Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő leszögezte, hogy a birtokba helyezések továbbra is elhúzódnak.A képviselő örült, hogy február végén Viorel Ghelasa államtitkárral sikerült megegyezni az erdők gyors visszaadásáról és a közbirtokosságok ellen indított perek visszavonásáról, azonban a következő héten az erdészeti hivatalok jelezték, hogy az egyezséget magukra nézve nem tartják kötelezőnek. A miniszter biztosította Gardát, hogy az egyezség az ő részéről akkor is érvényes, ha a szóban forgó államtitkárt leváltották. Adrian Nastase miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott. Ennek ellenére egy hónapon keresztül sikertelenül próbálták erőltetni az erdők visszaadását. /Gál Éva Emese: Miniszteri megbízott Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Kolozsváron harmadik konferenciáját rendezte meg márc. 23-án a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók szövetsége. Irodalom, társadalom és természettudományos szekciókon hangzottak el előadások. Szóba került a Kolozsvári Magyar Tudományos Kutatói Könyvtár létrehozásának lehetősége, valamit kutatói állások létesítése az erélyi fiatal magyar kutatók számára. Az elhangzott előadások jobbára készülő disszertációk részletei, önálló kutatások eredményei. /Tudományos útkeresés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Szatmár megyében legalább 20 ezer cigány él, többségük, 65-70 százalékuk magyarul beszél. Horváth Ignác, a helyi romaszövetség elnöke úgy véli, nagyobb részük magyarnak vallja magát a mostani népszámláláson, annak ellenére, hogy a szövetségség által kiadott felhívás a roma nemzetiség vállalására szólította fel őket. A magyar igazolvánnyal foglalkozó megyei információs irodán is elég sok roma jelentkezik. A csaknem teljesen cigány lakosságú Csedregből tömegesen jelentkeztek az irodán, főleg férfiak és fiatalok. /A csedregi cigányok tömegesen kérik a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Márc. 27-én Marosvásárhelyen kiosztották a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával ERDRAMIL (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlennium jegyében) címszóval kiírt drámapályázatának díjait. A nyertes drámát a Tompa Miklós Társulat 2002-ben bemutatja, a díjazott írásokat a Látó szépirodalmi folyóirat közli. A három díjazott színmű: 1. A dilis Resner /szerző: Hatházy András kolozsvári színművész/, 2. Itt?hon? - 400 év jelige /szerző: Hurmuzache Ildikó álnéven valójában a marosvásárhelyi születésű, budapesti Kiss Csaba /, 3. Játék a kriptában /a szerző a marosvásárhelyi Láng Zsolt/. A zsűri további öt pályamunkát ítélt figyelemreméltónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28., (lokodi): ERDRAMIL - eredményhirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Nagyváradon, az Országos Drámapedagógiai Napokon Rusz Csilla, a Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság nagyváradi alelnöke hangsúlyozta, hogy a drámapedagógia a személyiségfejlesztés leghatékonyabb módszere. A nagyváradi Tanítók Klubja szervezte napoknak a Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont, hazai és külföldi szakemberei tartottak előadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Hídalmás szórványegyházközség, református híveinek száma félszáz lélek, tájékoztatott a Zilahról kijáró Csillag Péter szórványlelkész. A templomba eljár a Hídalmáson élő öt- hat katolikus is. 1944-ben bevonult szovjet csapatok nyomában a községhez tartozó Milvány falu román lakosai felgyújtották Hídalmáson a református egyház irattárát. A második világháborúig Hídalmás lakosságának mintegy fele volt magyar, zsidók és románok közel egyforma létszámban voltak. Jelenleg a falu mintegy 1200 lakosából kevesen dolgoznak. A szórványban addig lesz magyar szó, amíg a maroknyi gyülekezet összejön istentiszteletre. /Fejér László: Hídalmási virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Erdődön a várról roma gyermekek és felnőttek hordják el a téglákat, köveket. Két fiatal videóra vette a vár képét, összehasonlították tavalyi felvételükkel, akkor látszik, mennyi követ elhordtak azóta. Azért készítik a felvételeket, hogy legalább így megmaradjon, mi volt itt, Erdődön, ahol Petőfi Sándor hajdanában esküdött. /Nagy Ágnes: Hordják a téglákat…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Nagyváradon szervezett idén honismereti találkozót a Partiumi és Bánsági Művelődési és Emlékhely Bizottság. A református püspöki palotában tizenegy történelmi és néprajzi, illetve egy-egy jeles személyiség életéről-munkásságáról mutattak be érdekes dolgozatokat az előadók A XX. század öröksége témakörben. A körülbelül hatvan főnyi résztvevőt Dukrét Géza, a bizottság elnöke köszöntötte. Az előadások szövegének gyűjteményéből kötetet állítanak össze - fejtette ki bevezetőjében. /A XX. század öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Szatmárnémetiben, a városközpontban megnyitotta meg első romániai kirendeltségét az IBUSZ. Ez az iroda egész Romániában képviseli a neves budapesti céget, ugyanazokat a programokat, utazásokat és egyéb szolgáltatásokat nyújtja, s ugyanazokban az árakban, mint Magyarországon. /(Sike Lajos): Szatmárnémetiben nyitotta meg első romániai irodáját az IBUSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Az RMDSZ azt reméli, hogy a most befejeződött népszámlálás adatai legalább annyi magyar nemzetiségű román állampolgárt mutatnak majd ki, mint ahány magyar nemzetiségű a tíz évvel ezelőtti hivatalos statisztikákban szerepelt - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Márc. 28-ibukaresti sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke kiemelte: a kormány nem készítette elő jól az akciót, ami számos fogyatékosságot szült az összeírás során. Elfogadhatatlan, amit a népszámlálással kapcsolatban Kolozsvár polgármestere művelt. Hangsúlyozta: törvényes felelősségre vonást követel az, hogy a polgármester folyamatosan igyekezett megfélemlíteni a város magyar lakosait, hogy ne vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Az RMDSZ elnöke szerint hasonló próbálkozások a moldvai csángók körében is előfordultak, ezt a szövetség jelezte az illetékes hatóságoknak. Voltak olyan szabálytalanságok is, hogy ceruzával próbálták beírni az önként vállalt nemzetiséget és az anyanyelvet. - Az RMDSZ szakembereinek értékelése azonban az, hogy a népszámlálás nagyobb visszaélések és rendellenességek nélkül zajlott le — hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a tíz évvel ezelőtti adatok nem a valós helyzetet mutatták. Akkor nagyon feszült volt a román–magyar viszony, és az RMDSZ nem tudta úgy ellenőrizni a népszámlálást, mint most. Ezért az akkori hivatalos adathoz legalább még 200 ezer magyart hozzá kell számítani. /A népszámlálás első eredményei júniusban várhatók. Markó Béla: valószínűleg ugyanannyi magyart találnak, mint 1992-ben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői márc. 28-án véglegesítették azt a kiegészítő szándéklevelet, amellyel Bukarest részben módosítani kívánja a Romániának jóváhagyott készenléti hitel feltételeit. Neven Mates, az IMF tárgyaló küldöttségének vezetője a miniszterelnökkel tartott találkozó után közölte, hogy a valutaalap bizonyos román kéréseket elfogadhatónak tart. Ezek között említette, hogy az elektromos energia árát április elsejétől a korábban rögzített 16 százalék helyett 14 százalékkal emelik, a gáz- és hőszolgáltatás díjának újabb emelését pedig április elseje helyett július elsejétől hajtják végre. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy az állami vállalatoknál a bérszínvonal a tavaly rögzített határokon belül marad. /Kemény feltételekhez kötötte az IMF a további hitelezést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Piatra Neamt volt az első város, ahol eltüntették Antonescu marsall szobrát, adta hírül az Evenimentul Zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Marosvásárhelyen a magyarság önérzetét sértő, az utcák és terek nevét kizárólag román nyelven feltűntető, sárga színű táblák jelentek meg az útkereszteződéseken. Emiatt a márc. 28-i tanácsülésen a két marosvásárhelyi magyar alpolgármester és a magyar városi tanácsosok aláírásával ellátott tiltakozást kapott kézhez Dorin Florea polgármester, melyben kérték a kétnyelvű utcaneveket. /(Máthé Éva): Beadvány utcanévtábla-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Márc. 28-án Marosvásárhelyen, AZ RMDSZ- székházban a fő szervezők: Farkas András, a romániai PONT pályázatfigyelő rendszer főkoordinátora, az Impulzus XXI szervezet alelnöke; Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke; valamint Kádár Magor, szakmai vezető, a PONT pályázati tanácsadója - bemutatták a TÁMPONT 2002 programot. Ennek célja: a Maros megyei fiatal civil vezetők és önkormányzati képviselők ismereteinek és képességeinek a fejlesztése. A program első szakaszában megyei szintű képzéssorozatot és hat képzést tartanak Maros megye fontosabb településein. /Máthé Éva: Indul a TÁMPONT 2002 program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A több, mint 150 éves múltra visszatekintő bukaresti Petőfi Könyvtár több ezer, főleg magyar nyelvű könyvet tartalmaz. A könyvtár állományát a 60-as évek derekán egy szép napon teherautóra rakták és ismeretlen helyre szállították. Azóta kétnyelvű könyvtárként működött a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az épületet a kormány sürgősségi rendelettel visszaszolgáltatta a bukaresti magyar közösségnek és Petőfi Ház néven a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság tulajdonába került. A társaság a ház átvétele után magyar nyelvű könyvtárat létesített. A könyvtár állományát számos nagylelkű adományozó gyarapította. /Árvay Zsolt, a bukaresti Petőfi Könyvtár könyvtárosa: A bukaresti Petőfi Könyvtár múltja és jelene. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Napvilágot látott Sebestyén Dobó Klára nyugalmazott zenetanárnő Én élmények kicsi búval /Kriterion/ című, kászoni népzenei gyűjtését tartalmazó kötete. A másik Kriterion-újdonság Borcsa János monográfiája Méliusz Józsefről. (Kriterion Közelképek sorozat). A Kriterion a Marosvásárhelyi Rádióval közösen kiadott két CD-lemezt. Az egyiken írók, költők hangját hallható, a másikon - címe: Szivárgásban - erdélyi költők versei hangzanak fel. /H. Szabó Gyula: Kriterion-újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége és a kormányzó Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége még nem írta alá a megyei szintű együttműködési egyezményt. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: vita van arról, hogy az állami intézmények élén hány vezető állás illeti meg a marosvásárhelyi magyarság érdekképviseleti szövetségét, továbbá, hogy a szövetség követeli: minden tanintézetben, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, az igazgató vagy az aligazgató magyar anyanyelvű tanár legyen. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem keretében a magyar szakok kialakításával kapcsolatban Kelemen kijelentette: egyelőre hagyják, hogy a tanári karok döntsék el, mit szeretnének. Márc. 30-a volt a határidő, ameddig a megyei egyezményeknek létre kellett volna jönniük. Maros megyében a kormánypárti vezetők nem sietik el a dolgokat. /(Máthé Éva): Maros megyei protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Több mint két éve, hogy Csíkszereda és Székelyudvarhely megtámadta a Hargita megyei önkormányzat költségvetési elosztását. A két város testülete szerint jogtalanul fosztják meg őket a visszaosztási alapból nekik járó résztől. Csíkszereda, amely a megyei költségvetés mintegy hetven százalékát adja, a visszaosztás során egyetlen lejt sem kap, akárcsak Székelyudvarhely. A megyei önkormányzat törvényesnek tartotta az eljárást. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította Székelyudvarhely és Csíkszereda kérését. /(Daczó Dénes): Visszavonhatatlan az Ítélőtábla döntése. Elutasították Csíkszereda és Székelyudvarhely fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagjai a hajdani Református Kollégium /Kolozsvár/ és Református Leány Gimnázium volt diákjaiból kerülnek ki, ám azok is tagjai lehetnek, akik e két intézmény államosítása után az épületekben működő iskolák végzettjei. A társaságnak 1000 tagja van. A Házsongárd Bizottság a néhai tanárok és diáktársaink sírhelyének gondozásával foglakozik. Az Apáczai- Napok alkalmával és az évzárókon kiosztják a társaság jutalmait és díjait mindkét tanintézet (az Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium) arra érdemes diákjainak. A székház 10 évi használat után hivatalosan is a Baráti Társaság tulajdonába került. Bár a régi Kollégium (a Farkas utcai Kiskúria) épületének visszaadását kormányhatározat mondta ki, a gyakorlati visszaadást Funar polgármester karhatalmi erővel meghiúsította. Dr. Újvári Ferenc ügyvéd javasolta, hogy az Apáczai Csere János Baráti Társaság negyedévenként forduljon memorandummal a Román Állam elnökéhez, a Szenátushoz, Képviselőházhoz, az RMDSZ vezetőségéhez és a helyi önkormányzathoz, ebben mondja ki: igényeljük vissza minden felekezeti, elemi, kollégiumi javainkat, felekezeti intézményeinket. /(Csomafáy Ferenc): A restitúció kérdése az Apáczai Csere János Baráti Társaság közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Elhunyt Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 1. - Sepsiszentgyörgy, 2002. márc. 29./ /esszé- és drámaíró, követte pár évvel ezelőtt tragikusan eltávozott fiát, Veress Gerzson költőt. Veress Dániel a kolozsvári egyetemi éveket leszámítva mindvégig szülővárosa értelmiségi rétegének egyik meghatározó, aktív személyisége. Elismert Mikes-kutató - neki köszönhető az első román Mikes kötet értő válogatása és jegyzetanyaga, a felvilágosodás kora erdélyi műveltségének kitűnő ismerője. Ötvenedik születésnapján írta róla Lászlóffy Aladár: "Veress Dániel neve és munkássága nem regionális értelemben, de elszakíthatatlan szülőföldje mai arculatától. Köszönthetjük benne is, ahogy megvalósítja kis Európáját odahaza, és a nagyvilág impulzusaiból is a magunkét igyekszik gyűjteni..." /(Cseke Gábor): In memoriam Veress Dániel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A Széchenyi-terv kibővítésénél a támogatás kiterjed majd azokra az önkormányzatokra, vállalkozásokra is, amelyek a határon túl, a Kárpát-medence területén hajtanak végre beruházásokat - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján múlt héten, Gödöllőn tartott előadásában. Kifejtette: korábban a Kárpát-medence egységes gazdasági rendszerként funkcionált, s most újból egy szerves gazdasági egységet célszerű itt megteremteni. A multinacionális cégek is sokfajta erőforrást gyűjtenek egybe, s egyfajta hálózati rendszerben tevékenykednek. Nekünk magyaroknak is lehetőségünk van hálózatot fejleszteni - tette hozzá a miniszter. Az önkormányzatok, polgármesterek közvetítésével már kialakulóban is van egy olyan magyar-magyar hálózat, amely a kedvezménytörvény jogi, politikai sikerein alapul. /Magyar-magyar gazdasági hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A román külügyminisztérium meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke tett a Magyar Hírlap című újságnak adott interjújában. A lap március 29-i számában megjelent kijelentéseivel Csurka István az agresszív revizionizmus ósdi téziseit porolta le - hangsúlyozta az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény leszögezte, hogy a magyarországi választási kampány keretében tett kijelentések teljes mértékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak, valamint az európai és euroatlanti biztonság és stabilitás új dimenzióját jelentő jószomszédi kapcsolatok szellemének. Az ilyen revizionista megnyilvánulásokat nem lehet egyszerűen populista választási kijelentéseknek tekinteni. Ezek egy olyan mélységesen veszélyes gondolkodásmódot jeleznek, amelynek mind regionális téren, mind a nemzetközi kapcsolatok terén káros hatása lehet azzal, hogy az európai értékeket és a nemzetközi közösség alapelveit vonja kétségbe - állapította meg a román külügyminisztérium közleményében. - Éppen ezért a román külügyminiszter nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az európai szellem megőrzésére az, ha egy ilyen politikus hatalomra kerülhet - hangsúlyozta a közlemény. /Román aggodalmak Csurka István nyilatkozata miatt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

Adrian Paunescu szenátor kezdeményezésére ortodox egyházi küldöttség látogatott a szenátusba, és ott kifejtették, hogy ha az erdélyi történelmi magyar egyházak visszakapják jogtalanul elvett javaikat, akkor az feszültséget fog szülni az országban. Vekov Károly képviselő leszögezte, hogy hatásos, ha egyháziak jelennek meg egy ilyen jelentős intézményben. A mi érdekeinket mások kívánják megfogalmazni, Románia európai integrációjának vonatkozásában rendkívüli súllyal nyom a latban az egyházi vagyonok teljes visszajuttatása. Érdemes megfigyelni, milyen kérdéseket fogalmaz meg kifelé Románia, és milyen kérdések fogalmazódnak meg belföldön, s mikor különböző problémák adódnak, mindig megjelenik a ?magyar veszély". /Csomafáy Ferenc: Egyházi javak ügye a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Magyarországról háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkeztek a magyarországi román közösség képviselői. Ápr. 2-án a magyarországi románok helyzetéről és anyaországi támogatásukról folytattak megbeszélést Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel. A küldöttség tagjait fogadja majd Ion Iliescu államfő, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, a kormány több tagja, valamint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Ez az első alkalom, hogy a mintegy húszezer fős magyarországi román közösség képviselőit ilyen magas szinten fogadják Romániában. A találkozóról kiadott közlemény szerint Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a magyarországi románokkal folytatott párbeszéd intézményes kereteit. A kormányfő szerint a kölcsönösség elvének kell érvényesülnie a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel szembeni bánásmódban, a kétoldalú kapcsolatok szellemének és az európai kisebbségi normáknak megfelelően. A küldöttség a magyarországi románok gondjainak, problémáinak hosszú listájával érkezett Bukarestbe. Ezek közt első helyen szerepelt, hogy a magyarországi románoknak továbbra is szükségük van Románia erkölcsi és politikai támogatására, amikor kisebbségi jogaikat nem tartják maradéktalanul tiszteletben. /Szabó János honvédelmi miniszterrel. /Magyarországi románok igényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Budapesten ápr. 3-án megnyílt a Csángó Koordinációs Iroda a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával. Kozma Imre, a szeretetszolgálat elnöke avatóbeszédében emlékeztetett arra, hogy több mint 10 éve támogatják azokat a Romániából érkező csángó magyar fiatalokat, akik tanulni jönnek az anyaországba. A most megnyílt irodát az Európa a Csángókért Alapítvány működteti. Céljai között a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló csángó fiatalok összetartását és erkölcsi támogatását, valamint a tanulmányaikat befejezőknek a szülőföldre történő visszatérésben nyújtott segítséget jelölték meg. /Csángó koordinációs iroda nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Romániában az 1990-es változásokat követően újraindult a cserkészmozgalom. 1990-ben alakult meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége, melynek jelenleg Sepsiszentgyörgyön van a központja. Solti Imre a csíkszeredai 43-as, Bocskai István Cserkészcsapat vezetője visszatekintett: csapatuk 1992-ben alakult meg. A táborozások helyszíne évenként változik. Tavaly ünnepelték a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége tízéves évfordulóját Csíkszeredában, február 26-án. Tizenegy cserkészcsapat volt jelen, mintegy százharminc cserkész. /Forró Miklós: Beszélgetés a hazai cserkészmozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Az RMDSZ e heti sajtóértekezletét a szövetségi elnök hiányában Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke nyitotta meg, aki a sokat vitatott, minősített információkkal kapcsolatos törvényterv megszületésére emlékeztetett, megállapítva, hogy a demokrácia irányába történő társadalmi fejlődés a törvénytervet is megváltoztatta tartalmilag. A tervezet a jövő héten kerül a plénum elé. Székely Ervin képviselő a helyi választásokat szabályozó törvény módosításáról és bővítéséről nyújtott be javaslatot a képviselőház állandó bizottságához, amelynek értelmében a polgármester megválasztása az első fordulóban történjen szavazati többség alapján anélkül, hogy az érvényes szavazatok abszolút többségét elnyerné. /(Koszta Erika): RMDSZ-sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./