Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brüsszel (BEL)
1995 tétel
1990. július 17.
Az Európai Közösség külügyminiszterei júl. 16-i brüsszeli találkozójukon arról döntöttek, hogy nem terjesztik ki Romániára az eredetileg Magyarország és Lengyelország megsegítésére életre hívott PHARE-programot. Hangot adtak az aggodalomnak egyes romániai események kapcsán. /Az EK vár a segítséggel. = Népszabadság, júl. 17./
1991. február 14.
Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
1991. május folyamán
Frans Adriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke és Eugen Dijmarescu romám államminiszter nyitotta meg Brüsszelben az EGK-román vegyes bizottság első ülését. /MTI/
1991. június 4.
Közös közleményt adtak ki az Európai Gazdasági Közösség /EGK/ és Románia kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első - Brüsszelben tartott - vegyes bizottsági tárgyalásáról. Az EGK támogatja a romániai reformfolyamatot, Románia megelégedéssel nyugtázta bizonyos megszorító intézkedések megszüntetését. - Az AFP szerint Románia kérte az EGK-hoz való társulását, de az EGK óvatosan válaszolt erre. Az eső vegyes bizottsági ülés célja az volt, hogy hatályba lépjen az együttműködési szerződés, amelyet a romániai ellenzék elfojtása miatt leállítottak. Eugen Dijmarescu államminiszter elmondta, hogy Románia súlyos válságban van, az infláció hat hónap alatt 228 %-ot ért el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1991. június 5.
Eugen Dijmarescu államminiszter, aki Brüsszelben tárgyalt az Európai Gazdasági Közösség képviselőivel, elmondta, hogy most tárgyalnak a Románia részére adandó egymilliárd dolláros kölcsönről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1991. július 13.
Brüsszelben döntöttek az Európai Közösségek pénzügyminiszterei a Romániának nyújtott kölcsön első részének összegéről: 125 millió dollár. Románia 500 millióra számított. /BBC, Panoráma, júl. 13./
1991. augusztus 24-25.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./
1991. október 30.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front volt elnöke rövid látogatást tett Brüsszelben /okt. 28-29./, interjút adott egy brüsszeli lapnak. Kifejtette, hogy a visegrádi hármak /Magyarország, Lengyelország, Cseh és Szlovákia/ együttműködése azt a benyomást keltheti, hogy a cél az egykori Kelet-Európa megosztása. Nem fogadható el, hogy ilyen helyzet alakuljon ki Európában. /La Libre Belgique (Brüsszel), okt. 30., MTI/
1991. október 31.
Petre Roman okt. 29-én Brüsszelben felkereste Manfred Wörner NATO-főtitkárt. A kiadott NATO-közlemény szerint a főtitkár kifejezte reményét, hogy Románia tovább halad a reformok útján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. november 13.
A főbb nyugati országokat tömörítő 24-ek külügyminisztereinek nov. 11-i brüsszeli ülésén egymilliárd dollár hitelt hagytak jóvá Romániának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1991. november 27.
Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására nov. 25-26-án Nicolae Spiroiu védelmi miniszter vezetésével román katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1992. március 13.
A nyugati világ nyit Romániára, nyilatkozta az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli üléséről hazatérve Adrian Nastase. - Bonnban Ion V. Sandulescu román külügyi államtitkát és német kollégája parafálta a román-német alapszerződést. /Parafálták a román-német alapszerződést. = Magyar Hírlap, márc. 13./
1992. szeptember 16.
Az EK és Románia képviselői tárgyalást folytattak Brüsszelben a társulásról. Ez volt a tanácskozások negyedik fordulója. A román delegációt Napoleon Pop, a Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium államtitkára vezette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1993. február 1.
Febr. 1-jén írta alá Brüsszelben Nicolae Vacaroiu miniszterelnök az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig a ratifikálás előtt életbe lépő kereskedelempolitikai részt tartalmazó ideiglenes egyezményt. /Magyar Hírlap, febr. 1./
1993. február 20.
Iliescu elnök febr. 17-én hivatalos látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában és találkozott a szervezet vezetőivel. Ez volt az első eset, hogy román államfőt fogadtak a NATO központjában. /L. P.: Iliescu elnök először a NATO-nál. = Népszabadság, febr. 18./ Iliescu elnök Brüsszelben megbeszélést folytatott Jacqes Delors-ral, az Európai Közösség elnökével is. Megbeszélésükről azonban semmilyen írásos visszhang nem született, az EK székházában erről senki nem akar nyilatkozni. /Pesti Hírlap, febr. 20./
1993. február 25.
Dobrica Cosic jugoszláv elnök febr. 24-én Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel. Szóba került a jugoszláv hajók embargósértése is. A jugoszláv államfő nagyra értékelte Iliescunak a brüsszeli NATO-központban tett nyilatkozatát, miszerint Románia nem fogja erőszakkal kikényszeríteni az embargó betartását. Cosic szerint Románia sikerrel töltheti be a közvetítő szerepet. /Kényes kérdésekről is tárgyal Iliescu és Cosic. = Magyar Hírlap, febr. 25./
1993. április 1.
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásáról hazatérve Spiroiu védelmi miniszter kijelentette, hogy 1994-től Románia részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. Spiroiu tárgyalt Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1993. május 20.
Ünnepség keretében leleplezte Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében Lázár Irén igazgató és Czirják Árpád kanonok Márton Áron nagyméretű gipszszobrát, Kún György alkotását, aki a szobrot az iskolának ajándékozta. Jakab Gábor. A Keresztény Szó /Kolozsvár/ főszerkesztője mondott beszédet. Péterfalvy András, a brüsszeli Nemzetközi Báthory István Alapítvány kuratóriumának tagja jelen volt a szoboravatáson, beszédében három lényeges vonást emelt ki, amely összekapcsolja Venczel Józsefet és Márton Áront: történelmiség, kompetencia és sajátos transzilvanizmusuk. /Horváth Réka: Márton Áron szobra Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1993. július 22.
Brüsszelben parafálták Románia és az Európai Közösség közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvnek megfelelően javul a Romániából származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az Európai Közösség piacain. /Parafálás Brüsszelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1993. szeptember 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 21-én Brüsszelbe érkezett, ahol találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral. Melescanu kifejtette: Románia is tagja akar lenni a NATO-nak, egyben átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét, aki szintén Románia együttműködési szándékát erősítette meg. Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele az, hogy valamennyi kelet-európai állam igyekezzen javítani kapcsolatait szomszédaival. /Bogdán Tibor: Románia egyenlő elbánásra számít. = Magyar Hírlap, szept. 22./
1993. szeptember 23.
Szept. 21-én Brüsszelben az Európai Közösség képviselői tárgyaltak a hat társult ország /a volt szocialista országok/ küldötteivel. Romániát Melescanu külügyminiszter képviselte. Az egyes országok reformfolyamatait, a demokratizálódást, a stabilitást elemezték. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 23./
1993. október 21.
A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a múlt héten kezdte meg vendégszereplését Angliában. Londonban felléptek A kopasz énekesnővel. A rendező, Tompa Gábor elmondta, hogy a kivándorlás folytatódik. Hazatérésük után lesznek az évad nagy erőpróbái, köztük Madách Imre Az ember tragédiája, Pirandello A hegyek óriásai és Shakespeare A vihar. A kolozsvári magyar társulat A kopasz énekesnőt bemutatja /meghívásnak eleget téve/ Berlinben, Brüsszelben, Lisszabonban és Los Angelesben. /Szelényi Zoltán: A kopasz énekesnő Londonban. = Magyar Nemzet, okt. 21./
1993. november 8.
A román ellenzék is kívánja az ország felzárkózását az észak-atlanti struktúrákhoz, hangsúlyozat Brüsszelben Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke Manfred Wörner NATO-főtitkár előtt. /A román ellenzék és a NATO. = Magyar Hírlap, nov. 8./
1994. január 26.
Melescanu külügyminiszter jan. 26-án Brüsszelben, a NATO központjában elsőnek írta alá a Partnerség a békéért okmányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28., Pesti Hírlap, jan. 26./
1994. február 7.
Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./
1994. március 17.
Moldova nevében Mircea Snegur elnök aláírta a békepartnerség okmányát Brüsszelben, kijelentve, élni is fognak a konzultációs lehetőséggel, mert az ország egy részén állomásozó orosz csapatok veszélyeztetik annak integritását. Országa nem törekszik a teljes jogú NATO-tagságra, mondta, mert semleges politikát kíván folytatni. /Magyar Nemzet, márc. 17./
1994. május 18.
Az Európai Unió máj. 16-án Brüsszelben összeült pénzügyminiszterei elhatározták, hogy Romániának 125 millió ECU-t kitevő kölcsönt folyósítanak, ebből 90 milliót azonnal átutalnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. augusztus 22.
Aug. 19-én Brüsszelben hét külügyminiszterrel folytatott rövid megbeszélést Kovács László külügyminiszter, aki Manfred Wörnernek, a NATO aug. 13-án elhunyt főtitkárának búcsúszertartására érkezett a belga fővárosba. Melescanu külügyminiszterrel az egyeztetett látogatások programját tekintették át. Melescanu tájékoztatást adott arról, hogy a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt két politikusa helyet kapott a kormányban, akiket technokratáknak nevezett. Kovács László kifejtette: a következő hetek, hónapok fogják megmutatni, hogy a kormányváltozás a román politika nacionalista irányba fordulását jelzi, vagy pedig kezdete lehet egy pozitív folyamatnak, amennyiben ez a párt kormányra kerülve elfogadja a hozzá képest mérsékelt politikát, például a kisebbségi ügyekben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25., Magyar Hírlap, aug. 22./
1994. szeptember 16.
Szept. 14-én Brüsszelben ünnepélyesen elfogadták a román egyéni békeprogramot. Az esemény alkalmából Ion Mircea Pascu védelmi és Virgil Constantinescu külügyi államtitkár a NATO-tagállamok nagykövetei előtt méltatták a dokumentum jelentőségét Románia számára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1994. október 18.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot /RKDP/ márciusban a Budapesten ülésezett Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója /EUCD/ felvette tagjai sorába, ezt a határozatot szept. 24-én Brüsszelben a közgyűlés megerősítette, nyilatkozta Varga László, az RMKDP elnöke, aki Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával vett részt Brüsszelben az EUCD közgyűlésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./