A kisebbségi közösségi ingatlanok restitúciójára vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet elfogadta a parlament és ezzel megoldódhat a temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának kérdése. A bánsági magyarok közadakozásból megépített kulturális fellegvárának restitúciójáért immár másfél évtizede folyik a küzdelem, jelenleg is öt per van folyamatban. A temesvári Magyar Ház ügyéről Toró T. Tibor parlamenti képviselő leszögezte, a törvény szövege sok újat nem hoz. Az öt perből az egyik kereset Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon van a várakozó listán. /Pataki Zoltán: Temesvári Magyar Ház: újabb esély a restitúcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Márc. 2-án emlékeztek Nagyszalontán az 1817-ben ezen a napon született Arany Jánosra. Az Arany János Művelődési Egyesület felhívására a kései utódok esztendőről esztendőre felkeresik a bölcsőhelyet és elhelyezik a megemlékezés virágait az Arany- portán. A művelődési egyesület immár azt is ünnepli, hogy az Arany-portát tavaly visszakaphatta. A szavalatok után Tódor Albert polgármester a város nevében, majd az Arany János Általános Iskola vezetői és a szalontaiak helyeztek el virágot. Márc. 6-án rendezték meg Nagyszalontán a kilencedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyt, melyre Székelyföldről, Bánságból és Magyarországról egyaránt érkeztek versenyzők. /(Balla Tünde): Arany János ünnepség Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Varga Attila alkotmányjogász, parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. A tervezet, kisebb módosításokkal, azonos a Csapó-féle autonómia-szöveggel. Varga Attila politikai baklövésnek tartja, hogy ez választási évben nyújtották be a parlamentnek, továbbá eredményt csak kitartó párbeszéd révén lehet elérni. A Szilágyi Zsolték által benyújtott tervezet csak a székelyföldi autonómiára szól, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet, hisz kimarad belőle a Partium, Bánát, Máramaros, Kolozs, Beszterce és más szórványvidék. Varga Attila nem fogadja el, hogy a tervezetben olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyek semmiképpen nem kaphatnának /egészségügy, bányászat, vagy az energetikai ipar/. /Sike Lajos: A benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. Beszélgetés Varga Attila alkotmányjogásszal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

A vállalkozásfejlesztés új lehetőségeiről volt szó márc. 27-én Temesváron az üzletember-találkozón, melyet a Regió Invest Kft., a befektetők és vállalkozók bánsági irodája, , az ITDH, a magyarországi üzletemberek romániai tanácsadói hivatala és az Aradi Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ szervezett. A rendezvény meghívottja Németh Attila, az Új Kézfogás Alapítvány igazgatója az alapítvány támogatási rendszerét ismertette a térség magyar vállalkozóival.  Németh Attila visszatekintett az elmúlt tizenkét év (1992–2004) támogatási rendszerére. A magyar adófizetők pénzéből származó erőforrásaikat célszerűen használják fel, ezért április elsejétől egységesítik a pályázatok nyilvántartását, hogy kiszűrhessék azokat, akik ugyanarra a projektre több alapítványnál is pályáznak. A kisvállalkozásokat fejlesztő kölcsönöket Romániában a Bethlen Gábor Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján ítélik oda. A vállalkozók pályázhatnak 5-7 százalékos hiteltámogatásra, megfelelő ingatlan garanciákkal. Honlapjukról – www.ukka.hu pályázati űrlapok is letölthetők. /Szekernyés Irén: A nyugati régió magyar üzletembereinek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke nyitotta meg a tíz napig tartó IX. Bánsági Magyar Napokat Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Szász Enikő beszédében az idei újdonságról, a tárgyi népművészet felkarolásáról fejtette ki gondolatait. A kiállításon kosárfonók, szőnyegszövők, hímestojás-festők, gyöngyfűzők, keramikusok, fafaragók, népi gyermekjátékot és ajándéktárgyakat készítők vettek részt. /(Szekernyés): Bánsági Magyar Napok – 2004. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

Hagyománya a Bánsági Magyar Napoknak, hogy Temesváron megrendezi a Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán tanuló magyar főiskolások kiállítását. A félszáz egyetemi hallgató alkotásaiból nyílt tárlatot Szász Enikő megyei önkormányzati tanácsos, a rendezvény életre hívója nyitotta meg. Szakmai értékelőt Dávid Károly a képzőművészeti kar tanszékvezető tanára mondott. /Sz. I.: Magyar főiskolások kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Ápr. 22-én zsúfolásig megtelt a Temesvári Műegyetem előadóterme, ahol felidézték a Bánság neves hídépítője, Maderspach Károly életét és munkásságát. A rendezvény társszervezője, a Temesvári Magyar Nőszövetség felkutatta és meghívta az emlékünnepségre a Maderspach család Magyarországon és Ausztriában élő leszármazottait. A Maderspach Károly által épített vashíd köti össze a Temes két partját Lugoson, de áll és használják a Karánsebesen, Herkulesfürdőn épített hídjait is. Maderspach volt az első Délkelet-Európában, aki öntöttvasból (az acélszerkezetet akkor még nem ismerték) hidat épített. Maderspach Károly életének kevésbé ismert epizódjait Szekernyés János helytörténész elevenítette fel. A rendezvény a Jancsó Árpád–Szekernyés János szerzőpáros kétnyelvű (magyar–román) Maderspach-kötetének bemutatásával ért véget. /(S.): IX. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

Ápr. 25-én Temesváron, a Bánsági Magyar Napok zárórendezvényén háromszáz magyar viseletbe öltözött fiatal ropta a táncot a nézősereg vastapsa közepette. A Hagyománykeresőben folklórgálán temesvári, végvári, nagycsanádi, dettai, lugosi, illetve horgosi (Vajdaság), szegedi és magyarcsanádi néptáncegyüttesek léptek fel. /(Pataki Zoltán): Ugye, néha jó magyarnak lenni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Újabb hiánypótló kiadvány jelent a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Partiumi Füzetek sorozatában. Szalacs kismonográfiáját a helyi születésű György Irénke történelemtanár dolgozta fel. /Balla Tünde: Szalacs kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Az 1989-es fordulat után dr. Jakab Antal erdélyi megyéspüspök azonnal visszaállította, támogatta a szerény keretek között működő katolikus sajtót. Új hetilapot alapított, a Keresztény Szót. 1990. február 11-én jelent meg első száma Kolozsváron; főszerkesztője a katolikus író: Bajor Andor. Nemsokára megjelent a Vasárnap is. Magánkezdeményezés folytán 1998-ban megjelent a Krisztus Világossága lelkiségi havi folyóirat, a Bánságban a Vita Catolica Banatus havi, három nyelvű újság. Itt-ott helyi plébániai tudósítók is indultak. Ehhez képest például az anyaországban jelenleg 30 országos terjesztésű katolikus lap van. Erdélyben a lelkesedés is alábbhagyott. /Incze Dénes, a Krisztus Világossága főszerkesztője: A kommunikáció világnapjára. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 23./

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon egy történelmi jelentőségű ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A résztvevők kidolgoztak egy működési alapszabályzatot, s mindhárom régióban háromfős Ifjúsági Koordinációs Tanácsok alakultak. Délvidéket Kurucz József, Lázár Tímea és Kazinczi Zoltán képviseli, Délalföldet Marton Attila, Magdali Csaba és Sándor Enikő, Aradot pedig Derzsi Tünde. Temesvár és Déva képviselőit a napokban nevezik meg. Főtanácsos Bajkó Károly, az EHE elnöke lett. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. Célul tűzte ki az anyanyelv- és hagyományok ápolását, a magyar oktatás megszűnése elleni harcot. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

A hit, a bizakodás, a reménység, a bátorság lelki köveiből épül a templom, és ha fél évszázad kell hozzá, hogy felépüljön, akár a jeruzsálemi templomnak, akkor sem szabad feladnunk! – mondta jún. 13-án Tőkés László püspök Temesváron az épülő Új Ezredév Református Központ falai között tartott vasárnapi istentisztelet során. A Templomvasárnap nevű rendezvényen, amely új lendületet adhat az építkezésnek, Gazda István templomépítő lelkész ismertette a világhírű Makovecz Imre tervezte grandiózus templom és konferenciaközpont építésének eddigi történetét. A temesvári reformátusság évszázados álma, a „tornyos templom" az 1989-es forradalom után megvalósulni látszott: már 1990-ben elkészült Makovecz Imre első látványterve a jelenlegihez közel eső helyszínre, ahol a templom alapkövét is letették. A terv meghiúsult, az alapkövet elvitték, a telekre más épített. Az áttörést az 1996-os Református Világtalálkozó temesvári rendezvénye hozta meg, amelyen részt vett a most frissen újraválasztott temesvári polgármester. Gheorghe Ciuhandu akkor telket ígért – és adományozott – a leendő templomnak. A templom ügyét támogatta Nicolae Corneanu bánsági ortodox püspök és az időközben elhunyt Neumann Ernő temesvári főrabbi is. Az építkezés 1999 novemberében kezdődött el és most alapszintig felépült maga a templom és már áll az egyik melléképület. A temesvári reformátusok adakozásával zárult Templomvasárnap ünnepi műsora – az Új Ezredév Kórus, a gyermekek éneke, az ifjúsági csoport Saint Exupéry Kis hercegének előadása megmutatta, hogy van kinek a templomot felépíteni. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a személyi elvű autonómia-tervezetről beszélt, amelyet a héten terjesztenek a parlament elé. /(Pataki Zoltán): Mindig van remény! Templomvasárnap az épülő Új Ezredév Református Központ falai között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Beke György 1989-ben települt át Budapestre, de másról nem tudott írni, mint Erdélyről. Rendszeresen hazajár, elsősorban a Székelyföldre. A könyvhéten mutatták be Budapesten a Barangolások Erdélyben sorozat 6. kötetét, amely a Székelyföld egy részéről, Marosszékről, Maros megyéről szól. A kötet pontos címe: Barangolások Erdélyben 6. Székelyföld – Maros, Nyárád, Kisküküllő. A sorozatot, annak idején, amikor megindult, Beke hat kötetre tervezte. A Kriterionnál öt kötet látott napvilágot: a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Búvópatakok, a Boltívek teherbírása és a Bihar megyéről szóló Itt egymásra találnak az emberek címmel. 1996-ban a Mundus Kiadó /Budapest/ kezdeményezte a sorozat újrakiadását, az otthoni három kötetet összevonta Szigetlakók címmel, ez lett az új sorozat első kötete, a második a Boltívek teherbírása. Ide csatolta azt a naplót is, amely annak idején Erdélyben is megjelent 1990-ben a Romániai Magyar Szóban. A harmadik Az Értől a Kölesérig. Ez Bihar megye. A IV. kötet a Bartók szülőföldjén címet viseli. Ez Arad és Bánság. Az ötödik kötet, a Déva vára alatt tavaly jelent meg. Alcíme: Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megyék töredék magyarságáról és a Brassó megyei (hétfalusi) csángókról szól. Az eredetileg tervezett VI. kötet Székelyföldet mutatja be. Székelyföld azonban olyan óriási anyag, hogy ehhez legalább három kötet kell az egy helyett. A sorozat mostani köteteit megjelentető Serfőző Simonnal, a Felsőmagyarország Kiadó vezetőjével megegyezett, hogy a Székelyföldről szóló köteteket három részre osztja. Most jelent meg az első része. Alcíme: Maros, Nyárád, Kisküküllő. A II. kötet alcíme a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó lesz. Ez Udvarhelyről és környékéről szól. A Székelyföld-sorozat III. kötete az Olt völgye és a Feketeügy lenne. Ez Gyergyót, Csíkot és Háromszéket öleli fel. /Bán Péter: A szülőföld vonzásában. Könyvheti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság tavaly meghirdetett pályázatára, amely a 20. század örökségét, a Rákóczi- és a Bocskai-szabadságharc emlékezetét, illetve Jókai partiumi és bánsági jelenlétét volt hivatott megörökíteni, összesen harminchárom dolgozat érkezett. A felnőtt kategória első díját dr. Jósa Piroska és Fazekas Loránd (Szatmárnémeti) érdemelték ki. Különdíjban részesült Kovács Rozália (Érmihályfalva), Ábrám Sárközi Lídia (Szatmárnémeti) és Boros Ernő (Nagykároly). A diákkategória első díját Tőkés Máté kapta. /Történelmi emlékezetünk szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 11./

Külső támogatás nélkül is megszervezik Végváron a tánctábort. Idén a megye határain túlról is fogadtak jelentkezőket. A bánsági néptánc mozgalmat Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője indította útjára. Kezdeményezése várakozáson felülmúló visszhangra talált: szinte minden olyan településen követték példájukat, ahol jelentősebb magyar közösség él. Most is Nagy Albert irányította a lépések tökéletes elsajátítását. A végvári közösség jóvoltából a nyolcvan gyerek és oktatóik egy hétig gondtalanul hódolhattak kedvtelésüknek, a táncnak. Idén a Végvárért Alapítvány volt az éltető ereje a tábornak, ahol a temesvári, lugosi, dettai, nagycsanádi, pusztakeresztúri, mezőtelegdi vendégek teljes ellátásban részesültek. /Sipos János: Nyári tánctábor Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban egy néprajz kutató népi hímzőnek, Elekes Juliannának állít emléket leánya, Bartos-Elekes Ildikó, aki édesanyja népi varrottasait állította ki. Elekes Juliánna életművet hímzett, tudását pedig lelkesen adta át, méltatták tárlatnyitón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és a népi hímző leánya. /(Balla Tünde): Szemet gyönyörködtető hímzések seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Harmadszorra rendeztek vakációs tánctábort a Temes megyei Nagycsanádon – önerőből. Ezúttal száztíz fiatal ropta egy hétig a táncot gondtalanul, mert a szervezők mindent megtettek, hogy a táborozók jól érezzék magukat. Korom Rozália tanítónő, a Marosvár népi táncegyüttes vezetője, a tánctábor kezdeményezője és szervezője emlékezett: Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője kijelentette, hogy feléleszti a néptáncmozgalmat a bánsági magyarság körében is. Hatására Végváron megalakult a Muskátli együttes, Nagy Albert átjárt Szegedről oktatni. Azután Újszentesen és Temesváron is alakult csoport, majd újabb csoportok alakultak, és a néptánc igazi mozgalommá vált a magyar közösségek körében. Ezek hatására Korom Rozália elhatározta, Nagycsanádon is szervez tánctábort. Most a száztíz táncossal egy teljes hétig Nagy Albert és Tőtös Hortenzia foglalkozott. Sokan támogatták a tábort – Fodor Ferenc RMDSZ-elnöktől és a polgármesteri hivataltól kezdve. /Sipos János: Egy hétig táncoltak Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Aug. 8-án, vasárnap Egri református templomában Kereskényi Sándor mutatja be Kiss Kálmán kismonográfiáját Egri községről. A Partiumi füzetek 31. kiadványa a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi római katolikus püspökség közös kiadásában jelent meg. Kiss Kálmán maga is egri születésű, 1977–ben Egri helyneveiből államvizsgázott Kolozsváron. Harminchárom éve tanít a túrterebesi iskolában, jelenleg az iskola igazgatója. /E. Gy.: Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2004. aug. 5./

A temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében aug. 20-22-én harmadik alkalommal tartottak Szent István Napokat Buziásfürdőn. Dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár nyitotta meg a hagyományos találkozót az önkormányzatok és civil szervezetek között. A Szórvány Alapítvány elnöke az 1994-95 óta létrehozott mintegy 50-60 bánsági magyar civil szervezet sajátos kisebbségi- és szórványviszonyok között kifejtett tevékenységéről beszélt. Szerinte a helyi magyarság magára maradt, gondjaira és a véleményére senki sem kíváncsi, a híres „bánsági tolerancia" csupán a többségi kirakatpolitika része. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kitért Orbán Viktor legutóbbi, Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésére is, amely szerint az autonómia kivívásához civil kurázsi kell, a politikusok kezdeményezése nem pótolhatja a tömegtámogatás hiányát. Toró arra hívta fel a figyelmet, hogy új helyzet állt elő: Orbán Viktor első alkalommal mondta ki, hogy Románia uniós csatlakozását minden EU- tagállamnak, így Magyarországnak is ratifikálnia kell. Ez a figyelmeztető üzenet szerinte áttörést hozhat az autonómia-kérdésben. Erdei Ildikó Közösségfejlesztők kézikönyve című munkáját és a Somai József összeállításában megjelent, a IV. Civil Fórum anyagát tartalmazó köteteket Toró T. Tibor ismertette. A buziásfürdői református imaházban tartottak Szent István-megemlékezést. /Pataki Zoltán: Szent István-napi rendezvények Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Tizedik alkalommal rendezik meg a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében a Honismereti Konferenciát. A szept. 10-i megnyitót követően kiosztották az idei Fényes Elek–díjakat. Az oklevelet és az emlékplakettet a következő személyek kapták meg 2004–ben: Bara István (Szatmárnémeti), Péter I. Zoltán (Nagyvárad) és Csanádi János (Arad). Az ez évi konferencia központi témái: "A Bocskai–szabadságharc 400 éves évfordulója", "A Rákóczi–szabadságharc 300 éves évfordulója", "Jókai Mór a Partiumban". /Fodor István: Sárközújlak: X. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

Bánság – az európai kultúra tere címmel rendeztek háromnapos szimpóziumot Temesváron. Hazai és külföldi kutatók, irodalomtörténészek értekeztek a soknemzetiségű térség szellemi értékeiről. A német, illetve román nyelven elhangzott dolgozatokban magyar vonatkozásokat is említettek, bánsági magyar írókat idéztek. A tanácskozásról tudósító Pongrácz P. Mária feltette a kérdést, miért nem volt magyar a kezdeményezők, az előadók vagy a társszerzők között? /Pongrácz P. Mária: A térség szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Október 2-án és 3-án rendezték meg a Bánságban az Igazfalvai Napokat. Az ünnepség a lelkészt és az egyházmegyei tisztviselőket beiktató istentisztelettel kezdődött. Igazfalván megnyílt a képző- és iparművészeti kiállítás, amelyen a helybeli naiv festők művei mellett iparművészek munkák is láthatók voltak. A régi parókia épületében teleházat avattak. Az iskolások műsora, citeraverseny, asztalitenisz-verseny és Bega menti kisrégiós találkozó mellett a legmaradandóbb lesz az a tizenegy fenyő, amelyet a templomtéren ültettek. Megjelent Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő és Pozsár József lugosi alpolgármester is. /Makay Botond: A Bánságban Igazfalva volt a világ közepe. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

Okt. 9-én Temes megyében az Újvár községhez tartozó Magyarszentmárton bánsági magyar faluban felavatták az új művelődési otthont. Az avató ünnepségen részt vett Vajda Pál újvári polgármester, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint az anyaországi Algyő testvértelepülés küldöttsége. A létesítmény teljes mértékben önerőből épült, a ma már kevesebb mint 200 lakosú faluban. Az avatón sikeres magyar bált tartottak. /(Pataki Zoltán): Kultúrotthon avató Magyarszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Okt. 16-án tudományos ülésszakot rendezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, leszögezték: az erdélyi önkormányzatiság kialakításában példa értékűek lehetnek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Bocskai István szabadságharcának törekvései. Tőkés László megnyitó beszédében a Trianon utáni modern kor és a 17., 18. századi állapotok közti hasonlóságot hangsúlyozta. Most vértelen élet-halál harc folyik, állapította meg. A következő évek, évtizedek döntik el a magyarság sorsát Erdélyben, a megoldás a püspök szerint a három szintű autonómia volna. A hallgatóságot köszöntötte Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség vezetője. Dr. R. Várkonyi Ágnes emeritus történész professzor értekezett II. Rákóczi Ferenc konföderációs törekvéseiről. Dr. Magyari András, kolozsvári történész professzor előadásában a rendek összefogásáról, Sárkány Viola történész Bocskai István fejedelem szülőhelyéről, dr. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója Bocskai hajdúiról, míg dr. Csorba Csaba a fejedelem csatáiról beszélt. Balassi Bálintról Kupán Árpád történész értekezett. Másnap Bihardiószegen folytatódott a megemlékezés, ahol az Álmosd-Diószegi csata helyén emléksziklát avattak, majd Bocskai hajdúinak 1604. október 15-i győzelmére emlékezve istentiszteletre került sor a helyi református templomban. Délután felavatták Bocskai István mellszobrát és megkoszorúzták a szabadságharc emlékére állított kopjafát. Balla Tünde: II. Rákóczi Ferencre, Bocskai Istvánra és Balassi Bálintra emlékeztek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhelybizottság két új füzetét a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Péter I. Zoltán Nagyvárad római katolikus székesegyházai című munkája alaposan dokumentált könyv. A másik kötetben dr. Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató a révi fazekasság történetét dolgozta fel A révi népi fazekasság monográfiája címen. Mózes Teréz a téli időszakot Izraelben tölti, ezért nem lehetett jelen a könyvbemutatón. /Balla Tünde: Kalandozó a váradi székesegyházak és a révi fazekasság történetében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Erdély–Bánát–Bukovina interkulturális törekvéseit vizsgálta az október 21–23. között megrendezett tudományos ülésszak, melyet a kolozsvári egyetem történelem kara és a tübingeni egyetem Duna menti svábokat kutató intézete szervezett. Lengyel Zsolt müncheni kutató értekezése a transzilvanizmus első világháború utáni Románia-képéről szólt. Az 1924-ben Kolozsvárt szerkesztett Cultura című négynyelvű folyóirat magyar cikkeit és vonatkozásait Gaal György értékelte. Az egyetemi tanulmányait egykor Kolozsvárt végző Fassel most a Cultura megjelent számának az újbóli kiadására készül, hogy az eljusson Európa minden nagyobb könyvtárába. /G. Gy.: Erdély–Bánát–Bukovina. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Temesváron pedagógusokkal szervezett találkozón mutatta be Toró T. Tibor képviselő/képviselőjelölt és dr. Bodó Barna szenátorjelölt a választási kampányra készült Mi, bánsági magyarok címmel megjelentetett kiadványt. Temesvár és Temes megye magyarságáról, iskoláiról, egyházairól, önkormányzatairól, civil szervezeteiről, alapítványairól, művelődési egyesületeiről tartalmaz adatokat a 40 lapnyi füzet. /(Sz. I.): Mi, bánsági magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

Nov. 7-én, vasárnap a Nagyváradhoz közeli Paptamási kis magyar faluban az első- és második világháborúban elesettek emlékére turulmadarat emeltek. Ezzel a kommunizmus idején leromboltatott bihari turulmadarak sora is bővült, hiszen a gondosan elrejtett és 2001 októberében újraszentelt székelyhídi, a megőrzött, s a talapzatára 1990-ben visszakerülő albisi, a 2001 májusában megáldott bihari, valamint a 2001 szeptemberében Biharszentjánoson felavatott turul után, immár Paptamásin is van turulmadár. Az ünnepségen Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette az erdélyi és partiumi turulok történetét. /Balla Tünde: Új bihari turulmadár, a paptamási hősök álmát őrzi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Olyan Temes megyei településekre is eljutottak a magyar kultúra hírnökei Toró T. Tibor RMDSZ képviselőjelölt választási kampányát támogatva, ahol emberemlékezet óta nem láttak magyar nyelvű színházi előadást. Temesrékáson tizenöt év után először vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Színház , Csenén pedig fellépett a végvári Csűrdöngölő együttes. Választási kampánytalálkozók voltak az elmúlt két hétben Temes megye több magyarlakta településén. A képviselőjelölt bemutatkozását a temesvári magyar színtársulat, a Bokréta és a Csűrdöngölő hagyományőrző együttesek vagy a Kovács Ibolya nótaestjei színesítették. Toró T. Tibor minden településen átadta a helyi magyar közösség vezetőjének a Közösségi Krónika egy-egy díszkötéses, de üres lapokat tartalmazó példányát, azzal a felkéréssel, hogy a következő években töltsék meg azokat a magyarság fontosabb rendezvényeiről, a közösség életéről szóló beszámolókkal. Toró T. Tibor választási programja a Bánság autonómiájáról szól. /Pataki Zoltán: Színház, néptánc és nóta a bánsági választási találkozókon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./