Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
2002. január 30.
Megjelent a Csigalépcső /Sepsiszentgyörgy/ "véletlenszerűen adagolt ifjúsági folyóirat" idei első (életében harmadik) száma. Munkatársi gárdája népes, tematikai ölelése tág, érdeklődése közírói s naptárt is tartalmaz a 2002-es esztendőre. /Megjelent a Csigalépcső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2002. január 31.
Még az idei év első felében rendeződhet a fekete-tengeri kontinentális plató körül kialakult román–ukrán vita - nyilatkozta jan. 31-én a Bukarestben tárgyaló Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök.
2002. január 31.
Megjelent az Udvarhelyszéki RMDSZ Tájékoztató idei első száma. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke írásában leszögezte: "A mi helyzetünk bonyolult, sok árnyalata van kisebbségi sorsunknak... Közösségeinknek sajátos gondjait a román törvénykezés kell megoldja, mind szellemileg, mind anyagilag. Politikailag és kulturálisan olyan törvényes keret kell ezt biztosítsa, melyet – ha tetszik, ha nem – még mindig Bukarestben, a román parlamentben fognak eldönteni, többségi szavazással." Az értesítő közölte az RMDSZ-ben kifejtett tevékenységükért emléklapot kapott udvarhelyiek névorát. Íme: Bíró Tamás, Máthé Zoltán, Máthé Margit, Szabó Lenke, Balla Márton, Jakab Emil, Barkóczy István, Cseke Mózes, Mihály Márta, Gálfi Árpád, Simon Károly, László Etelka és Barabás Károly. /(oláh): Tetszik vagy sem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2002. január 31.
A bákói tanfelügyelőség bírósági keresetet nyújtott be Sepsiszentgyörgyön a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen. A per tétje: megszüntetni a szövetséget és törölni a szervezetek és alapítványok sorából. Indokul azt hozzák fel, hogy a MCSMSZ meghaladja hatáskörét azzal, hogy oktatási tevékenységet folytat kompetens állami szervek engedélye nélkül, klézsei magánszemélyek lakásán, amit különben nem is tagadnak. A szövetség alapító iratában ugyanakkor nem szerepel az oktatási tevékenység, amelyet az oktatási törvény szabályoz. /Perbe fogták a Moldvai Csángómagyar Szövetséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2002. február 1.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt új együttműködési megállapodás leginkább egy mini kormányprogramnak tűnik, nem csak a politikai együttműködés tervének - írta jan. 31-i kommentárjában az Adevarul című napilap. A megállapodással az RMDSZ a kormányon lévő szociáldemokraták szövetségese lett. Adrian Nastase kisebbségi kormányából az egyezménynek köszönhetően a törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkező kabinet lett. A kommentár szerint a megállapodással az RMDSZ "jelentős revansot vett azért a vereségért, amelyet Orbán Viktor csapatával együtt szenvedett el a magyar igazolványok ügyében". A budapesti imperialista kísérletek ellen tett határozott bukaresti lépések óriási mértékben visszakozásra késztették a magyar kormányt és romániai üzenetközvetítőit. A magyar igazolvány a jelenlegi formájában egyszerű fecni a jó magyarság igazolására— hangsúlyozta a kommentár. /Mini kormányprogramnak tűnik a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./
2002. február 1.
Ismét beindult Szatmárnémetiben az Ezüstkalászos Gazda tanfolyam. Ezúttal 44 mezőgazdász ült iskolapadba, hogy kibővítse ismereteit. A záróvizsga márc. 22-én lesz. /Ismét Ezüstkalászos Gazda-tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2002. február 2.
Romániának jelenleg "abszolút normális" kapcsolatai vannak szomszédaival, és a kapcsolatok alakulása javuló tendenciát mutat – jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője. Miculát a román nemzeti hírügynökség, a Rompres szólaltatta meg azzal kapcsolatban, hogy egyes orosz újságcikkek szerint a román-ukrán, a román- moldovai és a román-orosz kapcsolatok jelenlegi állapota ronthatja Románia NATO-csatlakozásának esélyeit. A külügyi szóvivő szerint a román-ukrán kapcsolatokban nincsenek feszültségek, Anatoli Kinah ukrán miniszterelnök pedig nem azért tett a hét elején hivatalos látogatást Romániában, hogy valamiféle feszültség csökkentését segítse elő, hanem azért, hogy a gazdasági együttműködés új terveiről tárgyaljon. A Moldovai Köztársaságot illetően a külügyi szóvivő leszögezte, hogy Románia és az Európai Unió álláspontja megegyezik a moldovai kormány antidemokratikus lépéseit illetően. A román és az orosz fél egyetért abban, hogy új lendületet kell adni a kétoldalú kapcsolatoknak – folytatta a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy a tervek szerint Adrian Nastase miniszterelnök februárban, Ion Iliescu államfő pedig áprilisban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Nastase az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség kérdéséről kijelentette: "A bizalom növekedésével és a gyanakvás megszüntetésével sokkal többet érhetünk el, biztosíthatjuk a román szellemiség megmaradását Ukrajnában" A moldovai miniszterelnök az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Adrian Nastasét. A román miniszterelnök ezt visszautasította és kijelentette, hogy ha Románia beavatkozni akart volna a Moldovai Köztársaság belügyeibe, akkor a kilencvenes évek elején bekebelezte volna a szomszédos országot, mint azt az akkori román kormány több tagja javasolta. /Románia kapcsolatai a szomszédos országokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Markó Béla RMDSZ elnök jan. 31-én fogadta Michael Guestet, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetét. A nagykövet gratulált az RMDSZ-nek ahhoz, ahogyan a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megegyezés létrejöttéhez hozzájárult, ugyanakkor egyértelműen fontos eredményként értékelte az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt által megkötött megállapodást. A találkozó során áttekintették a megállapodásba foglalt lényegesebb célkitűzéseket. /Markó Béla fogadta az Egyesült Államok nagykövetét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Mihai Stoica tábornok, a rendőrség szervezett bűnözés elleni igazgatóságának parancsnoka elmondta: az illetékes olasz hatóságok már tavaly értesítették román kollégáikat, hogy egyes, romániai üzleti kapcsolatokkal rendelkező olasz állampolgárok részt vesznek az illegális kábítószer-kereskedelemből származó jövedelmek tisztára mosásában. A román rendőrség jan. 29-én 18 bukaresti cégnél tartott házkutatást, a lefoglalt iratokat a pénzügyőrség vizsgálja - közölte a tábornok. Az átvizsgált bukaresti cégek Rocco Alabiso olasz állampolgár tulajdonában voltak részben vagy egészben. Az olasz sajtó szerint Rocco Alabiso az Olaszországban életfogytiglani börtönre ítélt szicíliai maffiafőnök, Giuseppe Madonia pénzét fektette be Romániában. /Az olasz maffia Romániában. Itt mosták a pénzt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2002. február 2.
A minapi tévécsevegésében az egyik RMDSZ-vezető már első mondatával ingerültséget keltett a stúdióban: a romániai magyarságot mint "comunitate nationala", vagyis nemzeti közösségként említette. Cristian Tudor Popescu dühödten kiáltott: - Mi az, hogy nemzeti közösség?! Az európai normák szerint csak nemzeti kisebbségekről lehet beszélni. Alig telt el néhány nap, mikor a Romania Libera jan. 19-i számában egész oldalas írásműnek már első mondatában a kijevi hatóságok és az ukrajnai "nemzeti közösségek", köztük a románok viszonyáról volt szó. Az újságíró várta, hogy Cristian Tudor Popescu tiltakozik a nyilvánosság előtt: a határokon kívül nem léteznek román nemzeti közösségek, csak kisebbségek, Bukovinában meg csak román ajkú ukránok. A Romania Libera cikke /fordításban: Ellenséges magatartás az ukrajnai románokkal szemben címmel/ az ottani román "nemzeti közösség sérelmeit tartalmazza. Szerzője Stefan Broasca, az ottani csernovici /Cernauti/ Plai Romanesc főszerkesztője. Broasca szerint az ukrán hatóságok meghamisították a legutóbbi népszámlálás adatait, hogy a román nemzeti közösséget minél kisebb létszámúnak tüntessék fel. Az ukrán hatalom úgy osztja meg a román nemzeti közösséget, hogy hivatalosan elismeri az úgynevezett moldován kisebbséget az úgynevezett moldován nyelvvel (Sztálin találmánya), és csak ennek árnyékában vesz tudomást egy jelentéktelen kisebbségről, amely "tévesen" románnak vallja magát. Ez ismerős, hiszen a bukaresti extrémizmus hirdeti, hogy a székelyek nem magyarok. Ezt hirdeti a Nagy-Románia Párt és Ion Coja professzor, a Vatra Romaneasca alelnöke, a legionárius fasiszta mozgalom szerecsenmosdatásának élharcosa. Stefan Broasca leszögezte, hogy a nemzeti autonómia megilleti az ott élő románságot. A nemzetiségi jogok követelése a hivatalos ukrán álláspont szerint egyfajta ukrajnai Koszovóhoz vezethet. Broasca cikke szerint a román élharcosok minden próbálkozását az anyanyelv hivatalos használatára szeparatista törekvésnek tüntetik fel. Ukrajnán kívül hol hallottuk még a szeparatizmus rémét ugyanígy emlegetni? – tette fel a kérdést Barabás István. /Barabás István: Bantusztánok a szomszédban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Államcsínyre készülnek a nagy-romániások, legalábbis ezt állította Aurel Suciu a szélsőjobboldali párt tordai fiókszervezetének egyik szimpatizáns-gyűlésén. A rendezvényen részt vett Damian Brudascu képviselő is, aki nem tagadta, hogy létezik egy "háttérkormány", amelyet Gheorghe Funar vezet, de cáfolta, hogy az esetleges hatalomátvétel államcsíny útján történne. "Mi a törvény diktatúrája mellett kardoskodunk, s a változást csakis demokratikus úton képzeljük el", jelentette ki Brudascu a Monitorul de Cluj jan. 31-i számában napvilágot látott cikkben. /Államcsínyre készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Értékes kiadvány a Szilágysági gyerek vagyok. 101 magyar népdal című antológia, amely a Román Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Osztályának támogatásával jelent meg Zilahon. A könyvet gondozó Gáspár Attila emlékeztetett: mivel eddig csak két olyan füzetecske jelent meg, amely szilágysági népdalokat tartalmaz – az egyik 1973-ban Szilágysági népdalcsokor címmel, a másik pedig a Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 1979-ben, a fiatalok, az iskolásoknak nincs amiből felkészülniük az évente sorra kerülő, "Szilágysági gyerek vagyok" elnevezésű népdalvetélkedőre. A kiadványban szereplő népdalokat Almási István, Balogh Dezső, Gáspár Attila, Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtötte. /Mezei Kinga: "Amíg magyarul énekelünk, magyarok vagyunk" Hiánypótló szilágysági kiadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Január végén jelent meg a Hepehupa című, az első Szilágy megyei művelődési folyóirat a zilahi Color Print és a Népi Alkotások Központja kiadásában. A folyóirat 24 szerzőtől közölt helytörténeti, demográfiai, néprajzi, képzőművészeti tanulmányokat, prózát, verseket; a könyvismertetők a Szilágysággal kapcsolatos, az elmúlt évben megjelent kiadványokat recenzálták. /(fejér): Hepehupa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 4.
Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2002. február 5.
A NATO-tagállamok között jelenleg nincs egyetértés abban, hogy Romániát a szövetség novemberi csúcsértekezletén felkérjék-e a csatlakozásra - derült ki Adrian Nastase miniszterelnök New York-ban tett nyilatkozataiból. Nastase szerint az amerikai döntéshozatali tényezők "rendkívül komolyan" tanulmányozzák Románia felvételét, ami — véleménye szerint — nagyon pozitív elem Bukarest szempontjából. Úgy vélekedett, hogy nincs kapcsolat az ország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások és az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a korrupció elleni küzdelem mikéntjéről tett legutóbbi kijelentései között. /Nastase New Yorkban győzködte az amerikaiakat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bejelentette, hogy pártja nemsokára benyújtja a Besszarábia c. indítványát, amelynek bevallott célja, hogy emelje a Pruton túli románság morálját, illetve ellenőrizzék a román politikai osztály viszonyulását e kérdéshez. Tudor kijelentette: követelni fogja Bukovina és Besszarábia visszaszolgáltatását, mert ezek román területek, az oroszoknak és ukránoknak nincs ott keresnivalójuk. A Pruton túli románoknak mindaddig nincs mit várniuk Bukaresttől, míg egy sztálinista őslény uralkodik ott - szögezte le. /A Nagy-Románia Párt Besszarábia- indítványt készül benyújtani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve az avasi Kőszegremetén áll. Először 1938-ban rongálták meg, amikor Gracescu kapitány abbeli dühében, hogy három pár lóval sem tudta ledönteni (elvontatni), betörte feliratozott márványtábláját. Másodszor az elmúlt napokban, amikor eddig ismeretlen tettesek leverték és elvitték a négy méter magas kőobeliszket körülvevő mintegy húszméternyi lánckerítést. A helyi református egyház, melynek területén az emlékmű áll, feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A remeteiek eltökélték, hogy március 15-ére mindenképpen helyreállítják a lánckerítést./(Sike Lajos): Megrongálták a kőszegremetei Széchenyi-emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Több évtized után a polgári házasságkötés első magyar nyelvű esküvői szertartására került sor Zilahon február elsején. A hatályba lépett közigazgatási törvény alkalmazása lehetővé tette, hogy az ifjú pár anyanyelvén mondja ki a boldogító igent, Fekete Károly alpolgármester előtt. A vőlegény Deák Levente mérnök, aki több hónapi, Fülöp-szigeteken végzett kiküldetésből tért haza nemrégen; a menyasszony Bóné Frida, államvizsgára készülő egyetemista. /(Fejér László): Az első magyar nyelvű esküvő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Jékel Géza nyílt levéllel fordult a pápai nunciushoz, miután megnézte a tévében a nunciussal készített beszélgetést. Mérhetetlen felháborodással hallhatta, hogy a nuncius olyan dolgokról nyilatkozott, amelyekről nincs ismerete. A nuncius ugyanis "szemrebbenés nélkül kijelenti, hogy csángók pedig nincsenek. Akik mégis vannak, azok nem magyarok, s ha netán magyarnak vallják magukat, az nem igaz, hiszen nem tudnak magyarul." A nunciusnak a pápa "feladatul szabta ki a moldvai magyar, római katolikus csángók kérésének teljesítését". A nuncius kétségbe vonta, hogy az Európa Parlament jogosan ismerte el a csángókat magyar népcsoportnak. A nuncius a valóságot szándékosan elferdítő, apartheid indíttatású elméletet fogadott el és védett meg, melyet a mindenkori román politika, a hatalom vall magáénak. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Nyílt levél a bukaresti pápai nunciushoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 5./
2002. február 5.
Dr. Bárányi Ferenc író és Anavi Ádám költő kezdeményezésére, többéves szünet után február elsején újraindult Temesváron a Franyó Zoltán Irodalmi Kör. A korelnök - Temesvár friss díszpolgára - Anavi Ádám emlékezett vissza a proletkultos, cenzúrás időkre. A kommunista korszakban Ady Endre, majd később Franyó Zoltán néven működött irodalmi alkotókör Temesváron, az írószövetség védőszárnyai alatt. Ez a kör az 1989. utáni években szép csöndesen kimúlt. A tavasszal sorra kerülő Bánsági Magyar Napok keretében önálló műsorral jelentkeznek a temesvári tollforgatók. /(Pataki Zoltán): Irodalmi műhely újjászületése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Kolozsváron 1977 februárjában, a bábszínház próbatermében tartották az első táncházat. Mivel immár másfél éve a kolozsvári táncházat a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttese szervezi, az együttes feladatának érzi a 25 éves évforduló megünneplését, amelyre febr. 16-án kerül sor a kolozsvári Tranzit Házban. Gazdag műsorral várják a "mindenkori" kolozsvári táncházasokat. Fellép a Bodzafa, az Ördögszekér, a Tarisznyás, az Üsztürű és a házigazda szerepét betöltő Zurboló Táncegyüttes zenekara. /(Pásztor József): 25 éves a kolozsvári táncház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Kovásznán a Vigadó és a bákói Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében febr. 9-én a rendszerváltás óta tizenkettedik alkalommal kerül sor a Gábor Áron téren a hagyományos farsangtemetésre és lovas felvonulásra. Felvonulnak Futásfalva, Csernáton, Torja, Bélafalva és Szentkatolna lovas maskarásai, hagyományőrző csoportjai, és sor kerül a telet jelképező szalmabábu elégetésére. Ezzel párhuzamosan a Vigadó nagytermében a hagyományok kalákájára kerül sor. Részt vesznek többek között Kézdiszentlélek, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény, Gelence és Klézse község Somoska falu gyermek- és ifjúsági, illetve hagyományőrző csoportjai. Duma István András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a moldvai magyar nyelvű oktatás jelenlegi helyzetéről tart előadást, és bemutatja Én országom Moldova című könyvét. A szakmai megbeszélésre a Vigadó meghívta Tamás Sándor, Birtalan Ákos, Szilágyi Zsolt és Ráduly Róbert parlamenti képviselőket, Sógor Csaba szenátort és Hengyán Tibort, a bukaresti Magyar Művelődési Központ igazgatóját. /(Iochom): Téltemetés Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2002. február 6.
Febr. 5-én tárgyalta a bukaresti bíróság a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az RMDSZ törvényen kívül helyezésével kapcsolatos kérését. Tudor pártelnök tavaly decemberben jelentette be, hogy az NRP kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és felszámolását. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet és pártjának kérése összhangban van a terrorizmus felszámolására irányuló nemzetközi törekvésekkel. Tudor szerint az RMDSZ az elmúlt tizenkét évben nem tett egyebet, mint csendben aláásta az egységes román nemzetállam alapjait Erdély gazdasági "gyarmatosítása" és Romániától való elszakítása érdekében. Az NRP elnöke ugyanakkor felszólította az erdélyi román polgármestereket, alpolgármestereket és tanácsosokat, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a magyar státustörvény alkalmazását Románia területén. Javasolta Hargita és Kovászna megye militarizálását: első lépésként a honvédelmi minisztérium keretében működő tiszti iskolák, a belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat idetelepítésével — mondotta az NRP szenátora. Leszögezte: az RMDSZ törvényen kívül helyezésének kéréséhez csatolni fogják "Az RMDSZ fekete könyve" című dokumentumot, amelyet az NRP kongresszusa is megszavazott. /Az RMDSZ törvényen kívül helyezését tárgyalta a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2002. február 6.
Orbán Viktor védnöksége alatt a Bákó megyei csángók kötelesek magyarul tanulni, állította az Ultima Ora című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
Rendkívül súlyos vádakkal illette sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács elnökét főként azért, mert mindenképpen a város "nyakába akarja varrni" a nemzeti színházat, de nemcsak azért. "Virág György politikai zsarolás, olcsó kompromisszum révén lett megyei tanácselnök, s azóta alapvető hibákat követett el" – állította. Florea hangsúlyozta: a város túl szegény a színház fenntartásához. Az RMDSZ-PSD megállapodásról kifejtette: a román partnereknek fogalmuk sincs az erdélyi valóságról. Olyan ígéreteket tettek, melyek már létező dolgokra vonatkoznak, mint például a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar részlegének létesítése. /(Máthé Éva): Újabb NEM színház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
Székelyudvarhelyen a tanács nem hagyta jóvá a helyi színház, a néptáncműhely és a művelődési ház előterjesztett költségvetését. Oláh István újságíró a tanács mellé áll, helyeselve a döntést, hiszen ebből az összegből lakásokat lehetne építeni, ingyenkonyhát segíteni stb. Az újságíró sorolta, milyen fontos dolgokra ment inkább a pénz. Oláh csak arról nem írt, hogy a színházat és a többi intézményt a város RMDSZ-es tanácsosai hozták ilyen helyzetbe, hogy lehetetlenné tegyék Szász Jenő polgármestert. /Oláh István: A helyzet urai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
A 2002. év első számával ötéves a Kraszna c. havonta megjelenő kulturális kiadvány, melyet a nagyközség civil szervezete, a Pro Crasna Alapítvány ad ki, s újabban a világhálón is olvasható (a www.kraszna.sphosting.com honlapon). Indulásától két állandó szerkesztője Oláh Miklós és Takács Felícia. Az idei első szám melléklete színes falinaptár Kossuth Lajos portréjával, s ezt a Kossuth-emlékév is indokolja. /A Kraszna jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
A marosvásárhelyi RMDSZ SZKT utáni napon Tőkés László püspök a kormánypárttal megkötött egyezségről nyilatkozott. "Véleményem szerint csak két egyenrangú párt köthet alkut kölcsönös előnyök elérése érdekében. Egy kisebbségvédelmi szervezet az elnyomó hatalommal semmiképpen sem köthet méltányos alkut" Az egyezmény támogat egy nyilvánvalón magyarellenes kommunista utódpártot. Az RMDSZ a román utódkommunista pártot "bebetonozza" a hatalomba. Az egyházi ingatlanok ügyében a püspök leszögezte. "n Európában hiszek, nem a protokollumban. Azt gondolom, nincs más lehetőség, minthogy visszaadják az ingatlanokat." Nem került be a protokollumba az a szó, hogy csángó. Az viszont bekerül, hogy a székelyföldi román kisebbséget védeni kell. "Nagyon hazardíroz az a politikus, aki politikai alku tárgyává teszi a Bolyai Farkas Líceum helyreállítását, de hallgat a csereháti botrányról." /(Pataki Zoltán): Elő-ítélet egy protokollumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 7
A bukaresti 2. kerületi bíróság febr. 6-án kezdte tárgyalni a Nagy-Románia Pártnak az RMDSZ törvényen kívül helyezésével és feloszlatásával kapcsolatban benyújtott keresetét A szövetség jogi képviselői perrendtartási kifogással éltek, a bírósághoz benyújtott kereseten ugyanis az RMDSZ a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége néven szerepel, míg a helyes név a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A bíróság márc. 12-re halasztotta a döntést arról, hogy beindítják-e a pert, vagy sem. Az Európa Tanács figyelemmel követi a Nagy-Románia Párt által az RMDSZ betiltására és feloszlatására indított pert, jelentette ki Frunda György. A szenátor szerint az NRP lépése "megalapozatlan, elfogadhatatlan" és politikailag erkölcstelen, mivel egy olyan párt részéről jön, amelyet az európai fórumok szélsőséges alakulatként tartanak számon és amelyet az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyetlen csoportjába sem vettek fel. /RP kontra RMDSZ: Márciusban döntenek a perről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/