Mudurát támadta az EMNT
Lemondatná a Budapesten megalakult Emberi Méltóság Tanácsában betöltött tagságáról Mudura Sándor nagyváradi vállalkozót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete.
Az alakulat csütörtökön nyilatkozatban fejezte ki „elképedését” azzal kapcsolatban, hogy Mudura tagja lehet a Széchenyi Emlékév alkalmából életre hívott testületnek, miközben a tulajdonában lévő Lotus Market pláza finanszírozása ügyében nemrég büntetőper indult a bihari megyeszékhelyen.
Az EMNT a korrupciógyanús ügyeknek az anyaországban küszöbönálló elszámoltatásával összefüggésben utal a Krónika május 14-i számában közölt cikkre, amelyből kiderül: a Partiumra is kiterjedt a Magyarországon sikkasztás miatt börtönbüntetésre ítélt Kulcsár Attila tevékenysége, részben az exbróker pénzéből épült fel ugyanis Nagyvárad első bevásárlóközpontja. Mudura 2003-ban megnyílt plázájának alapításába a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja, Kerék Csaba cége, a Britton Kft. sikkasztás és pénzmosás útján szerzett 2,5 millió euróval szállt be, emiatt a váradi ügyészség áprilisban vádat emelt a magyarországi brókerbotrány három vádlottja ellen. Csütörtökön egyébként a budapesti Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Kulcsár Attila 8 év szabadságvesztését és 230 milliós vagyonelkobzását kimondó, 2008-ban született elsőfokú ítéletet, új eljárást rendelt el, a fővádlottat pedig szabadlábra helyezte.
Az EMNT ugyanakkor azért is kifogásolja, hogy a vállalkozó tagja legyen az Emberi Méltóság Tanácsának, mert a váradi Mecénás Alapítvány – amelynek főtámogatói közé tartozik Mudura is – 2002–2003-ban a Széchenyi-terv keretébe tartozó érmindszenti projektet a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől „átjátszotta” az RMDSZ Bihar megyei vezetőinek kezére. Különben az Emberi Méltóság Tanácsa áprilisban alakult meg Budapesten Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke vezetésével, tiszteletbeli elnöke Oláh György Nobel-díjas kémikus, alelnöke Kányádi Sándor költő. Az emberi méltóság tiszteletének erősítését és a nemzet mártírjai emlékének ápolását célul kitűző szervezet tagja többek között Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, Jókai Anna Kossuth-díjas író, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke és gróf Széchenyi Mihály, a történelmi család tagja. „Felszólítjuk Mudura Sándort, hogy mondjon le a testületben betöltött tagságáról, hogy tevékenységével ne vessen árnyékot az egyébként tiszteletreméltó kezdeményezésre” – áll az EMNT nyilatkozatában.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Nyelvrendőrséget!
Ilyentájt, érettségik meg tanév végi (fel)mérések idején a Magyarországgal határos országokban az oktatáspolitikusok rendre elálmélkodnak azon a makacs tényen, hogy van a tanulóknak egy népes csoportja, amely jobban beszéli az anyanyelvét, mint az állam hivatalos nyelvét. És ez roppant módon deprimálja őket a szakmai sikeresség szempontjából.
Mert hiába van ezerféle rendelet, tanterv, utasítás, tankönyv, módszertani segédlet, sőt nyelvtörvény, ezen a területen egyszerűen nem működik a pedagógiai tudomány, nincs előrelépés. Pocsékul szerepelnek a magyar gyerekek a szlovák, román, ukrán vizsgákon, és ezáltal nem tudnak rendesen betagozódni a nemzetállam keretei közé. Pedig nekik is mennyivel egyszerűbb lenne az életük, ha fel tudnák fogni azzal a primitívebb agyberendezésükkel.
Gyaníthatóan nem csak a pedagógusok szakmai felvértezettségén múlik az eredmény, hanem – ki kell mondani - a magyarországi politika burkolt és újabban nyíltan ellenséges viszonyulása bújik meg a jelenség mögött. Bujtogatják ezeket az egyszerű román, szlovák, szerb, ukrán állampolgárokat, akik ideológiai támogatást kapnak a lustaságukhoz. Mert alapvetően csak a lustaság áll az eredményeket nem produkáló magatartás mögött, ugyanis mindenki látott már három-négy éves apró gyermekeket hibátlanul beszélni szlovák (román, ukrán stb.) nyelven.
Az Orbán Viktor nevű választott vezető meg újabban állampolgársággal hitegeti őket, ami pedig durva beavatkozás más országok belügyeibe. Csak arra alkalmas a Budapesten megalkotott törvény, hogy további ellenállásra késztesse a nyelvtanuláshoz motiválatlanul hozzáálló tömegeket.
Arról nem is beszélve, hogy mindig alkalmatlan, rossz pillanatokban jönnek elő a magyarok ezzel a „most megmutatom” izmozással. Mindegyik szomszédos országban a szélsőségesen jobboldali pártoknak szállítanak a magatartásukkal muníciót, ahelyett, hogy tárgyalnának a szelídebben nacionalista középerőkkel, akik európaibbak, és csak annyira utálják a magyarokat, amennyire illendő, amennyiért nem jár kigolyózás a klubból.
Tovább kell menni a nyelvtörvény meg a többségi akarat által kijelölt úton. Nyelvi rendőrséget kell felállítani, amely helyben bírságol, és elveszi a kedvét a magyar nyelven megszólalóknak a közterületeken. Ha ezt megszokták, akkor előbb-utóbb ráneveljük őket, hogy egymás között is gyakorolják az államnyelvet, s ezáltal sikeresebben fog vizsgázni az ifjúság. Ennek következtében javulnak a vizsgaeredmények, sikeresebbek lesznek a fiatalok a munkaerőpiacon, mindenki jól jár.
Egyszerű, mint a pofon.
Krebsz János
Új Magyar Szó (Bukarest)

Verespatak: nulláról kell kezdenek?
„Sok időnek kell eltelnie addig, amíg az első aranyrög a felszínre kerül Verespatakon” – jelentette ki Borbély László. A környezetvédelmi miniszter azt valószínűsíti, hogy nulláról kell majd kezdeni a Rosia Montana Gold Corporation beruházásának környezeti hatásvizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy az új hatástanulmány alapján szintén nulláról kell indítani az engedélyeztetési procedúrát, beleértve a magyarországi közmeghallgatásokat is.
„Valószínűsíthető, hogy nulláról kell majd kezdeni a verespataki beruházás környezeti hatásvizsgálatát” – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi miniszter a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) ciánalapú aranykitermelési terveiről.
A tárcavezető a Hotnews.ronak elmondta: ez azt jelenti, hogy új hatástanulmány alapján nulláról kell indítani az engedélyeztetési procedúrát, beleértve a magyarországiak bevonásával történő lakossági közmeghallgatásokat is. „Ezért úgy gondolom, ha az RMGC végül meg is kapja az engedélyt, sok időnek kell még eltelnie addig, amíg az első aranyrög a felszínre kerül Verespatakon” – magyarázta a miniszter.
Borbély László az interjúban arra utalt: az RMGC nemrégiben szerezte be a Fehér megyei tanácstól a Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter által felfüggesztett engedélyeztetési eljárás folytatásához szükséges új területrendezési engedélyt. Az új dokumentumra azért volt szükség, mert az előzőeket a hazai bíróságok sorra felfüggesztették vagy semmisnek nyilvánították.
Bökkenőt jelent azonban, hogy a törvény szerint az engedély nem támaszkodhat a már korábban elutasított iratban foglalt adatokra, így szükségképpen változtak a beruházás „paraméterei” is. „Ez azt jelenti, hogy az engedélyeztetési eljárást nulláról kell kezdeni, nem lehet ott folytatni, ahol az én mandátumom idején félbeszakadt” – magyarázta korábban lapunknak Korodi Attila.
A bizottság még elemez
Az RMGC új területrendezési engedélyét és más, a beruházással kapcsolatos iratait jelenleg a környezetvédelmi minisztériumban létrehozott „Verespatak-bizottság” vizsgálja. Borbély a Hotnews.ronak elmondta: a kanadaiak még mindig adósak néhány dokumentummal, így például a művelődési minisztérium – régészeti feltárásokra vonatkozó – engedélyével.
A külföldön tartózkodó minisztertől tegnap nem sikerült elérnünk, hogy megtudjuk, mikor fejezi be munkáját a bizottság, s mikor derül ki, honnan kell folytatni a beruházás engedélyeztetési eljárását. Nem tudta ezt megmondani tegnapi érdeklődésünkre Szepessy Szabolcs, a testület tagja sem. „Még elemezzük az RMGC iratait, nem tudom, mikor fejezzük be a munkát” – mondta a miniszter tanácsosa.
Nem tudott tegnap részletesebb információkkal szolgálni a beruházás jelenlegi stádiumáról az RMGC szóvivője sem. Szentesy Cecília azt sem kívánta kommentálni, mihez kezd a cég abban az esetben, ha az engedélyeztetési eljárást újra kell kezdeni.
Indulatok Szegeden
Mint ismert, egy Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény értelmében azoknak az országoknak is joguk van részt venni a környezetet esetleg veszélyeztető nagyberuházások előkészítő vitáiban, amelyeket a káros hatások elérhetnek. A verespataki aranybányával kapcsolatos döntést ugyanakkor a román hatóságok hozzák majd meg, a környező országoknak nincs vétójoguk.
Korábban a Romániával szomszédos országok közül csak Magyarország jelezte, hogy részt venne a verespataki beruházás engedélyeztetési eljárásában. Ennek megfelelően 2006 folyamán Szegeden és Budapesten tartottak közmeghallgatást, amelyeken a cég képviselői bemutatták a befektetés környezeti hatástanulmányát a helyieknek.
A szegedi – indulatos légkörben zajló – közmeghallgatáson több civil szervezet kifogásolta, hogy a beruházás kockázatait felmérő környezetvédelmi hatástanulmánynak – amely román és angol nyelven készült – csak a töredékét fordították le magyarra. A felszólalók ellentmondásokat véltek fölfedezni a tanulmányban közölt számokban, például az esetlegesen kiömlő cián koncentrációját és hígulását illetően.
Borbély László garanciát is kér
A környezetvédelmi minisztérium banki garanciát is kér a verespataki aranykitermelést tervező RMGC – től, ha a kanadai–román ve-gyesvállalat beszerzi az engedélyezési eljárás újraindításához szükséges dokumentumokat, és a hatóságok is engedélyezik a projektet – mondta Borbély László a hotnews.ro-nak.
A környezetvédelmi miniszte becslése szerint az RMGC-nek 150–160 millió dollárt kellene letétbe helyeznie, amelyet a régió környezetének helyreállítására fordítanának, ha a verespataki arany- és ezüstlelőhely kiaknázása után ökológiai baleset következne be az ipari létesítménynél.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Csak Szlovákia nem érti az érveinket – Martonyi János: Az új kormány elsőrendű feladata lesz a határon túli magyarok védelme
Elsőrendű feladata lesz az új kormánynak a határon túli magyarok megvédése a külügyi tárca várományosa szerint. Martonyi Jánosnak tegnap bizalmat szavazott mind a négy, a munkáját ellenőrző parlamenti bizottság. Időközben az Európai Bizottság közölte: nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. A határon túli magyarok üdvözölték a magyar állampolgársági törvény módosítását. A nemzetpolitikáért felelős leendő miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt jelezte, az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása.
Bizalmat szavazott Martonyi Jánosnak, a magyar külügyi tárca várományosának az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Hasonlóan döntött a nemzetbiztonsági és az európai ügyek bizottsága is. Martonyi János a külügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy a második Orbán-kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: Ne bántsd a magyart! „Sosem fogjuk szó nélkül hagyni, és mindenkori külpolitikánk elsőrendű feladata a magyarok megvédése lesz” – jelentette ki a leendő külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy mindent megtesznek majd a szerbiai Temerinben bebörtönzött magyar fiatalok kiszabadításáért, illetve a határon túli auto­nómiaformák előmozdításáért.
Martonyi János szerint feleslegesen félti Pozsony Szlovákia biztonságát a magyar állampolgárság kiterjesztésétől, mert Budapesten senki sem vonta kétségbe a szomszédos ország integritását és méltóságát, senki sem beszél területi kérdésről, nemzetbiztonságról vagy a határokról. „A szlovák állampolgársági törvény módosítása viszont ütközik a szlovák alkotmánnyal és a strasbourgi egyezménnyel is. A kérdést napirenden kell tartanunk a nemzetközi szervezetek előtt” – fűzte hozzá a külügyi tárca várományosa.
Időközben kiderült, hogy az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. „Ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni” – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője. Hasonló álláspontra helyezkedett Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői szerint a határon túli magyarokat a múltban ért sérelmekért erkölcsileg kárpótolja a magyar állampolgársági törvény módosítása. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ elnökhelyettese azt valószínűsítette, hogy Kijev szemet huny a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága fölött.
A magyar állampolgársági törvény nemzeti rehabilitációs gesztus, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot – vélekedik egy kolozsvári fórumon Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter, akik szerint nem kell tömeges kivándorlástól tartani. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint „ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával”. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel.
Magyar Hírlap

A megmaradás szimbóluma
A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum a magyarság és az értékek megmaradásának szimbóluma – mondta Semjén Zsolt magyarminiszterelnök-helyettes szerdán Budapesten az intézményről szóló könyv bemutatóján. A kereszténydemokrata politikus Balog László A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum születése – Berszán Lajos életműve címet viselő könyvéből a legmegragadóbb gondolatnak azt tartotta, hogy "nincs lehetetlen, csak tehetetlen". Felidézte, hogy az intézményt létrehozó Berszán Lajos atya a Ceausescu-éra ellenséges közegében vállalkozott a szinte lehetetlennek tűnő feladatra. A könyvhöz, amely az intézmény bemutatása mellett interjút közöl Berszán Lajossal, képmelléklet és DVD is tartozik.
Népújság (Marosvásárhely)

„Ne féljetek, nem megyünk haza!” – Hová jutottunk Trianon óta?
A magyar megosztottság és egymásra találás 90 esztendeje
A trianoni diktátum legfontosabb következménye, hogy a történelmi Magyarország megszűnte, az ország kétharmadának elcsatolása következtében létrejönnek azok a kényszerközösségek, melyekre ma azt mondjuk, „külhoni magyarok” – fogalmaz Bárdi Nándor történész. Az ő segítségével próbáltuk áttekinteni a békediktátum óta eltelt időszakot mind a határon túli magyarság, mind az anyaország szemszögéből.
Trianon értelmezése, szemlélete már a létrejöttének pillanatától eltér határon túli és magyarországi nézőpontból: Brassóból vizsgálva ezt a helyzetet más a történtek értelmezése, mintha Budapestről állapítjuk meg, mi történt – szögezi le Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Kisebbségben Magyarországról nézve Trianon alapvetően az ország területi vesztesége, míg kisebbségi szempontból a közösség létrejötte kapcsolódik ehhez az eseményhez – folytatja a kutató, aki Kolozsváron is rendszeresen tanít. – Ezek ugyanis egy politikai döntés, nem pedig valamilyen társadalomtörténeti folyamat során létrejött közösségek. E kényszerközösségek mint sorsközösségek 90 év alatt vállalt, regionális közösségekké váltak, s ez a magyar nemzetfelfogást is meghatározza.
A külhoni magyar látószög némiképp eltér a hazaitól. A kisebbségi magyar közösségeket az anyanyelv és a kultúra szervezi, így sokkal „nemzetesítettebb” közösségek, a nemzeti kultúrának fontosabb szerepe van, mint Magyarországon.
Míg a magyarországi népesség jelentős részének az ország a haza, s az állampolgársághoz köti ezt a fogalmat (bár folyamatosan nő azok száma, akik a határon túli magyarokat is a nemzet részének tartják), s a haza és az ország fogalma az anyaországban összekapcsolódik, a határon túliak a szülőföldből, a „kis tájból” indulnak ki, ehhez kötődik a magyar kultúra. Ez a virtuálishaza-felfogás a magyar médiatér használatán keresztül lesz valóságossá, integrálódik Magyarországhoz. Külön kérdés az, hogy a külhoni magyar világok termelte kultúra, ismeretek mennyire épülnek be ebbe a közös médiatérbe.
Bárdi rámutat: a 2004. decemberi népszavazás azért volt nagy hatással a külhoni magyar közvéleményre, mert az a hazafelfogásból elvárt emancipáció, hogy ők a létező magyar kultúra részesei, és az anyaországban sem idegenek, elutasításra talált. Legalábbis így élhették meg a szomszédországi magyarok.
Az adófizető és az áldozat konfliktusa
Az egyenlőtlen helyzetből adódnak a magyar–magyar konfliktusok. Vannak, akik magyar állampolgársággal bírnak, Magyarországon élnek, magyar kulturális állami intézményrendszert használhatnak, s van egy 2 millió 400 ezres csoport, melynek tagjai kisebbségi léthelyzetben maguknak teremtik meg ezt az intézményrendszert, s nem rendelkeznek azzal a kulturális esélyegyenlőséggel, mint a magyarországiak.
Előáll az adófizető és az áldozat konfliktusa: Magyarországról jön a támogatás, a hazai intézmények próbálnak élni a kompetenciával, hogy ők döntenek ezekről a helyzetekről. Vita alakul ki, hogy az adott közösség nem tudja-e jobban eldönteni a támogatás sorsát.
Ki a „magyarabb magyar”?
Némi kompenzálás is előfordul: amikor a határon túliak próbálják nemzetesítettségben, hitelességben, kulturális örökséghez való viszonyukban felülmúlni a magyarországiakat. Ennek egyik jellemző kifejezése a „tápos” – azaz művi, mesterkélt, nyámnyila – kritikus megnevezés, ahogy Kárpátalján vagy Erdélyben nevezik az anyaországi magyarokat.
A Balázs Ferenc Intézet korábbi kutatásai szerint, hogy miképpen látják a határon túliak az anyaországi magyarokat, két fontos sztereotípia alakult ki. Az egyik, hogy a magyarországiak „gőgösek, ridegek, számítóak”. A másik egyfajta mintakövetést jelez, eszerint a hazaiak civilizáltak, kulturáltak. A felvidékiek a legelfogadóbbak, a kárpátaljaiak a legelutasítóbbak Magyarországgal kapcsolatban, míg az erdélyieknél és a vajdaságiaknál fele-fele arányban oszlik meg a fent megadott két nagyobb megítéléstípus.
A revíziós politika
Korszakonként markánsan különböző az érem másik oldala, hogy miképpen reagál a megcsonkított, a magyar államiságot jogfolytonosságában továbbvivő ország a békediktátumra és következményeire – derül ki a kutató válaszaiból.
A két világháború között egyértelmű volt a revíziós jövőkép: ez egyrészt külpolitikai stratégia volt, másrészt az egész Horthy-korszak legfontosabb legitimációs ideológiája. Eszerint mindent, a társadalmi programokat, a belső ellentéteket, az ország gazdaságpolitikáját a revízió érdekeinek kellett alárendelni. A revízió célját végig nem tisztázták: lebegtették, hogy a történelmi Magyarország visszaállítása vagy az etnikai határok szerinti új határvonalak meghúzása a cél. A legfontosabb kérdés az volt, amit Jancsó Benedek fogalmazott meg: ha el is vesztette a magyarság területi integritását, kulturális integritását meg kell tartania annak érdekében, hogy egy későbbi békeszerződés során érvelni lehessen a magyar demográfiai, gazdasági pozíciókkal. A korabeli magyar külpolitika egyik alapelve pedig az volt, hogy a szomszédsági kapcsolatok csak akkor rendezhetők, ha a kisebbségi kérdésben is van előrelépés.
Más helyzetet teremtett az 1938–1944-es időszak, a visszacsatolások korszaka. Maradtak magyar kisebbségek a vissza nem tért területeken, s Magyarországra is nagy számban kerültek más nációbeli népcsoportok. Szlovákia vonatkozásában a reciprocitás elve működött: a magyar kisebbségeknek adott intézményi jogokért cserébe a szlovákiai magyarok is hasonló elbírálásban részesültek.
Ez Romániával kapcsolatban nem igazán működött, ott sokkal inkább túszhelyzet alakult ki a két közösség között. Észak-Erdélybe egymillió román került vissza, Dél-Erdélyben pedig ott maradt mintegy 100-150 ezer magyar. A visszacsatolt területeken mindenütt a magyarországi közigazgatást vezették be, de Észak-Erdélyben továbbra is fenntartották a kisebbségi korszakban létrehozott regionális és a nemzeti alapon szervezett intézményeket – ilyen volt az EME, az EMKE, az EGE vagy a szövetkezeti központok. Az erdélyi elit egyfajta mintaterületnek tartotta a régiót.
Létrehozták az Erdélyi Pártot, próbálták nem beengedni a magyar pártokat, s az észak-erdélyi románsággal szemben igyekeztek egységes tömbként megjelenni. A nemzetiségi kérdés megoldása tekintetében alapvetően nem nemzetiségi autonómiában gondolkodtak, mint 1940 előtt, hanem az 1868-as nemzetiségi törvény továbbfejlesztésében, tehát a nyelvi jogokban és az egyházi autonómiában, például magyarok vezette, román nyelvű helyi közigazgatásban és oktatásban. Ezzel együtt Dél-Erdély megszerzéséről sem mondtak le. A háború utáni rendezéssel kapcsolatban pedig mind román, mind magyar részről készültek lakosságcseretervek. Ez akkoriban a kérdés egyik rendezési módjának tűnt.
Eszköztelenül A következő, 1944–1948 közötti időszakban a magyar kormányzat eszköztelen volt ezekben a kérdésekben. Még csak kisebbségvédelmi garanciákat sem tudott elérni a béketárgyalásokon. Az, hogy nem telepítettek ki nagyobb magyar tömböket a felvidékieken kívül, többek között annak köszönhető, hogy Magyarországon ez komoly belpolitikai gondokat jelenthetett volna. Másrészt Romániában a szovjetek egyik legfontosabb ütőkártyája volt, hogy lebegtették Észak-Erdély hovatartozását. Így sikerült elérniük, hogy 1945-ben Petru Groza vezetésével baloldali kormányt nevezzenek ki, amely 1948-ra fölszalámizta a polgári erőket. Egy ideig még küldözgetett az anyaország pénzt a kolozsvári egyetem fenntartására, a kisgazdapárt is próbálta a szövetkezeti mozgalmat segíteni Erdélyben. Ezek azonban már nem tudták befolyásolni a folyamatokat.
Az internacionalista zsákutca
Az ötvenes évektől a hatvanas évek közepéig tartott az automatizmus kora. A magyar kormányzat úgy gondolkodott, hogy egy adott ország belügye a nemzetiségi kérdés. Arra számítottak, hogy a szocializmus automatikusan meg fogja oldani ezeket a problémákat az osztályharc lezárultával. Csakhogy leereszkedett a vasfüggöny nemcsak nyugatra, de a környező szocialista országok felé is. A nyilvánosságra nem kerülő pártvezetői tárgyalásokon állandóan napirenden volt a kérdés, elsősorban Románia esetében. A kommunista párt vezetésében ebben az időszakban egyébként felülreprezentáltak, Rákosit is beleértve, a határon túlról származó politikusok.
A hatvanas évek közepétől kezdődő, Kádár által fémjelzett korszakban a keleti blokkban jellemző, hogy elfogy a szocialista országok legitimációs tartaléka Sztálin halála és a XX. kongresszus után. Szinte minden országban megjelenik a nemzeti érdek, a nemzeti függetlenség fokozott hangoztatása mint politikai legitimációs ideológia. Ezalól két ország kivétel. Egyrészt az NDK, ahol a függetlenség kérdéséhez az NSZK árnyékában elég nehéz lett volna hozzányúlni, másrészt Magyarország, ahol 1963-ig ültek az ’56-osok, illetve Kádár rendszerének ideológiája más típusú nemzeti érdeket hordozott magában. Kádáréknak egyfajta plebejus nemzetfogalma volt: a nemzeti érdekek helyett az életszínvonal biztosítására került a hangsúly.
Románia a Varsói Szerződés esetében ellenállt a tömbben való politizálásnak, a KGST vonatkozásában pedig annak a nemzetközi munkamegosztásnak, amely mezőgazdasági és nyersanyagtermelő szerepben konzerválhatná. Ebből adódott, hogy amikor a Szovjetunió és Románia kapcsolataiban fölmerült a hatvanas évek második felétől Besszarábia kérdése, Magyarországon bátrabban fogalmaztak a határon túli magyarok ügyében. S ezek a problémák 1968 után Csehszlovákiában, a hetvenes évek első felétől Romániában egyre súlyosabbakká váltak. Magyarországon pedig a párt és az elitcsoportok alkurendszerében nyomásgyakorló csoportosulások alakultak ki, így például aktivizálódott az Írószövetség, a népi írók sora.
A határon túli magyarok kérdésével 1966–1968-tól rendszeresen foglalkozott az MSZMP KB agitációs és propagandabizottsága. Különböző jelentések készültek a szomszédos szocialista országokkal működő kulturális kapcsolatokról, az ott élő magyarok helyzetéről, intézményi viszonyairól. 1976-ban MSZMP politikai bizottsági határozat születik, amely a lenini nemzetiségpolitikai normák szerint értékeli az egyes országok magyarságpolitikáját. Úgy ítélik meg, hogy Kárpátalján a legjobb a helyzet, ezenkívül Jugoszláviában jó a helyzet. (Itt fogadták el egyedül a Magyarországról kezdeményezett „kettős kötődés” és a nemzetiségek „híd” szerepére vonatkozó retorikát.) Csehszlovákiát az oktatási kérdések és a történeti viták miatt problematikusnak tartották. Romániában pedig kifejezetten úgy értékelték, hogy ott eltérnek a marxista–leninista nemzetiségpolitika normáitól.
A kulturális nemzetfogalom
Különböző próbálkozások történtek a romániai kapcsolatok rendezésére, de 1977-ben a nagyváradi találkozó nyomán kiderült, hogy ez a magas szintű találkozókra építő politika sem működik. Nyílt konfliktussá vált a Románia és Magyarország közti viszony, mikor a nyolcvanas évek elején nyilvánvalóvá vált a romániai gazdasági válság. A társadalmi homogenizációra épülő romániai politika külső-belső ellenségként konstruálta a magyarságot és Magyarországot. Magyarország óhatatlanul belekerült ebbe a konfliktusba, hiszen a nyolcvanas évek közepén tömegessé vált a romániai magyarok áttelepülése és a tiltott határátlépés. A 80-as években Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Szokai Imre, Őszi István vezetésével megjelent egy olyan, az MSZMP KB külügyi apparátusában dolgozó csoport – Moszkvából visszatért diplomaták –, akik a magyar kisebbségi kérdés nemzetközi felvetése irányába, a kulturális nemzetfogalom felé mozdultak el. A határon túli magyarokkal való kapcsolattartást pedig a magyar külpolitika egyik legfontosabb feladatának tartották.
A dologban közrejátszott, hogy míg a népi írók, akik szintén kiemelt fontosságúnak látták e kérdést, kulturális, demográfiai problémának látták a határon túli magyarok ügyét, addig a harmadik, a határon túliakkal foglalkozó csoport, a demokratikus ellenzék elsősorban emberi jogi kérdésként kezelte, s egyik legfontosabb témájává vált a magyarországi szegénység mellett a határon túliak ügye.
Magyarságpolitika A Kádár-rendszer bukásával, 1988–1989-ben bekövetkezett a magyarságpolitika intézményesülésének időszaka. A Németh-kormány alatt létrejött a Nemzetiségi Kollégium, majd az Antall-kormányzat időszakában megalakult a Határon Túli Magyarok Hivatala. Ez a hivatal különböző felügyeleti szervek mellett 2006-ig működött, amikor létrehozták a Miniszterelnöki Hivatalon belül a kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkárságot.
Az 1990 utáni időszakban az alapvető jövőkép a társnemzeti státus megszerzése volt a határon túli magyarok számára. Erről viszont a 90-es évek közepére kiderült, hogy nem működik, sem az európai nyomásgyakorlás, sem a szomszédos országokkal való megegyezés nem hozza létre a különböző szintű magyar nemzeti autonómiaintézményeket. Egy másik kísérlet volt a kisebbségi magyar pártok részvétele az adott országok kormányzati politikájában a kilencvenes évek közepétől. Ez nagyon sok eredménnyel járt, de sehol sem jutott el külön kisebbségi törvény létrehozásáig. Ellenben a volt Jugoszlávia utódállamaiban felülről létrehozták a kisebbségi magyar nemzeti tanácsokat.
Mikor 1996 környékén kiderült, hogy Magyarországnak egyfajta geopolitikai előnye van a térségben, és valamiféle megoldást kell találni a schengeni határ-ellenőrzési rendszer bevezetése utáni kapcsolattartási problémákra, akkor jelenik meg a státustörvény elképzelése. Ez a koncepció azt célozta meg, hogy a határon túli magyarok jogilag és egyénileg is megragadhatóvá váljanak. A státustörvénnyel járó kedvezményeket úgy képzelték el, mint egy olyan katasztert, amely révén pontosan lehet tudni a kedvezményezettek körét, a kedvezményeket pedig tovább lehet fejleszteni.
Ennek a kedvezménytörvénynek a zsákutcájaként jelent meg, a működésképtelenségét jelezve, a kettős állampolgárság igénye – összegzi a jelenleg kialakult helyzetet Bárdi.
Ürügy a kisebbségek problémáinak felvetése
A 90-es évek elejétől kezdve a határon túli magyarok kérdése bizonyos értelemben virtualizálódott, mintegy ürügyként jelenik meg – jelzi kérdéseinkre a kutató. Már az MDF szétszakadásakor a kirobbanó Csurka–Antall-konfliktus látszólagos ürügye az ukrán–magyar alapszerződés volt. Gyurcsány Ferenc számára a népszavazás lehetőség volt arra, hogy megmutassa, Orbán Viktor legyőzhető. 1996-ban Orbán a jobboldal egységét, az MDF, a kisgazdapárt és a Fidesz koherenciáját az alapszerződés vitájában tudta megteremteni, amikor történeti távlatba emelte, hogy vajon az alapszerződés megoldja-e a kisebbségek problémáit és Trianon kérdését.
A magyar politikában, s ez akár a jelenlegi, a határon túliak állampolgárságának elnyerését könnyítő és kiterjesztő jogszabályra is vonatkozik, általában valamilyen más politikai folyamatnak van alárendelve, valamilyen pártpolitikai érdekharc áll a magyar kisebbségek adott ügyének, problémájának a felvetése mögött – summázza a kérdés aktuálpolitikai jelentéseit Bárdi Nándor.
Udvardy Zoltán
MNO.hu

Túlléphető, mint a boszorkányüldözés
Egyetemi hallgatók véleménye a trianoni békeszerződésről
A magyarságra mért súlyos csapásnak tartják a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók a trianoni békeszerződést, de a múltba nézés helyett a tények elfogadását és az élhető jövő építését előbbre valónak tekintik. Lapunk több Kolozsváron tanuló másod- és harmadéves egyetemi hallgatónak tette fel a kérdést: mit jelent számára Trianon. A válaszokból készült az alábbi összeállításunk.
László (székelyföldi):Többnemzetiségű államot képtelenség egyben tartani Európában, különösen, ha a vezető etnikum intézményesen elnyomja, vagy tudomást sem vesz a számos és népes kisebbségről. Pofon, gyomorba rúgás volt ez a magyarságnak. A térképen ceruzával játszadozó, határt húzó kezek, bármennyire is azt állították, nem tisztán etnikai szempontok szerint húzták a határokat. Trianon elsősorban nem a területeket követelő államok, netán a nagyhatalmak bűne, inkább a magyar külpolitika legszégyenletesebb és legmaradandóbb kudarca. Számomra felfoghatatlan, hogyan mondhattak le küldötteink különösebb ellenállás nélkül tisztán magyarlakta területekről, amikor a feldarabolás elsősorban a népesség etnikai hovatartozása alapján történt. El kellene feledni, besöpörni a szőnyeg alá? Lehetetlen. A revízió szóval haboztatni a szánkat? Badarság. Legyen elég annyi, hogy nagyon fáj.
Csaba (mezőségi):Trianon legfőképpen a megosztást, az anyaországtól való elszakadást jelenti. De a fájdalmas területi elszakadás pozitívumként is felfogható. Trianon után mindenki attól félt, hogy a megcsonkított Magyarországon kívül eső terültetekről eltűnnek a magyarok. Ez a félelem adott erőt a határon túli magyarok számára a fönnmaradáshoz a viszontagságos körülmények között, s ahhoz, hogy a magyar kultúrát és a magyar nyelvet jobban megőrizték, mint az anyaországiak. Ha nincs Trianon, a történelmi Nagy-Magyarországhoz tartozó területeken, így Erdélyben is, sokkal nagyobb lett volna az asszimiláció, és meglehet, hogy Trianon nélkül a magyar nyelv lenne a hivatalos Erdélyben, de azt sokkal kevesebben beszélnék, mint manapság.
Tünde (közép-erdélyi):Trianon erőszakkal való elszakítást jelent az anyaországtól. Általa megpróbálták szétszaggatni a nemzetet, és idegenek kezére adták a szülőföldünket. Ha ez nem következett volna be, teljesen másképp fejlődött volna Erdély és az itt élők viszonya. Valószínűleg nem lenne meg az a nemzeti öntudat, ami ma itt egyes helyeken még mindig él.
Szilárd (székelyföldi):Trianonról komplex kép él bennem. Nem szeretem a Nagy-Magyarországos matricákat, a csak piros-fehér-zöld színekben látó embereket, s végképp nem tudok azokkal egyetérteni, akik a Trianon előtti „dicső” állapotot sírják vissza. Az első világháború előtti Magyarországról közel sem mondható el, hogy az „a magyar nemzet országa” lett volna. A soknemzetiségű Magyarországnak közel fele nem is volt magyar anyanyelvű. Mégis elismerem a birodalom létjogosultságát, mert akkor nem a nemzeti összetartozás volt az első, ami egybefogta az országokat. A Trianon-búsulók inkább nacionalista alapokon állnak. Én azonban nem találnám igazságosnak, ha most visszaállítanák a Trianon előtti állapotot. Ugyanakkor igazságtalannak tartom az ország feldarabolásának módját. Tudom, hogy a nagyhatalmak „büntetni” akarták Magyarországot, viszont Európára nézve ezt okosabban is tehették volna. A különböző etnikumok akkor is nagy tömböket alkottak, ezek határmezsgyéire kellett volna jobban odafigyelniük. Azzal, hogy az etnikai tömbökből nagyon pontatlanul lehasítottak, nehéz helyzetbe hozták nemcsak a későbbi Magyarországot és a kisebbségi létsorsba kerülteket, de sokszor magukat a befogadó államokat is, amelyek szintén nem tudtak mit kezdeni az új helyzetükkel. Ma már nem látom „visszacsinálhatónak” Trianont. A régiók Európája talán hozhat az eddiginél jobb megoldást.
Imre (sóvidéki):Trianont akkora csapásnak érzem, amelynek a súlyát az is könnyen megértheti, aki nem magyar. Átgondolatlan, felelőtlen politikai döntésnek tartom, amely Közép-Kelet-Európát mindenestől felforgatta. Magyarként érzékenyen érint, mert 90 év távlatából is úgy érzem, hogy személyesen is sokat vesztettem általa, de a legnagyobb átka a demográfiai torzulás volt. Igen, „kisebbség” volt a magyar már akkor is a saját Nagy-Magyarországában, de ezt nem így kellett volna megoldani. A kedvezményezettek is szembesülnek vele, hogy mit jelent nagyarányú kisebbséggel együtt élni. S nem valószínű, hogy örülnének, ha az országukat feldarabolnák. Trianon a 20. század Mohácsát jelenti szerintem: hatalmas csapás, századok kellenek, amíg magunkhoz térünk. Csak lesz-e akkor valaki, aki még magához térhet? Tulajdonképpen a kezünkbe nyomtak egy kötelet és szabadon engedtek egy végtelen erdőben: élj meg valahogy!
Boglárka (székelyföldi):Trianon jelentése számomra az évek során sokat változott. Először a családomban hallottam róla, még kisgyermekként. Akkor valami múltban történt nagy tragédiaként élt a fejemben. Úgy értettem, Trianon az oka, annak, hogy románul kell tanulni, és annak is, hogy „szegénységben” élünk, miközben Magyarország valamilyen tejben-vajban fürdő elérhetetlen ígéretföldje volt. Amikor tanultam is Trianonról, és jártam már Magyarországon, nem volt ennyire szélsőséges bennem a viszonyulás a témához. Ma már, ha ezt a szót hallom, eszembe jut a régi Magyarország-térkép, amit a régi filmhíradókban lehetett látni, ahogy széthullik darabjaira. Ugyanakkor a valahová tartozni problematikája kikerülhetetlenül él bennem. Ott van az emberben, már-már genetikailag kódolva a keserűség. Van azonban jó oldala is Trianonnak: szerencsésnek tartom magam, hogy erdélyiként egy kulturálisan sokkal ingergazdagabb környezetben nőhettem fel, és székelyként – magyarságom mellett – van egy plusz identitásom, ami attól értékesebb, hogy küzdenünk kell a megőrzéséért.
Gábor (közép-erdélyi):Trianon számomra csak történelem. Mivel multikulturális környezetben éltem, nem érzem olyan súlyosnak Trianont, mint ahogy azt mások esetében látom-hallom. Tudomásul veszem azt, hogy ez egy tragédia a magyar nemzet számára, azonban nem élem meg tragédiaként.
Noémi (közép-erdélyi):Számomra Trianon ugyanúgy a történelem sötét, de feldolgozható, túlléphető pillanata, mint például a boszorkányüldözés. Készen kapott és megváltoztathatatlan örökségemnek tekintem, és fontosnak tartom, hogy minden magyar – de román, osztrák, szlovák stb. – iskolás idejekorán megtudja és megjegyezze, mi történt Trianonban 1918-ban, és milyen hatással van ez az ő életére. De túlzásnak tartom a békeszerződés nemzeti tragédiaként történő besorolását, ugyanúgy, ahogy értelmetlennek tartom puszta megfogalmazását is annak, hogy Trianont vissza kellene vagy lehetne fordítani. Amikor a Föld bármelyik pontja néhány órás repülőúttal elérhető, vagy amikor egy alkalmazott akár több földrésszel arrébb bejegyzett cégnek is dolgozhat, azon morfondírozni, ha a történelem másképp alakul, ma esetleg egy országhatárral odébb élhetnénk, számomra egyszerűen idejét múltnak tűnik.
Tímea (északkelet-erdélyi):Trianon, mai szemekkel nézve is Magyarországnak, saját hazánknak a feldarabolása. Azt is el lehetne mondani, hogy az országnak a mohácsi vész után ez volt a legnagyobb érvágása. Mindenképp igazságtalan megoldás volt, mert nem vették számba az emberek véleményét. A nagyhatalmak döntötték el, hogy mi legyen, mi jó a népnek vagy mi nem. Emiatt rengeteg magyart kiszorítottak az anyaországból. Ma, olyan országok, mint például Románia, Szlovákia, Szerbia olyan területekkel büszkélkednek, amik nem is az övék, de ugyanakkor félnek is attól, hogy netán Magyarország visszakövetelje azokat.
Zsuzsa (székelyföldi):Mivel beleszülettem a Trianon utáni állapotba, nehéz elképzelnem milyen is lenne az életem, ha meg sem történt volna. Magyarságom miatt természetesen negatívan és szomorúan tekintek Trianonra. Egy olyan „csapásra”, amely megváltoztatta Erdély arculatát, jövőjét. Röviden, számomra Trianon egy szakadást, törést jelent. Elszakadást az anyaországtól, a teljes jogú magyar identitástól és talán egy élhetőbb jövőtől is. De lehetőséget is jelenthet, amelyet ha megtanulunk, a hasznunkra fordítani, akár jó dolgok is kisülhetnek belőle. Mert Trianon által egy nyelvvel és egy kultúrával lettem gazdagabb, tudom mit jelent az, ha valakit származása miatt néznek le. Meg tanultam jobban küzdeni, s igyekezni annak érdekében, hogy bebizonyítsam: igenis képes vagyok rá. Úgy érzem, tágabb a látóköröm, és nyitottabb a világ fele. Fontosnak tartom, hogy a jelenünket a javunkra fordítva igyekezzünk jobb jövőt felépíteni, és ennek egyetlen megoldása az, ha elfogadjuk a múltban történteket, mivel változtatni úgysem tudunk rajta, és a jövőbe tekintünk, nem pedig hátra.
Zsolt (székelyföldi): Számtalanszor elgondoltam már, hogy milyen lehetett anno „a magyarvilág”, s magam előtt láttam már többször is egy jelenkori magyar világot. Egy olyan időt, amikor magyarul szólhatunk az üzletekben a kiszolgálólányokhoz, ügyeink elintézésekor bátran használjuk az anyanyelvünket stb.. Amikor nem mi vagyunk a kisebbség, nem minket próbálnak felőrölni, hanem a mi kultúránkhoz igazodnak a társaságunkban élő népek. Trianon hallatán mindig felébredek ebből az álmomból, egyszóval ezt jelenti nekem Trianon, a realitást.
Noémi (partiumi): Számomra Trianon azt jelenti, hogy az anyaország helyett egy másik országban élünk. Ez nem feltétlenül csak negatívumokat hordoz magában, így egy nyelvvel többet tudunk, két ország történelmében vagyunk érintettek, és két nemzet szokásait ismerjük közelről. Ráadásul Nagyváradon nem érzékelhető olyan magyarellenesség, mint azokon a helyeken, ahol a magyar lakosság nagyon kis százalékban él. Negatívum persze több van, hiszen így kisebbségben élünk, tűrnünk kell az esetleges magyarellenes megnyilvánulásokat és az arra irányuló kísérleteket, hogy asszimilálják az erdélyi magyarokat. A legfőbb hátrány, úgy gondolom, mégis az, hogy egy nemzet ketté lett szakítva. Vagyunk mi, erdélyi magyarok – és a magyarországi magyarok. Legalábbis így véli az utóbb említettek nagy része. Lásd a 2004-es népszavazást, amikor megtagadták, hogy a kisebbségben élő magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot is. Így a románok szemében hazátlanok vagyunk, magyarországi társaink szemében pedig románok. Most, hogy megkapjuk a magyar állampolgárságot, főleg az idősebb nemzedék és a kommunizmusra még élénken emlékezők fogják ezt igényelni, a fiatalabb korosztálynak már nem biztos, hogy olyan nagy jelentőséggel bír.
(folytatjuk)
A magyarságra mért súlyos csapásnak tartják a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók a trianoni békeszerződést, de a múltba nézés helyett a tények elfogadását és az élhető jövő építését előbbre valónak tekintik. Lapunk több Kolozsváron tanuló másod- és harmadéves egyetemi hallgatónak tette fel a kérdést: mit jelent számára Trianon. A válaszokból készült az alábbi összeállításunk.
Anna (közép-erdélyi):Hogy nemzeti tragédia-e Trianon? Bizonyára. De kilencven évvel a történtek után már nem tudom a súlyát igazán átérezni. Itt születtem, ilyen körülmények között ismertem meg Erdélyt és Magyarországot. Történelmi tényként fájó érzés Nagy-Magyarország térképét darabokban látni, ennek ellenére nem tudok úgy gondolni rá, mint ami valamikor újra egy nagy egész lesz. A területi elcsatolások következményeként nemzeti kisebbségben születtem, román többségű környezetben élek, és ez sokat segített abban, hogy másokat toleráljak, tudjam, milyen fontos az, hogy anyanyelvemen tanulhatok. Azzal, hogy egymás mellett élünk, és mi vagyunk kisebbségben, ránk erőszakolták a román történelem, a román nyelv tanulását. Eleinte talán én is lázadtam, de most már úgy gondolom, hogy egy nyelvvel többet tudok, a dolgokra való rálátásom is fejlődött, és sokkal érzékenyebb vagyok más kisebbségek nehézségeire is. Ezek mellett pedig kihívásnak érzem azt, hogy a kisebbségre ható nyomások ellenére is ápoljam és tovább adjam a magyar nyelvet, a magyar szokásokat. Mindezeket úgy, hogy azt is megtanítsam: a másik kultúrát is tiszteletben kell tartani, meg kell ismerni, és el kell fogadni.
Anita (székelyföldi): Trianon következményeit a mai napig magunkon viseljük, örökre megváltoztatta a magyar nemzet képét. Viszont nem látom túl sok értelmét azoknak a vitáknak, amelyek egy 90 évvel ezelőtti döntés igazságtalanságán rágódnak. Ami volt, elmúlt, az időt sajnos nem tudjuk visszaforgatni. Ahelyett, hogy a múlt igazságtalanságain búslakodunk, inkább a jelenre kellene összpontosítani. Persze, ez nem jelenti azt, hogy felejtsük el. Ismernünk kell a történelmet, hogy tanulhassunk belőle és emlékezzünk. Mert emlékeznünk kell arra, hogy valamikor egyazon ország lakói voltunk, és nem lenne szabad lenézni azokat, akik Trianon után egy másik országhoz kerültek. A múlton nem tudunk változtatni, de azon igen, hogy most hogyan élünk, hogyan gondolkodunk. Trianon mindenképpen szomorú esemény a magyar nemzet számára, ugyanakkor rengeteg körülötte a mítosz, nem is szeretnék nekikezdeni fejtegetni, hogy mi volt. Ennyi év távlatából nehéz megállapítani, hogy mi az igazság, ezért inkább a jelenünkre összpontosítsunk, mert azon még változtathatunk, és próbáljuk meg a legtöbbet kihozni belőle.
Eliza (dél-erdélyi):A vérem sem kezd pezsegni, és nem leszek ideges sem, ha a Trianon szót hallom. Tudom, hogy a magyarság megalázását jelentette, de nem érzem szükségét, hogy ezt folyamatosan hangoztassam. Meggyőződésem, hogy Erdély előnyösebb helyzetben lenne ma, ha nem csatolják Romániához – mondjuk gazdasági és építészeti örökségének megtartásának szempontjából. Magyarországnak ez volt a büntetése, hogy a háborúban a rossz oldalt választotta. Trianonra nagyon jól talál a híres dalszöveg: „The winner takes it all”. Ez nem azt jelenti, hogy tetszik, ami akkor történt, hanem azt, hogy ez mindig így volt: aki nyer, az nyer, és aki veszít, el kell hogy tűrje a veszteséget, és meg kell hogy békéljen vele. Én meg vagyok békélve a helyzettel, és nem tudom megérteni, hogy mások, sokan, képtelenek erre. Ugyanakkor felháborít, hogy sok ember Trianont kifogásnak és oknak tartja arra, hogy a románokat megszólja, utálja. És persze Trianon még mindig hatékony eszköz a politikai befolyás és népszerűség növelésére. Nekem mindig Sophia Coppola Marie Antoinette című filmje jut eszembe Trianon hallatán, mert abból tudtam meg, hogy a trianoni kastély volt egyike a sok ajándéknak, amit Antoinette férjétől kapott. És én nagyon szeretem ezt a filmet.
Henrietta (székelyföldi):Trianon sokaknak az, amire Juhász Gyula azt mondta: „Nem kell beszélni róla sohasem/De mindig, mindig gondoljunk reá”. Pedig Trianon az, amiről beszélni kell. Trianon miatt nekünk, magyaroknak nincs okunk lehajtott fővel járni – ez nem a mi szégyenünk! De azt hiszem, Európa szégyene a máig elodázott bocsánatkérés. Mégis Trianon az, amiért soha nem lehet bocsánatot kérni. Azért, hogy egy tollvonással 2 millió magyar jutott Romániának, 1 millió Csehszlovákiának, félmillió Jugoszláviának. Mint ahogy soha nem lehet megmagyarázni, hogy egyik napról a másikra miként lesz minden harmadik magyar idegen állam polgárává. Mint ahogy nem létezik felmentés egy ország gazdasági ütőerének elvágásáért, a közigazgatási és magántulajdon-határok önkényes, botrányos átrajzolásáért. Mert nincsen bocsánat arra, hogy egy ország testébe belevágva magyarok tömegét választották le örökre, visszafordíthatatlanul róla. Ez mind Trianon: egy aljas és ostoba béke, amely így kimondva is szörnyű. Ugyanakkor Trianon az az érzés, amiről a világon alig tudnak, amiből nem éreznek át semmit, amit lehetetlen megértetni bárkivel is. Trianon az, amikor én egy amerikainak, japánnak magyarázom, hogy magyar nemzetiségű román állampolgár vagyok. Vagy amikor Budapesten megkérdik, hogy én hol tanultam ilyen jól meg magyarul. És az is Trianon, amikor magyar igazolvány szükséges ahhoz, hogy magyarnak ismerjenek el. Trianon még ma is tart. Nem lezárult, nem túlléphető történelem. Az is lehet, hogy 90 év távlatából az igazán megmagyarázhatatlan tragédia nem az, ami akkor történt, hanem ami, azóta. Ha már a világ nem akar tudni róla, akkor szerintem nem árthat, ha mi tisztában vagyunk múltunkkal. Ne csak azt tudjuk, hogy volt egy március 15. és egy augusztus 20. Mert ha ezek történelmünk ünnepnapjai, és számon tartjuk őket, akkor június 4. egy keserves hétköznapja ennek a történelemnek, de attól még létezik. Ha igaz az, hogy a történelem megismétli önmagát, akkor Trianon tanulsága: jobb, ha a tragédiákat nem utólag siratjuk, hanem megelőzzük.
Zsolt (székelyföldi):Trianon, amikor ez a szó egy asztaltársaságnál elhangzik, engem mindig kiver a víz. Ezt az eseményt mindenki a saját javára próbálja fordítani, így a Jobbik, de ugyan úgy a Fidesz is. Hallottam, hogy június 4-ét emléknappá nyilvánították. Az ilyen populista húzások miatt megy el a kedvem attól, hogy az évfordulóra emlékezzem. Pedig emlékeznem, elgondolkoznom kellene azon, hogy milyen is lenne az életünk, ha akkor nem a nagyhatalmak döntik el a sorsunkat.
Attila (székelyföldi):Érdekes ez a Trianon-téma, mifelénk sok fiatal rocker hajtogatta, hogy vesszen Trianon, s ez több helyen is fel volt firkálva a falakra. Még ma is fel vannak háborodva az emberek, ha meghallják ezt a szót. Számomra nem annyira felháborító. Természetesen, nem értek vele egyet, de nem viselkedek szélsőséges nacionalista módra. Ami megtörtént, az megtörtént. Csak egy dolog piszkálja a csőröm: hogy a „négy nagy”, az olasz, az angol, az amerikai és a francia miért szabta meg a békefeltételeket anélkül, hogy a magyar érveket figyelembe vették volna? Apropó francia: egyik ismerősöm egyszer azt mondta, hogy magyar ember soha nem vesz francia autót. Gondolom, ezért mondta... Mindenesetre a Magyar Királyság megcsonkítása nem tett jót az embereknek, de ez már a múlté, lehet lenyugodni, beszüntetni a provokatív weblapokat. Ma már ott tartunk, hogy elfogadták a kettős állampolgárságot, mindenki mehet a dolgára, idáig is megtehették az unión belül. Legfeljebb nem fogják az embert lecigányozni, oláhozni – vagy hasonlók.
T. Sz. Z.
Szabadság (Kolozsvár)

Szórványkonferencia Hunyad megyében - Megismerni egymást
Omladozó templomok, etnikai leépülés, vagy építkezés is életkedv: mi jellemzi jobban az erdélyi szórványmagyarságot?
A hétvégén szervezett háromnapos Hunyad megyei konferencián a különböző szórványvidékekről és a tömbvidékről érkezett újságírók, közösségszervezők erről szereztek helyszíni tapasztalatot.
Noha ellentmondásosnak hangzik, Hunyad megyében a leépülés és az építkezés párhuzamosan zajlik, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványkonferencia házigazdája. 1992-ben még 35.000 magyar élt a megyében, mára olyan 20.000 körül lehetnek. A drasztikus fogyás ellenére 20 év alatt Déván megépült a Téglás Gábor iskola, Vajdahunyadon a magyar ház, a Böjte Csaba atya által működtetett Szent Ferenc alapítvány keretében több száz gyerek részesül magyar nevelésbe, számos civil szervezet alakult, magyar napilap jelenik meg, s a magyarság politikai súlya (EP-képviselet és magyar prefektus) is jelentős. Egyszóval az évszázadok óta szórvány Hunyad megyei magyarság megmaradásának sosem voltak ilyen szilárd alapjai az utóbbi évtizedekben. 20 év alatt komoly eredmények születtek, hangsúlyozta pénteki dévai nyitóbeszélgetésen az EP-képviselő.
A helyzetet megerősítette Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője: Brassó környékén olyan 50.000 magyar él, még sincs iskolaközpont, sem magyar ház, mint Déván, illetve Vajdahunyadon. A sajtó azonban a Barcaságban is fontos szerepet játszik a magyarság megmaradásában, tulajdonképpen átvette a szépirodalomtól a nyelv tisztasága fölötti őrködés és a nemzeti öntudat megerősítésének szerepét, ismertette tapasztalatát a nagy múltú brassói újság főszerkesztője.
A tömbvidék szemében a szórvány jóformán ismeretlen, az ottani sajtóban inkább kuriózumként szerepel, ha egyáltalán szerepel, mondta Karácsonyi Zsigmond, a MURE elnöke. A szórványközösségek sajtója ismeretlen, noha az internet terjedésével remélhetőleg e téren is javul a helyzet. Mindenesetre a szórványban megjelenő magyar újságok helyzete sokkal mostohább, mint a tömbvidékieké, mindenekelőtt az anyagi nehézségek és az emberi erőforrás korlátozottsága miatt.
Szabó Csaba, aki kolozsvári létére évek óta a szórvánnyal foglalkozik viszont a lehetőségek kihasználása mellett foglalt állást. Sok helyütt nincs közösség-szervező, emiatt például Fogarason (Brassó megye) megszűnt a magyar oktatás, noha 76 gyerek volt. Szerinte ezt a szerepet az RMDSZ kellene fölvállalja, s a magyar államtól is hatékonyabb szórványápolást várna el. A Szeben megyei példával támasztotta alá álláspontját, ahol erőteljes német támogatásnak köszönhetően a német oktatás virágzik, közel 10-szer több gyerek jár német iskolába, mint magyarba, noha a magyarság 2,3-szor népesebb.
Jogos-e ölbe tett kézzel várni, amint az RMDSZ, vagy Budapest megoldja a szórvány gondjait, vagy inkább alulról kell építkezni? A szamosújvári (Kolozs megye) példa egyértelműen az utóbbira utal. 20 év alatt Bécsi-Balázs Attila, a TÉKA alapítvány elnöke felvirágoztatta a mezőségi magyarságot, gyakran a válaszúti Kallós Zoltán alapítvánnyal karöltve. Összeszedtek a szórványfalvak gyermekeit, s magyar oktatást biztosítanak számukra, bentlakást és étkezést, állandó jellegű kulturális programokat szerveznek, kirándulásokat, táncházat, sőt még felnőttképzést is. Több, mint 650 gyereknek és felnőttnek, derült ki Bécsi-Balázs Attila szombati vajdahunyadi előadásából. Amely távolról a legnagyobb elismerésnek örvendett a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, zilahi, brassói, temesvári, székelyudvarhelyi és Erdély más tájairól összegyűlt vendégek körében. A szamosújvári TÉKA alapítvány ugyanis ugyanazt végzi, mint Böjte Csaba atya Szent Ferenc alapítványa, csakhogy kizárólag civil alapon. Hogy miből teremti össze a havi félmilliárd régi lejt, amennyibe csupán a gyerekek oktatása és ellátása kerül? Bécsi-Balázs Attila leszögezte, hogy nemcsak a Communitas alapítvány és Budapest létezik, számos külföldi pályázati lehetőség is van. A TÉKA például Norvégiából is kapott pénzt, pályázatok révén. Jelenlegi fő tervük egy önálló magyar iskolaközpont felépítése Szamosújváron, amely 3 millió euróba kerül, s amely a dévai Téglás Gábor iskola példájából inspirálódott, hangsúlyozta Vajdahunyadon Bécsi-Balázs Attila. A pénteki dévai megnyitó után ugyanis a szórványkonferencia Vajdahunyadon, a magyar házban folytatódott.
Noha a szamosújváriak előadása volt a legfelemelőbb, a kölcsönös megismerkedés mellett a fő cél a Hunyad megyei magyarság bemutatása volt. Az egész Erdélyből jött vendégek meglátogatták a vajdahunyadi kastélyt, a dévai várat, a Téglás Gábor iskolát, a Szent Ferenc alapítványt, majd szombaton délután Dézsi Attila prefektus fogadta őket a vármegyeházán. Amelynek impozáns dísztermében csak zengett a magyar szó: ilyesmi se fordult elő már régóta. Az ottani kötetlen szabad beszélgetésen az egyre meghatottabb vendégek újabb belátást kaptak a Hunyad megyei magyarság életébe, 20 év alatt elért eredményeibe.
A három napos rendezvény bizonyára rövid volt a Hunyad megyei magyarság alapos megismeréséhez. Mindenesetre hasznos volt, mivel az előadások, a látogatások és a szabad beszélgetések nyomán a szórvány mellőzésére hajlamos kolozsvári, marosvásárhelyi és székelyföldi újságírók és közösségszervezők számára a Hunyad megyei – és általában a szórvány – ügye immár nem közömbös. Sőt, a háromnapos tapasztalat révén sokan szívükön viselik.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Harag nélkül
Most lenne nyolcvanöt éves, de már huszonöt éve nincs közöttünk. Rendező volt, színész, pedagógus és értelmiségi. Öröksége képzeletbeli dobozokban várja a színház számára kedvezőbb időket.
Bihar megyében, Margittán született 1925. június 4-én. 1944-ben családjával együtt Auschwitzba deportálták. Szüleit és két öccsét veszítette el, családjából még egy fénykép sem maradt. 1945-ben visszatért Nagyváradra, és a következő esztendőben a kolozsvári Színművészeti Akadémia hallgatója lett. Az első végzős évfolyamon végzett, többek között Lohinszky Loránddal, László Gerővel. Játszott Kolozsváron, majd rendezői diplomát szerzett, mert, mint mondta, a színpadon állva is szívesebben figyelte a többiek játékát. 1953- ban egy végzős színészévfolyammal Nagybányára ment, ahol létrehozták a magyar színházat. Hét év színházigazgatás után keresőútra indult, mely Ploiesti-től Újvidékig, negyedszázadon át tartott. Rendezőként a realizmusból indult ki, és folyamatos munka, keresés, kísérletezés nyomán jutott el oda, amit ma a színháztörténet meghatározó mérföldköveként a "Harag- féle színházként" emlegetünk. Reménytelen kísérlet pár szóban elemezni, hogy mit is rejt a megnevezés. Tény, hogy kitörés volt a megfeneklett realizmusból, autonómiát biztosított a díszletnek, a zenének, a koreográfiának, a színészi játéknak. Az irodalmi szöveget a színpad szolgálójának tekintette. Ugyanakkor számos erdélyi magyar szerző művét segítette a színpadra: Páskándi, Csiki, Székely, Sütő, Nagy, Bajor… Sütő András írta egy helyen: ,,Harag a gondolat és látvány egységét keresi. Csodálatos egyensúlyérzékkel vezeti át szerzőjét a magasban kifeszített kötélen, biztonsági háló – az olcsóbb színpadi engedmények hálója – nélkül. Elindulni ezen a kötélen sosem félek vele."
1971-ben Marosvásárhelyen rendezte meg Nagy István Özönvíz előtt című drámáját. Ezzel az előadással talált rá, sok kísérlet után, arra a hangra, stílusra, színházi formanyelvre, amely immár a saját formanyelve lett. Életművét a kitűnő román rendező, Lucian Pintilie a legnagyobbak, Strehler, Brook közé sorolta. Ám a színházi művész alkotásai, a legnagyobbaké is, a függöny legördültével elmúlnak, megsemmisülnek. Európai szintű életművéről két könyv született, Nánay István Budapestről vette a fáradságot, hogy az elenyészőt mégis megpróbálja kötetbe fogni. Hogy ma, amikor diákjaink a "Harag-féle színházról" hallanak, a puszta név mögött felidéződjön a Szerelem főszereplőinek, a Szalay lányoknak a kétségbeesett keringése a Kölönte Zsolt tervezte kongóan üres szobában, vagy Firsz, amint a Harag- életművet 1985-ben kényszerűen lezáró Cseresznyéskert záróképében fogyó erővel veri a színpaddeszkát.
Immár huszonöt év telt el Harag nélkül. Emlékét ma is, és hiszem, hogy még nagyon sokáig, mélységes tisztelettel őrizzük.
Dr. Gáspárik Attila
Népújság (Marosvásárhely)

Gyerekek Trianonról: botrányos?!
Nagyvárad – Most már különösen érdemes megnézni: agresszív, botránykeltő hírverést kezdett a román sajtó annak kapcsán, hogy váradi gyerekek Trianon-tematikájú rajzaiból nyílt kis kiállítás a központban.
Váratlan és akaratlan marketing-segítséget kapott a váradi román sajtótól az a tárlat, amely magyar általános iskolások Trianon-tematikájú rajzaiból áll, s amely Várad után Budapesten, az Országházban lesz majd megtekinthető. Egyes médiaorgánumok ugyanis már a mai megnyitó előtt elkezdték támadni a kiállítást, s az agresszív hírverési kampányt a hivatalos megnyitón is folytatták.
Kekeckedés
Mint már beharangoztuk, az RMDSZ szervezésében olyan gyerekrajzokból nyílt kiállítás az Euro Foto Art galériában, amelyek Trianon-tematikát is feldolgoznak. A rajzversenyen I-IV. osztályosok vehettek részt, a cím és egyben a témamegjelölés ez volt: A magyar nemzet határok nélkül. A munkákból összeállított tárlatot ma nyitotta meg Váradon Tóth István, a galéria vezetője és Biró Rozália, az RMDSZ megyei alelnöke. Épp e napra időzítve azonban megadta a hangot a helyi román sajtó fő nacionalista napilapja, a Crişana, amelyben hangulatkeltő cikk jelent meg az eseményről. A megnyitón megjelent román sajtósok egy része folytatta is a botránykeltést, gyakorlatilag minden vonatkozásba belekötve, onnantól, hogy egyes rajzokon miért szomorúak az arcok, azon át, hogy vajon ki vezette a gyerekek kezét, odáig, hogy miért okítják őket úgymond gyűlöletre. A két tisztségviselő állta a sarat, precízen és következetesen, higgadt érvekkel válaszolt minden tendenciózus kérdésre – amelyek ennek dacára folytatódtak. Mindketten hangsúlyozták, hogy a tárlat nem irányul senki ellen, ugyanakkor teljesen természetes, hogy a magyarok is megemlékeznek történelmük fájó pontjairól is – hiszen a tényeket nem feledjük, az ismereteket igyekszünk átadni gyermekeinknek is. Történhet ez például úgy is, hogy a kicsik rajzverseny formájában találkozhatnakelőször olyan kérdésekkel, mint Trianon.
Biró Rozália kiemelte: 2010-et írunk, méltán várható el toleránsabb hozzáállás, főleg hogy a határok léteznek és maradnak is, ám rajtuk átívelően, nagy képletben kell gondolkodni, mert ez ad helyes perspektívát a jövőre nézve is. Ezzel együtt a történelmi múltat egyáltalán nem kell a szőnyeg alá seperni. Mindezek dacára egyes román sajtósok továbbra is sérelmezték a tárlat összes aspektusát, még a díjnyertes műveket készítő gyerekek egyik tanárát is kérdőre vonták. Akkor is csak támadási felületeket kerestek tovább, amikor a szervezők felhívták a figyelmüket: a tárlatnyitón megjelent gyerekek unják, s egyébként sem azért érkeztek, hogy parttalan politikai és történelmi jellegű vitához asszisztáljanak.
Miből áll?
Maga a kiállítás gyerekszemmel láttatja a magyar nemzetrészek összetartozását, valamint a Trianon okozta helyzetet. Néhány igazán figyelemreméltó, koncepciójában és kivitelezésében is érett gondolkodásra valló rajz is látható. A szervezők nem is titkolták, hogy természetesen a 6-10 éves gyerekek segítséget is kaptak mindehhez, hiszen a történelmi tényekről ismeretterjesztő jelleggel elbeszélgettek velük tanítóik és szüleik, ugyanakkor a rajzok megszületésénél is bábáskodtak.
A kiállítás rövid ideig, azaz e hét végéig tekinthető meg Váradon, az Euro Foto Artgalériában, a December 1. tér 12 szám alatt. Ezt követően Budapestre viszik a munkákat, ahol az Országházban állítják ki azokat.
erdon.ro

Magyar segély Romániának
Nagyvárad – A Körösök Vízügyi Igazgatóság munkatársai átvették a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Hatóságtól azt a segélyszállítmányt, melyet csütörtökön már el is jutattak a Galac környéki árvíz sújtotta területekre.
Pásztor Sándor igazgató honlapunknak elmondta: tíz darab, 1300 liter/perc kapacítású szivattyúról, tíz darab szivócsőről és húsz darab kivezető csőről, két darab, 4 kilowattos áramfejlesztőről, nyolc darab, 2×500 wattos teljesítményű reflektorról (mellyel a gátat fogják kivilágítani), a hozzátartozó 30 méter hosszú kábelekkel együtt, 5.000 darab fáklyáról (a terület megvilágítására alkalmasak) és két nagy darab, hengercsomagolású, árvíz elleni védekezéskor használatos geotextilanyagról volt szó, közel 8 millió forint összértékben.
Különben a romániai Környezetvédelmi Minisztérium a Körösök Vízügyi Igazgatóságon keresztül folyamatos kapcsolatban áll a budapesti székhelyű Országos Katasztrófavédelmi Hatósággal. Baj esetén Debrecenből 1 óra leforgása alatt megérkezik a szállítmány, vámolás nélkül. A közelmúltban az itteni intézmény 200 ezer darab zsákkal támogatta a magyarországiakat, így most tulajdonképpen az anyaországiak viszonozták ezt.
erdon.ro

Hétköznapok a szórványban
A sajtó vagy kiemelkedő rendezvények kapcsán, vagy a halálra ítélt falvak fölötti kesergés okán szokott a szórványról beszélni. A hétköznapokról azonban kevés szó esik, holott a megmaradásért folytatott küzdelem a hétköznapok valósága, amit az emberek komoly munkával vívnak meg. Hunyad azon dél-erdélyi megyék közé tartozik, ahol a lakosság 5 százaléka magyar nemzetiségű, de a földek 25 százalékát magyar nemzetiségűeknek szolgáltatták vissza, ahol számon tartják egymást az emberek, s ahol olyan intézményeket sikerült tető alá hozni, amelyek a magyar és hitbéli oktatást szolgálják. Talán ezért is kapott létjogosultságot az a médiakonferencia, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hívott össze Hétköznapok a szórványban témakörben.
Mit jelent Hunyad megyében magyarnak lenni?
– Trianonról, a magyarság sorsáról a szórványban sokféleképpen lehet megemlékezni, de a legjobb a jövőbe tekintés. Ha a demográfiai alakulást vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy 1992-ben 35.000 magyar élt Hunyad megyében, tíz évvel később már csak 24.000-en voltak, ma 20.000 körüli lehet a számuk. A magyarok számának csökkenése nem bátortalanította el a közösséget, hanem összefogásra késztette. Mit jelent Hunyad megyében magyarnak lenni? Olyan létet, amely három pillérre támaszkodik: az egyházra, az iskolára és a közösségi-politikai pillérre.
Így jöhetett létre a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont – amelynek története egy külön szeminárium anyagát képezheti –, ahol kizárólag magyar nyelvű oktatás folyik. A szórványközösségek kis szavazati arányuk miatt nem kerülhetnek be az önkormányzatba, viszont a közképviseletet kormányzati részvétellel ki lehet egyensúlyozni – mondta Winkler Gyula EP-képviselő, aki hozzátette, hogy tudomásul kell venni, az erdélyi magyaroknak három fővárosuk van: Bukarest, Budapest és Brüsszel, de Bukarestben születnek a döntések, ott szavazzák meg a törvényeket, amelyek kisebbségi sorsunkat meghatározzák.
Ingyenes sajtótermék szórványmagyaroknak
A Szórványközösségeink jelene, sajtó a szórványban, szórvány a sajtóban témában Karácsonyi Zsigmond, lapunk helyettes főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elmondta, hogy a szórványmédia a gazdasági válság közepette fokozott veszélyben van, ami különben a teljes kisebbségi médiára érvényes. Meg kellene találni annak a módját, hogy barátságosabb gazdasági környezet alakuljon ki a közszolgálatiságot felvállaló magyar sajtó számára. A MÚRE elnöke az európai parlamenti képviselő támogatását kérte ahhoz, hogy az írott sajtó támogatási lehetőségeit is felvethessék Brüsszelben.
A szórványsajtó számos problémával küzd, nincs megfelelő periodicitás, nincsenek képzett újságírók, a küldetéstudattal megáldott lármafák kiégnek. A lapokból, az erdélyi szórású központi lapokból sem kel el 150-200-nál több egy-egy településen, ami az érdektelenségnek és az elvándorlásnak tudható be – hangzott el Karácsonyi Zsigmond előadásában.
Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője párhuzamot vont a Brassó és Hunyad megyei szórvány között.
– Annyi magyar ember él szórványban, mint tömbben. Brassó megyében ötvenezer. Azokra a településekre, ahol tíznél kevesebb magyar él, ingyenesen juttatjuk el a Brassói Lapokat, mert a szerkesztőség úgy látja, igénylik a magyar nyelvű sajtót, hiszen a nyelv szent eszköz a magyarság kezében. A szórvány nem életképtelen, nagyon sok helyen értékteremtő közösségekkel találkozni, viszont a sajtóban végként jelenik meg. A fogyás, a veszteség a hangsúlyos. Viszont az is igaz, a magyar gyerekek 25-40 százaléka román iskolába jár – mondta Ambrus Attila.
Ha már párhuzamról beszélünk, meg kell említeni, hogy a Communitas Alapítvány támogatásával megjelenő Hunyad megyei Hírmondót havi rendszerességgel 1500-2000 példányszámban nyomtatják, amit ingyenesen terjesztenek a magyar közösségekben.
Szórványbiztos – lehetséges megoldás
Szabó Csaba a Szórványtengely alapítójaként személyes tapasztalatairól számolt be, felvetve annak lehetőségét, hogy fizetett szórványbiztost kellene foglalkoztatni, amely feltérképezi a szórvány helyzetét, részt vállal a mindennapi gondjaikban. Kolléganőnk, Bodolai Gyöngyi említette, hogy a szórványgondnok intézményét már a negyvenes években működtették a Mezőségen, ennek egyik kiemelkedő képviselője Kövesdi Kiss Ferenc volt.
Ami a magyar és szász szórványközösség közötti párhuzamot illeti, Szabó Csaba arra is kitért, hogy a németek tudatosan és csendben végzik a szórványmunkát. Szeben megyében, ahol 6500 szász és 15.000 magyar él, 76 német és csupán 8 magyar óvodai csoport alakult, 6 magyar és 36 német líceumi osztály működik. Fogarason például eltűnt a magyar iskola és senkinek sem fontos, hogy a magyarság szempontjából ne elesett bástyaként jelenjen meg a város.
Szamosújvár – a jó példa
A Vajdahunyadi Magyar Házban a szamosújvári Téka Alapítvány tevékenységét mutatta be Balázs Bécsi Attila, aki többször hangsúlyozta, hogy a szórványstratégiák kidolgozásakor a jól működő modelleket kell követni. Míg a tömbmagyar közösségekben a civil szervezetek szakosodnak, addig a szórványban az egész közösség problémáit fel kell vállalniuk. A hatékony működéshez viszont szakszerű megközelítés, több éven át tartó építkezés szükséges. A szamosújvári Téka Alapítvány köré szervezett szórványközpont 18 éve épül, ami táncházból nőtte ki magát. – Az egyszemélyes intézmények nem működőképesek. Ma már a tanítványaim a munkatársaim, jól meghatározott feladatkörrel. Mindig akkor léptünk tovább, amikor volt képezett ember, aki dolgozzon. Így működhet hatékonyan a szóványkollégium, ahol száz gyerek részesül magyar nyelvű oktatásban, akiknek szállást és étkeztetést biztosítunk. Valljuk, nem elég a magyar oktatás biztosítása, hanem igényes, vonzó iskola kell, ahol jó körülményeket biztosítunk és ahol a gyerekek "visszatanulják" a magyar nyelvet. A kollégium olyan szellemi központtá vált, ahol a néptánc- és a népzeneoktatás, a hagyományos mesterségek oktatása és felnőttképzés is folyik – mondta Balázs Bécsi Attila.
Iskola és gyermekotthon – a semmiből
Az újságírók ellátogattak a Téglás Gábor Iskolaközpontba, ahol nyugat- európai színvonalú feltételek között 650 gyerek tanul magyarul. Ebből 200-an a Böjthe atya gyermekotthonából járnak ide. A Szent Ferenc Alapítvány gyerekotthonában, ahol Böjthe Csaba atya távolléte miatt Karda Róbert kalauzolt körbe, megismerkedtünk nevelőkkel, gyerekekkel, s tudomást szereztünk arról, hogy hogyan sikerült Csaba testvérnek visszafoglalnia a kolostort, majd a szomszédos tömbházlakásokat egyenként megvásárolnia, hogy a dévai központból kinőjön a 2000 gyereket nevelő erdélyi intézményrendszer.
Látogatóban a megyeházán
A konferencia résztvevőit fogadta Dézsi Attila prefektus is, aki a megye főbb gondjairól, a munkanélküliségről, a Zsil-völgyi turisztikai projektről beszélt.
A dél-erdélyi magyar közösség építi jelenét, tervezi a jövőt. Az intézményépítés időszakát túllépték, sikerült megerősíteni a közösséget, most a fenntarthatóságra kell összpontosítani. A stratégiai megközelítés lenne időszerű, akár kollégiumi rendszerekről, akár a magyar házak rendszeréről van szó – összegzett Winkler Gyula.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Nyárádszereda várja a kertészmérnökjelölteket
Tizennyolcadik alkalommal indul I. évfolyam a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara nyárádszeredai kihelyezett tagozatán, ahova 50 helyre lehet jelentkezni. Beiratkozás: július 19 – július 31., naponta 11- 17 óra között, a nyárádszeredai művelődési házban. Beiratkozási díj 150 lej, amely tartalmazza az Oktatási Minisztérium A és B nyilvántartási lapjának 6000 Ft ellenértékét is.
Szükséges iratok: – érettségi bizonyítvány és a jegyeket tartalmazó melléklet fénymásolata (Foaia matricola); – születési bizonyítvány fénymásolata; – házassági bizonyítvány (névváltoztatás esetében); – személyazonossági bemutatása – 2 db 3 x 4 cm-es fénykép; – külön lapon lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, születési dátuma, édesanyjának leánykori neve (vezeték- és keresztnév).
Felvételi vizsga nincs. Túljelentkezés esetén az érettségi vizsga eredménye s a jelentkező tetszés szerinti választása alapján a biológia-, kémia- vagy matematikajegy figyelembevételével állapítjuk meg a bejutottak sorrendjét.
Az oktatás időtartama 7 félév, az utolsó a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése.
Az oktatás kéthetenként zajlik, péntek déltől vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Magyarországon egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Az I. évesek szeptember második felében Budapestre utaznak a Corvinus Egyetemre, ahol ünnepélyes keretek között az egyetem polgáraivá avatják őket. Az útiköltséget ezen egyszeri alkalommal a hallgatók fedezik. A magyarországi ellátmány (koszt és szállás) nem a hallgatókat terheli.
A teljes tananyagot a hallgatók, tanulmányuk befejezésekor vagy távozásukkor visszatérítendő garancia lefizetésével,díjmentesen kapják, az egyes félévek illetve tanévek végén visszaszolgáltatási kötelezettséggel. A távolról járó hallgatók részére a hétvégi konzultációk alkalmával a szállás családoknál biztosítható, térítés ellenében. Az oktatás támogatására a hallgatók félévenként 225 lejt fizetnek. Jó tanulmányi eredményt elérő hallgatóink a félévek végén tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, a nehéz anyagi helyzetűek pedig szociális segélyt kapnak.
Felvételre jelentkezhet minden magyarul tudó román állampolgár, életkortól függetlenül, aki középiskolai végzettséggel rendelkezik, a már gazdálkodó, kertészkedő személyek is jelentkezhetnek. A jó felkészülést a legújabb szakkönyvekkel, jegyzetekkel bőven ellátott könyvtár, valamint a kiváló hazai és budapesti oktatók lelkiismeretes, céltudatos szigora biztosítja.Végzettjeink a Budapesti Corvinus Egyetem diplomáját vehetik kézhez, amelyet az EU valamennyi országában elismernek, és amely egyenértékű a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyetemének kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomájával.
Jól képzett, idegen – elsősorban angol – nyelveket is tudó végzettjeink iránt egyre nagyobb a kereslet, és jó tudni, hogy a különböző pályázati úton megszerezhető támogatások elnyerésénél fontos szempont a pályázó felsőfokú szakvégzettsége.
Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető
Népújság (Marosvásárhely)

Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Németh Zsolt Bukarestben
Az Orbán-kormány beiktatása óta ma először lesz román-magyar diplomáciai tárgyalások színhelye Bukarest. Erre Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár romániai látogatása ad alkalmat. A magyarországi politikus Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral találkozik a román fővárosban és Markó Béla kormányfő-helyettest is felkeresi hivatalában.
A Németh–Mazuru tárgyalások központi témája várhatóan a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló törvény alkalmazása lesz, miután a román külügy korábban közölte: részletesen szeretne tájékozódni a jogszabályról.
Ennek érdekében a román külügyminisztérium pontosításokat kért Budapesttől, mielőbbi tárgyalást kezdeményezett a magyar féllel, a szenátus külügyi bizottsága pedig a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti diplomácia arra kíváncsi, hogy a magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak. Mindez abból a válaszból derül ki, amit a román külügy a Mediafax és a Rador hírügynökségek érdeklődésére adott a témában.
A tárca azt is jelezte: a román fél teljes mértékben kész a nyílt párbeszédre ebben az ügyben. Mint ismert, a román külügyminisztérium mindeddig nem foglalt hivatalosan állást a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban. Korábban azonban Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke kijelentette: Budapest „etnikai alapon készül állampolgárságot adni az ország határain kívül élő magyaroknak”, ami ellentétes a nemzetközi joggal.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Új Közép-Európát építene Magyarország
A következő hetekben-hónapokban kézzelfoghatóvá fog válni az a nemzeti fordulat, amelyet az új magyar kormány fontosnak tart a nemzetpolitikában, és amelyet megelőlegezett a kettős állampolgárságról, valamint a nemzeti együvé tartozásról szóló törvény – jelentette ki a Krónikának tegnap Németh Zsolt, miután Bukarestben megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, kormányfőhelyettessel.
A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna-stratégiában részt vevő 14 ország külügyminiszterének konstancai találkozóján vesz részt, és ebből az alkalomból ellátogatott a román fővárosba is. A fideszes politikus elmondta: a második Orbán-kormány új közép-európai koncepciót terjeszt elő, amelynek lényege a térség országai közötti együttműködés elmélyítése és intenzívebbé tétele, új Közép-Európa fölépítése.
„Ennek a kooperációnak nem célja, hogy negatív szándékkal lépjen fel akár kelet, akár nyugat irányában, hanem az az értelme, hogy kiaknázza a közép-európai országok együttműködésében rejlő, az itt élő polgárok jövője szempontjából szerteágazó lehetőségeket” – húzta alá Németh Zsolt, aki szerint a Duna-stratégia megalkotásának kérdése jelentős makrorégiós fejlesztési lehetőségeket hordoz. Hozzátette: Lengyelország mellett Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Romániának, hiszen ezzel a két, magát középhatalomnak tartó országgal való együttműködésnek döntő jelentősége van a közép-európai építkezés szempontjából.
„Üdvözöljük, hogy Bukarest is stratégiai partnerség megteremtésében gondolkodik, készen állunk tartalommal megtölteni ezt a partnerséget” – szögezte le az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, Budapest kész arra, hogy román diplomatákat fogadjon a 2011-es magyar EU-elnökség idején az államigazgatásban, és szeretne olyan román célokat képviselni, mint az országnak a schengeni övezethez való csatlakozása. A politikus kérdésünkre közölte: Budapest a differenciáltság elvére épülő kiegyensúlyozottságra törekszik a magyar szomszédság- és nemzetpolitikában.
E tekintetben különösen örvendetesnek nevezte, hogy szomszédai egy kivétellel megértéssel fogadták az állampolgársági, valamint a Trianon-törvényt, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez a két jogszabály Szlovákia részéről hisztérikus reakciókat váltott ki. „Pozsony viszonyulása nem változtat azon, hogy a szomszédaink differenciáltan és alapvetően pozitívan viszonyulnak a magyar nemzetpolitikai célkitűzésekhez. Románia vonatkozásában azért is jók a stratégiai partnerség előfeltételei, mert a két, budapesti és bukaresti vezető kormánypárt ugyanazon európai pártcsaládhoz tartozik, az itt élő magyar közösséget érintő román magatartás ígéretes, a jelenleg zajló decentralizációs folyamatot messzemenően üdvözöljük, derűlátóak vagyunk az oktatási törvény elfogadása tekintetében is, és bízunk abban, hogy a központosítás leépítése folytatódni fog a székely fejlesztési régió kialakításával” – nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt, aláhúzva: az új budapesti kormány a kétoldalú kapcsolatok terén – mint általában a nemzetpolitikában – hangsúlyosan kezeli a regionalizáció kérdését.
Lapunk kérdésére a külügyminisztérium államtitkára elmondta, az Orbán-kormány nyitott a román–magyar együttes kormányülések folytatására, és reális célkitűzésnek tartja, hogy a következő tanácskozást ősszel megrendezzék. „Bízunk abban, hogy sikerül még inkább tartalommal megtölteni ezeket az együttes kormányüléseket” – jelentette ki a politikus. Németh Zsolt különben megköszönte, hogy a román kormány félmillió homokzsákkal és 50 millió forint gyorssegéllyel segítette a magyarországi árvízkárosultakat.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Kaffka Margitra emlékeztek
Ma 15 órakor a nagykárolyi mesterrészi temetőben kezdődött a Nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság által szervezett Kaffka Margit megemlékezés
A helyszínen az egybegyűltek az úttörő írónő édesapjának, Kaffka Gyulának a sírjánál kezdték meg a koszorúzási ünnepséget, amely 15.45 órakor a Kaffka Margit szülőházán elhelyezett emléktábla körül folytatódott, majd a városközponti zöldövezetben felállított Kaffka Margit-szobor előtt ért véget. A három helyszínen a szervezők mellett a Tiszaújvárosi Kaffka Margit Pedagógus Klub, a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal, a MIK nagykárolyi szervezete és a nagykárolyi Kiwanis Klub helyezték el koszorúikat. Továbbá szavalatok hangzottak el Ninács Barbara, 10. osztályos diák és a tiszaújvárosi Sallai Tiborné előadásaiban.
A megemlékezés a Szent László Közösségi Házban folytatódott egy ünnepi műsorral, amelynek keretében a rendezvény zárásaként a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Szeminárium diákjai, valamint a tiszaújvárosi Kaffka Margit Nyugdíjas Klub is bemutatott egy-egy rövid előadást. Az ünnepi műsorokat megelőzően az intézmény kiállítótermében egy grafikai kiállítás megnyitójára került sor. A tárlatban a Nagykárolyból elszármazott, jelenleg Budapesten élő és alkotó Bihari Beatrix Renáta grafikus alkotásait tekinthették meg az egybegyűltek. Az eseményt a nagykárolyi Collegium régizene együttes reneszánsz muzsikája színesítette.
erdon.ro

Soros uniós elnökség a szórványmagyarokért
„Együtt kell maradni, mert különben baj lesz” – idézte Markó Béla RMDSZ-elnök szavait Csutak István, a szövetség szakpolitikusa egy Budapesten megrendezett fórumon. A fő téma az új magyar kormány programjának „néhány kérdése” volt, de alapvetően a jövő év január 1-jétől esedékes európai uniós soros magyar elnökségről és a Kárpát-medencében élő magyarság helyzetéről esett a legtöbb szó.
Markó Béla idézett szavai akkor hangzottak el, amikor az RMDSZ-elnök Felvidéken a Magyar Koalíció Pártjának kampányolt. Ezzel kapcsolatban Csutak István még egy epizódot felelevenített: amikor a magyarok egyidejűleg Romániában és Szlovákiában is kormánytényező voltak, a pozsonyi kormányfőhelyettes Bukarestbe látogatott, és ebből az sült ki, hogy a végig magyarul folyó megbeszéléseket a tárgyaló felek fordították le – a tolmácsoknak, akik hivatalból voltak jelen.
A Közép-Európai Club Pannonia (KEP) rendezvényén – amelyen jelen volt Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is – Szabó András nyugalmazott nagykövet felvázolta azokat a várakozásokat, amelyek a soros magyar elnökséget előzik meg. Jóllehet az irányító szerepet betöltő országra rendszerint olyan feladatok várnak, amelyek vagy az előző elnökségből (jelen esetben a belgából) öröklődnek át, vagy az új rendszerben együttműködő – az előző és a következő elnökséggel közösen alkotott – trió munkatervéből adódnak, így is nyílik elegendő mozgástér.
Elhangzott: nagy valószínűség szerint a jövő év első felében írják alá Horvátországgal a csatlakozási szerződést, ami azt mutatja, hogy a magyar külpolitika prioritásai elmozdulnak a Nyugat-Balkán irányába. Megkezdődhetnek a tárgyalások Szerbiával, ami Budapestnek nem egyszerűen a szomszédság okán érdeke, hanem azért is, mert Vajdaságban negyedmilliós magyarság él.
„Az Uniónak nincs ugyan kisebbségi kérdésekben egységes állásfoglalása – ismertette a nagykövet –, és ennek egyebek mellett az is az oka, hogy vannak saját nemzetiségi problémái, a soros magyar elnökség mégis megragadhatja a lehetőséget a térséget feszítő gondok enyhítésére.”
Erre a kijelentésre rímelt Csutak azon megállapítása, hogy amikor Románia EU-tagsága szóba került, az itteni magyarság számára nem volt kérdéses, hogy az ügy mellé kell állni. Mert az egységes állásfoglalás dacára a közösségben léteznek olyan mechanizmusok, amelyek garantálhatják a jogok kiteljesedését.
„A budapesti diplomácia is támogatta Bukarest felvételét, de – tette hozzá az RMDSZ szakpolitikusa – nem önzetlenül, hanem azért, hogy ezzel is segítse, támogassa a szórványban élő nemzettársait”. Mivel a KEP egyike a soros elnökséggel kapcsolatban a magyar külügyminisztériummal együttműködő civil szervezeteknek, felvetette, hogy javítani kell a brüsszeli adminisztrációban és diplomáciai karban dolgozók arányain: ha sikerül több romániai alkalmazottat elhelyezni, az azt jelenti, hogy több magyar is lesz közöttük.
Gyulay Zoltán, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nemzetközi Trianon-konferencia
(MTI) – A trianoni szerződés 90. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát tartanak június 10-én Párizsban, a francia szenátus épületében. Az eseményt a Párizsi Magyar Intézet Baráti Köre, a párizsi magyar nagykövetség és a szenátus francia-magyar interparlamentáris csoportja szervezi.
A tanácskozás – amelyen francia, brit, olasz, szlovák, szerb és román történészek mellett magyar részről Romsics Ignác és Ablonczy Balázs tart előadást – Gérard Larcher, a francia szenátus elnökének üzenetével nyílik meg.
A konferencia tudományos szervezője, Catherine Horel francia történész az MTI-nek elmondta: a múlt héten Budapesten – a Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében – megrendezett konferenciához hasonlóan a közönség számára is nyitott, szenvedélyektől mentes, tudományos tanácskozás várja az érdeklődőket: a szakterületük legjelentősebb történészei polémiákon és politikán felüli előadásokat fognak tartani.
A kollokvium fő célja a történész megfogalmazása szerint tudományos elemzését adni egy történelmi ténynek: Trianon ugyanis mára vitathatatlanul történelmi eseménnyé vált, amelyet lehetetlen és irracionális lenne visszacsinálni.
A nap első felében a korabeli nyugati nagyhatalmak álláspontján keresztül azt a folyamatot ismerheti meg a hallgatóság, amely elvezetett a trianoni döntésig. Szeretnénk, ha világossá válna, hogy nem egyedül Franciaország határozott, hanem a többi szövetséges is tevékenyen részt vett a végső döntésben – hangsúlyozta Horel. A francia, brit, amerikai és olasz véleményt elemző előadók között szólal fel Romsics Ignác, aki a trianoni szerződésnek a magyar politikai gondolkodásban betöltött szerepéről beszél majd.
A konferencia második részében az utódállamok: Románia, az egykori Jugoszlávia és Csehszlovákia álláspontját ismerhetik meg a hallgatók a trianoni szerződésről. A kollokviumot Ablonczy Balázs hozzászólása zárja, aki a magyar kisebbségek kilencven évvel ezelőtti megszületéséről tart előadást. Trianon előtt a kisebbségek ugyanis nem magyarok voltak, s a békeszerződés egyik jelentős következménye a magyar kisebbségek problémájának megjelenése az utódállamokban – mondta Horel.
Népújság (Marosvásárhely)

Új minőségű kapcsolatok Romániával
Romániának a magyar nemzetpolitikai döntéseket illető megértő magatartását dicsérte Bukarestben Németh Zsolt. A külügyi államtitkár szerint az új magyar kormány érdemi közép-európai együttműködésre törekszik, amelyben Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek fűzi össze.
A második Orbán-kormány beiktatása óta szerdán tartották az első román–magyar diplomáciai tárgyalásokat Bukarestben és Konstancán. Erre az adott alkalmat, hogy a Duna-stratégiában részt vevő 14 ország külügyminiszterei a fekete-tengeri kikötővárosban találkoztak. Németh Zsolt Bukarestben a magyar sajtó képviselői előtt azt hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány érdemi közép-európai együttműködésre törekszik, s ebben Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek fűzi össze. A külügyi államtitkár szerint Budapest nyitott a két ország új minőségű együttműködésére. Szerinte Közép-Európában új szemlélet van kialakulóban, s ezt jelzi az a szolidaritás is, amelyet egyrészt Románia tanúsított, amikor segítséget nyújtott a magyarországi árvízkárosultaknak, másrészt Budapest bizonyított, amikor a szlovákiai árvíz károsultjainak segítségére sietett. Az államtitkár hangsúlyozta: kormánya kiemelt feladatként tekint az érdemi közép-európai együttműködésre, s azt konkrét akciótervekkel, tartalommal kívánja megtölteni. „Ebbe a keretbe jól illeszkedik a Duna-stratégia” – mondta.
Németh Zsolt a kisebbségi kérdésről kijelentette, hogy az a jövőben fontos szerepet kap. Szerinte egyfajta nemzeti fordulatra van szükség a magyar nemzetpolitikában. Az elmúlt években Magyarország hidegen viszonyult a külhoni magyarokhoz. „Az új kormány ezért tartotta fontosnak már az első lépései között jelezni a külhoni magyarságnak, hogy nemzeti fordulat következik Magyarország és a határon túli magyarság viszonyában” – fűzte hozzá. Ezt erősíti a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvény és a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló jogszabály sürgős elfogadása is. „Nagyra értékeltük, hogy szomszédaink megértéssel fogadták ezeket a lépéseket. Románia élen járt ebben a megértő magatartásban” – jelentette ki az államtitkár. A román külügy korábban közölte: részletesen szeretne tájékozódni az állampolgársági törvényről. Román hírügynökségek szerint a bukaresti szenátus külügyi bizottsága a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti diplomácia arra kíváncsi, hogy a magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak.
Nem szűnnek meg a közös kormányülések
Folytatódnak a román–magyar együttes kormányülések – erről állapodott meg szerdán Bukarestben Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. A találkozón megegyeztek arról is, hogy elkezdik az ősszel esedékes közös munka előkészítését. Markó Bukarest és Budapest jövőbeni együttműködéséről tárgyalt Némethtel, és tájékoztatta a román kormány decentralizációs intézkedéseiről. Németh Zsolt kiemelte, hogy számtalan közös érdek köti össze a két országot, majd köszönetét fejezte ki a román állam által a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott segélyért. Kijelentette, hogy a magyar EU-s elnökség különösen jó alkalmat nyújt majd a magyar–román kapcsolatok elmélyítésére. Mindketten hangsúlyozták a két ország minél szorosabb együttműködésének fontosságát a Duna-stratégia vagy az energetika és az infrastrukturális fejlesztés területén. (MH)
Kristály Lehel
Magyar Hírlap

Martonyi: képtelenség felülvizsgálni a trianoni szerződést
Martonyi János külügyminiszter a Danas című belgrádi napilapban szombaton megjelent interjújában azt hangsúlyozta, hogy Budapest "a magyar közösség kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez" ragaszkodik; az emberi és állampolgári jogok koncepciójáról van szó, "ennek abszolút semmi köze területi és határkérdésekhez".
"Teljes képtelenségről beszélnek, akik azt mondják, el kell végezni a trianoni szerződés felülvizsgálatát. Ez történelem. Ellenezzük olyan dolgok revízióját, amelyek a múlthoz tartoznak" - mondta a magyar külügyminiszter a baloldali liberális újság címlapján induló, több oldalas, fotóval illusztrált interjúban.
"Mi a magyar közösség kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez ragaszkodunk, ez minden; az emberi és állampolgári jogok koncepciójáról van szó, ennek abszolút semmi köze területi és határkérdésekhez" - mondta. "Az állampolgároknak, emberi lényeknek megvannak a maguk elidegeníthetetlen jogaik, ez sokkal fontosabb, mint területek és hasonlók" - fűzte hozzá Martonyi.
Számos példa van az európai történelemben olyan békeszerződésekre, amelyek egyes résztvevőknek tragédiát jelentettek. Nem szabad, hogy politikai vitáink témájává tegyük ezeket a békeszerződéseket, megterhelve ezzel az államközi kapcsolatokat - mondta.
Szerbia EU-csatlakozási folyamatáról Martonyi elmondta, néhány tagállam szerint egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy Belgrád csatlakozási kérelmét a Tanács továbbítsa az Európai Bizottsághoz, előbb meg kellene várni a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) állásfoglalását Koszovó függetlenségéről. Martonyi János leszögezte, Magyarország nem tartozik ezek közé az országok közé; a magyar álláspont az, hogy amennyire csak lehet, gyorsítsuk föl a folyamatot.
Ezért sem szabadna a figyelem középpontjába helyezni Koszovó kérdését - jelentette ki. Nemzeti érdek Magyarország számára, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió tagja legyen, úgy véljük, nem szabad, hogy a Koszovó körüli nézeteltérés lényegileg akadályozza ezt a folyamatot - mondta Martonyi János a Danas című belgrádi lapnak.
A magyar külügyminiszter pénteken fejezte be kétnapos szerbiai látogatását; ez volt az első hivatalos külföldi útja az áprilisi parlamenti választások nyomán megalakult új magyar kormány május 29-i beiktatása óta.
Népszava

Budapesttől New Yorkig
Szatmárnémeti – Június 12-ig világhírű művészek léptek fel a Szatmárnémeti Északi Színház színpadán.
Az operett-esten Lendvai Gabriella, a New York-i Magyar Színház primadonnája és Chikany Béla, a Budapesti Operett Színház tagja közismert operett-slágerekkel szórakoztatta a szatmárnémeti közönséget. A művészek a szombat délutáni kánikulai hőmérsékletet tették elviselhetőbbé a szatmáriak számára, akik tapssal jutalmazták a művészeket.
erdon.ro

Kettős állampolgárság bukaresti szemmel
Bukarest realizmussal és higgadtan tekint a kettős állampolgárságról szóló magyarországi döntésre, hiszen a román-magyar megbékélés már történelmi tény – mondta a Romania libera című bukaresti napilapnak Teodor Baconschi külügyminiszter.
A lapban megjelent interjújában kérdésre válaszolva kifejtette: a román fél realizmussal és higgadtan fogadta a magyarországi döntést, hiszen a román és a magyar megbékélés immár történelmi tény, amelynek mindkét fél számára pozitív hozadéka volt.
"Azt várjuk Budapesttől, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a nemzetközi jog elveit, és áttekinthető módon bocsássa rendelkezésünkre e törvény alkalmazásának részleteit, de nem akarjuk dramatizálni a dolgokat" – mondta Baconschi.
Emlékeztetett: Románia is megalakította az Országos Állampolgársági Ügynökséget (Agentia Nationala pentru Cetatenie), amely a határon túli román etnikumúak ügyeivel foglalkozik.
A kétoldalú kapcsolatok szintjén a két ország szeretne együttesen kilábalni a válságból, a következő román-magyar közös kormányülés napirendjére kell összpontosítanunk a figyelmünket – mondta a külügyi tárca vezetője. Szerinte nem szabad a "figyelemelterelés" elméletét követni, vagyis azt, hogy amikor egy ország belső – főleg gazdasági – nehézségekkel küszködik, akkor a szomszédban keres bűnbakot.
Népújság (Marosvásárhely)

Tudományosan előkészítik a politikai döntéseket – Budapesten ülésezik az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete
(MTI) – Az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a "szintetikus" biológia, valamint Magyarország 2011-es uniós elnökségének prioritásai szerepelnek az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) június 17-18-i budapesti ülésének napirendjén.
A European Academies Science Advisory Council elnevezésű szervezetet 2001-ben alapították az európai nemzeti tudományos akadémiák azzal a céllal, hogy segítsék a tudományosan megalapozott uniós döntéshozatalt. Ennek érdekében az EASAC stratégiai tanulmányokat és koncepciókat készít az Európai Parlament és az Európai Bizottság részére. A testület jelenleg 27 európai tagállam nemzeti akadémiájának vezetőiből áll.
A budapesti ülésen alakul meg az EASAC új elnöksége, amelyet a közelmúltban e-mailben, elektronikus szavazással választottak meg. A vezetőség új elnöke Sir Brian Heap brit biológus, a Royal Society tagja. A három alelnök közül Sven Kullander magfizikus, a svéd Királyi Tudományos Akadémia alelnöke, illetve Jos van der Meer kutatóorvos, a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia alelnöke már korábban is betöltötte az adott tisztséget.
"Az ülésen áttekintjük az EASAC által kezdeményezett projekteket, így a biológiai programot. Ebben szerepel természetesen a klímaváltozás, s részben az éghajlattal összefüggő fertőző betegségek, valamint az antibiotikum-rezisztens tuberkulózis problémája, de egy új kérdés is az érdeklődés homlokterébe került – a szintetikus biológia, amely lényegében az élő szervezetek összerakását jelenti. Ez ma a biológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe, így vele kapcsolatosan az EASAC létrehozott egy alcsoportot, amelynek a beszámolóját hallgatjuk meg és döntünk a projekt további menetéről" – közölte Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Szerepel a napirenden az akadémiák részvétele a közügyekben, erre szolgál a Science Policy Dialog Project.
"Készült egy felmérés, amely az akadémiák és a politikacsinálók közötti együttműködést vizsgálta. A program arra irányul, hogy az akadémiák kicseréljék tapasztalataikat, s megtalálják a döntések tudományos előkészítésében való közreműködés optimális módszereit. Az Akadémia az elkövetkezendő években még aktívabb szerepvállalásra törekszik a politikai döntések tudományos előkészítésében" – emelte ki Pálinkás József.
Népújság (Marosvásárhely)

Megérkezett a huszárszobor
Székelyudvarhely – Szerdán, június 16-án átszállították Székelyudvarhelyre annak a tizennyolc életnagyságú huszárszobornak az egyikét, melyet a Magyar Miniszterelnöki Hivatal pályázatán nyert el a város.
A Március 15. – Közös Tavaszunk címmel szervezett esemény keretében emlékműveket avattak Budapest kilenc forgalmas pontján – huszárszobrokat állítottak ki az 1848–49-es szabadságharcban részt vevő tizennyolc huszárezrednek. A köztéri kiállítást követően a Magyar Miniszterelnöki Hivatal egy pályázatot írt ki, melyre Székelyudvarhely is jelentkezett, és elnyerte a tárlat egyik értékes részét.
Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a magyar Országgyűlés épületében rendezett ünnepélyen vette át azt az oklevelet, mely által Székelyudvarhely tulajdonába került a tizennyolc életnagyságú huszárszobor egyike – a 15. számú Mátyás huszárezred erdélyi alakulatát jelképező szobrot kapta Udvarhely. A polgármesteri hivatal kikérte a lakók véleményét, és több javaslat is érkezett. Ezeket egy szakemberekből álló bizottság vizsgálta meg, végül a Székely Támadt Vár belső udvarát találta a legmegfelelőbb helyszínnek. A huszárszobor székelyudvarhelyi ünnepi átadása pénteken, június18-án délután hat órától lesz.
(www.szekelyhon.ro)
erdon.ro

„Mozgó céltábla az EU – Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral
„Összetévesztettük az uniós csatlakozást az integrációval, és úgy viselkedünk, mint aki elvégezte a dolgát. Holott az Európai Unió eddig is egy mozgó céltábla volt, újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitika is hozzá kell, hogy járuljon” – vélekedik a lapunknak adott interjúban Niculescu Tóni külügyi államtitkár.
- Külügyi államtitkárként ön – ha nem tévedek – már a hatodik minisztert „koptatja”, Teodor Baconschi személyében. Mi újat hozott ő a román diplomáciába, és melyek a román külpolitika esetleges új irányai?
– A külügyminiszterek nem igazán hoznak újat, és ez így is van rendjén: a külpolitika akkor jó, ha előre látható, megbízható és irányadó. Ami most mégis váltásra kényszeríthet bennünket, az az alakuló Európai Külpolitikai Szolgálat. Át kell alakítanunk a minisztériumot, hogy idejében és hatékonyan tudjon válaszolni az új európai külpolitika kihívásaira. Sietek hozzáfűzni, hogy a közös uniós külpolitika, mint olyan, távolról sincs véglegesítve, még mindig dolgoznak rajta Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyaránt.
Egy másik nagyon fontos projekt, amelyre összpontosítunk, a Duna-stratégia, amit az osztrákokkal együtt kezdeményeztünk. A napokban Konstancán tartottak konferenciát erről a számos területet – gazdaságot, környezetvédelmet, szállításügyet stb. – átölelő projektről, amelyben az érdekelt szomszédos közép-európai országok vesznek részt.
- Említette a közös európai külpolitikát. Az EU-nak ugyebár most már „külügyminisztere” is van Catherine Ashton személyében. Róla viszont inkább azt lehet elmondani, hogy nem egy fajsúlyos politikus, és nem is igazán nőtt fel a feladathoz...
– Azok, akik ezt a tisztséget kitalálták, úgy érveltek, hogy erős, egy hangon szóló európai külpolitikára van szükség. Ám paradox módon, amikor odakerültek, hogy konkrét személyt is javasoljanak a posztra, megtorpantak. Az eredeti jelölt Tony Blair korábbi brit miniszterelnök volt, akit sokan bírálnak Európában, Amerika-barát politikája miatt, mások pedig attól tartottak, hogy háttérbe szorítja majd a többi európai vezetőt.
Szerintem eltart egy ideig, amíg kikristályosodik a kül- és biztonságpolitika Európában. Viszont attól tartok, hogy külső hatásra radikálisan felgyorsulnak a dolgok: nemsokára olyan komoly, mind regionális, mind globális gonddal kényszerül szembenézni az Európai Unió, hogy kénytelen lesz egy hangon megszólalni, ha nem akar lemaradni, mondta Niculescu Tóni külügyi államtitkár
- A válság összetartja, vagy inkább széthúzza Európát?
– A válság kezdetben széthúzó erőnek tűnt, később összekovácsolta Európát. Az előbb említettem, hogy középtávon súlyos problémákkal szembesülünk. Például nem lesz elég vizünk, vagy akadozni fog az energiaellátás. Ha Európa nem kapja össze magát, ha nem cselekszik egységesen, arra ébredhetünk, hogy nem tudjuk kezelni a problémáinkat.
- Mit rontott el Románia az elmúlt években külpolitikában?
– Románia minden erejét és erőforrását az EU-csatlakozásra összpontosította. Ami önmagában nem rossz, viszont közben elhanyagolta a hagyományos kapcsolatait – elsősorban kelet és dél irányában –, amelyeket most nagyon nehéz újraépíteni.
Az európai integráció és a keleti viszonyrendszer nem zárja ki egymást. Mi mégis minden energiánkat az euroatlanti csatlakozásra fordítottuk, véleményem szerint összetévesztettük a célt az eszközzel, a csatlakozást az integrációval. Megtorpantunk. 2007 januárja után céltalanok maradtunk, nincs átfogó tervünk, amely mellé az embereket, az intézményeket felsorakoztassuk.
A csatlakozást követően úgy viselkedtünk, mint aki elvégezte a feladatát. Holott az Európai Unió mindig is „mozgó céltábla” volt. Újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitikának is hozzá kell járulnia. Életképes, értékalapú külpolitikai projektet pedig akkor tudunk felvázolni, ha a belpolitikánk stabil, ha gazdaságilag erős lábakon állunk. A nemzetstratégiai program nem véletlenül tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy Romániára nem a kívülről, hanem a belülről leselkedő fenyegetés a nagyobb: a működésképtelen gazdaság, a korrupció...
- Mivel gyarapíthatná Románia az Európai Unió értékeit?
– Például a kisebbségek részvételével a politikai hatalomban, az úgynevezett minority power-sharing érvényesítésével. Brüsszeli közvetítéssel bemutathatnánk a szomszédos országoknak, hogy a participatív út is járható, két évtizeddel a marosvásárhelyi események és az azután kirobbant délszláv háborúk után. Hiszen ha tíz-tizenöt évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy 2005 után évente szervezünk román–magyar közös kormányülést, kinevettem volna.
- Apropó román–magyar közös kormányülés: az már lassan két éve nem volt. Tud róla, hogy készülőben lenne?
– Úgy tudom, hogy már tárgyalnak a következő közös kormányülés részleteiről, de konkrétummal még nem tudok szolgálni.
- A kettős állampolgárság Budapest általi megadása ön szerint mennyire terheli majd meg a kétoldalú, román–magyar kapcsolatokat?
– Azt tapasztalom – és nagyon örülök ennek –, hogy nem élünk már abban a korban, amikor ez a kérdés feszültségeket okozhat. Román szemmel a dolog a moldovai állampolgároknak adott útlevelekhez kapcsolódik, amely közösségi szempontból ráadásul problémásabb, mivel Moldova nem EU-tagállam.
- A megszorítások hogyan hatnak ki a külügyminisztérium tevékenységére és a romániai külpolitikára? A huszonöt százalékos fizetéslevonás mellett szintén huszonöt százalékos személyzetcsökkentést rebesgetnek...
– A drasztikus megszorítások sajnos külképviseletek bezárásához, valamint humán- és másfajta erőforrások átcsoportosításához vezetnek.
- Hogy állunk a magyar nemzetiségű romániai diplomatákkal?
– Ezelőtt pár hónappal még volt egy nagykövetünk Vilniusban, Tokay György személyében. Más magyar nemzetiségű diplomatáról csak elvétve tudok: Bécsben, Budapesten és Sanghajban van egy-egy.
- Miért nem lépnek erre a pályára az erdélyi magyarok?
– Ez a kérdés évek óta foglalkoztat. Próbáltam megismertetni a külképviseleti munkát és a diplomáciai alkalmazással kapcsolatos feltételeket a romániai magyar közösséggel. Be kell vallanom, nagyot csalódtam. Hiába próbáltam a sajtón keresztül meghirdetni a vizsgákat, amelyeket kiírt a külügy, hat év alatt egy százalékon aluli arányban jelentkezett magyar ajkú a bukaresti Modrogan utcában szervezett felvételire.
A belügynél egyébként ennél is rosszabb volt a helyzet; ott most elindult egy pozitív folyamat, elkülönített helyekre jelentkezhetnek magyarok, ami a külügynél nem lehetséges. Pedig biztos vagyok benne, hogy sok romániai magyar beszél idegen nyelvet, és helytállna a román diplomáciában.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Semjén Bukarestben: A magyarok nem felejtenek
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Basescu államfő. Semjén Zsolt - mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta - örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Basescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Basescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is.
A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. – Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét - elsősorban a Moldáviában élő románokra -, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra - állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Basescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében. Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést - mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről - tette hozzá. Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat - mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket - állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. "Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon" - mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
Közjogi értelem
A magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja - mondta pénteken Sepsiszentgyörgyön Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes bukaresti megbeszélései után ebben a székelyföldi városban folytatta hivatalos romániai programját. Megérkezése után a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását,
Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. – Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” - hangsúlyozta a politikus.
Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. – Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” - mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. – Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
MTI

Schmitt: a kormány elkötelezett a nemzeti összetartozás mellett
A magyar kormány több gesztussal bizonyította elkötelezettségét a nemzeti összetartozás mellett, így Tőkés László európai parlamenti (EP-) alelnöki jelölésével is – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, miután fogadta Tőkés Lászlót abból az alkalomból, hogy az EP kedden alelnökévé választotta a romániai magyar EP-képviselőt.
Ezen gesztusok között említette Schmitt Pál a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítását és június 4. nemzeti összetartozás napjává nyilvánítását is. A házelnök gratulált Tőkés Lászlónak a megválasztásához, amely – mint mondta – nagy öröm és büszkeség 15 millió magyar számára. Schmitt köszönetet mondott az Európai Néppártnak és azoknak a képviselőknek, akik Tőkés Lászlóra szavaztak. A politikus jelölését az EP alelnöki posztjára a magyar néppárti delegáció kezdeményezte, miután a korábbi magyar EP-alelnök, Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke lett.
Tőkés László, gratulálva Schmitt Pálnak házelnöki kinevezéséhez, felidézte, hogy nagyapja, Tőkés József esperes a magyar Országgyűlés felsőházának tagja volt az 1940-es években. Ezért úgy érzi – jelentette ki –, hogy a Parlament „a mi házunk is”. A magyar állampolgárság könnyített megszerzésével Schmitt a határon túliak házelnöke is lett – nyilatkozta Tőkés. Az alelnök szerint minden magyarországi állampolgárnak életében legalább egyszer „át kell lépnie a trianoni határt”, és fel kell keresnie a határon túli magyar területeket. Tőkés az árvízhelyzetet a „magyar összefogás főpróbájának” nevezte.
MNO.hu

Semjén Zsolt Bukarestben
(MTI) – A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes június 18-i, pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.
A magyar miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának első programjaként Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettessel ült közös asztalhoz.
A találkozó után tartott közös sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: partnerével egyebek között a két ország további együttműködéséről, a stratégiai partnerségről folytattak eszmecserét, s e partnerségnek mindkét fél különleges jelentőséget tulajdonított a térség egészének a fejlődése szempontjából.
Semjén Zsolt a román és magyar sajtó képviselői előtt köszönetet mondott a romániai magyarságnak, hogy anyagi támogatással is segítségére sietett az árvíz sújtotta magyarországi településeknek. Ugyancsak megköszönte a román államnak, hogy homokzsákokat küldött Magyarországra a gátak megerősítése érdekében.
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Basescu államfő. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Basescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni.
A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. "Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét – elsősorban a Moldáviában élő románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra" – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Basescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar–román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot.
Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.
Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről – tette hozzá.
Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, az ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.
Népújság (Marosvásárhely)

Budapest támogatja az autonómiatörekvéseket
Magyarország elkötelezett az erdélyi magyarság területi és kulturális autonómiája iránt — fogalmazta meg újságírói kérdésre Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese, aki az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol a Székely Nemzeti Múzeumban részt vett a Közös tér — közös örökség – A Kárpát-medence megújuló épített öröksége című műemlékvédelmi kiállítás megnyitóján.
A tárlatnyitón felszólaló Semjén Zsolt kifejtette: egy kis nép számára csak akkor biztosított a megmaradás, ha valamennyi tagjában él a tudat, hogy érdemes, és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.
Miután megköszönte az erdélyiek által a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott segítséget, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes az állampolgársági törvény elfogadásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: immár közjogi értelemben is egyesülhet a magyarság. Méltatta, hogy a román államfővel és a miniszterelnökkel folytatott találkozókon pozitív viszonyulást tapasztalt az állampolgársági törvény ügyében épp úgy, mint az oktatási jogszabály ügyében. Új kezdet lehetőségének értékelte a két ország közötti kapcsolat tekintetében, hogy a kényes kérdésekben is pozitív hozzáállást tapasztalt. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: jóllehet a székelyföldi autonómia ügye a Traian Băsescuval folytatott találkozó során nem merült fel, továbbra is elkötelezettek a kulturális és területi önrendelkezés mellett, hiszen semmi többet nem kérnek az itt élő magyarság számára, mint ami Európa számos országában biztosított.
,,Amennyiben sor kerül a regionalizálásra, akkor számunkra az fogadható el, ha Kovászna, Hargita és Maros megye alkot egy régiót" — fejtette ki a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: a szórványmagyarság számára a kulturális autonómia biztosítását tartják jónak, ennek érdekében, a magyar oktatás biztosítása érdekében iskolabusz-beszerzési programot is kezdeményeznek. A román államfő autonómiaellenes nyilatkozatait firtató kérdésre Semjén leszögezte: természetes, hogy véleménykülönbségek is vannak a két állam között, és Budapest megpróbál érvényt szerezni a maga álláspontjának, de ez nem zárja ki azt, hogy stratégiai kérdésekben támogassák egymást, hiszen Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve gazdasági, energetikai, külpolitikai szempontból egyaránt. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy két aktuális és fontos kérdésben, az állampolgársági törvény és az oktatási jogszabály ügyében pozitív a román álláspont.
Az erdélyi magyar szervezetek közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésre Semjén óvatosan válaszolt. Mint mondta, hivatalos látogatásra érkezett, a magyar államot képviseli, ezért elsősorban a közjogi méltóságot viselő magyar vezetőkkel találkozik, és nem hiszi, hogy a magyar kormánynak az erdélyi magyar szervezetek közötti zegzugos viszonyai között kellene eligazodnia, a választóknak kell eldönteniük, mely szervezetet támogatják, nem pedig Budapestnek. Semjén gesztusértékűnek tartja, hogy az ortodox egyház feje fogadta őt, és közölte: Elena Udrea turisztikai és fejlesztési miniszter hamarosan Magyarországra látogat, a két ország turisztikai együttműködést köt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)