"Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

A román értelmiségiek felhívása szerint Iliescu ellenében csakis egyetlen, minden demokratikus erő által támogatott közös jelöltnek van esélye. Lépjen tehát vissza a többi, és csak egy maradjon. Ez a felszólítás túlságosan későn jött. Eddig ezek az értelmiségiek hallgattak. A felszólított elnökjelöltek nem fogadták el a javaslatot. Petre Roman azt hajtogatta, hogy ő tehát az egyetlen, aki legyőzheti Iliescut. Theodor Stolojan egyetértett a levélben foglaltakkal, de úgy látta, Ion Iliescu után neki van a legnagyobb esélye. Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő a felhívást ártalmasnak tartotta. Frunda György szintén elutasította a visszalépést. Az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy ez az összefogás megtörténjen. Frunda György a televíziós vitában azt is mondta: ha olyan két elnökjelölt kell a románság többségének, mint Iliescu és C. V. Tudor, akkor a lelkük rajta - nem érdemelnek jobbat. Ezt nekik kell majd kezelniük. /Cseke Gábor: Vészfék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke bejelentette: 70 éves korukban a lelkipásztorok nyugdíjba mennek, s ő maga sem akar kivétel lenni ez alól. /Csiha Kálmán nem indul a püspökválasztáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

"Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesteri bejelentette, hogy képességvizsgának veti alá a hivatal osztályvezetőit, utána pedig versenyvizsgázniuk kell az adott vezetői állásokra. A polgármester bejelentette: felfüggesztette a polgármesteri hivatal teljes beruházási osztályát. "Nem rúgtam ki őket, csak már senki sem főnök az osztályon. És ha nem főnökök, akkor maguktól el fognak távozni a hivatalból." A beruházási osztály vezetője magyar, Csomor László, az osztály magyar munkatársaitól is szabadulni akar Dorin Florea. /Máthé Éva: Újabb polgármesteri dörgedelmek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

Cseres Tibor író tiszteletére okt. 29-én emlékszobát avattak Gyergyóremetén. A községben 1995 márciusában megalakult a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. Először emlékművet emeltek Cseres Tibornak. Burján Gál Emil alkotását 1995. ápr. 1-jén avatták fel. Most pedig emlékszoba létesült a remetei Művelődési Otthon egyik helyiségében. Azért itt, mert az író szülőházát, sajnos, már rég lebontották. A Papp Mihály által irányított Közművelődési Egyesület elnyerte az Illyés Közalapítvány pályázatát, amely nagyrészt megoldotta az emlékszoba berendezésének anyagi gondjait. Az Egyesület II. füzetének megjelenése Barabás Imre és Román Sándor nevéhez fűződik. /Gergely Géza, Ditró: Emlékszoba Cseres Tibor szülőfalujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Krassóvár (a hazai horvátok /krassovánok/ "fővárosa") műkedvelő csoportjának egyik táncoktatója azzal a céllal kereste fel az RMDSZ-t, hogy magyar ruhákat szeretne szerezni vagy kölcsönözni, mivel magyar táncok betanítását is megkezdték. Mivel Resicabányán kiöregedőben és halódóban van a magyar tánccsoport, nem zárható ki az a tény, hogy a horvátok fognak magyar táncműsorokat bemutatni egy-egy, a megye kisebbségeit bemutató ünnepélyen. Hátha ez a tény egy kissé fölrázza a nemzeti önazonosságát könnyen feladó resicabányai magyarok lelkiismeretét. /Magyar tánccsoport Krassóváron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Tasnád és Magyarcsaholy után Kaplonyban nyílt meg a harmadik teleház. Az ünnepség szentmisével kezdődött. Dr. Héjja Botond, a szatmárnémeti CREST (Nonprofit Szervezetek Forrás központja) ügyvezető igazgatója a teleház egyik létrehozója. A szatmárnémeti CREST a jövőben 14 teleházat nyit meg Szatmár, Máramaros, Bihar és Szilágy megyében. Legközelebb december 3-án a mezőpetri teleházat adják át. A kaplonyi teleházat egy francia szervezet segítette. /Sike Lajos: Teleházavató Kaplonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Ion Iliescu volt államfő, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja elnöke Magyarországot Marosvásárhelyen, egy választási gyűlésen a nemzeti kisebbségekkel szembeni asszimilációs politikával vádolta. Szerinte Magyarországon az ott élő román nemzeti kisebbség beolvasztása folyik. A trianoni szerződés aláírásának idején Magyarországon "250 ezer román élt, számuk ma 10-30 ezer között mozog". Iliescu szerint a Magyarországon élő román nemzeti kisebbségnek semmiféle lehetősége nincs arra, hogy anyanyelvén tanulhasson, s nincs parlamenti képviselője sem a magyar országgyűlésben. Ilyen körülmények között vajon Magyarország kioktathatja-e Romániát a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról? - tette fel a kérdést. Ezzel szemben Romániában nincs szükség magyar nyelvű állami egyetemre, mert az adott keretek között is mindenki számára biztosított az anyanyelven való tanulás joga - szögezte le azzal együtt, hogy pártja továbbra is nyitott a politikai párbeszéd előtt, de semmilyen feltételt nem fogad el az RMDSZ részéről a jövőbeni tárgyalásokhoz. /(Gózon István, Bukarest / MTI: Iliescu Magyarországot bírálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"

November elsején lépett életbe Romániában az a kormányrendelet, amely a diszkrimináció minden formáját tiltja és bünteti. Az RMDSZ, az Eckstein-Kovács Péter miniszter által vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kezdeményezte a rendeletet, amely egyedüli a volt szocialista tábor országainak törvényhozásában. Ez az elmúlt tíz év legnagyobb előrelépése a kollektív jogok romániai elfogadtatása irányába. A rendelet nemcsak a faji, nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozik, hanem tiltja a vallás, kor, nem, szociális helyzet, világnézet, valamint a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés minden formáját. A rendelet megszabja a hatóságok feladatait a hátrányos megkülönböztetés megelőzése terén, kijelenti a diszkriminált személyek arányos kártérítéshez való jogát, és tételesen tartalmazza a megkülönböztetést alkalmazó fizikai vagy jogi személyek büntetését is. A rendelet szerint szabálysértést követ el az is, aki passzív magatartásával hozzájárul a hátrányos megkülönböztetés megvalósulásához. A kollektív jogok romániai elfogadtatása szempontjából fontos lépés, hogy a kormányrendelet nemcsak az egyénekre, hanem ezek közösségeire, csoportjaira is vonatkozik. Tehát akkor is az igazságszolgáltatáshoz lehet fordulni, ha egyéni szinten nem, de közösségi szinten megállapítható a hátrányos megkülönböztetés. Ilyen eset például az, ha egy intézmény alkalmazottainak összetétele nem tükrözi az álláshirdetésre jelentkező személyek etnikai vagy nemi összetételét. A kormányrendelet alapján kihágásnak minősül és mint ilyen büntetendő, ha valamely munkahely betöltését vagy a létszámcsökkentést fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötik, vagy ezen kritériumok is közrejátszanak a döntéshozatalban. Ha valaki úgy érzi, hogy valamely említett kisebbséghez való tartozása miatt nem vették fel, vagy bocsátották el, bírósághoz fordulhat. Ugyancsak bírósághoz fordulhatnak azok, akik úgy érzik, hogy a fenti kritériumok alapján utasította el őket valamilyen közintézmény vagy szolgáltató egység, hiszen tilos bármilyen állami vagy magánszolgáltatást fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötni. A rendelet megtiltja a lakosság etnikai vagy faji összetételének megváltoztatására irányuló betelepítéseket is. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében nem elegendő a jogegyenlőség biztosítása, adott esetben pozitív diszkriminációt kell alkalmazniuk a hatóságoknak, a köz- és magánintézményeknek. /Szatmári Tibor: Útban az esélyegyenlőség felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nov. 14-én Gyergyószentmiklóson volt az RMDSZ Kampánykaravánjának utolsó székelyföldi állomása. Megérkezett Frunda György államelnökjelölt, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Kelemen Hunor képviselőjelöltek, Sógor Csaba és Dézsi Zoltán szenátorjelöltek, Kontesveller József prefektus és Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Frunda György az eltelt időszak eredményeiről szólt, mint a módosított földtörvény, tanügyi törvény, közigazgatási törvény, valamint az RMDSZ célkitűzéseiről, mint a magánosítás, az új nyugdíjrendszer, a fiatalok megsegítése munkahelyekkel és bankkölcsönökkel, és arról, hogy az igazságszolgáltatás ne etnikai vagy anyagi alapon, csak törvények alapján működjön. Kifejtette, ahhoz, hogy a magyar kérdés megoldása Romániában valóban modell legyen, pozitív diszkrimináció szükséges. Markó Béla szövetségi elnök beszédében emlékeztetett, hogy 90 után visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat, a közös magyarságtudatot, de nem tudják kimondani azt a szót: "Haza". A haza a Székelyfölddel kezdődik, és Erdélyben folytatódik, ha meg tudják teremteni benne az otthonosságérzetet. Az erdélyi magyarságban van elég erő, energia, tudás és emlékezete a múltnak, hogy kiegyenlítse a hátrányt, és a szülőföldből hazát teremtsen. A lakossági kérdésfelvetésekben akadtak bíráló felszólalások is: a Duna-csatornához hurcolt, javaiktól megfosztott áldozatok rehabilitációjának kérdéskörében dr. Garda Dezső ismertette a volt munkaszolgálatosoknak jogokat biztosító törvénytervezetet, amelyet Kerekes Károly képviselő dolgozott ki. Kelemen Hunor államtitkár fölemlítette az adósságokat, amelyeket az Iliescu-féle államvezetés hagyott hátra 96-ban, a 25 ezer milliárd lej, valamint egy 800 millió dolláros hitel, amelyet az eltelt négy évben kellett megfizetnie az országnak. Sógor Csaba megemlítette, hogy Gyergyószentmiklós az országban egyetlen magyar nyelvű vasúti helységnévtáblával megelőzte az RMDSZ-eredményeket. /Gál Éva Emese: Balkáni körülmények között is tisztességesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A rendőrség által kiadott közlemény szerint november 13-ról 14-re virradó éjszaka a marosfői ortodox kolostor kerítésére eddig ismeretlen tettesek vörös festékkel a következő feliratot mázolták: ébrednek a székelyek. Az üggyel kapcsolatosan folyik a rendőrségi kivizsgálás. /(Daczó Dénes): Felirat a falon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A Gál Kelemen Oktatási Központ ismert intézménye a kolozsvári, illetve Kolozs, és a vele szomszédos megyék magyar tanítói, tanárai számára. 1992 óta szolgálja a magyar nyelvű oktatásban dolgozók szakmai problémáinak megoldását, segíti a szakmai továbbképzést, értékes a szakkönyvtára. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Erdélyben ez a negyedik központja. Nov. 4-én ünnepélyes keretek között avatták a kolozsvári pedagógusok a felújított két termet. Az oktatási központ vezetője, Szőcs Judit tanárnő avatóbeszédében megemlékezett a központ születéséről, tevékenységének nyolc évéről. Az avatón az RMPSZ országos elnöke, Lászlófy Pál kiemelte az Erdélyben működő oktatási központok fontosságát, jelezte, hogy mindegyik egy-egy régióban fogja össze a magyar pedagógusok törekvéseit: Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza keretében működik, Váradon a párciumi pedagógusok munkáját segíti, Szovátán pedig a Teleki Oktatási Központ nyújt lehetőséget szaktanácskozások, találkozók, konferenciák szervezésére. A magyar irodalom tanításához gazdag videokazetta gyűjteményből lehet kölcsönözni. A magyar zeneoktatásban is tudnak segíteni a zenetanároknak. Az oktatási központ összegyűjti az értékes tanári szakdolgozatokat. /Cs. Kovács Katalin: Így érdemes... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Az RMDSZ kolozsvári székhellyel bejegyzett Iskola Alapítványának kuratóriuma 1996 áprilisában kezdte el tevékenységét. Az alapítvány célkitűzései között volt ösztöndíjak juttatása egyetemi hallgatóknak, szórványkollégium létrehozása, lakásvásárlás fiatal tanerők számára, anyanyelvápoló szórványtáborok támogatása. Az elmúlt négy év alatt 333 egyetemi hallgató részesült ösztöndíjban. Az alapítvány napjainkig több mint 4,5 milliárd lejt fordított támogatásokra. /Az Iskola Alapítvány tevékenysége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nov. 9-11-e között tartották meg Felsőtömösön a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett műhelytábort. A magyar diákok tanultak pályázatot írni, előadásokat hallottak az emberi jogokról, az RMDSZ működéséről és az ifjúságpolitikájáról. A Diákszövetség BeMonDó című lapja tábori különszámot adott ki, a BeMűHely-t. Magdó Levente, a BMD alelnöke, a műhelytábor koordinátora elmondta, hogy hangsúlyt fektettek a tagsággal és a külvilággal való kapcsolattartásra. Az Illyés Közalapítvány képviselői a pályázás lehetőségét ismertették. Haller István az emberi jogokról és a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának tevékenységéről beszélt, Csíki Emese a Csíki Alapítványról, Póti Csaba és Melinda a Pro Juventutis Alapítványról, míg Kovács Attila, a brassói RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági alelnöke az RMDSZ struktúráját és annak brassói ifjúságpolitikai tevékenységét ismertette. /Tóásó Áron Zoltán: Felsőtömösi Diákműhely tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc műkedvelő színjátszótársulat harmadízben hivatalos az Erdőszentgyörgyön immár VIII. Kisküküllőmenti Műkedvelő Színjátszók "Színpad" nevű fesztiváljára, amelyet az idén november 18-án rendeznek meg a szászrégeni, erdőszentgyörgyi, dicsőszentmártoni és gyergyószentmiklósi társulatok résztvételével. A fesztiválon a szentmiklósi társulat Tomcsa Sándor: Két leánykérés c. vígjátékával és Bölöni Domokos: Lötyögi Pityu c. monológjával lép fel, utóbbi Benedek Enikő előadásában. /Színjátszófesztivál Erdőszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában tartotta bemutatóját a budapesti Palatinus Könyvkiadó. Az irodalmi esten Szűcs László méltatta Gittai István Gesztusok majálisa című kötetét, melyet a kiadó most jelentetett meg. Kőrössi P. József, a Palatinus Könyvkiadó vezetője ismertette a Várad: villanyváros!.. című sorozatot, amelyben nagyváradi szerzők Nagyváradról szóló, Nagyváradon született írásait publikálják. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Domokos Géza író, műfordító, szerkesztő, politikus életpályájának meghatározó állomását képezte a Kriterion Könyvkiadó, amelynek 1970-1990 között igazgatója volt. Most megjelent visszaemlékezése /Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös kiadása) olyan kiadói műhelytitkokat fedett föl, amelyek egyben magyarázatul is szolgálnak a kompromisszumokra, de a cenzúrával való viaskodásokban elért sikerekre is. /Domokos Géza: Igevár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./ Domokos új könyvéhez A Kriterion Könyvkiadó tündöklése és fogyása címmel Egyed Péter írt utószót. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A kormány Olosz Gergelyt nevezte ki Kovászna megye alprefektusává. E tisztséget mostanig Gazda László látta el, akitől a helyi RMDSZ-vezetés megvonta a bizalmat. Nov. 20-án lesz az új alprefektus beiktatása. (Flóra Gábor): Új alprefektus Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

"Nov. 12-én Margittán Ady-emlékünnepséget rendeztek, a fő vendég Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, az MDF elnöke volt. Dávid Ibolya a Balogh Péter alkotta Ady-mellszobor előtt mondott beszédet. Mondanivalójának lényegét a költőtől vette: "Őrzők, vigyázzatok a strázsán". A továbbiakban Alföldi László főkonzul, Rákóczi Lajos képviselő és Muzsnay Árpád EMKE-elnök szólt a megjelentekhez. Dávid Ibolya az újságíróknak kifejtette, hogy a tavalyi szégyenletes rendbontás nem fog megismétlődni, meggyőződése, hogy a románság is rájön végre, a mártírokra való emlékezés nem ellenük irányul. /Őrzők a strázsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület millenniumi közgyűlést tartott nov. 18-án, amelyen Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára előadásában hangsúlyozta a magyarság történelmének tanulságait. A politikus, aki a királyhágómelléki egyházkerülethez tartozó Reménység szigete - Erdélyi Gyülekezet főgondnoka is, Pro Partium díjat kapott és vehetett át ez alkalommal. E díjban részesült még dr. Csapó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora, Pro Ecclesia díjat adtak Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztény Egyházkerület püspökének. Millenniumi különdíjat adományoztak Nemeskürthy Istvánnak, a magyar millenniumi országos bizottság vezetőjének, valamint Halzl Józsefnek, az Illyés Közalapítvány elnökének. /Millenniumi díjakat osztottak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Németh Zsolt államtitkár kifejtette: Magyarországnak ki kell nyújtania kezét az elszakított területeken élő magyarok felé, s a nemzet egységének intézményes keretet kellett biztosítania. Ez a keret a Magyar Állandó Értekezlet, amelyben a magyarországi politikai tényezők és a határon túli érdekképviseletek a nemzet jövőjéről, stratégiai kérdésekről döntenek. Ilyen körülmények között a készülő státustörvény fő célja a magyarságnak a határok felett történő szellemi újraegyesítése. A díjkiosztási ünnepségen Tőkés László püspök beszédében kijelentette: "Egyházunk mind országos, mind pedig helyi szinten komoly ellentétbe került a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Ennek következtében aggályos, hogy egyházaink jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel melléálljanak az RMDSZ választási kampányának." "Az RMDSZ ellen nem kampányolunk, senkit nem beszélünk le arról, hogy teljesítse állampolgári kötelességét, azonban aggályossá vált a viszonyulásunk." A püspök közölte: egyházkerülete különösképpen a Szilágy megyei iskolavita és a Krassó-Szörény megyei szenátori lista miatt került az RMDSZ-szel ellentétbe. Az egyház azzal az iskola-igazgatónővel találta szemben magát, akinek a férje az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, illetve Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettessel, akit a szövetség juttatott mostani pozíciójába. Amikor Csapó szenátor interpellált ez ügyben a román parlamentben, akkor Kötő József magyar államtitkárt tették oda a magyar interpellációra válaszolni, hogy azt tapintatosan, óvatosan leszerelje. Az az igazgatónő pedig, akit az egyház az iskola élére kinevezett, visszaélt a bizalommal, és megerősítette pozícióját állami szinten. A püspök ezzel válaszolt Frunda György szenátor bírálatára, aki kifogásolta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem szólítja fel egyértelműen a romániai magyarokat a szövetség jelöltjeinek támogatására. - A Szabadság kérdésére, hogy a magyar kormány hogyan értékeli a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökének, Ion Iliescunak elmúlt heti erdélyi körútja során tett magyarellenes kijelentéseit, Németh Zsolt elmondta: "Ezeket a kijelentéseket az RMDSZ értetlenséggel fogadta, mi viszont teljes mértékben megértjük az RMDSZ értetlenségét. Ezek a kijelentések sem a jogállamisággal, sem a magyar-román kapcsolatok javításának a szándékával, sem pedig az euroatlanti integrációval nem egyeztethetők össze. Bízunk abban, hogy ezek a gondolatok, ezek a nézetek a romániai választásokat követően nem fognak kormányra kerülni." /T. Sz. Z.: Ultimátumot adott az RMDSZ-nek Tőkés. Németh Zsolt: a magyar kormány megérti az RMDSZ értetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Ion Iliescu korteskörútján Sepsiszentgyörgyre érkezett. Beszélt az ország siralmas gazdasági-társadalmi helyzetéről, etnikai vonatkozásban pedig a "közös együttélés hagyománya", a "közös munka", a "normalitáshoz" való visszatérés szükségességét hangsúlyozta. Aki csak magyarul akar tanulni, képezze magát Magyarországon, egyébként is hamisak azok az elméletek - fejtette ki álláspontját -, melyek szerint a számarányukkal kevesebb magyar nemzetiségű diák tanul az egyetemeken, igen köztudott, hogy sokan román egyetemen hallgatják a kurzusokat. Sok "természetellenes" jelenséget említett, felsorolva a helyi román színház és a múzeum példáját, de azt is, hogy a város polgármestere elhanyagolja a Mihai Viteazul tér rendbetételét. Hangsúlyozva, hogy pártja nyitott a magyarság felé, a választás első fordulója után az együttműködés valamilyen formája sem elképzelhetetlen. /Flóra Gábor: Ion Iliescu Háromszéken. Kísért a múlt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

A temesvári magyar civiltársadalom csak tíz év elteltével kezd szerveződni. Ezt mutatja az Erdélyi Kárpát Egyesület és a TECHNÉ (magyar egyetemi oktatók, tudományos kutatók egyesülete) újraszerveződése, illetve megalakulása nov. 17 és 18-án. /Mozgolódik a civiltársadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Nov. 18-án, születésének (1700. nov. 25) 300. évfordulóján Árva Bethlen Kata ünnepséget tartottak szülőhelyén, a Maros megyei Bonyha községben. Dr Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Dr. Tonk Sándor történész tartott előadást Árva Bethlen Katáról, majd dr. Buzogány Dezső teológiatanár a XVIII. századi egyházi életről értekezett. A helybéli Bethlen-kastélyban a bonyhai születésű Kántor Zita textilművész alkotásaiból nyílt kiállítás. /Árva Bethlen Kata ünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Befejeződött a Dévai Magyar Napok idei rendezvénysorozata. A Melite református gyülekezeti ház adott otthont legutóbb az "Éltem egyszer én, Márai Sándor" című irodalmi estnek, amelyen az író munkásságát Deák Piroska tanárnő ismertette. /(takács): /Kulturális program Déván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Az elmúlt héten a gyergyószárhegyi alkotóközpont újabb képzőművészeti tábort szervezett. Az egyhetes tábor meghívottjai most Bálint Károly, Bálint Zsigmond és Simon Endre (Marosvásárhely), Dudás Gyula (Nagybánya), Gaál András és Márton Árpád (Csíkszereda), Labancz László (Bukarest), Péter János (Sepsiszentgyörgy), Veress Pál (Kolozsvár) képzőművészek voltak. Egyfajta alkotóházi rendszert kívántak létrehozni. Elsőként a székelyudvarhelyi Udvar művészközösséget hívták meg Szárhegyre, nyáron a Homoródszentmártonban kezdeményezett téralakító tábort, majd az gyergyóalfalusi képzőművészeket. /Alkotóházi program Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

Háromszék RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltjei Felsőháromszék talán legdinamikusabban fejlődő vidéki településére, Esztelnekre látogattak. A találkozót a helyi református presbitérium és a Jókai Mór Közművelődési Egyesület szervezte. A jelöltek jártak Ozsdolán és Gelencén is. /A választók között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

"Molnár János teológiai professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánját, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatóját több egyházmegye jelölte a püspöki tisztségre. Kijelentette, hogy elvállalja a jelölést. Szükségesnek tartja az egyház igei, hitvallási és adminisztratív egységének a megtartását és kiépítését, a zsinatpresbiteri elvek következetes alkalmazását. Ezzel tulajdonképpen a világiaknak az egyházi életbe történő bevonását szeretnék elérni. A püspökjelölt lényegesnek tekinti ugyanakkor az egyházmegyék és gyülekezetek autonómiájának a biztosítását. El kellene készíteni az egyház szociális és turisztikai térképét. Szükségesnek tekinti egy állandó egyházi képviseleti irodának a megnyitását Bukarestben, amely nemcsak az RMDSZ-el, hanem a kormánnyal, a nagykövetségekkel is tartaná a kapcsolatot. Az egyházon belüli ébredési mozgalmakról elmondta, hogy támogatja a tanulmányi központok létrehozását Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Szerinte amennyiben az egyházkerület fellendíti a belmissziós munkát, a jelenlegi ébredési mozgalmak betagolódnak az egyházi struktúrába és életbe. /Papp Annamária: Molnár János: Ha megválasztanak, azt nem tartom sem győzelemnek, sem dicsőségnek, hanem szolgálati megbízatásnak" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

Piros festékkel mázolták le több, magyarok lakta község, így Avasújváros és Sárközújlak településjelző tábláját. Az azonos festék és azonos "technika" egyértelműen arra utal, hogy ugyanaz a csoport vagy személy a tettes. - A Nagy-Románia Párt választási plakátjai ugyancsak a magyarok és svábok lakta helységek tábláit részesítették előnyben, a magyar és a német feliratokat eltakarva, főként Nagykároly környékén. /(Sike Lajos): Magyar feliratokat mázoltak le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./