisc László. Negyedik szerzői nevét, a László V. Ferencet azért használja a Szabadságban meg-megjelenő cikkei alatt, mert amikor jelentkezett a közírásban, névrokona, László Ferenc sportújságíró már rég és sokat közölt a lapelődben, az Igazságban. Mint kezdőnek, meg kellett különböztetnie nevét az övétől. László V. Ferenc amikor megházasodott, szász feleségével úgy döntöttek, hogy kölcsönösen felveszik egymás családnevét. Így útlevele szerint Laszlo-Herbert Francisc-Aron (ékeztetek nélkül az „á”-n és az „ó”-n, mert a hatóságok számítógépe nem ismeri a magyar betűsort). László V. Ferenc nem pironkodik a sok név miatt. Az olyan rugalmasabbakra is szükség van, akik közvetítenek, vallja. /László V. Ferenc: Hogy hívnak? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Budapesten és Bukarestben egyaránt könyvfesztivált rendeznek a héten. Hetvenkilencedik alkalommal rendezik meg június 5. és 9. között az Ünnepi Könyvhetet Budapesten, harmadik alkalommal a Bookfestet a bukaresti Romexpo kiállítócsarnokában, június 4. és 8. között. A budapesti rendezvény, immár 7. alkalommal, a Gyermekkönyvnapok elnevezésű rendezvénnyel társul. A Vörösmarty téren és a térbe torkolló utcákon 142 pavilon áll majd, és 218 könyves cég mutatja be az összesen mintegy 400, újdonságként megjelenő kötetét. Tizennyolc határon túli magyar kiadó is jelen lesz a rendezvényen, köztük a csíkszeredai Pallas-Akadémia, Kolozsvárról a Kriterion, a Koinónia és a Polis Kiadó érkezik, Marosvásárhelyről pedig a Mentor. A bukaresti Bookfesten 160 kiadó lesz jelen könyvújdonságaival. Ez alkalommal újból a román fővárosba érkezik Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, továbbá Esterházy Péter, akinek a Harmonia caelestis című regénye megjelenik románul. /Könyvünnep két fővárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

„Megvan a csodatétel is ahhoz, hogy az ötven éve elhunyt galántai gróf Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság mártír politikusát boldoggá avassa a katolikus egyház” – fogalmazott Molnár Imre történész, aki a bukaresti Petőfi Társaság székhelyén június 2-án bemutatta az Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumaiból összeállított Kegyelem életfogytig /Budapest, 2008 /című kötetét. Az 1949-ben Csehszlovákiában „fasiszta bűnökért” halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Esterházy János boldoggá avatásáért közbenjáró történész elmondta a csoda körülményeit. „Az olomouci érseknek a csodatétel kapcsán elmondtuk, a mirovi börtönben, ahol elhunyt Esterházy János, szolgál egy pap, aki ha nehéz börtönviselteknek kell Isten igéjét hirdetnie, mindig Jánoshoz fohászkodik, mert úgy érzi, ilyenkor nincs számára lehetetlen. Az érsek, meghallgatva bennünket, szomorúan legyintett: a pap súlyos rákbeteg, az orvosok lemondtak róla, ha csodát akarunk, imádkozzunk a gyógyulásáért. Másnap az olomouci katedrálisban felkérték a híveket, fohászkodjanak Esterházy Jánoshoz a pap gyógyulásáért. Egy hónap múlva a tiszteletes teljesen meggyógyult” – mesélte Molnár Imre. Molnár Imre történész elmondta, miután sikerült kideríteni ötven évvel halála után Eszterházy nyughelyét, a Budapesten működő Esterházy-emlékbizottság közbenjárásával megpróbálják feltárni a közös sírhelyet, és azonosítani az elhamvasztott mártír politikus urnáját. „A Szlovákiában még mindig háborús bűnösként nyilvántartott Esterházy János hamvait, pontos nyughelyét nagyon sokáig, a családtagok többszöri kérésére sem adták ki a csehszlovák hatóságok, mondván, János még holtában is tud ártani” – fogalmazott Molnár. A mirovi börtönben a hamvaknak nyomuk veszett, később kiderült, hogy a prágai Pankrac börtönben helyezték el az elítéltek hamvait tartalmazó urnákat. Valamikor a 70-es évek végén hajigálták be egy közeli temetőben, egy gödörbe. Az információkkal teletűzdelt kötet Esterházy húgának, Máriának a feljegyzései alapján készült, melyet a felvidéki politikus halálának ötvenedik évfordulóján bocsátottak a történész rendelkezésére a hozzátartozók. Ezt az évet az Esterházy-emlékbizottság emlékévnek nyilvánította, amely számos lehetőséget biztosít Esterházy János nevének és életművének bemutatására. Esterházy János Nyitraújlakon született 1901-ben, 1957-ben halt meg Csehszlovákiában. 1931-ben a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, a csehszlovák parlamentben a magyar kisebbségek jogaiért harcolt, politikai célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. 1938-ban megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet hatóságok koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és Szibériába hurcolták. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte fasizmussal való együttműködés vádjával. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák államnak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott – Szlovákia máig nem rehabilitálta. Földi maradványai egy prágai tömegsírban nyugszanak. /Oborocea Mónika: Kegyelem Esterházynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A Kárpátokon kívüli reformátusok találkoztak Ploiesti-en. A ploiesti-i szórványgyülekezet a Bukarest-szőlőalji gyülekezet képviselőit, rangos politikai és közéleti személyiségeket, valamint a Kárpátokon kívüli régió lelkészeit fogadta nemrégiben. „Próbáljuk felkarolni a kis ploiesti-i közösséget, az együvé tartozás érzését is erősíteni akarjuk” – hangoztatta a találkozón Bányai László bukaresti lelkész. A Kárpátokon kívüli régióban szükség van szórványkoncepcióra. A résztvevők szeretnék folytatni a találkozókat. /Szórványtalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Szőcs Géza erdélyi magyar író, költő a Limpopo – avagy egy strucckisasszony naplója című regényéért a Román Írószövetség díját vehette át a bukaresti könyvfesztiválon, a Bookfesten. Eredetileg a gyerekeinek mondott esti meséinek főhőse volt a strucc, aki vissza szeretné szerezni a repülés adományát a struccok nemzetségének. A történet állatmeseformában egyaránt szól a szabadság igényéről, a lélek megtalálásának a parancsáról és a haza megtalálásának belső kényszeréről. Nem tartja magát regényíró alkatnak. Az Irodalmi Jelen két évvel ezelőtti regénypályázata kihívás volt, és ez adta az impulzust, hogy megírja a könyvet. /Bonczidai Éva: Díj Limpopónak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Május 6-án és 7-én ballagtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) végzős hallgatói. A bolognai rendszer bevezetése miatt idén harmadéves és negyedéves hallgatók is ballagtak, ezért két időpontot jelöltek ki a búcsúra. Először a menedzsment és turisztika szak 250 hallgatója öltött tógát, hogy Tőkés László püspök és Geréb Zsolt rektor vezetésével átvonuljon a virágokkal feldíszített, zsúfolásig megtelt várad-újvárosi templomba, másnap az idegen nyelv, a filozófia, a reklámgrafika, a zene, a szociális munka, szociológia és teológia karok 310 diákja mondott búcsút az egyetemnek, számukra Csűry István helyettes püspök hirdette az igét. Az ünnepi pillanatok után a hallgatók az államvizsgára készülnek, a PKE vezetői pedig az akkreditációban bizakodnak. Már többször is jártak Bukarestben, a képviselőház tanügyi szakbizottságában egyszer sem volt meg a döntéshozatalhoz szükséges létszám, számolt be Geréb Zsolt rektor és Tolnay István tanügyi előadó-tanácsos. Az intézmény vezetői elképzelhetőnek tartják, hogy az új tanévet már akkreditált intézményben kezdhetik a hallgatók. A PKE akkreditálásáért az elmúlt héten Brüsszelben is lobbiztak az egyetem vezetői. Geréb Zsolt és Tolnay István Kató Bélának, a Sapientia Alapítvány elnökének, Farkas Emődnek, az alapítvány irodavezetőjének és Dávid Lászlónak, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának társaságában látogatott Brüsszelbe, Tőkés László meghívására. A küldöttség tagjai többek között magyarországi EP-képviselőkkel találkoztak, és nyilvános meghallgatáson is ismertették az egyetem helyzetét. Az akkreditáció kérdését felvetették Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak is, aki szerint azonban ez állami kompetencia. A PKE-n jelenleg négy szak, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia, a szociális munka és a filozófia szak rendelkezik akkreditálással. /Fried Noémi Lujza: Ballagtak a PKE diákjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

A bukaresti Bookfest zárónapján, június 8-án megjelent Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye román fordításának bemutatóján. A regényt Anamaria Pop fordította. /Oborocea Mónika: Román Harmonia Caelestis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Románia nem vállalhatja egyedül a felelősséget a külföldön élő romák cselekedeteiért – jelentette ki Traian Basescu államfő, azt követően nyilatkozott, hogy finn kollégájával, Tarja Halonennel találkozott bukaresti hivatalában. A megbeszélések egyik témája a romák ügye volt. Basescu leszögezte: Románia soha nem fogja korlátozni saját állampolgárainak szabad mozgását. Rámutatott: a romákat befogadó országok kormányaival közösen kell megoldást találni a bevándorlók okozta problémákra. A finn elnök jelezte, hogy országa kész átadni a romák társadalmi beilleszkedése terén szerzett tapasztalatát. Ezen a téren a legfontosabb, hogy a roma fiatalokat tanulmányaik befejezésére ösztönözzék, és biztosítsák nekik a civilizált lakhatási körülményeket. /Nemcsak Romániáé a felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Be kell látni, hogy a választás eredménye Hunyad megyében is bukás volt. Nyolc év alatt 13-ról gyakorlatilag 3-ra csökkent az önkormányzatokban a magyar képviselők száma. Ebben a megyében a versenyhelyzetet szülő MPP-re sem lehet fogni mindezt, a hibát a szórvány-magyarokban keresik. Déván 1910-ben 6074 magyar élt. Ma szinte szám szerint ugyanennyien élnek itt, Hunyad megye székhelyén. Közülük június 1-jén csak 1600-an (500-al kevesebben, mint 2004-ben!) mentek el, illetve szavaztak a magyar jelöltekre. Az újságíró meggyőződése, hogy az itt élő magyarok többsége nem akarja feladni sem nyelvét, sem iskoláját, sem intézményeit. Minek fejében várta el az RMDSZ a voksokat? Jól szervezett kampány nem volt. Az elmúlt négy évben magyar házak épültek, elkészült az önálló magyar iskola, szinte minden közintézménynél vezető tisztségbe került egy-egy magyar ember, akinek elvileg segítenie kellene a magyar közösséget a boldogulásban. Azonban a Bukarestben elbalkániasodott RMDSZ vonal most már a szórványban is érvényre jutott. Ebben gyökerezik minden további gond: a tisztségekbe kerülő magyar emberek nem feltétlenül rátermettség alapján kerültek oda. Ezért nincs minőség, nincs tartás, nincs tartalom, csak kirakat intézmények, kirakat emberek. A magyarság mindezt egyre kevésbé értékeli. /Gáspár-Barra Réka: Nem a tükör a torz! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök. A két testület még soha nem találkozott egymással. A csángókérdésről valószínűleg szó esett a múlt héten Bukarestben tartott egyházi konferencián is, melyen részt vett Erdő Péter bíboros is Petru Gherghel iasi-i püspök társaságában. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége írásban tájékoztatta Erdő Pétert a legutóbbi idők egyházi visszásságairól, s kérte a bíborost, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy békés megoldás szülessen a magyar nyelvet és kultúrát, saját anyanyelvüket egyaránt ápolni, őrizni akaró moldvai csángók ügyében. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Bukarest főpolgármestere Sorin Oprescu lesz. Sokan vitatják, hogy mennyire tekinthető függetlennek. Oprescu ugyan kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), azonban nyílt titoknak számít, hogy továbbra is élvezi a tömörülés több hangadó politikusa, így Ion Iliescu támogatását. Oprescu győzelmével Bukarest a PSD kezébe került. Sorin Oprescu apja a Szekuritáté, anyja kémelhárítás tisztje volt, állítólag ő maga is ezeknek a kapcsolatoknak köszönheti gyors szakmai és politikai előmenetelét. Az Egyetemi Kórház sebészeti tanszékének vezetője volt, 2005–2006-ban csupán 14 műtétet végzett, tavaly egyet sem. Honatyaként a parlamentben is hiányzásaival tűnt ki, a második helyen állt a „lógósok feketelistáján”. Minisztériumi rendelettel elmozdították kórházigazgatói tisztségéből. A döntést megfellebbezve pert nyert ugyan, de nem jelentkezett az igazgatói vizsgára. Utóbb nyilvánossá vált, azért nem, mert annak idején hamisítással állította össze a tisztség elnyeréséhez szükséges szakközléseinek dossziéját. /Bogdán Tibor: A nagy vesztes – Bukarest? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Bartis Attila marosvásárhelyi születésű fiatal írónak számos kötete jelent meg. Korábban Nyugalom című regénye látott napvilágot román nyelvű fordításban (Tihnea), most pedig A séta jelent meg Plimbarea címen, a kolozsvári Marius Tabacu fordításában, a bukaresti Polirom Kiadónál. Ennek Marosvásárhelyen volt a bemutatója, a várbeli 74 Színház kávézójában, több román értelmiségi jelenlétében. Silviu Lupescu nyitotta a méltatások sorozatát. majd a szerző olvasott fel egy részletet a könyvéből magyarul, utána ugyanezt tette román nyelven a fordító. /Nagy Botond: Mese az egyszerű, elmesélhetetlen meséről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

„Csángóföld még mindig egy harcterep, ahol Bukarest és Budapest méri össze erejét. Feszült a hangulat, a magyarok és románok közti rivalizálásnak is tulajdonítható valahol, hogy például Klézsén óriási a szegénység, a csángók identitástudata pedig közel sem mondható ideálisnak” – összegezte Marius Cosmeanu szociológus legfrissebb tanulmányának eredményeit. A „4x4: a többnemzetiségű közösségek menedzsmentmodelljei” címet viselő tanulmány négy többnemzetiségű faluban próbálta felmérni, van-e összefüggés az identitástudat és a gazdasági, közigazgatási fejlettség között. Egyetlen megoldást lát a csángók identitástudatának megőrzésére, ha kis közösségeket alkotnak, és így próbálnak boldogulni. A Máramaros megyei romák, románok és magyarok lakta Koltón sokkal jobb a helyzet. „Itt a magyar lakosság felkarolta a roma közösséget, munkahelyeket biztosítottak a számukra” – magyarázta. A PER (Project on Ethnic Relations) felkérésére született tanulmány bemutatóján Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke elmondta, azért volt szükség a projektre, hogy felhívják az önkormányzatok figyelmét, már nem lehet megoldani egy többnemzetiségű község hosszú távú fejlesztését hagyományőrző programok, fesztiválok rendezésével. /O. M. : Útmutató többnemzetiségű romániai közösségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Miközben nemzetközi intézmények elítélik a romániai korrupcióellenes harc hatékonyságát, a bukaresti parlament létszám híján elhalasztotta a döntést Adrian Nastase exminiszterelnök és Miron Mitrea volt szállításügyi miniszter korrupciógyanús ügyében. A Világbank és a Freedom House emberjogi szervezet most bemutatott jelentéséből kiviláglik: a jelenséggel szemben Románia körülbelül ugyanolyan eredménnyel képes felvenni a harcot, mint például a demokratikus berendezkedéséről „közismert” Lesotho vagy Trinidad és Tobago. A román parlament továbbra is menedéket nyújt a büntetőjogi felelősségre vonás alól Nastasénak és társainak. /Rostás Szabolcs: Kétes szolidaritás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Az RMDSZ az előrejelzéseket meghazudtoló, jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, és mérhetően nőtt a szövetség támogatottsága az európai parlamenti választásokhoz képest. Reméljük, ez a növekvő tendencia az őszi parlamenti választásokra is megmarad – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtótájékoztatóján. – Még van az a 14-15%, akik nem szavaztak az RMDSZ-re, tehát vannak tartalékaink, ha sikerül az elégedetlenségek okát megtalálni, és választ is találni rájuk – fogalmazott. Markó az eredmények közé sorolta a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, illetve a zilahi alpolgármesteri helyeket, illetve a Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Bihar megyében szerzett alelnöki tisztségeket. A helyi és a megyei szervezetek nagy része az RMDSZ jelenlegi kormányzó partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal alkot tanácsi többséget, de esetenként egyezség született a Szociáldemokrata Párttal és a Demokrata-Liberális Párttal is. /Növekvőben az RMDSZ támogatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Terényi János bukaresti nagykövet távozása után Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is elhagyja romániai állomáshelyét. A kolozsvári születésű, 36 éves diplomata a budapesti külügyminisztériumba tér vissza dolgozni. „Természetesen fájó szívvel hagyom el a szülővárosomat, ám szükségét éreztem már a változásnak is” – mondta Cseh Áron, aki 2000-től kezdődően négy évig a főkonzul helyetteseként, négy évig pedig főkonzulként dolgozott. „Azt hiszem, sikerült rekordot döntenem a magyarországi diplomaták körében, nyolc és fél évig tartózkodtam ugyanazon az állomáshelyen” – jelentette ki. Cseh Áron helyét Szilágyi Mátyás veszi át a kolozsvári konzulátus élén. A fiatal diplomata magyarországi születésű, tud románul, ugyanis a kilencvenes években nagykövetségi titkár volt Bukarestben. /Cs. P. T. : Cseh Áron főkonzul is elbúcsúzik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Június 24-én sajtótájékoztatón értékelte Tompa Gábor igazgató a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2007/2008-as évadját. Az évad öt bemutatója közül két meghatározó jellegű előadás született: a három kategóriában UNITER díjjal kitüntetett Csehov: Ványa bácsi, Andrei Serban rendezésében, valamint Silviu Purcarete Puccini víziója, a Gianni Schicchi. Az UNITER díjon kívül Csiky András és Bogdán Zsolt az idei évadban vehették át a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjét. Tompa Gábor igazgató-főrendező pedig Médiakiválóság-díjban részesült az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál megszervezéséért. A társulat nagy sikerrel vendégszerepelt az Európai Színházi Unió torinói fesztiválján, valamint a Bukaresti Országos Színházi Fesztiválon. /Musca Szabolcs: Rendkívüli évadot zárt a magyar színház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Június 20. és 22. között szervezték meg Bukarestben a II. Nemzeti Folklórfesztivált, melyen fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. Nagy sikert aratott, produkciójukat vastapssal jutalmazta a közönség. A rendezvényt, a néptánccsoportok bemutatkozó előadásait a Román Televízió stábja rögzítette és élőben részleteket is közvetítettek. /Csibi Réka, Csíkszereda: A Hargita együttes sikere a fővárosban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Csak románul kapták meg a kérdéssort a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karának végzős kommunikációs hallgatói azon a próbavizsgán, amelyet nemrég tartottak számukra. Így az eredmények is elmaradtak a várakozásoktól. A szak koordinátora, Ármeán Ottília szerint most már biztos, hogy Csíkszeredában kell számot adniuk tudásukról, és az is, hogy magyarul is megkapják a tételeket. A Sapientia Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának végzősei ettől az évtől nem a kolozsvári Babes–Bolyain záróvizsgáznak, hanem a Bukaresti Tudományegyetem Újságíró- és Kommunikációtudományok Karán. A szigorított akkreditációs feltételek miatt kényszerült erre a lépésre a tanintézet, februárban viszont megígérték: ez nem jelenti azt, hogy román nyelven kell vizsgázniuk a hallgatóknak. /Szász Cs. Emese: Sapientia: magyarul is megkapják a záróvizsga tételeit a végzősök. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), jún. 26./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Magyar alkotók műveiből nyílt kiállítás Bukarestben az elnöki /cotroceni-i/ palotában, a kultúrák közti párbeszéd európai éve alkalmából a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, a bukaresti magyar nagykövetség és a román elnöki rezidencia közreműködésével. /Oborocea Mónika: Ismeretlen művészek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Basescu államfő rendkívüli ülésszakot sürgetett Bogdan Olteanuhoz, a képviselőház liberális, illetve Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus szociáldemokrata elnökéhez címzett levelében. A két korrupciógyanús ügy megvitatása mellett az államfő a számvevőszék működését szabályozó törvény újratárgyalását is javasolta. Bukaresti megfigyelők úgy vélik, hogy nyíltan ugyan nem, de valójában valamennyi párt ellenzi a büntetőjogi vizsgálat elindítására vonatkozó ügyészi kérelem jóváhagyását. Olteanu úgy nyilatkozott, hogy Basescu nem kérheti rendkívüli ülésszak összehívását, mert a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján az államfő nem avatkozhat bele a parlament napirendi kérdéseibe. Az ügyészek szerint Nastase kormányfői mandátuma idején az építkezési szakhatóság vezetőjétől összesen 800 ezer euró értékű kenőpénzt kért cserébe azért, hogy megtartsa őt tisztségében. Mitrea aktája is ennek a szakhatóságnak a vezetőjével áll összefüggésben. Mitrea bejelentette: azt szeretné, hogy minél hamarabb kerüljön a bíróság elé. /Basescu rendkívüli ülésszakot sürget. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./