A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége vonható felelősségre azért, hogy nem sikerült megegyezni az RMDSZ és az MPP választási együttműködéséről Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros és Kolozs megyében, ahol így a megosztottság veszélyezteti a magyar közösség önkormányzati képviseletét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szervezte kalotaszentkirályi önkormányzati konferencián. Markó szerint megdöbbentő, hogy bizonyos román pártok továbbra is az etnikai szavazás fele próbálják irányítani a választói akaratot, és több erdélyi településen, köztük Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is összefogtak az RMDSZ ellen. /Gyergyai Csaba: Markó az MPP-t hibáztatja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Sorra tartják jelöltbemutató rendezvényeiket az RMDSZ megyei szervezetei. Április 29-én volt az RMDSZ Bihar megyei kampánynyitó gyűlése, ahol Kiss Sándor megyei tanácselnök mostani tisztségének ismételt elnyerésére készül, Biró Rozália nagyváradi alpolgármester pedig a polgármesteri székéért vállalta a megmérettetést. A múlt hét végén Kalotaszentkirályon szervezték a Kalotaszegi Önkormányzati Konferenciát, melyen a térség RMDSZ-es önkormányzat tisztségviselői, politikusai vettek részt. /Darvas Beáta, D. Mészáros Elek: Merre mutat a petrencés rúd? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Örvendetesnek nevezte Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogy Bihar megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyezsége révén csak az RMDSZ indít megyei tanácselnök- és nagyváradi polgármester-jelöltet. Ennek ellenére az RMDSZ csúcsvezetését tette felelőssé amiatt, hogy nem jött létre országos megegyezés a két fél között. Véleménye szerint az erdélyi magyarság az utolsó posztkommunista rendszer szerint politizáló közösség volt eddig. Tőkés beszámolt arról, hogy tovább gyűrűzik a Lorántffy Zsuzsanna egyházi iskola sportpályájának ügye, a püspököt június 23-ára idézték a bíróság elé. A Szentháromság ortodox egyházközség pópája ezúttal nemcsak illetéktelen behatolással és kerítésrongálással, de lopással is vádolja az alperest, állítva, hogy a kerítés egy darabját magával vitte. /D. Mészáros Elek: Pópával, pappal perel Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Nem szabad abbahagyni az egyházi személyek múltjának átvilágítását, vélekedett Tőkés László püspök, EP-képviselő. A sajtótájékoztatón bemutatták a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott tetemes aktakupacot, mely feljelentéseket, szekusdossziék másolatát tartalmazta. Hermán M. János előadó-tanácsos megdöbbenéssel olvasta azokat a jelentéseket, melyekből kiderült, külföldi tartózkodása alatt is megfigyelték. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa egyhangúlag visszautasította a Temesvári-Belvárosi Egyházközség presbitériumának fellebbezését, melyben Bányai Ferenc temesvári lelkész felmentését kérték, akiről kiderült, hogy egykor besúgó volt. Bányai megszegte lelkészi esküjét azzal, hogy folyamatosan jelentett a román titkosszolgálatnak, sőt amikor később lehetősége lett volna beismerni múltját, ezt nem tette meg. Kiderült három lelkész besúgó múltja: Halász Sándor Temesváron volt pap, jelenleg külföldön tartózkodik, Kovács Imre, Paptamási egykori lelkésze jelenleg a magyarországi Nagykerekiben szolgál. Fazakas Sándor a nagyvárad-rogériuszi gyülekezet lelkésze volt, most egyéves skóciai kiküldetésben van. /Szőke Mária: Besúgó lelkészek kilétére derült fény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

Marosvásárhelyen rendezték meg a magyar tannyelvű és tagozatos iskolákban tanító testnevelő tanárok negyedik országos tanácskozását. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár beszámolója után a résztvevők számos kérdéssel és javaslattal álltak elő. Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke szerint mindaz, amit a négy évvel ezelőtti az első tanácskozáson célul tűztek ki, megvalósult. Többek között. Az I–IV. osztályban is szaktanár tarthassa a testnevelési órákat. Továbbá az RMDSZ révén sok támogatás jutott sportszerben és tehetséggondozás terén a magyar tannyelvű és tagozatos iskoláknak, és évente megrendezik a romániai magyar középiskolák kosárlabda- és kézilabda-bajnokságát, valamint az atlétikai Péter László- és labdarúgásban a Fair Play kupát. A tanácskozás végén Borbáth István, az RMPSZ Testnevelés és Sport Társulás Egyesületének elnökének javaslatára, az országot régiókra felosztva, képviselőket választottak. Nyugat-Erdélyt (Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyét) Erdei Emese képviseli. /Erdei Emese, a Csiky Gergely Iskolacsoport testnevelő tanára: Testnevelő tanárok országos tanácskozása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

Több mint másfél évszázad után újraalakítják Nagyszalontán a Bihari Hajdúvárosok Szövetségét. A társulásnak több Bihar megyei település mellett számos magyarországi helység is tagja lesz. „Egy-két éve jelent meg Nyakas Miklósnak, a hajdúböszörményi múzeum nyugalmazott igazgatójának Bihari hajdúvárosok története című könyve, amelyben összesen húsz hajdútelepülést említ. Innen eredt az ötlet, hogy alakítsuk újra a hajdúvárosok szövetségét” – tájékoztatott Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés művelődési, sport- és civil kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke. A hajdúvárosok szövetségét 1714-ben a hajdúkiváltságok visszaszerzéséért hozták létre, és 1848-ig létezett. /Fried Noémi Lujza: Szerződő hajdúvárosok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Kápolnát terveztek Imre herceg emlékére a Bihar megyei Szentimrén. „Olyan még nem fordult elő a vallástörténelem során, hogy egy református gyülekezet katolikus szentnek építsen emlékhelyet” – fogalmazott a település református lelkésze, Kucharszki Zoltán. Szent Imre hercegnek állítanak emléket, aki a falu határában vesztette életét egy vadászat során. Az egykoron híres katolikus falut jobbára reformátusok lakják. A protestánsok templomkertjében három éve áll a Lantos Györgyi készítette félalakos hercegszobor. Elhatározták, hogy a már csak nyomaiban fellelhető egykori apátság romjaira emlékkápolnát emelnek. Bemutatták Toldi Éva magyarországi író Szent Imre emlékkönyv című kötetét. „A legfontosabb, amit Imre hercegtől megtanulhatunk, a helyes mérték megtalálása” – fejtegette Toldi Éva. Wagner Péter Ybl Miklós-díjas építész bemutatta látványtervét. A kápolna előtt Imre herceg egész alakos szobra lesz, színes mozaikkazettákban pedig a további hat Árpád-házi szent. Ily módon ez a kápolna olyan hellyé nemesül, ahol a hét szent révén a magyarság egysége valósul meg. /D. Mészáros Elek: Református „szenttisztelet” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Elindította megye szintű kampányát Háromszéken a Magyar Polgári Párt. Kovács István, a szervezet tanácselnökjelöltje lelkész-politikus szerint az MPP programja radikális össztársadalmi változásokat, alkotmány-módosítást helyez kilátásba. Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy MPP-polgármesterjelöltje bejelentette, a párt városfejlesztési stratégiája nyolc pontban foglalja össze azokat a tennivalókat, így gazdaság, egészségügy, oktatás, közművelődés, kultúra, sport, közbiztonság és ifjúság témakörök köré építettek programot. Az MPP ezentúl heti rendszerességgel megjelenő kampányújságot juttat el a háromszékiek postaládájába. Az MPP Sepsiszentgyörgyre várja Tőkés László EP-képviselőt. A Bihar megyei MPP kampány-nyitóján Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere is jelen volt. Elsőként Orbán Mihály országos alelnök szólalt fel. Biharban az MPP-nek 12 helyi szervezete alakult, 8-an a polgármesterségért, 320-an pedig tanácsosi tisztségért szállnak ringbe. /Illyés Judit, D. Mészáros Elek: Mától Tőkéssel erősít az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Markó Béla RMDSZ-elnök javasolta az Érmihályfalván megtartott Érmelléki Önkormányzati Konferencián, hogy a tulipán mellett az RMDSZ jelképe legyen az akác is. „Azért van reményünk a győzelemre, mert tettünk is a siker érdekében” – fogalmazott május 16-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Leszögezte: vissza kell szerezni a hagyományos régiók erejét. Az Érmellék a maga kultúráját megőrizte 1989 előtt is, ma már esély van rá, hogy az erdélyi fejlődés mozdonyává váljék. Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az Érmellék földrajzi adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta, üdvözölve a városban zajló Nyíló Akác rendezvényt. Kelemen Hunor ügyvezető elnök szólt a kampányban elhangzó üres ígéretekről, párhuzamba állítva azt az RMDSZ 18 évi megvalósításaival. /D. Mészáros Elek: Tulipán és akác. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Több mint ötven megyei tanácselnökjelölt nem felel meg a Koalíció a Tiszta Kormányzatért (CGC) elnevezésű civil szervezet előírta feddhetetlenségi elvárásoknak. A megkérdőjelezhetők között szerepel az RMDSZ két tisztségviselője, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnöke, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, mindketten jelöltek. A jelentés megemlíti a kifogásolt jelöltek között a Magyar Polgári Párt elnökét, Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt, az alakulat Hargita megyei tanácselnökjelöltjét is. Lokodival kapcsolatban a CGC azt kifogásolja, hogy állítólag mandátuma idején a saját lányát alkalmazta a megyei testületnél, míg Kiss Sándor esetében elektronikai cikkek csempészetét, valamint pornográf termékek forgalmazását hozta fel. Szásznak a CGC azt rótta fel, hogy 2005 óta egyedül vezeti a várost, amióta a prefektus a helyi tanácsot feloszlatta. Emellett a CGC tagjai azt is Szász szemére vetik, hogy a városi tanáccsal együtt ellenezte a csereháti görög katolikus árvaház létrehozását. Szász Jenő szerint a CGC „nem tudja, miről beszél”, hiszen a csereháti szociális ügy éppen a bukaresti hatalom beavatkozása miatt dagadt politikai botránnyá. /Nagy B. István: Jelöltek feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

Bihar megye legnagyobb fesztiválünnepét, a Nyíló Akác Napokat a hét végén tartották Érmihályfalván. A négynapos rendezvény több tízezer szórakozni vágyót csalogatott a homokvilág fővárosába. A megnyitón Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet, fellépett a Nyíló Akác néptánccsoport. Másnap a szenzációt Fekete László, a világ legerősebb embere cím birtokosának fellépése jelentette, de hasonló látványossággal bírt az Attila-korabeli öltözetet viselő íjászok bemutatója is. A szórakoztató műsorok a Széchenyi téri szabadtéri színpadon zajlottak de volt ökumenikus istentisztelet, könyvbemutató, és tárlatnyitó is. A polgármesteri hivatalban aláírták az Érmihályfalva–Balmazújváros–Budapest XVI. kerülete közötti testvérvárosi szerződést. /D. Mészáros Elek: Ünnep a homokvilág fővárosában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Bihar és Arad megyében gondok merültek fel reggel, a szavazólapok megszámolásánál. /Cédulás zavarok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2004 júniusában a romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ mintegy ötszáztízezer szavazatot kapott. Az értékelések akkor úgy szóltak, az eredmény jobb, mint a négy évvel korábbiak. 2008-ban, június 1-jén az RMDSZ és az MPP által együttesen szerzett szavazatok száma – a megyei tanácsi listákra leadott voksok esetében – megközelítőleg ötszáztízezer. Összességében minden maradt a régiben. Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint Nagyváradon közös lista esetében indíthattak volna egy tanácsosjelöltet befutó helyen, a Bihar Megyei Tanács esetében akár kettőt is. – A parlamenti választáson az RMDSZ-nek és az MPP-nek kompromisszumot kell kötni. /Szűcs László: Számolunk a helyzettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

A Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöksége aggodalommal értesült arról, hogy Balázsi József és Keresztúri Lajos érsemjéni régi-új polgármester, illetve RMDSZ- június 4-én este az általuk beszervezett, kb. húsztagú társasággal, akik között többen ittas állapotban voltak, behatoltak Fülöp János lelkész otthonába, őt alpári vádakkal illették, megrágalmazták és felszólították, hogy záros határidőn belül hagyja el a települést, ellenkező esetben ők fogják onnan eltávolítani. Az akció célja lelkipásztor és családja megfélemlítése, mert Fülöp János a választási kampányban falugyűlésen nyilvánosan bírálta Balázsi József polgármester önkényes cselekedeteit. A magánlaksértés, a fenyegetés, a zsarolás bűncselekmény. Szükség van ügyészségi kivizsgálásra. Fülöp János lelkész nem tagja az MPP-nek, nem szerepelt az MPP tanácsosi jelöltlistáján. Az MPP reméli, hogy az RMDSZ lépni fog a hasonló esetek elkerülése érdekében, olvasható a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezete elnökségének közleményében. /Az MPP közleménye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

Az MPP-vel szimpatizáló papokat zaklatnak Bihar megyében az RMDSZ-es polgármesterek – jelentette ki Tőkés László hétvégi sajtótájékoztatóján. Elmondta, húszfős küldöttség kereste fel Fülöp János érsemjéni református lelkészt, és arra akarták rávenni, hogy 15 év szolgálat után hagyja el a falut, mert „szétverte a gyülekezetet”. Hasonló eset történt Paptamásiban is, ahol Bereczki András református lelkipásztor ellen tett szóbeli feljelentést az egyházkerületnél az ottani polgármester. Tőkés jelezte, hogy az egyházkerület „nem fog ilyen nemtelen dologban segédkezni”. Fülöpnek annyi volt a bűne, hogy „kiállt a demokratikus választás szabadsága mellett”, nem is tagja az MPP-nek. Bereczki András pedig azért szálka a polgármester szemében, mert polgári színekben indult a tanácsosi tisztség elnyeréséért. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szabó Ödön elutasította azt a vádat, hogy a papok „zaklatásához” az RMDSZ-nek köze volna. /D. Mészáros Elek: MPP-s papokat zaklatnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ „Politikai üldözöttnek” tartja magát két református lelkész Bihar megyében. Az érsemjéni Fülöp János és a paptamási Bereczki András szerint a helyi RMDSZ-es polgármesterek ellenük hangolják a híveket amiatt, hogy a Magyar Polgári Párttal szimpatizálnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ-es polgármesterek állnak az MPP-vel szimpatizáló lelkészek „elűzetése” mögött. Az Új Magyar Szó megállapította, hogy ez nem igaz. Érsemjénben a helyiek kétharmada követeli a lelkész távozását, Paptamásiban pedig a pap és a polgármester régi ellenlábasok. Fülöp János érsemjéni lelkész elmondta, hogy húsztagú csoport élén megjelent a parókián Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök és Balázsi József, a község polgármestere. Közölték vele a gyülekezet óhaját: keressen magának egy másik gyülekezetet, hagyja el a falut. A lelkész nem érti, ha kifogás van ellene, akkor azt miért nem fogalmazták meg a nemrég megtartott presbiteri gyűlésen. Fülöp soha nem agitált az MPP mellett. Balázsi József polgármester szerint a papnak semmi sem tetszett, a hívek több mint kétharmada aláírta a lelkész eltávolítását célzó ívet. Keresztúri Lajos érsemjéni RMDSZ-elnök, presbiter a mostani választás és a pappal kiéleződött konfliktus felszínre törésének egybeesését véletlennek tartja. Paptamásiban Bereczki András lelkipásztor és Szűcs Ferenc polgármester hadakozik egymással. Szűcs szóban feljelentette a papot az egyházkerületnél, aki azzal vádolta meg őt, hogy tízezer lejjel megkurtította az egyházat. Bereczki elmondta, a kijelentése nem lopásra vonatkozott, hanem arra utalt, hogy az évek során a különböző felekezetek mind részesültek támogatásban, kivéve a paptamási reformátusokat. Szűcs Ferenc a falu elhagyására szólította fel a papot. Ellenkező esetben világi bírósághoz fordul. /Mészáros Elek: Papűzés politikai alapon? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Pótolta egykori Kossuth Lajos-szobrát a tenkei magyarság. A Bihar megyei község a második település volt, ahol emlékművet állítottak az államférfinak, de az 1899-ben leleplezett alkotást 1919 tavaszán eltüntették. A magyarországi Nyíradonyért Alapítvány megajándékozta Tenkét a Lakatos Aranka által készített mellszoborral, amelyet május 15-én lepleztek le a református templom udvarán. /Ismét van szobra Kossuthnak Tenkén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Szeptember első vagy második hétvégéjén tartja első kongresszusát a Magyar Polgári Párt. Erről az MPP hétvégi, bővített elnökségi ülésén született döntés. „Tanácskozásunkon egyetértés volt abban, hogy mielőbb meg kell tartani a kongresszust. Erre mindenképpen szükség van, hiszen csak így tudunk teljes értékű pártként működni” – mondta Lengyel György Bihar megyei elnök. Szavait alátámasztotta Tőkés András, az MPP országos alelnöke is, aki kizártnak tartja, hogy Szász Jenő pártelnök utóbb meggondolja magát, s mégsem hívja össze a kongresszust. /Cseke Péter Tamás: Őszi MPP-kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Több RMDSZ-szervezetnél nem veszik komolyan azt a határozatot, amely szerint tizennyolc településen kell tisztújító gyűlést tartani, ott, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Ezek között szerepel Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Tusnádfürdő, Margitta. „Beszéltem erről Korodi Attila miniszterrel és Borboly Csabával, és végül nem lesz kiírva a tisztújítás, de valamikor július közepe táján tartunk tisztújító gyűlést. Ha most lenne, a tusnádfürdői RMDSZ zárhatná is be a kapuit” – jelezte Butka Zsolt, az RMDSZ tusnádfürdői szervezetének elnöke. Két hónapja már volt egy tisztújító gyűlés, ha most kiírnának még egyet, a jelenlegi tizenöt tusnádfürdői RMDSZ-tagból alig hárman ha maradnának. Butka szerint „az öregek mind átmentek az MPP-be”. Gyergyóban három településen, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóújfaluban és Kilyénfalván lesz tisztújítás, ugyanis az RMDSZ ezeken a településeken veszített, magyarázta Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke. A Bihar megyei szervezet az országos határozat mellett egyéb szankciókkal is élt, mondta Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. Bogyoszlón, Paptamásiban, Várasfenesen és Vedresábrányban több helybéli tanácsos tisztségbe való beiktatatását hiúsította meg a megyei elnökség. Ellenük az volt a vád, hogy a választási kampány ideje alatt más pártok polgármesterjelöltjei mellett kampányoltak. /RMDSZ-tisztújítás: lesz is, meg nem is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Július 4–13-a között zajlott a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány, és a Hunyad megyei lelkészek által szervezett szórványmisszió, amelyen kolozsvári protestáns teológiai hallgatók, vallástanárképzős egyetemisták és az alapítvány munkatársai vettek részt. A Hunyad megyei csoporthoz csatlakozott Vass Erika, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, és Kósa László akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának vezetője, valamint Hints Miklós helységnévgyűjtő. A 17 fős csoport több részre oszlott – Alpestesen, Csernakeresztúron, Petrillán, Lónyán, Hosdáton, Kalánban és Rákosdon végeztek gyülekezeti szolgálatot. Az egyhetes munka során sikerült számba venni a gyülekezeti tagokat, házról házra járva betekintést kaphattak a Hunyad megyei és Zsil-völgyi református családok életébe. Sok helyen teret hódított a vegyes házasság, beolvadás, nyelvvesztés folyamata. Sok olyan család van, ahol mindkét szülő magyar, református, a gyerekek is szintúgy, de már nem beszélik anyanyelvüket, nem gyakorolják vallásukat. Kevesen vannak, akik Hunyad megyei születésűek, sok a betelepedett Székelyföldről, Marosvásárhelyről, Szilágyságból, Bihar megyéből beköltözött család. /V. J. : Hunyad megye. Szórványmisszió gyülekezet-felméréssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Idén Bihar megyei településeken tartott előadásokat az Erdélyi Vándorszínház kis létszámú társulata, amelyet tavaly alapított Csuja László, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója. Az öt marosvásárhelyi és egy kolozsvári színis növendékből álló csapat idén is commedia dell’arte stílusú előadást hozott létre, ezúttal Shakespeare-művekből ollóztak össze részleteket. A Kele-Fodor Ákos dramaturgiai munkája nyomán született szöveget Csuja László állította színpadra. Hét Bihar megyei települést jártak be, a partiumi falvakban saját maguk toborozták a nézőket, lovasszekéren ülve járták be az adott falut és csalogatták a közönséget az esti előadásra. /(köllő) : Idén is turnézott az Erdélyi Vándorszínház. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A Magyar Polgári Párt Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Bihar megyei szervezeteinek elnökei felkérték az alakulat vezetőségét, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az MPP iránt elkötelezett jelöltjeik milyen módon – MPP-színekben vagy függetlenként – induljanak az őszi parlamenti választásokon. Az augusztus 7-én kiadott közleményben az MPP megyei szervezeteinek elnökei leszögezték: a döntés azért fontos, mert az RMDSZ vezetői végképp elzárkóztak az együttműködéstől.,,Mi fontosnak tartjuk a székelyföldi autonómiát, az erdélyi magyarok személyi elvű autonómiáját, az állami magyar egyetemet, valamint a polgári értékrend képviseletét Románia parlamentjében. Ezt várják el a Magyar Polgári Párttól az erdélyi magyar polgárok!" – áll a dokumentumban. /Farcádi Botond: Akár függetlenként, akár MPP-színekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Mintegy hatszázan voltak az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ országos táborában. A tábori áramfejlesztő felmondta a szolgálatot, így kézzel jegyezték az adatokat, a hangulaton azonban ez mit sem változtatott. A szokásos országos közgyűlésen a gyergyói Dezső László személyében új országos elnököt választottak. A tavalyi vándortábor után felröppent a hír, megtörténhet, hogy az utolsó volt, nem lesz többet, mert egyik osztály sem vállalta a szervezést. Miután hosszú ideig nem történt semmi, a kolozsvári osztály egy része a megszervezése mellett döntött, hogy ne szakadjon meg a vándortáborok sora. A táborban három napon keresztül, naponta 15 túrán ismerkedhettek a környezettel a táborlakók: volt könnyű, közepes és nehéz túra, szekeres túra, magashegyi túra és honismereti kirándulás. 2009-ben Bihar megyében, a nagyváradi EKE szervezi a XVIII. Vándortábort. /XVII. Országos EKE Vándortábor – Székelyjó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Bihar megyében egyelőre nem támadják egymást a pártok. Az RMDSZ politikusai szerint nem a legkedvezőbb a magyarok számára a Bihar megyei választókerületek kialakítása, a kerületek nagyjából megegyeznek a történelmi tájegységekkel. Az RMDSZ részéről Lakatos Péter képviselő volt az első, aki bejelentette: indul az őszi választáson. A Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások során a székelyföldi, befutónak számító kerületek mellett a bizonytalannak minősített észak-bihari választókörzetet is kérte. Az MPP országos vezetőségének kell döntenie a parlamenti választásokon való indulásról, mondta Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke, ezt követheti a Bihar megyei szervezet döntése az esetleges jelöltekről. /Készülnek, nem latolgatnak. Bihar megye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Nagyváradon nem folyik kivizsgálás a megyei könyvtár, a filharmónia és a gyermekvédelmi igazgatóság vezetői ellen. Tévesnek bizonyult a Bihar megyei napilapok és internetes portálok információja, miszerint leváltják a megyei tanács hatáskörébe tartozó három közintézmény vezetőjét. A sajtóhírek szerint Traian Stef, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatója, Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia menedzser-igazgatója, illetve Koncsek Zita, a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerepel Radu Tarle újdonsült tanácselnök „feketelistáján”. Az elöljárókat nem váltják le, hanem az intézmények tevékenységét felülvizsgálják. Sarkady Zsolt kifejtette, lejárató kampány indult ellene. Sarkady menedzseri tevékenységét májusban jónak értékelték, júliusban a számvevőszék átvizsgálta az intézmény pénzügyeit, így az igazgató nyugodtan várja az esetleges megyei tanácsi meghallgatást. Koncsek Zita is cáfolta az elbocsátásáról terjengő híreket. „Nem folyik vizsgálat a könyvtárban, értesítést sem kaptunk arról, hogy ilyesmi következne” – nyilatkozta Tavaszi Hajnal, a téka igazgatóhelyettese. Szerinte a nemzetiségi kártyát próbálják kijátszani, azért vádolták meg az igazgatót románellenes tevékenységgel. /Fried Noémi Lujza: Cáfolt politikai tisztogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Székelyföldön tolonganak, szórványban vonakodnak a jelöléstől az RMDSZ-tagok. Augusztus 14-én lejárt a jelentkezési határidő, amelyet Bihar megyében egy héttel meghosszabbítottak. Eddig soha nem volt ilyen nagy túljelentkezés az RMDSZ Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltségeiért, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki választási bizottságának elnöke: a 4 képviselői kerületre 10 személy pályázik, míg a két szenátori kerületre 7-en jelentkeztek. Maros megyében 12 képviselői és szenátori kerületbe 13-an jelentkeztek, jelezte Kelemen Atilla megyei elnök. Kolozs megyében a tíz képviselői helyre egyelőre nyolc, a négy szenátori kerületre pedig két jelentkező van, tájékoztatott Molnos Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy megyében a külföldön tartózkodó Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök utasítására a megyei szervezetnél nem szolgáltattak ki adatokat a jelöltekről. Arad megyében heten jelentkeztek képviselő- és ketten szenátorjelöltnek, köztük Király András jelenlegi Arad megyei képviselő. Temes megyében eddig négyen jelentkeztek az összesen tíz képviselői helyre, a négy szenátori kerület egyikére sem pályázott senki, a határidőt ezért meghosszabbították. Máramaros megyében eddig hatan jelentkeztek a hét képviselői helyre, s egyetlen személy a három szenátorira. /Óvakodnak az óvadéktól? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./