Lejárt le a határidő, a kétnyelvű táblákat ki kellett volna helyezni. Marosvásárhelyen eddig háromnyelvű táblák virítottak: fent nagy betűkkel a román, alatta kisebbekkel a magyar és német megnevezés. Most a városgazda "egynyelvűsített": eltűnt a magyar és német felirat. Még mindig kizárólag román nyelvű felirat van a kormányhivatal, a megyei tanács épületén, a kultúrpalotán, az iskolákon, a többi hivatalon, sőt a legtöbb utcán is. /Máthé Éva: Eltűnt a magyar és német felirat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Márc. 7-én Szatmárnémetiben a premieren a színház társulatának két alapítótagjának tapsolt a közönség, Soós Angélának és Vándor Andrásnak. Bessenyei István Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című egyfelvonásosát vitte színre a két művésszel. Az előadás második része a meglepetés a közönség számára: kötetlen beszélgetés a művészekkel pályafutásukról, a színházalapításról, az első szatmári társulatról. A nézőtéren helyet foglaló színművészek, köztük Ács Alajos és Diószegi Iván hangulatos történetetekkel hozakodtak elő. András Gyula színművész Harag Györggyel párhuzamosan a színház korábbi vezetőjét, Parászka Miklóst méltatta. /Dancs Artúr: Köszönjük a Színházat és az 50 évet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Márc. 11-én a legtöbb iskolában nem tartottak órát, a pedagógusok szakszervezetei - ezúttal egységesen - sztrájkoltak. Az okok több éve ugyanazok: alacsony bérek, a kollektív munkaszerződés be nem tartása. Ezúttal ezek mellett az élelmiszerjegyek kapcsán váltak elégedetlenné a tanügyiek. A kormány, előzetes ígéretei ellenére, a beígért havi 10 élelmiszerjegy helyett 5 százalékos béremeléssel próbálja leszerelni a szakszervezeteket. Ezután jött a vidéken tanítók részére megállapított pótlék kormányrendelet általi jelentős megnyirbálása. Az elmúlt években többször is sor került a tiltakozásukra - volt sztrájk, kivonulás, tüntetés Bukarestben, de nem használt. A tanügyminiszter ezúttal is kijelentette: "alkalmatlannak" találja a sztrájkot és bízik a pedagógusok bölcsességében. /Befagyasztják a tanévet? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

A Magyar Ifjúsági Tanács, a MIT nyilatkozatot adott ki, miszerint az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése. Az RMDSZ csúcsvezetősége nem tudja elfogadni, hogy a MIT a Szövetségen kívül eredményesen működik, ezért Asztalos Csaba által, aki Markó Béla elnök jogtanácsosa, előbb bejegyeztette a bukaresti elnöki hivatal címére az Itthon, fiatalon mozgalmat, majd február 14-én ugyanerre a címre megkezdte a MIT bejegyzését. - Az RMDSZ, átcsoportosítva az Itthon, fiatalon mozgalmat, létrehozza a MIÉRT-et (Magyar Ifjúsági Értekezlet), amely országos ernyőszervezet szerepét tölti majd be a MIT ellenében. Történik mindez miközben a MIT a népszámlálás, a fiatalok hazai érvényesülése, az ifjúság szakmai fejlődése, a nemzeti öntudat megerősítése és a partnerkeresés kérdéseivel foglalkozik. /Jakab István MIT-elnök: MIT-nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Egy szilágycsehi olvasó számolt be egy megdöbbentő esetről. Egy magyar fiatalember szívbetegen vonult be katonának. Nem vették figyelembe betegségét, s Krassó- Szörény megyébe kerülve nagyon csúnyán bántak vele. Ő volt ott az egyedüli magyar. Megrakott targoncát cipeltettek föl vele a dombon, s amikor megállt pihenni, mert fulladozott, csúfolkodtak vele. A szülők kérték a fiuk közelebbre helyezését, de úgy látszik, nem volt pénzük ezt elrendezni. A fiú többször összeesett a katonai szolgálat alatt, de ráfogták, hogy csak szimulál. Egy alkalommal aztán bekerült Temesvárra, a katonai kórházba. Később kiderült, hogy az itteni orvos már akkor látott valami daganatot a tüdő és a szív között, de elhallgatta, a fiút visszaküldte a katonasághoz, ahol tovább folytatta a szolgálatot. A betegség hirtelen súlyosbodni kezdett, a fiú bekerült a bukaresti katonai kórházba, akkor értesítették a szüleit. Rosszindulatú daganatot állapítottak meg a tüdő és a szív között, talán műteni kellene, de csak perfúziókkal kezelték, amiket rákos daganatok esetén szoktak adni. Aztán leszerelték és hazaküldték, hogy Nagybányán folytassák a perfúziókat. Közben édesapja elvitte Debrecenbe, a Segítő Jobb által, ott átnézték a bukaresti leleteket, megállapították, hogy nem ajánlatos a perfúziós kezelés. Végül a beteget a kolozsvári rákintézetbe vitték, ahol kezelésbe vették, de már későn. A kezelőorvosnő megmondta: a fiú nem rákos, és nem lett volna szabad azokat a perfúziókat beadni. Két nap múlva a fiatalember meghalt. A szülők nem kaptak semmiféle segítséget fiuk elvesztése után, a katonaságtól, ahol pedig megbetegedett. Tévedett az orvos, aki a sorozás előtt megvizsgálta és nem vette figyelembe a tényleges helyzetet, s tévedett a többi orvos is, akik elhallgatták a bajt. /Egy kiskatona halála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Marosludas és Andrássy-telep történelmi magyar egyházai, az EMKE, a Petrőczy Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és az RMDSZ kerületi választmánya arra kéri a város és környéke magyar nemzeti közösségét, hogy március 15-ét együtt ünnepeljék. /Ünnepeljünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

A magyarországi testvértelepülés, Soltvadkert ajándéka jutott el az elmúlt napokban a Pro Sarmaság Alapítványnak. A mintegy 1300 kötetből álló könyvcsomagban kortárs magyar szerzők szépirodalmi alkotásai mellett sok szakkönyv, szótár is van. /Könyvadomány Sarmaságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13

Románia arra számít, hogy 2004-ben lezárhatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat — erősítette meg márc. 12-én Brüsszelben Mircea Geoana külügyminiszter. Az EU-román társulási tanács nyolcadik ülése után Mircea Geoana úgy nyilatkozott, hogy országának sikerült végre kitörnie "az elszigeteltség szindrómájából" a csatlakozási tárgyalásokon. A miniszter várakozásai szerint a decemberben tartandó koppenhágai EU-csúcson a tizenötök már konkrét csatlakozási menetrendet fogadnak el, s ez Románia esetében a tárgyalások 2004-es lezárását jelentheti. /Bukarest 2004-ben szeretné lezárni a tárgyalásokat. Geoana: Sikerült kitörni az elszigeteltségből. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Az RMDSZ kérésére a bukaresti II. kerületi bíróság elhalasztotta a döntést a Nagy-Románia Pártnak az RMDSZ ellen benyújtott keresete ügyében. A perben a szövetséget képviselő ügyvéd, nevezetesen Frunda György szenátor jelenleg nem tartózkodik az országban, és ezért kezdeményezték a halasztást. A kérést elfogadták, a bíróság április 9-én fog dönteni az RMDSZ "törvényen kívül helyezéséről"". Mint ismeretes, Corneliu Vadim Tudor pártja azzal indokolta meg "az RMDSZ fedőnevű terroristaszervezet" törvényen kívül helyezésére vonatkozó kérését, mert megítélésük szerint a szövetségnek egyetlen célja a nemzetbiztonság aláásása, a gazdaság gyarmatosítása, az ország egységének megbontása. /Újabb halasztás az NRP–RMDSZ perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Megegyezés született a kormányzópárt és az RMDSZ között a kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatáról. Megszűnt az tűrhetetlen állapot, miszerint büntetőjogi eljárást indíthattak minden olyan szervezet ellen, amelynek rendezvényén elénekelték egy másik állam himnuszát. Európában kevés ehhez hasonló intoleráns törvény született az elmúlt tíz esztendőben. Azonban hiába a törvények, a megegyezés, a funar gyurik és a hozzájuk hasonló kiskirályok továbbra is azt tesznek az országban, amit akarnak. Büntetlenül! Az európai szelleműnek kikiáltott román központi vezetés nem is akar fellépni ellenük. Egy bukaresti ellenőrző csoport Székelyföldön több tízmilliós büntetést rótt ki néhány községi polgármesterre, mert mondvacsinált szabálytalanságokat állapítottak meg a román nemzeti lobogók és a címer számában és elhelyezésében. A szenátus ugyan elutasította az Erdély átadása címet viselő ellenzéki bizalmatlansági indítványt, de a szélsőnacionalista párt szenátorai mellé az indítvány szavazásakor felsorakozott másik két, önmagát demokratikusnak nevező párt tizenegy honatyája is. /Ujj  János: Egyik szemünk..., másik szemünk... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Mihálcfalva görög katolikus közösségének több tagja márc. 12-én újrakezdte a tiltakozást Bukarestben, kérve a Fehér megyei község 1948-ban elkobozott templomának és parókiájának visszaszolgáltatását. A tiltakozó hívek elmondásuk a hét végéig Bukarestben kívánnak maradni, ahol sztrájkőrséget terveznek a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium előtt és a Szenátus épülete közelében. A görög katolikusok dokumentumot juttattak el a hatóságoknak és néhány nagykövetségnek, amelyben azt állítják, hogy az ortodox klérus üldözi őket az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a Fehér megyei prefektúra támogatásával. A görög katolikus misék a szabad ég alatt zajlanak, noha a településen görög katolikus templom is áll az ortodoxon kívül. Mindkét templom az ortodox egyház tulajdonában van, noha a településen csak egy ortodox pap szolgál. Emellett a 20 éve lakatlan parókiát nem szolgáltatják vissza a kérelmezőknek. A miséken rendőrök és csendőrök is jelen vannak. A Bukarestben másodízben tiltakozó görög katolikusoknak szándékukban áll az európai intézményekhez fordulni, amennyiben a bukaresti vezetés nem kapcsolódik be a községbeli feszültségek csökkentésébe. /Újra a fővárosban tiltakoznak a mihálcfalvi görög katolikusok. Templomaikat kérik vissza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

A moldvai magyarság évszázadai címmel 1997 óta rendez vándorkiállítást Magyarországon a budapesti Lakatos Demeter Egyesület. A következő állomás Bicske, ahol a Petőfi Művelődési Központban március 14-én nyitja meg a tárlatot Halász Péter, az egyesület titkára. A kiállítás ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Csoma Gergely szobrászművész színes, moldvai kényképei egészítik ki a tárlatot. Bicskén dr. Harangozó Imre csángó témájú fotóit is kiállítják. A megnyitón közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. - Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró embereket fogja össze, tagjai zömmel magyarországiak. Kiadásukban Csángó Füzetek címmel sorozat jelenik meg, illetve ilyen témájú könyveket is kiadnak. Havonta tartanak összejöveteleket, szerveznek különféle rendezvényeket. Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából 2001-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint húsz évig élt. A vándorkiállítást eddig Magyarország hét megyéjének 17 városában és 3 községben lehetett megtekinteni, egy alkalommal pedig Felvidéken is. A kiállítás minden új helyszíne és minden megnyitó alkalmas arra, hogy a csángók iránt – a magyar külpolitika és az Európa Tanács munkája nyomán – megnyilvánuló társadalmi érdeklődés érzelmi jelensége tudás és ismeretek tekintetében alapozást kapjon - hangsúlyozta Halász Péter. /(Guther M. Ilona): Vándorkiállítás a csángókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Végre Szatmárnémeti bejáratainál is állnak a helynévtáblák, méghozzá három nyelven: Satu Mare, Szatmárnémeti, Sathmar. /(Sike Lajos): Végre áll a tábla ...Szatmárnémeti bejáratainál is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A helyi RMDSZ és polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Gyergyószentmiklós: március 13-án a Salamon Ernő Líceum történelmi vetélkedőjére, a Pro Art Galériában Bartis Elemér festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, a filmszínházban pedig a Sacra Corona c. filmet mutatják be. Március 14-én Rovásírásos emlékek Gyergyóban címmel nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Domokos Pál Péter női kórus és az ipartestület férfikara ad műsort. Március 15-én 48-as hangok, dalok, képek címmel emlékműsor lesz a Népművészeti Alkotóházban, bemutatják Kis Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában c. kötetét is. A Petőfi és Kossuth szobroknál koszorúzás lesz, ünnepi beszédet mond Pál Árpád polgármester, Rokaly József RMDSZ-elnök és Garda Dezső parlamenti képviselő. A Hősök emlékművénél Bíró Sándor lelkipásztor és Hajdó István főesperes hirdetnek igét. /(gál): Háromnapos ünnepi rendezvénysorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Tasnádszántón többévi szünet után ismét lesz magyar V-VIII.osztály - közölte Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes. Van elég gyermek, s egyúttal növekszik az anyanyelvi oktatás iránti igény. Az első osztályba például a múlt ősszel 21-en iratkoztak. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a szükséges tanerő is biztosított. Őszig mindenképpen megoldják a józsefházi magyar V-VIII. osztály ügyét, mely nem csak létszámhiánnyal küzd, de több szaktanár is hiányzik. Legkézenfekvőbbnek az tűnik, ha a közeli (mindössze 4 km-re) lévő Sárközújlakra ingáztatják az érintett tanulókat, hisz ott minden feltétel biztosított. /(sike): Ősztől ismét lesz magyar V-VIII. osztály Tasnádszántón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Románia arra számít, hogy 2004-ben lezárhatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat - erősítette meg márc. 12-én Brüsszelben a román külügyminiszter. Az EU-román társulási tanács nyolcadik ülése után Mircea Geoana úgy nyilatkozott, hogy országának sikerült végre kitörnie "az elszigeteltség szindrómájából" a csatlakozási tárgyalásokon. /EU-Románia. Bukarest 2004-ben szeretné lezárni a tárgyalásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Markó Béla, az RMDSZ vezetője arra kérte Funart, Kolozsvár polgármesterét, hogy ne szervezzen "párhuzamos rendezvényeket" a március 15. ünnepségek alkalmával. Markó márc. 13-i sajtótájékoztatóján azt javasolta a polgármesternek, hogy inkább a kétnyelvű feliratokkal foglalkozzon, ne a márc. 15-i események zavarásával. A Markó-javaslat későn érkezett. A Funar-korszak 10 éves évfordulójára szervezett háromnapos ünneplés fénypontja éppen márc. 15-ére esik, a Köztársaság moziban tartandó ünnepéllyel. A nagyszabású rendezvényre az NRP bukaresti küldöttsége is Kolozsvárra érkezik, élén Corneliu Vadim Tudorral, Corneliu Ciontu pártalelnökkel, és valószínűleg a frissen "átigazolt" Niculae Cervenivel. Teodor Pop Puscas, Kolozsvár rendőrparancsnoka elmondta, hogy a "párhuzamos rendezvények" alkalmával nem tart incidensektől. - Március 15-én ökumenikus istentiszteletet tartanak a főtéri Szent Mihály-templomban. Koszorúzás lesz a Biasini szálló emléktáblánál és a hídelvi (Kismező) temetőben. Este az Állami Magyar Színházban Boér Ferenc Zúg Március című műsorára hivatalosak a kolozsvári magyarok. Az unitárius egyház, az unitárius kollégium és a Brassai Sámuel Gimnázium igazgatósága emléktáblát avat a Kolozsvári Unitárius Kollégium azon 47 diákja emlékére, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. /"Párhuzamos rendezvények" március 15-én. Terem híján az NRP a moziban ünnepel — jegyelővásárlás ellenében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségnek a népszámlálásra vonatkozó közleménye elkésett, figyelmeztetett Benedek Gyula ny. statisztikus. Szükség lett volna a felügyelő testületekben való részvétel, a törvény által kínált lehetőségek kihasználása. Azonban a számlálóbiztosok lajstroma a múlt év decemberében elkészült, a szükséges nyomtatványok pedig már januárban megérkeztek. /Benedek Gyula (ny. statisztikus): Későn is jobb, mint soha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

A nagyváradi Partiumi Egyetem is megkapta a Magyar Posta támogatását, azt a nagykapacitású számítógépet, amit múlt évben Orbán Viktor miniszterelnök egyetemavató látogatásakor ígért mindkét romániai magyar magánegyetemnek. Hamarosan egy professzori ösztöndíj és diákösztöndíj feltételeit is megteremti a Magyar Posta. Tőkés László püspök utalt a két magánegyetem egyesítésére és kiemelte a hit és a közös akarat erejét. A Magyar Posta felajánlotta az egyetem munkatársainak informatikai továbbképzését is. A Magyar Posta vezérigazgatója és a PKE rektora aláírta a két intézmény idei együttműködési tervét. /(balla): A Magyar Posta adománya Váradra is megérkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Márc. 14-én veszi át Csíky Boldizsár marovásárhelyi zeneszerző Budapesten az Erkel-díjat. Ez a magyar kormány által létrehozott kitüntetés, zeneszerzőket tünetnek ki Erkel-díjjal. /(Máthé Éva): Csíky Boldizsár Erkel-díjat kap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Adrian Nastase miniszterelnök a prefektusokkal tartott márc. 14-i távértekezleten közölte, hogy a kormány üzenetet küldött a március 15-én ünneplő magyar nemzetiségű román állampolgároknak, amely szerint a bukaresti kormány "határozottan" kiáll azon felelősségvállalása mellett, hogy betartsa a kormányzási program etnikumközi kapcsolatokról szóló előírásait. A kormányfő elmondta, a kormány üzenetét elküldték a prefektúrákra, és kérte a prefektusokat, intézkedjenek annak érdekében, hogy az üzenet eljusson a magyar többségű települések önkormányzataihoz. /Üzenetek március idusán. Román kormányfői gondolatok a magyar nemzeti ünnepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A román kormány nem fogadhatja el azt a politikai agresszivitást, amelyet a Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetése Románia és a román szellemiség ellen próbál irányítani saját korlátainak és sikertelenségeinek motiválására, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök márc. 14-én. A kormányfő szerint a Románia iránti barátságtalan magatartás bizonyítéka az a tény, hogy a kisinyovi vezetés nemkívánatos személynek nyilvánította a román katonai attasét, akit azzal vádol, hogy köze van a moldovai románok tiltakozó megmozdulásaihoz. " /Elmérgesedett a román–moldovai viszony. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Azt követően, hogy a moldovai hatóságok kiutasították az országból Románia kisinyovi nagykövetségének katonai attaséját, a román vezetés hasonló intézkedéssel válaszolt egy moldovai diplomatával szemben. A kilencvenes évek eleje óta első alkalommal fordul elő, hogy egy román diplomatát kiutasítanak állomáshelyéről. Vlagyimir Voronin moldovai államfő személy szerint Ion Iliescu román elnököt tette felelőssé a két ország közötti viszony megromlásáért. /Elmérgesedett a román–moldovai viszony. Szemet szemért: Bukarest kiutasított egy moldovai diplomatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Március 15-e nemcsak a magyar nép, hanem minden nemzet számára jelentős esemény, hiszen fontos üzenete: a szabadság, egyenlőség, testvériség egyaránt szól mindenkihez - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla hozzátette: méltányolja, hogy a kormány a múlt héten elfogadta a nemzeti himnuszok és zászlók használatáról szóló kormányrendelet módosítását, ami így jogossá teszi a nemzeti kisebbségek számára saját nemzeti szimbólumaik használatát. - Romániának nagy lemaradása van a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogát illetően - szögezte le dr. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a képviselőházban elfogadott sürgősségi rendelet kapcsán. Az RMDSZ következetesen kitartott javaslata mellett, hogy a gazdasági és erdei tulajdonok törvény által legyenek védve. A rendelet szövege egyébként az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumban is szerepel. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő az erdők visszaszolgáltatása kapcsán elmondta: Románia 6, 3 millió hektárja erdő, amiből eddig csupán 5%-ot kaptak vissza az igénylők a 18-as törvény alapján, így nagyon jól jött a 102-es rendelet. Seres Dénes szenátor, a Helyi Közigazgatási bizottság elnöke a 15/2002-es kormányhatározat a közalkalmazottakra és a helyi választott vezetőkre vonatkozó tilalmakról szólt röviden. E szabályozó rendelkezés a korrupció ellen irányul. Kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: a protokollumok szövege a legtöbb megyében már elkészült. /(Koszta Erika): RMDSZ sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A csángó kérdés minden népszámlálástól függetlenül is kérdés. Maguk a csángók erősítenek egyik vagy másik irányba, szövetségük csángómagyarnak mondja magát, a Dumitru Martinasról elnevezett egylet a román csángókat hívta be. A iasi-i római katolikus püspök körlevele óvintézkedés, miszerint a csángók románok, s a moldvai katolikusok feltüntetése külön népcsoportként példa nélküli eset, mert a csángók soha nem szerepeltek önálló népcsoportként, hivatalos összeírásban, legalábbis. A népszámlálási dokumentumokban a csángó népcsoport szerepel ugyan, de a csángó nyelv nem. Nyelv nélkül nép nincs, ezért se vallja magát senki csángónak – sommázza a püspöki körlevél. A moldvai csángókról megszövegezett Európa Tanácsi ajánlás, a Helsinki Bizottság és a Pro Európa Liga által megfogalmazott jelentés is a csángók önálló népcsoportként való elismertetése mellett teszi le a garast. /Oláh István: A csángók népszámlálás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Sepsiszentgyörgyön volt idén az erdélyi magyarság központi márc. 15-ei ünnepe. Nemzeti lobogók alatt a gelencei hagyományőrzők, a 15. székely határőr gyalogezred a híres ,,szakállas" ágyú hű mását kísérte a Tamási Áron Színház előtt felállított emelvény szomszédságába. Őket követte a környező falvakból érkezett feldíszített szekerek menete. A népviseletbe öltözött asszonyokat, férfiakat, bandériumot szállító szekerek elvonulása után a rétyi Kováts András Fúvószenekar kíséretében az egyesített férfikórus a többezres ünneplő tömeggel együtt énekelte a Szózatot. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget és a meghívottakat, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Kulturális Alapprogram elnökét, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Íjgyártó Istvánt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, Sallai Imrét, a nagykövetség katonai attaséját. Élnünk kell már kivívott jogainkkal, hangsúlyozta Tóth Birtan Csaba. Olosz Gergely helyettes kormánybiztos Adrian Nastase kormányfőnek ,,a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz" intézett üzenetét tolmácsolta, Szabó Tibor, a HTMH elnöke pedig Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz szóló üzenetét olvasta fel. Markó Béla ünnepi beszédét a tömeg tapsa többször félbeszakította. Jankovics Marcell kiselőadása a magyarságtudat elmélyítéséhez nyújtott támpontot. A Nemzeti dalt ezúttal a Bumeráng együttes adta elő, az egyházi áldást Zelenák József evangélikus lelkész tolmácsolta. A tízezernyi torokból felcsendülő székely himnusz és nemzeti imánk eléneklése után a tömeg csendesen feloszlott, sokan az Erzsébet-parkbeli '48-as emlékmű felé vették útjukat, a koszorúk borította oroszlános emlékmű előtt még egy utolsó főhajtással tisztelegve szabadságharcos őseink: a mi hőseink emléke előtt. /(vop): Sepsiszentgyörgy. A magyar méltóság ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

Március 15. jegyében rendezte meg Győrben a Nyugat-Magyarország Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével a kedvezménytörvényt – mint nemzeti kultúránk megerősítésének eszközét – köszöntő Kárpát- medence szinten meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségét. Jelen volt a magyar Külügyminisztérium, a HTMH, az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője, valamint Győr város polgármestere, alpolgármestere és más közéleti személyiségek. A pályázat kiírói magyarországi és határon túli iskolák, főiskolák, egyetemek diákjait szólították meg: tegyenek javaslatot múltunk olyan kiemelkedő magyar személyiségeinek számbavételére és megmutatására, akik a mai Magyarország határain túl születtek és alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak nemcsak a magyar, hanem az európai és az egész világ kulturális eseményeihez, civilizációs vívmányaihoz. Külön díjazták azokat a javaslatokat, melyek olyan személyiségek teljesítményére mutattak rá, akik munkásságukkal hidat teremtettek a magyar és a környező országok népei, kultúrái között. Közel kétszáz pályázat érkezett be, ebből 88 Felvidékről, 12 Kárpátaljáról, 8 Erdélyből, a többi az anyaországból. A zömmel határon túli díjazottak közül Erdélyből Tóth Szabolcs Barnabás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Európai Tanulmányok) kapta – Csutak Vilmos tanárt, múzeumigazgatót bemutató munkájáért – a négy első díj közül az egyiket. A beérkezett pályázatok alapján a tavasz végéig száz jeles személyiség – tudósok, költők, írók, nagy magyarok – kiemelkedő teljesítményét, munkásságát méltató kötetek jelentetnek meg, kiegészítve a pályamunkák angol és német nyelvű összefoglalójával. A kiadványt elsősorban az iskolák könyvtáraihoz juttatják el. /(Guther M. Ilona): /Nagyjainkról, egykori "státusmagyarokról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A jövő héten tartják Brassóban a magyar, német és a műszaki tantárgyak olimpiáinak országos szakaszát. A Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszára első ízben kerül sor Brassóban. Az ország magyarlakta vidékeiről érkezik 170 diák (hetedikestől tizenharmadik osztályosg), 20 kísérő tanár és a javítóbizottság 20 tagja. A rendezvényt az Oktatásügyi Minisztérium szervezi és támogatja. Márc. 17-én, vasárnap érkeznek a vendégek Brassóba, másnap lesz az ünnepélyes megnyitó. /Országos magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 14-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban emléktáblát avattak a Kolozsvári Unitárius Kollégium azon 47 diákja emlékére, akik részt vettek az 1848-49-es magyar szabadságharcban, sokan életüket áldozva érte. Az avatóbeszédet dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondta. /(Csomafáy Ferenc): Emléktábla szabadságharcos diákok tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A Bihar megyei Margittán 2001. májusában alakult újra a Midesz szervezet, 120 taggal, 78 fiatal pedig azóta is állandóan tevékeny részt vállal az ifjúsági szervezet munkájából. Ma már nincs is olyan városi rendezvény, amelynek szervezésében ne segítenének. Székhelyre lenne szükségük. Jelenleg erejüket meghaladó feladat volna az irodának felajánlott pincehelyiség tatarozása. Főként a margittai vállalkozók támogatására gondolnak. /Székházra volna szükségük, hogy önállóbbak lehessenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./