Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. június 8.
Tabajdi Csaba államtitkár nyilatkozott a szórványban /Hunyad, Fehér és Brassó megye/ tett látogatása tapasztalatairól. A szórványban élők nem vártak segítségre, maguk szerveztek kollégiumot és iskolabuszt. Az egyházaknak kulcsszerepe van a kisebbségben élők nemzeti önazonosságának megszervezésében. Meghatározó az ET Románia felvételekor tett ajánlásainak teljesítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. június 13.
A Felfalusi Kovács Antal Alapítványnak sokat köszönhetnek Brassó iskolái. Az Illyés Alapítvány támogatásával két számítógépet és másológépet szereztek be, az Áprily Lajos Gimnázium hétezer kötetes könyvtárának felállításában is volt részük. Brassó megyében a nyolcadik osztályt végzett magyar tanulók 54 százaléka elvész, mert bentlakás hiányában nem tudja anyanyelvén folytatni tanulmányait. Az Áprily Gimnázium vonáskörzetében tíz város és tizenhárom magyarlakta település van. Egy szakkollégium megoldaná a gondokat. A katolikus egyház telket ajánlott fel a kollégium részére, megindult a gyűjtés, hogy megkezdődhessen az építkezés. /Gát a beolvadás útjában. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 13./
1995. június 14.
Brassó megyében nincs magyar nyelvű utca- és helységnévtábla még ott sem, ahol a lakosság 95 százaléka magyar. Nincs a megyei tanácsban magyar nemzetiségű alelnök, lassan már a középszintű vezetőségben sem található magyar. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes lemondásra kényszerült, leváltották Aranyosi Istvánt, az egyetlen magyar szakfelügyelőt, aki pert indított a törvénytelen leváltás ellen. Az utóbbi két tanévben három magyar szakközépiskolai osztályt szüntettek meg. Az Áprily Lajos Középiskola hiába kéri vissza a teljes épületet, a román osztályokat nem költöztetik el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./
1995. július 29-30.
Vécsei Károly több folytatásban közölte adatgazdag írását. A 4. folytatásban két táblázatot közöl, az egyik az erdélyi román, a másik az erdélyi magyar anyanyelvűek lélekszámát mutatta be 1910-ben és 1992-ben, megyénként, szerepeltetve a két időszak közötti változás százalékát. A magyar anyanyelvűek száma 1910-ben 1 662 834 volt, 1992-ben 1 619 735 fő, Kovászna, Maros, Hargita és Brassó megyében mutatkozik növekedés, a többi megyében csökkent a magyarok lélekszáma. A román anyanyelvűek száma ugyanezen időszak alatt Erdélyben megkétszereződött /1910: 2 823 494, 1992: 5 814 425/, ezen belül Brassóban négyszeresére nőtt a lélekszámuk. Kolozs megyében 1910-ben 230 662 román élt, 1992-ben 582 831. Maros megye 1910-ben magyar többségű volt /189 618 magyar és 151 327 román/, 1992-ben már román többségű /255 597 román és 331 160 magyar/. /Vécsei Károly: Az erdélyi román és magyar lakosság tényleges és természetes szaporulatának dinamikája az elmúlt századok során. /4./. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én felavatták a Barcasági Csángó Alapítvány segítségével kialakított négyfalusi /szecselevárosi/ új bentlakást. A kollégium avatásán megjelentek az egyházak képviselői, Mina László az RMDSZ Brassó megyei szervezete nevében, az alapítvány első elnöke, Simon András mondott beszédet. A kollégium segítségével a tanulók ingázás nélkül végezhetik tanulmányaikat a Zajzoni Rab István Líceumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 26.
Debreczi Árpád és Murvai László - az előző évekhez hasonlóan -most is közreadták a statisztikai összeállítást az elmúlt /1994/95-ös/ tanévről. Az országban 2454 óvodában és iskolában folyt magyar nyelvű oktatás, ennek 53,2 %-a /1307/ önálló magyar nyelvű intézet, 46,7 %-a pedig tagozat. Két megyében, Hargita és Kovászna megyében az önálló magyar iskolák száma meghaladja az 50 %-ot, viszont Kolozs megyében csak a 25 %-ot éri el, Brassó megyében mindössze két önálló magyar iskola van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
1996. január 18.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 16-án Brassóba látogatott, majd Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol a megyei prefektus az RMDSZ-t támadta, miközben a kisebbségek példa nélküli jogait emlegette, ezután Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök arról tájékoztatta a vendéget, hogy az oktatási törvény az anyanyelv elsorvasztását szolgálja és diszkriminatív. A főbiztos tárgyalt a megye RMDSZ-vezetőivel. A megbeszélésen jelen voltak az RMDSZ Brassó megyei vezetői is, akikkel a főbiztos Brassóban külön nem találkozott. A Brassó megyeiek szóvá tették a brassói Áprily Líceum ügyét is. Jan. 17-én Stoel a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolát kereste fel, Kézdivásárhelyen pedig a Gábor Áron Szakközépiskolát és a Nagy Mózes Líceumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1996. február 27.
"Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1996. május 4.
"Az április 26-28. között Bukarestben lezajlott Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumának munkálatain az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában nevű munkacsoportjában Mátis Jenő "A magyar kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében" címmel tartott előadást. Rámutatott a romániai magyar közösséget érintő gazdasági diszkrimináció konkrét megnyilatkozási formáira, nevezetesen arra, hogy az ÁVA (FPS) által a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között az egyes megyék összlakosságában betöltött számarányukhoz viszonyítva sokkal kevesebb magyar nemzetiségű van. A Hargita megyei 85%-os magyar lakossághoz viszonyítva mindössze 44%, Kovászna 76%-os magyar lakosságához viszonyítva 41%, Maros megye 43%-os magyar lakosságához képest csupán 3% (!), Kolozs megyében a 20%-os részarányhoz viszonyítva mindössze 2%-os a képviselet, Brassó megyében a 12%-hoz viszonyítva csak 1%, és Biharban is csak 8%-os a képviselet a 28%-os magyar lakossághoz képest. /Aránytalan a kisebbség részvétele a gazdasági egységek vezetésében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ "
1996. május 17.
Máj. 11-re virradóan ismeretlenek meggyalázták a Brassótól néhány kilométerre, a Brassó-Predeal országút mentén felállított emlékművet, amelyet az 1848-ban a Tömösi-szoros védelmében elesett hősök tiszteletére emeltek. Az emlékműhöz minden évben zarándoklatot szerveztek. Ismeretlenek letörtek egy darabot a hősök neveit őrző emlékműből, a táblát bemázolták, az emlékmű körüli földemelvényt letaposták Ezelőtt négy évvel hasonlóan megrongálták az emlékművet, akkor az RMDSZ ezt nem tette szóvá, a lakosság közadakozásból felújította az emlékművet, most viszont az RMDSZ Brassó megyei szervezete feljelentést tett, tiltakozva az emlékmű meggyalázása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
1996. május 21.
1992-höz viszonyítva idén 30 százalékkal nőtt Brassó megyében az RMDSZ-tagok száma, jelentette be Török Ernő megyei ügyvezető elnök az RMDSZ sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ Brassó megye 25 helységében állított jelölteket, 14 esetben teljes tanácsosi listát terjesztett elő, magyar polgármester-jelölt 9 helyen indul. Brassó városban Mina László az RMDSZ polgármester-jelöltje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1996. június 10.
Brassó megyében csak két helyen győzött az RMDSZ: Apácán Varga Mihály, Rákoson Gáspár Tamás lett a polgármester. A Szociáldemokrata Unió képviseletében magyar polgármestere lett Ürmösnek: Gáspár Julianna. Brassóban Mina Lászlóra 9370-en szavaztak, ezzel a jelöltek közül a hatodik lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1996. június 22-23.
Jún. 20-án Bukarestbe érkezett Lakos László földművelésügyi miniszter, eleget téve román kollégája, Valeriu Tabara meghívásának. Jún. 21-én a két miniszter tárgyalt, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar vendéget. Lakos László jún. 22-én és 23-án Brassó, Kovászna és Maros megyében felkeres mezőgazdasági intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1996. augusztus 30.
"Bíró Béla cikkében szembeszáll az alapszerződés szövegével: Az 1201-eshez fűzött román-magyar "lehetőséget teremt annak szellemének meghamisítására." "A lábjegyzet logikailag is fonák. Azt megjegyezni, hogy valamiről nincs szó egy szövegben" értelmetlenség. /Bíró Béla. Maratoni rögtönzés. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 30./ "
1996. szeptember 28.
Szept. 29-én országos csángótalálkozót rendeznek Gyimesközéplokon. Nagy Imre polgármester elmondta, hogy előzőleg tatarozták a községközponthoz tartozó hidegségi, borosi és bükkhavasi iskolákat. A csángótalálkozót 1969 óta minden évben megrendezik. Három műkedvelő csoportot várnak a moldvai csángó falvakból, a Brassó megyei tatrangiakat is meghívták. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
1996. szeptember folyamán
"Romániában 1945-ben egyes csoportok a hegyekbe menekülve kezdték meg a kommunista hatalom elleni fegyveres ellenállást. Róluk alig esik szó, össze kellene gyűjteni a tevékenységükről szóló adatokat. 1946 és 1949 között a Fekete zekések nevű csoport a Kelemen-havasokban tevékenykedett. Cenusa Ovidiu százados volt a parancsnokuk. Magyarok is harcoltak közöttük, mint a Grigorescu-csoportból Csengeri Jenő, akit a Maros menti Ratosnyán lőttek agyon, Tivadar László ügyvéd, akit a máramarosi hegyekben végeztek ki, Bereczky Árpád, akit 1950-ben fogtak el és 15 évi kényszermunkára ítéltek. 1947-ben, a király lemondatása után újabb menekülők csatlakoztak a fegyveres ellenállókhoz. A helyi lakosság egy része is bekapcsolódott a rendszerellenes csoportokba, egyrészt a partizánok ellátása, másrészt közvetlenül a fegyveresek soraiba. A Velgyásza lábánál levő Havasrekettye bírója, Susman a fiával vezetett egy ellenálló csoportot. Éveken át működtek, amikor azután felfedezték rejtekhelyüket, Susmanék öngyilkosok lettek. Susmanékon kívül az Erdélyi Szigethegységben két csoport működött. Kisbánya környékén tevékenykedett a Diamandi repülőszázados által vezetett, amelyiket 1949. szept. 12-13-án számoltak fel, és az Öreghavas-Bisztra-Nagykupsa környékén a Dabija őrnagy által vezetett csapat. Utóbbiak közül legtöbben a szekusokkal vívott tűzharcban vesztették életüket. Holttestüket benzinnel lelocsolták és elégették, hogy nyomuk se maradjon. A bánsági hegyekben Blidaru csapata harcolt éveken át, az ötvenes évek elejéig. Blidaruval 1953-ban, a szamosújvári börtönben ismerkedett meg az ellenállókról tudósító Asztalos Lajos. Az egyik legnagyobb szervezet a Mihály király partizánjai, titkos hadsereg nevű volt, melynek kolozsvári egyetemisták, Fehér és Brassó megyeiek is tagjai voltak. Középiskolás diákok hozták létre Kolozsváron az IKESZ-t /Illegális Kommunistaellenes Szervezet/. Harmincöt tagja volt, köztük Asztalos Lajos. Magyar és román nyelvű röpcéduláikat kétezer példányban terjesztették a városban. Letartóztatták, másfél és nyolc év közötti fegyházra ítélték őket. 1957-58-ban a Fogarasi havasokban még folyt az ellenállás, ezt jelezte az akkor folyó partizánvadászat. Ezekről az eseményekről össze kellene gyűjteni az anyagot, amíg még nem késő. /Aszatalos Lajos (Kolozsvár): Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. = Kapu, 9. sz., szept./ Hollai Hehs Ottó /München/ hozzászólt Asztalos írásához. szintén sürgetve mindennek összegyűjtését. "Magyarországon, de Romániában sem foglalkoznak az ÁVH, vagy a Securitate viselt dolgaival. A titkos aktákhoz nem lehet hozzájutni, a periratok megsemmisítve vagy elzárva, a gonosztevők, a szörnyűségek eltussolva, a bűnösök pedig jól fizetett állásokban, vagy magánvállalkozások révén ?élvezhetik? az új rendszert, a ?demokráciát?. /Kapu, 9. sz., szept. /"
1996. október 1.
Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
1996. október 3.
Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje folytatta választási körútját, okt. 3-án Brassó megyében a megye tisztviselőivel találkozott, délután Hosszúfalu /Szecseleváros/ lakóival találkozott, okt. 4-én Segesváron és Fehéregyházán találkozott a választókkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./
1996. november 1.
"Okt. 25-én Budapesten megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ háromnapos tisztújító közgyűlése. Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében feltette a kérdést: "Mihez igazodik az a nemzetstratégiai törekvés, amelynek váratlan fordulataiban a határon túli magyarság számára elfogadhatatlan alapszerződések születtek. Olyan kompromisszumok, amelyekben elemi nemzetiségi jogokat tagadó kormányok dicsőültek meg, és mondhatják el maguktól: etnicista, nemzetállami koncepciójukból jottányit sem kellett feladniuk." Sütő András az MVSZ legdrámaibb feladatának a határon túli magyarság "létveszélyének" elhárítását tartotta. Sütő András bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezet sok mindentől megfeledkezik, ez pedig annak a veszélyét hordozza magában, hogy a nemzet nem érti meg jelenét, később pedig majd elveszti múltját. Magyarországon ma zűrzavar van, széthúzás, korrupciós botrányok látnak napvilágot, kulturált hazaárulás folyik. Annak érdekében, hogy vége legyen ennek a mélypontnak, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a politikai hatalom részese.- Csoóri Sándor az alapszerződésekről megállapította, hogy tartós békét csak egyenlő felek köthetnek. Az ülés szünetében Tabajdi Csaba politikai államtitkárnak a Magyar Hírlap okt. 25-i számában megjelent nyilatkozatára reagálva félreértésnek tartotta, hogy a MVSZ meg akarja osztani az RMDSZ-t. Tabajdi Csaba azon állítására, miszerint az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti soraiba, Csoóri Sándor kijelentette: az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne, és kifejtené, mire gondol. - Az MVSZ erdélyi küldöttei nyilatkozatot adtak ki, reagálva Tabajdi Csaba említett interjújára: ebben "olyan megtévesztő kijelentéseket tett, melyek minden alapot nélkül megkísérlik szembeállítani egymással" az MVSZ-t és az RMDSZ-t, ezt visszautasítják. Állításuk alátámasztását szolgálja az, hogy szinte valamennyien egyszerre tagjai az RMDSZ-nek és az MVSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Alapszabályba foglalták, hogy "az MVSZ legfőbb feladata a magyar nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján". Lényeges két új testület, a Világszövetség Védnökeinek Tanácsa és a Stratégiai Bizottság létrehozása. Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Teller Edét jelölték a Tanácsba, olvasható Gáspár Sándor beszámolójában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./ "
1996. november 8.
A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./
1996. november 8.
Brassó megyében 81,26 %-os volt a részvétel, a Demokratikus Konvenció lett az első a képviselői /34,57 %/ és a szenátori listán /39,34 %/. Az RMDSZ képviselőire 28 331-en /7,76 %/, szenátoraira 31 300-an /8,52 %/ adták le szavazatukat. /B. Tomos Hajnal: Tarolt a Konvenció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1996. november 20.
"A választások két fordulója között sajtótájékoztatót tartott Brassóban Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. Bemutatott egy kézzel írt szöveget, amelyet Brassóban több ember postaládájába dobtak. A cédula figyelmezteti az ortodox híveket: ne higgyenek a két zsidónak, P. Romannak és E. Constantinescunak, akik Tőkés Lászlóval, a "magyar sátánnal" szövetkezve félre akarják tenni Teoctist pátriárkát, hogy helyébe a temesvári monarchista vasgárdistát, N. Corneanut ültessék. Mindettől csak Ion Iliescu mentheti meg a népet. - Másik fajta diverziót a tanfelügyelőség követte el brassói magyarsággal szemben. Nedeczky László, az RMPSZ országos alelnöke tiltakozott azon intézkedés ellen, amely a magyar Waldorf-óvoda tanév közbeni kilakoltatását rendelte el a német óvoda épületéből. Azzal indokolták, hogy a Waldorf módszert alkalmazó óvodában spiritizmus /!/ folyik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
1996. december 9.
"A kisebbségvédelmi minisztérium bársonyszéke - megítélésem szerint . szimbólum, amit meg kell becsülni, nem azért, mert Tokay György ül benne, hanem mert ezt az RMDSZ, a hazai magyar nemzeti közösség küzdötte ki magának. - nyilatkozta Tokay György. Az lapoknál kell kezdeni, "meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára". Megfelelő kisebbségvédelmi törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását kell ellenőrizni. Nem kirakatintézményre gondol, szögezte le. A cigányság kérdésének rendezése a minisztérium egyik legnehezebb feladata lesz, mert a cigányok integrációja Románia egyik legfontosabb érdeke. /Béres Katalin: Beszélgetés Tokay Györggyel, a bársonyszék várományosával. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 9./ "
1996. december 14.
Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Brassó megyei szervezete dec. 14-én. Nedeczky Lászlót választották meg a megyei szervezet elnökének, Brassó város RMDSZ-elnöke Benedek Imre lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./
1997. január 8.
"B. Kovács András a Brassó megyei román lapokat olvasva felfigyelt arra, hogy a lapokban közölt bűncselekmények tettesei sorra Székely, Tóth, Kelemen nevet viselnek, a címekben a kisebbségiek szerepelnek, amennyiben viszont a tettes nem kisebbségi, akkor a neve nem kerül a vastagon szedett címbe. Mindez azt sugallja, hogy elsősorban a kisebbségi hajlamos a bűnözésre. Nem egy kegyetlen nemzeti előítéletről van szó, teszi fel a kérdést B. Kovács András, egy egész népcsoportnak a nyilvánosság előtt történő megbélyegzéséről? /B. Kovács András: Ki a bűnöző? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./"
1997. január 10.
"Rohamosan emelkedik Romániában a tébécés megbetegedések száma. Az orvosok és a szociológusok a romló szociális helyzetnek tulajdonítják a kór terjedését. Ceausescu idejében eldöntötték, hogy ez a kór nem létezik, ezért megszüntették a szakrendelők és kórházak nagy részét. 1989 után nem szenteltek kellő figyelmet a tuberkolózisnak. A kórházak és a rendelők elavult felszereléssel és kevés műszerrel működnek. Külföldi segélyek javítottak valamit a helyzeten. Bihar és Szilágy megyét egyetlen gyermek-tüdőgyógyászati kórház látja el, a nagyváradi. Az épületben hideg van, a fűtést a német segélyszolgálattól kapott elektromos hősugárzókkal oldják meg, de ezek karácsonykor tönkrementek és nem volt, aki megjavítsa őket. A konyhát a németek szerelték fel, gyógyszert is hoznak, mert az sincs elegendő. /Simon Judit: Támad a tébécé. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./"
1997. január 10.
"Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./"
1997. január 17-23.
"Miron Cozma bányászvezér letartóztatása és törvény elé állítása szinte felmérhetetlen horderejű fejleménye a román demokráciának. - írta Bíró Béla. Cozma mögött nemcsak a bányászok állnak, hanem a Ceausescu-féle nomenklatúrából toborzódott nemzeti újgazdagok népes tábora és a különböző maffiák legális vámszedőinek légiói is. Ezekkel az emberekkel ujjat húzni életveszélyes vállalkozás, ezért is fordult Emil Constantinescu elnök a fiatal jogásznemzedékhez. /Bíró Béla. A nagy kísérlet. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 17-23./"
1997. március 28.
"A Romániai Magyar Szó Markó Béla és Tőkés László véleményét ismertette a két politikus közötti nézeteltérésekről. A tiszteletbeli elnök elmondta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy őt el akarják szigetelni a szövetségben, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Adrian Severin külügyminiszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy Tőkés László egy lapra tartozik Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral, az ilyeneket el kell szigetelni. Tőkés László úgy értékeli, hogy a magyar és a román kormánnyal összhangban el akarják távolítani őt az RMDSZ-ből. "Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSZ politikai rangra kezd emelkedni" ? jelentette ki Tőkés László, majd később hozzátette, hogy a szövetségből kiszorulófélben van az autonómia gondolata. Markó Béla szerint a tiszteletbeli elnök az elmúlt időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSZ többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy adott esetben véleménye kisebbségben maradt. a szövetség elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből, hogy a szélre sodródik. Markó Béla úgy értékeli, hogy bárkiről is legyen szó a közösségi döntéseket el kell fogadni, és azt kell a továbbiakban képviselni. Károsnak tartja, ha a nézetek ütköztetése a közvélemény előtt folyik, különösen akkor, ha személyi síkra terelődik. Hangsúlyozta, hogy nem nehezményezi az elvi vitát. Úgy vélte, hogy ebben az esetben azonban egy bizonyos állásfoglalásról van szó, melynek már az első mondata erkölcsi síkra terelődik, "becsületsértésről, valótlan állításról van szó, azokhoz mérhető minősítésekről". Megjegyezte, hogy az ilyen vitát már nem lehet elvi jellegű vitának tekinteni. Markó Béla szerint sokan úgy vélik, hogy az RMDSZ ölébe hullott minden és ezért túl olcsónak tartják a koalícióban való részvételt. Ezzel szemben elmondta, hogy a kompromisszum kialakítása nehezen ment. /"Kiszorítósdi" ? RMDSZ-módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., szerkesztett, rövidített változat: Brassói Lapok, márc. 28./"