Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. június 25.
Kettős mérce
Európában nemcsak nekünk, magyaroknak, más nemzeteknek is feltűnt az elmúlt két év során, ahogyan az EU nagyító alá vette a második Orbán-kormány idején született jogszabályokat.
A fideszesek és a kereszténydemokraták alkotta kormány „túlhatalmát”, diktatúrát vizionáló balliberálisok feljelentésein alapuló brüsszeli kivizsgálások a kezdetekkor még arra is kiterjedtek, miért indul az új alkotmány a Himnusz első sorával – aztán valószínűleg az EU technokratái is belátták, jobb, ha nem teszik nevetség tárgyává magukat, és elálltak az alaptörvény preambulumának kivesézésétől.
Sokatmondó, hogy miközben az elmúlt hónapokban össztűz zúdult a magyar alkotmányon át megannyi törvényre, gazdasági-politikai intézkedésre, az Európai Bizottság a napokban figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt, sőt felszólította Budapestet, szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Mint az kitűnik, az unió kormánya által kifogásolt rendelkezések egytől egyig alapjaiban veszélyeztették a magyar demokráciát, különösen a kisüstifőzés adómentesítése… Korábban Brüsszel – vele együtt pedig a Velencei Bizottság – többek között azzal is vádolta a magyar kormányt, hogy megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét, például azzal, hogy a taláros testület már nem vizsgálhatja a költségvetési kihatással bíró törvényeket.
Kíváncsiak vagyunk azonban, mit szólnak a brüsszeli okosmackók ahhoz, hogy a bukaresti képviselőház a múlt héten úgy módosította a román taláros testület működését szabályozó törvényt, hogy a parlament határozatai nem támadhatók meg az alkotmánybíróságon. Hiszen a Traian Băsescu államfő felfüggesztését célzó nagy igyekezetében a román balliberális hatalom egyértelműen korlátozta, szűkítette az alkotmánybírák hatáskörét, sőt – az Orbán-kormánnyal ellentétben – gyakorlatilag feleslegessé tette a taláros testületet.
Ha ez nem jelent veszélyt a romániai demokratikus berendezkedésre, ha emiatt nem emelik fel a szavukat a Magyarországra pergőtüzet zúdító kritikusok, akkor komolyan el kell gondolkodni annak az Uniónak az alapelvein, amely ennél sokkal lényegesebbnek tartja a pálinka jövedéki-adójának mentességét.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Európában nemcsak nekünk, magyaroknak, más nemzeteknek is feltűnt az elmúlt két év során, ahogyan az EU nagyító alá vette a második Orbán-kormány idején született jogszabályokat.
A fideszesek és a kereszténydemokraták alkotta kormány „túlhatalmát”, diktatúrát vizionáló balliberálisok feljelentésein alapuló brüsszeli kivizsgálások a kezdetekkor még arra is kiterjedtek, miért indul az új alkotmány a Himnusz első sorával – aztán valószínűleg az EU technokratái is belátták, jobb, ha nem teszik nevetség tárgyává magukat, és elálltak az alaptörvény preambulumának kivesézésétől.
Sokatmondó, hogy miközben az elmúlt hónapokban össztűz zúdult a magyar alkotmányon át megannyi törvényre, gazdasági-politikai intézkedésre, az Európai Bizottság a napokban figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt, sőt felszólította Budapestet, szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Mint az kitűnik, az unió kormánya által kifogásolt rendelkezések egytől egyig alapjaiban veszélyeztették a magyar demokráciát, különösen a kisüstifőzés adómentesítése… Korábban Brüsszel – vele együtt pedig a Velencei Bizottság – többek között azzal is vádolta a magyar kormányt, hogy megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét, például azzal, hogy a taláros testület már nem vizsgálhatja a költségvetési kihatással bíró törvényeket.
Kíváncsiak vagyunk azonban, mit szólnak a brüsszeli okosmackók ahhoz, hogy a bukaresti képviselőház a múlt héten úgy módosította a román taláros testület működését szabályozó törvényt, hogy a parlament határozatai nem támadhatók meg az alkotmánybíróságon. Hiszen a Traian Băsescu államfő felfüggesztését célzó nagy igyekezetében a román balliberális hatalom egyértelműen korlátozta, szűkítette az alkotmánybírák hatáskörét, sőt – az Orbán-kormánnyal ellentétben – gyakorlatilag feleslegessé tette a taláros testületet.
Ha ez nem jelent veszélyt a romániai demokratikus berendezkedésre, ha emiatt nem emelik fel a szavukat a Magyarországra pergőtüzet zúdító kritikusok, akkor komolyan el kell gondolkodni annak az Uniónak az alapelvein, amely ennél sokkal lényegesebbnek tartja a pálinka jövedéki-adójának mentességét.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 29.
Felülvizsgáló bizottság: Victor Ponta doktori címét vissza kell vonni
A plágiumok kivizsgálására hivatott Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács pénteken bejelentette, hogy a Victor Ponta miniszterelnök doktori dolgozatában 85 oldalnyi rész teljes mértékben másolt. A tanács véleménye: a miniszterelnök doktori címét vissza kell vonni. Ennek az állásfoglalásnak azonban már nincs perdöntő következménye, ugyanis a tanácsot Liviu Pop oktatási miniszter pénteken reggel – ülésezés közben – feloszlatta.
A Brüsszelben tartózkodó Ponta újságírói kérdésre válaszolva nem erősítette meg azt a korábbi kijelentését, hogy lemond, ha a plágiumvád bebizonyosodik. Ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi két napban csak az Európai Tanács ülésére tudott koncentrálni. Hozzátette: a belügyeket Romániában szeretné kommentálni.
realitatea.ro/mediafax.ro. Erdély.ma
A plágiumok kivizsgálására hivatott Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács pénteken bejelentette, hogy a Victor Ponta miniszterelnök doktori dolgozatában 85 oldalnyi rész teljes mértékben másolt. A tanács véleménye: a miniszterelnök doktori címét vissza kell vonni. Ennek az állásfoglalásnak azonban már nincs perdöntő következménye, ugyanis a tanácsot Liviu Pop oktatási miniszter pénteken reggel – ülésezés közben – feloszlatta.
A Brüsszelben tartózkodó Ponta újságírói kérdésre válaszolva nem erősítette meg azt a korábbi kijelentését, hogy lemond, ha a plágiumvád bebizonyosodik. Ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi két napban csak az Európai Tanács ülésére tudott koncentrálni. Hozzátette: a belügyeket Romániában szeretné kommentálni.
realitatea.ro/mediafax.ro. Erdély.ma
2012. június 29.
Basescu nem vesz részt az Európai Tanács ülésén
Traian Basescu államfő nem vesz részt az Európai Tanács brüsszeli ülésén, mert szerinte megakadályozták alkotmányos jogköre gyakorlásában. Ezt csütörtökön maga az államfő jelentette be. Románia képviseletében Victor Ponta miniszterelnök utazott Brüsszelbe, az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletére, annak ellenére, hogy szerdán az Alkotmánybíróság az államfőnek adott igazat Basescu és Ponta vitájában. A taláros testület leszögezte: az államfő feladata képviselni az országot, dönthet viszont úgy, hogy átruházza ezt a feladatot a miniszterelnökre.
Basescu közölte: nem hatalmazta fel Pontát, hogy helyette képviselje Romániát Brüsszelben, de nem akarta az európai partnereket kínos helyzetbe hozni, és Romániát is meg akarta kímélni a presztízsveszteségtől.
Basescu szerint Románia legitim módon vesz részt a csúcstalálkozón, de a miniszterelnök jelenléte törvénytelen. Hozzátette: nyolcéves államfői munkája során először fordul elő vele, hogy megakadályozzák valamely alkotmányos feladata teljesítésében.
Újságírói kérdésre válaszolva Basescu elmagyarázta: a külügyminisztérium működteti azt a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül Románia kapcsolatban áll az európai partnerekkel. A szokásjog szerint ezen a csatornán közlik a brüsszeli szervezőkkel a küldöttség összetételét. Az elnöki hivatal állítólag több ízben felkérte a külügyminisztériumot az általa összeállított névsor továbbítására, amelyen Traian Basescu neve szerepelt az első helyen. Ehelyett – a miniszterelnök utasítására – a külügyminisztérium arról tájékoztatta a szervezőket, hogy a delegációt Victor Ponta vezeti.
Az elnök szerint már csak azért is fontos lett volna jelenléte Brüsszelben, mert a csúcstalálkozó napirendjén az ország szuverenitását érintő kérdések szerepelnek. Basescu emlékeztetett arra, hogy uniós szinten ő az egyik szorgalmazója az integráció elmélyítésének és az "Európai Egyesült Államok" létrehozásának. Ilyen átfogó ügyeket érintő kérdésben nem ruházhatta át Pontára az ország képviseletét – állítja az államfő.
Az ország képviselete egyike azoknak a hatásköröknek, amelyeket az új szociálliberális kormánytöbbség megpróbál elvitatni a jobboldalhoz közel álló elnöktől. A személyes konfliktus mögött az intézményi hatáskörök "harca" is dúl, ugyanis az alkotmány nem ad egyértelmű választ arra, hogy az államfő, vagy a miniszterelnök gyakorolja-e valójában a végrehajtó hatalmat az országban. Népújság (Marosvásárhely)
Traian Basescu államfő nem vesz részt az Európai Tanács brüsszeli ülésén, mert szerinte megakadályozták alkotmányos jogköre gyakorlásában. Ezt csütörtökön maga az államfő jelentette be. Románia képviseletében Victor Ponta miniszterelnök utazott Brüsszelbe, az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletére, annak ellenére, hogy szerdán az Alkotmánybíróság az államfőnek adott igazat Basescu és Ponta vitájában. A taláros testület leszögezte: az államfő feladata képviselni az országot, dönthet viszont úgy, hogy átruházza ezt a feladatot a miniszterelnökre.
Basescu közölte: nem hatalmazta fel Pontát, hogy helyette képviselje Romániát Brüsszelben, de nem akarta az európai partnereket kínos helyzetbe hozni, és Romániát is meg akarta kímélni a presztízsveszteségtől.
Basescu szerint Románia legitim módon vesz részt a csúcstalálkozón, de a miniszterelnök jelenléte törvénytelen. Hozzátette: nyolcéves államfői munkája során először fordul elő vele, hogy megakadályozzák valamely alkotmányos feladata teljesítésében.
Újságírói kérdésre válaszolva Basescu elmagyarázta: a külügyminisztérium működteti azt a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül Románia kapcsolatban áll az európai partnerekkel. A szokásjog szerint ezen a csatornán közlik a brüsszeli szervezőkkel a küldöttség összetételét. Az elnöki hivatal állítólag több ízben felkérte a külügyminisztériumot az általa összeállított névsor továbbítására, amelyen Traian Basescu neve szerepelt az első helyen. Ehelyett – a miniszterelnök utasítására – a külügyminisztérium arról tájékoztatta a szervezőket, hogy a delegációt Victor Ponta vezeti.
Az elnök szerint már csak azért is fontos lett volna jelenléte Brüsszelben, mert a csúcstalálkozó napirendjén az ország szuverenitását érintő kérdések szerepelnek. Basescu emlékeztetett arra, hogy uniós szinten ő az egyik szorgalmazója az integráció elmélyítésének és az "Európai Egyesült Államok" létrehozásának. Ilyen átfogó ügyeket érintő kérdésben nem ruházhatta át Pontára az ország képviseletét – állítja az államfő.
Az ország képviselete egyike azoknak a hatásköröknek, amelyeket az új szociálliberális kormánytöbbség megpróbál elvitatni a jobboldalhoz közel álló elnöktől. A személyes konfliktus mögött az intézményi hatáskörök "harca" is dúl, ugyanis az alkotmány nem ad egyértelmű választ arra, hogy az államfő, vagy a miniszterelnök gyakorolja-e valójában a végrehajtó hatalmat az országban. Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 29.
Belföldi hírek
Fejmosás magasról
Nagyon aggódik a romániai jogállamiság megsértése miatt Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki szerint Victor Ponta kormányfő úgy döntött, hogy semmibe veszi az alkotmánybíróság döntését, sőt, még tovább ment, a kormány alá rendelte az eddig parlamenti ellenőrzés alatt álló Hivatalos Közlönyt.
Mindezek súlyos fenyegetést jelenthetnek a romániai demokráciára nézve, ezért vitanapot fogok kérni e kérdésről az Európai Parlamentben – mondotta. Üzenem a román kormányfőnek, hogy senki sem állhat a törvények felett, ezeket azért hozzák, hogy betartsák, nem azért, hogy kommentálják, vagy a kormányfő pillanatnyi érdekei szerint módosítsák. Románia népének és intézményeinek tiszteletben tartására kérem a kormányfőt, és egyúttal arra is emlékeztetem, hogy az európai szabályok és világos törvénykezés szerint nem lehet kormányfő olyan személy, aki csalással szerezte egyetemi rangját. Ezt mielőbb tisztázni kell, mert nem csak egy tagállam, hanem az egész Európai Unió hitelessége forog kockán. Remélem, nem kerül sor törvénymódosításra vagy a kivizsgáló bizottság megfélemlítésére azért, hogy elfedjenek egy csalást – nyilatkozta Daul. * Az El Pais spanyol napilapnak Victor Ponta azt nyilatkozta, hogy lemond, ha a plágiumot rábizonyítják.
Börtönben marad Năstase
Egyelőre börtönben marad Adrian Năstase volt miniszterelnök, miután tegnap a bukaresti törvényszék nem döntött az elítéltnek a büntetés-végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelméről. A bíróság azért napolta el a tárgyalást, mert a volt kormányfő nem lehetett jelen, az intenzív osztályon fekszik a Rahova börtönkórházban. A kórtermet egy 25 éves rabtársával osztja meg, aki gyomorműtéten esett át. Családtagjai – felesége és fia – azonban meglátogatták, első ízben azóta, hogy kedd este átszállították a Floreasca Kórházból. Két bőrönd és egy karton ásványvíz volt náluk (a rabok havonta háromszor fogadhatnak látogatót, és egy alkalommal 5 kilogramm súlyú csomagot kaphatnak). Năstase büntetésének félbeszakításáról a következő tárgyalást július 5-re tűzték ki. Párttagságát a jogerős ítélet miatt elveszítette, legalábbis ezt nyilatkozta Victor Ponta tegnap Brüsszelben. Növelik a gyermeknevelési támogatást
Ha lesz rendkívüli ülésszak, már júliustól, ha nem, majd szeptembertől módosítják a gyermeknevelési támogatási rendszert – jelentette be tegnap Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter. A már kidolgozott elképzelés szerint a csecsemőgondozási időszakban ismét az előző évi jövedelmének 85 százalékát kapná a gyermeke mellett maradó szülő (az eddigi 75 százalék helyett), és bár az egy- és kétéves szabadságok szabályain is változtatni kívánnak, az eddigi küszöböket megtartják: lesz 600 lejes minimális juttatás, és 3400, illetve 1200 lejes felső határ az egy- vagy kétéves gyes idejére. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Fejmosás magasról
Nagyon aggódik a romániai jogállamiság megsértése miatt Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki szerint Victor Ponta kormányfő úgy döntött, hogy semmibe veszi az alkotmánybíróság döntését, sőt, még tovább ment, a kormány alá rendelte az eddig parlamenti ellenőrzés alatt álló Hivatalos Közlönyt.
Mindezek súlyos fenyegetést jelenthetnek a romániai demokráciára nézve, ezért vitanapot fogok kérni e kérdésről az Európai Parlamentben – mondotta. Üzenem a román kormányfőnek, hogy senki sem állhat a törvények felett, ezeket azért hozzák, hogy betartsák, nem azért, hogy kommentálják, vagy a kormányfő pillanatnyi érdekei szerint módosítsák. Románia népének és intézményeinek tiszteletben tartására kérem a kormányfőt, és egyúttal arra is emlékeztetem, hogy az európai szabályok és világos törvénykezés szerint nem lehet kormányfő olyan személy, aki csalással szerezte egyetemi rangját. Ezt mielőbb tisztázni kell, mert nem csak egy tagállam, hanem az egész Európai Unió hitelessége forog kockán. Remélem, nem kerül sor törvénymódosításra vagy a kivizsgáló bizottság megfélemlítésére azért, hogy elfedjenek egy csalást – nyilatkozta Daul. * Az El Pais spanyol napilapnak Victor Ponta azt nyilatkozta, hogy lemond, ha a plágiumot rábizonyítják.
Börtönben marad Năstase
Egyelőre börtönben marad Adrian Năstase volt miniszterelnök, miután tegnap a bukaresti törvényszék nem döntött az elítéltnek a büntetés-végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelméről. A bíróság azért napolta el a tárgyalást, mert a volt kormányfő nem lehetett jelen, az intenzív osztályon fekszik a Rahova börtönkórházban. A kórtermet egy 25 éves rabtársával osztja meg, aki gyomorműtéten esett át. Családtagjai – felesége és fia – azonban meglátogatták, első ízben azóta, hogy kedd este átszállították a Floreasca Kórházból. Két bőrönd és egy karton ásványvíz volt náluk (a rabok havonta háromszor fogadhatnak látogatót, és egy alkalommal 5 kilogramm súlyú csomagot kaphatnak). Năstase büntetésének félbeszakításáról a következő tárgyalást július 5-re tűzték ki. Párttagságát a jogerős ítélet miatt elveszítette, legalábbis ezt nyilatkozta Victor Ponta tegnap Brüsszelben. Növelik a gyermeknevelési támogatást
Ha lesz rendkívüli ülésszak, már júliustól, ha nem, majd szeptembertől módosítják a gyermeknevelési támogatási rendszert – jelentette be tegnap Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter. A már kidolgozott elképzelés szerint a csecsemőgondozási időszakban ismét az előző évi jövedelmének 85 százalékát kapná a gyermeke mellett maradó szülő (az eddigi 75 százalék helyett), és bár az egy- és kétéves szabadságok szabályain is változtatni kívánnak, az eddigi küszöböket megtartják: lesz 600 lejes minimális juttatás, és 3400, illetve 1200 lejes felső határ az egy- vagy kétéves gyes idejére. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 30.
MIDAS, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete – A kisebbségben élőket egyenragúvá kell tenni a többségben élőkkel
A közelmútban Pozsonyban tartotta meg évi közgyűlését a MIDAS, azaz a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete, amelynek Romániából két napilap a tagja, a Bihari Napló és a kolozsvári Szabadság. A szervezet 11 évvel ezelőtt alakult meg a dél-tiroli Bolzanóban. Kezdetben 12 tagja volt, ám ma már több mint 30 napilap tartozik a kötelékébe.
A MIDAS az anyanyelven való tájékozódás lehetőségének fontosságára igyekszik felhívni a többség, illetve az uniós szervek figyelmét, emellett a kisebbségi napilapok közötti együttműködést, hálózatépítést, közös kezdeményezéseket is segítik. Európában több mint 50 millió olyan ember él, aki valamely nyelvi vagy nemzeti kisebbséghez tartozik. A kontinensünkön megjelenő kisebbségi napilapoknak jelenleg több mint 6 millió olvasójuk van. A szervezet életében az éves közgyűlés a legfontosabb rendezvény, minden évben más–más országban rendezik.
A MIDAS éves közgyűlésére romániai magyar, spanyolországi baszk és katalán, olaszországi szlovén és német, litvániai és csehországi lengyel, finnországi svéd, dániai német, németországi szerb, valamint horvátországi olasz küldöttek is érkeztek Pozsonyba a közelmúltban, a házigazda szerepét ezúttal az Új Szó napilap vállalta. A lap a Kempelen Farkas Társasággal karöltve szervezte meg a konferenciát. A kolozsvári Szabadságot Újvári Ildikó főszerkesztő és Balázs Bence, a szerkesztőbizottság tagja, a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, , a Bihari Naplót Rais W. István főszerkesztő képviselte a rangos nemzetközi konferencián.
Igényes szórakozás
A szlovák fővárosban megtartott MIDAS–konferencia a PETIT Press kiadóvállalat –amely a pozsonyi Új Szót és a Vasárnapot is kiadja, számos szlovák kiadvány mellett– korszerű nyomdájának megtekintésével kezdődőtt, és a KC Dunaj kultúr–és szórakoztatóközponban ért véget a nyitónap, ahol a tizenegy európai országból érkező főszerkesztők és újságírók megismerkedhettek az ott zajló számos tevékenységgel. A rengeteg fiatal, és más generécióbeli is, aki a központban jár, nemcsak az ígényes szórakozás miatt választja a központot, hanem az ott tartandó színházi előadások, a táncház, a változatos előadói estek, a különféle témákban szervezett vitaműsorok, a koncertek miatt. Nem beszélve arról a gyönyörű panorámáról, melyet az épület erkélyéről lehet megcsodálni, fókuszban a koronázási templommal és a várral.
Másnap a nemzetközi konferenciát Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó lapigazgatója, a Petit Press kiadó igazgatótanácsának tagja nyitotta meg a ligetfalui, gyönyörű környezetben lévő Bonbon szállódában. Toni Ebner, a a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS) elnöke kifejtette: meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a kisebbségi lapok tovább folytathassák tevékenységüket, tudatosítani kell a nemzeti kisebbségek sajátságos problémáit.
Szociális eltávolodás
Petőcz Kálmán emberjogi szakértő, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának igazgatója, Multikultularizmus, emberi jogok, nemzeti kisebbségek címmel tartott érdekes előadást. Kifejtette: a szlovák pártok nem rendelkeznek egységes kisebbségpolitikával. Nagyon nagy a szociális eltávolodás a kisebbségek és a szlovákok között. Egy felmérés szerint a szlovákiak magyar szülők mintegy 25%–a adja szlovák nyelvű iskolába gyermekét. Volt olyan eset, hogy egy szlovák vidéki iskola tanára megtiltottak a magyar diákoknak, hogy anyanyelvükön beszélhessenek az intézetben. Ha valakit intoleráns környezetben nevelnek, az nem vezet eredményre.
Az a helyzet, hogy a szlovákok az állam tulajdonosainak tekintik magukat, mint államalkotó nemzet, a kisebbségek csak részesei ennek a folyamatnak. Petőcz Kálmán közölte: Szlovákia multikulturális ország akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Ennek a tudatában kellene cselekedni.
Beolvadtok, vagy nincs jövőtök
Huncík Péter író, etnopszichológus, Vaclav Havel egykori államfő tanácsadója a szlovákiak magyarok helyzetéről tartott érdekfeszítő, humortól sem mentes értekezést. Szlovákiában a lakosság 15 %–át teszik ki a kisebbségek. A magyarok 1991–ben 572.000 voltak( az összlakosság 12,5%), 2001–ben 526.000 (9,75%)magyar élt Szlovákiában, míg 2011–ben 460.000(8,5%). Elsősorban a nagyvárosokban csökkent a magyarság aránya. Az előadó ennek több okát is ismertette. 1991–ben a szlovákiak magyarság nem készült fel a változásokra, nem modernizálták a kisebbségi társadalmat. Komoly dillemát jelent: lehet–e együttműködni a szlovák pártokkal, vagy kizárólag etnikai alapon szerveződjenek a szlovákiai magyar társadalom. Felvetődik a kérdés: szabad–e kisebbségként részt venni a kormányzásban,így próbálván kicsikarni a kisebbségi jogok érvényesítését. A MOST–Híd egy szlovák–magyar part, míg a Magyar Koalicíó Pártja(MKP) etnikai alakulat, amelynek stabil szavazóbáziasa van(4,2–4,5%), de ezzel a legutóbbi országos választásokon is kimaradt a parlamentből. Persze meg kell említeni ebben a kontextusban a szlovákiai elhíresült nyelvtörvényt, és a területi átszervezésre vonatkozó jogszabályt, ami azért született: nehogy a magyarok valamelyik körzetben többségben legyenek. Ez utóbbi folyamatban részt vett a szlovákiai katolikus egyház is, mely ez esetben inkább volt szlovák, mint katolikus az előadó szerint. Nyilvánvaló volt a szlovák hatalom szándéka: el akarta bizonytalanítani a kisebbségben élőket, azt sugalmazva nekik, hogy nincs jövőtök, nincs karrieretek ha nem olvadtok be. Nem mindegy ha a magyarok egy döntően szlovák többségben lévő megyében élnek, vagy egyenrangú félként.
Jó és rossz magyarok
Huncík Péter szerint egy másik fontos kérdés, hogy kik a kisebbségek irányítói: maguk a kisebbségek, vagy Budapest. A magyar kormánynak elutasító a hozzáállása a szlovák–magyar vegyespárttal szemben. Az előadó szerint ezáltal Budapest jó és rossz magyarokra osztja a kisebbségeket, aminek nagyon erodáló hatása van a nemzeti indentitás szempontjából. Lényeges volna, hogy az anyaország alakítson ki egy egységes politizálást a kisebbségek viszonylatában, s az ne változzon minden választás alkalmával, attól függően, hogy kik kerül hatalomra. A tanácskozáson jelenlévő pozsonyi nagykövetség munkatársa visszautasította a magyar kormányra vonatkozó kritikákat.
A kisebbségek, mint uborka
Sajnos az európai közösségben is elég hányavetien kezelik a kisebbségi kérdést. A tagországok nem mindig veszik figyelembe az EU kisebbségi ajánlásait. Huincík Péter az uborka példájával hozakodott elő, amit különféle uniós kritériumok szerint szabályoznak.
–Ha majd úgy tekintenek ránk, mint az uborkára–aminek az unió meghatározza a méretét, súlyát stb– akkor majd talán jobb lehet a kisebbségek helyzete, vélekedett némi maliciával az előadó. Huncík Péter szerint a fő feladat egy komoly, átfogó program készítése arról, hogy miként lehet a népfogyatkozást megállítani , hogyan lehet a kisebbségeket egyenrangúvá tenni a többségi nemzettel.
Bara Zoltán, a Kempelen Farkas Intézet igazgatója a határ menti együttműködésről beszélt. Tokár Gáza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvívője kifejtette: a szlovák kormány soha nem volt hajlandó beszélni a kisebbségi nyelvi jogoktól, még akkor sem, ha a magyarok tagjai voltak a kormánynak. Szlovákiában komoly gondok vannak a földrajzi elnevezések magyar fordításának kihelyezésével például a vasútállomásokon is.
Az előadásokat követően zajlott le a MIDAS évi közgyűlése, majd egyes újságírók ismertették a saját hazájukban lévő kisebbségi lapok helyzetét.
Szükséges a kisebbségi sajtó védelme
A MIDAS pozsonyi tanácskozása a kisebbségi sajtó helyzetének elemzését vette gorcső alá. Jelenleg ahány ország, annyi szabályozás – amint a felszólalásokból kiderült, ebben a tekintetben a posztkommunista blokkban a legrosszabb a helyzet. Persze „csak” olyan értelemben, hogy egy kisebbségi lapnak is a piacról kell megélnie, támogatásként nem számíthat nagyarányú, s főként kiszámítható bevételre.
Lovász Attila, a szlovák rádio és televizíó kisebbségi adásának főszerkesztője kiemelte: jelenlegi pályázati rendszer favorizálja a korrupciót és a klienterizmust. Hozzáfűzte: a kisebbségi sajtóra nagy veszélyt jelent az etnobiznisz, a képzelt konzervativizmus, és a modernizálás hiánya.
Nyugat-Európában több típusa van a kisebbségi sajtó támogatásának – mutatott rá felszólalásában Toni Ebner, a dél-tiroli Dolomiten főszerkesztője, a MIDAS elnöke. Van, ahol papírvásárlási támogatást kapnak, esetleg a telefonszámlákat és a postai kiadásokat állja az állam, valamint alacsonyabb kulccsal adóztatja a kisebbségi sajtótermékeket. Máshol direkt állami támogatásban részesülnek a lapok, vagy az anyaország nyújt anyagi hozzájárulást megjelenésükhöz. Ez viszont a média függetlenségének rovására mehet – vélekedett Toni Ebner.
Állami támogatás
Olaszországban dotációban részesülnek a kisebbségi lapok, ez különböző típusú lehet. Az ottani szlovén napilap, a Primorski Dnevnik bevételeinek hozzávetőlegesen harmada származik közvetlen állami támogatásból, de pár éve még 50%-os volt az arány. Itáliában egyébként minden politikai párt lapja támogatást kap (!), nem csak a kisebbségiek, ám a gazdasági válság miatt úgy döntött a kormányzat, hogy az összegeket lefaragja.
Skandináviában is a közvetlen támogatásban hisznek, a Svédországban élő 40 ezer fős lapp közösség lapja például évi 1,5 millió eurós állami dotációt kap. Hasonló modell működik egyébként az összes skandináv országban – a legnagyobb északi kisebbség egyébként a finnországi svéd, arányszámaiban kb. feleakkora, mint a szlovákiai magyar. „A támogatás mértéke változó, 40–60% közötti, de van, ahol 100%-os. A kisebbségi sajtó feladata nagyon fontos.” – mutatott rá Tom Moring, a Helsinki Egyetem professzora.
Uniós támogatás kellene
A kisebbségi sajtó finanszírozásának megoldása az lenne, ha mindezt uniós szinten sikerülne megvalósítani – fejtette ki a felszólalók többsége.
Egyáltalán, miért van szüksége a kisebbségi médiának támogatásra? Tisztán piaci körülmények között csak a számarányukat tekintve legnagyobb kisebbségek tudnának saját sajtóterméket fenntartani. Szlovákiában pl. az Új Szón kívül a Vasárnap esik ebbe a kategóriába, a többi lap állami jellegű támogatások nélkül nem jelenhetne meg, mutatott rá Lovász.
A bevételek pedig a következő években sem fognak emelkedni – figyelmeztet Toni Ebner. Szerinte ez nemzetközi probléma. „Az EU büszke sokszínűségére és soknyelvűségére, ezt előnynek tartja, ennek védelme tehát az elsődleges feladata lenne” – véli Ebner. Brüsszel egyelőre hallgat.
Több mint információs csatorna
A MIDAS elnöke szerint jó lenne, ha az EU illetékesei is látnák, a kisebbségi sajtó elsősorban nem információs csatorna, hanem a kisebbségi közművelődés része. Szükség van a kisebbségi sajtó védelmére. Több felmérés rámutatott, hogy fontos szerepe van a kisebbségek megmaradásában. Ebner emellett több kutatás adatait ismertette, melyek szerint a napilapok rendszeres olvasói egészségesebben élnek, jobban fektetik be pénzüket és ésszerűbben vásárolnak – pont azért, mert informáltabbak, mint azok, akik nem tájékozódnak a sajtóból.
Tom Moring egyetemi tanár szerint a kisebbségi sajtó egyik feladata, hogy a kisebbséget szervezze. A kutató szerint fontos, hogy az Európai Bizottság egy dokumentumában leszögezte: a kisebbségi média támogatása nem ellentétes az EU-elveivel, összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel. Ez megfelelő kiindulási alap lehet, mutatott rá. Ebner szerint a sok finanszírozási modell közül kell kiválasztani a legjobbat, s ezt ajánlani az unió figyelmébe. „Brüsszel malmai lassan őrölnek” – mondta.
Ebner rámutatott: a gazdasági válság is súlyosan érintette a lapok működését. „Lapok szűntek meg. Ám meg kell ragadni az esélyt a válságban is” – tette hozzá. Szerinte csak színvonalas lapok készítésével lehet versenyezni a többségi nyelven megjelenő sajtótermékekkel. S hogy a támogatási kérdés megoldása mellett min múlik a kisebbségi sajtó túlélése? Lovász szerint azon, mennyire lesz képes alkalmazkodni a modern kor eszközeihez és információs csatornáihoz. A mai fiatalok lassan a tévét is okostelefonon nézik – tette hozzá.
Az előadásokat követően zajlott le a MIDAS évi közgyűlése, majd egyes újságírók ismertették a saját hazájukban lévő kisebbségi lapok helyzetét, köztük a Bihari Naplóét is, amely az egyik legnagyobb eladott példányszámú erdélyi magyar újság.
Díjak
Az esemény fénypontja ezúttal is a Habsburg Ottóról elneveztt díj, valamint a MIDAS–díj kiosztása volt egy ünnepi djszvacsora keretében. Az előbbivel a MIDAS a kisebbségvédelem és a kulturális sokszínűség témakörökben kiemelkedő teljesítményt nyújtó többségi nyelvű újságírókat jutalmazza. Ezt az elimerést az idén Constanze Letsch, a The Guardian című brit lap munkatársa kapta a törökországi kurdok helyzetéről jrt cikksorozata miatt. A díjat Habsburg Károly főherceg, Habsburg Ottó legidősebb fia adta át az újságírónak.
A MIDAS–díjat minden évbe egy–egy, a kisebbségi témában maradandót alkotó tollforgatónak adományozza a szervezet. Ezt az elismerést az idén Vrabec Mária, a pozsonyi Új Szó, és a Vasárnap munkatársa kapta, a Malina Hedvigről, a 2006–ban Nyitrán megvert magyar lány ügyében írt cikksorozatáért. Az ünnepség hangulatát emelte az Ifjú Szívek néptáncegyüttes produkciója.
A vendégek a négy nap során nemcsak tanácskoztak Pozsonyban, hanem jutott némi idő a kikapcsolódásra, szórakozásra is. A MIDAS tagok disznotóros ebéden vehettek részt, megkostolhatták a kürti borokat, leckét kaphattak gulyáskészítésből és rétesnyújtásból is a Csallókőzben lévő Czajlik farmon. Ott többek mellett íjászbemutató is volt, meg lehetett tekinteni az ottani kis állatkertet és a közelben lévő vízimalmot is, ahol mini muzeum is működik. A kjnálatban pozsonyi városnézés is szerepelt, amely ámulatba ejtette a vendégsereget, az ott készült fényképek segítségével nyújtunk ebből egy kis izelítőt.
Rais W. István. Bihari Napló (Nagyvárad
A közelmútban Pozsonyban tartotta meg évi közgyűlését a MIDAS, azaz a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete, amelynek Romániából két napilap a tagja, a Bihari Napló és a kolozsvári Szabadság. A szervezet 11 évvel ezelőtt alakult meg a dél-tiroli Bolzanóban. Kezdetben 12 tagja volt, ám ma már több mint 30 napilap tartozik a kötelékébe.
A MIDAS az anyanyelven való tájékozódás lehetőségének fontosságára igyekszik felhívni a többség, illetve az uniós szervek figyelmét, emellett a kisebbségi napilapok közötti együttműködést, hálózatépítést, közös kezdeményezéseket is segítik. Európában több mint 50 millió olyan ember él, aki valamely nyelvi vagy nemzeti kisebbséghez tartozik. A kontinensünkön megjelenő kisebbségi napilapoknak jelenleg több mint 6 millió olvasójuk van. A szervezet életében az éves közgyűlés a legfontosabb rendezvény, minden évben más–más országban rendezik.
A MIDAS éves közgyűlésére romániai magyar, spanyolországi baszk és katalán, olaszországi szlovén és német, litvániai és csehországi lengyel, finnországi svéd, dániai német, németországi szerb, valamint horvátországi olasz küldöttek is érkeztek Pozsonyba a közelmúltban, a házigazda szerepét ezúttal az Új Szó napilap vállalta. A lap a Kempelen Farkas Társasággal karöltve szervezte meg a konferenciát. A kolozsvári Szabadságot Újvári Ildikó főszerkesztő és Balázs Bence, a szerkesztőbizottság tagja, a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, , a Bihari Naplót Rais W. István főszerkesztő képviselte a rangos nemzetközi konferencián.
Igényes szórakozás
A szlovák fővárosban megtartott MIDAS–konferencia a PETIT Press kiadóvállalat –amely a pozsonyi Új Szót és a Vasárnapot is kiadja, számos szlovák kiadvány mellett– korszerű nyomdájának megtekintésével kezdődőtt, és a KC Dunaj kultúr–és szórakoztatóközponban ért véget a nyitónap, ahol a tizenegy európai országból érkező főszerkesztők és újságírók megismerkedhettek az ott zajló számos tevékenységgel. A rengeteg fiatal, és más generécióbeli is, aki a központban jár, nemcsak az ígényes szórakozás miatt választja a központot, hanem az ott tartandó színházi előadások, a táncház, a változatos előadói estek, a különféle témákban szervezett vitaműsorok, a koncertek miatt. Nem beszélve arról a gyönyörű panorámáról, melyet az épület erkélyéről lehet megcsodálni, fókuszban a koronázási templommal és a várral.
Másnap a nemzetközi konferenciát Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó lapigazgatója, a Petit Press kiadó igazgatótanácsának tagja nyitotta meg a ligetfalui, gyönyörű környezetben lévő Bonbon szállódában. Toni Ebner, a a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS) elnöke kifejtette: meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a kisebbségi lapok tovább folytathassák tevékenységüket, tudatosítani kell a nemzeti kisebbségek sajátságos problémáit.
Szociális eltávolodás
Petőcz Kálmán emberjogi szakértő, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának igazgatója, Multikultularizmus, emberi jogok, nemzeti kisebbségek címmel tartott érdekes előadást. Kifejtette: a szlovák pártok nem rendelkeznek egységes kisebbségpolitikával. Nagyon nagy a szociális eltávolodás a kisebbségek és a szlovákok között. Egy felmérés szerint a szlovákiak magyar szülők mintegy 25%–a adja szlovák nyelvű iskolába gyermekét. Volt olyan eset, hogy egy szlovák vidéki iskola tanára megtiltottak a magyar diákoknak, hogy anyanyelvükön beszélhessenek az intézetben. Ha valakit intoleráns környezetben nevelnek, az nem vezet eredményre.
Az a helyzet, hogy a szlovákok az állam tulajdonosainak tekintik magukat, mint államalkotó nemzet, a kisebbségek csak részesei ennek a folyamatnak. Petőcz Kálmán közölte: Szlovákia multikulturális ország akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Ennek a tudatában kellene cselekedni.
Beolvadtok, vagy nincs jövőtök
Huncík Péter író, etnopszichológus, Vaclav Havel egykori államfő tanácsadója a szlovákiak magyarok helyzetéről tartott érdekfeszítő, humortól sem mentes értekezést. Szlovákiában a lakosság 15 %–át teszik ki a kisebbségek. A magyarok 1991–ben 572.000 voltak( az összlakosság 12,5%), 2001–ben 526.000 (9,75%)magyar élt Szlovákiában, míg 2011–ben 460.000(8,5%). Elsősorban a nagyvárosokban csökkent a magyarság aránya. Az előadó ennek több okát is ismertette. 1991–ben a szlovákiak magyarság nem készült fel a változásokra, nem modernizálták a kisebbségi társadalmat. Komoly dillemát jelent: lehet–e együttműködni a szlovák pártokkal, vagy kizárólag etnikai alapon szerveződjenek a szlovákiai magyar társadalom. Felvetődik a kérdés: szabad–e kisebbségként részt venni a kormányzásban,így próbálván kicsikarni a kisebbségi jogok érvényesítését. A MOST–Híd egy szlovák–magyar part, míg a Magyar Koalicíó Pártja(MKP) etnikai alakulat, amelynek stabil szavazóbáziasa van(4,2–4,5%), de ezzel a legutóbbi országos választásokon is kimaradt a parlamentből. Persze meg kell említeni ebben a kontextusban a szlovákiai elhíresült nyelvtörvényt, és a területi átszervezésre vonatkozó jogszabályt, ami azért született: nehogy a magyarok valamelyik körzetben többségben legyenek. Ez utóbbi folyamatban részt vett a szlovákiai katolikus egyház is, mely ez esetben inkább volt szlovák, mint katolikus az előadó szerint. Nyilvánvaló volt a szlovák hatalom szándéka: el akarta bizonytalanítani a kisebbségben élőket, azt sugalmazva nekik, hogy nincs jövőtök, nincs karrieretek ha nem olvadtok be. Nem mindegy ha a magyarok egy döntően szlovák többségben lévő megyében élnek, vagy egyenrangú félként.
Jó és rossz magyarok
Huncík Péter szerint egy másik fontos kérdés, hogy kik a kisebbségek irányítói: maguk a kisebbségek, vagy Budapest. A magyar kormánynak elutasító a hozzáállása a szlovák–magyar vegyespárttal szemben. Az előadó szerint ezáltal Budapest jó és rossz magyarokra osztja a kisebbségeket, aminek nagyon erodáló hatása van a nemzeti indentitás szempontjából. Lényeges volna, hogy az anyaország alakítson ki egy egységes politizálást a kisebbségek viszonylatában, s az ne változzon minden választás alkalmával, attól függően, hogy kik kerül hatalomra. A tanácskozáson jelenlévő pozsonyi nagykövetség munkatársa visszautasította a magyar kormányra vonatkozó kritikákat.
A kisebbségek, mint uborka
Sajnos az európai közösségben is elég hányavetien kezelik a kisebbségi kérdést. A tagországok nem mindig veszik figyelembe az EU kisebbségi ajánlásait. Huincík Péter az uborka példájával hozakodott elő, amit különféle uniós kritériumok szerint szabályoznak.
–Ha majd úgy tekintenek ránk, mint az uborkára–aminek az unió meghatározza a méretét, súlyát stb– akkor majd talán jobb lehet a kisebbségek helyzete, vélekedett némi maliciával az előadó. Huncík Péter szerint a fő feladat egy komoly, átfogó program készítése arról, hogy miként lehet a népfogyatkozást megállítani , hogyan lehet a kisebbségeket egyenrangúvá tenni a többségi nemzettel.
Bara Zoltán, a Kempelen Farkas Intézet igazgatója a határ menti együttműködésről beszélt. Tokár Gáza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvívője kifejtette: a szlovák kormány soha nem volt hajlandó beszélni a kisebbségi nyelvi jogoktól, még akkor sem, ha a magyarok tagjai voltak a kormánynak. Szlovákiában komoly gondok vannak a földrajzi elnevezések magyar fordításának kihelyezésével például a vasútállomásokon is.
Az előadásokat követően zajlott le a MIDAS évi közgyűlése, majd egyes újságírók ismertették a saját hazájukban lévő kisebbségi lapok helyzetét.
Szükséges a kisebbségi sajtó védelme
A MIDAS pozsonyi tanácskozása a kisebbségi sajtó helyzetének elemzését vette gorcső alá. Jelenleg ahány ország, annyi szabályozás – amint a felszólalásokból kiderült, ebben a tekintetben a posztkommunista blokkban a legrosszabb a helyzet. Persze „csak” olyan értelemben, hogy egy kisebbségi lapnak is a piacról kell megélnie, támogatásként nem számíthat nagyarányú, s főként kiszámítható bevételre.
Lovász Attila, a szlovák rádio és televizíó kisebbségi adásának főszerkesztője kiemelte: jelenlegi pályázati rendszer favorizálja a korrupciót és a klienterizmust. Hozzáfűzte: a kisebbségi sajtóra nagy veszélyt jelent az etnobiznisz, a képzelt konzervativizmus, és a modernizálás hiánya.
Nyugat-Európában több típusa van a kisebbségi sajtó támogatásának – mutatott rá felszólalásában Toni Ebner, a dél-tiroli Dolomiten főszerkesztője, a MIDAS elnöke. Van, ahol papírvásárlási támogatást kapnak, esetleg a telefonszámlákat és a postai kiadásokat állja az állam, valamint alacsonyabb kulccsal adóztatja a kisebbségi sajtótermékeket. Máshol direkt állami támogatásban részesülnek a lapok, vagy az anyaország nyújt anyagi hozzájárulást megjelenésükhöz. Ez viszont a média függetlenségének rovására mehet – vélekedett Toni Ebner.
Állami támogatás
Olaszországban dotációban részesülnek a kisebbségi lapok, ez különböző típusú lehet. Az ottani szlovén napilap, a Primorski Dnevnik bevételeinek hozzávetőlegesen harmada származik közvetlen állami támogatásból, de pár éve még 50%-os volt az arány. Itáliában egyébként minden politikai párt lapja támogatást kap (!), nem csak a kisebbségiek, ám a gazdasági válság miatt úgy döntött a kormányzat, hogy az összegeket lefaragja.
Skandináviában is a közvetlen támogatásban hisznek, a Svédországban élő 40 ezer fős lapp közösség lapja például évi 1,5 millió eurós állami dotációt kap. Hasonló modell működik egyébként az összes skandináv országban – a legnagyobb északi kisebbség egyébként a finnországi svéd, arányszámaiban kb. feleakkora, mint a szlovákiai magyar. „A támogatás mértéke változó, 40–60% közötti, de van, ahol 100%-os. A kisebbségi sajtó feladata nagyon fontos.” – mutatott rá Tom Moring, a Helsinki Egyetem professzora.
Uniós támogatás kellene
A kisebbségi sajtó finanszírozásának megoldása az lenne, ha mindezt uniós szinten sikerülne megvalósítani – fejtette ki a felszólalók többsége.
Egyáltalán, miért van szüksége a kisebbségi médiának támogatásra? Tisztán piaci körülmények között csak a számarányukat tekintve legnagyobb kisebbségek tudnának saját sajtóterméket fenntartani. Szlovákiában pl. az Új Szón kívül a Vasárnap esik ebbe a kategóriába, a többi lap állami jellegű támogatások nélkül nem jelenhetne meg, mutatott rá Lovász.
A bevételek pedig a következő években sem fognak emelkedni – figyelmeztet Toni Ebner. Szerinte ez nemzetközi probléma. „Az EU büszke sokszínűségére és soknyelvűségére, ezt előnynek tartja, ennek védelme tehát az elsődleges feladata lenne” – véli Ebner. Brüsszel egyelőre hallgat.
Több mint információs csatorna
A MIDAS elnöke szerint jó lenne, ha az EU illetékesei is látnák, a kisebbségi sajtó elsősorban nem információs csatorna, hanem a kisebbségi közművelődés része. Szükség van a kisebbségi sajtó védelmére. Több felmérés rámutatott, hogy fontos szerepe van a kisebbségek megmaradásában. Ebner emellett több kutatás adatait ismertette, melyek szerint a napilapok rendszeres olvasói egészségesebben élnek, jobban fektetik be pénzüket és ésszerűbben vásárolnak – pont azért, mert informáltabbak, mint azok, akik nem tájékozódnak a sajtóból.
Tom Moring egyetemi tanár szerint a kisebbségi sajtó egyik feladata, hogy a kisebbséget szervezze. A kutató szerint fontos, hogy az Európai Bizottság egy dokumentumában leszögezte: a kisebbségi média támogatása nem ellentétes az EU-elveivel, összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel. Ez megfelelő kiindulási alap lehet, mutatott rá. Ebner szerint a sok finanszírozási modell közül kell kiválasztani a legjobbat, s ezt ajánlani az unió figyelmébe. „Brüsszel malmai lassan őrölnek” – mondta.
Ebner rámutatott: a gazdasági válság is súlyosan érintette a lapok működését. „Lapok szűntek meg. Ám meg kell ragadni az esélyt a válságban is” – tette hozzá. Szerinte csak színvonalas lapok készítésével lehet versenyezni a többségi nyelven megjelenő sajtótermékekkel. S hogy a támogatási kérdés megoldása mellett min múlik a kisebbségi sajtó túlélése? Lovász szerint azon, mennyire lesz képes alkalmazkodni a modern kor eszközeihez és információs csatornáihoz. A mai fiatalok lassan a tévét is okostelefonon nézik – tette hozzá.
Az előadásokat követően zajlott le a MIDAS évi közgyűlése, majd egyes újságírók ismertették a saját hazájukban lévő kisebbségi lapok helyzetét, köztük a Bihari Naplóét is, amely az egyik legnagyobb eladott példányszámú erdélyi magyar újság.
Díjak
Az esemény fénypontja ezúttal is a Habsburg Ottóról elneveztt díj, valamint a MIDAS–díj kiosztása volt egy ünnepi djszvacsora keretében. Az előbbivel a MIDAS a kisebbségvédelem és a kulturális sokszínűség témakörökben kiemelkedő teljesítményt nyújtó többségi nyelvű újságírókat jutalmazza. Ezt az elimerést az idén Constanze Letsch, a The Guardian című brit lap munkatársa kapta a törökországi kurdok helyzetéről jrt cikksorozata miatt. A díjat Habsburg Károly főherceg, Habsburg Ottó legidősebb fia adta át az újságírónak.
A MIDAS–díjat minden évbe egy–egy, a kisebbségi témában maradandót alkotó tollforgatónak adományozza a szervezet. Ezt az elismerést az idén Vrabec Mária, a pozsonyi Új Szó, és a Vasárnap munkatársa kapta, a Malina Hedvigről, a 2006–ban Nyitrán megvert magyar lány ügyében írt cikksorozatáért. Az ünnepség hangulatát emelte az Ifjú Szívek néptáncegyüttes produkciója.
A vendégek a négy nap során nemcsak tanácskoztak Pozsonyban, hanem jutott némi idő a kikapcsolódásra, szórakozásra is. A MIDAS tagok disznotóros ebéden vehettek részt, megkostolhatták a kürti borokat, leckét kaphattak gulyáskészítésből és rétesnyújtásból is a Csallókőzben lévő Czajlik farmon. Ott többek mellett íjászbemutató is volt, meg lehetett tekinteni az ottani kis állatkertet és a közelben lévő vízimalmot is, ahol mini muzeum is működik. A kjnálatban pozsonyi városnézés is szerepelt, amely ámulatba ejtette a vendégsereget, az ott készült fényképek segítségével nyújtunk ebből egy kis izelítőt.
Rais W. István. Bihari Napló (Nagyvárad
2012. július 1.
SZKT: ezt a választást megnyertük
Az eredmények mellett a hiányosságok okait is keresni kell, ahol szükséges, akár az átszervezés is szóba jöhet – hangzott el a Szövetségi Képviselők Tanácsának vasárnapi, marosvásárhelyi ülésén, ahol a júniusi helyhatósági választási tapasztalatok elemzése mellett az őszi parlamenti választásokra való felkészülés is a napirendi pontok között szerepelt.
Kelemen Hunor szövetségi elnök poltikai beszámolójában köszönetet mondott azért, hogy a romániai magyarok 2012. június 10-én, 22 év után is kitartottak az RMDSZ mellett, ami a jelenben a jövőtervezést biztosítja számukra. Köszönetet mondott annak a 10 ezer képviselőnek, aki részt vett a – fogalmazása szerint egyik legnehezebb – kampányban.
„Megnyertük ezt a választást a számok tükrében, 70 ezer szavazattal többet szereztünk, mint 2008-ban” – ismertette a számokat Kelemen, kitérve a megyei eredményekre is, illetve arra, hogy 203 polgármestere van az RMDSZ-nek a 2008-ban nyert 184-hez képest. Amit a szövetségi elnök szerint nem a 184-hez kell feltétlenül hasonlítani, hanem ahhoz a 9-hez, amelyet az EMNP szerzett. „Az erdélyi magyarság, az RMDSZ megnyerte a választásokat, a magyar-magyar versenyt is megnyerte 2012-ben” – fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy azzal a felelősséggel és bizalommal, amelyet megkapott az RMDSZ a 2012-es helyhatósági választásokon, élni kell, de úgy, hogy oda kell figyelni a kritikákra, vagy azokra a törekvésekre, amelyek az RMDSZ gyengítését célozzák. Kelemen Hunor az utóbbi időkben tapasztalt magyarellenességre is kitért. Arra a magyarellenességre, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli vitában volt tapasztalható, illetve amely a Kövér László erdélyi körútját és politikai magatartását követte. „Nem vagyunk háborúban, nem vagyunk ellenfelek, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az RMDSZ nem írható le, az erdélyi politikában az RMDSZ nem kerülhető meg. Olyan tanulságai ezek a kampánynak, amelyeket nekünk őszintén meg kell fogalmaznunk és kimondanunk” – mondta Kelemen Hunor.
A „két másik magyar párt által tanúsított megosztási kísérletéről” a szövetségi elnök úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a verseny nem mozgósít, ahogy a negatív kampány sem. A politikus szerint a negatív kampánynak az lett az eredménye, hogy az emberek – biztonságra, kiszámíthatóságra vágyva, ám a megosztást látva – inkább otthon maradtak és nem mentek el szavazni. „A politikai importtal nem helyettesíthető a jó minőségű erdélyi áru.
„Az erdélyi emberek tudtak dönteni, bölcsen döntöttek. Nem szeretik, ha gyarmatként kezelik őket, sem Bukarest, sem Budapest, vagy Brüsszel részéről. Nem szeretik, ha valaki maga alá akarja gyűrni az erdélyi magyar közösséget. Ezeket a konklúziókat meg kell fogalmaznunk, a sikert alázattal és a szolgálat, a közösség iránti szolgálat vállalásával kell kimondani, nem szabad elszállnunk azáltal, hogy több szavazatot szereztünk. A parlamenti választásokra ennek a figyelembevételével kell felkészülni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
„Minden magyar számított”
Kovács Péter az erdélyi konzultációval kezdte a főtitkárság egy éves tevékenységéről szóló beszámolóját. Tájékoztatása szerint a konzultáció során 80 ezer családot, közel 200 ezer magyar embert kerestek meg. A politikus szót ejtett a népszámlálási kampányról, a civil konzultációról, a családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervről, a családbarát önkormányzati programról. „Tiszta és országos üzeneteket fogalmaztunk meg, azt, hogy minden magyar számít. Elmondtuk, hogy céljainkat a magyarok írták. Hangsúlyoztuk a jelenlét fontosságát, azt, hogy egy erős decentralizációs folyamatnak vagyunk a részesei” – mondta Kovács Péter, kitérve a választási eredményekre, valamint azokra a kudarcokra mis, amelyeket nem lehet egyértelműen a román pártok erőteljesebb kampányával, mozgósításával magyarázni.
A hozzászólók között Borbély László politikai alelnök arról a mostanában tapasztalt magyarellenes kampányról beszélt, amely például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának megsemmisítésekor is megnyilvánult. Felháborítónak nevezte, hogy Markó Attilát, Nagy Zsoltot és másokat politikai meghurcoltatásnak tettek ki a rendszerváltás után 22 évvel. Az SZKT eseményeire visszatérünk.
Tánczos alázatra intett
A hozzászólások során Tánczos Barna – a Székelyföldi Frakció részéről – köszönettel illette a „székelyeket”, elsősorban Tamás SÁndort és Borboly Csabát a Hargita, illetve Kovászna megyében elért kimagasló választási eredményekért. A volt mezőgazdasági államtitkár ugyanakkor alázatra intett.
„A Minden magyar számít szlogent szem előtt tartva, nem lehet másként tekinteni a közösségre, csak úgy, hogy valóban minden magyar számítson. Mert valóban számít minden magyar, és bízom abban, hogy polgármestereink tudnak keresztényi alázattal dolgozni. Még akkor is, ha kígyót-békát kiáltottak rájuk a kampányban az ellenfeleik. Ha kővel dobálnak, nekünk akkor is kenyérrel kell visszadobnunk. Minden magyar számít – ezt a politizálást kell nekünk továbbvinni” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
Szolidarizálnak Markó Attiláékkal
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium jogos tulajdonosának való visszaszolgáltatásáért három év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Markó Attilát és Marosán Tamást, illetve Silviu Climet. A Mikó-ügy külön napirendi pontként is szerepelt az SZKT ülésén. Kelemen Hunor kiemelte, hogy a szövetségnek minden segítséget meg kell adnia azoknak az embereknek, akik ellen bírósági ítélet született.
Borbély László a választási eredményekre visszatérve arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy meg kell megvizsgálni, milyen okok vezettek a Maros Megyei Tanács elnöki tisztség és néhány helyi polgármesteri szék elvesztéséhez. A marosvásárhelyi szervezet újraszervezése is napirendi ponton volt, ugyanis az RMDSZ csúcsvezetése szerint helyi szinten nem tettek meg mindent a jobb eredmények érdekében. Borbély szerint „azokban a helységekben, ahol ügyes csapat volt, meg volt szervezve, ott írásba adtam volna, hogy megnyerik, máshol meg írásba adtam volna, hogy nem nyerik meg.”
Antal Erika
Maszol.ro/Új Magyar Szó (Bukarest)
Az eredmények mellett a hiányosságok okait is keresni kell, ahol szükséges, akár az átszervezés is szóba jöhet – hangzott el a Szövetségi Képviselők Tanácsának vasárnapi, marosvásárhelyi ülésén, ahol a júniusi helyhatósági választási tapasztalatok elemzése mellett az őszi parlamenti választásokra való felkészülés is a napirendi pontok között szerepelt.
Kelemen Hunor szövetségi elnök poltikai beszámolójában köszönetet mondott azért, hogy a romániai magyarok 2012. június 10-én, 22 év után is kitartottak az RMDSZ mellett, ami a jelenben a jövőtervezést biztosítja számukra. Köszönetet mondott annak a 10 ezer képviselőnek, aki részt vett a – fogalmazása szerint egyik legnehezebb – kampányban.
„Megnyertük ezt a választást a számok tükrében, 70 ezer szavazattal többet szereztünk, mint 2008-ban” – ismertette a számokat Kelemen, kitérve a megyei eredményekre is, illetve arra, hogy 203 polgármestere van az RMDSZ-nek a 2008-ban nyert 184-hez képest. Amit a szövetségi elnök szerint nem a 184-hez kell feltétlenül hasonlítani, hanem ahhoz a 9-hez, amelyet az EMNP szerzett. „Az erdélyi magyarság, az RMDSZ megnyerte a választásokat, a magyar-magyar versenyt is megnyerte 2012-ben” – fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy azzal a felelősséggel és bizalommal, amelyet megkapott az RMDSZ a 2012-es helyhatósági választásokon, élni kell, de úgy, hogy oda kell figyelni a kritikákra, vagy azokra a törekvésekre, amelyek az RMDSZ gyengítését célozzák. Kelemen Hunor az utóbbi időkben tapasztalt magyarellenességre is kitért. Arra a magyarellenességre, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli vitában volt tapasztalható, illetve amely a Kövér László erdélyi körútját és politikai magatartását követte. „Nem vagyunk háborúban, nem vagyunk ellenfelek, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az RMDSZ nem írható le, az erdélyi politikában az RMDSZ nem kerülhető meg. Olyan tanulságai ezek a kampánynak, amelyeket nekünk őszintén meg kell fogalmaznunk és kimondanunk” – mondta Kelemen Hunor.
A „két másik magyar párt által tanúsított megosztási kísérletéről” a szövetségi elnök úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a verseny nem mozgósít, ahogy a negatív kampány sem. A politikus szerint a negatív kampánynak az lett az eredménye, hogy az emberek – biztonságra, kiszámíthatóságra vágyva, ám a megosztást látva – inkább otthon maradtak és nem mentek el szavazni. „A politikai importtal nem helyettesíthető a jó minőségű erdélyi áru.
„Az erdélyi emberek tudtak dönteni, bölcsen döntöttek. Nem szeretik, ha gyarmatként kezelik őket, sem Bukarest, sem Budapest, vagy Brüsszel részéről. Nem szeretik, ha valaki maga alá akarja gyűrni az erdélyi magyar közösséget. Ezeket a konklúziókat meg kell fogalmaznunk, a sikert alázattal és a szolgálat, a közösség iránti szolgálat vállalásával kell kimondani, nem szabad elszállnunk azáltal, hogy több szavazatot szereztünk. A parlamenti választásokra ennek a figyelembevételével kell felkészülni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
„Minden magyar számított”
Kovács Péter az erdélyi konzultációval kezdte a főtitkárság egy éves tevékenységéről szóló beszámolóját. Tájékoztatása szerint a konzultáció során 80 ezer családot, közel 200 ezer magyar embert kerestek meg. A politikus szót ejtett a népszámlálási kampányról, a civil konzultációról, a családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervről, a családbarát önkormányzati programról. „Tiszta és országos üzeneteket fogalmaztunk meg, azt, hogy minden magyar számít. Elmondtuk, hogy céljainkat a magyarok írták. Hangsúlyoztuk a jelenlét fontosságát, azt, hogy egy erős decentralizációs folyamatnak vagyunk a részesei” – mondta Kovács Péter, kitérve a választási eredményekre, valamint azokra a kudarcokra mis, amelyeket nem lehet egyértelműen a román pártok erőteljesebb kampányával, mozgósításával magyarázni.
A hozzászólók között Borbély László politikai alelnök arról a mostanában tapasztalt magyarellenes kampányról beszélt, amely például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának megsemmisítésekor is megnyilvánult. Felháborítónak nevezte, hogy Markó Attilát, Nagy Zsoltot és másokat politikai meghurcoltatásnak tettek ki a rendszerváltás után 22 évvel. Az SZKT eseményeire visszatérünk.
Tánczos alázatra intett
A hozzászólások során Tánczos Barna – a Székelyföldi Frakció részéről – köszönettel illette a „székelyeket”, elsősorban Tamás SÁndort és Borboly Csabát a Hargita, illetve Kovászna megyében elért kimagasló választási eredményekért. A volt mezőgazdasági államtitkár ugyanakkor alázatra intett.
„A Minden magyar számít szlogent szem előtt tartva, nem lehet másként tekinteni a közösségre, csak úgy, hogy valóban minden magyar számítson. Mert valóban számít minden magyar, és bízom abban, hogy polgármestereink tudnak keresztényi alázattal dolgozni. Még akkor is, ha kígyót-békát kiáltottak rájuk a kampányban az ellenfeleik. Ha kővel dobálnak, nekünk akkor is kenyérrel kell visszadobnunk. Minden magyar számít – ezt a politizálást kell nekünk továbbvinni” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
Szolidarizálnak Markó Attiláékkal
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium jogos tulajdonosának való visszaszolgáltatásáért három év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Markó Attilát és Marosán Tamást, illetve Silviu Climet. A Mikó-ügy külön napirendi pontként is szerepelt az SZKT ülésén. Kelemen Hunor kiemelte, hogy a szövetségnek minden segítséget meg kell adnia azoknak az embereknek, akik ellen bírósági ítélet született.
Borbély László a választási eredményekre visszatérve arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy meg kell megvizsgálni, milyen okok vezettek a Maros Megyei Tanács elnöki tisztség és néhány helyi polgármesteri szék elvesztéséhez. A marosvásárhelyi szervezet újraszervezése is napirendi ponton volt, ugyanis az RMDSZ csúcsvezetése szerint helyi szinten nem tettek meg mindent a jobb eredmények érdekében. Borbély szerint „azokban a helységekben, ahol ügyes csapat volt, meg volt szervezve, ott írásba adtam volna, hogy megnyerik, máshol meg írásba adtam volna, hogy nem nyerik meg.”
Antal Erika
Maszol.ro/Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. július 2.
Ki ütött először vissza?
Mi okozta a negatív fordulatot a román–magyar államközi kapcsolatokban? Mi az esélye és a feltétele annak, hogy Budapest és Bukarest viszonya normalizálódjék? A kérdésekre Cseke Péter Tamás két kolozsvári társadalomkutató, MAGYARI NÁNDOR LÁSZLÓ és VASILE DâNCU segítségével kereste a választ az Erdélyi Riport 2012/23. számában.
A magyar–román kapcsolatok a 20. században egyszer sem voltak olyan jók, mint az elmúlt két évben, és a „baljós jelek ellenére” remélhetőleg a továbbiakban sem szenvednek komolyabb sérelmet. Az értékelés Martonyi János magyar külügyminiszteré, és a romániai választási kampány vége előtt néhány nappal hangzott el, amikor a bukaresti sajtó még Kövér László magyar házelnök újabb erdélyi látogatásától volt hangos. A Martonyi által emlegetett „baljós jelekből” bőven akadt az elmúlt hetekben: a politikusi nyilatkozatok szintjén a bukaresti kormányváltás után és különösen a választási kampány előrehaladtával naponta egy-egy fokkal hidegült a viszony a két ország között.
MOGYE, Nyirő, Kövér Elsőként a magyar miniszterelnök éreztette a negatív fordulatot az államközi kapcsolatokban, néhány nappal a szociál–liberális Ponta-kabinet beiktatása után. Orbán Viktor május elején egy rádióinterjúban úgy fogalmazott: „Új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben, és egész Európának figyelnie kell, nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet”. A politikus arra reagált, hogy az új román kormány első intézkedéseivel megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozását, majd az új román hatalom nyilvánvalóvá tette, hogy a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánja elfogadtatni. Két héttel később, a romániai választási kampány kellős közepén Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetési kísérlete már nyílt román–magyar diplomáciai konfliktushoz vezetett. A bukaresti külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, mert az író hamvai Romániába hozatalának egyik szervezője a Magyar Országgyűlés Hivatala volt. A román kormány és személyesen a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette: ellenzik és elítélik az általuk románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet. A hatóságok el is követtek mindent, hogy a szertartást megakadályozzák: a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon az újratemetéshez szükséges városházi okmányt, a székelyudvarhelyi eseményre érkező magyarországi autókat pedig – a hamvakat keresve – a rendőrök átkutatták. Ekkor hallatta hangját először Kövér László magyar házelnök, az újratemetés védnöke, aki a történtek után azt mondta: „derült égből villámcsapásként jött az új román kormánynak ez a meglehetősen barátságtalan, civilizálatlan, barbár viselkedése”, miszerint egy halottól akarják megtagadni azt a jogot, hogy saját szülőföldjében nyugodhasson. Victor Ponta román miniszterelnök válaszul arra szólította fel Orbán Viktort, határolódjon el a magyar házelnök Romániával kapcsolatos kijelentéseitől, s kérjen bocsánatot Magyarország nevében Bukaresttől. A bocsánatkérés elmaradt, a magyar kormányfő sajtófőnöke révén közölte: Budapest kegyeleti kérdésnek tekinti Nyirő újratemetését. Orbán Viktornak egyébként alkalma lett volna személyesen is beszélni a történtekről Victor Pontával, ugyanis éppen abban az időszakban Bukarestben tartózkodott egy konferencián. Azonban csak Traian Băsescu államfővel tárgyalt a román fővárosban, Ponta kormányfővel csupán egy kézfogás erejéig került kontaktusba. A Nyirő-ügyben tett nyilatkozatai után Bukarest már nyíltan ellenezte, hogy Kövér László a választási kampány finisében újra Erdélybe látogasson, ezúttal a Magyar Polgári Pártnak kampányolni. A román parlament két házának elnökei levélben kérték, álljon el szándékától, s miután a magyarországi politikus mégis megérkezett a marosvásárhelyi repülőtérre, Victor Ponta közölte: akár nemkívánatos személlyé is nyilváníthatják, ha nem tartja be a törvényeket. Utóbb a román kormányfő kijelentette, Kövér László „nem barátja” Romániának, nem lett volna mit keresnie egy uniós tagállamban választási kampány idején, és látogatásával megsértette a tisztelet és a jószomszédi viszony normáit. A magyar házelnökről mindez lepergett. Erdélyi kampánykörútja végén kijelentette: a román politikusok bíráló nyilatkozatai ellenére reméli, hogy a kampány elmúltával a magyar–román kapcsolatok visszatérnek a bukaresti kormányváltást megelőző mederbe.
Dâncu: ez csak tűzijáték Vasile Dâncu kolozsvári szociológus, az IRES közvélemény-kutató cég vezetője szerint a magyar–román kapcsolatokat nem a bukaresti, hanem a budapesti kormányváltást megelőző mederbe kellene visszaterelni, mert úgy véli, a román–magyar viszony elhidegülése Orbán Viktor hatalomra kerüléséhez köthető. „Emlékezetes, hogy annak idején a Fidesz-kormány első lépéseit megütközéssel fogadták Brüsszelben. Szinte általánossá vált az a vélemény, hogy Orbánék vezetésével Magyarország kisodródik Európából, s e percepció hatására Bukarestből is más szemmel kezdték nézni Budapestet” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Ennek ellenére Dâncu úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai az Orbán-kormány első két évében, 2010-ben és 2011-ben sem voltak rosszak, a negatív fordulat az idei romániai helyhatósági választási kampány kezdetével esett egybe. „Ekkor hangzottak el az első, Bukarestet bíráló megjegyzések Budapesten. Következett a magyar házelnök erdélyi látogatása a kampány kellős közepén, és ez már jelentősen terhelte a két ország viszonyát” – jelentette ki. Felvetésünkre a szociológus elismerte: a bukaresti kormányváltásnak is volt szerepe a román–magyar államközi kapcsolatok elhidegülésében. „Nem tekinthetünk el attól, hogy Romániában baloldali kormány került hatalomra. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az új bukaresti vezetők alkatilag másként viszonyultak a jobboldali budapesti kormányhoz” – vélekedett. Dâncu nem hinné, hogy Budapest és Bukarest viszonya egyhamar normalizálódni fog. „Ne feledjük, Romániában alig ért véget a kampány, máris újabb választások következnek. Nem hiszem, hogy ebben az évben a feszültségek csökkennének, ám azt sem gondolom, hogy a két ország viszonya teljesen elmérgesedne” – fogalmazott. Összegzésképpen leszögezte: a román–magyar viszony nem alapjaiban romlott meg. „Amit ezekben a hetekben, hónapokban látunk és látni fogunk, az csak tűzijáték. Zajos és látványos, de nincs végzetes hatása a két ország viszonyára” – jelentette ki.
Magyari: manipulációk, provokációk Vasile Dâncuhoz hasonlóan Magyari Nándor László szociológus is úgy véli, hogy a két ország kapcsolatában a magyar kormányváltás hozott fordulatot. „Azóta nincsenek közös kormányülések. Ezzel Orbán elsősorban az akkor kormányon levő RMDSZ-nek küldött erős üzenetet arról, hogy nem ők a favoritok, más Erdély-politika következik, mint addig volt, a Fidesz új erdélyi magyar partnereket keres és hoz létre, akikkel együttműködjön” – mondta az Erdélyi Riportnak.
A szociológus emlékeztetett: a román–magyar viszonyt a közös nemzetközi intézményrendszerhez (NATO, EU) tartozás határozza meg, nem a kampányban tapasztalható provokációk. „Olyan provokációk, amelyeket a magyar kormány, mellesleg egy nem kormánytag pártvezér, kihívóan arrogáns viselkedésének eltűrésével támogat” – jegyezte meg. A román kormány szerinte belpolitikai meggondolásokból, de a pozitív külföldi megítélés reményében is civilizáltabban kezeli a kérdést.
Magyari „műbalhénak” tartja a két ország vezetői közötti üzenetváltásokat a romániai választási kampány ideje alatt. Szerinte a magyar kormányzat, illetve a román külpolitikai vezetés és a román államfő eltérő belpolitikai érdekei „szennyezik” az államközi viszonyt. „Közrejátszik ebben a magyar kormánypártoknak az erdélyi magyarság megosztását célzó, az egyik versengő felet preferáló magatartása, cinikus és alig leplezett kampányolása az MPP-EMNP oldalán, egyszóval a magyarországi pártok megváltozott Erdély-politikája” – tette hozzá. A szociológus Orbán Viktor és Traian Băsescu „voluntarista, kiszámíthatatlan politikai magatartásával”, kettős nyelvezetével magyarázza a vitákat. Szerinte sem Orbán, sem Băsescu nem képes államférfiként viselkedni, és a kormányközi kapcsolatokat a személyes viszonyaiknak rendelik alá. „Az egyik fél elnézi, sőt támogatja is, hogy az erdélyi magyar társadalmat és politikai mezőnyt szétdúlja a másik. Közben Orbán segédkezet nyújt Băsescunak a Ponta elleni belháborújában” – magyarázta. Ezért Magyari szerint a román–magyar viszony nem alapjaiban mérgezett, csak a manipuláció és provokáció teszi feszülté. „Megjavítható” – szögezte le.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
Mi okozta a negatív fordulatot a román–magyar államközi kapcsolatokban? Mi az esélye és a feltétele annak, hogy Budapest és Bukarest viszonya normalizálódjék? A kérdésekre Cseke Péter Tamás két kolozsvári társadalomkutató, MAGYARI NÁNDOR LÁSZLÓ és VASILE DâNCU segítségével kereste a választ az Erdélyi Riport 2012/23. számában.
A magyar–román kapcsolatok a 20. században egyszer sem voltak olyan jók, mint az elmúlt két évben, és a „baljós jelek ellenére” remélhetőleg a továbbiakban sem szenvednek komolyabb sérelmet. Az értékelés Martonyi János magyar külügyminiszteré, és a romániai választási kampány vége előtt néhány nappal hangzott el, amikor a bukaresti sajtó még Kövér László magyar házelnök újabb erdélyi látogatásától volt hangos. A Martonyi által emlegetett „baljós jelekből” bőven akadt az elmúlt hetekben: a politikusi nyilatkozatok szintjén a bukaresti kormányváltás után és különösen a választási kampány előrehaladtával naponta egy-egy fokkal hidegült a viszony a két ország között.
MOGYE, Nyirő, Kövér Elsőként a magyar miniszterelnök éreztette a negatív fordulatot az államközi kapcsolatokban, néhány nappal a szociál–liberális Ponta-kabinet beiktatása után. Orbán Viktor május elején egy rádióinterjúban úgy fogalmazott: „Új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben, és egész Európának figyelnie kell, nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet”. A politikus arra reagált, hogy az új román kormány első intézkedéseivel megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozását, majd az új román hatalom nyilvánvalóvá tette, hogy a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánja elfogadtatni. Két héttel később, a romániai választási kampány kellős közepén Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetési kísérlete már nyílt román–magyar diplomáciai konfliktushoz vezetett. A bukaresti külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, mert az író hamvai Romániába hozatalának egyik szervezője a Magyar Országgyűlés Hivatala volt. A román kormány és személyesen a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette: ellenzik és elítélik az általuk románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet. A hatóságok el is követtek mindent, hogy a szertartást megakadályozzák: a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon az újratemetéshez szükséges városházi okmányt, a székelyudvarhelyi eseményre érkező magyarországi autókat pedig – a hamvakat keresve – a rendőrök átkutatták. Ekkor hallatta hangját először Kövér László magyar házelnök, az újratemetés védnöke, aki a történtek után azt mondta: „derült égből villámcsapásként jött az új román kormánynak ez a meglehetősen barátságtalan, civilizálatlan, barbár viselkedése”, miszerint egy halottól akarják megtagadni azt a jogot, hogy saját szülőföldjében nyugodhasson. Victor Ponta román miniszterelnök válaszul arra szólította fel Orbán Viktort, határolódjon el a magyar házelnök Romániával kapcsolatos kijelentéseitől, s kérjen bocsánatot Magyarország nevében Bukaresttől. A bocsánatkérés elmaradt, a magyar kormányfő sajtófőnöke révén közölte: Budapest kegyeleti kérdésnek tekinti Nyirő újratemetését. Orbán Viktornak egyébként alkalma lett volna személyesen is beszélni a történtekről Victor Pontával, ugyanis éppen abban az időszakban Bukarestben tartózkodott egy konferencián. Azonban csak Traian Băsescu államfővel tárgyalt a román fővárosban, Ponta kormányfővel csupán egy kézfogás erejéig került kontaktusba. A Nyirő-ügyben tett nyilatkozatai után Bukarest már nyíltan ellenezte, hogy Kövér László a választási kampány finisében újra Erdélybe látogasson, ezúttal a Magyar Polgári Pártnak kampányolni. A román parlament két házának elnökei levélben kérték, álljon el szándékától, s miután a magyarországi politikus mégis megérkezett a marosvásárhelyi repülőtérre, Victor Ponta közölte: akár nemkívánatos személlyé is nyilváníthatják, ha nem tartja be a törvényeket. Utóbb a román kormányfő kijelentette, Kövér László „nem barátja” Romániának, nem lett volna mit keresnie egy uniós tagállamban választási kampány idején, és látogatásával megsértette a tisztelet és a jószomszédi viszony normáit. A magyar házelnökről mindez lepergett. Erdélyi kampánykörútja végén kijelentette: a román politikusok bíráló nyilatkozatai ellenére reméli, hogy a kampány elmúltával a magyar–román kapcsolatok visszatérnek a bukaresti kormányváltást megelőző mederbe.
Dâncu: ez csak tűzijáték Vasile Dâncu kolozsvári szociológus, az IRES közvélemény-kutató cég vezetője szerint a magyar–román kapcsolatokat nem a bukaresti, hanem a budapesti kormányváltást megelőző mederbe kellene visszaterelni, mert úgy véli, a román–magyar viszony elhidegülése Orbán Viktor hatalomra kerüléséhez köthető. „Emlékezetes, hogy annak idején a Fidesz-kormány első lépéseit megütközéssel fogadták Brüsszelben. Szinte általánossá vált az a vélemény, hogy Orbánék vezetésével Magyarország kisodródik Európából, s e percepció hatására Bukarestből is más szemmel kezdték nézni Budapestet” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Ennek ellenére Dâncu úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai az Orbán-kormány első két évében, 2010-ben és 2011-ben sem voltak rosszak, a negatív fordulat az idei romániai helyhatósági választási kampány kezdetével esett egybe. „Ekkor hangzottak el az első, Bukarestet bíráló megjegyzések Budapesten. Következett a magyar házelnök erdélyi látogatása a kampány kellős közepén, és ez már jelentősen terhelte a két ország viszonyát” – jelentette ki. Felvetésünkre a szociológus elismerte: a bukaresti kormányváltásnak is volt szerepe a román–magyar államközi kapcsolatok elhidegülésében. „Nem tekinthetünk el attól, hogy Romániában baloldali kormány került hatalomra. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az új bukaresti vezetők alkatilag másként viszonyultak a jobboldali budapesti kormányhoz” – vélekedett. Dâncu nem hinné, hogy Budapest és Bukarest viszonya egyhamar normalizálódni fog. „Ne feledjük, Romániában alig ért véget a kampány, máris újabb választások következnek. Nem hiszem, hogy ebben az évben a feszültségek csökkennének, ám azt sem gondolom, hogy a két ország viszonya teljesen elmérgesedne” – fogalmazott. Összegzésképpen leszögezte: a román–magyar viszony nem alapjaiban romlott meg. „Amit ezekben a hetekben, hónapokban látunk és látni fogunk, az csak tűzijáték. Zajos és látványos, de nincs végzetes hatása a két ország viszonyára” – jelentette ki.
Magyari: manipulációk, provokációk Vasile Dâncuhoz hasonlóan Magyari Nándor László szociológus is úgy véli, hogy a két ország kapcsolatában a magyar kormányváltás hozott fordulatot. „Azóta nincsenek közös kormányülések. Ezzel Orbán elsősorban az akkor kormányon levő RMDSZ-nek küldött erős üzenetet arról, hogy nem ők a favoritok, más Erdély-politika következik, mint addig volt, a Fidesz új erdélyi magyar partnereket keres és hoz létre, akikkel együttműködjön” – mondta az Erdélyi Riportnak.
A szociológus emlékeztetett: a román–magyar viszonyt a közös nemzetközi intézményrendszerhez (NATO, EU) tartozás határozza meg, nem a kampányban tapasztalható provokációk. „Olyan provokációk, amelyeket a magyar kormány, mellesleg egy nem kormánytag pártvezér, kihívóan arrogáns viselkedésének eltűrésével támogat” – jegyezte meg. A román kormány szerinte belpolitikai meggondolásokból, de a pozitív külföldi megítélés reményében is civilizáltabban kezeli a kérdést.
Magyari „műbalhénak” tartja a két ország vezetői közötti üzenetváltásokat a romániai választási kampány ideje alatt. Szerinte a magyar kormányzat, illetve a román külpolitikai vezetés és a román államfő eltérő belpolitikai érdekei „szennyezik” az államközi viszonyt. „Közrejátszik ebben a magyar kormánypártoknak az erdélyi magyarság megosztását célzó, az egyik versengő felet preferáló magatartása, cinikus és alig leplezett kampányolása az MPP-EMNP oldalán, egyszóval a magyarországi pártok megváltozott Erdély-politikája” – tette hozzá. A szociológus Orbán Viktor és Traian Băsescu „voluntarista, kiszámíthatatlan politikai magatartásával”, kettős nyelvezetével magyarázza a vitákat. Szerinte sem Orbán, sem Băsescu nem képes államférfiként viselkedni, és a kormányközi kapcsolatokat a személyes viszonyaiknak rendelik alá. „Az egyik fél elnézi, sőt támogatja is, hogy az erdélyi magyar társadalmat és politikai mezőnyt szétdúlja a másik. Közben Orbán segédkezet nyújt Băsescunak a Ponta elleni belháborújában” – magyarázta. Ezért Magyari szerint a román–magyar viszony nem alapjaiban mérgezett, csak a manipuláció és provokáció teszi feszülté. „Megjavítható” – szögezte le.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
2012. július 4.
Jogelvek csak elviekben
A Székely Mikó Kollégium ügyében született alapfokú bírósági ítélet láttán biztosak lehetünk abban, hogy a következő hetekben, hónapokban választ kapunk néhány rendkívül fontos, számunkra életbe vágó kérdésre.
A sepsiszentgyörgyi restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetéssel sújtó, vérlázítóan igazságtalan döntés annak a ténynek az újabb bizonyítéka, hogy itt már éles fegyverekkel lőnek ránk, és erre válaszolni kell – a nyílt csatatéren pedig akarva-akaratlanul fény derül arra, mennyit is érünk itthon és a világ szemében.
Először is az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetek akaratérvényesítési erejének nagy próbatétele következik: kiderül, hogy képviselőink a hosszas bukaresti pártmunka során szereztek-e olyan befolyást maguknak, amellyel az ilyen jellegű, rendkívül kiélezett helyzetekben élni tudnak, pontosan oda hatva, ahová kell. Szintén fontos teszt előtt áll a nemzetközi fórumokkal kapcsolatot tartó apparátusunk, hiszen nem mindegy, hogy – az egy bírócsere nyomán rövid idő alatt fenekestül felfordult perben – politikai nyomásra hozott, a tulajdonhoz való jogot semmibe vevő bírósági döntés kinek a fülébe jut el, és milyen szinten sikerül legalább egy elítélő nyilatkozatot kicsikarni. Ez ugyanúgy érvényes Budapest lobbitevékenységére, hiszen az RMDSZ-hez hasonlóan a magyar kormány is szolidaritást vállalt az elítéltekkel, és közölte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi döntéshozókhoz.
És a legnagyobb próba éppen a demokrácia csúcsfórumaira, jobban mondva magára az Európai Unióra vár, hiszen alapvető jogelvei sárba tiprásának vagyunk a szemtanúi, és nagyon nem mindegy, hogy erre miként reagálnak Brüsszelben vagy Strasbourgban. Csak abban reménykedhetünk, hogy Európa végre hajlandó lesz valamilyen módon fellépni a román kormány garázdálkodásai ellen, hiszen nem engedheti, hogy egy kisebbségben élő közösség magára maradjon keserű sorsa jobbá tételéért vívott, egyre esélytelenebbnek tűnő harcában.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
A Székely Mikó Kollégium ügyében született alapfokú bírósági ítélet láttán biztosak lehetünk abban, hogy a következő hetekben, hónapokban választ kapunk néhány rendkívül fontos, számunkra életbe vágó kérdésre.
A sepsiszentgyörgyi restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetéssel sújtó, vérlázítóan igazságtalan döntés annak a ténynek az újabb bizonyítéka, hogy itt már éles fegyverekkel lőnek ránk, és erre válaszolni kell – a nyílt csatatéren pedig akarva-akaratlanul fény derül arra, mennyit is érünk itthon és a világ szemében.
Először is az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetek akaratérvényesítési erejének nagy próbatétele következik: kiderül, hogy képviselőink a hosszas bukaresti pártmunka során szereztek-e olyan befolyást maguknak, amellyel az ilyen jellegű, rendkívül kiélezett helyzetekben élni tudnak, pontosan oda hatva, ahová kell. Szintén fontos teszt előtt áll a nemzetközi fórumokkal kapcsolatot tartó apparátusunk, hiszen nem mindegy, hogy – az egy bírócsere nyomán rövid idő alatt fenekestül felfordult perben – politikai nyomásra hozott, a tulajdonhoz való jogot semmibe vevő bírósági döntés kinek a fülébe jut el, és milyen szinten sikerül legalább egy elítélő nyilatkozatot kicsikarni. Ez ugyanúgy érvényes Budapest lobbitevékenységére, hiszen az RMDSZ-hez hasonlóan a magyar kormány is szolidaritást vállalt az elítéltekkel, és közölte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi döntéshozókhoz.
És a legnagyobb próba éppen a demokrácia csúcsfórumaira, jobban mondva magára az Európai Unióra vár, hiszen alapvető jogelvei sárba tiprásának vagyunk a szemtanúi, és nagyon nem mindegy, hogy erre miként reagálnak Brüsszelben vagy Strasbourgban. Csak abban reménykedhetünk, hogy Európa végre hajlandó lesz valamilyen módon fellépni a román kormány garázdálkodásai ellen, hiszen nem engedheti, hogy egy kisebbségben élő közösség magára maradjon keserű sorsa jobbá tételéért vívott, egyre esélytelenebbnek tűnő harcában.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 4.
A Fidesz EP-delegációvezetőjének levele az MSZP elnökéhez a román helyzet ügyében – MSZP-reakciók
Mesterházy Attilához, az MSZP elnökéhez fordult nyílt levélben szerdán Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője a román helyzet nemzetközi kezelésével kapcsolatban.
A Fidesz-delegáció Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/FideszEU#!/FideszEU) is közzétett levélben Gyürk András felhívta a figyelmet arra, hogy "a baloldali többség - az MSZP képviselőinek támogatásával - megakadályozta a romániai jogsértések ügyének napirendre vételét az Európai Parlament e heti ülésszakán".
Mint fogalmazott, "a közelmúltban hatalomra került balliberális bukaresti kormány a törvényesség határait messze átlépve avatkozik bele a független demokratikus intézmények működésébe", "emellett a magyar kisebbségek számára rendkívül hátrányos intézkedéseket fogad el".
Gyürk András megismételte a delegáció egy minapi közleményében már említett állásfoglalást, amely szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy "miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az Európai Parlamentben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák".
Képviselőcsoportja nevében Gyürk András arra kérte Mesterházy Attilát, "szólítsa fel pártjának brüsszeli képviselőit, hogy a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos nemzetközi rágalomkampány szítása helyett emeljék fel szavukat az erdélyi magyar közösség védelmében". Azt is kérte, "vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az MSZP pártcsaládjához tartozó romániai kormányzó erők hagyjanak fel a kisebbségi jogokat korlátozó politikájukkal".
A nyílt levélre közleményben reagált az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba. Ebben úgy vélte: "Képmutató, hogy azok a magyar jobboldali képviselők aggódnak most a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, akiknek kormányát számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt."
Megismételte, hogy a romániai "magyar nemzeti közösség helyzetét érintő problémák megvitatására az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi intergroup június 14-i ülésén nyílt lehetőség", de ezen "a Fidesz részéről csak Schöpflin György volt jelen", és "egyetlen fideszes képviselő sem szólalt fel az erdélyi magyarság jogainak védelmében". "Honnan veszik az erkölcsi alapot a megszólaláshoz a fideszes képviselők, ha magyarságvédelem helyett pártpolitikát folytatnak?" - áll a közleményben.
Nyilatkozatot adott ki a Fideszt és a KDNP-t is tagjai között tudó Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens is, aki súlyos aggodalmait fejezte ki a legutóbbi romániai fejlemények miatt. Hangoztatta, hogy Victor Ponta miniszterelnöknek "azonnal fel kell hagynia az elfogadhatatlan gyakorlatokkal, amelyeket az Európai Unió egyik országában sem tűrhetnek el".
Martens felszólította az európai szocialista pártszövetséget (ESZP) és a liberális pártok európai szövetségét (ELDR), hogy foglaljanak állást nyilvánosan a tagpártjaik által elkövetett "törvénytelenségek és hatalmi visszaélések" ellen. Jelezte azt is, hogy a néppárt szoros figyelemmel követi a helyzetet.
Joseph Daul, a néppárt EP-frakciójának vezetője a most hivatalba lépett ciprusi EU-elnökséggel kapcsolatos közleményében ugyancsak kitért erre a témára. Azt kérte az új elnökségtől, hogy tartsa rajta a szemét a romániai fejleményeken.
Emlékeztetett, hogy előző nap Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse is mély aggodalmát fejezte ki "a román alkotmánybíróság függetlensége elleni támadások miatt".
Reding szóvivője is megerősítette szerdán Brüsszelben, hogy a biztos álláspontja szerint a független, jól működő igazságügyi rendszer alapfeltétele a kölcsönös bizalomnak az európai igazságügyi szektorban.
Daul azt kérte, hogy a brüsszeli bizottság is foglalkozzon a témával, a ciprusi elnökség pedig szintén kövesse kiemelt figyelemmel, biztosítandó, hogy a romániai helyzet nem akadályozza az elkövetkező hat hónap munkáját.
MTI
Mesterházy Attilához, az MSZP elnökéhez fordult nyílt levélben szerdán Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője a román helyzet nemzetközi kezelésével kapcsolatban.
A Fidesz-delegáció Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/FideszEU#!/FideszEU) is közzétett levélben Gyürk András felhívta a figyelmet arra, hogy "a baloldali többség - az MSZP képviselőinek támogatásával - megakadályozta a romániai jogsértések ügyének napirendre vételét az Európai Parlament e heti ülésszakán".
Mint fogalmazott, "a közelmúltban hatalomra került balliberális bukaresti kormány a törvényesség határait messze átlépve avatkozik bele a független demokratikus intézmények működésébe", "emellett a magyar kisebbségek számára rendkívül hátrányos intézkedéseket fogad el".
Gyürk András megismételte a delegáció egy minapi közleményében már említett állásfoglalást, amely szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy "miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az Európai Parlamentben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák".
Képviselőcsoportja nevében Gyürk András arra kérte Mesterházy Attilát, "szólítsa fel pártjának brüsszeli képviselőit, hogy a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos nemzetközi rágalomkampány szítása helyett emeljék fel szavukat az erdélyi magyar közösség védelmében". Azt is kérte, "vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az MSZP pártcsaládjához tartozó romániai kormányzó erők hagyjanak fel a kisebbségi jogokat korlátozó politikájukkal".
A nyílt levélre közleményben reagált az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba. Ebben úgy vélte: "Képmutató, hogy azok a magyar jobboldali képviselők aggódnak most a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, akiknek kormányát számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt."
Megismételte, hogy a romániai "magyar nemzeti közösség helyzetét érintő problémák megvitatására az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi intergroup június 14-i ülésén nyílt lehetőség", de ezen "a Fidesz részéről csak Schöpflin György volt jelen", és "egyetlen fideszes képviselő sem szólalt fel az erdélyi magyarság jogainak védelmében". "Honnan veszik az erkölcsi alapot a megszólaláshoz a fideszes képviselők, ha magyarságvédelem helyett pártpolitikát folytatnak?" - áll a közleményben.
Nyilatkozatot adott ki a Fideszt és a KDNP-t is tagjai között tudó Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens is, aki súlyos aggodalmait fejezte ki a legutóbbi romániai fejlemények miatt. Hangoztatta, hogy Victor Ponta miniszterelnöknek "azonnal fel kell hagynia az elfogadhatatlan gyakorlatokkal, amelyeket az Európai Unió egyik országában sem tűrhetnek el".
Martens felszólította az európai szocialista pártszövetséget (ESZP) és a liberális pártok európai szövetségét (ELDR), hogy foglaljanak állást nyilvánosan a tagpártjaik által elkövetett "törvénytelenségek és hatalmi visszaélések" ellen. Jelezte azt is, hogy a néppárt szoros figyelemmel követi a helyzetet.
Joseph Daul, a néppárt EP-frakciójának vezetője a most hivatalba lépett ciprusi EU-elnökséggel kapcsolatos közleményében ugyancsak kitért erre a témára. Azt kérte az új elnökségtől, hogy tartsa rajta a szemét a romániai fejleményeken.
Emlékeztetett, hogy előző nap Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse is mély aggodalmát fejezte ki "a román alkotmánybíróság függetlensége elleni támadások miatt".
Reding szóvivője is megerősítette szerdán Brüsszelben, hogy a biztos álláspontja szerint a független, jól működő igazságügyi rendszer alapfeltétele a kölcsönös bizalomnak az európai igazságügyi szektorban.
Daul azt kérte, hogy a brüsszeli bizottság is foglalkozzon a témával, a ciprusi elnökség pedig szintén kövesse kiemelt figyelemmel, biztosítandó, hogy a romániai helyzet nem akadályozza az elkövetkező hat hónap munkáját.
MTI
2012. július 6.
Markó: új alkotmány kell a választások után
Okvetlenül szükséges lenne a parlamenti választások után új alkotmány kidolgozása, mert Romániának a teljes intézményrendszerét újra kell gondolnia – mondta Markó Béla szenátor, az RMDSZ korábbi elnöke tegnap, az EU-táborban tartott, Európai értékek, erdélyi érdekek című beszélgetés alkalmával. A szenátor ugyanakkor kételkedik abban, hogy a pártoknak lesz ereje minderre.
A beszélgetés az Európai Unióval (EU) szembeni elvárások témája köré épült. Az erdélyi Európa-képpel kapcsolatban Markó elmondta: „Szkeptikusabb vagyok, mint néhány évvel ezelőtt voltam, mert megtapasztalhattuk, hogy mennyire törékenyek az értékeink, és mennyire recseg-ropog a demokrácia. Nemcsak itthon, hanem az egész kelet-közép-európai térségben”. A szenátor szerint a nyugati berendezkedéstől elvárt jólét nem valósult meg, a demokráciai értékrend (mint a szabad közlekedés, vagy bizonyos értelemben a munkavállalás) azonban nálunk is „meghonosodott” kisebb-nagyobb mértékben.
Markó Béla emlékeztetett az 1993-ban az RMDSZ által benyújtott memorandumra, amely azt szorgalmazta, hogy Romániát csak akkor vegyék fel az EU-ba, amikor teljesítette a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeit. Jelenleg azért döcög ennek a követelésnek a széles körű gyakorlatba ültetése, mert maga az EU is dilemmában van a nemzetállamokhoz való viszonyulás tekintetében – mondta Markó. A szenátor szerint az EU beleütközött a bevándorló kisebbségek ügyébe, és egyelőre nem tudja kezelni ezt a kérdést sem.
Ami az erdélyi magyarság legstabilabb erejét jelenti manapság, az az önkormányzati jelenlét – vallja a szenátor: „Nem nevezném a legerősebbnek – mert ez a parlamenti jelenlétet is feltételezi –, de mindenképpen a legstabilabb erőnk az önkormányzatiság”.
Markó szerint hiba volt úgy feltenni a kérdést, hogy „Nyugat eszi meg Keletet, vagy Kelet eszi meg Nyugatot”, ehelyett kölcsönhatásokban kellett volna gondolkodni. Hozzátette, a sajátosságokra nagyobb figyelmet kellett volna szentelni. „Nem volt rendben, hogy Brüsszel is és mi is úgy gondoltuk, hogy képesek leszünk átvenni Franciaország, Németország vagy bármely más nyugati állam intézményrendszerét. Máig nem sikerült eldöntenünk, hogy milyen rendszert akarunk: államfőit vagy parlamentit” – közölte a szenátor, aki a parlamenti rendszert pártolja, mert az elnöki kevésbé befolyásolható magyar részről.
Markó szerint ki kell tartanunk az EU mellett – és nincs is más alternatívánk –, de az EU-nak nem a nemzetállamokra, hanem a kisebb közösségek sajátosságaira kellene alapoznia.
A beszélgetés meghívottja volt Winkler Gyula, az Európai Parlament képviselője is, aki közölte: „A jövő EU-jának a régiók és közösségek uniójának kell lennie” – közölte. Az EP szembeszállhat az egyes országok kormányával, és mivel közösségek képviselik magukat az EP-ben, ezért a nemzetállamok kormányai nem hallgathatnak el semmit Európa elől.
Amint az ugyancsak meghívott Tomi Huhtanen, az Európai Tanulmányok Központja (CES) finn igazgatója jelezte: a szolidaritást hirdető néppárti törekvésekért fel kell adni részben a szuverenitást. De mint Winkler fogalmazott: az EP-ben 27 szuverenitás letétele történik, amely ilyen szinten nem vész el. „Brüsszel felé minden erdélyi magyarnak szolidáris üzenete kell hogy legyen” – mondta az EP-képviselő.
K. H. I.
Szabadság (Kolozsvár)
Okvetlenül szükséges lenne a parlamenti választások után új alkotmány kidolgozása, mert Romániának a teljes intézményrendszerét újra kell gondolnia – mondta Markó Béla szenátor, az RMDSZ korábbi elnöke tegnap, az EU-táborban tartott, Európai értékek, erdélyi érdekek című beszélgetés alkalmával. A szenátor ugyanakkor kételkedik abban, hogy a pártoknak lesz ereje minderre.
A beszélgetés az Európai Unióval (EU) szembeni elvárások témája köré épült. Az erdélyi Európa-képpel kapcsolatban Markó elmondta: „Szkeptikusabb vagyok, mint néhány évvel ezelőtt voltam, mert megtapasztalhattuk, hogy mennyire törékenyek az értékeink, és mennyire recseg-ropog a demokrácia. Nemcsak itthon, hanem az egész kelet-közép-európai térségben”. A szenátor szerint a nyugati berendezkedéstől elvárt jólét nem valósult meg, a demokráciai értékrend (mint a szabad közlekedés, vagy bizonyos értelemben a munkavállalás) azonban nálunk is „meghonosodott” kisebb-nagyobb mértékben.
Markó Béla emlékeztetett az 1993-ban az RMDSZ által benyújtott memorandumra, amely azt szorgalmazta, hogy Romániát csak akkor vegyék fel az EU-ba, amikor teljesítette a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeit. Jelenleg azért döcög ennek a követelésnek a széles körű gyakorlatba ültetése, mert maga az EU is dilemmában van a nemzetállamokhoz való viszonyulás tekintetében – mondta Markó. A szenátor szerint az EU beleütközött a bevándorló kisebbségek ügyébe, és egyelőre nem tudja kezelni ezt a kérdést sem.
Ami az erdélyi magyarság legstabilabb erejét jelenti manapság, az az önkormányzati jelenlét – vallja a szenátor: „Nem nevezném a legerősebbnek – mert ez a parlamenti jelenlétet is feltételezi –, de mindenképpen a legstabilabb erőnk az önkormányzatiság”.
Markó szerint hiba volt úgy feltenni a kérdést, hogy „Nyugat eszi meg Keletet, vagy Kelet eszi meg Nyugatot”, ehelyett kölcsönhatásokban kellett volna gondolkodni. Hozzátette, a sajátosságokra nagyobb figyelmet kellett volna szentelni. „Nem volt rendben, hogy Brüsszel is és mi is úgy gondoltuk, hogy képesek leszünk átvenni Franciaország, Németország vagy bármely más nyugati állam intézményrendszerét. Máig nem sikerült eldöntenünk, hogy milyen rendszert akarunk: államfőit vagy parlamentit” – közölte a szenátor, aki a parlamenti rendszert pártolja, mert az elnöki kevésbé befolyásolható magyar részről.
Markó szerint ki kell tartanunk az EU mellett – és nincs is más alternatívánk –, de az EU-nak nem a nemzetállamokra, hanem a kisebb közösségek sajátosságaira kellene alapoznia.
A beszélgetés meghívottja volt Winkler Gyula, az Európai Parlament képviselője is, aki közölte: „A jövő EU-jának a régiók és közösségek uniójának kell lennie” – közölte. Az EP szembeszállhat az egyes országok kormányával, és mivel közösségek képviselik magukat az EP-ben, ezért a nemzetállamok kormányai nem hallgathatnak el semmit Európa elől.
Amint az ugyancsak meghívott Tomi Huhtanen, az Európai Tanulmányok Központja (CES) finn igazgatója jelezte: a szolidaritást hirdető néppárti törekvésekért fel kell adni részben a szuverenitást. De mint Winkler fogalmazott: az EP-ben 27 szuverenitás letétele történik, amely ilyen szinten nem vész el. „Brüsszel felé minden erdélyi magyarnak szolidáris üzenete kell hogy legyen” – mondta az EP-képviselő.
K. H. I.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 6.
A kalapács nyele – határon túli paradigmák
„Ennyi most a határon túli magyar politika alternatívája szerintem: egyenlő partnerségen alapuló együttműködés a határon túli magyarokkal, vagy pedig keservesen kiküzdött önállóságuk felszámolása, ami viszont előbb-utóbb a széthulláshoz vezet.” Markó Béla írása az Erdélyi Riport 2012/24. számából.
Az idén március 3-án Iaşi-ban (Jászvásáron, ahogy archaikusabb szájtartású kollégáim nyilvánosan emlegetni szokták) sor került az első román–moldáv kormányülésre, amelyen miniszterelnök-helyettesként én is részt vettem. Őszintén szólva, rendkívül kíváncsi voltam, hogy milyen külsőségekkel, milyen retorikával zajlik majd ez a tanácskozás. Ráadásul olyan pikáns tények is fűszerezték az együttlétet, mint az például, hogy mindkét miniszterelnök, Mihai-Răzvan Ungureanu és Vlad Filat is nagyjából egy időben, a kilencvenes években azon a nagy múltú egyetemen végzett, amely ennek az eseménynek helyet adott. Semmiképpen sem mindennapi dolog egy ilyen román–román találkozó. Viharos érzelmekre, sőt, érzelgősségre számíthat az ember, és bár mint mondottam, természetesen nagyon érdekelt, ugyanakkor tartottam is attól, hogy folyik majd mindenütt a ragacsos nemzeti szirup, és előkelő „idegenként”, faarccal kell majd végigszlalomoznom egy szappanopera díszletei között, amíg a végére érünk. Nos, meg fognak lepődni: semmi! Mármint semmi fölösleges szimbolika, semmi könnyes-romantikus egymásra borulás, amit mi, rafinált közép-európai szerepében tetszelgő magyarok olyan könnyedén elhiszünk balkáninak tartott szomszédainkról. Ellenkezőleg, racionális, precíz, célratörő tárgyalásokon vettem részt, ahol nem érzelmekről, hanem közös programokról, nem a véres-verejtékes múltról, hanem a közeljövő stratégiai együttmunkálkodásáról volt szó. Mint akik tudják, mit kell tenniük, ismerik a célt, és biztosak benne, hogy meg fogják valósítani. Ha akadályok merülnek fel, lassabban, hogyha nem, gyorsabban. Óhatatlanul eszembe jutott egy közkeletű román szólásmondás, amelynek talán nem véletlenül nincsen magyar megfelelője: tace şi face. Hevenyészett fordításban: hallgat és csinálja, vagy némileg átigazítva: nem mondja, hanem teszi. Sallangmentesen, a kötelező minimális ceremóniára szorítkozva ment minden. Mintha nem is az a politikai élet lenne, amit a televíziókból ismer a köznapi ember. Csak legutóbb is a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli irtózatos hangzavart, az egyik legnagyobb román író, Ion Luca Caragiale vitriolos tollára méltó televíziós vitákat figyelve, egészen más benyomásunk lehet a román politika természetéről. Pedig amit látunk, csak a színház, a cirkusz, amely talán éppen arra jó, hogy elfedje a lényeget. Azt is kénytelen voltam ott Iaşi-ban elképzelni, hogy hasonló helyzetben hogyan viselkednénk mi, és általában is hogyan nézünk ki különböző magyar–magyar találkozókon. Tele vitézkötéssel, pitykével, rovásírással, néha valóságosan is, nem csak képletesen, és közben szentistvánozva, kossuthozva lépten-nyomon. Vérmérséklet kérdése? Dehogy. Mondtam már: céltudatosságé! Ki a jelennek illegeti-billegeti magát, ki a jövőnek él. És attól tartok, ebben az összehasonlításban mi vagyunk az illegetők-billegetők, nálunk a csinnadratta, nálunk az égigérő piros-fehér-zöld zászlók, nálunk van fenn az ernyő, nálunk nincs alatta kas. A románok is bevezették a kettős állampolgárságot, de milyen csendben, mindenféle felhajtás nélkül zajlott és zajlik mindez, és talán: mennyire más okból és célból! Tudom, nem mindenkinek tetszik, amit mondok, de lassan itt lenne az ideje, hogy a lényegében végignosztalgiázott és elhepciáskodott huszadik századi történelmünkből kigyógyuljunk, és tanuljunk valamit a szomszédoktól. Igen, a románoktól és a szlovákoktól is. Amit mi elvesztettünk, ők nyerték meg, hát akkor nem győzöm ismételgetni, hogy meg kellene nézni, miképpen sikerült ez nekik. Nem akarom én most az említett román–moldáv kormányülést rózsaszínűvé édesíteni, hiszen ez a viszony nem volt végig felhőtlen az elmúlt két évtizedben, elég, ha Tiraszpolra és a háttérben dörmögő orosz medvére gondolunk, de mégsem hagyhatok ki még legalább egy fontos, általunk is megszívlelendő konklúziót. Ezúttal a viszony természetéről. Úgy tűnt nekem, és azt hiszem, nem tévedek, hogy a mindenképpen sokkal nagyobb és egyébként is uniós tag Románia képviselői kényesen ügyeltek arra, nehogy éreztessék vélt vagy valós fölényüket Moldáviával szemben. Egyenlő partnerek tárgyaltak egymással a közös asztalnál. És ez a lényeg. Két közelmúltbéli – látszólag nem egyforma súlyú – eseménnyel szeretném érzékeltetni, hogy magyar–magyar viszonylatban ez mennyire nem így van, és hogy éppen ez a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyarországi kormánypolitika legfőbb nyavalyája. Nemcsak ma egyébként, hanem változó erővel ugyan, de az 1989 óta eltelt majdnem két és fél évtizedben mindig is jelen volt ez a koncepciós hiba, amely mostanára viszont teljesen általánossá vált, hibából bűnné terebélyesedett. Az egyenlő partnerségre gondolok, illetve az egyenlő partnerség hiányára, más szóval az önállóság kérdésére, és ez jól meglátszott abban, ahogyan a felvidéki magyarság sorsába beleszóltak Magyarországról az utóbbi években, és abban is, ahogyan nagy hirtelen zavarossá, már-már áttekinthetetlenné vált a csángókkal kapcsolatos kormányálláspont. (Apropó: Moldva és Moldávia, ami történelmileg ugyanaz: íme, nekünk is van moldvai – ha nem is moldáviai – gondunk!) Vegyük talán először az utóbbit, a csángó ügyet. Amennyit megértettem a vitákból, ezek arról szólnak, hogy a romániai Moldvában, tehát a csángók szülőföldjén működő, ottani székhellyel bejegyzett Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a pénzügyi támogatást folyósító magyarországi hivatal szerint nem megfelelően bánt a pénzzel, és ez a vád egy adott pillanatban nem is nagyon burkolt tolvajozássá fajult. Sem csángó, sem más hasonló támogatási kérdésekkel már rég nem foglalkozom, nincs módom erről véleményt mondani, de a vehemenciából, ahogyan a csángó gyermekek magyar nyelvtudásának ügyét egy budapesti grémiumra akarják bízni, azt sejtem, hogy itt elsősorban nem hanyag pénzkezelésről lehet szó, mert ha volt ilyen, annak minden bizonnyal másképpen is véget lehetett volna vetni, hanem arról, hogy ki a dudás a csárdában. Megjegyzem, hogy aki a pénzt adja, annak joga van természetesen feltételeket szabni, csakhogy a határon túli magyar ügyekben ez sokkal bonyolultabb: önálló közösségeket akarunk építeni, vagy távirányítóval véljük megoldani a helyzetüket? Azt hiszem, mindenki tudja, mi az én válaszom erre. De úgy látom, a csángóké is ugyanaz. Egyébként szintén nagy tévedés lenne azt hinni, hogy velük Budapesten valakinek azért volt baja, mert túl közel álltak az RMDSZ-hez. Szó sincs erről. Egy időben mi is elkövettük ugyanazt a hibát – bizony a politikusok esze járása eléggé hasonló tud lenni –, irányítgatni próbáltuk őket, amit elég irritáltan utasítottak vissza. A különbség az, hogy nekünk volt annyi eszünk – tapasztalatunk, félelmünk, bölcsességünk? –, hogy rögtön hátrébb léptünk, és partneri viszonyt építettünk ki velük. Az RMDSZ még a kétezres évek első felében elérte, hogy a Csángóföldön számos állami iskolában, állami pénzből magyar nyelvet oktatnak az azt igénylő gyermekeknek. Viszont a csángó vezetőkön múlott, hogy meggyőzzék a szülőket, igényeljék a magyar nyelv tanítását, és míg 2003-ban végül is 19 gyerekkel indult ez a folyamat, ma több mint ezren vannak. Miközben az MCSMSZ ezzel egyidejűleg tovább folytatta magyarországi támogatással az iskolán kívüli magyartanítást számos gyermeknek, és sokszor ugyanaz a tanár mindkét oktatási folyamatban részt vett. De ez csak úgy működött, hogy nekünk magunknak is meg kellett tanulni: a csángók önállóságát, saját döntéseiket tiszteletben kell tartani. Én úgy látom, az egész drámai szembefeszülés Bákó és Budapest között most ugyanerről szól, csak jóval kevesebb empátiával, mint a mi esetünkben. Mintha a mai Budapest nem viselné el maga körül az önállóságot, és mintha ma már azt is jobban tudnák a Duna bal partján, valahol a Margit-híd és Erzsébet-híd között, hogy Külsőrekecsinben, Lészpeden vagy Pusztinán kinek mi fáj. Végül is ez a konfliktus fő oka, emellett persze lehettek és lehetnek mindenféle működtetési anomáliák, de akkor azokat meg kellett volna oldani, nem pedig szétverni a csángók önálló – és mi tagadás, elég törékeny – döntési mechanizmusait. De mit beszélek? Hiszen ez volt a baj az RMDSZ-szel is (és ma is ez). Persze, megkérdezhetné valaki: miért nem jó, ha Budapesten döntenek arról, hogy mi legyen egyik vagy másik határon túli közösséggel? A mindenfajta „érintettség” okán én most egy pillanatra eltekintenék a jelen időtől, és arra biztatnám magunkat, nézzünk vissza a legutóbbi száz esztendő magyar külpolitikájára, amely koronként addig ágaskodott, amíg lerántotta az egész berendezést: néhányszor már ránk dőlt a Kárpát-medence és fél Európa. Mellesleg, ahogy értettem, most már visszatérve a jelen időhöz, a mai magyar külpolitika lényege éppenséggel az önállóság. Akkor viszont mi a gond a határon túli szervezetek önállóságával? Ők sem renitensebbek Budapesttel szemben, mint amilyen renitens éppen Budapest Brüsszel irányában. Quod licet Jovi, non licet bovi? Hagyjuk az analógiákat! S hagyjuk az iróniát is, mert nekünk bizony keserves dolog, hogy Magyarország folyamatosan veszít az 1989–1990 környékén megszerzett presztízséből, hiszen nagy szükségünk lenne erre a tekintélyre. Nem örülhetünk a „segíts magadon, s az Isten is megsegít” sovány vigaszának. Kellene Magyarország segítsége Brüsszelben is, másutt is. Például a kétoldalú kapcsolatokban. Hiszen a szlovákiai példa jól mutatja, hogyan válik szinte kezelhetetlenné a probléma, hogyan lesz egy hatalmas horderejű kérdésre egyedüli válasz az eddig azért ritkán tapasztalt magyar „sumák”. Vagyis: vegyétek fel a magyar állampolgárságot, és tagadjátok le, hogy ne fosszanak meg titeket a szlovák állampolgárságotoktól. Én azt most nem minősítem, hogy milyen súlyos jogsértés, mennyire nem európai eljárás valakit megfosztani az állampolgárságától, ha közben felvesz egy másikat, de ugyancsak nem európai eljárás azzal intézni el az ügyet, hogy: vegyétek fel, és hallgassatok! Nem akarok illetéktelenül belekotyogni egy másik magyar közösség dolgaiba, de úgy gondolom, ez is visszaütött a szlovákiai választásokon. És még valamit fontosnak tartanék hangsúlyozni. Divatos ma liberális oldalról azt bizonygatni, amiben én nem nagyon hiszek, hogy tulajdonképpen a párton belüli magyar–szlovák együttműködés vitte be a Hidat a parlamentbe, és hogy ez a jövő. Jobboldalról egyelőre még nincsen egy hasonlóan egységes és sommás magyarázat, de ott meg részvételi arányokkal, ilyen-olyan százalékokkal dobálóznak, illetve szidják a kettős állampolgársággal megajándékozott választók hálátlanságát. Ezelőtt két évvel magam is őszintén kampányoltam Csáky Páléknak, több kampányrendezvényen is felszólaltam (látható, mekkora eredménnyel), most viszont azt kell mondanom, ebből a történetből senki sem okult igazán. Mert ahogy én látom, nem az a lényeg, hogy etnikailag vegyes pártra adta a magyarok nagyobb része a szavazatát, hanem hogy ezáltal olyan szervezetre voksoltak, amely (kénytelen-kelletlen) önálló maradt, saját politikát folytatott, míg az MKP a parlamenten kívül rekedvén, kétségbeesetten kapaszkodott, amibe tudott, és így kiszolgáltatottá vált. A végeredmény viszont nem egy győzelem (Híd) és vereség (MKP), hanem végül is egy hatalmas közös veszteség: nagyjából feleannyi képviselő, mint amennyi lehetett volna, és minden, ami még ezzel jár. Készséggel elismerem, hogy nem önzetlenül elmélkedem mindezekről a dolgokról. Ősszel Romániában is parlamenti választások lesznek, és itt is gőzerővel folyik a megosztás, működik éjjel-nappal a távirányító. Természetesen csak eddig tart az analógia, minden egyéb másképpen van, az ideológiai különbségek, a szervezetek múltja, jelene, és hátha a jövője is. De ebben az esetben itt is ugyanaz az alapvető dilemma: egyenlő partnerség vagy alárendeltség? És nagyon téved, aki azt hiszi, hogy ez csak a politikusok szánalmas tipródása. Már Kós Károly fölismerte: önálló politika nélkül nincs önálló közösség. Önállóság nélkül viszont éppen az a cél nem fog megvalósulni, amely amúgy ki nem fogy egyesek szájából: a szülőföldjükön megmaradó, a kettős állampolgárságot kivándorlásra fel nem használó erős, távlatos magyar közösségek. Ennyi most a határon túli magyar politika alternatívája szerintem: egyenlő partnerségen alapuló együttműködés a határon túli magyarokkal, vagy pedig keservesen kiküzdött önállóságuk felszámolása, ami viszont előbb-utóbb a széthulláshoz vezet. Ennek az első jelei máris tapasztalhatók egyébként, ha a magyarországi vastüdővel életben tartott határon túli műpártok egyre hangosabb és kétségbeesettebb lélegzetvételét hallgatjuk. Mire jó mindez? Mire volt jó a régebb egyetlen célravezető eszköznek kikiáltott brüsszeli kalapács nyelét rendszeresen és szertartásosan (majdnem azt mondtam, rituálisan, csakhogy ez a kifejezés már foglalt) összemaszatolni? Mint ahogy romániai viszonylatban is egyetlen kalapácsunk van ebben a pillanatban: az RMDSZ. Arról aztán már nem is beszélek, hogy ennek a régebb még Borson túl is jól kézügyben levő nyele hogyan néz ki az utóbbi időben. Moldáv példával kezdtem, azzal fejezem be. Háromévi huzavona után – ott sem fenékig tejfel minden – végre államelnököt választottak a kisinyovi parlamentben. Az új államfő, Nicolae Timofti mondott egy olyasmit, azt sem tudom, az ő leleménye-e, de fontos üzenet: „a nagy országok nagypolitikát csinálnak, a kis országok arra vannak ítélve, hogy okos politikát műveljenek.”
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
„Ennyi most a határon túli magyar politika alternatívája szerintem: egyenlő partnerségen alapuló együttműködés a határon túli magyarokkal, vagy pedig keservesen kiküzdött önállóságuk felszámolása, ami viszont előbb-utóbb a széthulláshoz vezet.” Markó Béla írása az Erdélyi Riport 2012/24. számából.
Az idén március 3-án Iaşi-ban (Jászvásáron, ahogy archaikusabb szájtartású kollégáim nyilvánosan emlegetni szokták) sor került az első román–moldáv kormányülésre, amelyen miniszterelnök-helyettesként én is részt vettem. Őszintén szólva, rendkívül kíváncsi voltam, hogy milyen külsőségekkel, milyen retorikával zajlik majd ez a tanácskozás. Ráadásul olyan pikáns tények is fűszerezték az együttlétet, mint az például, hogy mindkét miniszterelnök, Mihai-Răzvan Ungureanu és Vlad Filat is nagyjából egy időben, a kilencvenes években azon a nagy múltú egyetemen végzett, amely ennek az eseménynek helyet adott. Semmiképpen sem mindennapi dolog egy ilyen román–román találkozó. Viharos érzelmekre, sőt, érzelgősségre számíthat az ember, és bár mint mondottam, természetesen nagyon érdekelt, ugyanakkor tartottam is attól, hogy folyik majd mindenütt a ragacsos nemzeti szirup, és előkelő „idegenként”, faarccal kell majd végigszlalomoznom egy szappanopera díszletei között, amíg a végére érünk. Nos, meg fognak lepődni: semmi! Mármint semmi fölösleges szimbolika, semmi könnyes-romantikus egymásra borulás, amit mi, rafinált közép-európai szerepében tetszelgő magyarok olyan könnyedén elhiszünk balkáninak tartott szomszédainkról. Ellenkezőleg, racionális, precíz, célratörő tárgyalásokon vettem részt, ahol nem érzelmekről, hanem közös programokról, nem a véres-verejtékes múltról, hanem a közeljövő stratégiai együttmunkálkodásáról volt szó. Mint akik tudják, mit kell tenniük, ismerik a célt, és biztosak benne, hogy meg fogják valósítani. Ha akadályok merülnek fel, lassabban, hogyha nem, gyorsabban. Óhatatlanul eszembe jutott egy közkeletű román szólásmondás, amelynek talán nem véletlenül nincsen magyar megfelelője: tace şi face. Hevenyészett fordításban: hallgat és csinálja, vagy némileg átigazítva: nem mondja, hanem teszi. Sallangmentesen, a kötelező minimális ceremóniára szorítkozva ment minden. Mintha nem is az a politikai élet lenne, amit a televíziókból ismer a köznapi ember. Csak legutóbb is a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli irtózatos hangzavart, az egyik legnagyobb román író, Ion Luca Caragiale vitriolos tollára méltó televíziós vitákat figyelve, egészen más benyomásunk lehet a román politika természetéről. Pedig amit látunk, csak a színház, a cirkusz, amely talán éppen arra jó, hogy elfedje a lényeget. Azt is kénytelen voltam ott Iaşi-ban elképzelni, hogy hasonló helyzetben hogyan viselkednénk mi, és általában is hogyan nézünk ki különböző magyar–magyar találkozókon. Tele vitézkötéssel, pitykével, rovásírással, néha valóságosan is, nem csak képletesen, és közben szentistvánozva, kossuthozva lépten-nyomon. Vérmérséklet kérdése? Dehogy. Mondtam már: céltudatosságé! Ki a jelennek illegeti-billegeti magát, ki a jövőnek él. És attól tartok, ebben az összehasonlításban mi vagyunk az illegetők-billegetők, nálunk a csinnadratta, nálunk az égigérő piros-fehér-zöld zászlók, nálunk van fenn az ernyő, nálunk nincs alatta kas. A románok is bevezették a kettős állampolgárságot, de milyen csendben, mindenféle felhajtás nélkül zajlott és zajlik mindez, és talán: mennyire más okból és célból! Tudom, nem mindenkinek tetszik, amit mondok, de lassan itt lenne az ideje, hogy a lényegében végignosztalgiázott és elhepciáskodott huszadik századi történelmünkből kigyógyuljunk, és tanuljunk valamit a szomszédoktól. Igen, a románoktól és a szlovákoktól is. Amit mi elvesztettünk, ők nyerték meg, hát akkor nem győzöm ismételgetni, hogy meg kellene nézni, miképpen sikerült ez nekik. Nem akarom én most az említett román–moldáv kormányülést rózsaszínűvé édesíteni, hiszen ez a viszony nem volt végig felhőtlen az elmúlt két évtizedben, elég, ha Tiraszpolra és a háttérben dörmögő orosz medvére gondolunk, de mégsem hagyhatok ki még legalább egy fontos, általunk is megszívlelendő konklúziót. Ezúttal a viszony természetéről. Úgy tűnt nekem, és azt hiszem, nem tévedek, hogy a mindenképpen sokkal nagyobb és egyébként is uniós tag Románia képviselői kényesen ügyeltek arra, nehogy éreztessék vélt vagy valós fölényüket Moldáviával szemben. Egyenlő partnerek tárgyaltak egymással a közös asztalnál. És ez a lényeg. Két közelmúltbéli – látszólag nem egyforma súlyú – eseménnyel szeretném érzékeltetni, hogy magyar–magyar viszonylatban ez mennyire nem így van, és hogy éppen ez a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyarországi kormánypolitika legfőbb nyavalyája. Nemcsak ma egyébként, hanem változó erővel ugyan, de az 1989 óta eltelt majdnem két és fél évtizedben mindig is jelen volt ez a koncepciós hiba, amely mostanára viszont teljesen általánossá vált, hibából bűnné terebélyesedett. Az egyenlő partnerségre gondolok, illetve az egyenlő partnerség hiányára, más szóval az önállóság kérdésére, és ez jól meglátszott abban, ahogyan a felvidéki magyarság sorsába beleszóltak Magyarországról az utóbbi években, és abban is, ahogyan nagy hirtelen zavarossá, már-már áttekinthetetlenné vált a csángókkal kapcsolatos kormányálláspont. (Apropó: Moldva és Moldávia, ami történelmileg ugyanaz: íme, nekünk is van moldvai – ha nem is moldáviai – gondunk!) Vegyük talán először az utóbbit, a csángó ügyet. Amennyit megértettem a vitákból, ezek arról szólnak, hogy a romániai Moldvában, tehát a csángók szülőföldjén működő, ottani székhellyel bejegyzett Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a pénzügyi támogatást folyósító magyarországi hivatal szerint nem megfelelően bánt a pénzzel, és ez a vád egy adott pillanatban nem is nagyon burkolt tolvajozássá fajult. Sem csángó, sem más hasonló támogatási kérdésekkel már rég nem foglalkozom, nincs módom erről véleményt mondani, de a vehemenciából, ahogyan a csángó gyermekek magyar nyelvtudásának ügyét egy budapesti grémiumra akarják bízni, azt sejtem, hogy itt elsősorban nem hanyag pénzkezelésről lehet szó, mert ha volt ilyen, annak minden bizonnyal másképpen is véget lehetett volna vetni, hanem arról, hogy ki a dudás a csárdában. Megjegyzem, hogy aki a pénzt adja, annak joga van természetesen feltételeket szabni, csakhogy a határon túli magyar ügyekben ez sokkal bonyolultabb: önálló közösségeket akarunk építeni, vagy távirányítóval véljük megoldani a helyzetüket? Azt hiszem, mindenki tudja, mi az én válaszom erre. De úgy látom, a csángóké is ugyanaz. Egyébként szintén nagy tévedés lenne azt hinni, hogy velük Budapesten valakinek azért volt baja, mert túl közel álltak az RMDSZ-hez. Szó sincs erről. Egy időben mi is elkövettük ugyanazt a hibát – bizony a politikusok esze járása eléggé hasonló tud lenni –, irányítgatni próbáltuk őket, amit elég irritáltan utasítottak vissza. A különbség az, hogy nekünk volt annyi eszünk – tapasztalatunk, félelmünk, bölcsességünk? –, hogy rögtön hátrébb léptünk, és partneri viszonyt építettünk ki velük. Az RMDSZ még a kétezres évek első felében elérte, hogy a Csángóföldön számos állami iskolában, állami pénzből magyar nyelvet oktatnak az azt igénylő gyermekeknek. Viszont a csángó vezetőkön múlott, hogy meggyőzzék a szülőket, igényeljék a magyar nyelv tanítását, és míg 2003-ban végül is 19 gyerekkel indult ez a folyamat, ma több mint ezren vannak. Miközben az MCSMSZ ezzel egyidejűleg tovább folytatta magyarországi támogatással az iskolán kívüli magyartanítást számos gyermeknek, és sokszor ugyanaz a tanár mindkét oktatási folyamatban részt vett. De ez csak úgy működött, hogy nekünk magunknak is meg kellett tanulni: a csángók önállóságát, saját döntéseiket tiszteletben kell tartani. Én úgy látom, az egész drámai szembefeszülés Bákó és Budapest között most ugyanerről szól, csak jóval kevesebb empátiával, mint a mi esetünkben. Mintha a mai Budapest nem viselné el maga körül az önállóságot, és mintha ma már azt is jobban tudnák a Duna bal partján, valahol a Margit-híd és Erzsébet-híd között, hogy Külsőrekecsinben, Lészpeden vagy Pusztinán kinek mi fáj. Végül is ez a konfliktus fő oka, emellett persze lehettek és lehetnek mindenféle működtetési anomáliák, de akkor azokat meg kellett volna oldani, nem pedig szétverni a csángók önálló – és mi tagadás, elég törékeny – döntési mechanizmusait. De mit beszélek? Hiszen ez volt a baj az RMDSZ-szel is (és ma is ez). Persze, megkérdezhetné valaki: miért nem jó, ha Budapesten döntenek arról, hogy mi legyen egyik vagy másik határon túli közösséggel? A mindenfajta „érintettség” okán én most egy pillanatra eltekintenék a jelen időtől, és arra biztatnám magunkat, nézzünk vissza a legutóbbi száz esztendő magyar külpolitikájára, amely koronként addig ágaskodott, amíg lerántotta az egész berendezést: néhányszor már ránk dőlt a Kárpát-medence és fél Európa. Mellesleg, ahogy értettem, most már visszatérve a jelen időhöz, a mai magyar külpolitika lényege éppenséggel az önállóság. Akkor viszont mi a gond a határon túli szervezetek önállóságával? Ők sem renitensebbek Budapesttel szemben, mint amilyen renitens éppen Budapest Brüsszel irányában. Quod licet Jovi, non licet bovi? Hagyjuk az analógiákat! S hagyjuk az iróniát is, mert nekünk bizony keserves dolog, hogy Magyarország folyamatosan veszít az 1989–1990 környékén megszerzett presztízséből, hiszen nagy szükségünk lenne erre a tekintélyre. Nem örülhetünk a „segíts magadon, s az Isten is megsegít” sovány vigaszának. Kellene Magyarország segítsége Brüsszelben is, másutt is. Például a kétoldalú kapcsolatokban. Hiszen a szlovákiai példa jól mutatja, hogyan válik szinte kezelhetetlenné a probléma, hogyan lesz egy hatalmas horderejű kérdésre egyedüli válasz az eddig azért ritkán tapasztalt magyar „sumák”. Vagyis: vegyétek fel a magyar állampolgárságot, és tagadjátok le, hogy ne fosszanak meg titeket a szlovák állampolgárságotoktól. Én azt most nem minősítem, hogy milyen súlyos jogsértés, mennyire nem európai eljárás valakit megfosztani az állampolgárságától, ha közben felvesz egy másikat, de ugyancsak nem európai eljárás azzal intézni el az ügyet, hogy: vegyétek fel, és hallgassatok! Nem akarok illetéktelenül belekotyogni egy másik magyar közösség dolgaiba, de úgy gondolom, ez is visszaütött a szlovákiai választásokon. És még valamit fontosnak tartanék hangsúlyozni. Divatos ma liberális oldalról azt bizonygatni, amiben én nem nagyon hiszek, hogy tulajdonképpen a párton belüli magyar–szlovák együttműködés vitte be a Hidat a parlamentbe, és hogy ez a jövő. Jobboldalról egyelőre még nincsen egy hasonlóan egységes és sommás magyarázat, de ott meg részvételi arányokkal, ilyen-olyan százalékokkal dobálóznak, illetve szidják a kettős állampolgársággal megajándékozott választók hálátlanságát. Ezelőtt két évvel magam is őszintén kampányoltam Csáky Páléknak, több kampányrendezvényen is felszólaltam (látható, mekkora eredménnyel), most viszont azt kell mondanom, ebből a történetből senki sem okult igazán. Mert ahogy én látom, nem az a lényeg, hogy etnikailag vegyes pártra adta a magyarok nagyobb része a szavazatát, hanem hogy ezáltal olyan szervezetre voksoltak, amely (kénytelen-kelletlen) önálló maradt, saját politikát folytatott, míg az MKP a parlamenten kívül rekedvén, kétségbeesetten kapaszkodott, amibe tudott, és így kiszolgáltatottá vált. A végeredmény viszont nem egy győzelem (Híd) és vereség (MKP), hanem végül is egy hatalmas közös veszteség: nagyjából feleannyi képviselő, mint amennyi lehetett volna, és minden, ami még ezzel jár. Készséggel elismerem, hogy nem önzetlenül elmélkedem mindezekről a dolgokról. Ősszel Romániában is parlamenti választások lesznek, és itt is gőzerővel folyik a megosztás, működik éjjel-nappal a távirányító. Természetesen csak eddig tart az analógia, minden egyéb másképpen van, az ideológiai különbségek, a szervezetek múltja, jelene, és hátha a jövője is. De ebben az esetben itt is ugyanaz az alapvető dilemma: egyenlő partnerség vagy alárendeltség? És nagyon téved, aki azt hiszi, hogy ez csak a politikusok szánalmas tipródása. Már Kós Károly fölismerte: önálló politika nélkül nincs önálló közösség. Önállóság nélkül viszont éppen az a cél nem fog megvalósulni, amely amúgy ki nem fogy egyesek szájából: a szülőföldjükön megmaradó, a kettős állampolgárságot kivándorlásra fel nem használó erős, távlatos magyar közösségek. Ennyi most a határon túli magyar politika alternatívája szerintem: egyenlő partnerségen alapuló együttműködés a határon túli magyarokkal, vagy pedig keservesen kiküzdött önállóságuk felszámolása, ami viszont előbb-utóbb a széthulláshoz vezet. Ennek az első jelei máris tapasztalhatók egyébként, ha a magyarországi vastüdővel életben tartott határon túli műpártok egyre hangosabb és kétségbeesettebb lélegzetvételét hallgatjuk. Mire jó mindez? Mire volt jó a régebb egyetlen célravezető eszköznek kikiáltott brüsszeli kalapács nyelét rendszeresen és szertartásosan (majdnem azt mondtam, rituálisan, csakhogy ez a kifejezés már foglalt) összemaszatolni? Mint ahogy romániai viszonylatban is egyetlen kalapácsunk van ebben a pillanatban: az RMDSZ. Arról aztán már nem is beszélek, hogy ennek a régebb még Borson túl is jól kézügyben levő nyele hogyan néz ki az utóbbi időben. Moldáv példával kezdtem, azzal fejezem be. Háromévi huzavona után – ott sem fenékig tejfel minden – végre államelnököt választottak a kisinyovi parlamentben. Az új államfő, Nicolae Timofti mondott egy olyasmit, azt sem tudom, az ő leleménye-e, de fontos üzenet: „a nagy országok nagypolitikát csinálnak, a kis országok arra vannak ítélve, hogy okos politikát műveljenek.”
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
2012. július 7.
Szabó Vilmos: Aki nincs velük, az nincs
A határon túli magyarság problematikájának kérdése a rendszerváltás óta a magyar-magyar belharc egyik kiemelt területe. Olyan kérdés, amelyet sem lenyelni, sem kiköpni nem tudott mindmáig a magyar politikai elit. A Fidesz kommunikációja révén azóta uralja a területet, amióta a liberális térfélről átlépve a jobboldalon ráérzett ennek népszerűségnövelő ízére.
A második Orbán-kormány viszont hibák sorozatát követi el, aminek köszönhetően kezd kicsúszni lába alól ez a biztosnak hitt talaj. Az orbáni nemzetpolitika elmúlt két évéről Szabó Vilmos volt nemzetpolitikát felügyelő államtitkárt, az MSZP szakpolitikusát kérdeztük.
- Az MSZP sokat bírálta az átalakított nemzetpolitikai-támogatási rendszert. Mi az alapvető gondjuk: maga az átalakítás ténye vagy az annak nyomán kialakult rendszer?
- Egy mondatban azt mondanám, hogy ugyanaz a problémánk vele, mint az Orbán-kormány bel- és külpolitikájával: ez egy egypárti, hatalomkoncentráló politika, amely nem keresi a megegyezést, a kompromisszumokat, nem is szólva a konszenzusra törekvésről. A nemzetpolitikában a jelenlegi kormányciklus indulásakor kialakult egy konszenzus a kettős állampolgárság, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) megtartása és a MÁÉRT újraindítása kapcsán. Olyan kérdések voltak, amelyekben különböző vérmérséklettel fogalmaztunk az előző időszakról, de abban egyetértettünk, hogy ezeket az intézményeket működtetni kell. Ám a konszenzus tulajdonképpen az állampolgársági törvény megszavazásának pillanatáig tartott. Hatása és a kérdés kezelése kapcsán már nem tudtunk egyetérteni. A 2010-es júniusi szlovákiai választások során megmutatkozott, hogy a miniszterelnök és a nemzetpolitikai vezetés számára nemcsak a magyarországi politikai aréna szereplőinek az álláspontja nem számít, amennyiben az ellentétes a kormányzati felfogással, hanem a határon túliaké sem.
- A kezdeti konszenzus minek köszönhető? Volt egy referendum, amelyen gyökeresen más álláspontot képviselt az MSZP a kettős állampolgárság kérdésében.
- Részben más álláspontot képviseltünk, részben meg nem. Ennek nyilvánvalóan van kritikai eleme is. Sokfajta tanulságot kellett levonnunk a választások után, hát, ez is köztük volt. De ez nem egy fekete-fehér kérdés, nem hiszem, hogy nekünk most meg kellene tépnünk a ruháinkat. Különben is, 2004. december 5-e után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely egészen egyszerűvé tette a honosítást. Egyetlen lépéssel bővült tovább a rendszer - annyival, hogy magyarországi lakhely nélkül is lehetséges az állampolgárság megszerzése. E kérdés kapcsán Kövér László egyik KMKF ülésen elhangzott állítását idézném: az elmúlt 20 év nemzetpolitikája a magyar politikai elit közös felelőssége. Persze, nagyon eltér abban a véleményünk, hogy mi volt a jó és a rossz irány, kinek milyen mértékű a felelőssége, de tény, hogy azt a népszavazást együtt hozta össze a magyar politikai elit. A szereplőknek ebben az ügyben is le kellene ülniük végre egy tényleges értékelésre, és mindenkinek a saját felelősségét vállalnia kellene. Az MSZP, amikor 2010-ben igennel szavazott a saját felelősségéből vállalt és korrigált. Különben a Fidesznek is többször változott az álláspontja e tekintetben az évek során. Volt, amikor tiltotta, volt, amikor nem találta időszerűnek a felvetését, volt, amikor a mai külügyminiszter levelet írt a Velencei Bizottságnak, jelezvén, hogy a státustörvény a kettős állampolgárság kiváltására született. Mint ahogy a 2004 december 5-i népszavazásban is megvan a Fidesz megkerülhetetlen felelőssége. Mi tudomásul vesszük, hogy a kommunikációban, a határon túli közösségekben ezt a szocialista pártra terhelték, de szerintem ma már sokan látják másképpen. Látják, hogy a Fidesz összetartozást hirdető nemzetpolitikája valójában gyengíti a szülőföldön maradást, károsan beavatkozik a kisebbségi közösségek életébe, a politikai-anyagi támogatást arra használja, hogy a kormányzatnak szimpatikus szervezeteket hozzon létre és egymás ellen fordítson közösségeket.
- Bizonyára nem tőlem hallja először, hogy az MSZP azért nem támogatja a szavazati jog kiterjesztését, mert tudja, nem ő a kedvenc határon túl. Vagyis belpolitikai szempontok vezérlik, azért, hogy a Fidesz onnan jövő plusz szavazatait megakadályozza.
- A magyarországi pártok külhoni támogatottságának aránya - azt gondolom - bármikor módosulhat, nem egy választásra szól a törvény. Mi egyszerűen nem szeretnénk ezt belpolitikai kérdéssé tenni. Igaz a törvény életbe lépett, így mindenki erre kényszerül. Tudomásul kellene venni, hogy ezek a közösségek Magyarországon kívül, kisebbségi helyzetben élnek és a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásuk a választások révén, azokat a célokat, mindenekelőtt a szülőföldön való megmaradást, veszélyeztetheti, amelyek hosszú távon megőrizhetik őket. Meg kell említenem mindezek mellett azt is, hogy az összes közvélemény kutatási felmérés azt mutatja, hogy ebben a magyarországi polgárok többségi álláspontja a mienkkel egyezik szinte a teljes politikai térfélen. - Említette, hogy tudatában vannak annak, hogy e kérdés minden vetületét a Fidesz kommunikáció az MSZP-re terhelte. Ennek egyik eleme az, hogy az MSZP a nemzetpolitikát a szomszédságpolitikának rendelte alá. Ebben a viszonyrendszerben mi minek rendelődik alá?
- Ilyen egyértelmű kijelentést nem lehet tenni. Az mindig helyzetfüggő, hogy a szomszédságpolitika rendelődik alá a kisebbségpolitikának vagy fordítva, ahogyan a nemzeti érdekek alapján a reálpolitika megkívánja. Az MSZP ellenzéki és kormányzati időszakában, mindkettőre volt példa. A rendszerváltás után mi azt mondtuk, kell egy kétoldalú keret, amely világosan kimondja: egyetlen ország sem tekintheti belügyének, ami a kisebbségekkel történik.
- És ezt kimondják az alapszerződések?
- Igen. És ezt nem is a Horn, hanem már az Antal kormány kezdte el az ukrán-magyar alapszerződés megkötésével. Mi akkor, bár kis frakció voltunk, támogattuk ebben a miniszterelnököt, a Horn-kabinet pedig folytatta. Ez vitát is okozott a külhoni szervezetekkel, de ma már nyilvánvaló, hogy ezt a keretet meg kellett teremteni, létre kellett hozni azt az infrastruktúrát, például a kisebbségi vegyesbizottsági rendszert, amely lehetőséget ad a vitás kérdések rendezésére. Például a szlovák kormány a kedvezménytörvényt sem abban a formában nem akceptálta, ahogyan az Orbán-kormány megalkotta, sem úgy, ahogyan a Medgyessy-kabinet módosította azt az európai standardeknek megfelelően. Akkor az alapszerződésre építve külön kétoldalú megállapodást lehetett kötni, amely gyakorlatilag ugyanazokat a tartalmi elemeket foglalta magába, csak nem nevezte kedvezménytörvénynek. - Ezt rúgta fel az Orbán-kormány, amikor a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelés támogatások kezelésére kijelölt szervezetet megkerülve a Pedagógus Szövetséget bízta meg a lebonyolítással? - Igen, ezt, és nem csak Szlovákiában, hanem Romániában is. Tudniillik akkor a Medgyessy-kormány úgy vette át a kormányzást, hogy a végrehajtási rendeletek nem voltak kidolgozva. Meg kellett kötni ezeket a kétoldalú megállapodásokat, és ezekben konkrétan nevesítve voltak a kedvezmények lebonyolításával megbízott szervezetek. Ezért most ez is nyitott kérdés a szomszédságpolitikában -van egy egyezmény, amelyet az egyik fél nem tart tiszteletben... De, mint mondtam, vannak helyzetek, amikor a kisebbségpolitika felülírja a szomszédságpolitikát. Ilyen volt az, amikor Délvidéken a magyarokat fizikai bántalmazások érték, vagy amikor az előző Fico kormány meghozta a nyelvtörvényt és más a kisebbségi jogokat korlátozó lépéseket tett. A Fidesz mindig a kisebbségpolitikát tekinti elsőbb- és felsőbbrendűnek, és a gyakorlatban is ennek megfelelően cselekszik - az egyeztetési kötelezettséget maximum tájékoztatásra korlátozza, sokszor arra sem. Csakhogy ezzel nem csupán a kétoldalú kapcsolatoknak árt, hanem az adott kisebbségi közösségnek is azáltal, hogy romlik a kisebbségi-többségi viszony, romlanak az esélyek a hatékony érdekérvényesítésre. -Például? - Mind a státus-, mind az állampolgársági törvény meghozatalakor a tájékoztatást egyeztetésként kommunikálták. Azóta is számtalan ilyen lépés volt, legutóbb a nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi ülése. Elemi kérdés, hogy a partnert tájékoztatom, ha oda kívánok látogatni, jelzem a lebonyolításra szánt programot. És ha probléma van, leülök és megbeszélem.. Ha a partnerbizottság felveti, hogy igényelne egy konzultációt a program keretében, megteszem. Az, hogy ezt eddig a sem a román, sem a szerb kormány nem kifogásolta, az lehet véletlen, de valójában udvariatlan lépésről van szó.. A szomszédságpolitika- nemzetpolitika viszonya is olyan kérdés, amelynek a konszenzusos témák közé kellene tartoznia, amelyben folyamatos egyeztetésre lenne szükség kormány-ellenzék - külhoni magyar szervezetek között. Gyengíti a magyar érdeket, ha a felek bármelyike arra kényszerül, hogy egyet nem értését kell kifejeznie. Ide tartozik szerintem az RMDSZ felvetése, hogy a külhoni magyar szervezetek, állampolgárok jegyezzenek be egy pártot, és ezzel induljanak a választásokon....
- Egy párt bejegyzéséhez elegendő, ha összegyűl a szükséges aláírás, ám működtetéséhez, ahhoz, hogy részt vegyen a választásokon, viszont pénz kell. Ezt honnan tudnák előteremteni, mert mindaddig, míg ez nem adott, felvetés marad. Visszafeleselés, fenyegetés, maximum, és azt a felvetők is tudják.
- Eddig nem kívánok elmenni, csak jelezném, meddig lehet eljutni, ha nincs konszenzus, nincs egyeztetés és a kormányzat beáll valamely párt mögé határon túl, sőt részt vesz egy párt alapításában, mint tette azt a Tőkés László égisze alatt létrejött párt esetében. Így nem csoda, ha a határon túliak saját érdekeik képviseletét úgy tartják legjobban képviselhetőnek a magyar parlamentben, hogy saját jelölteket állítanak. Ez a felvetés is azt jelzi, hogy ebben a formában a nemzetpolitika nem egy nemzetmegtartó, egységesítő erő, hanem épp a szembenállást, megosztottságot mélyíti.
- A nemzetpolitika egyik legfontosabb és legismertebb vetülete a támogatáspolitika. Az ígért támogatási keretnövelés nem történt meg, viszont megjelent két új elem. Olyan korábban nem volt, hogy bizonyos körhöz tartozó szervezetek támogatását teljesen lenullázzák. Most van. A másik pedig a nyilvánosságtól való félelem. Korábban a Szülőföld Alapnak éves beszámolási kötelezettsége volt a külügyi és határon túli magyarok bizottságában. Most a Bethlen Gábor Alapkezelő 11 milliárdjára kinek van egyáltalán rálátása?
- A BGA-nak május végéig törvényes kötelezettsége lett volna beszámolni a bizottság előtt. Most júliusban vagyunk, két hete nyújtották be a beszámolót, amelyet várhatóan szeptemberben tárgyal a Magyar Országgyűlés. Az alap tehát nyilvánvaló törvénysértést követett el. Kezdettől az volt az alapvető bajunk az Alappal, hogy három ember kezébe adták döntés jogát. Felrúgták a korábbi eljárási rendet, amely meghatározta, hogy az alap döntő részét kötelezően pályázati úton kellett elosztani, az elosztásról pedig szakbizottságok döntenek, amelyekben a helyismeretekkel rendelkező határon túliak is képviselve vannak. Ezek a szakbizottságok közösen és nyilvánosan döntöttek a prioritásokról, az adott összeg területi leosztásáról, arról, hogy például oktatásra, kultúrára, médiatámogatásra, stb mekkora keret használható. A javaslattételi szereppel felruházott Kollégium pedig csak a nyílt pályázatok esetében illetékes. Most ez a Szentháromság dönti el évente, mennyit pályáztatnak és mennyit nem, és a kiíráson belül csak utólag derül ki, hogy mely területre mennyit szánnak. Így a támogatáspolitikát nemcsak teljes bizonytalanság és átláthatatlanság uralja, hanem feszültség, bizalmatlanság és egyfajta félelem attól, hogy aki szembemegy a kormányzati szándékokkal, annak lenullázódhat a támogatása.
- Jogilag rendben van az, hogy egy 11-13 milliárdos közpénz keretet Zrt működtessen illetve az, hogy tavaly ennyiből 1,2 milliárdot, idén meg 600 milliót írtak ki csupán nyílt pályázatra?
- Politikailag nem fogadható el. Jogilag azért vagyok óvatos, mert ez a kormány a jogot úgy alakítja, hogy megfelelő legyen a napi gyakorlata számára. Ha valahol kiderül, hogy ütközik a hatályos szabályozással, pillanatok múlva megjelenik egy egyéni képviselő indítvány, bármilyen más témához hozzátéve, és máris "rendbe teszik". De ez is jól mutatja, hogy nincs rendben. Kiszámíthatóságra, átláthatóságra és az érintettek bevonására volna szükség, mert feszültség amúgy is van, hiszen a pénz mindig kevesebb, mint az igény és a valós szükséglet.
- Következik Tusványos, a nagy bejelentések színhelye és alkalma. Vár fordulatot a nemzetpolitikában? - Nem, bár Orbán Viktor tényleg itt szokott bejelenteni akár hosszabb távon is érvényesülő nemzetpolitikai irányelveket. Ahogyan én most meg tudom ítélni a mai helyzetet, nem valószínűsítem, hogy ezúttal az RMDSZ meghatározó politikusaival és érdemi egyeztetés kezdődik. De azt sem hiszem, hogy a magyar ellenzék meghívást kapna. Sőt, azt sem, hogy román kormányzati szereplők lesznek jelen, és abban is kételkedem, hogy a román ellenzék jeles személyiségei megjelennének. Nem hiszek tehát egy ilyen fordulatban.
- Nem várható, hogy a romániai helyhatósági választások után a miniszterelnök levonja a szükséges következtetéseket? - Cáfoljon meg az élet, és adja Isten, hogy Orbán Viktor Kelemen Hunorral parolázzon, és azt jelentse be, hogy a novemberi parlamenti választásokon a magyar kormány az erdélyi magyar összefogást támogatja.
- Most is azt mondja.
- Persze, miközben az egyik legfontosabb politikusa, a házelnök, az egyik szervezet, a másik, a külügyi államtitkár pedig a másik szervezet mellett kampányol, amelyek miközben egymásnak is ellenfelei, közös nevezőjük az, hogy az RMDSZ ellen jöttek létre Fidesz segítséggel. Lepjen meg minket a miniszterelnök és én készségesen elismerem majd a nyilvánosság előtt is hogy túl pesszimistán ítéltem meg a helyzetet. A miniszterelnöknek az egész két éves hatalomkoncentráló általános politikájához való csökönyös ragaszkodása az alapja a kételkedésemnek. Orbán Viktor Brüsszelből hazatérve hétfőn bejelentette, hogy az elmúlt két év politikájáról bebizonyosodott, győzelem volt és ennek a győzelemnek egyik legfontosabb alakja a tündérmeséket népszerűsítő Matolcsy György. Miért pont a nemzetpolitikában vonná le a szükséges következtetéseket? Azt gondolom, hogy az idei Tusványos a "sikeres volt az elmúlt két év" kommunikációnak a nemzetpolitikára kivetített folytatása lesz, a szimbolikus lépések - állampolgárság, szavazati jog, összetartozás napja, stb - zászlóra tűzésével.
Az elmúlt 22 év legfontosabb nemzetpolitikai momentumai:
- az alapszerződések megkötése - a kedvezménytörvény életbelépése - a magyar állampolgárság lakhely nélküli kiterjesztése - a magyar szavazati jog biztosítása a külhoni magyar állampolgárokra Az elmúlt két év legnagyobb nemzet- és szomszédságpolitikai botrányai:
- az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megvádolása, kivizsgálás elrendelése, az eredmény titkosítása, az UMDSZ nemzetpolitikai jogosítványainak megvonása, támogatása lenullázása - a Bugár Béla vezette szlovákiai Híd-Most kizárása a magyar-magyar együttműködés rendszeréből - új erdélyi magyar párt, Tőkés László néppártja létrehozásának kormányzati támogatása a honosítást elősegítő ún. Demokrácia Központok révén - az RMDSZ "megfenyegetése" Pelczné Gál Ildikó révén a tisztújító kongresszus során - beavatkozás a szlovákiai, ukrajnai és romániai választási kampányba, esetenként a szomszédos ország kifejezett tiltakozása mellett is (Nyirő újratemetés, Kövér László kampánykörútjai ....) - magyarországi intézmények rendezvényei szomszédos országban, az adott ország kormányának tudta vagy engedélye nélkül (Nyirő-újratemetés, révkomáromi parlamenti bizottsági ülés)
Gál Mária / Népszava
Népszava
A határon túli magyarság problematikájának kérdése a rendszerváltás óta a magyar-magyar belharc egyik kiemelt területe. Olyan kérdés, amelyet sem lenyelni, sem kiköpni nem tudott mindmáig a magyar politikai elit. A Fidesz kommunikációja révén azóta uralja a területet, amióta a liberális térfélről átlépve a jobboldalon ráérzett ennek népszerűségnövelő ízére.
A második Orbán-kormány viszont hibák sorozatát követi el, aminek köszönhetően kezd kicsúszni lába alól ez a biztosnak hitt talaj. Az orbáni nemzetpolitika elmúlt két évéről Szabó Vilmos volt nemzetpolitikát felügyelő államtitkárt, az MSZP szakpolitikusát kérdeztük.
- Az MSZP sokat bírálta az átalakított nemzetpolitikai-támogatási rendszert. Mi az alapvető gondjuk: maga az átalakítás ténye vagy az annak nyomán kialakult rendszer?
- Egy mondatban azt mondanám, hogy ugyanaz a problémánk vele, mint az Orbán-kormány bel- és külpolitikájával: ez egy egypárti, hatalomkoncentráló politika, amely nem keresi a megegyezést, a kompromisszumokat, nem is szólva a konszenzusra törekvésről. A nemzetpolitikában a jelenlegi kormányciklus indulásakor kialakult egy konszenzus a kettős állampolgárság, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) megtartása és a MÁÉRT újraindítása kapcsán. Olyan kérdések voltak, amelyekben különböző vérmérséklettel fogalmaztunk az előző időszakról, de abban egyetértettünk, hogy ezeket az intézményeket működtetni kell. Ám a konszenzus tulajdonképpen az állampolgársági törvény megszavazásának pillanatáig tartott. Hatása és a kérdés kezelése kapcsán már nem tudtunk egyetérteni. A 2010-es júniusi szlovákiai választások során megmutatkozott, hogy a miniszterelnök és a nemzetpolitikai vezetés számára nemcsak a magyarországi politikai aréna szereplőinek az álláspontja nem számít, amennyiben az ellentétes a kormányzati felfogással, hanem a határon túliaké sem.
- A kezdeti konszenzus minek köszönhető? Volt egy referendum, amelyen gyökeresen más álláspontot képviselt az MSZP a kettős állampolgárság kérdésében.
- Részben más álláspontot képviseltünk, részben meg nem. Ennek nyilvánvalóan van kritikai eleme is. Sokfajta tanulságot kellett levonnunk a választások után, hát, ez is köztük volt. De ez nem egy fekete-fehér kérdés, nem hiszem, hogy nekünk most meg kellene tépnünk a ruháinkat. Különben is, 2004. december 5-e után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely egészen egyszerűvé tette a honosítást. Egyetlen lépéssel bővült tovább a rendszer - annyival, hogy magyarországi lakhely nélkül is lehetséges az állampolgárság megszerzése. E kérdés kapcsán Kövér László egyik KMKF ülésen elhangzott állítását idézném: az elmúlt 20 év nemzetpolitikája a magyar politikai elit közös felelőssége. Persze, nagyon eltér abban a véleményünk, hogy mi volt a jó és a rossz irány, kinek milyen mértékű a felelőssége, de tény, hogy azt a népszavazást együtt hozta össze a magyar politikai elit. A szereplőknek ebben az ügyben is le kellene ülniük végre egy tényleges értékelésre, és mindenkinek a saját felelősségét vállalnia kellene. Az MSZP, amikor 2010-ben igennel szavazott a saját felelősségéből vállalt és korrigált. Különben a Fidesznek is többször változott az álláspontja e tekintetben az évek során. Volt, amikor tiltotta, volt, amikor nem találta időszerűnek a felvetését, volt, amikor a mai külügyminiszter levelet írt a Velencei Bizottságnak, jelezvén, hogy a státustörvény a kettős állampolgárság kiváltására született. Mint ahogy a 2004 december 5-i népszavazásban is megvan a Fidesz megkerülhetetlen felelőssége. Mi tudomásul vesszük, hogy a kommunikációban, a határon túli közösségekben ezt a szocialista pártra terhelték, de szerintem ma már sokan látják másképpen. Látják, hogy a Fidesz összetartozást hirdető nemzetpolitikája valójában gyengíti a szülőföldön maradást, károsan beavatkozik a kisebbségi közösségek életébe, a politikai-anyagi támogatást arra használja, hogy a kormányzatnak szimpatikus szervezeteket hozzon létre és egymás ellen fordítson közösségeket.
- Bizonyára nem tőlem hallja először, hogy az MSZP azért nem támogatja a szavazati jog kiterjesztését, mert tudja, nem ő a kedvenc határon túl. Vagyis belpolitikai szempontok vezérlik, azért, hogy a Fidesz onnan jövő plusz szavazatait megakadályozza.
- A magyarországi pártok külhoni támogatottságának aránya - azt gondolom - bármikor módosulhat, nem egy választásra szól a törvény. Mi egyszerűen nem szeretnénk ezt belpolitikai kérdéssé tenni. Igaz a törvény életbe lépett, így mindenki erre kényszerül. Tudomásul kellene venni, hogy ezek a közösségek Magyarországon kívül, kisebbségi helyzetben élnek és a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásuk a választások révén, azokat a célokat, mindenekelőtt a szülőföldön való megmaradást, veszélyeztetheti, amelyek hosszú távon megőrizhetik őket. Meg kell említenem mindezek mellett azt is, hogy az összes közvélemény kutatási felmérés azt mutatja, hogy ebben a magyarországi polgárok többségi álláspontja a mienkkel egyezik szinte a teljes politikai térfélen. - Említette, hogy tudatában vannak annak, hogy e kérdés minden vetületét a Fidesz kommunikáció az MSZP-re terhelte. Ennek egyik eleme az, hogy az MSZP a nemzetpolitikát a szomszédságpolitikának rendelte alá. Ebben a viszonyrendszerben mi minek rendelődik alá?
- Ilyen egyértelmű kijelentést nem lehet tenni. Az mindig helyzetfüggő, hogy a szomszédságpolitika rendelődik alá a kisebbségpolitikának vagy fordítva, ahogyan a nemzeti érdekek alapján a reálpolitika megkívánja. Az MSZP ellenzéki és kormányzati időszakában, mindkettőre volt példa. A rendszerváltás után mi azt mondtuk, kell egy kétoldalú keret, amely világosan kimondja: egyetlen ország sem tekintheti belügyének, ami a kisebbségekkel történik.
- És ezt kimondják az alapszerződések?
- Igen. És ezt nem is a Horn, hanem már az Antal kormány kezdte el az ukrán-magyar alapszerződés megkötésével. Mi akkor, bár kis frakció voltunk, támogattuk ebben a miniszterelnököt, a Horn-kabinet pedig folytatta. Ez vitát is okozott a külhoni szervezetekkel, de ma már nyilvánvaló, hogy ezt a keretet meg kellett teremteni, létre kellett hozni azt az infrastruktúrát, például a kisebbségi vegyesbizottsági rendszert, amely lehetőséget ad a vitás kérdések rendezésére. Például a szlovák kormány a kedvezménytörvényt sem abban a formában nem akceptálta, ahogyan az Orbán-kormány megalkotta, sem úgy, ahogyan a Medgyessy-kabinet módosította azt az európai standardeknek megfelelően. Akkor az alapszerződésre építve külön kétoldalú megállapodást lehetett kötni, amely gyakorlatilag ugyanazokat a tartalmi elemeket foglalta magába, csak nem nevezte kedvezménytörvénynek. - Ezt rúgta fel az Orbán-kormány, amikor a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelés támogatások kezelésére kijelölt szervezetet megkerülve a Pedagógus Szövetséget bízta meg a lebonyolítással? - Igen, ezt, és nem csak Szlovákiában, hanem Romániában is. Tudniillik akkor a Medgyessy-kormány úgy vette át a kormányzást, hogy a végrehajtási rendeletek nem voltak kidolgozva. Meg kellett kötni ezeket a kétoldalú megállapodásokat, és ezekben konkrétan nevesítve voltak a kedvezmények lebonyolításával megbízott szervezetek. Ezért most ez is nyitott kérdés a szomszédságpolitikában -van egy egyezmény, amelyet az egyik fél nem tart tiszteletben... De, mint mondtam, vannak helyzetek, amikor a kisebbségpolitika felülírja a szomszédságpolitikát. Ilyen volt az, amikor Délvidéken a magyarokat fizikai bántalmazások érték, vagy amikor az előző Fico kormány meghozta a nyelvtörvényt és más a kisebbségi jogokat korlátozó lépéseket tett. A Fidesz mindig a kisebbségpolitikát tekinti elsőbb- és felsőbbrendűnek, és a gyakorlatban is ennek megfelelően cselekszik - az egyeztetési kötelezettséget maximum tájékoztatásra korlátozza, sokszor arra sem. Csakhogy ezzel nem csupán a kétoldalú kapcsolatoknak árt, hanem az adott kisebbségi közösségnek is azáltal, hogy romlik a kisebbségi-többségi viszony, romlanak az esélyek a hatékony érdekérvényesítésre. -Például? - Mind a státus-, mind az állampolgársági törvény meghozatalakor a tájékoztatást egyeztetésként kommunikálták. Azóta is számtalan ilyen lépés volt, legutóbb a nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi ülése. Elemi kérdés, hogy a partnert tájékoztatom, ha oda kívánok látogatni, jelzem a lebonyolításra szánt programot. És ha probléma van, leülök és megbeszélem.. Ha a partnerbizottság felveti, hogy igényelne egy konzultációt a program keretében, megteszem. Az, hogy ezt eddig a sem a román, sem a szerb kormány nem kifogásolta, az lehet véletlen, de valójában udvariatlan lépésről van szó.. A szomszédságpolitika- nemzetpolitika viszonya is olyan kérdés, amelynek a konszenzusos témák közé kellene tartoznia, amelyben folyamatos egyeztetésre lenne szükség kormány-ellenzék - külhoni magyar szervezetek között. Gyengíti a magyar érdeket, ha a felek bármelyike arra kényszerül, hogy egyet nem értését kell kifejeznie. Ide tartozik szerintem az RMDSZ felvetése, hogy a külhoni magyar szervezetek, állampolgárok jegyezzenek be egy pártot, és ezzel induljanak a választásokon....
- Egy párt bejegyzéséhez elegendő, ha összegyűl a szükséges aláírás, ám működtetéséhez, ahhoz, hogy részt vegyen a választásokon, viszont pénz kell. Ezt honnan tudnák előteremteni, mert mindaddig, míg ez nem adott, felvetés marad. Visszafeleselés, fenyegetés, maximum, és azt a felvetők is tudják.
- Eddig nem kívánok elmenni, csak jelezném, meddig lehet eljutni, ha nincs konszenzus, nincs egyeztetés és a kormányzat beáll valamely párt mögé határon túl, sőt részt vesz egy párt alapításában, mint tette azt a Tőkés László égisze alatt létrejött párt esetében. Így nem csoda, ha a határon túliak saját érdekeik képviseletét úgy tartják legjobban képviselhetőnek a magyar parlamentben, hogy saját jelölteket állítanak. Ez a felvetés is azt jelzi, hogy ebben a formában a nemzetpolitika nem egy nemzetmegtartó, egységesítő erő, hanem épp a szembenállást, megosztottságot mélyíti.
- A nemzetpolitika egyik legfontosabb és legismertebb vetülete a támogatáspolitika. Az ígért támogatási keretnövelés nem történt meg, viszont megjelent két új elem. Olyan korábban nem volt, hogy bizonyos körhöz tartozó szervezetek támogatását teljesen lenullázzák. Most van. A másik pedig a nyilvánosságtól való félelem. Korábban a Szülőföld Alapnak éves beszámolási kötelezettsége volt a külügyi és határon túli magyarok bizottságában. Most a Bethlen Gábor Alapkezelő 11 milliárdjára kinek van egyáltalán rálátása?
- A BGA-nak május végéig törvényes kötelezettsége lett volna beszámolni a bizottság előtt. Most júliusban vagyunk, két hete nyújtották be a beszámolót, amelyet várhatóan szeptemberben tárgyal a Magyar Országgyűlés. Az alap tehát nyilvánvaló törvénysértést követett el. Kezdettől az volt az alapvető bajunk az Alappal, hogy három ember kezébe adták döntés jogát. Felrúgták a korábbi eljárási rendet, amely meghatározta, hogy az alap döntő részét kötelezően pályázati úton kellett elosztani, az elosztásról pedig szakbizottságok döntenek, amelyekben a helyismeretekkel rendelkező határon túliak is képviselve vannak. Ezek a szakbizottságok közösen és nyilvánosan döntöttek a prioritásokról, az adott összeg területi leosztásáról, arról, hogy például oktatásra, kultúrára, médiatámogatásra, stb mekkora keret használható. A javaslattételi szereppel felruházott Kollégium pedig csak a nyílt pályázatok esetében illetékes. Most ez a Szentháromság dönti el évente, mennyit pályáztatnak és mennyit nem, és a kiíráson belül csak utólag derül ki, hogy mely területre mennyit szánnak. Így a támogatáspolitikát nemcsak teljes bizonytalanság és átláthatatlanság uralja, hanem feszültség, bizalmatlanság és egyfajta félelem attól, hogy aki szembemegy a kormányzati szándékokkal, annak lenullázódhat a támogatása.
- Jogilag rendben van az, hogy egy 11-13 milliárdos közpénz keretet Zrt működtessen illetve az, hogy tavaly ennyiből 1,2 milliárdot, idén meg 600 milliót írtak ki csupán nyílt pályázatra?
- Politikailag nem fogadható el. Jogilag azért vagyok óvatos, mert ez a kormány a jogot úgy alakítja, hogy megfelelő legyen a napi gyakorlata számára. Ha valahol kiderül, hogy ütközik a hatályos szabályozással, pillanatok múlva megjelenik egy egyéni képviselő indítvány, bármilyen más témához hozzátéve, és máris "rendbe teszik". De ez is jól mutatja, hogy nincs rendben. Kiszámíthatóságra, átláthatóságra és az érintettek bevonására volna szükség, mert feszültség amúgy is van, hiszen a pénz mindig kevesebb, mint az igény és a valós szükséglet.
- Következik Tusványos, a nagy bejelentések színhelye és alkalma. Vár fordulatot a nemzetpolitikában? - Nem, bár Orbán Viktor tényleg itt szokott bejelenteni akár hosszabb távon is érvényesülő nemzetpolitikai irányelveket. Ahogyan én most meg tudom ítélni a mai helyzetet, nem valószínűsítem, hogy ezúttal az RMDSZ meghatározó politikusaival és érdemi egyeztetés kezdődik. De azt sem hiszem, hogy a magyar ellenzék meghívást kapna. Sőt, azt sem, hogy román kormányzati szereplők lesznek jelen, és abban is kételkedem, hogy a román ellenzék jeles személyiségei megjelennének. Nem hiszek tehát egy ilyen fordulatban.
- Nem várható, hogy a romániai helyhatósági választások után a miniszterelnök levonja a szükséges következtetéseket? - Cáfoljon meg az élet, és adja Isten, hogy Orbán Viktor Kelemen Hunorral parolázzon, és azt jelentse be, hogy a novemberi parlamenti választásokon a magyar kormány az erdélyi magyar összefogást támogatja.
- Most is azt mondja.
- Persze, miközben az egyik legfontosabb politikusa, a házelnök, az egyik szervezet, a másik, a külügyi államtitkár pedig a másik szervezet mellett kampányol, amelyek miközben egymásnak is ellenfelei, közös nevezőjük az, hogy az RMDSZ ellen jöttek létre Fidesz segítséggel. Lepjen meg minket a miniszterelnök és én készségesen elismerem majd a nyilvánosság előtt is hogy túl pesszimistán ítéltem meg a helyzetet. A miniszterelnöknek az egész két éves hatalomkoncentráló általános politikájához való csökönyös ragaszkodása az alapja a kételkedésemnek. Orbán Viktor Brüsszelből hazatérve hétfőn bejelentette, hogy az elmúlt két év politikájáról bebizonyosodott, győzelem volt és ennek a győzelemnek egyik legfontosabb alakja a tündérmeséket népszerűsítő Matolcsy György. Miért pont a nemzetpolitikában vonná le a szükséges következtetéseket? Azt gondolom, hogy az idei Tusványos a "sikeres volt az elmúlt két év" kommunikációnak a nemzetpolitikára kivetített folytatása lesz, a szimbolikus lépések - állampolgárság, szavazati jog, összetartozás napja, stb - zászlóra tűzésével.
Az elmúlt 22 év legfontosabb nemzetpolitikai momentumai:
- az alapszerződések megkötése - a kedvezménytörvény életbelépése - a magyar állampolgárság lakhely nélküli kiterjesztése - a magyar szavazati jog biztosítása a külhoni magyar állampolgárokra Az elmúlt két év legnagyobb nemzet- és szomszédságpolitikai botrányai:
- az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megvádolása, kivizsgálás elrendelése, az eredmény titkosítása, az UMDSZ nemzetpolitikai jogosítványainak megvonása, támogatása lenullázása - a Bugár Béla vezette szlovákiai Híd-Most kizárása a magyar-magyar együttműködés rendszeréből - új erdélyi magyar párt, Tőkés László néppártja létrehozásának kormányzati támogatása a honosítást elősegítő ún. Demokrácia Központok révén - az RMDSZ "megfenyegetése" Pelczné Gál Ildikó révén a tisztújító kongresszus során - beavatkozás a szlovákiai, ukrajnai és romániai választási kampányba, esetenként a szomszédos ország kifejezett tiltakozása mellett is (Nyirő újratemetés, Kövér László kampánykörútjai ....) - magyarországi intézmények rendezvényei szomszédos országban, az adott ország kormányának tudta vagy engedélye nélkül (Nyirő-újratemetés, révkomáromi parlamenti bizottsági ülés)
Gál Mária / Népszava
Népszava
2012. július 9.
Kemény bírálatok érik a román balliberális kormány jogállamiságot sértő intézkedéseit
Traian Băsescu felfüggesztése után vezető európai politikusok súlyos bírálatokkal illették a román balliberális kormányt, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kemény hangon elmarasztalt az elmúlt időszakban foganatosított intézkedései miatt. A bukaresti parlament pénteki döntését a Velencei Bizottság vizsgálja.
A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.
A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.
Tovább késhet a schengeni csatlakozás
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.
Államcsínyt emleget az Európai Néppárt
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüsszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.
Ponta stabilitásról beszél
Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.
Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”
Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Traian Băsescu felfüggesztése után vezető európai politikusok súlyos bírálatokkal illették a román balliberális kormányt, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kemény hangon elmarasztalt az elmúlt időszakban foganatosított intézkedései miatt. A bukaresti parlament pénteki döntését a Velencei Bizottság vizsgálja.
A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.
A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.
Tovább késhet a schengeni csatlakozás
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.
Államcsínyt emleget az Európai Néppárt
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüsszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.
Ponta stabilitásról beszél
Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.
Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”
Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 9.
K Ö Z L E M É N Y
Annak utána, hogy 2012. július 9-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke budapesti találkozójukon tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt, az Európai Néppárt alelnökét a romániai alkotmányossági válságról – a mai napon ugyanebben a tárgyban intéztek levelet Wilfried Martenshez, az Európai Néppárt elnökéhez.
Rámutatva a helyzet súlyosságára, erdélyi politikusaink külön is kitértek arra a meghasonlásra, mely a két romániai néppárti tagpárt között állott elő azáltal, hogy a Demokrata-Liberális Párttal ellentétben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Băsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését.
„Ebben a kritikus helyzetben az Erdélyi Magyar Néppárt teljes elköteleztetéssel kiáll a – romániai – demokrácia és jogállamiság mellett. Azon túlmenően, hogy számunkra ez egy demokratikus elvi kérdés, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak és érdekeinek védelme ugyanerre késztetnek bennünket” – zárják soraikat a levél írói.
Brüsszel, 2012. július 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Annak utána, hogy 2012. július 9-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke budapesti találkozójukon tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt, az Európai Néppárt alelnökét a romániai alkotmányossági válságról – a mai napon ugyanebben a tárgyban intéztek levelet Wilfried Martenshez, az Európai Néppárt elnökéhez.
Rámutatva a helyzet súlyosságára, erdélyi politikusaink külön is kitértek arra a meghasonlásra, mely a két romániai néppárti tagpárt között állott elő azáltal, hogy a Demokrata-Liberális Párttal ellentétben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Băsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését.
„Ebben a kritikus helyzetben az Erdélyi Magyar Néppárt teljes elköteleztetéssel kiáll a – romániai – demokrácia és jogállamiság mellett. Azon túlmenően, hogy számunkra ez egy demokratikus elvi kérdés, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak és érdekeinek védelme ugyanerre késztetnek bennünket” – zárják soraikat a levél írói.
Brüsszel, 2012. július 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
2012. július 10.
Merkel: nem sérülhet a jogállamiság elve
Az európai normák betartására szólította fel a román kormányt tegnap a német kancellár. Angela Merkel telefonbeszélgetést folytatott Traian Băsescu államfővel. „Részletesen átbeszélték az aktuális román belpolitikai kérdéseket”, és a román elnök beszámolója „igazolta a német kormány aggodalmait” – közölte Berlinben Steffen Seibert kormányszóvivő. A kancellár szerint elfogadhatatlan, ha az Európai Unió egy tagállamában megsértik a jogállamiság elvét. Az EU közös értékekre alapul, amelyekhez a kormányoknak igazodniuk kell, és ez a román kormányra is vonatkozik – közölte a kormányszóvivő.
Angela Merkel hangsúlyozta: támogatja az EU-t, hogy „adott esetben vonja le a szükséges következtetéseket”. Erre Victor Ponta román miniszterelnök e hétre tervezett brüsszeli tárgyalását követően sor kerülhet. Angela Merkel német kancellár tegnapi nyilatkozatára reagálva Victor Ponta miniszterelnök kijelentette: „ha Traian Băsescut azért kell hatalmon tartani, mert telefonál, mi is telefonálunk!” Victor Ponta szerint a demokrácia azt jelenti, hogy Franciaország leváltotta az államfőjét, Spanyolország és Olaszország a miniszterelnökét. „Romániának nincs joga a demokráciára?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. A kormányfő megismételte álláspontját, amely szerint Traian Băsescu felfüggesztése alkotmányos volt, és a tisztségéből felfüggesztett államfőnek ezt követően már a néppel kell „elszámolnia” a július 29-re kiírt népszavazáson. „Nem hiszem, hogy ezek után bárki is megkérdőjelezhetné a román nép jogát, hogy véleményt mondjon az államfőről. Nem hiszem, hogy Európában bárki is kétségbe vonhatná a román nép akaratát” – jelentette ki Ponta. A kormányfő – közvetve a volt kommunista diktátorra, Nicolae Ceauşescura utalva – azt is megjegyezte: 1989-ben is úgy gondolták egyesek, hogy nem lehet a nép előtt elszámoltatni a vezetőket. Victor Ponta tegnap úgy nyilatkozott: más európai városok mellett valószínűleg Berlinbe is ellátogat, hogy a romániai helyzetről beszéljen, de előbb Brüsszelbe utazik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az európai normák betartására szólította fel a román kormányt tegnap a német kancellár. Angela Merkel telefonbeszélgetést folytatott Traian Băsescu államfővel. „Részletesen átbeszélték az aktuális román belpolitikai kérdéseket”, és a román elnök beszámolója „igazolta a német kormány aggodalmait” – közölte Berlinben Steffen Seibert kormányszóvivő. A kancellár szerint elfogadhatatlan, ha az Európai Unió egy tagállamában megsértik a jogállamiság elvét. Az EU közös értékekre alapul, amelyekhez a kormányoknak igazodniuk kell, és ez a román kormányra is vonatkozik – közölte a kormányszóvivő.
Angela Merkel hangsúlyozta: támogatja az EU-t, hogy „adott esetben vonja le a szükséges következtetéseket”. Erre Victor Ponta román miniszterelnök e hétre tervezett brüsszeli tárgyalását követően sor kerülhet. Angela Merkel német kancellár tegnapi nyilatkozatára reagálva Victor Ponta miniszterelnök kijelentette: „ha Traian Băsescut azért kell hatalmon tartani, mert telefonál, mi is telefonálunk!” Victor Ponta szerint a demokrácia azt jelenti, hogy Franciaország leváltotta az államfőjét, Spanyolország és Olaszország a miniszterelnökét. „Romániának nincs joga a demokráciára?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. A kormányfő megismételte álláspontját, amely szerint Traian Băsescu felfüggesztése alkotmányos volt, és a tisztségéből felfüggesztett államfőnek ezt követően már a néppel kell „elszámolnia” a július 29-re kiírt népszavazáson. „Nem hiszem, hogy ezek után bárki is megkérdőjelezhetné a román nép jogát, hogy véleményt mondjon az államfőről. Nem hiszem, hogy Európában bárki is kétségbe vonhatná a román nép akaratát” – jelentette ki Ponta. A kormányfő – közvetve a volt kommunista diktátorra, Nicolae Ceauşescura utalva – azt is megjegyezte: 1989-ben is úgy gondolták egyesek, hogy nem lehet a nép előtt elszámoltatni a vezetőket. Victor Ponta tegnap úgy nyilatkozott: más európai városok mellett valószínűleg Berlinbe is ellátogat, hogy a romániai helyzetről beszéljen, de előbb Brüsszelbe utazik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 11.
Zavaró ténye(ző)k
Ha valakinek még voltak kételyei afelől, hogy a román balliberális kormánykoalíció a hatályos jogszabályokra, az alkotmányra és a taláros testület határozataira fittyet hányva törekszik árulással megszerzett hatalmának bebetonozására, tamáskodását immár félreteheti.
Noha az Alkotmánybíróság tegnap világosan kimondta, hogy érvényességi küszöb nélkül az alaptörvénybe ütközik a népszavazásról szóló jogszabály, a Ponta-adminisztráció egyszerűen nem hajlandó tudomást venni a döntésről, és úgy készül megszervezni a július 29-ei referendumot, hogy az bármilyen részvételi arány mellett érvényes lesz.
Újfent megalapozottnak bizonyult Brüsszel, Berlin és Párizs bírálata, miszerint Victor Ponta és Crin Antonescu bandája hajszálpontosan kidolgozott, a parlament, az elnöki hivatal és minden egyéb jelentős állami intézmény bedarálását célzó stratégiája a jogállamiság és a demokrácia ellen irányul. És a napnál világosabb az is, a nemzetközi aggodalom fokozódása nem a román és európai néppárti politikusok, valamint a sajtó „ármánykodásának” tudható be, hanem kizárólag annak, hogy Pontáék elszabadult hajóágyúként próbálják kilövöldözni a teljhatalmuk útjába álló intézményeket és paragrafusokat. Apropó sajtó és csúsztatás. Fölöttébb szomorú, hogy a nemrég megszűnt országos magyar laptársunk vezető publicistája hitelt adott annak a durva PSD-s hazugságnak, miszerint a román kormány elleni nemzetközi bírálatözönt a közszolgálati rádió brüsszeli tudósítója indította el a bukaresti alkotmánybírák „küszöbönálló letartóztatását” vizionáló kérdésével. Különösen megdöbbentő az inszinuáció, no meg a szakmai mundér becsülete védelmének, a tények tiszteletének hiánya olyasvalaki részéről, aki történetesen a közrádió igazgatótanácsának tagja hosszú ideje.
De hát a tények egy ideje már senkit sem zavarnak Bukarestben, és ez kezd egyre veszélyesebbé válni a belpolitikában. Márpedig a referendum érvényességével kapcsolatos kötélhúzás azt vetíti előre, hogy július 29-én sem kerül pont a máris rendkívül kiélezett vita végére. Arról nem beszélve, hogy a két tábor még csak ezután viszi utcára az embereit…
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Ha valakinek még voltak kételyei afelől, hogy a román balliberális kormánykoalíció a hatályos jogszabályokra, az alkotmányra és a taláros testület határozataira fittyet hányva törekszik árulással megszerzett hatalmának bebetonozására, tamáskodását immár félreteheti.
Noha az Alkotmánybíróság tegnap világosan kimondta, hogy érvényességi küszöb nélkül az alaptörvénybe ütközik a népszavazásról szóló jogszabály, a Ponta-adminisztráció egyszerűen nem hajlandó tudomást venni a döntésről, és úgy készül megszervezni a július 29-ei referendumot, hogy az bármilyen részvételi arány mellett érvényes lesz.
Újfent megalapozottnak bizonyult Brüsszel, Berlin és Párizs bírálata, miszerint Victor Ponta és Crin Antonescu bandája hajszálpontosan kidolgozott, a parlament, az elnöki hivatal és minden egyéb jelentős állami intézmény bedarálását célzó stratégiája a jogállamiság és a demokrácia ellen irányul. És a napnál világosabb az is, a nemzetközi aggodalom fokozódása nem a román és európai néppárti politikusok, valamint a sajtó „ármánykodásának” tudható be, hanem kizárólag annak, hogy Pontáék elszabadult hajóágyúként próbálják kilövöldözni a teljhatalmuk útjába álló intézményeket és paragrafusokat. Apropó sajtó és csúsztatás. Fölöttébb szomorú, hogy a nemrég megszűnt országos magyar laptársunk vezető publicistája hitelt adott annak a durva PSD-s hazugságnak, miszerint a román kormány elleni nemzetközi bírálatözönt a közszolgálati rádió brüsszeli tudósítója indította el a bukaresti alkotmánybírák „küszöbönálló letartóztatását” vizionáló kérdésével. Különösen megdöbbentő az inszinuáció, no meg a szakmai mundér becsülete védelmének, a tények tiszteletének hiánya olyasvalaki részéről, aki történetesen a közrádió igazgatótanácsának tagja hosszú ideje.
De hát a tények egy ideje már senkit sem zavarnak Bukarestben, és ez kezd egyre veszélyesebbé válni a belpolitikában. Márpedig a referendum érvényességével kapcsolatos kötélhúzás azt vetíti előre, hogy július 29-én sem kerül pont a máris rendkívül kiélezett vita végére. Arról nem beszélve, hogy a két tábor még csak ezután viszi utcára az embereit…
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 12.
Lelkészek tüntettek a Mikó ügy miatt
Harminckét udvarhelyi és sepsiszéki református lelkész tiltakozott szerda délben a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium előtt. Igét mondott Antal Zoltán, az székelyudvarhelyi református esperes, a tiltakozás szervezője, majd a jelen lévő lelkészek egy órán át egyházi dalokat énekeltek. A Mikó épülete előtti lelkészi tiltakozás sok járókelőt megállított, több tucat ember az épülettel szemben lévő járdán állva szolidarizált.
Antal Zoltán esperes érdeklődésünkre kifejtette: „nem tüntetünk, hanem kiállunk jogainkért és javainkért, azért ami a miénk és nem engedjük, hogy elvegyék. Ezekben az időkben kézbe erőre, a szívbe bátorságra van szükség”. Az esperes szerint régen, ha veszély volt lármafákat gyújtottak, ma pedig énekszóval figyelmeztettek, és bíznak benne, hogy ez eljut a szívekig.
Szerdán az erdélyi történelmi egyházak vezetői is közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen.
A Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke és Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke által aláírt levélben rámutatnak: az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989. évi államhatalmi változás óta küzdenek az államosított vagy más jogcímen elkobzott egyházi ingatlanok teljes körű természetbeni visszaszolgáltatásáért, illetve az esetenkénti méltányos kárpótlásért. Emiatt az egyházak vezető testületei és hívei mélységes felháborodással vették tudomásul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásával kapcsolatos per fejleményét.
Az egyházi vezetők elfogadhatatlannak tartják, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület jogos tulajdonának visszaszolgáltatását előmozdító restitúciós bizottság két tagját – Markó Attilát és Marosán Tamást – a törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ugyanakkor elrendelte az egyházi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bejegyzés törlését, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerületet 1 millió 137 ezer lej büntetés kifizetésére kötelezte. „Az elítélt személyekkel való együttérzésünk kifejezésén túlmenően egyházaink közösen kívánnak fellépni az igazságos és méltányos fellebbezési döntések megszületéséért. Reméljük, hogy az államhatalmi szinten jelenlevő magyarellenesség dacára mihamarabb és maradéktalanul sor kerül erre. A fentiek ékesen bizonyítják, hogy amíg nem teljesül az elrabolt egyházi vagyontárgyak teljes visszaszolgáltatása, illetve kielégítő mértékű kárpótlása, addig nem beszélhetünk az erdélyi történelmi egyházak és a romániai államhatalom közötti viszony rendezettségéről, írják levelükben az erdélyi magyar egyházak vezetői.
Sántha Imre akcióját megpróbálták leállítani!
Szerdán is folytatódott a Sántha Imre bikfalvi református lelkipásztor által pénteken elkezdett tüntetéssorozat. Mint arról beszámoltunk, az egyéni tiltakozásként indult akcióhoz napról napra többen csatlakoztak, már tucatnyian állnak a Mikó kollégium főbejárata előtt.
A résztvevők a buzău-i bíróság ítéletére hívják fel a figyelmet, amely három év börtönbüntetésre ítélte az épületet a református egyháznak visszaszolgáltató bizottság három tagját – Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Clim-t –, illetve visszaállamosította az ingatlant. Sántha Imre rögtönzött sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy egy nappal azelőtt, általa meg nem nevezett személy megkereste és arra kérte, hogy fejezze be tiltakozó akcióját, mert az nem föltétlenül válik az ügy hasznára. „Aludtam rá egyet, és lelkiismeretem azt diktálja, hogy folytassam az akciót”, szögezte le Sántha Imre, aki hozzátette: napról napra többen csatlakoznak hozzájuk, olyanok is akik állandóan részt vesznek, és olyanok akik alkalmanként állnak az iskola épülete elé. „Sokan megállítanak az utcán, és támogatásukról biztosítanak, de internetes fórumokon biztató üzeneteket kapok az egész országból és külföldről illetve különösen nagy médiaérdeklődés övezi az akciót, ezért folytatnom kell, társaimmal együtt”, szögezte le Sántha Imre.
Hozzátette: „mi reformátusok önmagunkat protestánsoknak is nevezzük, én nem lennék protestáns ember, ha ilyen könnyen meghátrálnék, mert azt gondolom nem szerencsés egy alulról jövő kezdeményezést elfojtani.” A bikfalvi református lelkész kifejtette: mindig azt sugallták vezetőink, hogy maradjatok nyugodtan otthon mert mi Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben megoldjuk problémákat. Ez csak részben valósult meg, ezért szükség van arra, hogy a magyarság és vezetői radikálisabb diskurzust folytassanak, és határozott fellépésre van szükség minden szinten. A Sláger Rádió érdeklődésére nem kívánta elárulni, hogy ki kérte a tiltakozás leállítására.
Ezen a héten 14 és 16 óra között lesz az akció, de hétfőtől 17 és 19 óra között szervezik, mert sok idősebb ember jelezte, hogy a meleg miatt nem tud részt venni, mások pedig a munkaidőre hivatkozva maradtak távol. Sántha Imre megköszönte a sajtó érdeklődését mivel így az akciójuk egyik célja megvalósult: a figyelmet sikerült felkelteni. „Ha már ország-világ tud rólunk, lát bennünket nem hátrálhatunk meg”, mondta a bikfalvi lelkész.
Kovács Zsolt
Sláger Rádió
Erdély.ma
Harminckét udvarhelyi és sepsiszéki református lelkész tiltakozott szerda délben a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium előtt. Igét mondott Antal Zoltán, az székelyudvarhelyi református esperes, a tiltakozás szervezője, majd a jelen lévő lelkészek egy órán át egyházi dalokat énekeltek. A Mikó épülete előtti lelkészi tiltakozás sok járókelőt megállított, több tucat ember az épülettel szemben lévő járdán állva szolidarizált.
Antal Zoltán esperes érdeklődésünkre kifejtette: „nem tüntetünk, hanem kiállunk jogainkért és javainkért, azért ami a miénk és nem engedjük, hogy elvegyék. Ezekben az időkben kézbe erőre, a szívbe bátorságra van szükség”. Az esperes szerint régen, ha veszély volt lármafákat gyújtottak, ma pedig énekszóval figyelmeztettek, és bíznak benne, hogy ez eljut a szívekig.
Szerdán az erdélyi történelmi egyházak vezetői is közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen.
A Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke és Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke által aláírt levélben rámutatnak: az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989. évi államhatalmi változás óta küzdenek az államosított vagy más jogcímen elkobzott egyházi ingatlanok teljes körű természetbeni visszaszolgáltatásáért, illetve az esetenkénti méltányos kárpótlásért. Emiatt az egyházak vezető testületei és hívei mélységes felháborodással vették tudomásul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásával kapcsolatos per fejleményét.
Az egyházi vezetők elfogadhatatlannak tartják, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület jogos tulajdonának visszaszolgáltatását előmozdító restitúciós bizottság két tagját – Markó Attilát és Marosán Tamást – a törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ugyanakkor elrendelte az egyházi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bejegyzés törlését, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerületet 1 millió 137 ezer lej büntetés kifizetésére kötelezte. „Az elítélt személyekkel való együttérzésünk kifejezésén túlmenően egyházaink közösen kívánnak fellépni az igazságos és méltányos fellebbezési döntések megszületéséért. Reméljük, hogy az államhatalmi szinten jelenlevő magyarellenesség dacára mihamarabb és maradéktalanul sor kerül erre. A fentiek ékesen bizonyítják, hogy amíg nem teljesül az elrabolt egyházi vagyontárgyak teljes visszaszolgáltatása, illetve kielégítő mértékű kárpótlása, addig nem beszélhetünk az erdélyi történelmi egyházak és a romániai államhatalom közötti viszony rendezettségéről, írják levelükben az erdélyi magyar egyházak vezetői.
Sántha Imre akcióját megpróbálták leállítani!
Szerdán is folytatódott a Sántha Imre bikfalvi református lelkipásztor által pénteken elkezdett tüntetéssorozat. Mint arról beszámoltunk, az egyéni tiltakozásként indult akcióhoz napról napra többen csatlakoztak, már tucatnyian állnak a Mikó kollégium főbejárata előtt.
A résztvevők a buzău-i bíróság ítéletére hívják fel a figyelmet, amely három év börtönbüntetésre ítélte az épületet a református egyháznak visszaszolgáltató bizottság három tagját – Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Clim-t –, illetve visszaállamosította az ingatlant. Sántha Imre rögtönzött sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy egy nappal azelőtt, általa meg nem nevezett személy megkereste és arra kérte, hogy fejezze be tiltakozó akcióját, mert az nem föltétlenül válik az ügy hasznára. „Aludtam rá egyet, és lelkiismeretem azt diktálja, hogy folytassam az akciót”, szögezte le Sántha Imre, aki hozzátette: napról napra többen csatlakoznak hozzájuk, olyanok is akik állandóan részt vesznek, és olyanok akik alkalmanként állnak az iskola épülete elé. „Sokan megállítanak az utcán, és támogatásukról biztosítanak, de internetes fórumokon biztató üzeneteket kapok az egész országból és külföldről illetve különösen nagy médiaérdeklődés övezi az akciót, ezért folytatnom kell, társaimmal együtt”, szögezte le Sántha Imre.
Hozzátette: „mi reformátusok önmagunkat protestánsoknak is nevezzük, én nem lennék protestáns ember, ha ilyen könnyen meghátrálnék, mert azt gondolom nem szerencsés egy alulról jövő kezdeményezést elfojtani.” A bikfalvi református lelkész kifejtette: mindig azt sugallták vezetőink, hogy maradjatok nyugodtan otthon mert mi Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben megoldjuk problémákat. Ez csak részben valósult meg, ezért szükség van arra, hogy a magyarság és vezetői radikálisabb diskurzust folytassanak, és határozott fellépésre van szükség minden szinten. A Sláger Rádió érdeklődésére nem kívánta elárulni, hogy ki kérte a tiltakozás leállítására.
Ezen a héten 14 és 16 óra között lesz az akció, de hétfőtől 17 és 19 óra között szervezik, mert sok idősebb ember jelezte, hogy a meleg miatt nem tud részt venni, mások pedig a munkaidőre hivatkozva maradtak távol. Sántha Imre megköszönte a sajtó érdeklődését mivel így az akciójuk egyik célja megvalósult: a figyelmet sikerült felkelteni. „Ha már ország-világ tud rólunk, lát bennünket nem hátrálhatunk meg”, mondta a bikfalvi lelkész.
Kovács Zsolt
Sláger Rádió
Erdély.ma
2012. július 12.
Ponta Brüsszelben magyarázkodik
Bukarest a schengeni csatlakozást is kockáztatja
A román kormány tiszteletben tartja Románia alkotmányát, illetve az uniós normákat – jelentette ki tegnap Brüsszelben Victor Ponta Hannes Swobodával, az EP szocialista frakciójának vezetőjével tartott közös sajtóértekezleten. A miniszterelnök az est folyamán Martin Schulz európai parlamenti elnökkel találkozott, ma pedig José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel és Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével tárgyal.
Ponta elmondta azt is: ha mégis sérültek EU-normák, ami senkinek nem állt a szándékában, akkor ezt meg fogják változtatni – idézi az MTI a miniszterelnököt. Elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, „azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan”, mondta.
Brüsszeli útjára Victor Pontát elkísérte a román igazságügyminiszter, Titus Corlăţean is, aki szerdán Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével folytatott megbeszélést. Ezt megelőzően Reding újságíróknak nyilatkozva súlyos aggodalmának adott hangot, ami a romániai helyzetet illeti, és közölte, hogy a biztosok testülete jövő szerdai ülésén megvitatja Bukarest ügyét. Az alelnök szerint, ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel Romániában, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában.
Románia 2007-es EU-csatlakozása óta uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding most arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a monitoring eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezethez való román csatlakozás ügye.
Szabadság (Kolozsvár)
Bukarest a schengeni csatlakozást is kockáztatja
A román kormány tiszteletben tartja Románia alkotmányát, illetve az uniós normákat – jelentette ki tegnap Brüsszelben Victor Ponta Hannes Swobodával, az EP szocialista frakciójának vezetőjével tartott közös sajtóértekezleten. A miniszterelnök az est folyamán Martin Schulz európai parlamenti elnökkel találkozott, ma pedig José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel és Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével tárgyal.
Ponta elmondta azt is: ha mégis sérültek EU-normák, ami senkinek nem állt a szándékában, akkor ezt meg fogják változtatni – idézi az MTI a miniszterelnököt. Elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, „azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan”, mondta.
Brüsszeli útjára Victor Pontát elkísérte a román igazságügyminiszter, Titus Corlăţean is, aki szerdán Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével folytatott megbeszélést. Ezt megelőzően Reding újságíróknak nyilatkozva súlyos aggodalmának adott hangot, ami a romániai helyzetet illeti, és közölte, hogy a biztosok testülete jövő szerdai ülésén megvitatja Bukarest ügyét. Az alelnök szerint, ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel Romániában, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában.
Románia 2007-es EU-csatlakozása óta uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding most arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a monitoring eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezethez való román csatlakozás ügye.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 12.
Szégyenpad
Románia vált az EU feketebárányává. Az utóbbi idők eseményei komoly aggodalmakat szültek a bukaresti hatalom demokrácia és jogállamiság ellenes lépéseivel kapcsolatosan.
Az állásfoglalások és a diplomáciai üzenetek hangneme is a fokozódó türelmetlenséget jelzik. Míg néhány napja inkább a jobboldal reagált, túl az ideológiai választóvonalon már Pontáék politikai testvérei, a szocialisták is.
Az Európai Bizottság jövő heti ülésén is a romániai demokrácia sorsa lesz a téma. Míg Ponta Brüsszelben magyarázza bizonyítványát, Viviane Reding, az EU igazságügyért és demokráciáért felelős biztosa a több év alatt felépített eredmények és bizalom lerombolásának következményeit pengeti.
Az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy maximális figyelemmel kíséri a július 29-i népszavazást. Aligha megtisztelő bánásmód, a szavazás korrektségét inkább Belarusz, Albánia vagy más országok esetében kellett felügyelni.
Nem is olyan rég Románia még nem okozott különösebb fejfájást az EU-nak. Görögország (gazdasági téren) és Magyarország (politikailag) voltak eddig a problémás országok. Előbbi súlyos gazdasági helyzete még sokáig okozhat gondokat, a Budapesttel szembeni aggályok egyelőre alábbhagytak. Románia esetében inkább a korrupcióellenes fellépés volt a gyenge pont, a demokratikus berendezkedéssel nem volt gond. Az utóbbi hetek/napok gyors politikai manőverei és a Romániából jövő ellentétes információk nehezen értelmezhetők és értékelhetők a demokrácia értékeire kényes EU számára.
Az EU-ban ugyanis az intézmények kerültek előtérbe a személyek helyett, a demokrácia és jogállamiság, pedig közös európai érték, immár nem a tagállamok belügye. Erélyesen fel is lépnek a demokratikus intézményeket veszélyeztető lépések ellen.
Bukarestet, pedig most éppen ezzel gyanúsítják.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
Románia vált az EU feketebárányává. Az utóbbi idők eseményei komoly aggodalmakat szültek a bukaresti hatalom demokrácia és jogállamiság ellenes lépéseivel kapcsolatosan.
Az állásfoglalások és a diplomáciai üzenetek hangneme is a fokozódó türelmetlenséget jelzik. Míg néhány napja inkább a jobboldal reagált, túl az ideológiai választóvonalon már Pontáék politikai testvérei, a szocialisták is.
Az Európai Bizottság jövő heti ülésén is a romániai demokrácia sorsa lesz a téma. Míg Ponta Brüsszelben magyarázza bizonyítványát, Viviane Reding, az EU igazságügyért és demokráciáért felelős biztosa a több év alatt felépített eredmények és bizalom lerombolásának következményeit pengeti.
Az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy maximális figyelemmel kíséri a július 29-i népszavazást. Aligha megtisztelő bánásmód, a szavazás korrektségét inkább Belarusz, Albánia vagy más országok esetében kellett felügyelni.
Nem is olyan rég Románia még nem okozott különösebb fejfájást az EU-nak. Görögország (gazdasági téren) és Magyarország (politikailag) voltak eddig a problémás országok. Előbbi súlyos gazdasági helyzete még sokáig okozhat gondokat, a Budapesttel szembeni aggályok egyelőre alábbhagytak. Románia esetében inkább a korrupcióellenes fellépés volt a gyenge pont, a demokratikus berendezkedéssel nem volt gond. Az utóbbi hetek/napok gyors politikai manőverei és a Romániából jövő ellentétes információk nehezen értelmezhetők és értékelhetők a demokrácia értékeire kényes EU számára.
Az EU-ban ugyanis az intézmények kerültek előtérbe a személyek helyett, a demokrácia és jogállamiság, pedig közös európai érték, immár nem a tagállamok belügye. Erélyesen fel is lépnek a demokratikus intézményeket veszélyeztető lépések ellen.
Bukarestet, pedig most éppen ezzel gyanúsítják.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
2012. július 13.
Elemzők: ne mossák össze a magyar és a román helyzetet!
A magyar és a román kormány választói felhatalmazásának különbségére hívták fel a figyelmet elemzők a két kabinet brüsszeli konfliktusának összehasonlítása kapcsán.
Alapvető különbség Magyarország és Románia között, hogy a magyar kormány kétharmados választási győzelemmel került hatalomra, a román koalíció azonban háttéralkuk eredményeként – mutattak rá elemzők a Kossuth Rádióban azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió vezető illetékesei a jogállamiság biztosítását célzó intézkedésekre sürgették Victor Ponta miniszterelnököt Brüsszelben. Az eddig is éles romániai hatalmi harc újdonsága, hogy a szociáldemokrata párt a korábbiaknál is durvábban lép át bizonyos szabályokat, igaz, ez Basescu elnökre is jellemző volt – mondta a 180 percben Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, aki a sajtóban felvetett magyar-román párhuzammal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a két országban teljesen mások a pártok közötti erőviszonyok.
Hasonlóan vélekedett a korábbi magyar és a mostani román brüsszeli konfliktus összehasonlításáról Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője, hangsúlyozva: Magyarországon parlamenti választás eredményeként alakult ki a kétharmados többség, azaz a választók előre tudták, hogy új alkotmány is születhet, ezzel szemben a parlamenti alkuk során megalakult szociáldemokrata-liberális román kormány csak az őszi választásokon szerezhetne választói felhatalmazást. Erre akár esélye is lehet, ez pedig Brüsszel dolgát nehezítheti meg Victor Pontával szemben – mutatott rá mindkét elemző a Kossuth Rádióban.
hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma
A magyar és a román kormány választói felhatalmazásának különbségére hívták fel a figyelmet elemzők a két kabinet brüsszeli konfliktusának összehasonlítása kapcsán.
Alapvető különbség Magyarország és Románia között, hogy a magyar kormány kétharmados választási győzelemmel került hatalomra, a román koalíció azonban háttéralkuk eredményeként – mutattak rá elemzők a Kossuth Rádióban azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió vezető illetékesei a jogállamiság biztosítását célzó intézkedésekre sürgették Victor Ponta miniszterelnököt Brüsszelben. Az eddig is éles romániai hatalmi harc újdonsága, hogy a szociáldemokrata párt a korábbiaknál is durvábban lép át bizonyos szabályokat, igaz, ez Basescu elnökre is jellemző volt – mondta a 180 percben Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, aki a sajtóban felvetett magyar-román párhuzammal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a két országban teljesen mások a pártok közötti erőviszonyok.
Hasonlóan vélekedett a korábbi magyar és a mostani román brüsszeli konfliktus összehasonlításáról Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője, hangsúlyozva: Magyarországon parlamenti választás eredményeként alakult ki a kétharmados többség, azaz a választók előre tudták, hogy új alkotmány is születhet, ezzel szemben a parlamenti alkuk során megalakult szociáldemokrata-liberális román kormány csak az őszi választásokon szerezhetne választói felhatalmazást. Erre akár esélye is lehet, ez pedig Brüsszel dolgát nehezítheti meg Victor Pontával szemben – mutatott rá mindkét elemző a Kossuth Rádióban.
hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma
2012. július 16.
Lehallgatások, magyarázkodások, becsület
Az elmúlt napok egymásra futó, egymást magyarázó, egymásnak ellentmondó eseményei mutatták, hogy mi is vár ránk a kánikula mellett Băsescu kampányában.
Az első hírek arról szólottak, hogy a korrupcióellenes ügyészség lehallgatott két ügyészt, akit hatalommal való üzérkedéssel vádoltak. Mielőtt közölték volna a lehallgatások jegyzőkönyveit, ahogyan azt Victor Ponta miniszterelnök követelte – akivel szintén beszéltek az ügyészek, és akinek szavait szintén rögzítették –, bizonyos lapokban már megjelentek azok. A kiszivárogtatás a Korrupcióellenes Ügyészség fő eszköze, a lehallgatások meg állandósultak. Mindenkit lehallgathatnak, és akiket kell, le is hallgatnak, mindez egy negatív utópia dermesztő világát idézi, s a szovjet kommunista diktatúra mindennapjaira emlékeztet. Az ügyészek lejáratása meg szeretné gátolni vélt kinevezésüket a Legfelsőbb Ügyészség és a Korrupcióellenes Ügyészég élére. Ezek vezetőinek, Laura Codruţa Kövesinek és Daniel Morarnak a megbízatása ugyanis lejárt. Az viszont, hogy Bălan ügyész miért fordult protekcióért Victor Pontához, még márciusban, amikor még nem volt miniszterelnök, több kérdést is felvet. Előre látta volna a jövőt?
Közben a miniszterelnök Brüsszelben magyarázta bizonyítványát, az unió csúcsvezetősége ugyanis az elmúlt napokban élesen bírálta Romániát a szocialista-liberális koalíció tisztogatásai és Băsescu elnök felfüggesztése miatt. Aztán maga az elnök is megszólalt, hivatalosan is elkezdve kampányát. Elmondta: nem a székéért, hanem az országáért harcol, a törvényességért, amit megteremtett, s az intézményekért, amelyek a jogállam alapjai, és veszélyben vannak. Az egymást leköröző lehallgatások önmagukban is bizonyítják: az intézmények nem függetlenek, magának a volt államfőnek állanak a szolgálatában, s valahogy mindég Băsescu ellenfeleinek köreiben lelik fel a korrupció rothadó posványát, melyben az elnök ellenségei tapicskolnak. Băsescu nem túl hosszú nyilatkozatában huszonöt-harmincszor említette a becsületet. Kedves, szép szokása szerint ismét megosztotta hős népét becsületesekre és nem becsületesekre. Azon az elnök jellemének és praktikáinak ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy ő becsületes, hívei is azok, a harcos Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel az élen, ellenségei, a liberálisok, a szocialisták, a mogulok bértollnokai és tévékommentátorai viszont nem becsületesek. Nem kell Freudhoz vagy Junghoz folyamodnunk, nyilván azért beszél ennyit a becsületről a pozícióját veszélyeztetve látó Traian Băsescu, mert sóvárog utána. Mindenkinek mindég az hiányzik, aminek nincsen birtokában. A lehallgatások pedig folynak tovább, hiszen a Korrupcióellenes Ügyészég egyelőre még nem lett hűtlen a főnökhöz, s szorgalmasan gyűjtögeti a lejárató anyagot ellenfeleiről. Hogy ezek után milyen eredménnyel zárul majd a Băsescu további politikai karrierjét eldöntő népszavazás, nem tudni. Mindenre el lehetünk készülve ebben a kampányban, az egy jón kívül.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az elmúlt napok egymásra futó, egymást magyarázó, egymásnak ellentmondó eseményei mutatták, hogy mi is vár ránk a kánikula mellett Băsescu kampányában.
Az első hírek arról szólottak, hogy a korrupcióellenes ügyészség lehallgatott két ügyészt, akit hatalommal való üzérkedéssel vádoltak. Mielőtt közölték volna a lehallgatások jegyzőkönyveit, ahogyan azt Victor Ponta miniszterelnök követelte – akivel szintén beszéltek az ügyészek, és akinek szavait szintén rögzítették –, bizonyos lapokban már megjelentek azok. A kiszivárogtatás a Korrupcióellenes Ügyészség fő eszköze, a lehallgatások meg állandósultak. Mindenkit lehallgathatnak, és akiket kell, le is hallgatnak, mindez egy negatív utópia dermesztő világát idézi, s a szovjet kommunista diktatúra mindennapjaira emlékeztet. Az ügyészek lejáratása meg szeretné gátolni vélt kinevezésüket a Legfelsőbb Ügyészség és a Korrupcióellenes Ügyészég élére. Ezek vezetőinek, Laura Codruţa Kövesinek és Daniel Morarnak a megbízatása ugyanis lejárt. Az viszont, hogy Bălan ügyész miért fordult protekcióért Victor Pontához, még márciusban, amikor még nem volt miniszterelnök, több kérdést is felvet. Előre látta volna a jövőt?
Közben a miniszterelnök Brüsszelben magyarázta bizonyítványát, az unió csúcsvezetősége ugyanis az elmúlt napokban élesen bírálta Romániát a szocialista-liberális koalíció tisztogatásai és Băsescu elnök felfüggesztése miatt. Aztán maga az elnök is megszólalt, hivatalosan is elkezdve kampányát. Elmondta: nem a székéért, hanem az országáért harcol, a törvényességért, amit megteremtett, s az intézményekért, amelyek a jogállam alapjai, és veszélyben vannak. Az egymást leköröző lehallgatások önmagukban is bizonyítják: az intézmények nem függetlenek, magának a volt államfőnek állanak a szolgálatában, s valahogy mindég Băsescu ellenfeleinek köreiben lelik fel a korrupció rothadó posványát, melyben az elnök ellenségei tapicskolnak. Băsescu nem túl hosszú nyilatkozatában huszonöt-harmincszor említette a becsületet. Kedves, szép szokása szerint ismét megosztotta hős népét becsületesekre és nem becsületesekre. Azon az elnök jellemének és praktikáinak ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy ő becsületes, hívei is azok, a harcos Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel az élen, ellenségei, a liberálisok, a szocialisták, a mogulok bértollnokai és tévékommentátorai viszont nem becsületesek. Nem kell Freudhoz vagy Junghoz folyamodnunk, nyilván azért beszél ennyit a becsületről a pozícióját veszélyeztetve látó Traian Băsescu, mert sóvárog utána. Mindenkinek mindég az hiányzik, aminek nincsen birtokában. A lehallgatások pedig folynak tovább, hiszen a Korrupcióellenes Ügyészég egyelőre még nem lett hűtlen a főnökhöz, s szorgalmasan gyűjtögeti a lejárató anyagot ellenfeleiről. Hogy ezek után milyen eredménnyel zárul majd a Băsescu további politikai karrierjét eldöntő népszavazás, nem tudni. Mindenre el lehetünk készülve ebben a kampányban, az egy jón kívül.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 16.
Mégis volna Európa?
Románia attól fél a legjobban, hogy az európai testületek újfent megfigyelés alá helyezik, mert akkor nem csupán az derülhet ki, hogy micsoda alkotmányellenes visszaéléseket követtek el a közelmúlt kormányzói – itt elsősorban Victor Pontára gondolhatunk –, hanem az is, mennyi mindent összefüllentgettek az elődök, elnök, miniszterelnök, állami főhivatalnok, miniszterek és egyéb válogatott cigánylegények. A tét nagy, mert nemcsak Schengen úszik, de kipattanhat a csóré valóság, hogy az európai pénzek javát elcsaklizták. Akkor pedig fizetni kell, pontosabban visszafizetni, mert ha pénzről vagyon szó, Brüsszelben nem ismernek tréfát. Ha meg nem fizetnénk? Akkor le is út, fel is út, s már nem csak a schengeni övezetbe nem tesszük a lábunkat, de Brüsszelbe sem. Persze, ez a lehető legdrámaibb forgatókönyv, de nem mi találtuk ki, hanem éppen Brüsszelben mondta valami német…
A helyzet az, hogy „vigyázó szemét” mireánk vetette Európa, s talán ideje is volt, mert a szabályszegéseket sárga vagy piros lapokkal szokás büntetni, tehát akár kiállítással is. Politikusaink pedig annyit faultoltak az utóbbi hetekben, hogy az még a Románia iránt eddig igen elnéző brüsszeli bíróknak is soknak bizonyult. Bezzeg soha nem voltak ilyen elnézőek Magyarországgal!
Most viszont hirtelen ráébredtek, hogy az eddig kegyelt román politikai elit olyasmiket enged meg magának, ami a grundfoci laza törvényei alá is lealjasul: menet közben ír át törvényeket, szabályokat, érvényben lévő megegyezéseket. Pontáék most viszont öngólt lőttek, s nem csupán Angela Merkel német kancellár vonta össze szemöldökét, hanem Amerika is, az olaszok is, a velencei mindentudók is, sőt a brüsszeli nagyokosok is.
Szaladt is Victorka Brüsszelbe bizonyítványt magyarázgatni, de nem lelt túl nagy megértésre és lelkesedésre, s eléggé leforrázottan tért haza, sőt itthon sem tud nagy diadalmakról beszámolni a nyári szenzációkra éhező újságíróknak. Az a helyzet, hogy még a saját európai szocialista cimborái sem ölelték a keblükre, mert a tábora által elkövetett szélhámosságokra még ők sem vevők.
Vissza kell hát táncolni a további hatalomharácsolás meneteléséből, s lehet, hogy a visszaélések árát is súlyosan meg kell fizetni. Nekünk, adófizetőknek.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó
Erdély.ma
Románia attól fél a legjobban, hogy az európai testületek újfent megfigyelés alá helyezik, mert akkor nem csupán az derülhet ki, hogy micsoda alkotmányellenes visszaéléseket követtek el a közelmúlt kormányzói – itt elsősorban Victor Pontára gondolhatunk –, hanem az is, mennyi mindent összefüllentgettek az elődök, elnök, miniszterelnök, állami főhivatalnok, miniszterek és egyéb válogatott cigánylegények. A tét nagy, mert nemcsak Schengen úszik, de kipattanhat a csóré valóság, hogy az európai pénzek javát elcsaklizták. Akkor pedig fizetni kell, pontosabban visszafizetni, mert ha pénzről vagyon szó, Brüsszelben nem ismernek tréfát. Ha meg nem fizetnénk? Akkor le is út, fel is út, s már nem csak a schengeni övezetbe nem tesszük a lábunkat, de Brüsszelbe sem. Persze, ez a lehető legdrámaibb forgatókönyv, de nem mi találtuk ki, hanem éppen Brüsszelben mondta valami német…
A helyzet az, hogy „vigyázó szemét” mireánk vetette Európa, s talán ideje is volt, mert a szabályszegéseket sárga vagy piros lapokkal szokás büntetni, tehát akár kiállítással is. Politikusaink pedig annyit faultoltak az utóbbi hetekben, hogy az még a Románia iránt eddig igen elnéző brüsszeli bíróknak is soknak bizonyult. Bezzeg soha nem voltak ilyen elnézőek Magyarországgal!
Most viszont hirtelen ráébredtek, hogy az eddig kegyelt román politikai elit olyasmiket enged meg magának, ami a grundfoci laza törvényei alá is lealjasul: menet közben ír át törvényeket, szabályokat, érvényben lévő megegyezéseket. Pontáék most viszont öngólt lőttek, s nem csupán Angela Merkel német kancellár vonta össze szemöldökét, hanem Amerika is, az olaszok is, a velencei mindentudók is, sőt a brüsszeli nagyokosok is.
Szaladt is Victorka Brüsszelbe bizonyítványt magyarázgatni, de nem lelt túl nagy megértésre és lelkesedésre, s eléggé leforrázottan tért haza, sőt itthon sem tud nagy diadalmakról beszámolni a nyári szenzációkra éhező újságíróknak. Az a helyzet, hogy még a saját európai szocialista cimborái sem ölelték a keblükre, mert a tábora által elkövetett szélhámosságokra még ők sem vevők.
Vissza kell hát táncolni a további hatalomharácsolás meneteléséből, s lehet, hogy a visszaélések árát is súlyosan meg kell fizetni. Nekünk, adófizetőknek.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó
Erdély.ma
2012. július 16.
Antonescu: Románia elnökének senki sem parancsol
Románia törvényeit a román parlament hozza és Románia elnökének senki sem parancsol - szögezte le Crin Antonescu ideiglenes államfő.
Antonescu szerint a román sajtóban sokan félrevezető módon tudósítottak Victor Ponta miniszterelnök brüsszeli látogatásáról, azt állítva, hogy az Európai Bizottság valamiféle „tízparancsolatot” adott volna át a román kormányfőnek.
Az ideiglenes államfő kijelentette, hogy ilyesmi nem történt, és elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Bizottság elnöke utasításokat adjon az unió valamely tagállamának.
Antonescu szerint az új bukaresti hatalom minden cselekedete alkotmányos volt, az egyedüli, aki alkotmányt sértett Romániában, az Traian Băsescu államfő, akit éppen emiatt felfüggesztett tisztségéből a román parlament.
Az ideiglenes államfő szerint az alkotmánybíróság határozatai is azt igazolták, hogy sem a házelnökök leváltása, sem az ombudsman menesztése, sem Traian Băsescu felfüggesztése nem volt alaptörvénybe ütköző. Akik mégis a román „államcsínnyel” riogatták Európát, azok mérhetetlen károkat okoztak Romániának - vélekedett Antonescu.
Antonescu rámutatott, hogy Victor Ponta miniszterelnök a félreértések tisztázása és az európai partnerek aggodalmainak eloszlatása végett utazott Brüsszelbe. Látogatásával kapcsolatban azonban szerinte félrevezető információk jelentek meg a román médiában.
Crin Antonescu szükségesnek ítélte tisztázni: a román törvényeket a román parlamentben hozzák, nem az alkotmánybíróságban és a jogszabályok tartalma nem alku tárgya.
Azt is félreértésnek nevezte, hogy az Európai Unió állítólag megfigyelőket küldene a népszavazásra Romániába, "mint valami távoli, harmadik világbeli országba". Antonescu szerint csak arról lehetet szó, hogy az unió figyelemmel kíséri a referendummal kapcsolatos romániai történéseket.
Crin Antonescu a referendum jogi szabályozásával kapcsolatban rámutatott, hogy jelenleg a kormány által kiadott sürgősségi rendelet van érvényben, ugyanakkor az a törvénymódosítás is kihirdetésre vár, amelyet a héten az alkotmánybíróság véleményezett, ugyanis a taláros testület nem állította azt, hogy alkotmányellenes, csak kifejtette álláspontját, milyen körülmények között tartja érvényesnek a voksolást.
Az alkotmánybíróság ennek a törvénytervezetnek a kapcsán állapította meg, hogy a referendum csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azon a választók többsége részt vesz.
Antonescu közölte: mérlegelnie kell, hogy kihirdeti ezt a törvényt, vagy visszaküldi a parlamentnek.
A parlamentet jövő hétre rendkívüli ülésszakra hívták össze, hogy - Victor Ponta brüsszeli ígéretéhez híven – „összhangba hozza” a referendum megszervezésével kapcsolatos törvénykezést az alkotmánybíróság határozatával.
Krónika (Kolozsvár)
Románia törvényeit a román parlament hozza és Románia elnökének senki sem parancsol - szögezte le Crin Antonescu ideiglenes államfő.
Antonescu szerint a román sajtóban sokan félrevezető módon tudósítottak Victor Ponta miniszterelnök brüsszeli látogatásáról, azt állítva, hogy az Európai Bizottság valamiféle „tízparancsolatot” adott volna át a román kormányfőnek.
Az ideiglenes államfő kijelentette, hogy ilyesmi nem történt, és elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Bizottság elnöke utasításokat adjon az unió valamely tagállamának.
Antonescu szerint az új bukaresti hatalom minden cselekedete alkotmányos volt, az egyedüli, aki alkotmányt sértett Romániában, az Traian Băsescu államfő, akit éppen emiatt felfüggesztett tisztségéből a román parlament.
Az ideiglenes államfő szerint az alkotmánybíróság határozatai is azt igazolták, hogy sem a házelnökök leváltása, sem az ombudsman menesztése, sem Traian Băsescu felfüggesztése nem volt alaptörvénybe ütköző. Akik mégis a román „államcsínnyel” riogatták Európát, azok mérhetetlen károkat okoztak Romániának - vélekedett Antonescu.
Antonescu rámutatott, hogy Victor Ponta miniszterelnök a félreértések tisztázása és az európai partnerek aggodalmainak eloszlatása végett utazott Brüsszelbe. Látogatásával kapcsolatban azonban szerinte félrevezető információk jelentek meg a román médiában.
Crin Antonescu szükségesnek ítélte tisztázni: a román törvényeket a román parlamentben hozzák, nem az alkotmánybíróságban és a jogszabályok tartalma nem alku tárgya.
Azt is félreértésnek nevezte, hogy az Európai Unió állítólag megfigyelőket küldene a népszavazásra Romániába, "mint valami távoli, harmadik világbeli országba". Antonescu szerint csak arról lehetet szó, hogy az unió figyelemmel kíséri a referendummal kapcsolatos romániai történéseket.
Crin Antonescu a referendum jogi szabályozásával kapcsolatban rámutatott, hogy jelenleg a kormány által kiadott sürgősségi rendelet van érvényben, ugyanakkor az a törvénymódosítás is kihirdetésre vár, amelyet a héten az alkotmánybíróság véleményezett, ugyanis a taláros testület nem állította azt, hogy alkotmányellenes, csak kifejtette álláspontját, milyen körülmények között tartja érvényesnek a voksolást.
Az alkotmánybíróság ennek a törvénytervezetnek a kapcsán állapította meg, hogy a referendum csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azon a választók többsége részt vesz.
Antonescu közölte: mérlegelnie kell, hogy kihirdeti ezt a törvényt, vagy visszaküldi a parlamentnek.
A parlamentet jövő hétre rendkívüli ülésszakra hívták össze, hogy - Victor Ponta brüsszeli ígéretéhez híven – „összhangba hozza” a referendum megszervezésével kapcsolatos törvénykezést az alkotmánybíróság határozatával.
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 17.
Victor és Viktor az EU szemében (Külföldi lapok Romániáról és Magyarországról)
A Bukarest és Budapest elleni uniós fellépést és az európai pártcsaládok reagálásait hasonlították össze az osztrák lapok. Az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóirat írást közölt Magyarországról és a második Fidesz-kormány két évéről.
Profil: nem egyenlő mérce
Eredményt mutat „az EU felháborodása Victor Ponta kétes játszmái miatt”. „Működik a Brüsszel általi demokratikus nevelés” – írta Viktor és Victor című cikkében a Profil osztrák hetilap. Míg Olaszország és Franciaország túl nagy és befolyásos volt ahhoz, hogy Brüsszel büntetőeljárást indítson, amikor Silvio Berlusconi „méretre szabatta a törvényeket”, és Nicolas Sarkozy elrendelte a roma bevándorlók kitoloncolását, Romániát „teljes erejükkel érhetik az EU-szankciók”. Orbán Viktor „fogcsikorgatva meghajolt az erő, de nem az érvek előtt, ahogy ő mondta”, és visszavonta a vitatott jegybanki reformot. Victor Ponta is „minden bizonnyal biflázni fogja egy kicsit az alkotmányjogot, mielőtt megkockáztat egy újabb kényszerű utat Brüsszelbe” – vélekedett a lap. A Profilnak adott interjúban Othmar Karas osztrák konzervatív EP-képviselő, az EP alelnöke úgy vélekedett, aggodalomra ad okot Victor Ponta eljárása Traian Băsescuval szemben, de az „előzetes elítélést” el kell kerülni. Most az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia az ügyet – jelentette ki. Hozzátette: a megítélés alapja nem lehet pártpolitikai motiváció. „Mindkét esetben csalódtam” – felelte a riporter felvetésére, miszerint Magyarország esetében 2010-ben a szociáldemokraták jártak élen a bírálattal, és a konzervatívok visszafogottak voltak, míg Románia esetében az ellenkezője történik. „Az európai jognak és az európai értékeknek nincs pártpolitikai címkéjük. Mindkét országot azonos alapon kell megítélni” – mondta. Ha helytállóak az államcsínyről és alkotmánysértésről szóló aggodalmak Románia esetében, de nem szolgáltatnak alapot egy 7. cikk szerinti eljáráshoz, akkor súlyos gond van az EU-ban – vélekedett Karas.
Politikai ítélkezés
A Der Standard liberális napilapban Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője Erhard Busek osztrák konzervatív politikai személyiségnek válaszolt, aki elfogultsággal vádolta meg az EP szociáldemokrata frakcióvezetőjét, a szintén osztrák Hannes Swobodát a román belpolitikai helyzet megítélésében. Amikor Busek „a szálkát teszi szóvá a szociáldemokraták szemében”, nem szabad megfeledkeznie „a gerendáról a kereszténydemokraták szemében” – írta. Felidézte: az Európai Néppárt ellenezte, hogy eljárás induljon Magyarország ellen az EU alapvető értékeinek megsértése címén. „Politikai ítélkezés tehát a spektrum mindkét oldalán” – jegyezte meg. „Az európai alapértékeknek ellentmondó pártszolidaritás” korlátok közé szorításához Lunacek szerint erős személyiségekre lenne szükség, és arra, hogy az EP-képviselőket európai pártlistákról lehessen megválasztani.
Magyarország nagy feladat az EU számára
Magyarország legalább olyan nagy feladat elé állítja az Európai Uniót, mint Görögország, csak éppen ennek a feladatnak erősebb a politikai jellege, mint a gazdasági. Magyarország az EU első olyan tagállama, amely az autokrácia felé lavíroz – írja a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóiratban James Kirchick, a nemzetbiztonsági és külügyekkel foglalkozó FDD független amerikai intézet egyik munkatársa, több világhírű folyóirat vendégszerkesztője. Az EU egyik vitathatatlan vívmánya, hogy tekintélyuralmi korszakok után demokratikus hatalmat sikerült meggyökereztetnie olyan országokban, mint Görögország, Portugália, Spanyolország és a volt kommunista országok. Magyarország éppen amiatt nehéz és példátlan megméretés a számára, mert az EU-ban már jó ideje adottnak veszik a tagországok demokratikus elkötelezettségét. Az európai vezetőknek ritkán kellett szembesülniük azzal – ha egyáltalán kellett –, hogy egy tagország autokráciába süllyed, és kockáztatja a kizáratását. Most azonban számolniuk kell ezzel az eshetőséggel – tette hozzá. Meg kell hagyni, Magyarország nem diktatúra. Amióta Orbán Viktor hatalomra került, az ország „szabad” maradt a Freedom House minősítésében. És bár a Fidesz nem tette teljessé a tekintélyelvű államot, meggyengítette a demokrácia szellemiségét azáltal, hogy az emberek ajkára fagyasztotta a szót, amely kifejezné az eltérő véleményt. Ilyen értelemben Orbán megbukott demokráciából. A magyaroktól és az európai demokrácia jövőjéért aggódóktól függ, hogy ez a bukás az egész kontinens kudarca lesz-e vagy sem – állapította meg James Kirchick.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Bukarest és Budapest elleni uniós fellépést és az európai pártcsaládok reagálásait hasonlították össze az osztrák lapok. Az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóirat írást közölt Magyarországról és a második Fidesz-kormány két évéről.
Profil: nem egyenlő mérce
Eredményt mutat „az EU felháborodása Victor Ponta kétes játszmái miatt”. „Működik a Brüsszel általi demokratikus nevelés” – írta Viktor és Victor című cikkében a Profil osztrák hetilap. Míg Olaszország és Franciaország túl nagy és befolyásos volt ahhoz, hogy Brüsszel büntetőeljárást indítson, amikor Silvio Berlusconi „méretre szabatta a törvényeket”, és Nicolas Sarkozy elrendelte a roma bevándorlók kitoloncolását, Romániát „teljes erejükkel érhetik az EU-szankciók”. Orbán Viktor „fogcsikorgatva meghajolt az erő, de nem az érvek előtt, ahogy ő mondta”, és visszavonta a vitatott jegybanki reformot. Victor Ponta is „minden bizonnyal biflázni fogja egy kicsit az alkotmányjogot, mielőtt megkockáztat egy újabb kényszerű utat Brüsszelbe” – vélekedett a lap. A Profilnak adott interjúban Othmar Karas osztrák konzervatív EP-képviselő, az EP alelnöke úgy vélekedett, aggodalomra ad okot Victor Ponta eljárása Traian Băsescuval szemben, de az „előzetes elítélést” el kell kerülni. Most az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia az ügyet – jelentette ki. Hozzátette: a megítélés alapja nem lehet pártpolitikai motiváció. „Mindkét esetben csalódtam” – felelte a riporter felvetésére, miszerint Magyarország esetében 2010-ben a szociáldemokraták jártak élen a bírálattal, és a konzervatívok visszafogottak voltak, míg Románia esetében az ellenkezője történik. „Az európai jognak és az európai értékeknek nincs pártpolitikai címkéjük. Mindkét országot azonos alapon kell megítélni” – mondta. Ha helytállóak az államcsínyről és alkotmánysértésről szóló aggodalmak Románia esetében, de nem szolgáltatnak alapot egy 7. cikk szerinti eljáráshoz, akkor súlyos gond van az EU-ban – vélekedett Karas.
Politikai ítélkezés
A Der Standard liberális napilapban Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője Erhard Busek osztrák konzervatív politikai személyiségnek válaszolt, aki elfogultsággal vádolta meg az EP szociáldemokrata frakcióvezetőjét, a szintén osztrák Hannes Swobodát a román belpolitikai helyzet megítélésében. Amikor Busek „a szálkát teszi szóvá a szociáldemokraták szemében”, nem szabad megfeledkeznie „a gerendáról a kereszténydemokraták szemében” – írta. Felidézte: az Európai Néppárt ellenezte, hogy eljárás induljon Magyarország ellen az EU alapvető értékeinek megsértése címén. „Politikai ítélkezés tehát a spektrum mindkét oldalán” – jegyezte meg. „Az európai alapértékeknek ellentmondó pártszolidaritás” korlátok közé szorításához Lunacek szerint erős személyiségekre lenne szükség, és arra, hogy az EP-képviselőket európai pártlistákról lehessen megválasztani.
Magyarország nagy feladat az EU számára
Magyarország legalább olyan nagy feladat elé állítja az Európai Uniót, mint Görögország, csak éppen ennek a feladatnak erősebb a politikai jellege, mint a gazdasági. Magyarország az EU első olyan tagállama, amely az autokrácia felé lavíroz – írja a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóiratban James Kirchick, a nemzetbiztonsági és külügyekkel foglalkozó FDD független amerikai intézet egyik munkatársa, több világhírű folyóirat vendégszerkesztője. Az EU egyik vitathatatlan vívmánya, hogy tekintélyuralmi korszakok után demokratikus hatalmat sikerült meggyökereztetnie olyan országokban, mint Görögország, Portugália, Spanyolország és a volt kommunista országok. Magyarország éppen amiatt nehéz és példátlan megméretés a számára, mert az EU-ban már jó ideje adottnak veszik a tagországok demokratikus elkötelezettségét. Az európai vezetőknek ritkán kellett szembesülniük azzal – ha egyáltalán kellett –, hogy egy tagország autokráciába süllyed, és kockáztatja a kizáratását. Most azonban számolniuk kell ezzel az eshetőséggel – tette hozzá. Meg kell hagyni, Magyarország nem diktatúra. Amióta Orbán Viktor hatalomra került, az ország „szabad” maradt a Freedom House minősítésében. És bár a Fidesz nem tette teljessé a tekintélyelvű államot, meggyengítette a demokrácia szellemiségét azáltal, hogy az emberek ajkára fagyasztotta a szót, amely kifejezné az eltérő véleményt. Ilyen értelemben Orbán megbukott demokráciából. A magyaroktól és az európai demokrácia jövőjéért aggódóktól függ, hogy ez a bukás az egész kontinens kudarca lesz-e vagy sem – állapította meg James Kirchick.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 18.
Sógor Csaba és Winkler Gyula levele Viviane Redinghez
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
2012. július 18.
Mindenki álljon a Mikó-ügy mellé (Nagyszabású tiltakozás készül)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 18.
Belföldi hírek
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 19.
Európai intés Romániának (Visszaléptünk a szakadék széléről)
A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegnap Brüsszelben. Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.
Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt megingott a bizalom. A jelentés öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépésben, de megerősítette azt a korábbi álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók. Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett. A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá. Elvárja az unió azt is, hogy a román államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Jelentést adott ki az EU-bizottság tegnap Bulgáriáról is, ahol szintén gyorsítani kell a reformokat. Az értékelésekkel mindkét ország számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszeresen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és hatással lehet a schengeni csatlakozásra is, pedig ez már küszöbön állt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegnap Brüsszelben. Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.
Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt megingott a bizalom. A jelentés öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépésben, de megerősítette azt a korábbi álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók. Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett. A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá. Elvárja az unió azt is, hogy a román államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Jelentést adott ki az EU-bizottság tegnap Bulgáriáról is, ahol szintén gyorsítani kell a reformokat. Az értékelésekkel mindkét ország számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszeresen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és hatással lehet a schengeni csatlakozásra is, pedig ez már küszöbön állt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 20.
Népszavazás: menni vagy otthon maradni?
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 23.
Ponta a régiósításról és a MOGYE ügyéről is beszélt Csíkszeredában
Jövőre meg kell állapodniuk a pártoknak a régiósításról, amely 2014-től léphet hatályba – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök szombaton Csíkszeredában. A kormányfő Maros, Hargita és Kovászna megye helyhatósági képviselőivel találkozott a székelyföldi városban.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat, akárcsak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), szerinte az egyetem román többségű szenátusa, de a magyar oktatók is hibáztak.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint a jelenlegi megyéknek meg kell maradniuk, de a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régiónak közigazgatási hatáskört kell biztosítani.
Hozzátette: ez egyelőre csak az USL javaslata, de valamennyi pártnak kötelessége, hogy tárgyaljon erről, és a jövő év folyamán jussanak megállapodásra a régiósításról, amely Ponta szerint a „túlságosan központosított” államigazgatást hivatott decentralizálni. Ponta szerint a közigazgatási hatáskörökkel felruházott régióknak közgyűlésük és elnökük lesz, a kormánynak pedig minél több jogosítványt kell adni nekik.
Mint ismeretes, Románia területi közigazgatási átszervezését tavaly nyáron javasolta Traian Băsescu államfő, ő megszüntette volna a jelenlegi megyéket, amelyeket túlságosan kis közigazgatási egységeknek tart. Azt javasolta, hogy a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonalai mentén nyolc óriásmegyét hozzanak létre, ez a terv azonban meghiúsult, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasította. Az RMDSZ szerint Hargita, Kovászna és Maros megyének kellene egy közös régiót alkotnia.
Ponta: megoldott a román-magyar feszültség
Ponta a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a román-magyar kapcsolatokra is kitért. Mint mondta, „megoldottnak” tekinti a román-magyar viszonyban keletkezett feszültséget, amelyet Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a romániai helyhatósági választási kampányba való „beavatkozása” okozott. Ponta szerint ezt a feszültséget a június 10-ei „helyhatósági választások Kovászna, Hargita és Maros megyei eredményei” oldották fel, vagyis az, ahogyan az ott élő emberek szavaztak – mondta. Ismét kijelentette, hogy a romániai magyar pártok közül az RMDSZ-t tekinti politikai tárgyalópartnernek.
„Nem vagyok Orbán Viktor”
A helyi közigazgatási vezetőkkel folytatott megbeszélésen Ponta utalt arra is, hogy Brüsszelben az elmúlt napokban párhuzamot vontak Románia és Magyarország között azután, hogy Romániában felfüggesztették hivatalából Traian Băsescu államfőt.
„Európában mostanában mindenki összetéveszt engem Orbán Viktorral, de kérem, tanúsítsák velem és a magyar miniszterelnökkel együtt, hogy nem hasonlítunk. Azt hiszem, hogy önök, akik mindkettőnket ismernek, elismerik, hogy különbözünk, még akkor is, ha a keresztnevünk ugyanaz” – mondta Victor Ponta.
Biztosítani kell a magyar vonalat a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) problémájáról szólva a kormányfő azt mondta: annak megoldásához biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat, akárcsak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE).
A miniszterelnök Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kérdésére válaszolva kijelentette: hibázott az egyetem román többségű szenátusa, amikor nem fogadta el, hogy a MOGYE multikulturális egyetem, de a másik fél is hibát követett el, amikor az önálló magyar kar létrehozását szorgalmazta. „Úgy gondolom, hogy egy karon belül léteznie kell a különálló vonalnak, akárcsak a BBTE-n, a magyar oktatóknak pedig képviselettel is rendelkezniük kell az egyetem szenátusában. Amikor az egyik fél az egyik szélsőség felé tolódott, önök is a másik szélsőség felé hajlottak, ami miatt a legtöbbet az egyetem hallgatói veszítettek” – mondta Ponta a sepsiszentgyörgyi polgármester kérdésére válaszolva.
Rámutatott: őszig, az új tanév kezdetéig meg kell oldani az egyetem problémáját; jelenleg az intézmény szenátusában csak román oktatók vannak, ami Ponta szerint nem helyes. Mint ismeretes, a magyar oktatók a magyar nyelvű oktatás önállósságának megtagadása miatt bojkottálták az egyetemen lezajlott választásokat.
MTI, Hírösszefoglaló
Krónika (Kolozsvár)
Jövőre meg kell állapodniuk a pártoknak a régiósításról, amely 2014-től léphet hatályba – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök szombaton Csíkszeredában. A kormányfő Maros, Hargita és Kovászna megye helyhatósági képviselőivel találkozott a székelyföldi városban.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat, akárcsak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), szerinte az egyetem román többségű szenátusa, de a magyar oktatók is hibáztak.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint a jelenlegi megyéknek meg kell maradniuk, de a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régiónak közigazgatási hatáskört kell biztosítani.
Hozzátette: ez egyelőre csak az USL javaslata, de valamennyi pártnak kötelessége, hogy tárgyaljon erről, és a jövő év folyamán jussanak megállapodásra a régiósításról, amely Ponta szerint a „túlságosan központosított” államigazgatást hivatott decentralizálni. Ponta szerint a közigazgatási hatáskörökkel felruházott régióknak közgyűlésük és elnökük lesz, a kormánynak pedig minél több jogosítványt kell adni nekik.
Mint ismeretes, Románia területi közigazgatási átszervezését tavaly nyáron javasolta Traian Băsescu államfő, ő megszüntette volna a jelenlegi megyéket, amelyeket túlságosan kis közigazgatási egységeknek tart. Azt javasolta, hogy a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonalai mentén nyolc óriásmegyét hozzanak létre, ez a terv azonban meghiúsult, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasította. Az RMDSZ szerint Hargita, Kovászna és Maros megyének kellene egy közös régiót alkotnia.
Ponta: megoldott a román-magyar feszültség
Ponta a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a román-magyar kapcsolatokra is kitért. Mint mondta, „megoldottnak” tekinti a román-magyar viszonyban keletkezett feszültséget, amelyet Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a romániai helyhatósági választási kampányba való „beavatkozása” okozott. Ponta szerint ezt a feszültséget a június 10-ei „helyhatósági választások Kovászna, Hargita és Maros megyei eredményei” oldották fel, vagyis az, ahogyan az ott élő emberek szavaztak – mondta. Ismét kijelentette, hogy a romániai magyar pártok közül az RMDSZ-t tekinti politikai tárgyalópartnernek.
„Nem vagyok Orbán Viktor”
A helyi közigazgatási vezetőkkel folytatott megbeszélésen Ponta utalt arra is, hogy Brüsszelben az elmúlt napokban párhuzamot vontak Románia és Magyarország között azután, hogy Romániában felfüggesztették hivatalából Traian Băsescu államfőt.
„Európában mostanában mindenki összetéveszt engem Orbán Viktorral, de kérem, tanúsítsák velem és a magyar miniszterelnökkel együtt, hogy nem hasonlítunk. Azt hiszem, hogy önök, akik mindkettőnket ismernek, elismerik, hogy különbözünk, még akkor is, ha a keresztnevünk ugyanaz” – mondta Victor Ponta.
Biztosítani kell a magyar vonalat a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) problémájáról szólva a kormányfő azt mondta: annak megoldásához biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat, akárcsak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE).
A miniszterelnök Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kérdésére válaszolva kijelentette: hibázott az egyetem román többségű szenátusa, amikor nem fogadta el, hogy a MOGYE multikulturális egyetem, de a másik fél is hibát követett el, amikor az önálló magyar kar létrehozását szorgalmazta. „Úgy gondolom, hogy egy karon belül léteznie kell a különálló vonalnak, akárcsak a BBTE-n, a magyar oktatóknak pedig képviselettel is rendelkezniük kell az egyetem szenátusában. Amikor az egyik fél az egyik szélsőség felé tolódott, önök is a másik szélsőség felé hajlottak, ami miatt a legtöbbet az egyetem hallgatói veszítettek” – mondta Ponta a sepsiszentgyörgyi polgármester kérdésére válaszolva.
Rámutatott: őszig, az új tanév kezdetéig meg kell oldani az egyetem problémáját; jelenleg az intézmény szenátusában csak román oktatók vannak, ami Ponta szerint nem helyes. Mint ismeretes, a magyar oktatók a magyar nyelvű oktatás önállósságának megtagadása miatt bojkottálták az egyetemen lezajlott választásokat.
MTI, Hírösszefoglaló
Krónika (Kolozsvár)