A Diaszpóra Alapítványt 1993-ban alapította Vetési László, református lelkész. A fő célkitűzés a szórványok megmentése volt, nemcsak egyházi, hanem oktatási, művelődési szempontból is. Orbán Lajos, a református teológia frissen végzett hallgatója, már 1995 óta dolgozik az alapítványnál. Elmondta, hogy az 1992-es népszámlálási adatok alapján kidolgoztak egy munkaprogramot: feltérképezték a szórványokat. 1996 nyarán a Kárpátoktól délre fekvő területeket térképezték fel teológusokból álló munkacsoportokkal. Ennek eredményeként az Erdélyi Református Egyházkerület megújította a pitesti-i és a Ramnicu Valcea-i lelkészi állásokat. 1997-ben Moldovában és Bukovinában folytatták a munkát Mindenütt nagyon nagy szeretettel és örömmel fogadták őket. Ekkor került lelkész Bákóba. 1998-ban a Bánságban dolgoztak és egészen Orsováig mentek le. Az ott összegyűjtött adatokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adták át. Még ugyanebben az évben a szászok lakta dél-erdélyi Királyföldre látogatta, majd a Zsil völgyében rendeztek egy nyolcnapos programot, melynek keretében magyar nyelvoktatással is foglalkoztunk. Az Üzenet református lap mellékleteként megjelentettek egy kiadványt, melyben a szórványokkal foglalkoznak. Ezt minden szórványgyülekezetbe is elküldik. A szervezet anyagi támogatója az Erdélyi Református Egyházkerület és az Illyés Közalapítvány. /Diaszpóra Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Temes megyei Csák /Chiakova/ a két világháború között a gazdag Bánság egyik virágzó települése volt. Mára omladoznak az épületek. Ebben a lepusztult környezetben Kóbor György kanonok-plébános, a helyi Caritas vezetője, valóságos csodát művelt: mintafarmot, olajütőt, pékséget, vágóhidat és a szociális létesítmények egész sorát hozta létre. Legutóbb új típusú, családi környezetet biztosító gyermekotthont avattak tizenkét árva gyermek számára. Kóbor György elmondta, hogy a tavaly szeptemberben felavatott, hatvan férőhelyes, egyelőre 21 magányos öregnek otthont adó aggok háza mellé, az Úrnak és a támogatóknak köszönhetően, sikerült felépíteni a gyermekotthont. Úgy véli: a magukra maradt öregeknek szükségük van a gyermekkacajra és fordítva: az árva gyermekeknek a fogadott nagyszülőkre. Kóbor György a 18. életévüket betöltött árvákat sem szeretné magukra hagyni: az öregotthon és a gyermekotthon mellé legényszállást épít nekik. A németországi Ludwigshafenben lebontottak egy fizioterápiás központot. Ezt szeretné Csákován újjávarázsolni. - Az új létesítményeknél is nagyobb csoda azonban a Kóbor Györggyel együtt dolgozó emberek átváltozása. Itt nem számít származás, nemzetiség, felekezeti hovatartozás, nem, életkor: mindenkinek jut munka és megbecsülés. A csákovai katolikus plébános jobbkeze - egy román ortodox pap. A karizmatikus Kóbor Györgyben sokan a modern kor apostolát látják, fényes egyházi pályát jósolnak neki. A legutóbbi választások előtt sokan javasolták, lépjen politikai pályára, azonban egy magatehetetlen öreg szenvedéseinek enyhítése többet jelent Kóbor György számára, mint a fényes karrier. /Pataki Zoltán: Hétköznapi csodák Csákován. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 6./

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

"Október közepén Kolozsváron fogja megtartani első kongresszusát a Pro Transilvania Alapítvány politikai szárnya, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga. Sabin Gherman, az alapítvány elnöke kifejtette: az erdélyi nem román és román lakosság összefogása nélkül lehetetlen lesz megvalósítani a nyugati típusú autonómiát. Az "etnonacionalizmus fő bástyája Romániában éppen az állam; lásd például a magyar egyházi ingatlanok visszaadása körüli hercehurcát." Az Erdély-Bánság Liga meg fogja találni az RMDSZ-szel és más regionális érdekeltségű politikai tömörülésekkel is a közös hullámhosszt. /Szabó Csaba: Első kongresszusára készül az Erdély-Bánság Liga. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

A szabadságharc zászlaja alatt címmel megjelent a Partiumi Füzetek 13. száma. Alcíme - Az 1848-1849-es forradalom a Partiumban és a Bánságban - is jelzi, hogy az 1848-as forradalomról, továbbá emlékhelyeiről, honvédsírjairól és fennmaradt vagy időközben elpusztult emlékműveiről szolgál adalékokkal a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közös kiadásában megjelenő Partiumi füzetek sorozat legújabb száma. A kiadvány elsősorban azoknak a helytörténeti munkáknak az eredménye, amelyek a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által két évvel ezelőtt meghirdetett pályázatra születtek, kiegészítve az elmúlt két év öt Partiumi Honismereti Találkozóján felolvasott tanulmányokkal. /A szabadságharc zászlaja alatt címmel megjelent a Partiumi füzetek 13. száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

"Az erdélyi betegek gyógyításánál indokolt esetben a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány hazai orvos szakvéleményére alapozva, részleges vagy teljes mértékben átvállalja a magyarországi kivizsgálással, olykor orvosi beavatkozással járó költségeket. Területekre bontva a bánságiak Szeged, a partiumiak Debrecen, Erdély többi vidékeinek lakosai Budapest felé tájékozódhatnak, ha betegségük külföldi kezelést tesz indokolttá. A Segítő Jobb Alapítvány képviselői szerint és főleg a betegek számára nem a magyarországi kezelésekre fordítható összeg növelése az igazi megoldás, hanem a hazai lehetőségek fejlesztése. Dr. Kalmár László, az alapítvány elnöke elmondta: ez utóbbira nagyobb esély mutatkozik most, hogy Romániában a betegbiztosítási rendszer lassan működni kezd, hogy a magánpraxis kezd kialakulni, s hogy arra is van kilátás, hogy az egyházaknak ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Kalmár László szerint nem csak alkalmi pénzsegélyeket kellene nyújtani, hanem egységes koncepciót kell kidolgozni, egy rendszert kiépíteni, amely lehetővé teszi a legszegényebb rétegeknek is, hogy az orvosi ellátásban jobbat kapjanak. Az egyházi szervezetekkel lehet megbízhatóan együttműködni, ezek közt említette a Caritas-szervezetet, amellyel már évek óta jó kapcsolatban áll. "Célunk, hogy a határon túli magyarok is vegyenek részt valamilyen módon a finanszírozásban, de legalább az önszerveződésben. Romániában csak egy nagyon szűk réteg tudná akár csak a töredékét is megfizetni a kezelési költségeknek. Érdemes nekünk a Caritast, szociális intézményeket támogatnunk, amelyeken keresztül a rájuk szánt összeg a betegekhez, szociálisan hátrányos helyzetűekhez jut el." - mondta, szükség lenne egy ökumenikus kórházra. Az egyházi tulajdonba visszakerülő ingatanok egyikében lehetséges volna az ökumenikus kórházat létrehozni, s ezt anyagilag, felszereléssel folyamatosan támogatni, ennek orvosai számára tapasztalatcserét, szakmai továbbképzést biztosítani. Dr. Kalmár László augusztus végén Kolozsváron találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel, akiknek írásos formában mutatta be a vázolt koncepciót, döntésüket a következő összejövetelükön várva. /Hogy életük legyen...= Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./"

Szept. 17-én Temesváron a bánsági református közösség Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás nemes ügyének első áldozatára emlékeztek. Az erzsébetvárosi temetőben felállított kopjafánál a Szabolcska Mihály nevét viselő kórus Elekes András karnagy vezetésével az alkalomhoz illő egyházi éneket énekelt. Forrai Beatrix, az újszentesi gyülekezet lelkésznője emlékeztetett rá, hogy Újvárossy Ernő építész az üldöztetések és megpróbáltatások közepette is megalkuvás nélkül vállalta magyarságát és hitét. Életével fizetett bátor kiállásáért. A szertartás a Himnusz eléneklésével zárult. /Újvárossy Ernő emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Három RMDSZ-es politikus - Bárányi Ferenc, Bodó Barna és Toró T. Tibor - állt rajthoz Temes megyében a november 26-án esedékes parlamenti választásokon való megmérettetésre. Toró T. Tibor nyilatkozott: szorgalmazza a közösségi jogok törvénybe iktatását, ám ezt eddig minden igyekezete ellenére sem sikerült elérni. A jövőben is ezért akar küzdeni. Arra a kérdésre, hogy lát-e reális esélyt e célkitűzés megvalósítására, Toró T. Tibor emlékeztetett: hat-nyolc éve a román politikusok az egyéni jogokkal szemben elutasító állásponton voltak. Azóta változtatni kellett véleményükön - különben Európa szóba sem állt volna velünk. Ezért tartja reálisnak a kérdés napirenden tartását. Miként látja megvalósíthatónak a bánsági szórványmagyarság talpra állítását, vagy legalább is fogyatkozásának, beolvadásának a megállítását? - hangzott a kérdés. Toró T. Tibor válaszát azzal kezdte, hogy tíz év sikertelen próbálkozásokkal telt el, mert az RMDSZ-nek nem volt szórványstratégiája. Ők kidolgozták saját programukat, konkrét intézkedéseket határoztak el a magyarság életminőségének javítása érdekében. Toró elsősorban is a felelős magyar politikusokkal - a jelenlegi magyar kormány tagjaival - fenntartott jó kapcsolataira épít, akik idefordíthatják a magyar tőkebefektetők érdeklődését. Nem véletlenül létesült éppen ezen a vidéken az első országhatárokon átnyúló eurorégió. Létrehoznak egy vállalkozói fejlesztési központot, hogy elősegítsük az anyaországi és helyi vállalkozók, üzletemberek egymásra találását.- Toró T. Tibor képviselőjelölt hitvallása: a szórványban minden erőt a kisközösségek megmentésére kell összpontosítani! /Sipos János: Egyéni boldogulás a közösségi jogok védelme alatt. Beszélgetés Toró T. Tiborral a parlamenti politizálás stratégiájáról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

Békés megyét bemutató kiállítás nyílt a Temesváron, a Megyeháza előcsarnokában. A kiállítás célja a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió keretében továbbfejleszteni a két határ menti megye, Békés és Temes közötti kapcsolatokat, elsősorban a gazdaság, a turizmus és a kultúra területén. Szükség van erre, annál is inkább, mert az eurorégiótag Csongrád és Temes, illetve Békés és Arad megyék között rendkívül szoros az együttműködés, számos testvérkapcsolat jött létre a települések között, de a nem közvetlenül szomszédos megyék között lazább az együttműködés. A kiállítást bemutatják Aradon, majd a többi romániai testvérmegyébe - Hargita, Kovászna és Ilfov - is. /Békés bemutatkozik a bánságiaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Temesvár és a Bánság legnagyobb római katolikus temploma felavatásakor országos ünnepség keretében a Millenniumi nevet kapta. A felszentelést végző Dessewffy Sándor püspök a templomot a Magyarok Nagyasszonya oltalma alá helyezte. Ezért a kezdetektől október 8. nemcsak templombúcsú, hanem a Máriás körmenet napja is. Idén is zsúfolásig megteltek a háromezer férőhelyes templom padsorai. A szentmise végén a hívek Máriás körmeneten vettek részt. /Égi nagy patrónánk ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Temes megyében az RMDSZ választási stábja két külön csoportot hozott létre: egyik a megye magyar nemzetiségű választópolgárait mozgósítja, a másik pedig a más nemzetiségű közösségekkel szervezi a kapcsolatot és azokat a román választókat is igyekszik megnyerni, akik megcsömörlöttek az eddigi kormány balfogásaitól. Az RMDSZ képviselőjelöltje, Toró T. Tibor hangsúlyozta: "Temes megyében különleges programmal kell fellépnünk, amely elfogadható a többi nemzetiség számára is. Úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben az RMDSZ a Bánságban annak a bizonyos harmadik erőnek a szerepét töltheti be, amely összefogja a tisztességes politizálást óhajtó tömegeket." /RMDSZ - kétpólusú kampánystratégia. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság felhívással fordult minden olyan településhez - a Partiumban és Erdélyben -, ahol turulmadaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy már elpusztult vagy áll. A bizottság felmérést végez, eredménye jövőre a Partiumi Füzetek könyvsorozatban napvilágot lát. /Turulmadaras emlékművek védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

Az Újvidéki Magyar Színház Temesváron vendégszerepelt, Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabját hozta el a Bánság székvárosába. A temesvári előadást ezúttal három nyelven - románul, németül és szerbül - is követni lehetett, a fejhallgatóval. /Az Újvidéki Magyar Színház Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./

"Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

A bánsági regionalizmusról tartottak vitafórumot Temesvárott, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő-jelölt és Bodó Barna szenátor-jelölt részvételével. Toró T. Tibor elmondta: izgalmas párbeszéd alakult ki a kérdésről az RMDSZ és a haladó román értelmiség képviselői között. Toró javasolta, hogy a választások után valamennyi bánsági parlamenti képviselő, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül, dolgozzon ki egy közös platformot, amelynek segítségével hatékonyabban képviselnék a bánságiak sajátos érdekeit a parlamentben. Az RMDSZ képviselője reményt keltőnek nevezte a temesvári román értelmiség képviselőinek viszonyulását a kérdéshez. A Temes megyei RMDSZ párbeszédet kezdeményezett a többi bánsági nemzeti közösség szervezetével, elképzeléseik közös nevezőre hozása és a közös érdekképviselet megvalósítása érdekében. Konkrétan eddig a német és a zsidó kisebbség szervezetei válaszoltak az RMDSZ ajánlatára. /A bánsági regionalizmusról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke a képviselői mandátumhoz szükséges szavazatok mintegy 95 %-át, 22 124 voksot kapta meg a november 26-i választásokon, tehát már a (képviselői) páholyban érezheti magát. A Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke kifejtette, hogy az elmúlt négy esztendőben a szervezetépítésbe fektetett munka nem volt hiábavaló. A képviselői listára kétezer, szenátori listára háromezer szavazattal kaptak többet megyei szinten, mint 1996-ban. Az RMDSZ-t nem pártnak tekintik, hanem önkormányzatnak, ahol minden magyar embernek helye van valamilyen módon. Az 1996-os 5,19 %-hoz képest most 6,46 % az RMDSZ-képviselőlistára leadott szavazatok számaránya. 1990 óta talán először, a bánsági magyar közösség tagjai nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a többség. Toró T. Tibor Corneliu Vadim Tudor és a Nagy-Románia Párt előretörését azzal indokolta, hogy a demokrácia elveit értéknek tekintő románok nem találták meg azt a pártot, amelyre szavazhattak volna, és nem mentek el szavazni. Az elégedetlen rétegek viszont megtalálták azt a hangot, amelyet hallani szerettek volna. A "radikális, szélsőjobb és baloldali politika keveredéséből összeötvözött, demagóg, populista retorika volt, amelyet Vadim Tudor megütött.″ Toró hangsúlyozta: "le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával.″ "Ha megfelelő módon szítják, itt is felszínre tör az idegengyűlölet, a többségiek nem toleránsabbak a kisebbségekkel szemben mint máshol.″ A képviselő szerint az RMDSZ-nek nem kell koalícióra lépnie a PDSR-vel. /Pataki Zoltán: "Le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával″ Temesváron többen szavaztak a tulipánra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A Pro Transilvania Egyesület washingtoni fiókja, az Egyesült Államokba szakadt erdélyi románok és magyarok csoportja tüntetéssel tiltakozik a szélsőséges erők romániai hatalomra jutása ellen. A tüntetők a washingtoni román nagykövetség elé vonulnak. A tiltakozók Erdély több etnikumú területi jellegének megtartását, a C. V. Tudor vezette NRP hatalomra jutásának megakadályozását, Erdély közigazgatási autonómiájának kiharcolását, valamint a magyar nyelvű iskolák és egyetemek visszaszolgáltatását követelik. Ismeretes, hogy Romániában az igazságügyi miniszter felkérésére illegálisnak minősítették a Sabin Gherman alapította Pro Transilvania Egyesületet, amely Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájáért szállt síkra. Gherman ellen másfél évvel ezelőtt indított pert az RTDP, az RNEP és az NRP. A washingtoni tüntetők, akik magukévá tették Gherman azon kijelentését, hogy ″Elegem van Romániából, saját Erdélyemet akarom″, tiltakozásukat fejezik ki az egyesület törvényen kívül helyezése ellen. - A washingtoni tüntetéssel egy időben Székelyudvarhelyen is tüntetésre kerül sor az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek szervezésében. A székelyudvarhelyiek többek között Székelyföld elrománosítása ellen tiltakoznak. /Tüntetések Washingtonban Erdélyért. Tiltakozó megmozdulás a Székelyföldön is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

A 85 éves dr. Izsák Sámuel orvos- és gyógyszerészettörténész professzort köszöntötte Tibori Szabó Zoltán. Izsák Sámuelnek zsidó származása miatt egyetemi tanulmányait félbe kellett szakítania. Végül 1948-ban, Kolozsváron szerezte meg orvosi oklevelét. A kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen az orvostörténeti tanszék tanársegédje lett. Az erdélyi, bánsági, moldvai és havasalföldi felvilágosodás-kori orvostudomány, a kolozsvári orvosi könyvkiadás, az oktatás- és kórházügy, a magyar-román orvosi kapcsolatok története érdekelték, ezeket kutatta. Cikkeit és tanulmányait a legrangosabb magyar, román, francia és angol szaklapok közölték. Dr. Izsák Sámuelnek köszönhető a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése, és a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása. Izsák professzor házi szerzője a kilencvenes évek kolozsvári magyar napilapjának, a Szabadságnak, s két lábon járó enciklopédiája a szerkesztőségnek. /Tibori Szabó Zoltán: Dr. Izsák Sámuel orvos- és gyógyszerészettörténész professzor 85 éves házi lexikonunkat köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözőbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti, és állandó feladatának tekinti ezen országrészek helytörténeti szempontból értékes műemlékeinek, emlékhelyeinek felkutatását, megörökítését, kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerűsítését. A Bizottság Partium néven folyóiratot jelentett meg, s az immár 15. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetőséget. A partiumi és bánsági kastélyok, udvarházak, temetők, az Árpád-kori települések és templomok "feltérképezése″, a világháborús emlékművek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezen országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. A IV. sarmasági honismereti konferencián elhangzott előadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészített a pályázatra beérkezett "helytörténészkedő″ középiskolások legjobb dolgozataival. Így állt össze A szabadságharc zászlaja alatt című kötet, szerkesztője Dukrét Géza. - Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád Rajtuk taposunk című "füzetét″, amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. A Partiumi Füzetek legfrissebb, 15. száma: Kupán Árpád Mezőtelegdi Iskola története. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. /A szabadságharc zászlaja alatt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

"Tavaly karácsonyra jelent meg a Levél /Kolozsvár/ című szórványmissziós gyülekezeti lap negyedik évfolyamának 10. száma, amely ″ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″. A lapban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli esperes emlékezett arra, hogy a kolozsvári teológia végzős hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt a jugoszláviai református egyház bácskai és bánsági gyülekezeteiben. Kiss Antal a Kolozsváron tanult délvidéki teológusok utolsó élő képviselője. Közölte a lap az Algyógyi Nyilatkozatot is, amely az Algyógyi Munkaközösség közleménye és felhívása. Ebben a szórványmagyarság kérdését az illetékesek, az egyetemes magyarság és az egyházak, valamint vezetőinek kiemelt figyelmébe és lelkiismeretének ajánlották. Az Algyógyi Munkaközösség az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület szórványgondozó lelkészeinek rendszeres évi fóruma. A kiadvány a kolozsvári Üzenet református folyóirat melléklete, szerkesztői: Orbán Lajos és Vetési László. /Írott szavak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./"

"A Pro Transilvania Alapítvány törvényen kívül helyezése után újabb támadás kivédésére készül az alapítvány vezetősége. Sabin Gherman, az alapítvány elnöke ugyanis szóbeli üzenetet kapott a Legfelsőbb Bíróságról, hogy fölöslegesen gyűjtötte össze az alapítvány politikai szárnyaként nyilvántartott Erdély-Bánság Liga bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, mert azt úgysem fogja tudni Romániában bejegyeztetni. - Az eddig begyűjtött mintegy 9600 aláírással rövid időn belül meg kellene kezdődnie az EBL bejegyzése - nyilatkozta Gherman. /Akadályozzák az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"

"Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Damó Péter mérnök vegyes házasságból származik, a Pro Transilvania Alapítvány nagyenyedi képviselője. Nem fogadja el azt a nézetet, hogy Erdélyben aki magyar, az csak az RMDSZ-re szavazhat. Vannak szép számban olyan magyarok, akik nem RMDSZ-tagok, vetette ellen Damó Péter. A nagyenyedi Erdély-Bánság Liga-szimpatizánsok mintegy 70 százaléka román, és csak 30 magyar. Szerinte azok a magyarok támogatják őket, akik eddig sem voltak RMDSZ-tagok, vagy búcsút mondtak az RMDSZ-nek. /Szabó Csaba: Elégedetlen magyarok iratkoztak át. Interjú Damó Péterrel, a nagyenyedi Erdély-Bánság Liga képviselőjével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Febr. 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt Ausztria temesvári konzulátusa. 1918 után ez az első, Romániában megnyílt osztrák konzulátus. Az osztrák konzulátus megnyitása, a Bánság és Ausztria közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szerint visszatérés a normalitáshoz. /Pataki Zoltán: Osztrák konzulátus nyílt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Márciustól önálló lapként jelenik meg a második évfolyamában lépő Provincia - jelentették be febr. 16-án sajtóértekezlet keretében a szerkesztők. A magyar és román nyelven kiadott lap egy éve a Krónika, illetve a Ziua de Ardeal havi mellékleteként került az olvasók elé. Az "önállósodást" a költségeket felvállaló kiadó, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja tette lehetővé. Amint az a januári-februári összevont számban Molnár Gusztáv politológusnak, a lap egyik felelős szerkesztőjének a Provincia egyéves pályafutását értékelő írásából kiderül, teljesítették a célt: "sikerült megteremteni az erdélyi és bánsági nyilvánosságban egy olyan közös fórumot, amelyben az erdélyiséget identitásuk fontos, de nem kizárólagos elemének tekintő román, magyar és német értelmiségiek otthon érzik magukat, és hasonlóképpen értelmezve a legfontosabb fogalmakat és kategóriákat, értelmes és hasznos eszmecserét tudnak folytatni egymással". A szerkesztőgárda tagjai között van Alaxandru Cistelecan (felelős szerkesztő), Ágoston Hugó, Bakk Miklós, Mircea Boari, Marius Cosmeanu, Caius Dobrescu, Sabina Fati, Marius Lazar, Ovidiu Pecican, Traian Stef, Szokoly Elek, Daniel Vighi. /Önálló Provincia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Molnár Gusztáv "Budapest és Kolozsvár között ingázó politológus" és Daniel Vighi, a szerkesztőbizottság tagja február 15-én Temesváron bemutatták az önállósult Provincia folyóiratot. A Provincia megteremti az erdélyi és a bánsági nyilvánosságban azt a közös, transzetnikus vitafórumot, amelyben román, magyar és német értelmiségiek egyaránt otthon érzik magukat, jelentette ki Molnár Gusztáv. A Provincia és a köré csoportosuló értelmiség számára a nemzeti identitásnál fontosabb a közép-európai, illetve földrajzilag jobban körülhatárolva az erdélyi és bánsági identitás. Úgy tűnik, a Provincia hasábjain, a transzszilvanizmus közös nevezőjén sikerült egy olyan román-magyar-német értelmiségi párbeszédet beindítani, amelynek során végre megbeszélhetjük közös dolgainkat, leásva az ellentétek gyökeréig és felmutatva a bennünket összekötő értékeket. - Egy román regionalista pártra gondolnak, amely nyitott lenne a magyarság és a kisebb nemzeti közösségek felé - fejtette ki Molnár Gusztáv. /Pataki Zoltán: Bemutatkozott az önálló Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./"

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"