Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Szép számmal akadnak olyanok, akiknek az égvilágon mindenről mindig a magyar frász jut eszükbe. Ha valamit magyar javasol, ha valamit magyar vásárol vagy ad el, az már azon egyszerű oknál fogva is gyanús, hogy az illető személy nemzetisége magyar. A szolgálatos nemzetvédő ilyenkor ellenjavasol, leszavaz, ellenkezik. Valószínűleg legutóbb szintén ilyen magyar frászon bukott el Marosvásárhely közszállításának egyik korszerűsítési kísérlete is. Arról lett volna szó, hogy a helyi Közszállítási Vállalat 10 darab autóbuszt vásárol. A versenytárgyaláson egyetlen cég tett eleget az előírásoknak. A cég farkaslaki bejegyzésű, tulajdonosa pedig Demény Attila. Az üzletkötésre azért nem került sor, mert a versenytárgyalási bizottság néhány tagja - nevezetesen Oproescu Florin, a Vatra Romaneasca egykori oszlopos tagja, no meg Vlas Florin városi tanácsos - kifogást emeltek a pályázat ellen. Az újra megtartott versenytárgyaláson továbbra is a farkaslaki ajánlat bizonyult a legelőnyösebbnek, ám ezúttal sem köttetett meg az üzlet, a bizottság említett két tagja másodszorra is megfúrta a vásárlást. /Bögözi Attila: Magyar frász? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A magyar és a román rendőrség együttműködéséről fogadtak el jegyzőkönyvet Bukarestben. A két évre szóló megállapodást Orbán Péter altábornagy, az Országos Rendőr- főkapitányság vezetője és Florin Sandu dandártábornok, a román országos rendőr- főkapitányság parancsnoka írta alá. /Magyar-román rendőri együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

Pásztorlevelet olvastak fel Zilahon a belvárosi református templomban, miszerint Seres Dénes szenátor akadályozza, hogy a kedvezménytörvény iránt érdeklődőknek, az igazolványt igénylőknek információs irodát nyisson a helyi egyházközség. Deák László ügyvezető elnök elmondta, hogy Szilágy megyében a központi irodán kívül a városi RMDSZ szervezeténél működik információs iroda, ugyanakkor tíznél több területi információs irodát nyitottak, melyek munkatársai kihelyezett fogadónapokat is tartanak a falvakban. /(Fejér László): Seres Dénes szenátort vádolták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Szilágy megyének Magyarország helységeivel van a legszámottevőbb testvértelepülési kapcsolata. Többet nevesített: Szilágysomlyó rendszeresen együttműködik Albertirsa, Nyírbátor, Szarvas városokkal; Kémer Soponyával, Sarmaság Nagyhalász és Soltvadkert településekkel, Szilágynagyfalu Vámospérccsel, Ipp Nagyvarsánnyal. Második helyen Franciaország áll, Szamosgalgó például Chatel Montagne, Nagyilonda Viala du Tar helységekkel kötött együttműködési szerződést; Krasznahorvát a belgiumi Gembloux településsel, Szilágycsehnek a magyar Egercsehin kívül szintén a belgiumi Dilbeek a testvértelepüléssel. A norvégiai, svájci, belgiumi és francia testvértelepülések több alkalommal nyújtottak adományokat a szilágysági iskoláknak, öregek otthonainak. Szilágy megye ugyanakkor évekkel ezelőtt lett tagja a Kárpát Eurórégiónak, és 1996- ban csatlakozott a Strasbourgban levő Európai Régiók Közgyűléséhez. /Testvértelepülési kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Brassóban mindössze két helyen lehet magyar könyvet lehetne vásárolni. Néhány éve a Corvina-könyvespincében nem volt hiány a szakkönyvekből, diákoknak szánt sorozatokból, de manapság az ilyen címek hiányoznak a polcokról. A Brassói Lapok szerkesztőségével egy épületben lévő Pallas–Akadémia brassói könyvesboltban kiderült, hogy nagyon kevés könyvet vásárolnak az emberek, hetente tízet sikerül eladni. Leginkább a gyerekirodalom és a szótárak iránt van kereslet. A szépirodalom senkit sem érdekel. Az üzlet veszteséges, a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó mégis érdemesnek látja fenntartani ezt a kis üzletet. A Simpozion antikváriumba rengetegen hoztak könyveket eladni és sokan vásároltak magyar könyvet. Naponta körülbelül tizenöt-húsz magyar nyelvű könyvet adnak el. /Tóásó Áron Zoltán: A Cenk árnyéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Romániának meg kell oldania intézményi, valamint a civil társadalommal kapcsolatos problémáit, amennyiben a prágai csúcstalálkozón a NATO tagjává kíván válni, szögezte le Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke febr. 26-án Bukarestben. Utalt a Ion Antonescu marsall szobrainak felállítására irányuló egyes hatósági törekvésekre, emellett a parlamentnek erősebbnek kell lennie, különösen a korrupció elleni harcban. /Intézményi reformok, civil társadalom gondjainak megoldása - ez a NATO-tagjelölt Románia házi feladata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Románia és Ukrajna febr. 28-án Bukarestben folytatja a tárgyalásokat az államhatárról, illetve a kontinentális talapzat elhatárolásáról és a fekete-tengeri exkluzív kereskedelmi térségekről szóló egyezmények kapcsán, tájékoztatott közleményében a külügyi tárca. /Román–ukrán államhatár-vita. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök "politikai indokokra való hivatkozással megtiltotta", hogy a Szövetség székhelyén kerüljön sor a püspök-tiszteletbeli elnök tervezte sajtóértekezletre. Tőkés László "elítéli Markó Béla minősíthetetlen magatartását, és azt a Szövetségen belüli érvényesülő politikai kizárólagosság, valamint a magyar szervezet posztkommunista irányba való elhajlása jeleként értékeli". Tőkés László és védőügyvédje, Kincses Előd sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön,febr. 28-án az Associated Pressel, nevezetesen Alison Mutler AP-tudósítóval szemben folytatott rágalmazási per tárgyában. Az eseményre végül a Társadalmi Párbeszéd bukaresti székházában kerül sor. A tájékoztató központi témája a bukaresti bíróság felmentő ítélete Mutlerrel szemben. /Kizárták Tőkést az RMDSZ bukaresti székházából? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Az elmúlt napokban a szenátus kulturális és vallásügyi bizottsága fogadta az ortodox egyház öttagú küldöttségét, melyet Vincentiu Ploiesteanu pátriárka-helyettes vezetett. A találkozót Teoctist pátriárka kezdeményezte azzal a céllal, hogy figyelmeztessék a honatyákat, milyen veszélyt jelent, ha a magyar egyházak visszakapják vagyonukat. Kereskényi Sándor RMDSZ-es szenátor, nevezett bizottság tagja elmondta: Ploiesteanu szerint az elkobzott magyar egyházi vagyonok visszaszolgáltatása felboríthatná az erdélyi konfesszionális egyensúlyt, egyúttal veszélyeztetné a román nemzetgazdaság működőképességét is. A küldöttség tagjai élesen bírálták a magyar egyházak törekvéseit, mely bírálathoz Adrian Paunescu szenátor, a bizottság elnöke is csatlakozott. A találkozón az is szóba került, hogy nem lehet sokáig odázni az ortodox és a görög katolikus egyház viszonyának rendezését sem. /(Sike Lajos): Az ortodoxok félnek, hogy "felborul" Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

A mezőségi Magyarszováton tartották a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör gondnok-prezsbiteri konferenciáját febr. 24-én. Közös gondok: fogyó magyarság, elöregedő népesség; kétféle helyzetre utaló konkrétum: miközben Tordatúron a lelkipásztor anyanyelvi oktatást nyújt heti négy órában, Petrozsényban sok magyar gyermek nem tud magyarul. Szabó Árpád püspök megállapította, hogy bár egyetlen egyházközség sem tud önállóan megélni, segítségre szorul, 2001-ben mégis két templomszentelésre került sor: Fehéregyházán a Petőfi-emlékmű szomszédságában, valamint Sepsiszentgyörgyön. Templom épül Marosvásárhelyt, és nagy gond a kolozsvári templom restaurálása. Kiemelt program volt az iskolák fenntartása Kolozsváron, Székelykeresztúron a kollégiumokban. Az 1999-ben visszakapott Brassai Sámuel Kollégiumban a tetőtér beépítésével korszerű bentlakást adtak használatba. - Mindenki igényli a magyar igazolványt. /Fejér László: "Kezünknek munkáját tedd állandóvá". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Nagyváradon tartották a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének 12. kongresszusát, száznál is több diák vitatta meg az aktuális kérdéseket. A tisztújítás eredményeként a MAKOSZ új elnöke nagyváradi lett, méghozzá Debreczeni Sándor, az Ady Endre középiskola diáktanácsának elnöke. A kongresszuson értékelték az elmúlt évi tevékenységet, új tagokat választottak, illetve programtervet dolgoztak ki, például Kolozsváron kerekasztal beszélgetést, Nagyváradon irodalmi kreativitás versenyt, Déván kosárlabdabajnokságot, a csíkszeredaikak javaslatása pedig vándorkiállítást szerveznek. A MAKOSZ márc. 9-én részt vesz a Magyar Ifjúsági Értekezlet megalakításában. /(Balla Tünde): Nagyváradi a MAKOSZ új elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet ötödik alkalommal szervezte meg Székelyudvarhelyen az immár hagyományosnak mondható szavaló- és népdalversenyt. A rendezvényen 51 fiatal indult. Az Unitárius Egyház 6 egyházköréből voltak jelen fiatalok, akik előadásait rangos zsűri értékelte, elnöke Kallós Zoltán volt. /Szavaló- és népdalverseny volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Febr. 26-án Budapesten, a Jobboldali Ifjúsági Közösség, illetve a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén beszélt az erdélyi magyarság helyzetéről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, febr. 27-én Bukarestben, a Társadalmi Dialógus székházában készül beszámolni arról a perről, melyet Alison Mutler, az AP tudósítója ellen indított rágalmazásért, s amelyben Kincses Előd ügyvéd képviselte az ügyét. Mint ismeretes, a bukaresti bíróság felmentő ítéletet hozott a hírügynökség tudósítójával szemben s az erkölcsi károk jóvátételét célzó anyagi kártérítés kifizetése alól is mentesítette.

A Magyar Ifjúsági Tanács febr. 24-én Székelyudvarhelyen tartotta küldöttgyűlését, melyen a jelenlévő tagszervezetek (OMDSZ, MISZSZ, IKE, ODFIE, IFINET, RMCSSZ) elemezték az elmúlt időszak eseményeit, meghatározták a szervezet 2002-es cselekvési tervét és jóváhagyták költségvetését. A MIT elhatározta egy kolozsvári központi iroda működtetését. Megszavazták a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagfelvételi kérelmét. A Küldöttgyűlés emlékeztette az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, hogy szabályzatellenes az a tény, miszerint többszöri felszólításunkra sem foglalt állást a MIT beadványaival kapcsolatosan. A MIT elítéli Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, az Itthon fiatalon mozgalom jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt, olvasható a MIT közleményében. Válaszul az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM) visszautasította a vádat, közölve, hogy az IFM semmiféle lépést nem tett a MIT nevének levédésére. /Ifjak harca? Közleményekben nincs hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Eddig 1600 Temes megyei magyar adta be magyar igazolvány igénylését. A bánsági szórványban az emberek félnek magyar igazolványt kérelmezni. Sokan attól félnek, hogy elvesztik állásukat. Riasztó hírek jutnak el Magyarországról is: ottélő rokonok figyelmeztették az ittmaradtakat: ne váltsák ki a magyar igazolványt, mert utána 15 évig nem telepedhetnek le Magyarországon. A bizonytalanságot az is fokozza, hogy Magyarország választások előtt áll, a jelenlegi ellenzék pedig enyhén szólva nem támogatja a kedvezménytörvény alkalmazását. Hivatalos helyről kellene megnyugtatni az embereket: alaptalanok a félelmek, nem igaz, hogy a magyar igazolvány birtokosai nem telepedhetnek át Magyarországra és itt sem dobják ki az állásukból az igazolványok birtokosait. /Pataki Zoltán: Félelmek a magyar igazolvánnyal kapcsolatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Tavaly 22,4 százalékkal többen nyújtottak be menedékjogi kérelmet Magyarországon, mint a korábbi évben, a bevándorlási kérelmek száma azonban csökkenő tendenciát mutat - hangzott el a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BÁH) sajtótájékoztatóján. A legtöbb menekült - közel 4 800 fő - Afganisztánból érkezett, bár ennél nagyobb menekülthullámra számítottak. Az összesen 9 554 menedéket kérő külföldi - az előző évhez hasonlóan - 84 százaléka lépte át illegálisan az országhatárt. A menekültügyi eljárás ideje alatt nagyon sokan, a menekültügyi hatóság döntését meg sem várva, elhagyják az országot. A menekültként Magyarországra érkezők közül 174-en kaptak menekülti, 290-en pedig befogadotti státust. Ez megfelel az európai uniós átlagnak. Bevándorlási kérelmet több mint tízezren nyújtottak be, 7 százalékkal kevesebben, mint 2000-ben. Az elsősorban román, ukrán és jugoszláv állampolgároktól érkező kérelmek mindössze néhány százalékát utasítják el. A magyar állampolgárságért tavaly 4 282-en, a 2000. évinél 8 százalékkal többen folyamodtak. 2001-ben összesen 4 008 honosítási kérelem ügyében hozott pozitív döntést a köztársasági elnök. /A magyar bevándorlási hivatal tavalyi éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Mircea Geoana külügyminiszter Románia NATO-csatlakozásra való felkészüléséről is beszámolt febr. 28-án, a képviselőház külügyi bizottságában. A külügyminiszter úgy értékelte: Romániának "komoly esélye" van arra, hogy a NATO prágai csúcsértekezletén meghívást kapjon a csatlakozásra. Geoana hangsúlyozta, rendezni kell a korrupció kérdését, Bukarestnek pedig biztosítania kell a gazdasági reformok átláthatóságát. Ezt megelőzően amszterdami látogatásról hazatérő Adrian Nastase arról számolt be, hogy holland kollegája úgy nyilatkozott, hogy országa támogatja Románia észak-atlanti és uniós csatlakozását és támogatást nyújt a román kormánynak a csatlakozási folyamat mielőbbi és kedvező lezárása érdekében. Ezzel egyidőben Michael Guest amerikai nagykövet úgy nyilatkozott: még túl korai kijelenteni, hogy Románia kap-e meghívást a prágai csúcson a NATO-csatlakozásra, vagy sem, hiába ért el jelentős eredményeket a jogállamiság, illetve a katonai reform terén. /Geoana: Jó esély van a NATO-csatlakozásra. A nyugati politikusok meglehetősen tartózkodóak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Ismét a Moldovai Köztársaság belügyeibe való beavatkozással vádolta meg a román kormányt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Vasile Tarlev azt a bukaresti támogatást minősítette beavatkozásnak, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a román kormány a román–moldovai kulturális és gazdasági integráció támogatására. Tarlev szerint a támogatásról úgy döntött Bukarest, hogy nem folytatott konzultációkat a moldovai vezetéssel. A román illetékesek cáfolták ezt, mondván, a támogatások kérdése szerepelt a román–moldovai vegyes bizottság legutóbbi ülésének napirendjén. A román kormány a közelmúltban 112,8 milliárd lejt (3,5 millió dollár) különített el a "román–moldovai gazdasági és kulturális integráció" támogatására. Ugyanakkor Adrian Nastase román miniszterelnök arról beszélt, hogy bizonyos orosz erők ütközőállammá akarják változtatni a Moldovai Köztársaságot. /Újabb feszültség Románia és a Moldovai Köztársaság közt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 28-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az érintett magyar egyházaknak megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal javaik visszaszolgáltatásáról. A püspök szerint az RMDSZ-nek nem kellene közvetítői szerepet játszania a magyar egyházak és a kormány között. Bírálta az RMDSZ-t, mivel szerinte a szövetség "kompromisszumokat" köt egy, a nemzetközi intézmények által is támogatott cél, az egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében. Rámutatott: az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása "igen homályosan fogalmazza meg" az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. "Kifogásolom azt a magas politikai árat, amelyet az RMDSZ fizet bizonyos kis kompromisszumokért és eredményekért", tette hozzá Tőkés. Mindezek ellenére Tőkés László nem kíván lemondani tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel ezáltal "az RMDSZ elveszítené egyik támaszát". - Tőkés László kijelentette, saját szekuritátés dossziéjából "hiányoznak a besúgók nyilatkozatai" és hozzátette, hogy kérni fogja az egykori politikai rendőrség irattárát felügyelő testülettől (CNSAS), hozza nyilvánosságra mindazok neveit, akik róla információt szolgáltattak a Szekuritáténak. Tőkés püspöknek nem volt lehetősége a 13 kötetet (10 000 oldalt) kitevő, róla szóló titkosszolgálati dokumentációt teljesen átlapozni. - Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd bejelentette: fellebezni fog az Alison Mutler, az Associated Press újságíróval folytatott rágalmazási perben kihirdetett ítélet semmissé nyilvánításáért. Kincses azt sérelmezi, hogy noha az átvilágító bizottság igazolta, hogy Tőkés László nem működött együtt az egykori román politikai rendőrséggel, a bíróság pedig első fokon 700 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte Alison Mutler újságírót, a Bukaresti Törvényszék 2001. november 2-án felmentette a tudósítót. Kincses szerint Multer asszony bűnössége nyilvánvaló és amennyiben az ügy nem rendeződik az országban, ő és védence a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A tiszteletbeli elnök ismét felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök megtiltotta, hogy a sajtóértekezletet az RMDSZ bukaresti székházában tartsák. /Tőkés: a magyar egyházaknak is megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Az 1992-es népszámlálás alkalmával a határ menti, színmagyar Börvelyben több mint 2700 lelket írtak össze. Sárpataki János polgármester közölte: Magyarországra, a vajai konzervgyárhoz 30-40 fiatalt várnának a faluból. A státustörvény biztosította lehetőséggel élve, három hónapot dolgozhatnának ott. Idénymunkáról van szó. Alig néhányan jelentkeztek mostanáig. Sok börvelyi fiatalnak nagy szüksége lenne arra a háromhavi magyarországi keresetre, mégse tülekednek miatta. - 1989-ben Börvelyből átment ugyan 124 személy Magyarországra, de időközben közülük 25-26-an hazatértek, azóta pedig leállt a kitelepülés. Magyarországon Kovács Lászlóék feleslegesen félnek az ottani munkaerőpiacot elöntő román áradattól. Még a börvelyi magyarok se nagyon igyekeznek kimenni dolgozni. /Kínál György: A munkanélküli magyarok se mennek… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 2-án tisztújító évi közgyűlést tart Kolozsvárott. Sipos Gábor főtitkár jelentése szerint az egyesület szerzett jogai helyreállításában és azok érvényesítésében semmi előrelépés sem történt. Az egyesületi vagyon, ingatlanok és gyűjtemények tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapota uralkodik. A kolozsvári főtéri Wass Ottilia-ház visszaszerzésére továbbra sincs sok reményük, mivel az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénybe a jogi személyek (egyházak, testületek) nem kerültek be. Több ingatlanban működő könyvtáruk helyhiánya egyre nyomasztóbb, ami a célszerű munkát és a kihasználtságot nehezíti. A raktározási gondok mellett a legnagyobb és a problémát az olvasóhelyek hiánya jelenti. /(Bíró Hajnal): Napirendre az EME-gondokkal! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Febr. 23-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban került sor a tavasznyitó képzőművészeti tárlatmegnyitóra. A kiállításra nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti képzőművészek küldték el alkotásaikat. Salamon Ferenc igazgató elmondta: a kiállított munkák változatosak – agyagból, acélból, gipszből, papírból, üvegből, kartonból és textíliából készültek –, viszont tematikájukban közösek, közös vonás bennük az emberközpontúság. A kiállításra Bányai Sz. Katalin, Trifán László, ifj. Petrovits István, Suciu Sándor, Faluvégi Tünde, Péter Alpár, Hajdú Enikő, Kolumbán Hanna, Kovács Géza, Petrovits István és Csapó Réka képzőművészek küldték el munkájukat. /-bartos-: Tavasznyitó tárlat a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi politikai államtitkár márc. 4-én fogadja Budapesten az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnökét, Adrian Severin szenátort, akivel megbeszélést folytat a kétoldalú és nemzetközi kérdésekről. A találkozó része a két politikus közötti rendszeres személyes érintkezésnek és párbeszédnek, amelynek egyik állomása a Németh Zsolt tavaly febr. 21-én Bukarestben tett látogatása alkalmával lezajlott eszmecsere volt. /Németh Zsolt és Adrian Severin találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház szociális bizottságának tagja Kolozsváron Szociális Civil Fórumon vett részt, melyen az utóbbi időben megjelent 21 törvényről értekezett Szociális védőintézkedések a román jogrendben címmel. A munkanélküli segélyről szóló új törvény március elsejétől lép életbe. Újdonsága: függetlenül attól, hogy orvos, tanár, képviselő vagy utcaseprő valaki, ha munkanélkülivé válik, fix összege kap kézhez, a minimálbérnek – ami március elsejétől 1,8 millió lej lesz – a 70%-át. Ha az illető egy–öt évig volt munkaviszonyban, akkor hat hónapig, ha öt–tíz év között, akkor kilenc hónapig, ha több mint tíz évig volt munkaviszonyban, akkor egy teljes évig kapja ezt az egyáltalán nem nagy pénzösszeget. Ha a munkanélküli a segély lejárta előtt álláshoz jut, tovább kapja a segély 30%-át mindaddig, amíg lejárna; ha valaki munkanélkülit alkalmaz, akkor a fizetés minimálbérrel egyenlő részét egy ideig az állam adja. A munkanélkülieknek a munkaerő-elosztónál háromhavonta meg kell jelenniük, kötelezően részt kell venniük átképzési tanfolyamokon. A legérdekesebb törvények egyike, melynek előterjesztője Böndi Gyöngyike volt, hogy a papák vagy mamák gyermekük születése után otthon maradhatnak két évig, illetve háromig, ha fogyatékos gyerekük születik. 1998-ig a nettó jövedelmet vették alapul a nyugdíj kiszámításnál és indexelték, mindenféle pótlékot beszámítottak. Január elsejétől elkezdődött egy átszámítási folyamat, mely 2004-ig tart, és visszamenőleg ’69-től számítják át a nyugdíjakat. Akik most, az új törvény szerint mennek nyugdíjba, azok lesznek az áldozatok, mert pontrendszerrel számítják ki nyugdíjukat. A nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az átlagbér háromszorosa. /Csomafáy Ferenc: Szociális védőintézkedések a román jogrendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Bihar megyei Szentjobbon nemzetközi segélyprogram keretében szociális és kulturális központ létesül, a nagyváradi Caritas Catolica közreműködésével. Zatykó István, a község polgármestere azt reméli, hogy ettől a lassú sorvadásra ítélt magyar településen pezsgőbbé válik az élet. A Szent István Szociális Központ hamarosan 2-21 éves korig Bihar megyei árvák, utcagyerekek, fiatalok befogadására és krízishelyzetben levő családok gyerekeinek időszakos elhelyezésére lesz alkalmas a holland, svájci, osztrák, német és magyar segédlettel. A gyermekház 14 éven aluliakat fogad be, a gyámolítottak helyben járnak óvodába, iskolába, segítenek a gazdaságban. A másikban 8-9 gyereket tudnak kiemelni majd időszakosan krízishelyzetben levő családokból, a régi zárdaépületben pedig 18 tizennégy éven aluli gyerek, fiatalnak teremtenek otthont. A létesítmény önellátó lesz, ezért önálló mezőgazdálkodást folytatnak, saját mezőgépparkjuk segítségével. Asztalosműhely létesül és 300-400 fő ellátására alkalmas szociális konyha. /Balla Tünde: Szentjobb a megmaradás útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Nagyszalontán számos rendezvénnyel emlékeznek Arany János születésének 185. évfordulójára. Március 1-jén Arany János utóélete címmel nyílt állandó kiállítás a Csonkatoronyba berendezett Emlékmúzeumban. Másnap a költő tiszteletére immár hagyományosan nemzetközi szavalóversenyt szerveznek a nagyszalontai Magyar Házban. /(Balla Tünde): Nagyszalontai Arany- megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Országos tanácskozást tartott márc. 2-án Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Kör (SZEK) platformja, amely ideológiai alapjának a liberális értékeket tekinti. A SZEK a magyar kisebbség integrációjáját szorgalmazza, és a gazdasági liberalizmus megvalósítását Romániában. Állásfoglalásukban kifejtették: "a magyar kisebbség integrálásához szükséges az RMDSZ párttevékenységének és a közösség megszervezésének a megerősítése." Az általuk elképzelt önszerveződés a közösségi integrálódás három szintű modelljére épülne: integrálódás a román állam intézményes kereteibe, a kulturális értelemben vett magyar nemzetbe, valamint az önmagát megszervező romániai magyar közösségbe. Úgy vélték, túlsúlyban van az állam szerepe a gazdaságban, ami csökkenti a gazdaság teljesítőképességét. Kifejtették: "Újra kell gondolni a román gazdaságfejlesztési régiók feladatait, és ezen belül hangsúlyosabban kell foglalkozni a két erdélyi régióval. A liberálisok nagy előrelépésnek tekintik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalakulását és az RMDSZ–SZDP protokollum magyar fakultások létrehozására vonatkozó fejezetét. A SZEK szorgalmazta az arányos képviseletet, a nemek esélyegyenlőségét. A médiáról megállapították: a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorok részben formálisak, részben elszigetelő jellegűek. – A Nemzeti Liberális Párt (NLP) nem képviseli egyértelműen a liberális értékeket, ezért nem tanácsos a SZEK-nek Valeriu Stoica pártjával mutatkozni. A platform elnökének egyhangúlag újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert. A régi-új elnök segédei Péter Pál gazdasági, Kerekes Gábor külkapcsolatokért, Bara Gyula arculatépítésért, valamint Egyed Péter kultúráért felelős alelnök. Markó Béla szövetségi elnök dicsérő szavakkal illette a SZEK-et, amellyel "jól lehetett együttműködni". Markó szerint egy hónap után a protokollum mérlege negatív eredményt tükröz, ennek ellenére még korai lenne felbontani a kormánypárttal kötött megállapodást. Eckstein-Kovács Péter kifejttte: a platform erős pontja, hogy az RMDSZ belcsatározásokban nemigen vett részt, inkább pozitív ötletadó stratégiamegoldás szerepet képzeltek el maguknak. Salat Levente szerint az RMDSZ-en belül belső demokrácia-deficit tapasztalható, és figyelmeztetett a választótábor fokozatos lemorzsolódására. Salat a magyar nyelvű sajtót nem megfelelő informálással vádolta, szerinte a román sajtóból jobban lehet tájékozódni az RMDSZ belügyeiről. Magyari Nándor szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ identitáspolitikára alapozza legitimitását, míg Bíró Béla, a bukaresti hungarológia tanszék tanára a szövetséget zárt kasztnak nevezte, amelybe betörni lehetetlen. Bakk Miklós politológus szerint az RMDSZ jelenleg pártként működik, és a társadalomszervezési feladatteljesítésben fogyatékosságok tapasztalhatók. /Borbély Tamás: A szabadelvűek az önszerveződésre összpontosítanak. Kolozsváron tartotta IV. Országos Konferenciáját a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Az idei év eddig eltelt nyolc hetében Magyarországon a munkaügyi központok összesen 5 763 külföldi állampolgár számára adtak ki munkavállalási engedélyt, az adat 9,4 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Az érvényes engedéllyel rendelkezők összlétszáma 2,4 százalékkal emelkedett az év elejei állományhoz képest. A kedvezménytörvénynek egyelőre nincs kimutatható hatása a külföldi munkavállalásra, az év eleje óta ugyanis mindössze egy olyan engedélyt adtak ki a munkaügyi központok, amely a jogszabály hatálya alá esik. Tavaly Budapesten a legálisan foglalkoztatott külföldiek legnagyobb hányada, mintegy 60 százaléka román állampolgárságú volt. /Külföldi munkavállalók mérlege Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./