Kolozsváron szeptemberben felszentelték a Mozgássérültek Szent Kamill Otthona kápolnáját. A Szent Kamill Otthon azóta is tovább épül és várhatóan jövőre elkészül az épület. A megtett útról, a föl nem adott harcról a Romániai Magyar Mozgássérültek Társulata elnöke, Tokay Rozália nyilatkozott. 1990-ben a mozgáskorlátozott művész felajánlotta magánháza egy részét, hogy megalakuljon és működjön az akkor alapított társulat. Tokay Rozália rájött, hogy otthont kell építeni. Az idő, beteg emberek kiszolgáltatottak. Nem egy eset van, hogy a beteg, idős emberek az utcára kerülnek. Őket senki sem védi meg. - Külföldi segítséggel épül az otthon. /Csomafáy Ferenc: Tanúsítják az épülő falak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 2000. november 25-én ünnepli Lohinszky Lóránd érdemes művész pályafutásának 50. évfordulóját. A jubileumot színházi bemutatóval, - A.R. Gurney Szerelmes levelek című darabjának előadásával - ünnepi köszöntővel, fotókiállítással, egy emlékalbum megjelentetésével és szűk körű fogadással kívánják emlékezetessé tenni. /Lohinszky Lórándra emlékezünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Megjelent Mészely József Jó játék a nyelvi játék /Proserved Cathedra, Sepsiszentgyörgy/ című munkája, mely a kisiskolások anyanyelvi vetélkedőinek versenylapjait fogja csokorba. A könyv gyakorlófüzetként is nagyszerűen értékesíthető, hiszen a feladványok megoldásait a gyerekek beírhatják a kiadványba, az erre kihagyott sorokba. /Megjelent.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

November első napjaiban piacra került a Szatmári Friss Újság jövő esztendei évkönyve. Színes, olvasmányos, többféle ízlést kielégítő könyv. Felelős szerkesztője és egyben műszaki szerkesztője, tördelője Debreczeni Éva, akinek humoros írásait az RMSZ olvasóinak is volt alkalmuk megismerni. /Itt a Friss Újság 2001-es évkönyve! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

"Erdély - Székelyföld - Homoródi-dombság" című honismereti fotóalbumát mutatta be Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Budapesten. A szerzőpáros Erdély-Székelyföld sorozatának hetedik darabja a Homoródi-dombság természetrajzát, történelmét, egyháztörténetét, mondavilágát, népének életét mutatja be. A közel kétszáz fotó több erdélyi út alatt az elmúlt öt évben készült. A sorozat következő darabja, amelynek megjelenését jövőre tervezik, a Gyimesek világába kalauzolja el az olvasót. A kötet a kiadványt gondozó veszprémi PéterPál Kiadónál rendelhető meg. /Újabb székelyföldi fotóalbum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

"Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./"

Márton Árpád háromszéki képviselő visszatekintett politikusi pályafutására, ami azért is érdekes, mert végzettsége szerint színművész. 1990-ben, a MISZSZ kongresszuson elért szavazatok alapján jelölték először a parlamentbe, azóta képviselő. Megállapította, hogy képviselőként könnyebb az ellenzékiség. Az elmúlt években a töménytelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó sürgősségi rendelettel való kormányzás óriási bizonytalanságot eredményezett. Márton Árpád 1990 óta a művelődési szakbizottság tagja. A képviselőház, a szakbizottság az elmúlt időszakban sok fontos törvényt fogadott el, és ezek néhány cikkely kivételével, jó törvények. Módosították a közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvényt, létrehozták műkincsekkel foglalkozó törvényt. Nem sikerült elérniük a levéltárakra vonatkozó törvény módosítását: a belügyminisztérium nem akarta kiengedni kötelékéből a levéltárakat. Márton szerint az RMDSZ programjának kétharmada körülbelül megvalósult. /Éltes Enikő: "A közösséget szolgáltam..." Beszélgetés Márton Árpád háromszéki képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Ilyés Gyula elnök javaslatára az RMDSZ Szatmár megyei választmánya egyhangú szavazással úgy döntött, hogy december 1-től Kabai Istvánt bízza meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. Az indoklás szerint a szervezet előtt álló feladatok, a munka sokrétűsége indokolja a fizetéses ügyvezető elnök visszaállítását. E feladatokat eddig Horváth Pál székházi igazgató látta el. /Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Nov. 11-én Medgyesen tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány közös vezetőségi ülését, amelyen Czelder Márton díjat, Földes Károly díjat, valamint okleveleket osztottak. A díjakat szórványban élő lelkipásztorok, illetve világi egyháztagok kaphatják, oklevelet pedig olyan személyek, akik megmaradnak egyházukban mostoha életkörülményeik ellenére is, elszigetelten és egyedül. Az egyik oklevelet özvegy Ranisavné Farkas Piroska, kitidi lakos kapta, aki immár utolsó magyar a faluban. Élő bizonyítéka annak, hogy a Hunyad megyei Kitiden igenis létezett magyarság és templom. /Kun Kriza Ilona, Vajdahunyad: Az utolsó magyar Kitiden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

A bánsági regionalizmusról tartottak vitafórumot Temesvárott, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő-jelölt és Bodó Barna szenátor-jelölt részvételével. Toró T. Tibor elmondta: izgalmas párbeszéd alakult ki a kérdésről az RMDSZ és a haladó román értelmiség képviselői között. Toró javasolta, hogy a választások után valamennyi bánsági parlamenti képviselő, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül, dolgozzon ki egy közös platformot, amelynek segítségével hatékonyabban képviselnék a bánságiak sajátos érdekeit a parlamentben. Az RMDSZ képviselője reményt keltőnek nevezte a temesvári román értelmiség képviselőinek viszonyulását a kérdéshez. A Temes megyei RMDSZ párbeszédet kezdeményezett a többi bánsági nemzeti közösség szervezetével, elképzeléseik közös nevezőre hozása és a közös érdekképviselet megvalósítása érdekében. Konkrétan eddig a német és a zsidó kisebbség szervezetei válaszoltak az RMDSZ ajánlatára. /A bánsági regionalizmusról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Nov. 17-én Szatmárnémetiben a Harag György társulat a Csíki Játékszín közreműködésével bemutatta Páskándi Géza: László, szent király című történelmi drámáját. Az ősbemutató rendezője Parászka Miklós. A bemutatót rögzítette a Duna Televízió forgatócsoportja is. /Ősbemutató az ezredfordulón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

"A Castellum Alapítvány /melyet az erdélyi nemesi, történelmi családok leszármazottai hoztak létre/ nov. 18-án Marosvásárhelyen Bánffy Miklósra emlékezett. Bánffy alakját Csép Sándor tévés személyiség idézte. A sokoldalú Bánffy Miklós tehetséges festőművész, grafikus volt; 1916-ban ő szervezte az utolsó királyi koronázási ünnepséget; képviselő és főispán; később Horthy külügyminisztere; egy ideig a Nemzeti Színházat majd az Operát vezette; titkos diplomáciai megbízatásokat kapott; saját könyveit és a másokét illusztrálta; kiváló karikatúrista is volt. Igazi reneszánsz egyéniség, akinek színdarabjai is maradandó irodalmi értéket képeznek. Az esten Király László nagyenyedi történelemtanár Bánffy Miklós izgalmas szépirodalmi vállalkozásáról, az Erdélyi történet című trilógiáról értekezett. A regényt Móricz Zsigmond "az erdélyi irodalom leggrandiózusabb művének" nevezte. Kós Károly is úgy vélte: Bánffynak a magyar széppróza első sorában van a helye. De voltak, akik dilettáns műnek tekintették, mint például Illés Endre. Az esten a műről és szerzőjéről Csép Sándor dr. Csávossy Györggyel, Láng Zsolt íróval és Király Lászlóval beszélgetett. A Castellum Alapítvány ezzel az irodalmi esettel sorozatot indított, melynek keretében felmérik, száma veszik mindazokat a maradandó értéket, amit e kommunizmus által szétzilált társadalmi osztály kimagasló egyéniségei alkottak. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. Bánffy Miklósra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A CURS utolsó felmérése szerint Ion Iliescu mindenképpen győztes. Elnökválasztási esélyek: Ion Iliescu 40, C.V. Tudor 18, Theodor Stolojan 5, Mugur Isarescu 12, Frunda György 6, Petre Roman 4, Teodor Melescanu 4, mások 1 százalék. A parlamenti választások valószínűsített eredményei: SZDRP 45, NRP 16, NLP 12, RDK 2000 8, RMDSZ 7, DP 5, SZRP 4, mások 2 százalék, olvasható az Adevarul hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Két hónappal ezelőtt meglátogatta Sorin Frunzaverde védelmi miniszter Székelyudvarhelyen a Cserehátat. Most érkezett a hír: november 9-én együttműködési szerződést kötött a Marin Preda líceum egy moldvai katonai szakközépiskolával. Amióta a katonaság a Madarasi Hargitát a menedékházzal együtt le akarat foglalni a csaknem színmagyar város fölött, azóta minden hasonló manőverre nagy gyanakvással figyelnek a városiak. Constantin Costea főtanfelügyelő-helyettes állítólag úgy írta alá az együttműködési szerződést, hogy arról mit sem tudott a felettese. Beder Tibor megyei főtanfelügyelő szerint bármelyik iskolának jogában áll egy másik tanintézménnyel együttműködési egyezséget kötni, helyettesének viszont nem lett volna szabad dönteni a tanfelügyelőség nevében. A dokumentumon több tábornok aláírása látható, meg a szárazföldi erők főparancsnokáé, ezért is feltételezhető, hogy nem egy mindennapos szerződésről van szó a két iskola között./(Oláh István): Civilben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Marosvásárhelyen mintegy 4500 unitárius él, akik példaértékű eredményeket mutattak fel. Nov. 19-én ünnepelték azt, hogy hetven éve épült Bolyai téri templomukat felújították, emellett új unitárius templom épült a Kövesdombi lakótelepen. A régi templom harangokat kapott, mert az eddig nem volt. Magyarországiak adományoztak két harangot a marosvásárhelyieknek. A harangszentelést dr. Szabó Árpád püspök végezte, közben elhangzott Terényi Ede Harangok című orgonára, ütőhangszerekre és szopránra írott szerzeménye. Nagy László lelkész elmondta, hogy az épületegyüttes a 340 férőhelyes templom mellett egy tanácstermet, két irodát és mellékhelyiségeket foglal magába. Az alagsor nőszövetségi illetve ifjúsági klubtevékenységre nyújt majd lehetőséget, a belső udvar pedig egy sor szabadtéri rendezvényt tesz majd lehetővé. /Bögözi Attila: "Mint élő kövek épüljetek be". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"A Magyar Könyvklub napokban indult első határon túli kiadványküldő szolgáltatására már hatszáz megrendelés érkezett - összegezte az eredményeket Révai Gábor igazgató budapesti sajtótájékoztatóján. Az Erdélyi Magyar Könyvklub révén a kiadó speciális, 50 ezer példányban megjelent erdélyi könyvajánlója eljutott többek között Hargita, Kovászna és Maros megyébe a helyi magyar újságok előfizetőihez. A mintegy kétszáz könyvet kínáló katalógus választékának kétharmadát a klasszikus magyar irodalom és a történelmi munkák, ismeretterjesztő kiadványok képezik, egyharmadát az úgynevezett szórakoztató irodalom adja. A csíkszeredai Corvina Könyvposta címére érkező megrendeléseket egyelőre "feldolgozatlan" formában kapja meg a budapesti székhelyű Magyar Könyvklub, majd az igények szerinti kiadványcsomagokat juttatja el az erdélyi partnernek. Kedvező fogadtatás esetén a Magyar Könyvklub egy erdélyi logisztikai cég létrehozását tervezi - fűzte hozzá. Az elképzelések között szerepel további, határokon túli magyar könyvklubok létrehozása is. /Erdélyi Magyar Könyvklub. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

Megjelent Csiki László Visszaút (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nobile Officium sorozat, sorozatszerkesztő a Heidelbergben élő Hajdú Farkas-Zoltán) könyve. A szerző ebben a könyvében vissza-visszatért Erdély földrajzi és szellemi tájaira. Csiki László 1985 óta Magyarországon él, húsz esztendő óta ez az első megjelent könyve Erdélyben (Romániában). "Az én forgandó életemben létezik egy állandó - vallja -: Erdély, mely annál személyesebb élményemmé válik, minél távolabb kerülök tőle." /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"A 80 éves István Lajos Korond kitartó krónikása. Legalább 60 éves írói tevékenységet mondhat magáénak, maradandót elsősorban néprajzosként alkotott. A Kriterion Népismereti dolgozatok című sorozatának majdnem mindegyik kötetében szerepelt, a legtöbb hazai lapban úgyszintén. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó két munkáját szerkesztette kötetbe (Babonás népi gyógyítások Korondon, 1999; A korondi aragonit-bánya története, 1999). Idén nyáron végre megjelent Korondi sokadalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, melyben helyet kapott legtöbb figyelemreméltó munkája. /K. Kovács András: A 80 éves István Lajos köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

A romániai katolikusok és ortodoxok Németországban párbeszédet kezdtek. A Renovabis rendezésében Freisingben, München mellett 4. nemzetközi ökuménikus kongresszusukat tartották Közép- és Kelet-Európa keresztény egyházai szeptember 14-16. között. A tanácskozáson a fő hangsúly az ortodox-katolikus párbeszéden volt, hiszen e térség országaiban az együttélés során éppen e két egyház konfrontálódik. Romániából az ortodox egyházat Daniel Ciobotea iasi-i metropolita, a görög katolikus egyházat Virgil Bercea nagyváradi püspök, a román nyelvű latin rítusú római katolikus egyházat dr. Wilhelm Danca bukaresti teológiai tanár képviselte, míg az erdélyi magyar római katolikus latin rítusú egyház részéről dr. Székely Dénes gyulafehérvári teológiai tanár volt jelen. Elsőként Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök tartott előadást egyháza szenvedéseiről és reményéről. Kifejtette, hogy templomaikat, anyagi javaikat még mindig nem kapták vissza (2680 templomból 406-ot adtak vissza és jelenleg 150 új templomot építenek). Ő az egyedüli püspök, akinek még mindig nincs székesegyháza, míg az ortodox testvéregyháznak kettő van ugyanabban a városban. Elismeréssel szólt a római katolikus egyház szerepéről az üldöztetés idején. Daniel Ciobotea metropolita elmondta, hogy Románia többségében ortodox ország (86 százalék), s mint ilyen, az elmúlt évben meghívta és fogadta II. János Pál pápát (1999. május 7-9). A pápalátogatás ökumenikus volt és ortodox szempontból pozitív, de párbeszéd már korábban is létezett az ortodox és katolikus egyház között. Dr. Székely Dénes szerint nincs igazi párbeszéd. A két egyház gondolkodásban messze van egymástól. Ezt a távolságot még a pápalátogatásnak sem sikerült lényegesen csökkentenie. Továbbá zavaró tényező az ortodox egyház és az állam viszonya, valamint a demokráciában is még mindig érezhető diszkrimináció. Miközben az ortodox egyház minden állami támogatást megkap, hogy ingatlanjait (templomok, kolostorok stb.) gyarapítsa - Erdély területén nagy igyekezettel és előszeretettel, addig a zömében magyar kisebbséget képviselő római katolikus egyház a papíron meglevő ígéretek ellenére sem kapta vissza épületeit, anyagi javait. /(Sz. D.): / Konfrontáció vagy együttműködés? Ökumenikus párbeszéd Kelet- és Közép-Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 26./

Négy éve egyértelműen a fordulatra szavazott, és ez a fordulat be is következett. A mostani szavazata a visszafordulás, a visszarendeződés ellen szól, nyilatkozott Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban. Az utóbbi időben előretörtek a román szélsőséges, nacionalista erők, nagyot nőtt a Nagy-Románia Párt népszerűsége. Markó reménykedett abban, hogy a magyar részvétel nagy lesz. - Az alacsony részvétel a szélsőséges nacionalizmust segíti, mert általában az ilyenszerű pártoknak a szavazótábora fegyelmezettebb. Markó kifejtette, hogy az erdélyi, romániai magyarság megosztására több kísérlet is történt. Nemcsak fantompártok segítségével. A tiszteletbeli elnök például kitartóan, a magyar média segítségével olyasféle üzeneteket juttatott el Budapestről, "amelyek célja messze nem az volt, hogy minden magyar érdekvédelmi szövetségünkre szavazzon." Tőkés László püspök magatartása kivétel. Az "egyházak, az egyházfők egyértelműen mellettünk állnak, a szavazáson való egységes részvételre szólították fel a magyarságot". Markó szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke odajutott, hogy saját szervezete ellen kampányoljon." /Gyarmath János: Most nemcsak valamiért, hanem valami ellen is... Interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

" A Magyarországon működő erdélyi szervezetek nov. 25-én, a budapesti Erdélyi Gyülekezet Karitatív Központjában tartott második országos találkozójukon megvitatták a nov. 26-án sorra kerülő romániai választások legidőszerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte azt a Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében elhangzott magyar miniszterelnöki kijelentést, mely szerint az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kívánatos lenne, hogy megfontoltan döntsön arról, kikkel lép esetleg koalícióra. "A legjobb, ha mindenki megtartja saját bőrét - idézte Orbán Viktor nyáron elhangzott szavait. Tőkés László véleménye szerint az RMDSZ-nek becsületes politizálással kell képviselnie az erdélyi magyarság érdekeit. - A Magyarországon tevékenykedő erdélyi szervezetek - az Erdélyi Gyülekezet, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Magyarságért Alapítvány - nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének története újabb fordulóponthoz érkezett a vasárnap megtartandó romániai választásokkal. A nyilatkozat szerint az eltelt tíz évben az RMDSZ politikájában bizonyos eredmények mellett a szervezet hitelességét súlyosan megkérdőjelező döntések is születtek. Mindenekelőtt ilyenek volt az autonómia-koncepció elfektetése, a Bolyai Egyetem ügyében megfogalmazott ultimátum visszavonása, valamint annak tudomásul vétele, hogy a hatalom, durva választási manipulációkkal, román polgármestert juttatott Marosvásárhely élére. A Magyarországon működő erdélyi körök kifogásolják az RMDSZ által folytatott személyzeti politikát. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság több kiemelkedő és hiteles személyisége nem juthat be a román parlamentbe, viszont jelöltekké váltak olyanok, akikről bebizonyosodott, hogy együttműködtek az egykori titkosrendőrséggel". Az erdélyi szervezetek megállapítják, hogy veszélyt jelent néhány vezető RMDSZ-politikusnak az utóbbi napokban elhangzott kétértelmű nyilatkozata, mely szerint az RMDSZ koalícióra léphetne az Iliescu által vezetett kommunista utódpárttal. "A román posztkommunista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne" - tartalmazza a nyilatkozat. /Erdélyi szervezetek budapesti találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Hét éve végez szociológiai kutatásokat Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján a budapesti Balázs Ferenc Intézet. Anyagiak hiányában nem terjesztették ki a vizsgálatokat az egész kárpát-medencei magyarságra, ezért maradt ki Szlovénia, Horvátország és Burgenland. Az anyaországiak véleményének megkérdezésére pedig csak az idén adódott mód. A tanulmány során, összehasonlítva a határon túli és anyaországi véleményeket, szembesítették a politikában, sajtóban, közéletben propagált sztereotípiákat a valósággal és kiderült, hogy a vélt és valós megítélések nem minden esetben fedik egymást. Legeklatánsabb eltérést a státustörvény anyaországi fogadtatása terén tapasztalták. A köztudatban az az általános vélekedés terjedt el, hogy az anyaországiak többsége nem fogadja kedvezően a készülő jogszabályt. Ezzel szemben a közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az anyaországi megkérdezettek 60,7 %-a támogatja a státustörvény megalkotását, elutasítja 29,6 % és nem tud dönteni 9,7 %. A Határon Túli magyarok Hivatalánál november 24-én tartott sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott szociológiai felméréseket a lap ismertetni fogja következő számaiban. (Guther M. Ilona, Budapest): Integrációs esélyek és veszélyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

"Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"A trianoni békediktátum hiteles szövegét jelentette meg a Migan Kiadó. A forrásul használt szerződésszöveg a Budapesti Közlöny rendkívüli kiadásában jelent meg 1921. július 31-én. E kiadásból mindössze néhány példány maradt fenn. Mivel a hiteles szöveghez az átlagolvasó gyakorlatilag nem juthat hozzá, a kiadó úgy döntött, hozzáférhetővé teszi az eredeti francia nyelvű szöveget és az akkori magyar fordítását. A mostani kiadvány változatlan lenyomata az 1921-ben megjelent szerződésnek és számos érdekességet tartalmaz. A francia-magyar eredeti szöveget tartalmazó, kétezer példányban megjelent, s a Bibliofil Könyvhálózat harminchat boltjában kapható A szerződés című kötet után a tervek szerint csak magyarul kisebb formában is kiadják a könyvet annak érdekében, hogy "Trianon ott lehessen minden magyar zsebében". /Megjelent a trianoni szerződés hiteles szövege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

A nov. 26-i, vasárnapi parlamenti választások és az elnökválasztás első fordulójának sikeres lebonyolításához gratulál az amerikai nép Romániának - olvashatóaz Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének közleményében. A követség tudomásul veszi, hogy az RTDP nyerte - a felmérések szerint - a parlamenti választásokat, és hogy december 10-én Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor között dől el az államelnöki tisztség sorsa. - Románia a térségben egyik legfontosabb partnere az Egyesült Államoknak, és az EBESZ soros elnökségét biztosító államként fontos szerepe lesz az európai béke és stabilitás megőrzésében. /Gratulál az amerikai követség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A román lapok reagáltak a választási eredményekre: Ceausescu bukása után 11 évvel a románok két kommunista között választhatnak (Ziua). - Egy csempész vagy egy ultranacionalista elnök? - ez itt a kérdés (Romania Libera). - Rá szavaztunk, mert dili - magyarázták választásukat V.C. Tudor hívei (Evenimentul Zilei). - A választók büntették a katasztrofális kormányzást. Radikális változások a politikai színtéren (Jurnalul national). - A változások változtatása nagy balra át! lett (Cronica Romana). - A románok sem a változtatásra, sem folytatásra nem szavaztak. Győzött az undor (Azi). - A választók egynegyede felsorakozott C.V. Tudor és a Nagy-Románia Párt háta mögé (Adevarul) - Isarescu hagyatéka: egymilliárd dollár adósság, hárommilliárd a kincstárban (Curentul). /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök visszautasította azt a nyilvános bírálatot, amelyet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tett nemrég személyével kapcsolatban egy budapesti sajtótájékoztatón. "Nyilatkozatával a püspök úr azt érzékelteti, nem volt méltó hozzám, hogy a nevezetekkel együtt jelenjek meg. Magam ezt nem tartom, mert legyen az egy szocialista képviselő, Lagzi Lajcsi, utcaseprő vagy cigány, Isten mindenkinek egyforma emberi méltóságot adott, s ezt kölcsönösen tisztelnünk kell, függetlenül a társadalmi pozíciótól. A nyilatkozat után felteszem a kérdést: merjek-e akár egyházi, akár polgári rendezvényen megjelenni a püspök úr mellett, méltónak talál-e erre - írta Tempfli püspök. /Tempfli József megyéspüspök válasza Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./