Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. szeptember 15.
"Brassóban több mint hétszáz magyar gyermek újra az Áprily Lajos Középiskolában kezdheti a tanévet. A helyzet változatlan: az Áprilyban marad a román iskola is, újabb ígéretek szerint csak december 15-ig. Petki Pál, a középiskola igazgatója kompromisszumnak nevezi ezt a megoldást. A román iskola új épülete készül, jelenleg a tetőzetén dolgoznak. Nem férnek be optimálisan az A épületbe, két váltásban kell tanítaniuk. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke szerint az iskolahelyzet megoldása mind a helyi, mind az országos RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közötti protokollumnak köszönhető. A mostani megoldás szerinte nem kompromisszum, hanem egyezség. /Tóásó Áron Zoltán: Megalkuvás? Kompromisszum? Egyezség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"
2003. szeptember 20.
"Rendőrök közreműködésével állították le szept. 19-én a Dallas című játékfilm alsórákosi forgatási munkálatait, miután Adrian Nastase miniszterelnök "országimázs-rombolással" vádolta meg a produkció vezetőit, s sürgős intézkedést követelt. A környezetszennyezéssel gyanúsított filmesek azt állítják, egyetlen, büntetésről szóló jegyzőkönyvet sem kaptak, a produkciós iroda vezetői ellen azonban ügyészségi vizsgálat indult. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a szeméttelepen élő cigányokról szóló film károsan befolyásolja a Romániáról külföldön kialakított képet. Kántor László, az Új Budapest Filmstúdió vezetője, a Dallas producere kijelentette: "nemzetközi botrány" lesz abból, ha abba kell hagyniuk a forgatást." A producer állítja: utánanéztek, hogy a forgatás helyszíne természetvédelmi terület-e: "a mellettünk levő bazaltbánya valóban az, de a meddőhányó már nem." Az egyik büntető hatóság, a Brassó Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Ioan Alexandru Grigoriu a Krónikának elmondta, három büntetést szabtak ki Alsórákoson: 20 millió lejes bírságot kapott a polgármesteri hivatal, 25 milliót a közbirtokosság, a legnagyobbat, 50 milliót pedig a kolozsvári Cinecorvin Kft.-re szabtak ki. A köztisztasági vállalat megkezdte a díszlet felszámolását, jelentette be Mircea Bucur, a Brassó megyei rendőrség nyomozótisztje. A rendőrség és a brassói ügyészség vizsgálatot indított Kántor László ellen a környezetvédelmi törvények megszegésének gyanújával. Wesserle Tibor, a film gyártásvezetője szerint nem a díszletet számolják fel a köztisztasági vállalat alkalmazottai, hanem azt a hulladékot kezdték elszállítani, amelyet megbízás révén a kőhalmi vállalat vitt ki az alsórákosi helyszínre. A Dallast Pejó Róbert aradi születésű, huzamosabb ideig Németországban alkotó, jelenleg New Yorkban élő rendező viszi filmre. A forgatás augusztus 25-én kezdődött két helyszínen, Sepsiszentgyörgyön és Alsórákoson, s a tervek szerint október 15-én fejeződne be. A gyártó Új Budapest Filmstúdió koprodukciós partnere a német MTM-Medien und Television GmbH és az osztrák Allegro Film, valamint a romániai CineCorvin mint alvállalkozó. /Lepedus Péter: Leállították a Dallas alsórákosi forgatását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"
2003. október 11.
"A romániai magyarság 1944. évi internálásának gyökerei 1943 nyaráig nyúlnak vissza. Sztálin ugyanis így fogalmazott a Nagy-Britannia kormányához írt levelében 1943. június 7-én: ,,A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott (...), a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak, de kisebb-nagyobb mértékben a magyar népnek is viselnie kell." 1943. december 12-18-án a szovjet-csehszlovák szerződés, valamint a Németországgal és magyarokkal szembeni háború utáni álláspont kialakítása tárgyában Moszkvában Sztálinnal és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov külügyi népbiztossal, a későbbi szovjet külügyminiszterrel tárgyalt Eduard Benes száműzetésben levő csehszlovák elnök. Molotov kijelentette: ,,A magyarokat meg kell büntetni." (...) A Benes kezdeményezésére létrejött tárgyalások végkövetkeztetéseit 1943. december 18-án jegyzőkönyvben rögzítették a Kremlben. Úgy vélték: ,,(...) Mindkét fél elismeri, hogy Magyarország nagy felelősséggel tartozik a háborúért (...)", miközben Romániára vonatkozóan azt rögzítették a dokumentumban, hogy ,,(...) a román népet, ellentétben a rendszerrel, amely őt a háborúba bevitte, nem terheli közvetlen felelősség a háborúért". Ugyanakkor 1943-ban Románia még két hadsereggel harcolt szovjet területen a Vörös Hadsereg ellen, viszont Magyarországnak csak megszálló hadosztályai voltak szovjet területen. Ugyanezt a magyarellenes álláspontot fogalmazta meg később, 1944 őszén Romániában a Iuliu Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt, valamint a Nemzeti Liberális Párt is. Sajtójukban azt terjesztették, hogy a magyarság kollektíven bűnös, úgy kell elbánni vele, mint bűnös néppel. 1944. augusztus 23-án délután I. Mihály román király elrendelte Ion Antonescu marsallnak és minisztereinek a letartóztatását, 24-re virradó éjszaka pedig megalakult Constantin Sanatescu tábornok első kormánya. A belügyminisztérium augusztus 25-én elrendelte, hogy még aznap tartóztassák le a Német Nemzetiségi Csoport valamennyi vezetőjét, a szász és sváb lakosság ellenállásának megszervezőit, valamint a magyar kisebbség vezetőit; augusztus 27-én pedig a csendőrség főfelügyelősége újabb internálások végrehajtására adott utasítást. 1944. szeptember 12-én a szövetséges erők képviseletében a Szovjetunió, illetve Románia kormányai megkötötték a fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti egyezmény aláírását követő első intézkedés az volt, hogy szeptember 15-én a csendőrség főfelügyelősége elrendelte minden magyar és német alattvaló családjával együtt történő internálását a Tg. Jiu-i táborba; a parancs azonban a zsidókra nem vonatkozott. Az észak-erdélyi magyar állampolgárságú, magyar útlevéllel rendelkező magyarokat internálták, az azonos állampolgárságú státusban levő észak-erdélyi román nemzetiségűeket nem. Amikor 1944. november 6-án a lágerek létrehozásáról szóló minisztertanácsi határozat megszületett, például Tg. Jiuban már 4650 internáltat tartottak fogva, a Brassótól nem messze levő barcaföldvári 2-es számú fogolytábor, a hetek múlva haláltáborként elhíresült láger is javában üzemelt. Arad megyében Aradon, Borossebesen, Pankotán, Doroszlófalván és Nagyhalmágyon; Brassó megyében Brassóban, Barcaszentpéteren és Földváron; Bihar megyében Nagyváradon, Belényesen és Kőröstárkányban, továbbá Zsombolyán, Tg. Jiuban, Slobozia Vechen, Ciurelen, Felső-, illetve Alsótömösön, Lugoson, Pitesti-en, Vulkánban, Caracalban stb. hoztak létre, illetve működtetnek tovább internálóközpontokat úgy, hogy gyakorlatilag minden megyében létezett legalább egy, országszerte összesen 36 láger. A Földváron fogva tartottak számáról eltérő adatok léteznek. Niculae Spiroiu volt honvédelmi miniszter közlése szerint a lágerben felületes volt a foglyok nyilvántartása. 1944 októbere és 1945 júliusa között 298 fogoly halt meg a táborban pusztító kiütéses tífuszjárvány idején. A földvári fogolylétszám ennél valószínűleg nagyobb volt, hiszen a lágerből szabadultak között van, aki 8000 fogolyról tesz említést, a korabeli sajtó pedig a földvári haláltáborban sínylődő ,,hatezer magyar hadifogoly és internált" szörnyű sorsát teszi szóvá. A Dolgozók Szava /Sepsiszentgyörgy/ című hetilap egy kiszabadult fogoly vallomásai alapján arról számol be, hogy Földváron 2500-3000 magyar, német, román, szerb és zsidó sínylődik ártatlanul. Elmondása szerint 15 éves gyermekektől aggokig, minden korosztályból vannak foglyok a lágerben. Az összeszedett és előbb a sepsiszentgyörgyi börtönbe zárt székelyek közül ,,sokan úgy szabadultak meg, hogy átállottak románnak. Szabad börzéje működött az átállásnak, s akadtak tényleg olyanok, akik ilyen áron megszabadultak az elhurcolástól. Nagy üzletet bonyolított le Stefanescu nyug.(almazott) járásbíró is, aki kaján örömmel számolgatta az utolsó napok egyikén a Balog-ház kapuja alatt az ilyen módon harácsolt százpengősök tömkelegét, ami mind a szerencsétlen elhurcoltak családtagjainak szája elől elvont pénzecskékből tevődött össze." A fogoly elmondása szerint, mielőtt a lágerbe bevitték, hat könyvbe is bevezették az érkezők adatait, az ő odaérkezésekor pedig a valamikori gyárépület, az iskola, valamint a földbe vájt nyolc lyukban akkor már 2500-3000 fogoly szorongott. Magyarország legtávolabbi vidékeiről állandóan érkeztek az újabb és újabb foglyok, emiatt a földvári tábor annyira túlzsúfolt lett, hogy az internáltak egy részét átvezényelték a szomszédos Lügetre. A foglyok kicsempészett levelek, pontosabban cédulákra írt üzenetek révén kérnek segítséget a külvilágtól, a környékbeli falvak, elsősorban Hidvég lakossága segít rajtuk lehetőségeihez mérten. /Mindez a szerző most megjelent könyvéből: Székely golgota, Kaláka-könyvek, Sepsiszentgyörgy. /Benkő Levente: A tervszerű merénylet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./"
2003. október 14.
"Két megyei önkormányzat, a Maros és a Kovászna megyei kérte felvételét a Hargita Turisztikai Egyesületbe. A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére létrejött civil szerveződés közgyűlése jóváhagyta a tagfelvételi kérelmet - tájékoztatott Mátéffy Győző, az egyesület ügyvezetője. Az 1997-ben bejegyzett egyesület 2001-től működik teljes gőzzel - mondta Mátéffy Győző. Az egyesület tagjainak száma elérte a 120-at. A tagság önkormányzatokból és idegenforgalmi vállalkozásokból áll. Az ügyvezető elmondta, hogy a közeljövőben a Brassó megyei önkormányzat társulását szeretnék elérni, hisz a négy megye együtt nagy idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. /Sarány István: Hargita Turisztikai Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./"
2003. október 21.
"Elsöprő többségben mondtak igent az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazáson a választók. A szavazati joggal rendelkezők 55,70 százaléka adta le voksát. Az Ókirálysággal szemben az erdélyi megyékben felemásra sikeredett a referendum. Az urnák elé járuló személyek 89,70 százaléka egyetértett a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezettel, az ellenzők száma csupán 8,81 százalékot érte el. A szavazóbiztosok a leadott voksok 1,49 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az erdélyi megyékben a legtöbb szavazó Szatmár megyében (59,82 százalék) járult az urnák elé, legkevesebben Temes és Kovászna megyében adták le voksukat. Kolozs megyében 47,73 százalékos volt a részvételi arány. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szociáldemokrata Párt az Ókirályságban a nagyúr, hiszen a részvételi arány alapján elkészített táblázat első kilenc helyezésén moldvai és havasalföldi megyék találhatók. A sereghajtók szinte kivétel nélkül erdélyi megyék. Temes, Kovászna, Brassó, Kolozs, Hunyad, Fehér megyékben a szavazati joggal rendelkezők fele sem járult az urnák elé, Maros, Bihar, Arad és Beszterce-Naszód megyében csak éppen hogy meghaladták az 50 százalékot. - A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum - vélte Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Hargita megyében a szavazók aránya csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot - emlékeztetett a szövetségi elnök, hozzáfűzve, hogy kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Ion Iliescu államelnök örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott a népszavazás sikeréről a jelenleg ellenzékben lévő két párt vezetője. Teodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Az ellenzék által legvitatottabb kérdés a mozgóurnák indokolatlanul sűrű használata volt. Stefan Mateescu, a Központi Választási Iroda szóvivője közölte, hogy a hét végi népszavazáson nem történt csalás, csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Adrian Nastase miniszterelnök azzal vádolta meg a két demokratikus ellenzéki pártot, hogy arra buzdították az embereket: nemmel voksoljanak az alkotmánymódosításra. /Borbély Tamás: Kínkeservesen elfogadott alkotmánymódosítás. Indokolatlanul gyakran használták a mozgó urnákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"
2003. október 21.
"Okt. 20-án megválasztotta erdővidéki vezetőit a Székely Nemzeti Tanács a baróti református templomban. Az elnök Krizbai Imre református lelkész, alelnökei Demeter József, Nagybacon volt polgármestere, valamint Bán István vállalkozó. Erdővidéken Bodos falu kivételével minden helységben megalakult a helyi Székely Nemzeti Tanács. A Brassó megyei falvak közül Ürmösön a magyarság egy része kitart az RMDSZ mellett, másik részét azonban román pártokba csalogatják át, Apáca pedig csak azután zárkózik fel, ha majd látja, hogy a kezdeményezés megerősödik. Örvendetesnek nevezte viszont, hogy Alsórákos csatlakozott a mozgalomhoz, és hogy Bardoc és Miklósvár fiúszékek immáron az ősök nyomdokain haladva fogalmazhatják meg autonómiaigényeiket. /Benkő Levente: Megválasztották a széki vezetőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./"
2003. november 3.
"Nov. 1-jén együtt Margret Stasius-szal, az Evangélikus Világszövetség projekt-koordinációs és ügyintézési titkárával Mózes Árpád püspök Csíkszereda vendége volt. Látogatásuk során találkoztak a csíkszeredai evangélikus-lutheránus egyházközség tagjaival, majd Papp Előd alpolgármester társaságában megtekintették a készülő evangélikus szórvány (missziói) központ építkezési munkálatait. Ez a részben elkészült központ az Evangélikus Világszövetség mintegy 150 ezer dolláros támogatásával létesül. A csíkszeredai látogatást megelőzően Mózes Árpád püspök, együtt vendégével, felkereste Brassó megyét, ahol Krizbán reformációs ünnepi istentiszteleten hirdetett igét. /Püspöki látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./"
2003. november 3.
"Nov. 2-án ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a haláltábor áldozataira a Brassó megyei Földváron. Megbocsátani kell, feledni viszont nem szabad - fogalmazta meg emlékbeszédében Ungvári Barna András református lelkész abból az alkalomból, hogy hídvégi utódjára, Nagy János lelkészre és gyülekezetére bízta a sírkert és a fogoly-emlékszoba ápolását. Az ökumenikus istentiszteleten Nagy-György Attila brassói római katolikus plébános, Kassay Géza brassói református és Raduch Zsolt brassói magyar evangélikus lelkész hirdetett igét, majd az emlékműnél koszorúkat és virágokat helyeztek el. Bemutatták Benkő Levente Székely Golgota és Papp Annamária Szögesdrót című kötetét, mindkettőről Magyari Lajos, a Háromszék napilap szerkesztője mondott méltatást. A Brassó melletti Földváron 1942-45 között működött fogolytáborban előbb szovjet hadifoglyokat, majd az 1944. aug. 23-i román átállást követően magyar katonákat és többnyire internáltakat tartottak fogva. /Földvár - örökös zarándokhely. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"
2003. december 2.
"Marosvásárhelyen, az unitárius templomban szervezték meg az unitárius kórustalálkozót. dr. Nagy László lelkipásztor a hagyományteremtés szándékával három évvel ezelőtt kezdeményezte e kórustalálkozókat, és ebben lelt támogatókra többek között a Seprődi János Kórusszövetségben, melynek elnöke, Nagy Ferenc elmondta, e szövetség immár 524 magyar kórust jelent a Kárpát- medencében, több mint 5000 taggal. Marosvásárhelyre unitárius egyházközségek dalárdái, vegyes karai, gimnáziumi és ifjúsági kórusok (szám szerint 17) tagjai érkeztek Brassó, Kovászna, Hargita, Kolozs, Fehér, illetve Maros megyéből. A csaknem 600 vendég ellátását az egyház, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Seprődi János Kórusszövetség és mások támogatták. A közel ötszáz lelkes Torockóból érkező, három éve Kerekes Márta által létesített kamarakórus is ott volt a rendezvényen. /Járay Fekete Katalin: Hagyományos unitárius kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"
2003. december 13.
"Dec. 11-én újabb 31 egyházi ingatlan ügyében hozott elvi döntést az Országos Restitúciós Bizottság. A 31 döntésből 23 magyar egyházi ingatlanokra vonatkozik - tájékoztatott Nagy Benedek, a bizottság munkatársa. Sikerült listára tenni a székelyudvarhelyi római katolikus, a jelenlegi Tamási Áron Gimnázium három, valamint a székelykeresztúri unitárius, ma az Orbán Balázs nevét viselő gimnázium két - a régi és az újabb kollégium - épületét is. A jóváhagyott ingatlanok listáján szerepelnek még agyagfalvi, nagygalambfalvi, városfalvi (Hargita megye), nyújtódi, illyefalvi (Háromszék), hétfalusi, apácai (Brassó megye), szerdahelyi és szakadáti (Szeben megye), kolozsvári, nagyváradi, tordai, tasnádi és más helységbeli katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi épületek. Ezzel a visszaítélt egyházi ingatlanok száma kétszázra emelkedett, közülük 130 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. /Folytatódik a restitúció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./"
2003. december 23.
"Emlékmű állítását és a történteket összefoglaló könyv kiadását tervezi a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. A közel tizenötezer tagot tömörítő szervezetbe azok az egykori katonák tartoznak, akiket 1950-1961 között úgynevezett lapátezredekbe kényszerítettek.A szövetség 2000 márciusában alakult Csíkszeredában. A Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számláló szövetséghez Brassó, Kolozs és Bákó megyéből is közel kétszázan csatlakoztak. A kommunista diktatúra idején a rendszer szempontjából megbízhatatlannak tartott családokból származó fiatalokat fegyveres szolgálat helyett bányákban, építkezéseknél és különféle üzemekben dolgoztatták, sokszor embertelen körülmények között. A szolgálati idő az ötvenes évek elején 3, később 2,5, majd 2 esztendő volt. Kárpótlásukról ma törvény rendelkezik. A Csíkszereda főterén felállítandó emlékjelet Nagy Ödön képzőművész tervezte, és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve közelében kapna helyet. Azt tervezik, hogy legkésőbb 2004 júniusában felavatják az emlékművet. A leendő emlékkötetbe is gyűl az anyag, eddig több mint 50 visszaemlékezés és közel 30 dokumentumértékű fénykép került elő. /Benkő Levente: Kőbe és papírra írt múlt. Emlékjelet állít a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"
2004. január 16.
A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2004. január 22.
Hatalmas keresztet készül állítani a Brassó megyei önkormányzat a megyeszékhely közeli Cenk-tetőre. A hegyen 1916-ig egy magyar honfoglaló szobra állt, ezt a beözönlő román seregek felrobbantották. A brassói magyarok köztudatában a Cenk a századelőn felrobbantott honfoglaló magyar harcos szobra által sugallt szellemiséget őrzi mindmáig. Aranyosi István, a brassói kulturális bizottság RMDSZ-es tagja elmondta, szó sincs arról, hogy a kereszt az egykori műemlék helyére épülne, sőt elképzelhető, hogy a későbbiekben a hegyoldalban megtalálható kövekből az egykori szobor 24 méter magas talapzatát is rekonstruálják. A köztudatban Árpád-szoborként élő, de valójában honfoglaló magyart ábrázoló, 10 méter átmérőjű kör alakú oszlopon álló alkotást Jankovics Gyula budapesti művész készítette a millenniumi megemlékezések alkalmából. Bár a szobor az 1913-as robbantást túlélte, még ugyanabban az évben, szilveszter éjjelén egy szélvihar ledöntötte, majd 1916-ban a román katonák újra felrobbantották. A többszöri merénylet után a 3,5 méter magas szoborból mindössze a fej maradt meg, ezt jelenleg az evangélikus egyház parókiáján őrzik. /Dénes Jónás: Stilizált kereszt a cenki honfoglaló helyén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2004. február 14.
Kolozsváron gyűlést tartott február 13-án az RMGE /Romániai Magyar Gazda Egyesület/ országos vezetősége. Tíz erdélyi megyéből (Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Kolozs, Brassó, Hargita és Beszterce-Naszódból) összesen 21 küldött jelent meg. A napirendi pontok között hangsúlyos volt az országos vezetés és a Maros megyei szervezet megromlott viszonyának tisztázása. Vita után sikerült tisztázni a helyzetet. Májusban az EMGE (Erdélyi Magyar Gazda Egyesület) ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. A parlamentben is helyet követel magának a szervezet (egy képviselői és egy szenátor pozíciót), akik a törvényhozás szintjén is védenék a gazdák érdekeit. Szóba került a felnőttképzés is. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök és Bodó Géza alelnök. /Barazsuly Emil: Helyet követel a parlamentben az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2004. március 9.
Életének 78. évében Budapesten elhunyt Fazekas János /Lupény, 1926. febr. 16. – Budapest, 2004. márc. 8./ politikus és történész. Fazekas János 1945 és 1980 között vezető állami és pártfeladatokat látott el előbb Székelyudvarhelyen, majd Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben. A román párt- és állami vezetésben volt KB-titkár, belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, de a nyolcvanas éveket már belső ellenzékben töltötte. „Ténykedésének legjellemzőbb jegye mindvégig a kisebbségi jogvédelem volt” – írta róla Sütő András. Az 1989-es decemberi változások után mint nemzetiségi politikusnak még többször kikérték a véleményét, de magyarságához, s egyúttal szocialista elképzeléseihez is ragaszkodó emberként nem jutott szerephez. Egy ideig az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapártban kereste a helyét, de amikor az 1992-es pártkongresszuson a magyar kisebbség védelmében szólalt fel és kifütyülték, kilépett e szervezetből. /Elhunyt Fazekas János. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Utolsó éveit Budapesten töltötte, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végzett kutatómunkát. Fazekas János szülei szülőfalujában, Magyarandrásfalván nevelkedett. 1943-tól tagja a Kommunista Ifjak Szövetségének és részt vett az antifasiszta mozgalom megszervezésében a Székelyföldön. 1944-ben a Maniu-gárdisták letartóztatták, szabadulása csak a véletlenen múlt. 1945-ben Székelyudvarhelyen volt KISZ-titkár, majd Brassó és Maros tartományi KISZ-titkár lett. 1950–84 között nagynemzetgyűlési képviselő. 1954-től 61-ig a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, 1965–82 között a kormány alelnöke, illetve a minisztertanács alelnöke volt, időközben az élelmiszeripari, illetve a belkereskedelmi tárcát vezette a kormányban. 1989 januárjában Fazekas Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Kisebbség Szövetsége nevében, felsorolva az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, kérve a kisebbségi kérdés nemzetközi szintű rendezését. /Elhunyt Fazekas János. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2004. március 30.
Nem szavaz a székelyföldi autonómia-tervezet ellen az RMDSZ-frakció, véleményüket azonban fenntartják a statútum szakmai hiányosságairól, időszerűtlenségéről – döntötték el márc. 29-én a szövetség képviselői. Kényes helyzetbe került az RMDSZ képviselőházi frakciója a Székelyföld autonómiatervezetének napirendre kerülésével. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-programban tételesen is szerepel a három szintű autonómiára való törekvés, elképzelhetetlen lett volna a tervezet ellen szavazni. A tervezet előterjesztését kifogásolók tábora egyenlő arányban oszlott meg e két opciót támogatók között. Végül azok véleménye kerekedett fölül, akik a tervezet megszavazását javasolták. A vitán az előterjesztők nevében Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, nemzetközi példákra hivatkozva érvelt a tervezet mellett. Az RMDSZ álláspontját Kovács Csaba Brassó megyei képviselő ismertette. Felsorolta az RMDSZ fenntartásait a tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva: elsősorban az Nagy-Románia Párt magatartása miatt úgy döntöttek, kiállnak a kifogásolt statútum mellett. A Nagy-Románia Párt képviselője terroristáknak, bűnözőknek, alkotmánysértőknek, hazaárulóknak titulálva az autonómia híveit. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a frakció "betyárbecsületet" véd azzal, hogy a szakbizottság elutasítása ellen szavaz. /Székely Kriszta: Egységes fellépés az autonómia-tervezet mellett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2004. április 10.
Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2004. április 23.
Több, mint 160 ezer személy vett részt mindeddig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett előválasztásokon. A polgármester- illetve tanácsosjelöltek rangsorolása három formában – elektoros, állóurnás illetve mozgóurnás előválasztás – zajlott. Állóurnás előválasztáson 131 ezer választásra jogosult járult az urnákhoz. A Csíki medencében 58 településen rangsorolták az önkormányzati képviselő jelölteket, és ahol 27 113 személy érvényesítette szavazatát. Bihar megyében, 22 településen 20 722 személy adta le voksát. Háromszéken 20 ezren járultak állóurnához. Maros megyében 15 000 személy vett részt Brassó megyében 30 településén 4525 elektor vett részt a helyi önkormányzati jelöltek rangsorolásában, Szatmár megyében 28 helységben 3000 küldött adta le voksát. /Előválasztások – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2004. május 22.
Máj. 19-én volt a Brassó megyei RMDSZ gazdasági osztálya portáljának a www.gazdasag.ro honlapjának avatása. Az avatót Kovács Attila megyei elnök, Brassó város polgármester-jelöltje nyitotta meg. Sánta Nándor, a Brassó megyei RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke ismertette a portál szerkezetét, célkitűzéseit. A gazdasag.ro célja egy bizonyos vállalkozói közösség érdekeinek a támogatása, a brassói magyar cégek felkutatása és bemutatása, a cégek közötti kapcsolatok elősegítése, továbbképzések szervezése és pályázatok ismertetése. /Tóásó Áron Zoltán: Honlapavató Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2004. június 4.
Brassó megyében eddig két településnek volt magyar polgármestere: Apácán és Alsórákoson. Idén reális esély van arra, hogy újabb két településen, Ürmösön és Tatrangon is legyen magyar polgármester. /Tóásó Áron Zoltán: Kettő helyett négy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2004. június 8.
Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2004. június 9.
Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./
2004. július 9.
Beke György 1989-ben települt át Budapestre, de másról nem tudott írni, mint Erdélyről. Rendszeresen hazajár, elsősorban a Székelyföldre. A könyvhéten mutatták be Budapesten a Barangolások Erdélyben sorozat 6. kötetét, amely a Székelyföld egy részéről, Marosszékről, Maros megyéről szól. A kötet pontos címe: Barangolások Erdélyben 6. Székelyföld – Maros, Nyárád, Kisküküllő. A sorozatot, annak idején, amikor megindult, Beke hat kötetre tervezte. A Kriterionnál öt kötet látott napvilágot: a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Búvópatakok, a Boltívek teherbírása és a Bihar megyéről szóló Itt egymásra találnak az emberek címmel. 1996-ban a Mundus Kiadó /Budapest/ kezdeményezte a sorozat újrakiadását, az otthoni három kötetet összevonta Szigetlakók címmel, ez lett az új sorozat első kötete, a második a Boltívek teherbírása. Ide csatolta azt a naplót is, amely annak idején Erdélyben is megjelent 1990-ben a Romániai Magyar Szóban. A harmadik Az Értől a Kölesérig. Ez Bihar megye. A IV. kötet a Bartók szülőföldjén címet viseli. Ez Arad és Bánság. Az ötödik kötet, a Déva vára alatt tavaly jelent meg. Alcíme: Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megyék töredék magyarságáról és a Brassó megyei (hétfalusi) csángókról szól. Az eredetileg tervezett VI. kötet Székelyföldet mutatja be. Székelyföld azonban olyan óriási anyag, hogy ehhez legalább három kötet kell az egy helyett. A sorozat mostani köteteit megjelentető Serfőző Simonnal, a Felsőmagyarország Kiadó vezetőjével megegyezett, hogy a Székelyföldről szóló köteteket három részre osztja. Most jelent meg az első része. Alcíme: Maros, Nyárád, Kisküküllő. A II. kötet alcíme a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó lesz. Ez Udvarhelyről és környékéről szól. A Székelyföld-sorozat III. kötete az Olt völgye és a Feketeügy lenne. Ez Gyergyót, Csíkot és Háromszéket öleli fel. /Bán Péter: A szülőföld vonzásában. Könyvheti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2004. július 14.
246 alpolgármester képviseli a RMDSZ-t az elkövetkező négy esztendőben, a helyi önkormányzatokban. Ez jelentős növekedést mutat 2000-hez viszonyítva, akkor ugyanis az RMDSZ 206 alpolgármestere nyert mandátumot. Arad megyében 7, Beszterce-Naszód megyében 4, Bihar megyében 28, Brassó megyében 6, Fehér megyében 4 alpolgármestere van a Szövetségnek. Hargita megyében 70, ebből: Csík területen 25, Gyergyó területen 12, Udvarhelyszéken 23 alpolgármester nyert mandátumot. Kovászna megyében 30, ebből: Felsőháromszéken 10, Háromszéken 20 alpolgármester képviseli az RMDSZ-t Kolozs megyében 19, Máramaros megyében 4, ebből Történelmi Máramaros területen 1, és Nagybánya területen 3 alpolgármestere van a Szövetségnek. Maros megyében 45, Szatmár megyében 20, Szilágy megyében 15, Temes megyében 4 alpolgármester szerzett mandátumot a Szövetség színeiben. Az RMDSZ alpolgármestereinek teljes névjegyzéke megtalálható a www. rmdsz.ro internetes oldalon. /Több alpolgármester mint 2000-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
2004. augusztus 6.
Idén nyáron nyolcadik alkalommal tánctábort tartanak Vajdaszentiványon, mely augusztus 1-ján kezdődött. A szervező a helyi Zichy-Horváth Egyesület, a Zalai Táncegyüttes és a helyi Polgármesteri Hivatal. A kultúrházban színdarabok, koncertek, cigányshow, majd hajnalig tartó mulatság várja a tábor valamennyi résztvevőjét. Idén mintegy hatvan középiskolás jött el Brassó megyéből, Csíkszeredából, Ártándról. Jöttek Japánból, Ausztráliából, Svájcból, Angliából, Hollandiából, Magyarországról és Szlovákiából is. A táborozók 80 százaléka külföldi. A falumúzeum is megtekinthető, melyet Nagy Erika iskolaigazgató, a múzeum kezdeményezője büszkén mutat meg. /Nagy Annamária: Táncra perdült Vajdaszentivány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2004. augusztus 16.
Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 19.
Az erdélyi Alsórákos és a budapesti Zugló hasonnevű városrészét például egy véletlen hozta közel egymáshoz. A 3000 lelket számláló Alsórákoson még a román anyanyelvű emberek is magyarul beszélnek. A falu határában működő bányák egyre kevesebb munkahelyet biztosítanak a falubelieknek. Önerőből egyetlen erdélyi falu sem tud felemelkedni – szögezte le Gáspár Tamás, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa, aki 1990-től szinte napjainkig a Brassó megyei falucska polgármestere volt. Korábban 450 embert foglalkoztattak a bányák, mára azonban mindössze 35 főt. A munka nélkül maradt emberek kénytelenek voltak a mezőgazdaság felé fordulni. Azonban fejlesztés, gépesítés nélkül ebből nem lehet hasznot hajtani. Alsórákos Zugló legnagyobb kiterjedésű városrésze. A két település hamarosan testvérvárosi kapcsolatot kötött egymással. Évek óta rendszeressé vált a két település diákjainak a csereüdültetése is. /Riersch Tamás: Alsórákosi találkozások. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2004. augusztus 24.
Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 22-én, vasárnap a belvárosi római katolikus templomban tartott szentmise után az Áprily Lajos Főgimnázium épületének falán lévő Széchenyi emléktáblánál megemlékezést tartott Szent István királyról. A megemlékezésen közel hetven személy vett részt, de a fiatalok nem jöttek el. Fellépett a Klára Mária által vezényelt Brassói Magyar Dalárda. Beszédet mondott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök, városi tanácsos. Lay Réka történelem-tanárnő az államalapítás körülményeiről emlékezett meg, Csoóri Sándor Meghallod-e még című versét elmondta Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke. A rendezvény koszorúzással zárult. A Széchenyi emléktáblára virágot helyezett Lay Imre, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság brassói fiókszervezetének elnöke. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István-napi megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2004. augusztus 30.
Brassó megyében a Közbirtokosságok Szövetségének létrejötte után megalakult a fakitermelő vállalkozás is. Ezek létrejöttében nagy szerepet vállalt a Brassó megyei RMDSZ, nevezetesen Szakál András megyei ügyvezető elnök, s újabban megyei tanácsos is. Elmondta, hogy az erdőügyben a Közbirtokosságok Szövetségének létrehozását, illetve a magánerdészet megalakítását tűzték ki célul. A közbirtokosságok szövetsége tavaly létrejött, most pedig fakitermelési vállalkozás, az URBHE Kft, amelyet a közbirtokosságok szövetsége alakított meg. A megyei RMDSZ szervezet hozta ezeket létre. Az URBHE Kft, azt jelenti, hogy Ürmös, Rákos, Bodola és Hévíz közbirtokosságok a Kft tulajdonosai. Ez azért fontos, hogy a jövőben ne az állami erdészettel, illetve más kitermelőkkel végeztessék el a munkálatokat a közbirtokosságok, hanem saját cégükkel, önmaguk értékesítsék a fát. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói RMDSZ siker. Létrejött az URBHE KFT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2004. szeptember 16.
Farkas Anna, Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy Brassó városban a 27-es Számú Általános Iskolában már három éve nincs magyar első osztály. Az Energetikai Líceumban nem indult be a magyar nyelvű kilencedik osztály, viszont a négyfalusi Zajzoni Rab István középiskolában a magyar tagozaton sikerült egy helyett két inas-osztályt indítani. Tatrangban, Zajzonban és Pürkerecen osztatlan magyar osztályok működtek, nehezebb volt a tanítónak a különböző korosztályú gyerekekkel egy időben dolgozni. Ezért összevonják a három iskolából a magyar tagozatokat Zajzonba. Kiss József, Tatrang község polgármestere megígérte, autóbuszt biztosít a tanulók szállítására, s minden osztály külön teremben tanulhat. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban – szeptember 1-jétől lett főgimnáziummá – minden líceumi osztály megmaradt. Két első osztály indul, a hosszabbított program továbbra is működik. A főgimnáziumi fokozat a középiskolának magasabb minősítését jelenti. /Tóásó Áron Zoltán: Iskolakezdés Brassó megyében. Beszélgetés Farkas Anna megyei főtanfelügyelő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./