Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brassó megye
1096 tétel
1997. április 11.
"Ápr. 7-9-e között Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke részt vett Brassó-Pojánában a "Közvélemény-kutatások és relevanciájuk" címmel a Soros Alapítvány által szervezett szemináriumon. Az előadásokon a hazai sajtó és politikai erők által küldött részvevők a közvélemény-kutatás módszertanával, valamint az eredmények kiértékelésével foglalkoztak. A rendezvényen ismertették a Metromedia Rt. által március 24-28. között végzett közvélemény-kutatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./"
1997. április 11.
"Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./"
1997. április 25.
"Az Iliescu-rendszer egyik utolsó vívmányának mondja Bíró Béla, hogy Sepsiszentgyörgyön megtörtént egy csendőrkaszárnya alapkő-letétele. Ez az építkezés az "évtizedek óta folyamatos betelepítések hagyományát lett volna hivatott - az európai jogállam körülményei közt és eszközeivel úgymond - folytatni." Iliescu vereséget szenvedett a választáson, egy pillanatra úgy tűnt, hogy nem lesz építkezés. Tévedés volt. A kaszárnyaépítés a napokban beindult. "A döntés mögöttes jelentése egészen egyértelmű: Romániát az ellenség nem kintről, hanem belülről fenyegeti." A helyi lakosság akaratét semmibe veszik: "Bolyai Egyetemre Kolozsváron nincsen pénz, csendőrkaszárnyára az ország egyik legcsendesebb városkájában, Sepsiszentgyörgyön van." Bíró Béla végül hozzáteszi a mostanában szokásos mondatot: Hátha az elnöki ígéret még nem jutott el Sepsiszentgyörgyig? /Bíró Béla: Egyetem helyett kaszárnya. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./"
1997. április 25.
"A Vacaroiu-kormány egyik jogtalan intézkedése volt, hogy a Baróthoz tartozó földterültből 100 hektárt elvett és a Belügyminisztériumra ruházta át. Ebben részt vett a csendőrség több képviselője, valószínűleg itt is csendőrlaktanyát akarnak építeni. Kese Jenő, Barót akkori polgármestere nem írta alá a határozatot. A jogtalan határozat ellen a bírósághoz fordultak. A tárgyalást ápr. 22-re tűzték ki, de elnapolták máj. 16-ra. /Csendőrlaktanya Felsőrákoson is? = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./"
1997. április 25.
"Diplomáciai körökben nagy érdeklődést váltott ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványa a határon túli román kisebbség támogatását illetően. Béres Katalin a kezdeményezés indítékairól érdeklődött a püspöknél. Együttérzést váltott ki belőle a román kisebbség sorsa. A "moldáviai románság ügye már-már az irredentizmus határát súroló nagy ügy Romániában, a déli rokonságról hajlamos a román társadalom megfeledkezni". Felvetette a Jugoszláviában és másutt élő román közösségek ügyét, azzal a szándékkal, "hogy aki Cearnauti-ban román felsőoktatást akar elérni, az a Bolyai Egyetem ellen se berzenkedjék." - Több mint négy hónappal a kormányváltás után ideje volna átlépni a gyakorlat szintjére. A román népnek, a kisebbségi magyarságnak közös érdeke, hogy előrelépés történjen. /Brassói Lapok, ápr. 25./"
1997. június 5.
"László Gyula professzort tagjává választotta a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Székfoglaló beszédét a nevéhez fűződő kettős honfoglalásról tartotta, majd bejárta Székelyföldet és Brassó megyét, itt mindenekelőtt Kőhalom városát, ahol 1910-ben született. Csíkszeredában is tartott előadást a kettős honfoglalásról. /A Hargita Népe alapján a Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), jún. 5./"
1997. június 6.
"Kovászna megye felszámolását indítványozta a Nagy-Románia Párt megyei vezetője Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén. A megye egyik részét Bákóhoz, a másikat Brassó megyéhez csatolná. Nem ért egyet Hargita megye létezésével sem. /Ha tehetné, felszámolná... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"
1997. június 20.
"A zsil-völgyi bányászok jún. 12-től sztrájkolni kezdtek, egyik vezetőjük az "új Cozma"-ként emlegetett 38 éves szakszervezeti vezér, Romeo Beja lakatos, jelenleg a jogi egyetemet végzi. A bányászok 45 %-os béremelést követelnek. A zsil-völgyi bányászat 1996-os vesztesége 800 milliárd lej volt, ez egyenlő a művelődési minisztérium tavalyi éves költségvetésével. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"
1997. június 20.
"Hét év után az RMDSZ végre kimutatta a foga fehérjét! Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kötött szerződést Romániával. Valóban, végig az ország ellen dolgozott. Titkos szerződést kötött a húszmilliós románság ellen. Bebizonyította, hogy semmi köze ahhoz az országhoz, ahol zabál... - dörgött a szenátus ülésén Costica Ciurtin /RNEP/ szenátor. Gh. Dumitrascu szenátor pedig javasolta: elő kell venni a Har-Kov Jelentést, és kiegészíteni a magyarok által a románság rovására elkövetett újabb igazságtalanságokkal. Ez nem új javaslat, ugyanis 65 szenátor elkészítette a 948. számú beadványát az Állandó Bizottsághoz, amelyben szorgalmazzák egy különbizottság létrehozását a Hargita és Kovászna megyei román lakosság jogait sértő magyar cselekedetek kivizsgálására. A 65 szenátor közös irománya szerint: "Beadványunk jelentős számú lakossági jelzésen alapul, amelyet a két megye lakosai a szenátushoz intéztek. Ezekből a helyi hatóságok súlyos törvénytelenségeire és visszaéléseire derül fény. Abból a célból, hogy elkerüljük e tájegységek interetnikai feszültségeit, szükségesnek tartjuk egy, a szenátus teljes politikai spektrumát tükröző bizottság létrehozását, amely elemezze a jelzett jelenségeket, és megoldásokat javasoljon a feszültségek feloldására." Ez a beadvány még nem került nyilvánosságra. Megdöbbentő az aláírók névsora. A volt kormánypárt tagjai természetes, hogy aláírták, ugyanígy az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai. Azonban 16 mostani kormánypárti szenátor is az aláírók között van /12 parasztpárti közülük/. Puskás Bálint szenátor sorra kérdezte a 16 kormánypárti szenátort,a szövetségeseket, miért írták alá. Akikkel sikerült beszélni, azokról kiderült, hogy félrevezették őket. A szöveget nem mutatták meg, csupán annyit mondtak, hogy a csereháti árvaház ügyében kérnek vizsgálatot. Többen jelezték, hogy visszakozni fognak. Milyen szövetség az, tette fel a kérdést Puskás Bálint, amikor a koalíciós partner alákanyarintja kézjegyét és beáll a sorba egy olyan politikai ellenfél mellé, amely koalíciós társának nyílt, esküdt ellensége? /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20.-26./"
1997. június 20.
"A kommunista hatalom 1948-ban törvényen kívül helyezte a görög katolikus vallást, templomaikat az ortodoxok kapták meg. Igaz, hogy 1990-ben semmisnek nyilvánították a hírhedt 345/1948-as dekrétumot, de a templomok visszaadásáról hallani sem akarnak az ortodoxok. Matei Boila görög katolikus pap, egyben szenátor újabb kísérletet tett a templomok ügyében. Azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy ahol több templom van, közülük legalább egy volt görög katolikus templomot adjanak vissza. A szenátusi vita előtt felolvasták Teoctist görög keleti pátriárka levelét, amelyben kérte, hogy a kérdésben hallgassák meg az ortodox egyházat is. A vitában hozzászólt Gh. Anghelescu vallásügyi államtitkár is: heves támadást intézett a görög katolikusok ellen és hangsúlyozta, hogy az ortodox hívek többen vannak. Végül megszavazták a görög katolikusok előterjesztését /68 igen, 48 nem, 14 tartózkodás/, most a képviselőházi vita van hátra. /Béres Katalin. = Mégsem adták a templomot. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"
1997. június 26.
"Jún. 21-én Kolozsváron az RMDSZ vezetői és kormányzati tisztségviselői megbeszélést tartottak, erről nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta, hogy a találkozón három fontos kérdés merült fel, a politikai együttműködés és annak meghatározó jellege és kihatása az országos és helyi végrehajtó szintekre, szó esett szervezési kérdésekről, az összehangolt együttműködés fontosságáról, és végül a költségvetés kérdésköréről. A kormányzati tisztségviselők kifejtették, mekkora hátrányt jelent munkájuk végzése során a gazdaság minden területén tapasztalható pénzhiány. A költségvetéssel kapcsolatban lényeges pont volt a tanácskozáson annak megvitatása, hogyan tudnának a minisztériumi, valamint a megyei képviselők a létező erőforrások összehangolásával méltányosabb leosztási rendszert biztosítani. "Ugyanez a kérdés merült fel az egyházügyi titkárság esetén, mert köztudott, hogy hazánkban egyetlen egyház kap méltányos támogatást , a többi elenyészően keveset, vagy semmit" ? jelentette ki Takács Csaba. Alsóbb szinteken RMDSZ-esek még mindig nincsenek számarányuknak megfelelően kinevezve, ezt is meg kell gyorsítani. Településfejlesztésre, környezetvédelemre Erdélyben elenyésző összeg áll rendelkezésre, ugyanis az erre fordítható összeg 94 %-át Havasalföld és Moldva kapja. Talajjavításra a költségvetés 0,02 %-át kapja Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye. Ezen kellene változtatni. A méltányosabb elosztással kapcsolatban az RMDSZ-es politikus megjegyezte, hogy a szövetség tisztségviselői jelen kell legyenek a közigazgatási intézményekben, meg kell találniuk a versenybe helyezés módját a piacgazdaság adottságai közepette, hogy a törvényességet, az esélyegyenlőség alapvető feltételét lehessen ellenőrizni is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"
1997. július 2.
"Matei Boila parasztpárti képviselő, görög katolikus pap törvénytervezetet nyújtott be a görög katolikus templomok visszaszolgáltatásáról. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságot tartalmazta. Jún. 12-én a képviselők elfogadták ezt a tervezetet. A törvény óriási felháborodást váltott ki az ortodox klérusban. Teoctist pátriárka, Ceausescu hűséges kiszolgálója, diktátumnak nevezte a jogszabályt, Erdély ortodox érseke pedig felekezeti összecsapásokkal fenyegetőzött. Szerintük a templomok visszaadása az ortodox egyház és a román nép nemzeti létét fenyegeti. Az ortodoxok türelmetlensége nem első ízben nyilvánul meg, nem támogatják a történelmi magyar egyházak jogos igényeinek kielégítését sem, visszautasították a pápa romániai látogatását. Gabriel Andreescu a 22 hetilapban A román ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt című cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházat eddig nyíltan nem támadta a román sajtó, csupán rejtett célzásokat tett. Andreescu viszont az egyházat vádolta intoleranciával, a kommunista rendszer kiszolgálásával. /Gál Márta /Kolozsvár/: Felekezetközi feszültségek. = Népszava, júl. 2./Ugyanerről: jún. 20., Brassói Lapok."
1997. július 4.
"Pedagógia a keresztény világszemlélet tükrében címmel tanulmányi hétvégét szerveztek a Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyón/. Az 1970-es évektől kezdődően a vallásosok aránya növekszik. Magyarországon az emberek 65 %-a hisz Istenben, az egyházhoz a lakosság 15 %-a kötődik. Erdélyben a vallásosok aránya 75-80 %, az egyházhoz 25 %-uk kötődik. Ez a nagyobb fokú vallásosság jellemző a Magyarország határain túli magyarlakta vidékekre. /Ambrus Attila: Istenkereső magyarság. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 4./"
1997. július 11.
"Megváltoztatják a Román Televízió műsorrendjét, ez az intézkedés hátrányosan érinti a magyar adást a területi stúdióknál is. A napi adás túlnyomó részét krimisorozatok alkotják, ezért megváltozatták a kolozsvári terület adás időpontja és műsorideje is. Az RTV Kolozsvári Stúdiója 1990. jan. 3-án kezdett működni. Ekkor a műsoridő egyharmadát magyar nyelven sugározták, emlékezett a kezdetre Csép Sándor. Jelenleg Csép Sándor a magyar és német adás felelőse. A viták, megbeszélések után a kolozsvári adás az eddigi 500 percből 375 percet tarthatott meg, elvesztették a kora délutáni műsoridőt. Magyar adás szerdán reggel 55 perc az egyes műsoron és az országos adásból kaptak 30 percet péntekenként a kettes adón. A magyar adás nem kapta meg az egyharmadnyi műsoridőt. /Simon Judit: harc a percekért. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 11./"
1997. július 16.
"A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ Brassó megyei szervezetei közös közleményt tettek közzé, amelyben a Brassói Polgármesteri Hivatal tevékenységét elemezve megállapítják, hogy Ioan Ghise polgármester a helyhatósági választások óta eltelt egy teljes esztendő során nem volt képes megfelelő stratégiát kidolgozni a város nyomasztó gondjainak /fűtés, lakásépítkezés, infrastruktúra kiépítése, a tanügy és egészségügy anyagi alapjainak biztosítása stb./ megoldására, ugyanakkor minden, e kérdések megoldását célzó együttműködési javaslatot visszautasított mind a megyei szintű közigazgatási intézményekkel, mind pedig a kormánykoalíciós politikai alakulatokkal. Az együttműködés hiánya és a polgármester által szított állandó feszült légkör jelentős károkat okozott a helyi közösségnek, több beruházási kísérlet meghiúsításához vezetett. Mindezek miatt az RDK, az SZDU és az RMDSZ kénytelen volt megvonni a bizalmat Ioan Ghise /LP ?93/ polgármestertől, akinek megválasztását e három politikai erő támogatta a legutóbbi helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az RDK, az SZDU és az RMDSZ a város problémáinak megoldását ezentúl a helyi tanács, az illetékes intézmények, illetve saját parlamenti képviselőik és szenátoraik útján támogatják. A közleményt az RMDSZ nevében Nedeczky László Brassó megyei RMDSZ-elnök, Kovács Csaba Tibor képviselő és Madaras Lázár, a megyei tanács alelnöke írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1072. sz./"
1997. július 18.
"Bíró Béla cikkében egyaránt elítéli Funart és Katona Ádámot. Õk ketten ugyanis nemzetárulónak mondják a Ciorbea-kormányt. "Mi, magyarok a román nacionalistákat nem bírhatjuk jobb belátásra" - írta Bíró Béla. "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk. Ami nem azt jelenti, hogy egyenlőségjelet kell tennünk Katona Ádám és Gheorghe Funar közé /nagyon is távol állnak egymástól/, hanem azt, hogy elgondolkodunk rajta, mi az a gyakorlati alternatíva, mely Katona Ádám jogos fenntartásai mögött meghúzódhat. Ez esetben észre kell vennünk, hogy ilyen alternatíva nincs. Az az alternatíva viszont, melyet a mostani kormányzat képvisel, minden tétovasága dacára is létező lehetőség." Ez jóval kevesebb annál,amit Katona Ádám és Tőkés László követel, annál azonban több, mint amit fél évvel ezelőtt remélhettünk. - Katona Ádám és Gheorghe Funar felelőtlenségükben hasonlítnak egymáshoz. - Az igazság fontos, de a politizáláshoz kevés. /Bíró Béla: Kezdődik? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 18./ Ugyanezt az írását kibővítve újraközölte. A bővítésben szerepel az, hogy Sepsiszentgyörgyön a nagy csendőrlaktanya építését átmenetileg leállították, és azt ígérték, hogy az épület a megyei rendőrség székháza lesz, a Cserehát ügyét nem sikerült rendezni: provokatív szándékkal román apácákat vittek az épületbe. Tőkés László és Katona Ádám a Székelyföld elrománosítását "elősegítő" Tokay György kormányzati megbízatásának felfüggesztését kérték. /Bíró Béla. Van mit megóvni! = Magyar Hírlap, júl. 28./"
1997. augusztus 22-28.
"Hargita, Kovászna és Maros megye, valamint néhány más erdélyi helység békéjének megőrzése érdekében Funar, Kolozsvár polgármestere a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását követeli Emil Constantinescu államelnöktől, hogy a testület rendelje el a szükségállapotot. Erre az RMDSZ és Magyarország szélsőséges, románellenes akciói adnak okot. /Funárkodás. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./ "
1997. augusztus 22-28.
"Nemzeti gárdák létrehozását követeli Erdélyben a Vatra Romaneasca, hogy a magyarok ne vásárolhassák fel az itteni vállalatokat és az altalajkincseket. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./"
1997. augusztus 22-28.
"Bíró Bélának kezébe került az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap, a magát legnagyobb példányszámú romániai magyar lapnak nevező hírmagazin és döbbenten állapította meg, hogy Szőke Mária, aki korábban kiváló újságíró volt, gondolatait nem képes érthető magyar mondatokkal kifejezni. Bíró Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sajtónak ma meg kell küzdeni a román sajtó konkurenciájával, szerinte "a magyar olvasók jelentős része számára ma már komoly dilemmát okoz, melyik lapot vásárolja meg, a románt-e vagy a magyart". A magyar sajtó csak a nagyfokú igényességgel, a világkultúrára való nyitottsággal lehet vonzóbb. A másik lehetőség: "A saját kultúrába való merev bezárkózás, a közösségi terror, mely a közösség ?értékrendjétől? való minden eltávolodást kiközösítéssel szankcionál." Ez azonban veszélyes fegyver, mert "az igazi tehetségek esetén szinte szükségszerűen a közösségtől való elfordulást" eredményezi. A határon túli magyarok egyre zavarodottabban szemlélik azt, ami Magyarországon zajlik. "Csurka István acsarkodó nacionalizmusa ugyanolyan visszataszító, mint Horn Gyula farkcsóváló internacionalizmusa." "Az a nacionalista-antinacionalista hajcihő pedig", mely a magyar társadalmat "kölcsönösen gyűlölködő magyarok tömegeire tépi, végképp elfogadhatatlan számára." Ez a Trianon utáni évtizedekben eddig ismeretlen volt. - Bíró Béla szerint az erdélyi magyar szellemi élet területein "hemzsegnek a dilettánsok". "Máris vannak jelei annak, hogy a közösség széthullása megkezdődött." A magyar kisebbségnek "nincsenek többé-kevésbé mindenki által elismert személyiségei." Bíró Béla itt sem áll meg, szerinte az RMDSZ-nek mind kevesebb köze van a helyi közösségekhez. /Bíró Béla: Kinek kell magyar iskola? Lenni vagy nem lenni? = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./"
1997. augusztus 29.
"A minimális bruttó fizetés aug. 1-jétől 225 ezer lej, okt. 1-jétől 250 ezer lej. Az adózás a 180 ezer lej feletti összegnél kezdődik. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 29./"
1997. augusztus 29.
"Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Ion Diaconescu /sz. Botesti, 1917. aug. 25./, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. Az elnök a diktatúra idején 1947 és 1964 között börtönben volt. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 29./"
1997. augusztus 29.
"Rövidesen megkezdődik a parlament őszi ülésszaka, újraindul az anyanyelvhasználattal kapcsolatos "hajcihő" - állapította meg Bíró Béla. Az "ismét magyarellenes szentszövetséggé kovácsolódott" nacionalista ellenzéktől, a kormánypártok egyes képviselőitől /például Pruteanu szenátortól/ kevés jó várható. Az ember azt hinné, hogy Romániában semmi sem változott. De Bíró Béla másképpen látja: szerinte a román elitértelmiség jelentős része eljutott oda, hogy a kisebbségi kérdést is az egyéb dolgoknak kijáró racionalitással közelítse meg. Hosszan idézett a Dilema román hetilap múlt heti számából, Mircea Vasilescu írásából. A cikk valóban pozitív, elismeri a szakterminológia anyanyelven való megtanulásának érvét. Az oktatási reform keretében Romániának a nyugati színvonalú oktatást kell elérni. Bíró Béla következtetése: "a romániai magyarság fennmaradásának legmegátalkodottabb ellenségei a romániai magyarság körében találhatók, s egyáltalán nem nehéz azonosítani őket. Azokról van szó, akik kényelemből, ostobaságból vagy egyszerűen csak féltékenységből a félműveltséget, az igénytelenséget, az önelégültséget kultiválják." A kisebbség "árulói" nem a román-kollaboránsok, nem a kozmopoliták, "hanem éppenséggel közöttünk keresendők." /Bíró Béla: Európa és a kisebbségek. = Brassói Lapok, aug. 29./"
1997. augusztus 29.
"A kilencvenes évektől felújították az unitárius fiatalok találkozóját, Székelykeresztúr, Oklánd, Küküllődombó, Árkos, Bözöd és Homoródalmás után idén Ürmösön tartották, ez volt a XIX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. Az EUIK 1996-tól jogi személyiség, teljes jogú tagja a Magyar Ifjúsági Tanácsnak. Idén eljött és előadást tartott a Californiában élő dr. George Williams professzor is. Gellért Juditnak köszönhető az erdélyi és az amerikai unitárius egyházak közötti barátság ápolása. Ürmös magyar többségű falu, 1804 lakosából 877 magyar, 387 román, 5 német, 535 más nemzetiségű. /Brassói Lapok, aug. 29./"
1997. szeptember 5.
"A Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /MÚRE/ nemrég egyhetes tábort szervezett a riporterek számára, akik Kőhalom vidékén kutatták, hogyan éli szórványsorsát az itteni magyarság. Itt sokan a beolvadás végső szakaszát élik. Színmagyar szülők magyar gyermeke a kőhalmi gyártelepen románul beszél, nemcsak az utcán, már odahaza is. A második világháború után idetelepült székelyek gyermekei már csak törik, unokáig alig vagy nem beszélnek anyanyelvükön. A magyar iskola a hetvenes években megszűnt, a félezres telepi magyarság nem igényli annak visszaállítását. A Kőhalom vidéki magyar nyáj maradékait sziszifuszi munkával összegyűjtő református tiszteletesnek, Szegedi Lászlónak saját magyarjai lépten-nyomon keresztbe tesznek. Munkáját nem támogatják. Nemcsak a moldvai csángók vannak végveszélyben, hanem a szórványban élők is. /Benkő Levente: Nemcsak a csángó-magyarok... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ A tábor résztvevői megtapasztalhatták, hogyan vész el egy közösség szellemi irányítók nélkül, például Homoródon. A táborozás tapasztalatai alapján riportkönyvet adnak ki. Ezek a táborozások a jövőben megismétlődnek egy-egy vidéken, eredményei a Héthatár Könyvek lesznek. A sorozat célja Erdély újrafelfedezése. Nem monográfiákat írnak majd, hanem riportköteteket. /Ambrus Attila: MÚRE alkotótábor Kőhalomban. = Brassói Lapok , szept. 5./"
1997. szeptember 5.
"Megkezdődött a szenátus oktatási bizottságában az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet vitája. Fellángoltak a politikai indulatok, George Pruteanu bizottsági elnök titkos szavazást szorgalmazott. Szept. 3-án tárgyalta a bizottság a 8. cikkelyt, amely rögzíti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot. A többórás vita a rossz emlékű Har-Kov jelentés hangulatát idézte. Markó Bélának szinte minden hozzászólás után cáfolni kellett: Costica Ciurtin /RNEP/ hazugságait és csúsztatásait, Gheorghe Dumitrascu szélsőséges, ellenséges megnyilatkozásait, Todea szenátor /Nagy-Románia Pártja/ ostobaságait. Hét év után újra azt kellett végighallgatni, hogy a hazai magyarságot senki sem akadályozza meg abban, hogy az utcán magyarul beszéljen, de arról szó sem lehet, hogy egyetemi szinten anyanyelvi képzést garantáljon a román jog. Nyílt, soviniszta megnyilatkozások hangzottak el. Végül a cikkelyt az iskolai dokumentumokra vonatkozó rész kivételével elfogadható formában szavazták meg. Pruteanu elnök azonban az újságíróknak megsúgta: semmi vész, hiszen a cikkelyben benne van: a jelen törvény feltételei között, tehát még a jog megnyirbálható. /Béres Katalin: Összedugta fejét az oktatási bigottság. = Brassói Lapok, szept. 5./ "
1997. szeptember 12.
"Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./"
1997. szeptember 12.
"Szept. 5-7-e között Árkoson tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ soros évi szakmai tanácskozását. A fő témakör a sajtóetika volt. Etikai kódexre a hazai magyar sajtónak is szüksége van, állapították meg. /Brassói Lapok, szept. 12./"
1997. szeptember 19.
"Sergiu Nicolaescu szenátor a National lapnak nyilatkozott /megjelent a lap szept. 17-i számában/: "Ha Románia nem tesz valamit most, mielőtt Magyarország a NATO tagjává válik, késő lesz. Mert ha Magyarország zsákjai felkerülnek a NATO szekerére, tízszer arrogánsabbá és offenzívebbé válik, ami azt jelentené, hogy a legrövidebb időn belül autonóm övezetté nyilvánítanák Erdélyt, s valamivel később pedig, természetes módon az anyaországhoz csatolnák." A megoldás szerinte Erdély militarizálása. Erdélyt be kell hálózni katonai egységekkel, laktanyákkal, vagyis a hadsereg súlypontját Erdélybe kell helyezni. "Nem ártana nagyvállalatokat nyitni, amelyekben más vidékekről betelepített munkásokat alkalmaznánk a kisebbségi lakosság ?higítása? érdekében. Amíg sikerül szétszórni az erdélyi magyarokat, nem tudjuk asszimilálni, leghatékonyabban vegyes házasságokkal, román férfiak, magyar nők, nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk az ősi föld elvesztésének rögeszméjétől." /Mózes Edit: Erdély militarizálását javasolja Sergiu Nicolaescu szenátor! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Sergiu Nicolaescu fenti kijelentéséről elmondta: "aggasztó, hogy egyre több a hasonló nyilatkozat, amelyek végül is azt célozzák, hogy Románia és Magyarország viszonyát alapvetően megrontsák. Másrészt az is egyértelmű, hogy uszító, kisebbségellenes gyűlöletre izgató nyilatkozatok. Nicolaescu kijelentéseiben ugyanis olyan kitételek vannak, amelyek az erőszakos asszimilációra, a kisebbségek fokozatos felszámolására szólítanak fel. És ami még aggasztóbb, a szóban forgó kijelentések ellen az ügyészségnek régen föl kellett volna lépnie, de nem foglalt állást." /Brassói Lapok, szept. 19./"
1997. szeptember 19.
"Bíró Béla példákat hozott fel arra, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az autonómia. A skótok is az autonómia mellett döntöttek. 1999-ben megválasztják a skót parlamentet. A párizsi Le Monde a skót szándékokat szerencsésnek nevezte, hiszen a nacionalisták lefegyverzése csak az autonómia megadásával lehetséges. "Vajon milyen érzésekkel olvashatják az ilyen jellegű cikkeket a közismerten frankofil Adrian Nastase és társai? - tette felé a kérdést a cikkíró. /Bíró Béla: Autonómia? Igen! = Brassói Lapok (Brassó), szept. 19./ "
1997. szeptember 23.
"A tanügyi törvényt módosító kormányrendelet szept. 23-i szenátusi oktatási szakbizottsági vitáján George Pruteanu bizottsági elnök ismét szavazásra bocsátotta a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkelyt, amelyet a múlt héten megfelelő formában fogadott el a bizottság, újraszavaztatta. Miután a szavazás nyomán a bizottság ismét megfelelő formában fogadta el a cikkelyt, Pruteanu szenátor minden ügyrendi eljárást felrúgva még egyszer szavaztatott a cikkelyről, és mivel akkor már nem volt koalíciós többség a bizottságban, harmadik próbálkozásra "sikerült" töröltetnie a kormányrendelet megfelelő szövegét. Ezen az újabb szavazáson úgy döntöttek, hogy Románia történelmét és földrajzát újból románul kell tanulniuk a kisebbségi iskolák tanulóinak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy ez az eljárásmód megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSZ tiltakozásképpen kivonul. Dumitrascu elszólta magát: éppen erre várnak. Az RMDSZ bizottsági tagjainak távozása után megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak román nyelvű lehet. A felsőoktatás területén újabb korlátozásokat szavaztak meg Pruteanu javaslatára: csak csoportokat, részlegeket lehet létesíteni a kisebbségek nyelvén, karokat és önálló kisebbségi felsőfokú intézeteket, egyetemeket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25., Béres Katalin: Dumitrascu javaslata. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az RMDSZ ilyen körülmények között nem látja lehetségesnek az oktatási bizottságban való munkát, és úgy értékelte, hogy veszélybe került a koalíciós együttműködés, sőt, az RMDSZ-nek a koalícióban való részvétele is. A mai koalíciós egyeztető ülésen nyilvánvalóan meg kell tárgyalni ezt a kérdést is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./"