December első napjaiban tíz Nyárád menti település polgármesterei találkoztak Nyárádszeredában, s egy kisrégiós társulás létrehozásáról határoztak. A társulás a Nyárádmente sajátos érdekeinek összehangolt képviseletét tűzte ki céljául. /Kisrégiós társulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Az elmúlt napokban Zala megye önkormányzatának küldöttsége látogatott Hargita megyébe, ahol több megyei intézmény vezetőjével, valamint a megyei tanács vezetőségével folytattak megbeszélést. 1993 óta építik a kölcsönös kapcsolatokat, amelyek mára túllépték az egyszerű protokoll-találkozások határát. A mostani Hargita megyei látogatás egyik konkrét eredménye, hogy januártól kezdődően a kistérségi társulások vezetői háromhetes magyarországi képzésen vesznek részt. /Zala megyei küldöttség Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Orbán Csaba vízaknai református lelkipásztor elhatározta, hogy gyermekházat létesít az elhagyott gyermekek megmentésére. A holland reformátusok anyagi segítséget nyújtottak. Egy romos épületet kellett felújítani. A kis magyar közösség összefogott. Aki tehette, szerszámot fogott a kezébe, 5 hónap alatt befejezték a ház újjáalakítását. A ház felavatására nov. 26-án került sor, melyet találóan Árvácskának neveztek el. /Kalmár Zoltán: Árvácska. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok első bibliaismereti vetélkedőjét, melyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi, kolozsvári, nagyenyedi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. Első helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett, második a szatmárnémeti, harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. /Bibliaismereti vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A hagyományos szavalóverseny /A nyelv élve tündököl/ második szakaszát tartották meg dec. 5-én Besztercén. A megye 10 helységéből, 80 tanuló vett részt a versenyen, 25 pedagógus kíséretében. A rendezvény támogatói az EMKE országos szervezete, a Láncszem nőegylet, a megyei és városi RMDSZ, a városi református egyházközség. /A nyelv élve tündököl... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A helyi lapokat szemlézi időnként a Romániai Magyar Szó. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, főszerkesztő: Silimon-Várday Zoltán) utóbbi számaiban irodalmi összeállítás volt, Tóga István, a Romániai Teleház Egyesület elnöke nyilatkozott. Interjút közöltek Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművésszel. Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) - erre a kiadványra a groteszk humor jellemző, lehetne mondani, hogy posztmodern. Mindenről ironikusan beszél. Az okt. 23-i budapesti ünnepségekről például: ″igenis, elítéljük Vladimir Sergej Fjodorov közkatonának a forradalom során tapasztalható furcsa magatartását!″ Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet lapja) beszámolt a tizedik TMD Gólyafesztiválról és a második Temesvári Táncháztalálkozóról. - (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele, november 7-i szám) hozta az érdekvédelmi szervezet programjának a szociálpolitikát és az egészségügyet taglaló fejezetét és bemutatta a fogyatékos személyekkel foglalkozó kolozsvári Gondviselés Egyesületet. /(Szonda Szabolcs): Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

"Nagy port kavart fel a román sajtóban Méray Tibor Párizsban élő magyar újságíró Budapesta 1956. Atunci si dupa 44 de ani című könyve, amely nemrég jelent meg a bukaresti Compania Kiadónál, Marilena Alexandrescu, Vlad Ranetescu és Tibori Szabó Zoltán fordításában. A mű eredeti (francia nyelvű) változata 1966-ban látott napvilágot a Robert Laffont Kiadó gondozásában. A szerző kibővítette könyvét olyan információkkal, amelyekre az eltelt 44 év alatt derült fény. Könyve írásakor Méray felhívást intézett a forradalom résztvevőihez, hogy tanúvallomásokat, dokumentumokat küldjenek neki. A felhívás eredményeként egy vaskos füzetet kapott, Sámson Mihály egykori egyetemista feljegyzéseit, ennek tartalmát a könyv megírásakor felhasználta. Sámson Mihály a forradalom áldozata lett, még október 23-án. A szerző kitért Romániára is. Nemcsak azért, mert Nagy Imrét Snagovra hurcolták, hanem azért is, mert a magyar forradalomnak romániai következményei is voltak. Az akkori román vezetőség határozatot hozott egy főparancsnokság alakításáról, amelynek feladata a rend fenntartása volt a Román Népköztársaság területén; intézkedéseket hoztak, hogy a magyar nyelvű lapokat (Előre, Utunk) "megbízható aktivisták″ őrizzék. - Méray többször említést tett Valter Roman (Petre Roman DP-elnök apja) forradalom utáni szerepéről. A könyvből kiderült az is: Valter Roman csupán halála előtt merte elmondani fiának, hogy magyar származású. /Mezei Kinga: A hitelesség hullámhosszán. Kényelmetlen történelmi "tanúvallomás″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

Szegedy-Maszák Mihály terjedelmes tanulmányában a magyarságtudományról írt, a magyarságtudományról szóló vita tükrében.Szegedy-Maszák Mihály szerint a magyarságtudományt jórészt Trianon hívta életre, afféle szükségmegoldásként hozták létre. Jönnek az ilyen tanulmányokban szokásos idézgetések. Kulcsár Szabó Ernő szigorúan ítélkezett: ″a hungarológia régóta semmi jelét nem mutatja annak, hogy akárcsak hajlama volna saját tárgyának - régtől időszerű - újraértékelésére.″ Kulcsár Szabó Ernő vélekedésével szembefordult Jankovics József-Monok István közös tanulmányában /A hungarológiáról és magyarországi intézményeiről, Hungarológia, 2000/1-2./, de elismerték, hogy ″nincs mindenki által elfogadott hungarológia-fogalom″. Ennek oka a magyar társadalom eszmei megosztottsága: néhányan egyszerűen badarságnak tekintik a magyarságtudományt. Szegedy-Maszák Mihály kifejtette: ″Bármi legyen is a véleményünk Németh Lászlóról vagy Bibó Istvánról, elképzelésük nem illik az egységesülés felé haladó mai világhoz.″ /Szegedy-Maszák Mihály: ″Van, ami nincs″ Magyarságtudomány: elmélet vagy föladat? = A Hét (Bukarest), dec. 8./ Németh László tehát könnyűnek találtatott Szegedy-Maszák Mihály mércéjén.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) anyaországi régiójának elnöksége nem tartja törvényesnek a szabálytalanul és diszkrimináló módon összehívott decemberi küldöttgyűlés határozatait - tudatta Szíjártó István régióelnök dec. 7-én az MTI-vel. Az anyaországi régióelnökség állásfoglalása szerint csak a magyar törvényeknek megfelelő elnöki, elnökségi és küldöttgyűlési működést tudnak támogatni. ″Az elnök és köre által hat hónapja szorgalmazott kizárásokat nem tekintjük jogszerűnek, mert hamis vádakon, illetve téves jogértelmezésen alapulnak″ - szögezték le a közleményben. Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke 2001. jan. 12-re összehívta a régiótanács ülését, jan. 26-án pedig az anyaországi küldötteket várják a Magyarok Házába, ahol személyi kérdéseket vitatnak meg. /Törvénytelennek tartják az MVSZ küldöttgyűlését. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, aki éveken át vezető tisztségeket töltött be a Magyarok Világszövetségében, a pozsonyi Új Szó dec. 6-i számában keményen bírálta a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ uralkodó állapotokat. Személyesen nem vett részt a dec. 2-án Siófokon megtartott rendkívüli küldöttgyűlésen, szerinte az MVSZ május óta "feltartóztathatatlanul csúszik lefelé a lejtőn... Ez a szervezet minden magyarnak a szövetsége, de abban a pillanatban, amikor úgy kezd működni, hogy kirekesztővé válik, akkor már nem világszövetség″. Kijelentette, hogy azok a szlovákiai magyarok, akik korábban tagjai voltak az MVSZ-nek, ma is vitathatatlanul tagjai annak, hiszen a szövetség jelenlegi vezetői közül senkinek sem áll jogában bárkit is kizárni. Az MVSZ jelenlegi vezetőiről szólva úgy fogalmazott, hogy "ma a világszövetség a jóhiszemű naivak, az őrültek, valamint a gazemberek világszövetsége″. "Duray Miklós olyan kijelentéseket enged meg magának, amelyek eddig hiányoztak a magyar közélet szereplőinek szótárából″ - állapította meg még aznap a Magyarok Világszövetségének Elnöki Kollégiuma, a szövetség tagjaira vonatkozó minősítésre reagálva. Az állásfoglalásáról Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozott, mondván: az Elnöki Kollégium csak sajnálni tudja Duray Miklóst. /Nincs béke a Magyarok Világszövetségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Dec. 7-én Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács épületében nyújtották át a november 26-ai választásokon mandátumot szerzett képviselőnek és szenátoroknak a mandátumot igazoló levelet Verestóy Attila és Sógor Csaba szenátoroknak, valamint Asztalos Ferenc, Antal István, Garda Dezső, Kelemen Hunor és Ráduly Róbert Kálmán képviselőnek. /(Daczó Dénes): Átvették a megbízó levelüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Kereskényi Sándor az RMDSZ új, Szatmár megyei szenátora. A megye szenátori listájának második helyéről, Szabó Károly után befutó lett. Eddig ezt nem sikerült elérni a megyében. Kereskényi Sándor tanár, újságíró, politikai elemző. Markó Bélával együtt végezte az egyetemet. Néhány éve a Szatmári Friss Újság szerkesztője. 1995-ben jelentkezett először önálló kötettel, címe: Római délután, melyben elsősorban kultúrtörténeti esszéket közölt. Az új képviselő kijelentette: ″A magyar nemzetnek volt, van és lesz világtörténelmi hivatása. Ahhoz, hogy ezt a hivatását teljesíteni tudja, meg kell erősíteni a nemzet gyökereit, a magyar családot. Elképzelhetetlennek tartom a nemzet erkölcsi és szellemi megújulását családpolitikánk radikális megújulása nélkül.″ Az általa elképzelt családpolitikát három pillérre kell építeni: az egyházakra, a civil szervezeteikre és a vállalkozókra. Megfelelő programok és pályázatok révén jelentős forrásokat biztosíthat az EU is. ″Arra kell törekednünk, hogy Magyarország európai integrációja lehetőleg egybeessen a magyar nemzet szellemi integrációjával, aminek fontos eszköze lehet mind a státustörvény, mind a regionális gazdasági együttműködés.″ - állapította meg. /Sike Lajos: Bemutatjuk Kereskényi Sándor új szenátort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Pusztinai csángó női közösség látogatta végig december első napjaiban a Székelyföld néhány kisvárosát. Karácsonyi és Mária-köszöntgető énekeket csendültek fel. A szenvedésből teremtetett ez a sajátos énekkultúra, írta Kisgyörgy Réka. S ha a csángómagyarságot sikerül tényleg "átmentenie″ a jelenbe az erdélyi magyar választott képviseletnek, elmondhatjuk azt is, hogy nem volt hiábavaló a küzdelem: értük. /Kisgyörgy Réka: Pusztinai látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

″Mi az, hogy "színvonal"? A lapot el kell adni!″ - jelentette ki az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ főszerkesztője. A cikkíró, Nyulas Ildikó megállapította: ennek a szórakoztató lapnak is vannak erényei. Az olvasó könnyed, közérthető stílusban megírt anyagokat találhat benne. Az emberek szeretnek hihetetlen, elérhetetlen dolgokról olvasni. - Egészen más az A Hét /Bukarest/ című kulturális hetilap. Közérdekű témák vetődnek fel. ″Ebben a lapban valahogy minden a helyére kerül″ - nyugtázta elismerően a kis írás. /Nyulas Ildikó: ″Mi az, hogy "színvonal"? A lapot el kell adni!″ = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kommentálta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményét. Nem értette, hogy a püspök miért volt dilemmában akkor, amikor elment szavazni, illetve annak előtte miért szólította fel ″egyházunk híveit és egész magyarságunkat a lelkiismeretük szerinti és magyar érdekeink szerinti szavazásra″. Később ugyanis már azt állítja, hogy ″a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt az elmúlt tíz évben a legerőteljesebb képviselője, megtestesítője a romániai demokratikus értékeknek, politikai erőknek és fejlődésnek.″ A püspök ugyanis fenntartással volt az RMDSZ-szel szemben, aggasztónak tartotta, hogy az RMDSZ-en belül is ugyanaz a balratolódás ment végbe az utóbbi években, ami a román politikai palettán tapasztalható. Gyarmath közbevetette: ha balra tolódott volna, az miért akkora bűn? Gyarmath szerint inkább az volt a baj - ezzel a püspökre célzott: hogy felelőtlen nyilatkozatokkal ″hergeltük″ a másik felet. Tőkés László hibának tartotta Csapó József volt szenátornak a jelöltek közül való kibuktatását. - Gyarmath szerint éppen Tőkés László és eszmetársai voltak azok, akik mindent elkövettek az RMDSZ-be vetett bizalom megingatásáért, vezetőségének lejáratásáért. /Gyarmath János: Püspöki dilemmák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalomba vonuló püspöke a vele készült interjúban visszatekintett az eltelt tíz esztendőre. ″Trianon után is nehéz volt az egyház újraszervezése, de akkor megvoltak az iskoláink, épületeink, tanári karaink, a mecénások, a főurak. Volt egy erős, öntudatos középosztály, amely segítette az egyházat. A 89-es változások után mindez hiányzott. Az épületeinket nem kaptuk vissza, az iskoláink megszervezéséért nagyon sokat kellett küzdeni.″ ″Isten kegyelméből 34 új templomot építettünk és több, mint 40 új gyülekezetet szerveztünk az eltelt tíz évben″, de építettek öregotthonokat, árvaházakat és gyülekezeti otthonokat is /összesen 218 épület/. - Tíz év alatt mindig igyekezett az ellentéteket tompítani. - Magyarország majd bekerül az egyesült Európába, a határok jelentéktelenekké válnak. A leköszönő püspöknek sok terve van: szeretné megírni a börtöntől a püspökségig vezető korszakot. Prédikációs kötete is készül. A jövőben igehirdetéssel szeretne szolgálni, Marosvásárhelyre visszavonulva. /Fábián Tibor: "A legfontosabb az egyház lelkülete″ Interjú Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Dec. 11-én Kolozsváron tartott megbeszélést a Duna Televíziót felügyelő tulajdonosi testület, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége. A vezetőség erdélyi tájékozódó körútjának végállomása a kolozsvári, amelyet más erdélyi városokban rendezett hasonló találkozók előztek meg. Jelen volt Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke is. Pálfy G. István elmondta, hogy az adó magyarországi nézettsége nagy mértékben esett, de már a határokon túl is csökken népszerűsége. A televízió új vezetősége a Duna Tv e napokban megújuló arcélében látja a megoldást. /Egy nézettebb Duna Televízióért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ A Duna TV-t működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma dec. 9-én Marosvásárhelyen helyi értelmiségiekkel találkozott. Jelen volt a kuratórium két erdélyi tagja: Gálfalvi György és Vetési László, valamint a magyar Országos Rádió és Televízió Testület egyik tagja is. Köztudott, hogy néhány hónapja új vezetősége van az intézménynek, mely főként hozzánk, határon túl élő magyarokhoz szóló adásokat készít. Magyarországon csökken a Duna-adások nézettsége. Többen több optimizmust igényeltek a műsoroktól, azt, hogy ne csak a nehézségeket, de az értékeket mutassa fel. A Duna leghűségesebb közönsége a gyermeksereg és a nyugdíjasok tömege, tehát adásszerkesztéskor feltétlenül gondolni kell rájuk. A kuratórium főként azt tekinti az intézmény küldetésének, hogy otthonmaradásra ösztönözze a határon túli magyarokat, és hozzájáruljon biztonságérzetük erősödéséhez. /(Máthé Éva): A Dunáról - a Maros partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Nagy Iván Zsolt a Romániai Magyar Szóban rendszeresen jelentkezik Nagykörút rovatával, melyben a magyarországi állapotokról írja meg véleményét. A cikkíró kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral és kormányával, egyoldalú balliberális szemléletű cikkeit mindig közli a lap, de a másik oldal nem juthat szóhoz. Nagy Iván Zsolt nyíltan elfogult, igyekezett nevetségessé tenni a miniszterelnököt, aki kifogásolta, hogy egyes liberális vagy baloldali személyiségek lejáratják a kormányzatot. A cikkíró szerint az említettek ″fenntartásaikat és rosszallásaikat fejezték ki a magyar kormánypolitikával szemben.″ Nagy Iván Zsolt egyértelműen kiáll a bírálók mellett /de nem idéz egyetlen bírálatot sem/. /Nagy Iván Zsolt: Nagykörút. A lista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A romániai elnökválasztás dec. 10-én tartott második fordulójának eredménye: Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja jelöltje a szavazatok 66,83 százalékát kapta. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát szerezte meg. A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott. Ez utóbbi az ország 42 választókörzetéből csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében előzte meg Iliescut. A PDSR elnöke az első, 1990-ben tartott választások óta mindegyiken indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben győznie, alulmaradva a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A mostani választáson Erdély a szélsőséges nacionalizmus ellen szavazva, meghozta Iliescu számára az első erdélyi győzelmet. A romániai magyarok jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, de az RMDSZ felhívásának köszönhetően Ion Iliescu a döntő többségében magyarok lakta két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovásznában pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg. /Megvan az elnökválasztás hivatalos végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dec. 13-án Budapesten, a kormány Béla király úti vendégházában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár nyitóbeszédével kezdődött el a harmadik Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A magyar-magyar csúcsnak tartott kétnapos megbeszélésen a státustörvényként emlegetett /végleges változatában: A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet/ kidolgozásával kapcsolatban az államtitkár kifejtette: figyelembe vették az európai uniós jog-gyakorlatot, az érvényes magyar jogszabályokat, és biztosítani akarják a megadható legnagyobb kedvezményeket a határon túli magyaroknak. ″Nagy ugrásra vállalkozunk, arra készülünk, hogy átjussunk azon a szakadékon, amelyet 80 év ékelt magyar és magyar közé.″ Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben köszöntötte a MÁÉRT részvevőit. Ezt követően a tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott, ahol felszólalt Orbán Viktor magyar kormányfő és Martonyi János külügyminiszter is. A választási kampányunk során is tapasztalhattam, hogy az erdélyi magyarság elvárásai nagyok és egyértelműek, ami a státustörvényt illeti - nyilatkozta a tanácskozás előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. ″Teljesen természetes, hogy szeretnénk Magyarországon egy olyan jogállást, ami nem a turistákéhoz hasonló″ - mondotta. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet megszületésével a folyamatot nem kell lezárni, mert az további alapot biztosít az együttgondolkodásnak. Az RMDSZ azt szeretné, ha a most születendő kerettörvény kidolgozásában az RMDSZ szakemberei is részt vennének. A magyarországi ellenzék soraiból Tabajdi Csaba MSZP-képviselő elmondta: a mostani tervezet sokkal reálisabb és megfelel a magyarországi társadalom és a határon túli magyarok elvárásainak. A képviselő a törvénytervezet nagy hibájának tartja, hogy nem határozza meg ki a kedvezményezettje, szerinte a meghatározás nélkül a parlamenti pártok nem fogják elfogadni. (Az ellenzéki felvetésre válaszoló Orbán Viktor szerint kerettörvényről van szó, és alacsonyabb rendű szabályozás fogja pontosan meghatározni a törvény kedvezményezettjeit.) /Vass Enikő: A legnagyobb megadható kedvezményeket a határon túli magyaroknak! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Speciális helyzetben vannak a határon túli magyarok, éppen ezért szervezett keretet biztosítunk a Magyar Állandó Értekezlet ülésein arra, hogy elmondhassák helyzetértékelésüket és véleményüket a legidőszerűbb kérdésekről - jelentette ki Orbán Viktor a tanácskozáson elmondott beszédében. Hangsúlyozta az anyaországi és a határon túli magyar közösségekben tapasztalt demográfiai hanyatlás gyors megállításának szükségességét, mert félő, hogy előbb vagy utóbb nem lesz alanya az elfogadott törvénynek. ″ A magyar kormány szándékai szerint a jövőben érzékelhető családtámogatási rendszert alakítanak ki a határon túliak számára is, és ez azokra vonatkozik majd, akik magyar nyelvű iskolákba járatják gyerekeiket″ - közölte a miniszterelnök. Orbán Viktor jelezte, hogy a törvénytervezet elfogadása mindenképpen segítené a határon túli magyar közösségek oktatási, hitéleti és gazdasági helyzetét. Senkinek sem kell attól tartania, hogy valakik elől elveszik a munkahelyeket a határon túliak, jelenleg is mintegy 90 ezer betöltetlen munkahely áll rendelkezésre. A kormányfő beszélt arról is, hogy a határátlépésnél a legnagyobb kedvezményeket biztosítják a határon túli magyaroknak, és kívánatosnak nevezte, hogy Romániát vegyék le a vízumkötelezett országok listájáról, mert ez megkönnyítené a dolgokat. ″A magyar igazolvánnyal rendelkező személyek akár nemzeti vízumot is kaphatnak Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után″ - állította Orbán Viktor. A kormányfő jelezte: nem akarja senki sem megmondani Budapestről, hogy ki a magyar, erre a határon túli magyar szervezetek jogosultak. /Félő, hogy előbb-utóbb nem lesz alanya a státustörvénynek? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Mádl Ferenc biztos abban, hogy a magyar-magyar kapcsolatok érdekében tett erőfeszítések fontos kézzelfogható eredményeket hoznak - közölte levelében a finnugor világkongresszuson tartózkodó köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőivel. Levelét Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ismertette a Máért dec. 13-i ülésén. Az államfő leszögezte: rendkívüli jelentőségűnek tartja az idei értekezlet napirendjén szereplő kérdéseket a magyar-magyar kapcsolatok jövője szempontjából. /Mádl Ferenc levelet intézett a Máérthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestő tábornak. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népművészeti ággal, a bútorfestés mesterségével. Eredeti motívumokat gyűjtöttek, szakirodalmat tanulmányoztak. Király László iskolaigazgató, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestő tábort szerveztek a félévközi vakációban, amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület előcsarnokát. /Báró Hajnal, Székelyudvarhely: Értékteremtő, félévközi vakáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Bensőséges ünnepség keretében hódolt Jókai Mór emléke előtt Sepsiszentgyörgy. A hallhatatlan magyar író születésének 175. évfordulóján domborműves emléktáblát avattak fel a város központjában, azon épületen, ahol Jókai Mór háromszéki látogatásai során megszállt. Az emlékplakett alkotója, Varga Mihály. A Jókai Emlékbizottság, a Kovászna Megyei Könyvtár, az EMKE Mikes Kelemen Egyesülete szervezte ünnepségen dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa leplezte le az emléktáblát. Jókai Mór emlékét, mint köztudott, Illyefalván mellszobor és emlékszoba is őrzi. /Jókaira emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Bukaresten az Alkotmánybíróság dec. 14-én kimondta: az elnökválasztásokat Ion Iliescu nyerte meg, s ettől kezdve hivatalosan is államfő. Constantinescu leköszönő államfő üdvözölte utódát. /Iliescu elnökségét hivatalosan is elismerték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Az RMDSZ vezetősége pontosítást kért a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottságtól. Több szenátor és képviselő ugyanis egyik listán sem szerepelt. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja elmondta: a bizottság eleget tett az RMDSZ kérésének. A felsorolt személyek azok közé tartoznak, akiknek múltjában semmi tisztáznivalót nem találtak, tehát nem folytattak politikai rendőrség jellegű tevékenységet. A következő politikusokról van szó: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs), Sógor Csaba (Hargita), Szabó Károly (Szatmár), Vajda Borbála (Calarasi) és Verestóy Attila Hargita megyei szenátorok, valamint Antal István (Hargita), Birtalan Ákos (Kovászna), Borbély László (Maros), Kelemen Hunor (Maros), Pataky Júlia (Bukarest), Vekov Károly (Kolozs) és Vinkler Gyula (Szatmár) képviselők. - Brassó megyei szenátori lista első helyezettje, Aranyosi István óvásának kivizsgálása tovább folyik. Mint ismeretes, Aranyosit a bizottság azoknak a kategóriájába sorolták, akik aláírtak ugyan, kényszer hatására, együttműködési nyilatkozatot a Szekuritátéval, az archívumban azonban nem létezik olyan dokumentum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak. Aranyosi István elmondta: fellebbezése nyomán az átvilágító bizottság semmiféle olyan bizonyítékot nem tudott felmutatni, amely alátámasztotta volna a bizottság korábbi döntését. Csendes László kifejtette: Aranyosinak lehetősége van a törvényszéken megtámadni a bizottság döntését, ha okot lát erre. Az iratcsomójában található dokumentumot az elkövetkezőkben grafológiai vizsgálatnak vetik alá, ugyanis Aranyosi azt állította, hogy ez nem egyezik írásával. /Írásszakértők vizsgálják Aranyosi dossziéját. Pontosítást kért az RMDSZ az átvilágító bizottságtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A magyarországi Kaláka együttes /vezetője Gryllus Dániel/ az elmúlt napokban csángóföldi turnén volt. Az együttest a bukaresti Magyar Kulturális Központ hívta, a csángó területeken a Csángó Szövetség volt a szervező, a házigazda. A Kaláka együttes Szabad-e ide betlehemmel bejönni? című, karácsonyi dalokból összeállított műsorát hozta el. Ezzel már a nagyvilágot is bejárták. Először /dec. 12-én/ Gyimesfelsőlokon léptek fel, este pedig Pusztinán. Innen Somoskára és Külsőrekecsinbe mennek, majd a hétfalusi csángók következnek. A fogadtatás bensőséges volt. Az esti előadások után véget érni nem akaró beszélgetések következtek. Pusztinán a kicsi, hideg termet az emberek szeretete fűtötte forróra. Legalább háromszázan gyűltek össze. A tömeg bekapcsolódott, a refréneket együtt dalolta az együttessel. Pillanatok alatt megtanultak egész szakaszokat. A csángó asszonyok végül külön néhány karácsonyi dalt is elénekeltek a vendégeknek. A Csángó Szövetség meghívta az eseményre a bákói Desteptarea című napilap munkatársait. December 13-án a lap megjelentette az erről szóló cikket, melynek címe így fordítható: A magyarok a pusztában kolindálnak. A cikk szerint a műsort Nisztor Ilona nyitotta meg egy román dallal, majd magyar dalok következtek. A cikkíró szerint a mintegy háromszáz résztvevő egy szót sem értett az egész előadásból, ezért hamar szétszéledtek otthonaikba, főleg amikor megtudták, hogy "nem lesz segélyosztás″. - Ez elképesztő. Hogy milyen módon sértik meg a Csángó Szövetséget, egy község lakóit, hogy rombolják le egy ünnep szépségét, ahogy szemérmetlenül hazudnak. Különben december 25-én erről a körútról fog szólni a Duna Televízió adásában az egyik műsor. /Máthé Éva: Pusztina újabb arculcsapása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb - alig egy esztendős - magyar színháza, a Csíki Játékszín. Már túl vannak az évad első bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) és most készülnek a második bemutatóra. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti vezetője kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. Parászka 1998 őszén azt vállalta, hogy egy ma Romániában működő vidéki színház évi költségvetésének fele összegéből megteremti a hatékony intézményt. A vállalást teljesítette, minden bemutatót a tervezett időpontban megtartottak. 14 fős társulatuk van, működésük folyamatos. A szatmári Harag György Társulat segítsége nélkül már megállt volna az élet a Csíki Játékszínnél. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése, ha gördülékenyen rendeződnek a színészház fenntartása körüli gondjaik, akkor lesz folytatás, mégpedig olyan, amire a város büszke lehet, jelentette ki Parászka. /Forró Miklós: Beszélgetés Parászka Miklós úrral a "Csíki Játékszín″ igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A bukaresti tévé dec. 12-i reggeli magyar adása színvonalas volt, jobb, mint általában a hétfői másfél órás magyar adások. Gáspárik Attila színművész Verestóy Attila szenátorral beszélgetett. Boros Zoltán főszerkesztő többször célzást tett a szerteágazó üzleti ténykedéséről elhíresült Verestóy vagyonára. Boros nem kérdezte meg Verestóytól, hogy vegyészeti kutatóból miként vált a médiában, a faiparban és máshol is érdekelt üzletemberré. Ugyanezen a napon délelőtt Kolozsváron is volt magyar nyelvű műsor, Bakk Miklós politikai elemző újságíró arról szólt, hogy hol is tartanak, mire lehet számítani. Markó Béla és Tőkés László egymás utáni szerepeltetése biztosította a műsor kiegyensúlyozottságát. (Máthé Éva): Luca napi "csípős″ reggeli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./