Miután lejárt Magyari Lajos négyéves mandátuma az Országos Audiovizuális Tanácsban (CNA), az RMDSZ a fiatal marosvásárhelyi színészt, Gáspárik Attilát /sz. Nagyvárad, 1935/ jelölte helyére. Gáspárik Attila 1990-től a főiskola tanára is. Az ő nevéhez fűződik - Nagy István színészkollégájával együtt - a romániai magyar politikai kabaré feltámasztása, és ő kezdeményezte az Alternative nemzetközi rövidfilmfesztivál megtartását is. Új megbízatása mellett Bukarestben beiratkozott színészeti szakon doktorátusra, az improvizáció témájából. /Béres Katalin: Az Audiovizuális Tanács új tagja. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

Az európai AIDS-es gyermekek fele Romániában él. A múlt év végén újabb 236 beteget jegyeztek be. Jelenleg tehát 100 000 lakosból 245 AIDS-es, és 90%-uk gyermek. A legtöbb HIV-fertőzött Konstanca, Giurgiu, Galac, Vrancea, Dolj, Maros, Ialomita és Bacau megyében él. /Nőtt a fertőzöttek száma. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

Az Egészségügyi Minisztérium egy magyar református lelkészt nevezett ki a Brassó megyei kórházba, hogy ellássa a betegek lelki gondozását. Az előzőleg, 1997-ben kinevezett ortodox lelkész ugyanis máig nem foglalta el - fizetett - hivatalát. A brassói nacionalista román sajtó is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy "az amúgy is tetemes adóságokkal küszködő" kórháznak egy - református - lelkészt kell fizetnie. Természetesen a pluszkiadások ellen nem volt senkinek kifogása akkor, amikor egy olyan ortodox lelkészt neveztek ki, aki még annyi fáradságot sem vett magának, hogy legalább egyszer a kórházba benézzen. /Református lelkész a brassói kórházban. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

Megjelent a Víz, gáz, fűtéstechnika-szerelőknek című épületgépészeti hetilap, amelyet az érdeklődők megrendelhetnek évi Pozsony Antal /Nagybánya/ jogosított gázkészülék-szerelőnél. /Szaklap fűtéstechnika-szerelőknek. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 28./

"A szokásos méreteket meghaladó volt júl. 29-én a katonai eskütétel Sepsiszentgyörgy főterén. Idevezényelték a Brassó megyei csendőrök új korosztályát is, jelen volt Anghel Andreescu tábornok, a román csendőrség parancsnoka is. Elénekelték az "Átkelünk a Kárpátokon..." éneket. Vajon célszerű volt-e félezernél több kiskatonát a csendben élő megyeszékhelyre összevonni? - tette fel a kérdést az újságíró. /(Flóra Gábor): Ilyen sokan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

A Brassó megyei Halmágyon augusztus 12-13-án falunapokat rendez a Pro Almagen Egyesület. Augusztus 12-én az asszonykórus és a fúvószenekar közreműködésével tartandó istentisztelettel nyitják meg a rendezvénysorozatot, ezután Az ismeretlen Halmágy című előadásra kerül sor. Lesz népművészeti kiállítás, színházi előadás és táncház. A második napon bemutatják a népi kézművességi technikákat, majd a helyi népszokások, tájszavak vetélkedőjét tartják. /Halmágyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Július utolsó napjaiban szervezték meg Marosvásárhelyen, a várban a háromnapos millenniumi sokadalmat. A rendezvény nem kapott rangjához méltó sajtónyilvánosságot. A Folk Center Alapítvány volt a szervező, elnöke, Takács Zoltán, beszámolt a történtekről. Kolozsvár után Marosvásárhelyen rendezték meg, felmutatva, hogy mit jelent az ezeréves múlt. Brassó, Kovászna, Hargita, Bákó, Szeben és természetesen Maros megye népzene-, néptáncegyüttesei, kézműves és mesterembereit jöttek el a várbéli sokadalomra, melynek kirakodóvásárán voltak fazekasok, fafaragók, népruha-készítők, gyékény- és gyöngyfonók, érdekes, ritka népihangszer-készítők. Működött egy gyerekjátszóház is, ahol népzenét, énekeket, néptáncot tanultak a gyermekek. Volt egy szoborkiállítás is: Fekete Pál szobrai agyagba dolgozva mutatták be a népi kultúrát. A magyarországi Millenneumi Kormánybizottság a költségeknek majdnem száz százalékát fedezte. A három nap alatt 560 személy fordult meg a színpadon, szállást, étkezést, szállítást kellett nekik biztosítani. /Bögözi Attila: Várbéli sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Az Európa Tanács egyik ajánlásának megfelelően a román Egészségügyi Minisztérium ezután a magyar lakosság legnagyobb része számára elérhetővé teszi anyanyelvén is az egészségnevelési tájékoztató és betegség-megelőzési kiadványokat. Az újdonság most az, hogy az egészségnevelési iroda termékeit más magyarlakta megyékbe is eljuttatják, s az ezzel járó többletkiadásokat pedig, Hajdú Gábor tárcavezető közbenjárására, a minisztérium állja az országos egészségügyi programok költségvetéséből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Hargita megye lesz az államilag támogatott magyar nyelvű egészségnevelési publikálások központja. /Mert itt eddig is voltak magyar nyelvű tájékoztatók./ A tíz megye - Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes - attól függően, hogy hány magyar él területén, 550-3000, összesen 15 300 példányt kap a kiadványokból. Hargita megyében végezik majd a kiadványok szerkesztési és nyomtatási munkálatait. /Egészségnevelés magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezett. Döntő többségük fizikai munkát végez, a fő munkaterületek: építőipar, feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is. Az engedély nélkül foglalkoztatottak között is sok a romániai, mellettük magas még az ukránok, albánok és afgánok aránya. A Győr környékén - legálisan - dolgozó csaknem 300 romániai munkavállaló többsége erdélyi magyar, akiket kis- és középvállalatok foglalkoztatnak. Ők többnyire asztalosok, építőipari munkások, de szép számmal akadnak piacozók is. Szeged környékén az első félévben 1300-an kaptak engedélyt, többségük Romániából érkezett. A Csongrád megyei Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint az illegálisan foglalkoztatottak 95%-a is román állampolgár. Többségük nagyjából 200 forintos órabérért mezőgazdasági munkát végez. Embertelen körülmények, alacsony munkabér, kiszolgáltatottság jár vele, az esetek döntő többségében. A legális munkavállalás módja: az adott cégnek kell bejelentenie az adott munkakörre vonatkozó igényét a területileg illetékes munkaügyi központnak. A központ 30 napon belül elbírálja a munkaerő-igényt, s ha arra a helyre magyar munkavállaló nincs, a munkáltató már ki is töltheti a külföldi foglalkoztatására - a konkrét jelentkező nevére - vonatkozó kérvényt. Ehhez csatolni kell a munkavállaló szakképzettségét igazoló eredeti okirat másolatát, ennek hiteles magyar fordítását, és a foglalkoztató cég társasági szerződését. Hiteles magyar fordításnak csak a Magyarországon működő Országos Fordító és Fordításhitelesítő által hitelesített iratokat fogadják el. Ehhez nem kell Pestre utazni, minden nagyobb magyarországi városban van kirendeltségük. A beérkező kérvényeket a területileg illetékes munkaügyi központ vezetője bírálja el, a kiadott munkavállalási engedéllyel pedig a konzulátushoz kell fordulni, ahol 3 fénykép, érvényes útlevél és 55 dollár vagy 100 DM kell ahhoz, hogy az illető munkavállalói vízumot kapjon. Júliusi adatok szerint a hónap folyamán 27%-kal nőtt a magyarországi munkahelyek száma, ami több mint 97 ezer álláslehetőséget jelentett. Ebből 52 ezer a hónap végén is betöltetlen maradt, tehát nem akadt ezekre a helyekre magyar munkavállaló. - A szellemi foglalkozásúak közül mérnökök, szofterfejlesztők - általában a számítástechnikai szakemberek keresettek. /A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./

"A Castellum Alapítványt Nagyenyeden hozták létre, tagjai az erdélyi történelmi családok tagjai, leszármazottjai. Negyedévenkénti közgyűlésein a tagság nagyrésze megjelenik. 1999-től az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre költözött. A legutóbbi rendes negyedévi közgyűlésre aug. 26-27-én Gernyeszegen került sor. Dr. Csávossy György, a Castellum Alapítvány egyik vezetője elmondta: a találkozók célja a kapcsolattartás, az összetartozás élményének felújítása. "Egyetlen történelmi célunk van: a népszolgálat." Szeptember 22-én a Böjthe Lídia vezette szászrégeni Kemény János Társaság egy plakettet helyez el arra az épületre, amelyben Kemény János bejelentette a Helikon megalakítását, és ezt az eseményt szeretnék közösen megünnepelni. Létrehozták a Helikon-Kemény János Alapítványt, amely felvállalta a helikoni írók munkáinak, a Helikon-köteteknek az újrakiadását, és támogatni kívánják a kortárs erdélyi irodalmat is. Az alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke Sütő András, tagja Adamovits Sándor, akinek életcélja a Helikon népszerűsítése, Böjthe Lídia, Bogyó Levente, aki anyagilag is jelentős mértékben támogatta az alapítványt, továbbá Marosi Ildikó irodalomkutató, Mészáros József, a Bolyai-könyvtár kutatója és Sebestyén Spielmann Mihály történész muzeológus. Kemény Miklós, az egykori Helikon-alapító báró Kemény János fia Magyarországról érkezett, hangsúlyozta: amennyiben visszakapná a család marosvécsi birtokait, azok jövedelmének egy jó részét - akárcsak egykor édesapja - a Helikon céljaira fordítaná. /Boér Károly: Hagyomány és jelenlét. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 1./ Az erdélyi történelmi családok évszázadok hosszú során a nemzet érdekében tevékenykedtek, a legreménytelenebb helyzetben is megmaradtak a becsület útján, méltósággal viselve kitelepítéseket, kényszermunkát, megaláztatásokat, börtönt, száműzetést. A legutóbbi találkozón közel százan vettek részt a Teleki, Apor, Bethlen, Haller, Klebelsberg, Korponay, Beczássy, Bogdánffy, Betegh, Csávossy, Kemény, Tisza, Ugron, Ocskay, Lázár, Mikó és még más jelentős családok közül. Báró Apor Csaba, aki Torjáról érkezett, elmondta, hogy családjával együtt kitelepítették a háború után, végül Marosvásárhelyről költözött vissza Torjára 1991-ben. Jelenleg szülőfalujában él és gazdálkodik, hasonnevű fiával együtt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy a fórum elsődleges célja összegyűjteni azt a történelmi osztályt, amelyet ezelőtt ötven esztendővel a társadalom és a nemzet kizárt magából, és amelynek visszafogadására 1989 után jött el a lehetőség. Sajnos ez a visszafogadás nem könnyű feladat, hiszen a tulajdonviszonyok sincsenek még törvényesen tisztázva, és az előítéletek is élnek még, a testi-lelki fájdalmakról nem is beszélve. /Antal Erika: A nemzet zászlóvivői. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./ Akik összegyűltek, azokra vonatkozott az 1949-es kitelepítési törvény. 1949. márc. 3-án még mintegy 3000 családot lakoltattak ki kastélyaikból, kúriáikból vagy udvarházaikból. A Castellum Alapítvány adatai szerint 1949-ben 50 ezer hektár mezőgazdasági területet, 15 ezer hektár erdőt és 1500 kastélyt, udvarházat vettek el az erdélyi nemességtől.Mára már vagy négyszázan vannak, de csak minden második családnak van köze a Castellum Alapítványhoz. "Alapítványunk az erdélyi történelmi családok tagjainak egyesülete." "Fő célunk e társadalmi rétegben levő értékek felszínre és mozgásba hozása, szellemi kincsek megőrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényes keretek közti visszaszerzése, és azok saját és közösségünk hasznába állítása." - olvasható az alapítvány ismertetőjében. 1998-ban jegyezték be a Castellum Alapítványt, átvéve az 1992-ben alakult Etnos Alapítvány kereteit. Az alapítvány kuratóriumának elnöke id. Apor Csaba, az ügyvezető bizottság elnöke Csávossy György. A kastélyok, udvarházak sorsára vonatkozó jogszabály nem jelent meg. A 112-es törvény alapján vissza lehet ezeket igényelni, ha nincsenek műemléknek nyilvánítva. Legalább az erkölcsi rehabilitációt megérdemelné e kisemmizett, meghurcolt társadalmi réteg. /Cseke S. Tibor: Mára csak a hírnevükkel maradtak...Az erdélyi történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./"

A jövő héten terjeszti be a Képviselőház külügyi bizottságának illetékes albizottsága azt a törvénytervezetet, amely a határon túli románok jogállását szabályozza. A törvény alapján a külföldi állampolgársággal rendelkező volt román állampolgárok igényt tarthatnak elkobzott vagyonukra vagy kártérítésre. A törvényszöveg egy száz tagot számláló bizottság felállításáról rendelkezik, amely a világon élő volt román állampolgárok és utódaik törvényes képviseletét képezné. Tagjait az adott ország szervezetei, szövetségei választanák. Szilágyi Zsolt, az albizottság RMDSZ-es tagja szerint a törvény célja, hogy megkönnyítse a külföldön élő románok hazai befektetéseit. A diaszpórában élők ezzel támogatnák az ország euroatlanti integrációját is. /Készülő román státustörvény. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 15./

Papp Árpád, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola igazgatója arról tájékoztatott, hogy nem sikerült megalakítani az előirányzott két osztályt. Tízen jelentkeztek a matematika-informatika, heten pedig az evangélikus osztályba iratkoztak. Mivel a matematika-informatika osztályt többen választották, eldöntötték, hogy ezt indítják. Minden tantárgyat szaktanár tanít, és ami örvendetes: 85%-ban helybeliek /Bardócz Péter: Új tanév küszöbén. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 15./

A román hadsereg tervezett reformja során egyetlen alakulatot sem számolnak föl Hargita és Kovászna megyében, sőt növelni fogják a katonák számát - derült ki Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Mircea Chelaru vezérkari főnök székelyföldi látogatása során. A védelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy orvosolják az itt szolgáló román katonák panaszait. A pótköltségvetés elfogadását követően külön alapot hoznak létre a hargitai és kovásznai gondok orvoslására. Ebből a külön alapból sok új lakást vesznek a tisztek számára és kifizetik az elmaradt pénzbeni juttatásokat, Sepsiszentgyörgyön bevezetik a katonai egységekhez a gázt, Székelyudvarhelyen megoldják a laktanyák fűtését, kijavítják a katonai létesítményekhez vezető utakat. /Militarizálják a Székelyföldet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

Ürmösön ismeretlenek napi rendszerességgel leverik a falu elejét és végét jelző oszlopokon elhelyezett magyar helységnévtáblát, melyet azután Szász Vilmos RMDSZ-elnök állít vissza. /Táblaháború Ürmösön. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

"A parlament megszavazta a Kisebbségi Kutatóintézet létesítéséről szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos felhatalmazást. A sürgősségi kormányrendeletet szept. 14-én elfogadták. Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta: "A Kisebbségi Kutatóintézet majd minden országban részét képezi a kormányzati struktúrának. Jellegét tekintve nem hungarológiai intézetben, hanem általános, átfogó struktúrában gondolkozunk, amely foglalkozik majd a magyarság múltjával, történelmével, jelenlegi gondjaival; lesz nyilván statisztikai, szociológiai stb. osztálya. Kolozsvárt működik majd. Felkérésre készít különböző felméréseket, tanulmányokat, háttéranyagokat és a Kisebbségvédelmi Hivatal igényeit is kielégíti. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az intézetnek önálló jogi személyisége van, ami számtalan lehetőséget nyit meg az érdemi munka előtt. Megjegyezném, hogy sikerült a Kisebbségvédelmi Hivatal kebelében megtartani, aminek szintén megvan a jelentősége. Hogy ki támasztott ellenvetést? Elvi ellenkezés a kormánytagok részéről nem volt, csupán a pénzügyminiszter aggodalmaskodott, hogyan tudja a pénzalapokat előteremteni. Számunkra nagy öröm, hogy leraktuk az intézmény jogi és anyagi alapjait, és kezdetét veheti egy intézményes, szakszerű kisebbségkutatás, amely remélhetőleg tartós eleme lesz a kisebbségvédelemnek." /Béres Katalin: A láthatáron Kisebbségi Kutatóintézet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./"

Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE jelenlegi elnöke megállapíthatta: "hatalmi tényezővé vált a sajtó. (...) Méltóság, alázat, egyszóval tisztesség kelletik ehhez a hatalomhoz." /Tamás F. Attila: 10 éves a MÚRE. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

Az RMDSZ a saját államfő-jelölt állításához szükséges 300 ezer aláírás több mint kétharmadát összegyűjtötte már - közölte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség országos kampánystábjának vezetője. Az akció a legjobb ütemben Bihar és Brassó megyében, valamint Háromszéken halad. A törvény értelmében október 26-ig kell leadni a jelölteket támogató aláírásokat, az RMDSZ megyei szervezetei összesen legkevesebb 330 ezer aláírás összegyűjtését vállalták. /Összegyűlt a támogató aláírások kétharmada. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, míg a második világháború idején a romániai kisebbségeket ért atrocitásokért valaki egyáltalán kárpótlásra gondoljon. A tavaly tavasszal kibocsátott 105/1999-es kormányrendelet a Kisebbségvédelmi Minisztérium kezdeményezésére született és kimondja, hogy kárpótlást nyújt azoknak - vagy a túlélő házastársnak - akiket 1940 szeptembere és 1944. augusztus 23-a közt etnikai alapon üldöztek. Kerekes Károly képviselő kérte a kormányrendelet kiegészítését, mert köztudott, hogy 1944. augusztus 23-át követően az erdélyi magyarság atrocitások egész sorát szenvedte el. Hozzátette: a Kisebbségvédelmi Minisztériumnak nem lett volna szabad ilyen szűklátókörűen eljárnia, ezt az időszakot kihagynia. Kerekes az egyik SZKT-n keményen bírálta a Kisebbségvédelmi Minisztérium, a miniszter hibás döntését. Végül Kerekes javaslatát, hogy egészítsék ki a rendelet hatályát a szóbanforgó periódusra, Eckstein Kovács Péter támogatta. 1944 őszén történtek az internálások a földvári, a Targu Jiu-i börtönökbe, ugyanúgy a szárazajtai és a többi tömeggyilkosság. Ennek óriási történelmi és politikai jelentősége van. A törvény ugyanis elismeri, hogy a szóbanforgó időszakban magyarellenes megtorlás következményeként százak kerültek börtönbe, kegyetlen gyilkosság áldozatai lettek ártatlan magyar emberek. - Végül a szenátus elfogadta a törvénytervezetet, a Kekeres által eszközölt kiegészítéssel együtt. A kárpótlási igény benyújtásának határidejét 2001. március 31-e. - Ez a rendelet jogi támasz a földvári emlékmű állítóinak is. A kormányrendelet immár jogi alapot szolgáltat a hídvégieknek ahhoz, hogy az emlékművet visszaállítsák. /Béres Katalin: Törvénybe foglalt kegyelet. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

A moldvai csángó-magyar gyermekek magyar nyelvű oktatása ügyében kialakult helyzet kivizsgálását kérte Mugur Isarescu miniszterelnöktől Szilágyi Zsolt képviselő interpellációjában. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Bacau megyében számos szülő a törvények adta lehetőségekkel élve kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. A kérést nem teljesítették. Szilágyi szerint ennek oka az, hogy a kormányzati szervek (a Prefektúra, a Megyei Tanfelügyelőség) nem hajtják végre az érvényben lévő törvényeket. A Megyei Tanfelügyelőség szerint a helyi iskolák vezetésének kell alkalmaznia a törvényt, az iskolaigazgatók viszont arra hivatkoznak, hogy nem kaptak utasítást a Megyei Tanfelügyelőségtől. "A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - állapította meg Szilágyi, aki arra is emlékeztetett, hogy az érintett falvakban az Oktatási Minisztérium bizottságának tagjait fizikai erőszakkal fenyegették meg. - Szilágyi annak kivizsgálását is kérte a miniszterelnöktől, hogy vajon kinek az utasítására és miért nem sugározták Bacau megye legnagyobb részén hétfőn a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének műsorát a moldvai csángó-magyarok helyzetéről. /RMDSZ-interpelláció. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

Románia lakossága az 1992-ben végzett legutóbbi népszámlálás óta 1,4 százalékkal lett kevesebb, és folyamatosan csökken a nemzeti kisebbségek aránya a lakosságon belül. Becslések szerint kétharmad részt a kivándorlás, egyharmad részt pedig a természetes fogyás idézi elő a népesség csökkenését. A nemzeti kisebbségek aránya Romániában 1930-ban még 22,1 százalék volt, ez 1956-ban 14,3, 1977-ben 11,9, 1992-ben 10,6, 2000-ben pedig már 10,2 százalékra csökkent. A romániai magyarság lélekszáma - hivatalosan - 1977-ben 1 713 928 fő, 1992-ben 1 620 199, 2000-ben pedig 1 527 700. Ez a népesség 7,9, 7,1, illetve 6,8 százalékát jelenti - 1,1 százalékkal kevesebbet, mint 23 évvel ezelőtt. A magyar népesség csökkenése 1992 óta kereken hat százalék. Ennek kettős oka van. Egyik az alacsony születési és a magas halálozási arányszám (a román népesség halálozási mutatója ezer főre számítva tizenkettő, a magyaroké tizennégy). Emellett a feltartóztathatatlan áttelepülés: 1990-ben (de már előtte is) és a következő években magyarok tízezrei hagyták el végleg Romániát. Ez a népmozgás valamelyest mérséklődött ugyan, de a kivándorlás még mindig aggasztó méretű. Statisztikák szerint Magyarország még most is évente mintegy kétezer romániai magyart fogad be. /A nemzeti kisebbségek aránya. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

Emlékművet állítottak Borszéken az 1848-49-es forradalomban és a két világháborúban elesett helybeli magyar hősöknek: emlékparkot létesítettek, a közepébe obeliszket állítottak. /Kegyelet a hősöknek. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és a Brassó megyei RMDSZ-szervezet millenniumi rendezvényei keretében október 19-én az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ dísztermében Ádám Sándor író előadást tart a magyar nemzet történelméről, amelyet könyvbemutató és dedikálás követ. Az előadás alkalmából fellép a négyfalusi kórus, Gyerkó András vezetésével. A megjelentek megismerhetik a novemberi parlamenti választásokon induló Brassó megyei magyar jelölteket is. /Történelmünkről, történelmünkért. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

Ioan Cioaca, a földvári polgármester megígérte, hogy visszaállítja a ledöntött emlékművet, emiatt az RMDSZ Brassó megyei szervezete pedig visszavonja az ellene tett büntetőfeljelentést. Az emlékművet a földvári táborban meghalt magyar áldozatok emlékére emelték. Ennek ellenére nem történt semmi, a polgármester nem intézkedett az ok nélkül lerombolt emlékmű helyreállítása ügyében. /(béres): Kovács Csaba képviselő: A földvári polgármester be nem váltott ígéretéről. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./

A marosvásárhelyi rádió választási műsorában nov. 6-án Brassó megye szenátorjelöltje, Aranyosi István mutatkozik be. A kolozsvári rádióban Kocsis András, Beszterce Naszód megyei képviselő jelölt szólal fel. A temesvári rádióban, Hunyad megye részéről Winkler Gyula képviselő jelölt vesz részt a magyar adás keretén belül sugárzott választási műsorban. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Constantinescut négy évvel ezelőtt, 1996. nov. 19-én, éppen születésnapján választották meg az ország elnökének. E kettős évforduló alkalmából a tévében az államfő megerősítette: mandátumának kitöltése után visszavonul a politikai életből és folytatja egyetemi tanári karrierjét. Elnöki tisztségének idejéről szólva egyebek mellett elmondta: mandátuma idején a román titkosszolgálatok semmilyen "különleges műveletben" sem vettek részt. Hangsúlyozta: a Román Hírszerző Szolgálatot és a Külföldi Román Hírszerző Szolgálatot megreformálták és most mindkét intézmény az európai titkosszolgálatok családjába tartozik. A Zsombolya-akcióként elhíresült embargósértésre visszatérve Constantinescu rámutatott: az semmiképpen sem volt "különleges művelet". Megítélése szerint ez olyan csempészművelet volt, amellyel "az állam önmagát csapta be". Az államfő rámutatott: bár a román állam megsértette a zárlatot, Románia mégis hétszer annyi kártérítési igényt jelentett be, mint amennyi kárt valóban okozott neki a bosznia-hercegovinai konfliktus idején bevezetett embargó. /Önbecsapás. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./"

Emil Constantinescu elnök felszólította az ország legfőbb ügyészét, hogy hivatalból rendeljen el azonnali vizsgálatot az államelnök-jelöltek támogatására összegyűjtött aláírásokkal kapcsolatos törvényszegések ügyében. A törvénysértéseket ostorozó rádióbeszédében bírálta az illetékes román hatóságokat és a civil szervezeteket, amiért "könnyelműen eltűrték a törvényszegéseket". "Felületességgel és nemtörődömséggel" vádolta az átvilágítási bizottságot is, amiért "gyakorlatilag a nullával egyenlő eredményeket" hozott a Szekuritáté irataihoz való hozzáférésre vonatkozó törvény alkalmazása. Szemére vetette a testületnek, hogy nem ellenőrizte sem a jelenlegi parlamenti tagok, sem a következő törvényhozás valamennyi képviselőjelöltjének az egykori román állambiztonsági szervekkel való esetleges kapcsolatait. /Az államfő a törvénysértésekről. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

A felmérései arra utalnak, hogy Ion Iliescu legjelentősebb ellenfele nem a kormánykoalíció pártjainak jelöltjei közül kerül ki, hanem az ellenzék soraiból. A szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének, Tudornak minden esélye megvan arra, hogy Ion Iliescuval méretkezzen meg. Tudorral szembekerülve Iliescu arra kényszerül, hogy visszavonuljon a magyar- és idegenellenesség terepéről, ott ugyanis Tudorral egyszerűen fel sem veheti a versenyt. A román értelmiségi elit megkésve figyelt fel és - mint mindig - a magyaroktól várja, hogy megmentse a helyzetet. Ez az értelmiség maga is hozzájárult a nemzeti mitológia kidolgozásához. Bíró Béla hangsúlyozta, hogy a mentalitást kell megváltozni, "s ez csak a nemzeti-kommunista ideológiák gyakorlati kudarca árán lehetséges." Nem könnyű egy olyan országban élni, "melyben az idegengyűlölet büntetlenül hódít, melyben a nemzeti érzés előbbre való a demokratikus érzületnél." - jelentette ki Bíró Béla. Igaza van Frunda Györgynek: a románság, ha C. V. Tudort emeli a hatalomba, magára vessen, megérdemli a sorsát. Bíró azonban hozzátette: De vajon, mi, ha mindehhez tétlenül asszisztálunk, nem érdemeljük-e meg? /Bíró Béla: Ki mit érdemel? = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

Az idei tanévtől közel 70 tanulónak biztosít ellátást a kőhalmi református egyházközség bentlakása. A megnövekedett létszám miatt a római katolikus parókián is helyeztek el diákokat. /Telt ház a kőhalmi diákotthonban. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

Brassó megyében november 26-án a választásra jogosultak 67,84 %-a voksolt, 1996-ban nagyobb volt a részvétel, 78,2 %-os. Az államelnökjelöltek közül a szavazatok 28,7 %-át C.V. Tudor, 23,7 %-át Ion Iliescu, 18,4 %-át Theodor Stolojan, 12,2%-át Mugur Isarescu szerezte meg. Frunda Györgyre Brassó megye szavazópolgárainak 7,3% (23 958 szavazat) voksolt. Petre Roman 3, míg Teodor Melescanu 2,5%-ot ért el. A képviselőházi jelöltekre leadott szavazatok aránya a következőképpen oszlik meg: az RTDP 27,3, az NRP 17,7, az NLP 10,7, a DK 2000 6,61, a DP 5,6, a SZR 5,29 % szavazatot kapott. Kovács Csaba RMDSZ-képviselőre 26 957-en (8,62 %) szavaztak. A szenátorjelöltekre leadott szavazatok aránya: RTDP 25,9 %, NRP 21,1 %, NLP 11,5 %, DP 9,2 %, RMDSZ 8,75 %, SZR 5,8 %, DK 2000 5,2 %. Aranyosi István RMDSZ-szenátorjelöltre 27 483-an szavaztak, s kevesebb mint kétezer szavazattal maradt le a demokrata párti jelölt mögött. Az RTDP-nek négy képviselője és egy szenátora, az NRP-nek két képviselője és egy szenátora, az NLP-nek és a DP-nek egy képviselője és egy szenátora, míg az RMDSZ-nek egy képviselője lesz a parlamentben. - Összehasonlításképpen: 1996-ban Frunda György államelnök-jelölt Brassó megye szavazatainak 7,4 %-át szerezte meg. Az RMDSZ szenátorjelöltje akkor 31 300 szavazatot (8,5 %), míg a képviselőjelölt 28 300 szavazatot (7,7 %) kapott. /Jól szerepelt az RMDSZ. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./