Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Megjelent az Áttekintő hetilap első száma, különböző lapokból válogat, tallóz cikkeket, ahogy a beköszöntőben olvasható. Főszerkesztő Brassói M. Pál. /Áttekintő (Csíkszereda), júl. 10./

Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./

Csíkszeredán két fiatalt, Bodor István Attila 19 éves hidegségi és Gergely Béla 16 éves gyimasfelsőloki fiút bevitték a rendőrök és gumibottal összeverték őket. A két fiatal rakodás közben talált egy régi Ceuasescu-feliratot és tréfából kimutatták azt az ablakon. Ez volt az oka annak, hogy elvitték a két fiút a rendőrök és a talpukat verték gumibottal. A helyi RMDSZ panaszt tett a rendőrségen. /Brassói M. Pál: Meddig szeghetik meg a törvényt a törvény őrei? = Valóság (Bukarest), okt. 19./

Az 1990/91-es tanévben 1094 óvodába /ebből 609 önálló magyar, 485 tagozatos/ 56 240 magyar óvodás járt óvodába /az ország óvodásainak 7,5 %-a/, közülük 47 600-an magyar óvodai csoportba járnak, 8640-en pedig románba. Az előző évhez viszonyítva idén 2766-tal több magyar óvodás van. Az egyes megyékben eltérők az arányok. Arad megyében a magyar óvodások 33 %-a román óvodába jár, Brassó megyében 54 %, Máramarosban 46 %, Temes megyében 60 %-os ez az arány. A magyar óvodákban 2319 óvónő dolgozik, az ország óvónőinek 6,3 %-a, emellett 317 magyar óvónő román csoportokat vezet. A 2319 magyar csoportot vezető óvónő közül 1306 fő, azaz 53,6 % szakképzett. Látható, hogy óriási a szakemberhiány. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (I.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

Megalakult Csíkszeredában a székelyföldi RMDSZ-szervezetek koalíciója. A tanácskozáson jelen voltak Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyék területi RMDSZ-szervezetek képviselői, a területek szenátorai és képviselői. Heves vita volt, hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia egységes nemzeti államként való meghatározása. Madaras Lázár képviselő kifejtette, hogy mások a tömbben élő magyarok és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi RMDSZ-szervezet más nézeteket képvisel, mint az RMDSZ országos vezetése. A székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek koalíciója havonta egyszer fog ülésezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

"A múlt héten Kolozsváron tartottak szórványtanácskozást, hat szórvány-megye /Arad, Brassó, Hunyad, Fehér, Máramaros, Temes/ és két "átmeneti megye", Kolozs és Szilágy RMDSZ-vezetői. Általános a panasz, hogy a kulturális intézmények elfeledik a szórványt, még kevésbé jönnek együttesek, színházak a végekre, mint 1989 előtt. Elsorvadni látszik a szabadegyetem-hálózat. Kutatómunkára van szükség, erre vonatkozóan kialakult az elképzelés - Brassó, Temesvár, Kolozsvár központtal -, ennek működését alapítványokkal kívánják biztosítani. /Bodó Barna: Szórványtanácskozás Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./"

"Ion Popescu, a Brassó megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója elmondta a népszámlásáról: "utasításunk van, hogy az adatok összesítése és véglegesítése előtt nem hozhatunk nyilvánosságra részeredményeket." Popescu jelezte, az első napon sokan kifogásolták, hogy a számlálóbiztosok ceruzával írták be az adatokat, erre ők intézkedtek. Elmondta még, hogy több lépcsőház kimaradt az összeírásból, ezeket később pótolták. /(balázs): Megszámláltattunk, de össze nem adattunk. = Brassói Lapok, jan. 24./ "

Jan. 25-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ-székházban ülésezett a Székelyföldi Koalíció, melyen Maros, Kovászna, Hargita, Brassó megyék megyei szervezeteinek vezetőségi tagjai vettek részt. Elfogadták a végleges működési szabályzatot, melynek értelmében az RMDSZ Székelyföldi Koalíciója konzultatív tanácsadó testületként működik, havonta ülésezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Júl. 28-án egy őrségben álló katona lelőtte a szintén szolgálatban levő Kispál Árpád /Apáca/ katonát, aki a kórházba szállítás közben meghalt. A tragikus esemény körülményeit a törvényesség előírásainak megfelelően kivizsgálják, adta hírül Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./

Kevés részadat látott napvilágot az 1992. jan. 7-i népszámlálásról, ezért fontos a Brassói Lapok táblázata: Brassó megye helységeinek nemzetiségi összetétele 1920-ban, 1977-ben és 1992-ben. - A másik táblázat a népszámlálás megyénkénti bontását tartalmazza, továbbá a magyar lakosság lélekszámának változását megyénként az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva /Brassói Lapok, 47. sz. nov. 20./

"A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el. Tőkés László bevezetőjében kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Az RMDSZ közösséget vállal a román ellenzékkel, " a románsággal együtt kívánja kivívni emberi, polgári és nemzetiségi jogait." Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. A romániai magyarság a belső autonómiát meghirdető kolozsvári nyilatkozat valóra váltásával találja meg a kivezető utat a jelenlegi válságból. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy "nem lehetünk szabadok", ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól elszakadásban jelölte meg. Súlyos gond az RMDSZ vezetésében a személyeskedés, a szervezet gyenge pontja a gazdasági tevékenység. Sütő András betegsége miatt levéllel fordult a kongresszushoz. Ebben arra szólított fel mindenkit, hogy szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson az egységért folytatott küzdelemtől. Kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a nemzetközi dokumentumok szellemében viszonyul a kisebbségekhez, jogaik szavatolásához, mert ez nem irányul Románia szuverenitása ellen. Coposuhoz hasonló hangnemben beszélt a kongresszuson megjelent több román politikus is: Gheorghe Fulga, Brassó megye prefektusa, Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke, Stelian Tanase a Polgári Szövetség nevében. Felszólaltak a szomszédos országok magyar szervezeteinek képviselői is, így Bálint Antal /Zenta, VMDK/, Kovács Miklós /KMKSZ/, Duray Miklós /Együttélés/. Entz Géza elmondta, hogy a magyar kormány szerint csak az új politikai mozgástérben létrejött magyar érdekvédelmi szervezetek hivatottak arra, hogy a határokon túli nemzetrészek legitim képviselői legyenek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság, Új Magyarország, jan. 16./ /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17. - Kodolányi Gyula beszéde: Új Magyarország, jan. 19. - Sütő András levele: Új Ezred (Kolozsvár), jan. 15., Tőkés László beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Domokos Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Szőcs Géza beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22., Tokay György beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22./"

Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A Brassó megyei RMDSZ közgyűlésén megállapították, hogy a megválasztott tanácsosokban nincs kezdeményezőkészség, a tagszervezetek nem eléggé aktívak, néhány önkéntes végzi csak a munkát. Bordos Mária, a brassói Tulipán vezetője beszámolójából kiderült, hogy veszteséggel vette át az üzletet és nyereséggel zárta, a bevételből segítette az RMDSZ-t. A megyei RMDSZ-nek nem jó a viszonya a Brassói Lapokkal, a hetilap kevés RMDSZ-hírt közöl. Ezért indították el az Értesítőt, az meg sok pénzt emészt fel.Gellérd Lajos, a Brassói Lapok főszerkesztője szerint az RMDSZ néha ellenük dolgozik. Reif István tanár /aki rövid ideig az RMDSZ Brassó-megyei szenátora volt/ szerint a megyei RMDSZ a munkát elhanyagolta, nem voltak rendszeres ülések. Mina László megyei elnököt végül újraválasztották. Mina elmondta, hogy két éve készül visszavonulni egészségi állapota miatt, de nincs aki átvegye munkáját. /Demeter J. Ildikó: Nincs aki átvegye a stafétabotot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Catherine Lalumiére, az ET főtitkára Brassóba látogatott és hangsúlyozta, hogy Brassó megye kisebbségeinek helyzetéről kíván tájékozódni. Madaras Lázár képviselő kifejtette, a megye kisebbségeinek helyzete ellentmondásosan alakult. Vannak előrelépések, de visszalépések is. Pozitívum, hogy magyar iskolát sikerült szervezni, hogy a helyi rádió és tévé magyar nyelvű műsort is sugároz. Viszont minden területen csökkent a kinevezett magyar vezetők száma, ugyancsak csökkent a szakképzett magyar tanárok létszáma, a brassói Áprily Lajos Gimnáziumot épületét három év elteltével még mindig nem birtokolja teljes egészében. A Nagy-Románia Párt még a meglevő kisszámú magyar vezetőt is el akarja távolítani. A román hatalom visszautasítja az RMDSZ-szel való közvetlen tárgyalást, ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes nyomása érvényesül. /Előrelépés és visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Catherine Lalumiére, az ET főtitkára aug. 28-án Székelyföldre látogatott romániai látogatásának befejezéseképpen. Sepsiszentgyörgyön találkozott a prefektúra képviselőivel /ezen a megbeszélésen csak a helyi románok voltak jelen/, Albert Álmos polgármester pedig francia nyelvű levelet nyújtott át neki, melyben a hatalom kisebbségpolitikájának kettősségére hívta fel a figyelmet. Orbán Árpád megyei tanácselnök az itteni lakosság gondjairól szólt. /Flóra Gábor: Képmutatás nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Kedvező változásokat tapasztalt Romániában, jelentette ki Lalumiére a repülőtéren. /Új Magyarország, aug. 30./

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatás-és ifjúságügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy Bihar megyében 4, Szatmár, Kolozs és Brassó megyékben 1-1 magyar tanfelügyelőt leváltottak. Nagyváradon, Székelyhídon és máshol is magyar iskolaigazgatókat váltottak le. A leváltások adatait összegyűjtik, hogy nemzetközi fórumokon bemutathassák a helyezet. - Sokan nem tudnak arról, hogy vannak főiskolai anyanyelvi képzési lehetőségek /nagyváradi Sulyok István Főiskola, Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, Pro Agricultura Hargitae Alapítvány távoktatási formája./, de arról sem, hogy van Örökségápolás Tanulmányi Alap, a Miskolczi Dezső Alapítvány, a Pro Universitate Alapítvány, a Talentum Alapítvány, továbbá a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Utóbbinak célja az erdélyi magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, tantervek kidolgozása, tankönyvek írása. A nagyfokú tanárhiányt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány távoktatással próbálja enyhíteni. /(simon): Nem kell aggódnunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Bihar megyében összesen négy magyar tanfelügyelő volt, mindnyájukat leváltották. A megy magyar lakosságának aránya 37,5 százalék. /Sorbán Attila: Puskaporos tanévkezdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

Brassó megyében 3400 gyermek tanul magyar nyelven az 1993/94-es tanévben. A brassói Áprily Lajos Középiskola IX. osztályába a meghirdetett 180 helyre 135-en iratkoztak be. A szecselevárosi Zajzoni Rab István Középiskolában 165 tanuló kezdte meg az új tanévet. E két középiskola mellett idén először indul Kőhalomban magyar XII. osztály. A megye 12 községében nyolc osztállyal, 8 helységben négy osztállyal működik magyar tagozat. A megye magyar iskoláiban a tankönyvszükséglet 60 százaléka biztosított. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola új igazgatója elmondta, hogy legnagyobb gondjuk a tanteremhiány. Szükség lenne kollégiumra is. Még mindig nem költöztek el a romám osztályok a magyar középiskolából, tette hozzá. Magyarországi alapítványok biztosították az Áprily Lajos Középiskola felszerelését. /Váradi Mária: Félmegoldások Brassóban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

Az 1992-es népszámlálás Brassó megyében több olyan településen jelzett magyar közösségeket, ahol az előző népszámlálás szerint nem éltek magyarok. Ezért elhatározták, hogy minden helységben alakítanak RMDSZ-szervezetet. /Nem is olyan szórvány a szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A kisebbségek hídszerepe címmel nemzetközi szimpóziumot tartottak Brassó Pojánán. Petrusán György, a magyarországi Románok Demokrata Szövetségének elnöke fejtette ki, hogy Magyarország nem jelent veszélyt, nem akar határmódosítást. A nemzetállam fogalma túlhaladott. A dán vendégek a dániai németek és a németországi dánok rendezett helyzetére hívták fel a figyelmet. A kétnapos konferencia hasznos volt. Az értekezleten megjelentek többek között Antal István és Madaras Lázár RMDSZ-képviselők, Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Dobolyi István, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. /Kiss Éve Mária: A kisebbség ? érték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Ősz Erős Péter gyermekkorára emlékezett, amikor csángó fiatalként magyarul tanulhatott, bekerült a kézdivásárhelyi pedagógiai tanítóképzőbe. Iskolatársai először kinevették a számukra ismeretlen nyelvjárás miatt. Jó tanáraira ma is szeretettel gondol vissza. /Ősz Erős Péter: Jó szándék és törvénytisztelet. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 3./"

Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

"Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

Új vicclap jelent meg, a Szatír /Csíkszereda/, főszerkesztője, Brassói Murgu Pál bejelentette, hogy a Tromf hetilap nyomába akarnak lépni. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

"Bíró Béla "Én, az erdélyi magyarság" című cikkében kirohan Borbély Imre ellen, mert Markó Bélához írt nyílt leveléből kiderül, hogy vannak "jó" és "rossz" magyarok. Bíró Béla szerint ebből következik, hogy aki nem ért egyet Borbély Imrével, az nem is lehet magyar. Ezt a gondolkodásmódot a "20. században már kétszer feltalálták, sőt, ki is próbálták rajtunk mások." /Brassói Lapok, máj. 19./"

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőnek mintegy hatszáz diákja van, közülük 199-en végeznek idén, ismertette helyzetüket Tótharsányi Sándor igazgató. Nagy a pedagógushiány. Egyedül Hargita megyében 300 szakképzett tanárra, óvónőre lenne szükség. /Brassói Lapok, máj. 19./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 3-án az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett, Kolozsvár után az erdélyi szórványtelepüléseket keresi fel, Torockóra, Nagyenyedre, Gyulafehérvárra látogat, Brassó és Kolozs megye vezetőivel is fog tárgyalni, majd Székelyföldre vezet útja, amely jún. 8-án ér véget. Jún. 4-én a bukaresti televízió közvetítette azt az eszmecserét, amely Tabajdi Csaba és Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus között folyt Kolozsváron. Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy az autonómiának démoni jelentést tulajdonítanak. Nem hiszi, hogy a Bolyai Egyetem és a kolozsvári magyar főkonzulátus veszélyeztetné az államot. Grigore Zanc szerint az elszigetelődés gyanakvást keltene. Az államtitkár az RMDSZ vezetőivel folytatott beszélgetéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok nem panaszkodnak, hanem cselekszenek, vállalkozni akarnak. Konkrét példákkal is megismerkedhetett, hogy a magyar vállalkozókat megkülönbözetéssel sújtották. /Új Magyarország, jún. 6./