A ciánszennyezés okainak kivizsgálására létrehozott Nagybányai Munkacsoport jelentése támpontot ad Magyarországnak ahhoz, hogy januárban polgári peres eljárás útján kártérítést követelhessen a romániai Aurul cégtől - hangsúlyozta Gönczy János magyarországi tiszai kormánybiztos dec. 16-i sajtótájékoztatóján Budapesten. A kormánybiztos brüsszeli útjáról hazatérve kifejtette: a 40 oldalas dokumentum egyik fontos része, hogy nem az időjárást, hanem a bányászati létesítmények elégtelen műszaki állapotát okolja a cián és nehézfémek folyókba jutásáért. A munkacsoport a jelentésben a jelenlegi nyílt, korszerűtlen bányászati eljárás helyett a zárt, modern technológia alkalmazását ajánlotta. A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a februári ökológiai katasztrófasorozat óta semmi olyan műszaki beavatkozás nem történt a romániai bányáknál, amely megnyugvásra adna okot. Gönczy János aggodalmának adott hangot, mert egy újabb nehézfémszennyezés bármikor bekövetkezhet. A kérdés megoldását Gönczy János kizárólag egy olyan nemzetközi összefogáson alapuló munkában látja, amely a Tisza-völgy vízgyűjtőjét egységesen kezeli. Magyarországnak, Romániának, Szlovákiának, Ukrajnának és Szerbiának közösen egy elfogadható környezeti kultúra kialakítását kellene megcéloznia. Beszámolt arról, hogy Margot Wallströmnek, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának javaslatot tett egy nemzetközi intézet felállítására. A mintegy 10-15 millió dollárra becsült javaslattervezetet a román fél eddig nem írta alá, márpedig nemzetközi forrásokra csak regionális összefogással lehet pályázni. /Gönczy János. Magyarország januárban pert indít az Aurul Rt. Ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

"Január közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldásáról. Az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. - A rendeleti kormányzást elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. /M. Zs.: Friss kormányintézkedések. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./"

"Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./"

"Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

"Az Európa Bizottság vízumokról szóló jelentését eljuttatták a román hatóságokhoz. Az Európa Bizottság jelentésében megállapították, hogy Romániának mielőbb életbe kell léptetnie azokat a szabályozásokat, amelyekre kötelezettséget vállalt, mert csakis így kerülhet le a vízumrendszer feketelistájáról. A román hatóságoknak hatékonyabb védelmi rendszert kell kidolgozniuk az útlevelek esetében. A jelentésben ismét felsorolták a feltételeket, amelyeket Romániának teljesítenie kell, de azt is bemutatták, hogy Bukarest mit ígért, és mit tartott be eddig annak érdekében, hogy a vízumkötelezett országok feketelistájáról lekerülhessen. Június 30-án fogják előterjeszteni a második jelentést, ezután ismét megvitatják a vízumügyet Brüsszelben. - Az Európa Bizottság és az Európa Parlament azt javasolta, hogy a vízumkötelezettséget Románia és Bulgária esetében is töröljék el, azonban egyes uniós országok határozottan ellenzik ezt Románia esetében. Például Németország már kifejtette ilyen irányú fenntartásait. /Előzetes jelentés vízum-ügyben. Továbbra is feketelistán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./"

"Márc. 3-án, Brassóban tartották az Európai Nyelvek Éve rendezvénysorozat megnyitóját. Fellépett többek között a brassói görög közösség hagyományőrző együttese, az Áprily Lajos Középiskola Reiff István által vezetett Búzavirág együttese, a Német Fórum és a Johannes Honterus Középiskola ifjúsági csoportja. Az Európai Unió a 2001-es esztendőt az Európai Nyelvek Évének nyilvánította. Ennek keretén belül mintegy 15 országban szerveznek különböző rendezvényeket. Brassóban a rendezvényen Brüsszelből az Európai Unió is képviseltette magát. Aranyosi István tanfelügyelő és Brassó megyei tanácsos hangsúlyozta, hogy Brassó megyei magyarság számára is lényeges esemény volt ez, mert a megjelent követségek és konzulátusok képviselői láthatták az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttesét. Badau Tünde, az Áprily Lajos Középiskola aligazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az iskola egy kis standdal jelent meg, amelyen Pásztori Klára magyarszakos tanárnő segítségével nagyenyedi szőtteseket, cserép- és faedényeket, csángószőtteseket, gyergyó-medencei ruhát állítottak ki. Hochbauer Gyula, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola magyar tanára nyilatkozta, hogy iskolájuk néhány szőttessel jött el a rendezvényre azon sok száz közül, amelyeket a tavaly februárban állítottak ki Négyfaluban. Rövidesen indul idén a középiskolájuk által nyolcadik éve folyamatosan megszervezett tojáshímző tanfolyam. /Tóásó Áron Zoltán: Elkezdődött az Európai Nyelvek Éve - a rangos rendezvénysorozat megnyitójára az interkulturalitásáról híres Cenk alatti városban, Brassóban került sor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"1996-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségi ülésén Csomós Attila akkor még országos alelnök és Máthé László megyei elnök - székházat akartak létrehozni, és erre pályázatot nyújtottak be. Magyarországi segítséggel házat vásároltak Marosvásárhelyen. Itt kezdődtek el az ezüstkalászos téli tanfolyamok és a traktoros tanfolyamok. 40 működő gazdakört sikerült kialakítani Maros megyében: több, mint 2000 RMGE-taggal büszkélkedhetett az országban legsikeresebben működő RMGE-szervezet. Ellenségeskedés kezdődött: Arad megyében összehívták az RMGE kisiratosi küldöttgyűlést, ahova előre telefonált a legfelsőbb vezetés: "Csomóst nem szabad megválasztani országos elnöknek, van nála jobb". Ezzel megpecsételődött a Marosvásárhelyre megálmodott országos RMGE-központ sorsa. - A Kolozs megyei gazdákat a kolozsvári országos székházból kizárták, az Erdélyi Gazdából magánlapot csináltak, a szervezet vagyonát magáncélokra használják... A Maros megyei tagság azonnal megerősítette Csomós Attilát a megyei szervezet elnöki tisztségében. Csomós Attila felkereste a világhírű paprikakutató szakembert, dr. Somogyi Györgyöt. Szakmai tanácsot kért, majd meghívták erdélyi látogatásra. Hamarosan megállapodás született, és ennek értelmében a Nyárád menti 1500 hektáron termelt paprikát magyarországi gyógyszergyár vásárolta meg. Egyik kapcsolat hozta a másikat. Csomós Attila újra előállt tervével: országos oktatási központ és országos információs hálózat létrehozásának megvalósítása. A szegedi Progres Alapítvány és a Maros megye Romániai Gazdák Egyesülete a Phare Partnerség Program keretében megpályázta az oktatási központhoz szükséges pénzösszeget. A pályázat nyerte el a jóváhagyást. Építkezni kezdtek, az épület befedése még 2000. dec. 31. előtt megtörtént, ezzel megkezdhették az oktatást. A jelentkezők menedzsment, pénzügyi, marketing és falusi vendéglátói ismeretből kaptak oktatói kiképzést. Az elméleti tanulmányok után magyarországi tanulmányútra mentek A képzés befejeztével az oktatók a román állam által kibocsátott diplomát vehették kézhez. Az itt képzést nyert előadók tudásukat tovább adhatták a gazdáknak. Az első tanévben 100 farmergazdasági, élelmiszer-feldolgozó és falusi turizmussal foglalkozó mezőgazdasági termelő, vállalkozó alkotta a kiképzettek csoportját. A felnőttképzés hosszú távon megteremthető. Az oktatási központ létrehozásával egyidőben 5 regionális központot létesítettek információs és oktatási céllal. Kovásznáról Arad megyéig számítógépekkel ellátott megyei irodákon keresztül biztosított az információáramlás. A Maros megyei oktatási központ Erdély-érdekeltségűvé bővült. Újabb Phare-pályázatukat 2001. januárjában már beiktatták Brüsszelben. Könyvtárra, szakfolyóiratokra, rengeteg oktatási eszközre van szükség. Az építkezést be kell fejezni. /Horváth Arany: Országos gazdaoktatási központ létesült A balsors ellenfele a teremtés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Az Európai Unió és Románia társulási tanácsa márc. 20-án Brüsszelben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Anna Lindh, az EU soros elnökségét betöltő Svédország és Mircea Geoana, Románia külügyminisztere is. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint Romániára nagyon hosszú és nagyon nehéz út vár az Európai Unióhoz való csatlakozás során, de az unió segíteni fogja Bukarest erőfeszítéseit. A bővítési biztos kijelentette, hogy az EU-tagjelöltek közül Románia helyzete a legnehezebb. Verheugen kiemelte, hogy Romániának különösen nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. - Románia az egyetlen olyan EU-tagjelölt, amely állampolgárainak még mindig vízumot kell kiváltaniuk az unióba való utazáshoz. Verheugen: nagyon hosszú és nehéz út áll Románia előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Márc. 20-án Brüsszelben George Robertson NATO-főtitkárral találkozott Mircea Geoana külügyminiszter. A megbeszélésen szót ejtettek a macedóniai helyzetről, a román hadsereget érintő reformokról, a NATO-hoz való csatlakozás feltételeinek a teljesítéséről, az északatlanti szövetség és Oroszország, Ukrajna, valamint a Moldova Köztársaság viszonyáról. - Fontos, hogy Románia rendelkezzen mindazokkal az erőforrásokkal, amelyek biztosíthatják a csatlakozás éves tervének a teljesítését, hogy ilyenformán a következő felmérésnél haladást mutathasson - nyilatkozta a Mediafaxnak a román külügyminiszter. Az első felmérést idén március 5-8. között végezték. /Geoana-Robertson találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Két magyar és három román programot hagyott jóvá a Phare CBC román-magyar Vegyes Együttműködési Bizottsága Szegeden, tájékoztatott a Phare Határokon Átnyúló Együttműködés programigazgatója, Uszta József . - A magyar fél legnagyobb programja egy üzleti és szolgáltató központ létrehozása Makón a magyar-román határ menti kapcsolatok erősítésének érdekében, erre 2,4 millió eurót biztosítanak. Ennek a projektnek a határ túloldalán a tükörképe lesz egy hasonló központ, amely Temesváron épül 2 millió euróból. A másik program magyar részről a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztését irányozza elő, úgyszintén ennek tükörképe a Maros-völgy környezetvédelmi projektje a román oldalon. A két program csaknem négymillió eurós Phare-támogatásból épül majd meg. A brüsszeli Phare Management Committee várhatóan az év végéig jóváhagyja a támogatandó projekteket. /Magyar-román Phare-projektek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"A NATO tagjai azt kérik Romániától, hogy a tennivalókat a hadsereg költségvetéséhez méretezze, úgy, hogy azokat meg is valósítsa, ne csak papíron maradjanak. George Maior védelmi államtitkár a NATO brüsszeli értekezletén 13 objektum megvalósításáról számolt be. A szövetség összesen 84 pontban fogalmazta meg elvárásait. Ezek megvalósításától függ a 2002-ben Prágában tartandó NATO-csúcson az ország csatlakozási kérelmét elbíráló döntés. Tetteket vár a NATO. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./"

"Románia a NATO-csatlakozás útján fog haladni akkor is, ha a szövetség nem veszi fel tagjai közé a 2002-es prágai csúcstalálkozón - jelentette ki máj. 1-jén Mircea Geoana. Geoana szerint Románia csatlakozási esélyei komolyan megnövekedhetnek, ha időközben megtörténne a katonai reform, illetve a gazdasági növekedés. Ugyanakkor visszautasította a Washington Post újság múlt heti vezércikkében megjelenteket, miszerint a romániai politikai helyzet törékeny, és így nincs túl sok esély arra, hogy 2002-ben Románia csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez. - A diplomáciai hadjárat része, hogy Adrian Nastase miniszterelnök máj. 14-én részt vesz a brüsszeli NATO-összejövetelen, amely a 2000-2001-es Nemzeti Csatlakozási Tervezet teljesítését vizsgálja majd. /NATO-csatlakozás akár 2002 után is. Nastase Brüsszelbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ "

"Máj. 2-4-e között Borbély László, a Képviselőház háznagya, ügyvezető alelnök részt vett Brüsszelben az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. A politikai bizottság ülésein Borbély László ismertette az RMDSZ álláspontját az Európai Unió bővítésére vonatkozóan. A RMDSZ-es politikus felszólalásában az Európai Néppárt támogatását kérte az integrációs csatlakozásra váró országok vízumkötelességének eltörlése érdekében, mely támogatásra ígéretet is kapott. /Borbély László az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ "

"Máj. 14-én Brüsszelben Adrian Nastase miniszterelnök, Ioan Mircea Pascu védelmi és Mihai Tanascu pénzügyminiszter társaságában ismertette a NATO-tagállamok nagykövetei előtt Románia nemzeti csatlakozási stratégiáját. A kormányfő közölte, lépéseket tesznek a hadsereg létszámának csökkentésére, így év végéig négyezer hivatásos katonát építenek le, és a tábornokok körét is 306-tal csökkentik. Natase biztosította a nagyköveteket, hogy 2006-ig Románia teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. /NATO-vizsgán a miniszterelnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"

"Mircea Geoana külügyminiszter máj. 15-én részt vett Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek biztonsági és együttműködési értekezletén. Geoana kifejtette: Románia szeretne minél aktívabban részt venni az Európai Unió védelmi és biztonsági politikájában. /Románia szeretne aktívabban részt venni a védelmi és biztonsági politikában.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Máj. 24-én magyar-román szakértői konzultációt tartottak Budapesten a státustörvényről. A román fél különböző technikai-gyakorlati és elvi kérdésekre szeretne választ kapni: milyen alapon állítják fel román területen és miként működnek majd a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlásokat megfogalmazó irodák? A két ország a közelmúltban állapodott meg az idénymunkások és a gyakornokok kölcsönös alkalmazásáról. Romániában úgy látják, hogy ebben a megállapodásban az etnikai alapú megkülönböztetés veszélyét hozza majd a készülő státustörvény. A lapok szerint Románia felkérte az Európai Uniót és az Európai Tanácsot a készülő magyar státustörvény véleményezésére abból a szempontból, hogy ez mennyire tekinthető eurokonformnak. A bukaresti Adevarul brüsszeli forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Európai Bizottság "nem nézi jó szemmel" a készülő magyar törvényt és az ezzel kapcsolatos észrevételeit hamarosan Budapest tudomására hozza. A román delegáció minden bizonnyal kiegyensúlyozott álláspontot képvisel majd a budapesti tárgyalásokon, hogy Romániát ne lehessen bevonni egy másik állam belpolitikai játékaiba, de erre késztetik a két ország közötti jó politikai kapcsolatok is" - állította a román lap. /Magyar-román konzultációk a státustörvényről Adevarul: Brüsszel "nem nézi jó szemmel" a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Az Európai Néppárt politikai bizottsága felhívta a román kormány figyelmét, hogy sürgősen vessen véget az összes visszaélésnek és tartsa be a jogállam elveit - jelentette be Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja, aki részt vett az Európai Néppárt brüsszeli értekezletén. A Néppárt szerint a román kormány megszegi az alkotmányt, amikor a volt hatalom idején szerzett jogok eltörlésére tesz kísérletet. Példaként a Lupu-féle földtörvény módosítását említették. A határozat ugyanakkor bírálja azt, ahogy a kormány beleszól az igazságszolgáltatás munkájába. /Keményen bírál az Európai Néppárt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Az Európai Néppárt főtitkára kedvezően nyilatkozott az MTI-nek a magyar státustörvényről. Alejandro Agag Longo kijelentette telefonon adott brüsszeli nyilatkozatában: az Európai Bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy ez a törvény tiszteletben tartja az európai normákat, s mivel megfelel ezeknek a normáknak, számunkra (az Európai Néppárt számára) teljesen elfogadható. Biztosak vagyunk benne, hogy a törvény teljesen korrekt - jelentette ki az EPP spanyol főtitkára. - Teljes mértékben megbízunk tagpártunkban, a Fideszben és Orbán miniszterelnökben - tette hozzá az európai keresztény, konzervatív pártokat tömörítő szervezet vezetője. /Kedvezően nyilatkozott az Európai Néppárt főtitkára a magyar státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./"

"Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ egyaránt szükségesnek tartja együttműködésük folytatását. Az SZDP és az RMDSZ képviselői - Viorel Hrebenciuc alelnök és Markó Béla szövetségi elnök vezetésével - júl. 10-én találkoztak Kovásznán a fél évvel ezelőtt kezdett együttműködés eddigi tapasztalatainak értékelésére és a folytatás kijelölésére. Hrebenciuc szerint egy olyan új megállapodásra lesz szükség, amely tartalmazza mindkét fél érdekeit. Markó Béla szerint az RMDSZ érdeke, hogy Romániában folytatódjon a reform, az ország közeledjen az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a két párt kész közösen is fellépni Brüsszelben és Washingtonban Románia európai integrációjának felgyorsítása és NATO-tagsága érdekében. /Folytatódik a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Az Európai Parlament külügyi bizottsága brüsszeli ülésén olyan módosító indítványt fűzött a parlament készülő magyar országjelentéséhez, amely elfogadása esetén megbízná a külügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg: összeegyeztethető-e a magyar státustörvény az Európai Unió jogszabályaival, a tagállamok közti jó szomszédság és együttműködés szellemével. A módosítást a zöldek parlamenti csoportjának néhány tagja terjesztette elő a román és a szlovák kormány által kifejezett aggodalmakra hivatkozva és ez volt az egyetlen olyan javaslat a 38 közül, amelyet a külügyi bizottság támogatott. A parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a belga Wilfried Martens nyilatkozatban fejezte ki véleményét, hogy a magyar kormány gondoskodása a környező országokban élő hárommilliós magyarságról teljesen legitim, sőt dicséretes dolog, ezért ennek a módosító indítványnak nincs sok esélye a sikerre a szeptemberi szavazáson. Günter Verheugen bővítési biztos pedig az elmúlt napokban többször is kijelentette: eddig semmi kivetni valót nem találtak benne. /EP: Módosító indítvány a státustörvényhez. Nem vádolják diszkriminációval Magyarországot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Júl. 19-én Ion Iliescu államfő fogadta a NATO és az Európa Unió (EU) tagországainak Bukarestbe akkreditált nagyköveteit. Iliescu elmondta: Brüsszelben nyílt párbeszédet folytatott a NATO főtitkárával a 2002-ben Prágában sorra kerülő csúcsértekezlet perspektíváiról. Az államfő elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagállamok képviselői egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg a bővítési folyamat kiszélesítéséről. Iliescu ugyanakkor rámutatott: a NATO-bővítés stabilitási tényezőt jelent a térségben, megjegyezve, hogy Európa legtörékenyebb pontja a volt Jugoszlávia területe. /Iliescu fogadta a NATO és EU tagországok bukaresti nagyköveteit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"A státustörvénnyel foglalkozott aug. 22-i számában a Financial Times. A tekintélyes londoni lap szerint Magyarország szomszédai zokon vették az ott élő magyaroknak kilátásba helyezett különféle jóléti juttatásokat. Romániával és Szlovákiával feszültté váltak a kapcsolatok, a viszony hőfoka évek óta nem volt olyan alacsony, mint most. "Az EU-tagjelölt Magyarországot rászorították arra, hogy tárgyalásokat kezdjen." A lap idézi az Európai Bizottság egyik illetékesét, aki szerint "olyan panaszok érkeztek hozzánk (Romániából és Szlovákiából), amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni. Arra ösztökéljük a magyar kormányt, hogy valóban üljön tárgyalóasztalhoz, és konzultáljon (a szomszédos országok) hatóságaival. Ők azt állítják, hogy megtették ezt. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz." A Financial Times szerkesztőségi cikke szerint Orbán Viktor magyar kormányfő veszélyes játékba kezdett a státustörvénnyel, amelyet a külvilág előtt a kisebbségben élő közösségek felkarolásaként, Magyarországon viszont nemzeti diadalként mutatnak be. A lap azt tanácsolja az EU-nak, hogy "kísérje élénk figyelemmel Orbán kijelentéseit, mialatt a jövő évi választások közeledtével fokozatosan emelkedik a politikai hőmérséklet" Magyarországon. Az ország az EU-csatlakozásra készülő államok élvonalában halad, irigylésreméltó eredményeket ért el a gazdasági és közigazgatási reformok terén - állapítja meg. "Brüsszel azonban nem hagyhatja, hogy ezek a vívmányok eltakarják a szeme elől Orbánnak a nacionalista politizálásra való hajlamát. Nem lesz jó EU-tagország azokból, amelyeknek feszült a viszonya a szomszédaival." Az írás helyénvalónak tartja, hogy Magyarország törődik a határain túl élő magyarokkal, akik gyakran voltak hátrányos megkülönböztetések és esetenként erőszak áldozatai. Azt is elismeri, hogy az Európai Bizottság nem emelt kifogást a törvény rendelkezéseivel szemben, amelyek értékelése szerint Magyarország majdani schengeni kötelezettségeinek sem mondanak ellent. A lap szerint azonban a törvénynek van egy másik, kevésbé vonzó jelentősége is, amennyiben Magyarországon sokan úgy vélik, hogy az első világháború után igazságtalanul csatolták el az országtól a magyar kisebbségek által lakott területeket. Orbán tisztában van azzal, hogy a határok átrajzolása szóba se jöhet, "ennélfogva jobban kellene ügyelnie retorikájára, és gondosan külön kellene választania a történelmet a mai realitásoktól" - írja a Financial Times. /Veszélyes játékba kezdett a magyar kormány a státustörvénnyel? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A parlament nem fogja megvitatni a magyar státustörvényt - közölte Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára. Elmondta: a képviselőház jogi bizottsága megvizsgálta ugyan a magyar törvényt. A Nagy-Románia Párt egy ellentörvény benyújtását is kilátásba helyezte. /Nem fogja megvitatni a román parlament a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Románia nem kíván más országokkal közösen fellépni a státustörvény kérdésében, ebben az ügyben a maga útját járja, ami azt jelenti, hogy közvetlen tárgyalásokat folytat Magyarországgal - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana elmondta, hogy a külügyminisztérium szakértői szinten konzultációkat folytatott a szlovák és a jugoszláv külügyminisztériummal a státustörvény kérdéséről is, de ezeknek a konzultációknak nem az álláspontok összehangolása volt a célja. - Románia továbbra is napirenden tartja ezt a kérdést, kifejti álláspontját az európai fórumokon, de nem kíván másokkal kézen fogva panaszkodni sem Brüsszelben, sem máshol - fogalmazott a külügyminiszter. Kijelentette, hogy a magyar fővárosba utazik a hónap folyamán. Geoana végezetül hangsúlyozta: "nem áll szándékunkban, hogy a státustörvény miatt befagyasszuk viszonyunkat Magyarországgal, sőt minél gyorsabban fejleszteni szeretnénk kapcsolatainkat." /Románia (már) nem kíván közös frontot szervezni a státustörvény ellen. A Velencei Bizottság véleménye lesz a döntő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Günther Verhaugen EU-főbiztos a romániai példát javasolta követendőnek Brüsszelben, az Európai Parlamentnek a bővítésről tartott szept. 4-i vitáján kijelentette: a tagjelölt országoknak meg kell teremteni az intézményes kereteket a roma kérdés kezelésére - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Az Európa Parlament szept. 5-én elfogadta a Románia előmeneteléről szóló jelentést. - Verhaugen EU-biztos úgy nyilatkozott: az EU elvárja a tagjelöltektől, hogy hiteles közép- és hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki e területen, anélkül azonban, hogy egy szóval is említette volna a "pozitív román példát". - Emma Nicholson Romániáról szóló országjelentését szept. 4-én terjesztett az Európa Parlament elé, Nastase úgy vélekedett: szerzőjének határozottan javult a véleménye az országról. - Emma Nicholson de Winterbourne bárónő Románia felkészültségéről szóló előterjesztésében kifejtette: sok jó dolog történt ebben az évben az országban. A jelentés szerint Románia csatlakozási esélyei nőttek, de nem teljesíti még a tagsághoz szükséges gazdasági feltételeket. Emlékezetes, hogy a bárónő néhány hónappal korábban készített jelentésében mélyen elítélte Romániát azt javasolva: amennyiben a kormány nem hoz sürgős intézkedéseket az árvaházi gyermekek helyzetének javítására, az EU vegye le Romániát a tagjelöltek listájáról. /Nastase pozitívnak értékeli a román országjelentést. Az EU szerint azonban Románia még távol áll a tagságtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

" Az Európai Parlament szept. 5-én elfogadta a Romániáról készített országjelentést. A brüsszeli fórum most már ,,higgadt optimizmussal" tekint az országra, értékeli a gazdaság és gyerekvédelem terén elért eredményeket, de a reformok tekintetében - különösen a mezőgazdaságot és környezetvédelmet illetően - igen komolyan bírálta Romániát. Ezenfelül a közigazgatás gyenge teljesítőképessége és a korrupció is késlelteti az ország EU-csatlakozását. Günter Verheugen bővítési biztos kijelentette, tíz országot fogad be az EU három év múlva, vagyis Bulgáriát és Romániát kivéve minden jelölt államot. /Románia a biztos utolsó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./"