A maroshévizi Kemény János Alapítvány okt. 26-29. között a vendégül látta a budapesti XV. kerület pedagógus-csoportját. A vendégek előadásokat hallgattak meg, megismerhették Beder Tibor Gyalogosan Törökországban és Vofkori László Székelyföldről szóló könyvét, dr. Garda Dezső Gyergyó történelmi képekben című előadását. A költészetről szóló tanácskozás meghívott előadója Tóth István költő, műfordító, irodalomtörténész volt Marosvásárhelyről. A vendégek találkoztak Ferenczes Istvánnal, Lövétei Lázár Lászlóval, Kercsó Attilával is. /Előadások a Kemény János Alapítvány szervezésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Birtalan Ákos /sz. Székelyvécke, 1962/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát. Sepsiszentgyörgyön pénzügyi szakemberként dolgozott, 1992-ben az RMDSZ parlamenti képviselőjének választották. 1996 decemberében turisztikai miniszter lett, ezt a funkciót 1998 áprilisáig töltötte be. Miniszteri tisztsége után a BBTE üzleti karának adjunktusa lett, tanít a sepsiszentgyörgyi főiskolán is. Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. Alapító tagja a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, alapító elnöke a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak. A múlt hónapban, októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet. /Birtalan Ákos parlamenti képviselővel beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 2./

Székelykeresztúron okt. 28-án a Zeyk Domokos Gyermekotthonban emlékeztek Székelyföld első magyar nyelvű tanítóképzője megalakulásának 130. évfordulójára. Székelykeresztúron 1870. okt. 31-én nyitotta meg kapuit az első állami tanítóképző, amely működésének 85 éve folyamán szellemi műhellyé válva bocsátja ki padjaiból az erdélyi magyar kultúra hű katonáit, a tanítókat. 1911-ben épült fel a tanítóképző új, háromemeletes épülete, ebben 44 évig folyt a tanítóképzés. 1955-ben egy tanügyminiszteri rendelettel megszüntették az erdélyi tanítóképzés e fellegvárát és az épületben gyermekotthont létesítettek. /László Milkós, Székelykeresztúr: A tanítóképzőre emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Megjelent a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának új kiadványa: Kós Károly levelezése Czine Mihállyal /Nyelv és Lélek Könyvek, Budapest, 2000/. Kós Károly 1956 és 1977 között írt leveleiben kifejtette a transzszilvanizmussal kapcsolatos nézeteit. A könyvet ismertető Osváth Annamária felvetette: ki kellene adni Benkő Samu Kós Károllyal folytatott beszélgetéseinek cenzúrázatlan, eredeti szövegét. /Osváth Annamária: Kós Károly leveleskönyve. = A Hét (Bukarest), nov. 2./ Osváth Annamária erre a könyvre gondolt: "A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni" Benkő Samu beszélget Kós Károllyal /Kriterion, Bukarest, 1978/. Kós Károly rajzaival és metszeteivel

"Emma Nicholson of Winterbourne bárónő, Románia európai parlamenti raportőre szerint a tizenegy tagjelölt ország - Észtország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária, Románia, Lettország, Szlovénia és Málta - közül Románia az egyetlen, amely nem felel meg a koppenhágai szerződés gazdasági, politikai és emberi jogokra vonatkozó követelményeinek. "Romániában továbbra is gondok vannak az állami gondozott gyermekek helyzetének rendezése terén. A román hatóságoknak prioritásként kell kezelniük a kérdést, hogy eleget tudjon tenni a csatlakozási követelményeiknek - mondta Emma Nicholson, hozzá- téve - Bukarestnek többet és alaposabban kell dolgoznia a jogharmonizáció terén is. /Románia az egyetlen felkészületlen tagjelölt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"

Budapesten Letenyei László, a budapesti Közgazdasági Egyetem tanára a karon tanuló Nistor Béla csángó diák kezdeményezésére a csángók helyzetéről szóló honlapot készített: http://www.bke.hu/~tucan/csango. Tervezik, hogy magyarul, angolul, románul is megjelenjen a csángó szöveg. Jelenleg a következő rovataik vannak: Zene és kép, Politika, Gazdaság, Csángó falvak, Szótár, Fórum, Utazzunk Moldvába!, Beteg segély, Csángó lapok és Támogatók. A honlapot a Petrás Incze János gyűjtéséből megismert csángó himnusz nyitja: "Csángó magyar, csángó magyar / Mivé lettél csángó magyar / Ágrólszakadt madár vagy te / Elvettetve, elfeledve... /(Cseke Gábor): Csángók honlapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Okt. 20-22. között rangos nemzetközi konferencia színhelye volt Nagyenyed református vártemploma és a Bethlen Gábor Kollégium díszterme. Gert Schutte hollandiai parlamenti képviselő keresztyén iskolai oktatás: a szülők, az állam és az egyház c. előadását Hannie Herman-Mostert ismertette, majd Jan Geersing, a hollandiai Friesland polgármestere a gyakorlati keresztyén oktatásról értekezett. Ezek után dr. Szőcs Éva az Életvédelem és magzatvédelem c. kötetet ismertette, mely a komáromi és nagyváradi nemzetközi konferenciákon elhangzott előadásokat foglalta össze s mely anyag a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában látott napvilágot. Este a kolozsvári Állami Magyar Opera művészei Kodály Zoltán Székelyfonójából részleteket adtak elő. Dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár a XIX. századi kollégiumi liberalizmusról tartott előadást, dr. Berthold Köber nagyszebeni teológiai professzor az erdélyi szászok egyházáról és iskolájáról értekezett, dr. Csűry István nagyváradi generális direktor a nevelés tekintélyéről tartott színvonalas előadást, Ben Nitraw, a hollandiai Manddat Alapítvány elnöke a holland református egyházak tevékenységét ismertette, Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a hazai zenei oktatás gondjait fejtegette, Tőkés Elek kolozsvári egyházkerületi tanácsos egyházi iskoláink jelenéről és jövőjéről értekezett. A magyarlapádi Pirospántlikás népi együttes magyar népdalokkal emelte az est hangulatát. A vasárnapi istentiszteleten dr. Tőkés István kolozsvári teológiai professzor hirdette Isten igéjét. Pápai Páriz Ferenc kollégiumi rektorprofesszor emlékplakettjének leleplezése után megkoszorúzták a Gergely István kolozsvári szobrászművész által készített emlékplakettet. A plakett szövege: "A lélek csendességének és ezzel együtt az egészségnek fundamentuma, a léleknek Istennel való megbékélése, mely minden jóságos cselekedetnek is és bölcsességnek is kútfeje PÁPAI PÁRIZ FERENC 1649-1716 az orvostudomány doktorának és a jeles nagyenyedi kollégium nyilvános professzorának emlékére állíttatta a református eklézsia az Úr 2000. esztendejében." /Győrfi Dénes: Templom és iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Sok helyen fellép a gyergyószárhegyi CIKA néptánccsoport. Vezetője, Danguly Ervin elmondta, hogy 1996 óta foglalkozik a csoporttal. Elmondta, hogy segítenek egymásnak, közös hétvégi programokat készítenek. Készítettek egy koreografált előadást A tánc címmel. Csoportjuk terjesztette a táncházat, több helyen sikerrel elindították, azóta járnak is a fiatalok. Munkájuk segítségét remélik a bejegyeztetett Cika Alapítványtól. /Gál Éva Emese: Táncházmozgalom a Gyergyói-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Nagy László, Nagykárolyban élő Károlyi Gáspár-kutató több mint öt évi "nyomozással" oklevéltárakból, egyetemi és teológiai könyvtárakból összegyűjtötte a Károlyi Gáspárról szóló könyvészetet. Pár éve könyvet is írt róla, mely a magyarországi testvérvárosban, Orosházán jelent meg. Legújabb kutatásainak eredményei egy következő, Károlyi Gáspárról szóló könyvben látnak napvilágot nemsokára. Könyvét azoknak szánja, akiket Károlyi Gáspár és kora érdekel, jelentette ki a vele készült beszélgetésben. Károlyinak születési éve sem ismert, csak következtetésekből fogadják el 1529-et vagy 1530-at. Szenczi Molnár Albert a Biblia hanaui kiadásában (1608) Caroli Gaspar-nak. a kiadás címlapján Cároli Gaspar-nak írta nevét. A Tótfalusi Kis Miklós amszterdami bibliakiadásában (1685) Karoli Gaspar, az 1700-as amszterdami kiadás címlapján Karoly Gaspar olvasható. 1704-ben a casseli kiadás címlapján jelenik meg fonetikus átírással Károli Gáspár alakban, és nevének ez az írott formája a bibliakiadások címlapján napjainkig megmaradt. Az 1990-ben Budapesten kiadott Szent Biblia címlapján: Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Annak ellenére, hogy a Károli alak hosszú életűnek bizonyult, a név helyes írása Károlyi. Az 1890-ben felavatott gönci szobrán is Károlyi Gáspár olvasható és ma már az irodalomtudomány, és a nyelvészet is ezt ismeri el helyesnek. /Nagy Ágnes: Beszélgetés NAGY LÁSZLÓ, Károlyi Gáspár-kutatóval. . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ nov. 4. és 11. között ad otthont a Harag György-emléknapoknak. A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tompa Gábor, a magyar színház igazgató-főrendezője a sajtó képviselőinek elmondta: Harag az egyetemes magyar színjátszás nagy egyénisége volt. Idén emlékeznek Harag György halálának 15. és születésének 75. évfordulójára. A rendezvény meghívottai: a budapesti Vígszínház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Teatrul de Comedie Bukarestből. Bemutatják a Nánay István által összeállított Rendezte: Harag György című könyvet, a Metz Katalin által írt Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus című kötetet, valamint A buszmegállótól a játszma végéig - A kolozsvári magyar színház tizenkét évada (válogatta és sajtó alá rendezte Kelemen Kinga) című munkát. /Nánó Csaba: Harag-György emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a költő életútját bemutató kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött anyagból. A tárlat az 1800. december 1-i nyéki születési kivonattól a költő budapesti Kappel házban 1855. november 19-én bekövetkezett haláláig dokumentumokat, korabeli metszeteket, fotókat, kézirat-másolatokat vonultat fel. /Vörösmarty kiállítás a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Második alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a Székelyföldi Turisztikai Konferenciát. A nov. 3-i megnyitón közel százan voltak jelen Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Fehér megyékből, turisztikai cégek képviselői, szakemberek, különböző intézmények képviselői. A konferencián részt vettek magyarországi (Veszprém megyei) szakemberek, valamint az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének szaktanácsadója is. /Székelyföldi turisztikai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

A Harasztos /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című kiadvány több mint falumonográfia. Szerkesztője Zsigmond Győző, a Bukaresti Tudományegyetem docense. A falu történeti bemutatására Murádin Jenő vállalkozott, a harasztosi református egyház történetének bemutatására pedig Nagyi Márton helyi református lelkész. Harasztos folklórját Keszeg Vilmos mutatta be, Török Albert írása Harasztos család- és keresztneveivel foglalkozott, Murádin László pedig Harasztos ragadványneveivel és tájszólásával. /Szabó Róbert-Csaba: Harasztos könyve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

"Okt. 28-29-én tartották meg Brassóban a Dalában érez a nemzet című milleniumi kórustalálkozót. Sikert aratott Sepsibodok református egyházközségének vegyeskara, a Négyfalusi Vegyeskar és a házigazda Brassói Magyar Dalárda, élén Klára Mária karmesterrel. /Nádudvary György: Emlékezetes millenniumi hangverseny. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./ Klára Mária, a Brassói Magyar Dalárda vezetője, karmestere visszatekintett a kezdetre: a dalárda 1863-ban alakult, többszöri megszakítással bár, búvópatakként élt valahogyan. 1990 novemberében történt az újraalakulása. Tavaly voltak Szegeden, idén ők hívták meg a szegedi kórust. Anyagilag jelentősen hozzájárultak rendezvényükhöz a szegediek. Nem rég előkerült a kórus lobogója, egy pincében, bádogdobozba volt elrejtve. A zászló felirata: "Dalában érez a nemzet", a másik felén pedig a következő áll: "Brassói Magyar Dalárda, alakult 1863-ban". /A brassói dalárda ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./"

"Okt. 28-29-én tartották meg Brassóban a Dalában érez a nemzet című milleniumi kórustalálkozót. Sikert aratott a Sepsibodoki Református Egyházközség Vegyeskara, a Négyfalusi Vegyeskar és a házigazda Brassói Magyar Dalárda, élén Klára Mária karmesterrel. /Nádudvary György: Emlékezetes millenniumi hangverseny. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./ Klára Mária, a Brassói Magyar Dalárda vezetője, karmestere visszatekintett a kezdetre: a dalárda 1863-ban alakult, többszöri megszakítással bár, búvópatakként élt valahogyan. 1990 novemberében történt az újraalakulása. Tavaly voltunk Szegeden, idén ők hívták meg a szegedi kórust. Anyagilag jelentősen hozzájárultak rendezvényükhöz a szegediek. Nem rég előkerült a kórus lobogója, egy pincében, bádogdobozba volt elrejtve. A zászló felirata: "Dalában érez a nemzet", a másik felén pedig a következő áll: "Brassói Magyar Dalárda, alakult 1863-ban". /A brassói dalárda ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./"

Nagyváradon nov. 3-án ünnepelték meg a magyar tudomány napját. A Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek által szervezett első rendezvényen több előadás hangzott el. Az előadók között voltak magyarországi professzorok és erdélyi kutatók. Dr. Fleisz János a Nagyváradon működött Jogakadémia történetét ismertette, Dukrét Géza pedig a helytörténeti kutatás helyzetét. /Magyar tudomány napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

Nov. 3-án Sepsiszentgyörgyre érkezett Constantinescu elnök. A helyi közélet képviselőivel való találkozóján megköszönte a magyarság részéről irányában megnyilvánuló támogatást, a fordulatot követő évtized egészéhez való demokrácia-építő hozzájárulását. Szerinte elnöksége alatt Hargita és Kovászna megyékben az együttélés sajátos modellje jött létre, "amelyet az egész világ elismer, s amely hozzájárul a konfliktusok megelőzéséhez". A modellt aztán Szlovákia, Macedónia, Horvátország és Ukrajna is átvette, sőt az amerikai vezetés is nagyra értékelte. A kétnyelvűséget, a szabad nyelvhasználat garantálását is értékként, a holnap Európájához való csatlakozás igényeként kell felfogni, jelentette ki Emil Constantinescu. Az elnök Kézdivásárhelyre ment, részt vett a megyei jogú várossá /municípiummá/ avatás ünnepségén. A megbeszélésen a helyi tisztségviselők az egyházi és más jellegű tulajdonok visszaszolgáltatásával, a moldvai csángók helyzetével, valamint a hazai magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos problémákat vetették fel az államfő előtt. Az államfő Csíkszeredába ment, ahol a közéleti találkozón Kontesveller József prefektus Hargita megye adottságairól számolt be az elnöknek, Csedő Csaba István polgármester a rendezetlen egyházi ingatlanok kérdéséről s a magyar állami magyar egyetem létrehozásának szükségszerűségéről szólt. Ezután Constantinescu a katonai alakulatot kereste fel, innen Csíksomlyóba ment, ahol Tamás József római katolikus segédpüspök kérvényt nyújtott át az államfőnek, amiben a somlyói járványkórház helyzetének megoldását kérte. Csíkszeredából az államfő Gyergyószentmiklósra utazott majd vacsorára a marosfői ortodox kolostorba volt hivatalos. /Emil Constantinescu a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

"Markó Béla RMDSZ-elnökkel készített interjút Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte: Romániában a politikai pártok nagy többsége mára már tudatában van annak, hogy az európai és euróatlanti integráció egyik alapfeltétele a magyar kisebbséggel való együttműködés. Markó emlékeztetett: amikor Amerikában járt, elmondták, hogy Ion Iliescut figyelmeztették: abban az esetben, ha nacionalista pártokkal szövetkezik, vagy magyarellenes politikát folytat az ezutáni kormány, amennyiben ők kerülnek a hatalomba, úgy ne számítsanak semmiféle támogatásra az Egyesült Államok részéről. "Mi csak olyan koalícióról tudunk beszélni, amelyben a programok egy irányba mutatnak, s szerepel bennük a számunkra rendkívül fontos kisebbségi kérdés megoldása: az önálló magyar egyetemé, a nyelvhasználat biztosításáé", az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása, a tulajdonkérdés rendezése, az eddig elfogadott törvények végrehajtásának garantálása. Eddig még egyetlen párttal sem tárgyaltak. - Frunda György visszalépéséről szó sincs. - Az ingatlan- és a közigazgatási törvényt nem sikerült véglegesíteni. Nagyon fontos a már elfogadott törvények alkalmazásának kérdése. Elsősorban a föld- és az erdőtörvényé. - Az RMDSZ-nek a történelmi egyházakkal való kapcsolattartásának folyamatosnak kell lennie. Az utóbbi időben több ízben tanácskoztak a vállalkozókkal is. Gyarmath János szerint az utóbbi időben a román sajtó, leszámítva néhány lapot, korrektebbül adta vissza az RMDSZ üzenetét. Ezzel szemben imitt-amott hitelrontó cikkek jelentek meg Budapesten. Markó Béla a magyarországi sajtótól azt várná, "hogy segítsen, de ha nem, akkor legalább ne ártson." /Gyarmath János: Még csak a kirakat változott, az áru nem! Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége és a Francia-Román Nemzetközi Alapítvány segítségével Segesváron nov. 3-án emlékművet, 45 keresztet állítottak azon magyar honvédeknek, akik a második világháború idején, illetve közvetlenül azután vesztették életüket, és tömegsírban nyugszanak. Az emlékmű-avatáson jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több képviselője, román részről Adrian Nastase, a PDSR alelnöke, az említett alapítvány tiszteletbeli elnöke, a román Nemzetvédelmi Minisztérium több képviselője, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus és mások. Az ünnepségen eljátszották a két ország himnuszát, díszlövéssel tisztelegtek a hősök emlékének. Az emlékmű állítása nem utolsó sorban a segesvári RMDSZ-szervezet érdeme. Elnöke, Gál Barna ismertette a 45 kereszt történetét. /Emlékművet állítottak a magyar honvédeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az 1944. okt. 7-9-e között Magyarlónán és környékén elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafát koszorúzta meg nov. 4-én dr. Béres Béla, magyar földművelésügyi és fejlesztési minisztériumi kabinetfőnök, Szelekovszky Ernő, a magyar honvédelmi minisztériumi főosztályvezető, valamint Keresztes Tibor honvédelmi minisztériumi tanácsos. Dr. Béres Béla elmondta, hogy hétszeres szovjet túlerővel szemben tartották magukat a honvédek Tordánál. Magyarlóna körül is kemény harcok folytak. "Akár a Don-kanyarban papírcsizmákban küzdő katonákról, erről a történelmi tényről is 1990-ig az anyaországban sem lehetett megemlékezni, és csak az utóbbi évtizedben emeltek Magyarországon második világháborús emlékműveket" - tette hozzá. A delegáció előzőleg Segesváron koszorúzta meg a magyar hadifoglyok újonnan átadott segesvári temetőjében állított emlékművet, majd Brassóföldváron kereste fel az egykori fogolytáborban elhunyt magyar katonák félig elkészült emlékművét, amelynek véglegesítését a helyi polgármester akadályozta meg törvénytelen akciójával: utasítására ledöntötték az emlékművet. "A NATO-ba és az Európai Unióba ilyen, és ehhez hasonló civilizálatlan tettekkel lehetetlen bejutni" - hangsúlyozta a magyar delegáció vezetője. /Salamon Márton László: Megkoszorúzták a magyarlónai emlékművet. Segesváron román katonazenekar játszotta el a magyar himnuszt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

Befejezték Ady Endre szülőházának renoválását. /(Sike Lajos): Megújult Ady Endre szülőháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Új magyar nyelvű "független polgári hetilap" jelent meg, a Szilágysági Vidéki Napló /Zilah/, a zilahi Sinfocont Alapítvány kiadásában. Dénes Endre felelős kiadó szerint a a 2500 példányban kiadott, A3-as formátumú, 16 oldalas újságot hetente kétszer, kedden és csütörtökön vásárolhatja meg az olvasóközönség. /Szilágysági Vidéki Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

"Két magánszemély óvása alapján a Maros Megyei Törvényszék úgy döntött, hogy kettős, román-magyar állampolgársága miatt Kincses Előd nem lehet parlamenti képviselőjelölt. Kincses fellebbezett a határozat ellen. A marosvásárhelyi Táblabíróság megerősítette az első fokú döntést, tehát Kincses, habár lemondott magyar állampolgárságáról, nem lehet jelölt. Kincses Előd azzal érvelt, hogy törvényesen járt el, hiszen a magyar jog előírása szerint Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz küldte el lemondó levelét, s visszajelzést kapott arról, hogy az megérkezett a címzetthez. Az ügyésznő úgy vélte: a magyar állampolgárság megvonása hosszabb folyamat, "nem ilyen egyszerű". Kincses Előd az ítélethirdetésig szerette volna megkapni a magyar hatóságtól azt a hivatalos igazolást, miszerint már nem magyar állampolgár, de az nem érkezett meg időben. Kincses Előd kijelentette: "A nemzetközi emberjogi bírósághoz fordulok, mert a Emberi Jogok Egyetemes Chartája szerint jogom lenne arra, hogy jelölt legyek". A táblabíróság azt is kihirdette, hogy helyt ad az RMDSZ óvásának, mivel a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt több megyében ugyanazokat a neveket tartalmazó listákat adta le, ami ellentmond a választási törvénynek. (Máthé Éva): Kincses Előd nem lehet képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

Christian Mititelu, a British Broadcasting Corporation (BBC) román adásának főszerkesztője sajtóértekezletén elmondta: a romániai anyagok hatvan százalékát a bukaresti BBC-irodában szerkesztik, itt tizenhárom újságíró dolgozik. Hozzátette: a helyi adóknak köszönhetően, a BBC híradóit hetven város lakói hallhatják. Ion Iliescu, az RTDP államfő-jelöltje több ízben bírálta a BBC román adását, amiért - szerinte - nem objektív módon tükrözi személyét. Mitetelu leszögezet: Iliescunak azok az újságírók tetszenek, akik nem tesznek fel kényelmetlen kérdéseket. Az RTDP elnöke legkevésbé a múltja felől érdeklődő újságírókat kedveli. /Kiss Olivér: Iliescu nem szereti, ha múltjáról kérdezik - véli Christian Mititelu, a BBC román adásának főszerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

"Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetője kilátásba helyezte, hogy államfővé választása esetén elnöki kegyelemben részesítheti Miron Cozma bányászvezért, a Bukarest elleni bányászjárások jelenleg börtönben lévő vezetőjét. Miron Cozmát a román Legfelső Bíróság 1999 februárjában jogerősen 18 évi börtönbüntetésre ítélte az 1991 szeptemberében történt bukaresti bányászjárásban játszott szerepe miatt. A Bukarest elleni bányászjárások Ion Iliescu első 1990 és 1992 közötti elnöksége alatt váltak hírhedt gyakorlattá. A sajtó szerint maga Iliescu volt az, aki 1990-ben a fővárosba hívta a Zsil-völgyi bányászokat, hogy velük veresse szét a kommunista visszarendeződés ellen tüntető diákokat, majd 1991-ben az újabb bányászjárásokat használta fel arra, hogy megszabaduljon a vele szembeforduló akkori miniszterelnöktől, Petre Romantól. Iliescu hangsúlyozta, hogy valamennyi bányászjárást a jelenleg hatalmon lévő erők provokálták, mivel ezek az erők "táplálják az erőszakot Romániában". A bányászok nem bűnösök a történtekért, ellenkezőleg, érdemüknek tudható, hogy szolidaritást vállaltak és támogatták a demokrácia megteremtését Romániában - szögezte le Ion Iliescu. /Ha nyer az elnökválasztásokon. Iliescu kegyelemben részesíti Miron Cozmát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

A rendőrség közleményt adott ki a Bukaresti Dinamo egyik szurkolócsoportja által Székelyudvarhelyen elkövetett randalírozás következményeiről. Nyolc, 18-21 év közötti bukaresti személyt állítottak elő, akik ellen közerkölcs megsértése, közrend- és csendzavarás, testi sértés és lopás címen indítottak eljárást. Ugyanakkor mind a nyolc fiatalembert 200-200 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezték. /Előállították a randalírozókat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

Nov. 5-én emlékoszlopot lepleztek le Nagykárolyban, a református temetőben. A márványtalapzatú, több mint 3 méteres márványobeliszken ez áll bevésve: "A második világháború hősi halottainak emlékére állította a millennium évében a nagykárolyi belvárosi gyülekezet". Az ünnepségen Tolnai István helyi tiszteletes bejelentette: az obeliszkállítás után a következő lépés az új református templom felépítése. /(Nagy Ágnes): Emlékoszlop Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

125 évvel ezelőtt volt a Székely Nemzeti Múzeum első kiállítása, mely egybeesik a múzeum alapításában meghatározó szerepet játszó Cserey Jánosné Zathureczky Emília halálának évfordulójával. Ebből az alkalomból nov. 3-án emléktáblát helyeztek el a Székely Mikó Kollégium falán, ahol a Sepsiszentgyörgyre szállított muzeális anyag először otthonra lelt. Vetró András plakettje Zathureczky Emília képmását örökíti meg. A múzeum-kollégium építő kapcsolatáról Cserey Zoltán megbízott múzeumigazgató, illetve Szabó Judit muzeológus beszélt. Nov. 4-én a Székely Nemzeti Múzeumban tartották az emlékező ünnepséget. /Múzeumalapítókra emlékeznek. Múzeumalapítókra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Megjelent Benedek Zoltán nagykárolyi író legújabb könyve Nagykároly kultúrtörténete /Euro Print Kiadó, Szatmárnémeti/ címmel. A 160 oldalas könyv borítólapját a tasnádi Vass Csaba grafikusművész tervezte. E kötet az Otthonom Szatmár megye című könyvsorozatban látott napvilágot. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Az Európai Unió Phare-programjának támogatásával több mint egy millió euró kerül szétosztásra a Központi Fejlesztési Ügynökség által. Hargita megye 22 beadott pályázatából 16 kap támogatást. Ezek a következők: a csíkszeredai polgármesteri hivatal vártér-rendezési terve, a Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Központ turizmusfejlesztési terve, egy máréfalvi turisztikai pályázat, a tusnádfürdői kezelőközpont rehabilitálási terve, valamint a Szárhegyi Kulturális Központ, a junior Business Club, a keresztúri magánvállalkozók alapítványa, a Regionális Oktatási Központ, a székelyudvarhelyi Colas kft, Novorg Alapítvány és a Matplast Rt egy-egy pályázata. A projektek 50%-át a Phare, másik felét pedig a helyi szervezetek, közösségek állják majd. /(Daczó Dénes): Hargita megyének is jutott a Phare pénzekből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./