Hajdú-Bihar és Bihar megyei kulturális intézetek és civil szervezetek vezetői együttműködést erősítő megállapodást kötöttek, nemzetközi kulturális, művészeti útvonal létrehozásáról szóló dokumentumot írtak alá Nagyváradon február 12-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a részvevőket. A kulturális híd kialakításában többek között a következő intézetek, szervezetek vállalnak szerepet: a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés, a debreceni Méliusz-Központ, a nagyváradi Partiumi Magyar Művelődési Céh, a nagyváradi Pro Universitate Partium Alapítvány és a Bihar Megyei Népművészeti Központ. /Tóth Hajnal: Nemzetközi kulturális útvonalat hoznak létre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 14./

Miért nem részesült Ezüstfenyő-díjban Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke? A témát maga Szabó Ödön hozta szóba az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hét végi marosvásárhelyi ülésén. A Bihar megyei politikus zokon vette, hogy noha az általa ügyvezetett megyei szervezet felterjesztette személyét az RMDSZ által alapított kitüntetésre, a központban lehúzták a listáról. A panaszra az országos ügyvezető elnök, Kelemen Hunor adott magyarázatot: valamennyi területi szervezetnek egy személyt kellett felterjeszteni, Biharból azonban két javaslat érkezett. Ilyen magvas kérdéseket tisztázott az SZKT hét végi ülése. Markó Béla kizárólag azokat a gondolatokat foglalta össze, amelyeket a korábbi egy-két hétben különböző alkalmakkor már elmondott. Kelemen Hunor közölte, nem szaporítja a szót a féléves beszámolójával; a képviselők a reggeli érkezéskor írásban kapták meg a szöveget. A többség az előcsarnokban cigarettázással, baráti beszélgetésekkel volt elfoglalva, és már mindenki nagyon várta, hogy hazaindulhasson. Ez lett az erdélyi magyarság döntéshozó szerveként elképzelt SZKT-ből 16 évvel a megalakulása után. Milyen más is volt a kilencvenes évek közepén egy SZKT-ülés. Akkor viták voltak, a táborok győzedelmeskedtek. A külső szemlélő is úgy érezhette, életképes az erdélyi magyar közösség, mert értelmes emberek értelmes vitákat folytatnak a közösség jövőjéről. Az RMDSZ döntéshozó szerve immár több éve nem hozott egyetlen döntést sem. Beérte annyival, hogy rábólintott a nagyok döntéseire. /Gazda Árpád: A látszat ára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

„Én soha nem értettem egyet azokkal a politikusokkal, akik azt mondják: az egyház ne avatkozzon bele a politikába. Az egyházi embereknek igenis kell, hogy legyen szavuk a politikában, csak az arányokra kell vigyázni” – nyilatkozta Tempfli József. A nagyváradi római katolikus megyés püspököt annak kapcsán kérdezte a lap, hogy az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) marosvásárhelyi ülésén elhangzott javaslat szerint Tempfli lehetne a júniusi EP-választásokon az RMDSZ-jelöltlista második helyezettje, Tőkés László mögött. Tempfli Józsefet – aki megyés püspöki tisztségét március 7-én adja át Böcskei Lászlónak –a Bihar megyei RMDSZ javasolta a második helyre. A 78 éves Tempfli József elmondta: egyelőre csupán felvetés szintjén hangzott el a lehetőség, hogy EP-képviselőjelöltséget vállaljon. „Amennyiben hivatalos felkérésre kerül sor, természetesen megfontolom az ajánlatot” – tette hozzá a püspök. /Tőkés mögött Tempfli? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az eltávolítással fenyegetett helyi magyar intézményvezetők közül a megyei egészségügyi hatóságok igazgatói már kézhez kapták a menesztésükről szóló értesítést. A menesztettek között van Tar Gyöngyi Hargita, Deme Judit Kovászna, valamint Ritli László Bihar megyei egészségügyi igazgató. Mindhárman annak a kormányrendeletnek estek áldozatul, amely szerint az egészségügyi hatóságokat igazgatóságokká nevezték át, így új intézmények jönnek létre, melyek vezetői tisztségeit versenyvizsgával lehet majd betölteni. Deme Judit, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója optimista: rábízták az intézmény ideiglenes vezetését, azt is jelentheti, hogy megtartják tisztségében. Ritli Lászlót értesítették, hogy elmozdítják beosztásából. Ideiglenes igazgatóként azonban nem őt nevezték ki. /Lehulltak az első fejek. Menesztette a Boc-kormány a megyei egészségügyi hatóságok igazgatóit. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

A tevékenységét 2000. január 20-án elkezdő 18 tag-, illetve társszervezetet tömörítő Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) megtartotta a háromévenként esedékes, tisztújítással egybekötött nagygyűlését, s erről juttattak el beszámolót a sajtóhoz dr. Fleisz János elnök aláírásával. A 2005 óta regionális szervezetként elismert BINCISZ gazdag tevékenységet folytatott, főbb rendezvényei sikeresen megvalósultak. Sikerült egy új kulturális helyszínt beiktatni Nagyvárad kulturális életébe, ez a Matyi Műhely Bábszínház által a BINCISZ égisze alatt működtetett MM Pódiumterem és a Várgaléria a nagyváradi Várban. Fontosak voltak még a berettyóújfaluiakkal, tataiakkal az évente közösen megszervezett civil képzések, konferenciák és egyéb találkozók. A tisztújítás keretében egyhangúan újabb három évvel meghosszabbították Fleisz János alapító elnök mandátumát. /Egyes civil szervezeteink önértékelő beszámolója. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 24./

A kommunista rendszer áldozataira emlékeztek február 25-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székházában. „A náci rezsim mellett a kommunista önkényuralom is fájdalmas része közös európai történelmünknek, következésképpen a kommunisták elkövette bűntetteknek is tudatosulniuk kell minden európai elmében” – áll a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából kiadott nyilatkozatban. Molnár János egyháztörténész-professzor a múlttal való szembenézés szükségességét hangsúlyozta, majd Vincze Gábor történész Kovács Béla kisgazda párti politikus 1947. február 25-i elhurcolását idézte fel, Magyarországon ennek az eseménynek az évfordulóján emlékeznek a kommunizmus áldozataira. Forró László hegyközkovácsi lelkész, előadó-tanácsos a bihari mártírokra emlékezett, név és település szerint sorolta fel a meghurcoltakat. Tőkés László EP-képviselő a „Prágai nyilatkozat” /Prágai nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében/ fontosságáról szólt, és bejelentette Kincses Előd ügyvéd elvállalta az 1958-ban kivégzett Sass Kálmán érmihályfalvi lelkész rehabilitációs perét. A megemlékezés végén megkoszorúzták a kommunizmus áldozatainak emléktábláját a székház belső udvarán. /Fried Noémi Lujza: Nagyvárad: hősökre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

A hétvégén Nagyváradra látogató Demszky Gábor budapesti főpolgármester ellen tüntetők egyike – a váradi Magyar Polgári Párt-szervezet egyik vezetője – leköpte, s árulónak nevezte az ÚMSZ főmunkatársát, Szűcs Lászlót, a rendezvényt szervező Várad folyóirat főszerkesztőjét. Demszky az ÚMSZ-nek kifejtette, nagyváradi útjának céljait nem sikerült meghiúsítania a Magyarországról szervezett akciónak „Demszky, nem kérünk belőled!” – állt azokon a röpcédulákon, amelyeket az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaiként osztogattak a váradi művelődési ház bejárata előtt. Szégyen! – méltatlankodott Kőrösi P. József, a magyarországi Noran Kiadó igazgatója, aki Demszky Gáborral együtt érkezett Nagyváradra. A demonstrálók megpróbáltak bejutni a kultúrházba is, de ezt a bejáratnál álló rendőrök megakadályozták. Megjelent Lenghel városi rendőrkapitány, majd később Ilie Bolojan polgármester is. A köpködőt s még egy fiatalt rövid időre előállították a rendőrök. Szűcs elmondta, nem kíván a hatósághoz fordulni, csupán sajnálatát fejezte ki, hogy egy kulturális esemény ilyen atrocitásba torkollhat. „Aljas dolog a szélsőjobb részéről, hogy ilyen eseményeket használ ki arra, hogy belerondítson a magyar–magyar és a román–magyar kapcsolatokba” – szögezte le Kőrösi. Kőrösi szerint a Demszkynek intézett „Mocskos zsidó”-bekiabálások botrányosak, de ostobák is, hiszen a budapesti főpolgármester a legkevésbé sem büszkélkedhet zsidó felmenőkkel. /D. Mészáros Elek, Salamon Márton László: Könyvest köpködőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Reagálás a cikkre: A bihari sajtó nagyjából tárgyilagosan számolt be a február 27-én Váradon történt eseményekről, amikor Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, SZDSZ-es politikust nemzeti elkötelezettségű magyar fiatalok tüntetéssel fogadták. Egyes sajtóhírek „lökdösődésekről” is szóltak, de ilyesmi nem volt. A karhatalmat a helyszínre a városháza rendelte. Konkrét csúsztatás egyedül a bukaresti Új Magyar Szóban jelent meg, amely szerint „Mocskos zsidó!” bekiabálások is elhangzottak, ami nem felel meg a valóságnak. Ugyancsak Új Magyar Szóban meg az a légből kapott állítás, hogy a Demszky-ellenes tiltakozást Magyarországról szervezték. /Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 6./ Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nagyváradi szervezete tiltakozó akciót szervezett Demszky Gábor ellen. A rendőrök meghiúsították az akciót. Váradra látogatott. Demszky, a Törzsasztal irodalmi rendezvénysorozat meghívására, hogy bemutassa Keleti Éden /Noran Kiadó/ című családregényét. A csendőrök nem engedték be a protestálókat a nyilvánosnak meghirdetett rendezvényre. A fiatalok az utcán várakoztak. A rendőrök kordont alkottak. A politikus testőrök gyűrűjében távozott az épületből, miközben a protestálók azt skandálták, hogy: „Áruló!”, „Tönkretetted az országot!”, „Nemzetáruló!”. Lokodi Ferenc, a HVIM romániai alelnöke kifejtette: „Kötelességünknek éreztük, hogy fellépjünk egy ilyen politikai import ellen. Az RMDSZ kultúraktivistái kizárólag balliberális politikusokat kényszerítenek rá az itteni magyarságra. Demszky Gábor is nemegyszer szólt a nemzeti értékek ellen. 2006. október 23-án a főpolgármester gumilövedékkel lövetett a hazafiakra Budapesten. Azon a tüntetésen engem is kardlappal vertek össze lovas rendőrök. És Demszky ezeket a zsoldosokat később kitüntette”. A rendőrség a bevitt két fiatalra pénzbírságot szabott ki. /T. H.: Tiltakozás Demszky ellen – méltatlan közjátékkal. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 2./

Nem tartja etikusnak Tőkés László EU-képviselő Theodor Paleologu művelődési és vallásügyi miniszter viselkedését, aki Nagyváradra látogatva csak a római katolikus püspökszentelésen vett részt március 7-én, valamint az ortodoxokat kereste fel, a református egyházat nem kereste fel, holott az szerepelt meglátogatás programjában. Ez méltánytalan megkülönböztetés, emellett városi és Bihar megyei szinten a református egyház a legnépesebbnek számít az ortodox után. Tőkés László egy hatpontos memorandumot adott át Paleologunak még Nagyváradról való távozása előtt, amelyben többek között a Partiumi Keresztény Egyetem állami támogatását kérte. Ebben Markó Béla közbenjárására is számít, akit levélben kért fel erre. Tőkés emlékeztetett, hogy a közös román–magyar kormányülésen született egy olyan megegyezés, amely szerint a PKE akkreditációját szabták az állami támogatás feltételeként. /D. Mészáros Elek: Tőkés-panasz Paleologunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Tőkés László az egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását kérte a minisztertől, a Temesváron épülő Új Ezredév nevű református templom és a hozzá tartozó művelődési ház befejezéséhez kért támogatást, továbbá meghívta a kommunizmus megdöntésének huszadik évfordulóján megszervezendő temesvári rendezvényekre, hozzátéve: felkéri Traian Basescu román és Sólyom László magyar államelnököt, hogy vállalják el az esemény fővédnökségét. /Nagy Orsolya: Miniszteri segítséget kér Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Megerősítette tisztségében Szász Jenő pártelnököt a Magyar Polgári Párt (MPP) első országos tanácsa (kongresszusa), amely március 14-én ülésezett Gyergyószentmiklóson. Csinta Samu, a párt háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke bejelentette: egyelőre nem akar versenybe szállni a pártelnöki székért, sőt arra kérte küldött-társait, hogy az országos tanács most ne döntsön személyi kérdésekről, hanem fél éven belül hívjanak össze rendkívüli tisztújító kongresszust. Ezt elvetették. Mivel a testület elfogadta, hogy a szavazati joggal nem rendelkező küldöttek is voksolhassanak, a Bihar megyei küldöttség testületileg, a háromszékiek és a Kolozs megyeiek egy része elhagyta a termet. Gergely Balázs kolozsvári elnökjelölt is bejelentette visszalépését azzal az indokkal, hogy nem kíván egy jogtalanul működő kongresszuson részt venni. /Botrányossá sikeredett MPP-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Botrányos volt a Magyar Polgári Párt (MPP) első Országos Tanácsa. A kongresszuson jelen lévő, szavazati jogukkal élő küldöttek megerősítették Szász Jenőt pártelnöki tisztségében. A regisztrációs adatok szerint 425-en voltak jelen, 144 szavazati joggal rendelkező küldött, illetve 281, szavazati joggal nem rendelkező meghívott. Szász Jenő javasolta, hogy a testületbe delegált 144 országos küldött mellett kapjanak szavazati jogot a megyei küldöttek tanácsainak tagjai, valamint a tavalyi helyhatósági választásokon mandátumot szerzett tisztségviselők is. A vitában végül Gergely Balázs kolozsvári MPP-elnök felszólította a társait: ha hozzá hasonlóan illegitimnek minősítik a kezdeményezést, vele együtt hagyják el a termet. A Bihar, Kolozs és Maros megyei, illetve a háromszéki küldöttek egy része, harmincegynéhányan – köztük Csinta Samu, Gazda Zoltán, Tulit Attila és Gergely Balázs – elhagyták a termet, a többiek megszavazták a „tömegszavazást”. „Ami itt történt, teljes mértékben szabályellenes. Innen kezdve én minden MPP-n belüli tisztségemről lemondok, a párttagságomról azonban nem. Nem kívánok részt venni egy szabályellenes kongresszuson” – nyilatkozta a korábban még pártelnöki babérokra pályázó Gergely Balázs. „Hogy mi lesz a jövő, azt nem tudjuk, eszünk ágába nincs az RMDSZ-hez csatlakozni, de hogy ezzel megosztották a Magyar Polgári Pártot, az biztos. Személyes érdekek miatt a párt sorsa kerülhet veszélybe” – fogalmazott Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPP-szervezet elnöke. Szász Jenő szerint a belső ellenzék kivonulása lezárja azt a folyamatot, ami az elmúlt hetekben kialakult. A kongresszuson bent maradt küldöttek végül elfogadták az alapszabályzat módosítását, a politikai keretprogramot, valamint megválasztották az új elnökséget és az elnök személyéről is döntöttek. Megjelent Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, Veress László, az Illyés Közalapítvány egykori irodavezetője és Bayer Zsolt publicista is. /Barabás Cs. Márti: A fenyő színe és fonákja. Botrányosan alakult szombaton a gyergyószentmiklósi MPP-kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Alapszabály-ellenesnek és hiteltelennek tartják a Magyar Polgári Párt (MPP) Gyergyószentmiklóson lezajlott első kongresszusát a párt belső ellenzékének számító tagjai. Az ülés elején heves vita alakult ki, amikor Szász Jenő pártelnök az első Országos Tanács elé terjesztette azt az indítványát, miszerint a kongresszus munkálatai során ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem az ülésre meghívottként érkezett jelenlévők is. A felvetés ellen tiltakozó Gergely Balázs – Szász Jenő pártelnök ellenjelöltje – közel ötven támogatója kíséretében elhagyta az üléstermet. Gergely Balázs elmondta: tiltakozásként mondott le az MPP-ben betöltött tisztségeiről, és döntését nem kívánja részletesebben kommentálni. Gergely Balázs hozzátette: folytatják a konzultációt mindazokkal, akik az említett alapszabály-módosítás ellen tiltakozva kivonultak az üléséről, majd sajtóközleményben fogják ismertetni álláspontjukat. Törvénytelennek és hiteltelennek tartják az MPP gyergyószentmiklósi kongresszusát a párt belső ellenzékének háromszéki tagjai is. Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök sötéten látja az alakulat jövőjét. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke elmondta, a kongresszus jegyzőkönyvét is látni kellene, hogy az alapján fogalmazhassák meg ellenvetéseiket. Úgy tudja, a gyergyószentmiklósi Országos Tanácson nem készült jegyzőkönyv, a kép és hanganyagot rögzítették, és az alapján utólag írják meg a jegyzőkönyvet. „Jóérzésű ember, ha valamilyen törvénytelenséget észlel, akkor tiltakozik függetlenül attól, hogy tetszik, vagy nem tetszik neki az elnök személye” – jelentette ki Árus Zsolt, az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének kongresszusi küldötte. Árus nem örül annak, hogy a kongresszusi munkálatokról kivonult MPP-tagokat a párt belső ellenzékének titulálják, ugyanis ezek az emberek egyszerűen tiltakoztak az ülésen észlelt törvénytelenség ellen. „Nem szétverni, hanem megreformálni kell ezt a pártot, egészen pontosan a párt vezetőjét, Szász Jenőt” – nyilatkozta Tőkés András, a szervezet Maros megyei elnöke, aki a továbbiakban is szerepet vállalt az MPP országos vezetőségében. Tőkés volt az egyike azoknak, akik a kongresszuson nyíltan elítélték Szász szabályzatmódosítási manőverét. Tőkés András felhívással fordult a térség 16 küldöttjéhez, hogy ne fogadja el az országos elnök javaslatát, de nem hagyta el a termet, kívülről már nem lehet tenni semmit. Hozzátette, hogy a 16 közül tízen szavaztak Szász Jenő szabályzatmódosítási javaslata ellen. „Sajnos a pártelnök kézi vezérlésének köszönhetően sikerült kivitelezni a szabályzatellenes tervet” – mondta Tőkés. Az MPP Bihar megyei elnöke, Lengyel György elmondta: azért hagyták el a termet, mert ők is úgy vélték, hogy a vezetőség eltért a párt alapszabályától. /Szabályszegéssel vádolják Szász Jenőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

Károly József Irenaeusra emlékeztek a hét végén Nagyváradon születésének 155. és halálának 80. évfordulója alkalmával. A premontrei kanonokra méltán emlékezik a város, hiszen többek között Nagyvárad villanyvilágítását is neki köszönheti. A váradhegyfoki premontrei kanonokrendi prépostság és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) szervezésében immár tíz éve rendezik meg az ünnepséget, ennek ellenére kevesen tudják, hogy Károly József Irenaeus európai hírű tudós volt – közölte Fleisz János, a BINCISZ elnöke. A bölcsészdoktori címet is megszerezte, fő kutatási területe a fizika maradt. Az elektromágneses hullámokkal, Marconitól függetlenül, 1893-ban kezdett kísérletezni, egy évvel később a drót nélküli távíró segítségével már kapcsolatot létesített a premontrei gimnázium és a szentmártoni rendház között. Cikksorozatában kimutatta, hogy az elektromos áram jóval előnyösebb és olcsóbb a gázvilágításnál. Nagyvárad elektromos fényei 1903. december 16-án gyúltak ki. Károly József 1913-ban a Nagyváradi Jogakadémia professzora lett, de 1919 végén felmentették állásából, mivel nem tette le a hűségesküt a román királyságra. /Fried Noémi Lujza: A tudós kanonokra emlékeztek Váradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Közel kétszáz Bihar megyei pedagógus jelent március 21-én Nagyváradon a közoktatási konferencián, melyet a református püspöki palotában tartottak. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett találkozón a pedagógusok munkájának számtalan fontos és aktuális jelenségét, gondját villantották fel. Ez a rendezvény egy konferenciasorozat része, hogy minél több lehetőséget biztosítsanak a magyar tanároknak szakmai eszmecserére. A PKE részéről Tolnay István tanügyi előadó-tanácsos ismertette az egyetem akkreditálásának történetét, majd Ákos Zoltán főtanfelügyelő-helyettes és Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke mondott üdvözlőbeszédet. A reál szakos tanárok felháborítónak nevezték, hogy gyakorta idejük nagy részét azzal kell tölteniük, hogy a román példatárakat fordítják le a magyar gyermekeknek egy-egy tantárgyverseny, sőt még az érettségi előtt is, mert a minisztérium nem hajlandó magyar nyelven is megjelentetni a tananyagot. /Szőke Mária, Péterfy Orsolya: A jó pedagógus mindig pedagógus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./

Többek között az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynál (DNA) és a Belügyminisztériumnál jelentette fel Kiss Sándort, a Bihar megyei önkormányzat alelnökét a testület PNL-s elnöke, Radu Tarle. Kiss Sándor elmondta, a tanácselnök hibájából a megyei önkormányzat elveszíthet egy 70 millió eurós hitelkeretet, mely összeget utak felújítására és a színház restaurálására szántak. Az önkormányzati elnök emellett hangsúlyosan RMDSZ- és magyarellenes politikát folytat, állítja Kiss. /Pengő Zoltán: Tarle elsüllyesztené az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete március 28-án tart tisztújító közgyűlést, amelyen, az elnöki székre az egyedüli jelölt Király András jelenlegi elnök. Kifejtette: „Nekünk, akik RMDSZ segítséggel jutunk valamilyen tisztségbe, sosem a funkció határozza meg a tevékenységüket, hanem, hogyan tudjuk a közösséget szolgálni, mind többet tenni a magyar közösség érdekében.” A 2002-es statisztikai adat szerint az Arad megyei magyarság majdnem 50 ezres. Meg kell nézni, mi a helyzet az oktatási intézményekben, milyen a gyermeklétszám, hányan látogatják az egyházakat. Van, aki magyarnak vallja magát és vállalja, hogy a közösség aktív tagja, és vannak, akik csak tiszteletből tartják meg magyarságukat. A megyében az RMDSZ létszáma évenként fogy. Átlagban minden megyében az ott élő magyarságnak 50 százalék alatti aránya szavazott az RMDSZ-re, néhány kivételtől eltekintve, mint Szilágy, Bihar vagy Maros. Arad megyében a magyar gyermekek fele nem magyar iskolába jár. /Irházi János: „Próbáljuk mi megérteni az embereket”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Kiss Sándor maradt a Bihar megyei RMDSZ elnöke, miután a március 28-i választmányi ülésen a résztvevők többsége bizalmat szavazott a vállalkozónak, aki egyedüli jelölt volt. Kiss 262 szavazatot kapott, két voks érvénytelen volt, míg 11-en ellene szavaztak. Újraválasztották a hétvégi választmányi ülésen az RMDSZ Arad megyei elnökét is, Király András így az ötödik mandátumát tölti a szervezet élén. A 62 éves politikus szintén egyedüli jelölt volt, a 191 szavazatból 130-at szerzett meg, 41-en ellene voksoltak, míg 14 szavazat érvénytelennek bizonyult. /Pap Melinda: Régi-új elnök Bihar és Arad megyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Figyelemfelkeltő akcióval folytatta országos szintű tiltakozó akcióját a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a MAKOSZ. Március 30-án több száz líceumi tanuló vett részt Kolozsváron azon a felvonuláson, amely a Báthory István Elméleti Líceum előtti térről indult, végigvonult a Farkas utcán, majd a prefektúra előtti téren megállt. Kolozs megye mellett Hunyad, Szilágy és Bihar megye is képviseltette magát megyénként hozzávetőlegesen húsz-húsz tanulóval. Ezt megelőzően a Pro Iuventute székházban a MAKOSZ vezetősége, azaz Vetési Imola elnök és Borzási Sarolta oktatásügyi alelnök tájékoztatta a sajtót: párbeszédet kívánnak kezdeményezni az oktatási minisztériummal, hiszen a diákok túlterheltségét csakis az oktatási intézmények oldhatják meg. „Múlt hét végére tizenhárom megyéből hetven tanintézmény csatlakozott a MAKOSZ akciójához, azaz hozzávetőlegesen 25 000 középiskolás. Ugyanakkor egyetértésükről biztosított a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége.” Az óraszámok csökkentése elengedhetetlen, de nem a testnevelés, az osztályfőnöki és az idegennyelvórák rovására. Akciójuk után szóbeli ígéretet kaptak, hogy Florin Stamatian prefektusnak előterjeszthetik javaslataikat, a magyar középiskolások pedig a prefektus közbenjárását kérik majd gondjaik megoldásához. /Nagy-Hintós Diana, Dombi Ibolya: Több száz magyar középiskolás vonult fel Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Elfogadta Meleg Vilmos társulatvezető lemondását Lucian Silaghi, a nagyváradi színház igazgatója. A Szigligeti Társulat vezetője még egy hónapig tölti be a tisztséget, de ez idő alatt együtt kell működnie Dimény Levente színművésszel, akit a társulat szeretne vezetőnek. Silaghi szerint a művészeti vezetői tisztségre május elejére írnak ki versenyvizsgát. A Szigligeti Társulat művészei nemrég huszonhét aláírást gyűjtöttek össze, és beadványt nyújtottak be az igazgatóhoz, illetve az intézményt működtető Bihar Megyei Tanácshoz, Meleg Vilmos távozását kérve. Meleg Vilmos csak a posztjáról mond le, nem távozik a társulattól, új állást viszont nem hirdethetnek meg. /Nagy Orsolya: Szigligeti: lemondott Meleg Vilmos. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Egyre gyakrabban tűnnek fel Nagyvárad utcáin, valamint a helyi sajtóban debreceni cégek reklámjai, kerülnek a bihari megyeszékhely lakásainak postaládáiba határon túli vállalkozások termékeit, szolgáltatásait csak román nyelven népszerűsítő szórólapok, katalógusok. A tavaly novemberben megnyílt Fórum Debrecen bevásárlóközpont óriásplakátokon, a Transilvania Rádióban és a Jurnal Bihorean című napilapban hirdet Nagyváradon. „A romániai magyarok tudnak románul, a románoknak pedig nem biztos, hogy tetszene, ha magyarul hirdetnénk” – magyarázta a Háner Klaudia, miért ódzkodnak a magyar nyelven való reklámozástól. A debreceni Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont, kizárólag román nyelvű plakátokat tett ki. /Pengő Zoltán: Románul reklámozó magyarok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A víz- és csatornarendszer bevezetése jelenthet megoldást a háromszéki települések többéves problémájára, miszerint ihatatlan a kutak vize. Klárik László megyemenedzser szerint a háromszéki kutak 80 százalékának a vize szennyezett. Kovászna megyében 120 településen nincs vezetékes víz és csatornázás. Már bejegyezték az AquaCov egyesületet, amely a megyei víz-, és csatornahálózatot fogja működtetni. A rendszer kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, ez év végéig kell leadni a pályázatot. Az összeg 80 százalékát európai uniós strukturális alapokból hívják le, 18 százalékát állami költségvetésből fedezik és 2 százalékát a Kovászna megyei vízszolgáltató fizeti ki. 2010-ben vagy 2011-ben kezdik el a munkálatokat. /Bíró Blanka: Ihatatlan a kutak vize Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./ Évekkel ezelőtt Bihar megyében is voltak hasonló problémák. Hegyközkovácsiban és Tótteleken szennyezett volt a kutak vize, de mostanra megoldódott a probléma. Szeghalmi Győző, Bihar alpolgármestere, elmondta: a vezetékek minősége nem megfelelő. Az elavult vízvezeték-hálózatot a tervek szerint a nagyváradi Vízmű venné kezelésbe. Azokban a községekben, ahol a víz annyira szennyezett volt, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, máshonnan hoztak be vizet vezetékeken keresztül. A szennyezett vizű fúrt kutakat pedig azóta csak mosásra használják. /Nagy Orsolya: Bihar megye: már megoldódtak a gondok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Négy és fél évvel az átadási határidő után csupán a javarészt RMDSZ- rendezvényeknek otthont adó konferenciaterem készült el a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló című projektből, melyre a magyar kormány 320 millió forintot utalt ki. Kiss Sándor a Bihar megyei RMDSZ elnöke, projektgazda, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondja, nincs pénz a tető nélküli, félig pirosban álló termálszálló befejezésére. A Mecénás Alapítvány szeretett volna további magyar állami támogatást szerezni, de ez nem sikerült. Kiss szerint az lenne a legjobb, ha az állami egyetemmel vagy a Partiumi Keresztény Egyetemmel együttműködve sikerülne befejezni és diákszállásként működtetni az ingatlant. Az alapítvány 2003-ban botrányos körülmények között jutott hozzá a támogatáshoz, azt ugyanis eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte a magyar kormány. A püspökség Érmindszentet szemelte ki a beruházás helyszíneként, amelytől Ady Endre szülőfalujának felvirágoztatását remélték, és 2002 novemberében le is tették a létesítmény alapkövét. A pályázatot kedvezően bírálta el az Orbán-kormány, és működésének utolsó napjaiban 320 millió forintos támogatást ítélt meg a kulturális központ és a 88 férőhelyes termálszálló felépítésére. A hivatalba lépő Medgyessy-kabinet azonban figyelmen kívül hagyta a döntést, és a pénzt átirányította a Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Mudura Sándor vállalkozó nevével fémjelzett Mecénás Alapítványnak. Utóbbi közeli ismerőse Medgyessy Péternek. A pénz átirányítására vehemensen reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület: Tőkés László püspök több alkalommal élesen kritizálta a magyar illetékeseket és a Mecénás Alapítványt, pert is kilátásba helyezett, egy fideszes képviselő pedig az Országgyűlésben interpellált az ügyben. 2003 őszén elkezdődött az építkezés. 2004 májusában ünnepélyes keretek között, Szabó Vilmos MSZP-s államtitkár jelenlétében felavatták az Ady Endre Kulturális Központ nevet viselő multifunkcionális termet. A kulturális központ mellett épülő termálszállót 2004. október 28-án kellett volna átadni, de erre a mai napig nem került sor. Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal érdemben nem adott választ a Krónika azon kérdésére, elszámoltatták-e a Mecénás Alapítványt, illetve nincs-e visszafizetési kötelezettség abban az esetben, ha nem valósult meg a célkitűzés. /Pengő Zoltán: Félkész szálloda adóforintokból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Varga Gábor kutató vegyészmérnök, Nagyvárad másként gondolkodó értelmiségi körének jelentős alakja, több kötetes szerző, drámaíró, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alapító tagja, majd elnöke, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal volt vezérigazgatója. Tizenegy évi bukaresti „száműzetés” után tért vissza Váradra – az új politikai hatalom leváltotta tisztségéből. Varga Gábor nagyváradi otthonában alakult meg 1989. december 25-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete. A nagyváradi értelmiség elitje az RMDSZ alapítói között volt. 1990. január 8-án az RMDSZ megkapta az egykori pártkabinet épületét. Varga Gábor később megtudta, hogy lakásán lehallgató készüléket helyeztek el, minden lépését figyelték. Lakása találkozóhelye volt a nagyváradi fiatalságnak, értelmiségieknek. Ami 1989 után következett, Varga Gábor életének legszebb periódusa volt. Közösségi összefogással talpra lehetett állítani az érdekvédelem városi, majd megyei szervezetét. Az alakuló RMDSZ vezetőségébe javasolt személyek: Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, továbbá Varga Gábor és Markó Béla. Váradnak is nagy kihívása volt az önálló magyar iskola megteremtése. Akkor a mostani Ady Gimnáziumban még ott volt a román tagozat. Szerencsére az akkori helyhatóság vezetői a korábbi pártiskolát átadták a román tagozat számára, így megalakulhatott az Ady Endre Középiskola. Országos szinten ez volt az első magyar iskola. Varga Gábor volt az RMDSZ Bihar megyei elnöke 1991 októberétől 1999 áprilisáig. Megalakultak a vidéki körzetek, a községi, helyi szervezetek. A kilencvenes évek közepén kezdődött Tőkés László tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök közötti véleménykülönbségek kihangsúlyozódása. Varga Gábornak sokszor sikerült Tőkés László püspökkel mindent tisztáznia. A Varadinum-ünnepségeket közösen szervezte az RMDSZ a történelmi egyházakkal. 1992-ben a Szent László templom emléktábláját Tőkés Lászlóval együtt avatta föl Varga Gábor, s szemben ott állt Paskai László, Magyarország bíborosa. 1998. márciusában Takács Csaba akkori országos ügyvezető elnök felhívta Vargát azzal, hogy RMDSZ megkapta az országos szabadalmi hivatal vezetését, az Operatív Tanács úgy döntött, hogy ennek a hivatalnak a vezetését Varga Gábornak kell elvállalni. Varga heteken, hónapokon át vívódott, végül elvállalta. Megismerte a szellemi tulajdonvédelem világát. Ez az országos intézmény az államot megelőzve csatlakozott az Európai Unióhoz, 2003-ban. A hivatalban ő volt az egyedüli magyar. A kollégák mellé álltak. Most hazajött, várakozó állásponton van. Sajtó alá rendezi korábbi kutakodásainak termékét: a szellemi tulajdonvédelem erdélyi alakulásáról néhány adatot, illetve a szellemi tulajdonvédelem alapfogalmait tartalmazó kötete jelent meg magyarul. Tíz városra vonatkozó útijegyzet-esszékötete fog megjelenni. /Máté Zsófia: Visszatekintés a tornácküszöbről. Exkluzív interjú Varga Gáborral. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

Gyökeres szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában, nyilatkozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) május 1-jén Csíkszeredán tartott autonómiakonferenciáján Tőkés László, aki szerint ezért nagyon fontos a hazai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek egysége, az összefogás az RMDSZ-szel. Az EP-képviselő jelentős lépésnek tartja, hogy az RMDSZ elkezdett autonómiáról és kollektív jogokról beszélni – hangzott el a Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben című nemzetközi konferencián. Tőkés szerint nemcsak a székelység autonómiájában kellene gondolkodni, hanem az észak-erdélyi régió magyarok lakta területeinek (Érmellék, Kalotaszeg, Szatmár-Bihar megye) hasonló önrendelkezését is fontosnak tartja. A püspök elítéli a hagymakupolás honfoglalást, s bár elismerte, hogy konkrét bizonyítékai nincsenek, ismét felvetette annak lehetőségét, hogy titkos hivatalos politika létezik a Székelyföld moldvai románokkal történő betelepítésére. Tőkés László számadatokkal mutatta be, milyen mértékben változott Erdély etnikai térképe, hogyan csökkent a magyarok aránya, főként a városokban. Úgy vélte: hagyományos kisebbségvédelmi eszközökkel nem tartóztatható fel ez a folyamat. A református püspök szerint ezért szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke szerint az erdélyi magyarság erős európai parlamenti képviselete kulcsfontosságú lehet az autonómia ügye szempontjából. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az unió kisebbségpolitikájáról szólt, majd Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető a baszk autonómiát mutatta be a hallgatóságnak. Bakk Miklós politológus az integrált erdélyi magyar autonómiatörekvésekről beszélt. /Tőkés: autonómiát Kalotaszegnek is! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Az erdélyi magyarság számára nem vezet célra a kijárásos politika, ehelyett intézményes, törvényekben rögzített jogok rendszerét kell kialakítani, ezek között az autonómia-rendszer kiépítése a legfontosabb – szögezte le Tőkés László a konferencián. Becsey Zsolt fideszes EP-képviselő, a csíkszeredai rendezvény társszervezését ellátó Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke beszédében kiemelte: az Unió egyik legfőbb célja, hogy felzárkóztassa az újonnan csatlakozó államokat. /Jánossy Alíz: Autonómia és legitimitás – konferencia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

A nagyváradi középiskolások több mint harminc százaléka nem csak magyar nyelven folytatná egyetemi tanulmányait – derül ki a Partiumi Keresztény Egyetem által készített felmérésből. A Bihar megyei magyar középiskolások zöme tovább szeretne tanulni, az azonban nem minden esetben feltétel, hogy ezt anyanyelvén tehesse. A nagyváradi magyar tannyelvű osztályok diákjainak 85 százaléka vallotta azt, hogy szeretné egyetemen vagy főiskolán folytatni tanulmányait. Székedi Levente, a társadalomtudományi tanszék oktatója elmondta, ami a népszerűséget illeti, a PKE nincs valami szerencsés helyzetben: a középiskolások több mint fele inkább állami egyetemre szeretne járni, mint magánintézetbe. Az egyetemi oktatással szemben a válaszadók 41 százalékának az a legfőbb elvárása, hogy magyar nyelven folyjon. 17 százalék az oktatás minőségét, 15 százalék pedig a térbeli közelséget jelölte meg elsődleges szempontként. Arra a kérdésre egyébként, hogy milyen nyelven szeretné a tanulmányait folytatni, 55 százalék válaszolta azt, hogy magyarul, 11 százalék ugyanis románul, 23 pedig vegyes tannyelvű egyetemen vagy főiskolán szeretne tanulni. /Nagy Orsolya: Románul is tanulnának a váradi diákok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Az erdélyi barokk építészet emlékeinek kutatói nem nélkülözhetik azokat az alapkutatásokra épülő szakkönyveket, melyek Biró József tollából születtek – írta Sas Péter a Biró József nagyváradi születésű művészettörténész emlékének és életművének felidézésére kiadott, Erdély beszélő kövei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008/ című könyv utószavában. A kötetet szerkesztője, Sas Péter magyarországi művelődéstörténész jelenlétében mutatták be Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Biró József erdélyi magyar festőművész, grafikus, műemlékvédő szakember, művészettörténész és építészettörténeti szakíró volt. Biró József Nagyváradon született 1907-ben, Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után a Bihar megyei és Nagyváradi Régészeti és Történeti Egylet múzeumának könyvtárosa és levéltárosa volt, majd a bonchidai kastélyban elhelyezett 30 ezer kötetes családi könyvtárat rendezte. Erdély szinte minden barokk műkincse érdekelte, a terepkutatások mellett a levéltárakat is szívesen látogatta. Hidat képezett a magyarországi és a romániai művészettörténet között. 1945. január 6-án, 38 éves korában Budapesten vele és édesapjával is végeztek a nyilasok. /Ferencz Zsolt: A Bánffy-palotától a Szent Mihály-templomig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

A tervek szerint nagyváradi régészek is részt vesznek majd a magyarországi M44-es úttal kapcsolatos ásatásokon, míg a békéscsabaiak a nagyváradi vár feltárási munkálataiba kapcsolódnak be – egyebek között ezt is tartalmazza az az együttműködési megállapodás, amelyet a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Bihar Megyei Körös- vidéki Múzeum vezetője írt alá május 6-án Békéscsabán. A két intézmény a jövőben kölcsönösen kicseréli kiállításait is. 2007 óta él Békés és Bihar megye között az együttműködési megállapodás, amelynek immár része a két megye múzeumai közötti jó viszony is. /Régészeti együttműködés és kiállításcsere. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Június 5-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék azt a tárgyalást, melyen ítéletet kell mondania az MPP március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszusán meghozott határozatok törvényességéről. A Bihar megyei szervezet 32 küldött nevében adott be ,,beavatkozási kérelmet”. A bihariak szerint egy újabb, immár törvényes kongresszus megszervezése lenne a megoldás. Szász Jenő fenntartja álláspontját: az alapszabályzat szerint, törvényesen zajlott az OT ülése, jogszerűek a meghozott határozatok. /Farkas Réka: Halasztottak az MPP-perben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A Magyar Polgári Párt (MPP) távol marad az európai parlamenti kampánytól, központi, megyei és helyi szervezetei nem vállalnak szerepet a kampánytevékenységekben. Az MPP közleménye leszögezte: mivel az MPP-t kizárták a választásból, felkérik a párt helyi, megyei, illetve országos tisztségviselőit, hogy tartózkodjanak a kampányban való személyes megjelenéstől. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) külön-külön kampányolnak, de közös rendezvényeket is tartanak az európai parlamenti választások előtti hetekben. Az öt százalékos bejutási küszöb elérése létfontosságú az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetei számára. /EP-kampány az MPP nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Tőkés András, az MPP alelnöke elmondta: nincs tudomása arról, hogy az elnökség eldöntötte, megtiltja a területi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a kampányban. Tőkés András szerint túlkapásként minősíthető ez a döntés. Gazda Zoltán, a háromszéki szervezet alelnöke közölte: korábban megállapodtak Tőkés Lászlóval abban, hogy a Kovászna megyei MPP nem folytat ellenkampányt, azonban nem kívánnak részt venni az RMDSZ–EMNT-jelöltlista népszerűsítésében. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a polgári párt megyei képviselői, szimpatizánsai fontosnak tartják, hogy az RMDSZ–EMNT közös jelöltlistáján első helyen álló Tőkés László újabb mandátumot szerezzen, és értelemszerűen arra buzdítják majd a Kolozs megyei magyarságot, hogy szavazataikkal támogassák a magyar összefogás listáját. Az MPP-s Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötte számára érthetetlen, hogy az MPP elnöksége miért akarja a szervezetet elszigetelni. A Bihar megyei MPP szerint fontos, hogy Tőkés László továbbra is folytathassa EP-képviselői tevékenységét, mondta el Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök. /Gyergyai Csaba: Az EP-kampány is megosztja az MPP-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Törvényben kellene szabályozni, melyek azok a kifejezések, amelyeket a civil szervezetek nem használhatnak fel nevükben – jelentette ki Cseke Attila Bihar megyei szenátor, aki a vonatkozó jogszabály módosítását javasolja. A honatya szerint tilos volna például a „felügyelőség”, „akadémia”, „hatóság”, „őrség”, „egyetem”, „tanács” és más hasonló kifejezések bejegyeztetése. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: megtévesztő a „civilek” neve. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A múlt héten Barcelonában tartotta éves közgyűlését az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS), amelynek a romániai magyar napilapok közül a Szabadság és a nagyváradi Bihari Napló is tagja. A közgyűléssel párhuzamosan zajlott a MIDAS rendezésében az a nemzetközi konferencia, amely a Többnyelvűség és a sajtó az Európai Unióban címet viselte. Leszögezték: a 4 milliós olvasótáborral rendelkező kisebbségi napilapoknak könnyebb úgy túllépni a súlyos problémákon, ha közösen lépnek fel érdekeikért, megmaradásukért. A kisebbségi sajtó állami vagy EU-s alapokból való támogatása a kisebbségek kultúrájának fennmaradását szolgálja. Az európai kisebbségi sajtó komoly veszélyben van a válsághelyzet miatt, sőt, a MIDAS egyik tagja, a korábban is anyagi nehézségekkel küzdő észak-írországi Lá anyagi nehézségei miatt megszűnt. Ugyancsak megszűnés fenyegeti a vilniusi Kurier Wilenski lengyel nyelvű napilapot, amelyet Toni Ebner, a barcelonai közgyűlésen immár harmadik alkalommal újraválasztott MIDAS-elnök biztosított arról, hogy az általa vezetett szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a lap EU-s vagy állami támogatáshoz jusson, és ezáltal fennmaradhasson. A cikk szerzőjét, a Szabadság munkatársát beválasztották a MIDAS háromtagú döntőbíróságába, amelynek a szervezet nyolcéves fennállása óta először van magyar tagja. /Balázs Bence: Nehéz helyzetben az európai kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./