Az Arad megyei kisiratosi és a magyarországi kamuti gazdakörök közötti hétéves partneri viszony az elmúlt hét végén újabb közös rendezvénnyel gazdagodott. A két gazdakör elnökei megállapodtak a Kisiratoson működő Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonának közös támogatásában. Böjte Csaba atya otthonai immár 1500 árva, félárva vagy nehéz anyagi helyzetű gyermekről gondoskodnak, nevelik, taníttatják őket. A kisiratosiaktól azt kérte, hogy lehetőségeik szerint anyagilag járuljanak hozzá a helybeli gyermekotthonban lakó 18 gyermek ellátásához. Egymás után érkeztek a felajánlások, a kamutiak is rendszeres támogatást ígértek. /(Balta): Jótékonysági gazdatalálkozó Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Az eredmény megfelelő, sőt, jónak mondható – vonta meg a gyorsmérleget Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ elnök, hozzátéve: sikerült az RMDSZ-nek megőriznie vezető helyét a hazai pártok között. A megyében az RMDSZ 8360, Tőkés László pedig 2294 szavazatot kapott. Király jelezte, hamarosan minden szervezeti elnökkel leülnek elemezni a szavazási eredményeket. /(irházi): RMDSZ-mérleg Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Arad megyében Ágyán a református templomban december 2-án megemlékeztek a közelmúltban elhunyt, ágyai gyökerekkel rendelkezett Szabó Magda Kossuth-díjas írónőről. Erdős Márta magyartanár felolvasta a szintén ágyai Csép Sándornak az írónő halála alkalmából az ágyai közösséghez intézett levelét, amelyben a Szabó Magdához fűződő emlékei mellett sajnálattal említi, elfoglaltsága miatt a megemlékezésen sem ő, sem Tőkés László püspök nem tudott együtt lenni a falu híveivel. A továbbiakban a helybeli Olosz Lajos Általános Iskola énekkara elénekelte a 38. zsoltárt, amely az írónő Abigél című regényében szerepel. Dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke ismertette az ágyai gyökereit mindenkor felvállaló Szabó Magda életútját. A megemlékezés végén Erdős Márta felolvasta Szabó Magdának az ágyaiakhoz írott levelét. /(b): Szabó Magdára emlékeztek Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Az Országos Választási Iroda közzétette az európai parlamenti választások szavazókörönkénti eredményeit. Arad megyében az RMDSZ 177 szavazókörben kapott több szavazatot, mint Tőkés László, ezekből 113 aradi volt. Tizenöt körzetben egyenlő számú szavazatot kapott az RMDSZ és Tőkés László. Hatvan olyan Arad megyei szavazókör volt, amelyekben Tőkés László kapott szavazatot, összesen 92-t, és az RMDSZ egyet sem, és 27 szavazókörben az RMDSZ kapott összesen 96 szavazatot, és Tőkés László egyet sem. Az RMDSZ a szavazatok 58,4%-át (4882 szavazat) kapta vidéken és csak 41,6%-át (3478) az aradiaktól, miközben a magyarság fele-fele arányban oszlik meg a megyeszékhely és a vidék között. A vidékiek közül 7,53% (4882) választotta az RMDSZ-t és 1,88% (1217) Tőkés Lászlót, amikor a magyarok vidéki részaránya 8,33%. Arad szavazóinak 9,77%-a (3478) választotta az RMDSZ-t, és 3,03%-a Tőkés Lászlót (1077), miközben a magyarság 14,29%-ot tesz ki. Az RMDSZ-szavazatok száma a 2004-es képviselőválasztáson Aradon 8979, most 5501-el kevesebb volt, vidéken akkor 8752, most 3870-el kevesebb. /Nagy István: Az EP-választásról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Egymillió főre csökkenhet a 2002-ben regisztrált 1,4 millióról a magyar népesség száma Erdélyben a következő 25 évben. A születésszám-csökkenés, az asszimiláció és a kivándorlás következményeként három évtized alatt tehát mintegy 30 százalékos lehet a népességfogyás, pedig az erdélyi magyar nők születéskor várható átlagélettartama 75-ről 82 évre, a férfiaké pedig 66,8 évről 76 évre emelkedhet 2002 és 2032 között – derül ki a Népesedési perspektívák címmel Kolozsvárott megjelent, Csata István és Kiss Tamás által írt demográfiai munkából. A szerzőpáros annak ellenére jósol drasztikus létszámcsökkenést, hogy a jelenlegi évi 8 ezerről várakozásuk szerint évi 4 ezerre változik majd az Erdélyből távozó magyarok száma. A 16 erdélyi megye közül a Magyarországgal határos partiumi Arad megyében például 10,7 százalékról 7 százalékra, a Nagyvárad központú Biharban 26-ról 21,1 százalékra, a Szatmárnémeti székhelyű Szatmárban 35,2-ről 30,2 százalékra eshet vissza a magyarság részaránya. A három székelyföldi megyét tekintve Marosban (székhely: Marosvásárhely) 39,3-ról 34,4 százalékra, Kovászna megyében (Sepsiszentgyörgy) 73,8 százalékról 70,4 százalékra, míg Hargitában (Csíkszereda) 84,6 százalékról 82,9 százalékra mérséklődhet a magyarok számaránya. A többségében már ma is románok lakta Dél-Erdélyben, Temes (központja: Temesvár), Krassó-Szörény (Resicabánya) és Hunyad (Vajdahunyad) megyében három évtized alatt gyakorlatilag meg fog feleződni a szórványmagyarság jelenleg 15-20 százalék körüli számaránya. A szerzők úgy kalkulálnak, hogy az egyetemistakorú (19-24 éves) romániai magyar népesség száma a 2009-ben várható 109 ezerről 2019-re 69 ezerre zuhan majd. /Erdély 25 év múlva: mínusz harmadmillió magyar? = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 5./

A nagyváradi Pertinax Egyesület idén is megrendezte a IV. osztályosok számára Aranytoll elnevezésű nemzetközi meseíró-vetélkedőjét. A helyi, majd megyei szakasz után Arad megyéből kilenc iskolából érkeztek a döntőre. A vetélkedőn az Arad, Bákó, Bihar, Fehér, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei versenyzőkön kívül a magyarországi Hajdú-Bihar és Pest megyeiek is részt vettek, így még értékesebb az Arad megyeiek sikere. /(Kiss): Sikerek az Aranytoll meseíró-vetélkedőn. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

December 7-én az RMDSZ Arad megyei székházába együttes ülésre hívták az Operatív Tanács, a Helyi Elnökök Konzultatív Tanácsa, az Önkormányzati Tanács, továbbá a civilszervezetek képviselőit. Király András megyei elnök, parlamenti képviselő elemezte az EU-parlamenti választásokat, magyarázatot keresett az eredménytelenségre. A megye szavazati joggal rendelkező, magyar nemzetiségű polgárainak a 22%-a szavazott a szövetségre, míg a független jelöltre 6,2%-uk voksolt. Az elnök szerint hiába történtek komoly megvalósítások, az RMDSZ jóvoltából jelentős beruházások, ha a szükséges információt nem tudták eljuttatni a választópolgárokhoz. Búza Gábor önkormányzati, valamint Bognár Levente választmányi elnök is a sikertelenség magyarázatát kereste. /Balta János: Választáselemző fórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

December 10-én az Aradi Kamaraszínház rendezvénysorozata keretében újabb bábelőadás “érkezett” az Aradi Bábszínházba. Az Arad megyében szeptemberben már turnézó kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia ezúttal Mátyás király és a kolozsvári bíró közismert történetét mutatta be, bábjáték-változatban. Magyar népmese nyomán írta és rendezte Demeter Ferenc, előadta Demeter Ferenc és Vincze László. /Kiss Károly: “Mátyás király él!” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

December 8-án az Arad megyei Pankota magyar nyelvű összevont elemi osztályában a fakultatív magyar nyelvű oktatásban résztvevő diákok bevonásával megemlékeztek a város nagy szülötte, Csiky Gergely születésének a 165. évfordulójáról. Gulyás László, a pankotai Csiky Gergely Egyesület elnöke a gyermekeknek a nagy drámaíró életéről, munkásságáról beszélt. /(b): Pankotán Csiky Gergelyre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Valószínűleg Pécska lesz az egyetlen olyan település Arad megyében, ahol karácsonykor élő betlehemesben gyönyörködhetnek az arra járók. Az M-KIDSZ ifjúsági szervezet Tóth Csaba tornyai agrármérnökkel közösen – a pécskai római katolikus plébánia támogatásával – a templomtéren, a szobor szomszédságában december 24-én mutatja be betlehemesét. Denut Evelin, az M-KIDSZ elnöke elmondta: eredeti és maradandó módon szeretnék megünnepelni a karácsonyt. /(ij): Élő betlehemes Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

1990 tavasza óta áll Aradon, a Maros-parton Tóth Sándor kopjafája, s azóta minden december 23-án koszorúk kerülnek rá. 1989. december 22-én estefelé a hódmezővásárhelyi Tóth Sándor saját kamionjával a szülővárosának polgárai által a romániai forradalom hírére összegyűjtött segélyeket hozta, s itt, a várhídtól néhány méternyire érték a halálos lövések a december 23-ra virradó éjszakán. Ő volt az aradi forradalom egyetlen külföldi áldozata. Emlékére állították a kopjafát a várhíd közelében, s nevezték el róla a sétánnyal párhuzamos utcát is. A hagyományos koszorúzáson jelen volt Tóth Sándor özvegye, a testvérváros, Hódmezővásárhely önkormányzatának küldöttsége, az aradi és Arad megyei önkormányzat képviselői és az aradi forradalmárok küldöttsége. Bognár Levente aradi alpolgármester hangsúlyozva: “Tóth Sándor hidat épített a két város, Arad és Hódmezővásárhely közé, áldozata pedig örök emlék marad számunkra”. Valentin Voicila, a 18 évvel ezelőtti aradi forradalom vezéralakja, aki 1989-ben ott volt Tóth Sándort temetésén, és azóta minden esztendőben jelen van a Maros-parti koszorúzáson, ezúttal a 2006-ban prózában írt poémáját olvasta fel Tóth Sándorról és a forradalom vértanúiról, akik embertársaik iránti szeretetből áldozták életüket. /-r –a: Koszorúzás Tóth Sándor kopjafájánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

Karácsony este Arad megyében, Kisperegen közös előadáson lépett fel a helybeli Asszonykórus, valamint a Rózsabimbó gyermek néptánccsoport. Az előadást bál követte, ahol Pap Attila és zenekara húzta a talpalávalót reggelig. /Karácsonyi előadás, bál Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

Az Arad megyei ágyai iskolában 2007-ben Iskolai támogatás címmel futott pályázati programsorozat utolsó rendezvényeként a Nagyvárad Néptánc Együttes tagjai játszóház-foglalkozást folytattak a helybeli gyerekekkel, akik néptánc-oktatásban vettek részt. /(b): Nagyváradi néptáncosok Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

Az Arad megyei Körösbökény és a Hajdú-Bihar megyei Darvas között jól működik a testvértelepülési kapcsolat, amelynek eredményeként az elmúlt nyáron a gyermekeknek közös táborozást szerveztek Körösbökényben. /Körösi K. Sándor, Körösbökény: Darvas és Körösbökény példás kapcsolata. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Egy fiatal értelmiségi, Lehoczky Attila tanár a közéleti helyzetet elemezte. Az előző, 2006 decemberében közölt írása visszhang nélkül maradt a lap hasábjain. Lehoczky a nemzetiségi problémák között a népszaporulatot tette első helyre. A megoldás csak jövőbe tekintő nemzetpolitikára épülhet, de ennek semmi nyoma nem észlelhető. Nagy István a magyarság fogyásának legfontosabb okát a hetvenes évekre teszi, amikor Arad beszippantotta és a románság közé szórta a vidéki magyar fiatalságot. Az oda-visszavándorlás sem felhajtóerő a nemzetpolitika és közösséggyarapodás számára. Az Arad megyei magyarság fogyása kivédhetetlen. Az oktatás Romániában a román nemzetpolitika pillére, és a magyarság fogyását elősegítő eszköze. Az Arad megyei iskolahálózat magyar lefedettségére nem lehet panasz, a hatékonyságára azonban több figyelmet kellene fordítani. Nincs kidolgozott magyar oktatási stratégiája a megyének. A tisztségek megőrzése mindig fontosabb volt. A magyartudathoz családi háttér kell. Alapvető tévedés a hazai magyar tanügy építkezéséről írni. Ami van, az szemfényvesztés. Nem léteznek a hazai magyarok adólejeiből magyarok által magyaroknak működtetett magyar intézmények. Sajnos, nem volt Markó–Tőkés vita. Áprilisban Aradon nem voltak az RMDSZ-ben belső választások. Ez a megyei ügyvezetés felelőssége. Szomorú tény, hogy az Arad megyei RMDSZ nem él az újságok, tévék és rádiók adta lehetőségekkel. /Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14. Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.

Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az elmúlt évi gazdatevékenységet mérlegelte, illetve az idei elképzelésekről beszélt. Amióta megalakult a megyei gazdatömörülés, minden évben sikerült egy keveset előrelépniük. Fogadhatják az uniós elvárásokat. Arad megyében 32 gazdakörük működik különböző intenzitással. 19 mezőgazdasági vállalat, 5 közös gazdaság tartozik hozzájuk, több mint 30 ezer hektár termőföld fölött tartanak érdekképviseletet. Tavaly sikeresen pályáztak a Szülőföld Alaphoz, az Apáczai Alapítványhoz, az Új Kézfogás Alapítványhoz, ugyanakkor más programokban is közreműködtek. Az elmúlt évben összesen 17 program lebonyolításában voltak érdekeltek. Tavaly Arad megyéből 21 személy vett részt a pályázatírásokban, illetve a pályázatírások elsajátítását célzó programokban. Kocsik bízik a kistérségi szövetség megalakulásában rejlő lehetőségekben. A Békés Megyei Gazdaszövetséggel elkezdett kistérségi szerződési tárgyalásokba időközben bekapcsolódott a Csongrád, továbbá a Hajdú-Bihar megyei hasonló gazdatömörülés vezetősége is. Az elnyert támogatások Brüsszelből érkeznek. Elméletben létezik, de ténylegesen is meg kell alakítani a terménytanácsokat, hogy a megye magyar gazdálkodói önellátóak legyenek. Hatalmas lehetőségek rejlenek az Ifjú Gazdák Egyesületében, mivel az EU kiemelt támogatást biztosít a 40 éven aluli gazdálkodóknak. /Balta János: Lépéselőnyben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Lehoczky Attila történelemtanár 2006 végén közölt írásában összegezte az aradi magyarság közelmúltját, feltárva problémáit és ezekből vont le következtetéseket. Most elkészítette a folytatást, témája az elmúlt év. Az aradi magyarság számszerűleg a lejtőn van. A tendencia általános az erdélyi magyarság körében, sőt a többségi nemzet is hasonló gondokkal küszködik. Arad város lakossága évente közel ezer fővel csökken. A magyar lakosság körében: 1992-ben Aradon 29 414-en vallották magukat magyarnak, 2002-ben a kivándorlás miatt csak 22 492-en, számunk 2002 óta majdnem 1000 fővel csökkent. Arad mára felszámolta a munkanélküliséget, sőt munkaerőhiány jelentkezett. Ezt hosszú távon csak betelepítésekkel lehet megoldani, a leendő új lakosok a többségi nemzet soraiból kerülnek ki. Amennyiben végbemegy a schengeni övezethez való bekapcsolódás, talán kezelhető lesz a 88 éves Trianon-szindróma, hiszen a határmelléki magyarság gyakorlatilag ismét rákapcsolódik a magyar állami területekre. Mindez biztosíthat hosszú távú túlélést is. Egy nemzet túléléséhez elsődlegesen az oktatás kérdését kell rendeznie. Arad megyében folynak próbálkozások a magyar oktatás fenntartásáért és fejlesztéséért. Majdnem lefedettnek mondható az iskolahálózat, de Fehér-Körös-völgy még meglévő magyar diákjainak iskolaközpontot kell létrehozni Kisjenőn vagy Borosjenőn. Majdnem megoldott a fakultatív magyar oktatás kérdése, így sikerül olyan gyerekeknek is magyar kultúrát adni, ahol nincs lehetőség magyar iskola fenntartására. A magyar iskolák többsége 2007-ben nagyon sok kormánytámogatást kapott, az épületek szépültek, az intézmények gyarapodtak anyagilag. Csak a Csiky Gergely Iskolacsoport annyi támogatást kapott, mint az azt megelőző tíz évben összesen. Sok helyen keservesen oldották meg a beiskolázást, a magyar szülők egy része gyermekét román iskolába küldi. 2007-ben a megyében több mint 170 magyar gyerek lett elsősosztályos, 206-an végezték el nyolcadikat, három líceumi és két szakosztályba összesen több mint száz diákot sikerült beiskolázni a Csiky Gergelybe. A diáklétszám folyamatos csökkenése miatt újabb leépülések következhetnek be. Gondot fog okozni, hogy a jelenlegi diákság egy részében nincs egészséges nemzeti öntudat. A magyar nemzeti öntudat kiépítése elsősorban a történelem- és magyartanárok feladata. A cikkíró szerint a politikai megosztottság politikai halált hozhat a magyarság számára. Az RMDSZ nem tulajdonított Tőkés Lászlónak nagy jelentőséget. Tőkés a magyar lélek felé próbált hatni, ezt az RMDSZ nem veszi észre. Az egyetlen terület, ahol jó eredmények születtek, az a kulturális élet. A 2007-es konjunktúra kedvezett a helyi magyar művelődési életnek. 2006/2007-ben hosszú idő után először évadot tartott Aradon a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A színház legtöbb esetben megtelt, a darabok változatosak voltak, az István, a király-t háromszor is bemutatták. A nagyváradi Szigligeti Társulat is több esetben fellépett. Előrelépés, hogy létrehozták az Aradi Magyar Kamaraszínházat. A kulturális sajtó sem lépett előre. A cikkíró szerint a Szövétnek folyóiratnak le kell vetkőznie túlzott aradiságát ahhoz, hogy értékes legyen. Jelentős a magyar könyvkiadás prosperálása, 2007-ben több mint tíz kötet jelent meg magyar nyelven Aradon. Jól működik kulturális szervezetek jelentős része. Továbbra sincs a városban olyan hely, ahol a magyar fiatalok nagy számban találkozhatnak. A fiatalok többnyire passzívak. /Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./ Előzmény: Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.

Január 14-én lépett hivatalba Kiss Anna tanító nemzetiségi szakfelügyelőként. Munkaköre Arad megye nemzeti kisebbségi tannyelvű és tagozatos – elsősorban óvodai és az elemi iskolai – oktatás tevékenységének felügyelete és szakmai irányítása. Kiss Anna az Arad megyei magyar tanítók pedagógiai körének vezetője, számos magyar közművelődési és tantárgyverseny szervezője. /(Kiss): Nemzetiségi szakfelügyelő a Pedagógusok Házában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Balta János, a lap munkatársa Arad megyei magyar politikustól az ellenzékkel való egyezkedésről érdeklődött, aki azonban a vállát vonogatta: “Kivel lehetne helyi szinten egyezkedni, amikor az MPSZ-t még be sem jegyezték?” Szerinte attól, ha megyei, szinten képviselet nélkül maradnak, a hőbörgők is magukhoz térnek. Nem lehet belenyugodni a vezetők tétlenségébe, jó lesz végre felnőttként kezelni a népet, fejtette ki az újságíró. /Balta János: Influenzaellenes oltásokat kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Általános felújításra szorul az Arad megyei Gyorok katolikus templomának tornya, a javítással párhuzamosan a tornyot, illetve a templom homlokzatát is szeretnék újrafesteni. A torony felújítására gyűjtést kezdeményeznek. /(b): Gyűjtés a gyoroki templomtoronyra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

A tisztségviselők vagyonbevallásának eredményéről számolt be a lap. Arad megyében a politikusok közül a leggyümölcsözőbb esztendőt Bognár Levente alpolgármester zárta, aki évi 31 374 lejes alpolgármesteri fizetése mellé három belterületi telek eladásából összesen 645 200 lejt tett még a családi kasszába, de a felesége által örökölt és az ő nevén is szereplő, korábban sok vihart kavart belvárosi bérház is 95 ezer lejt hozott. Bognár folyószámláján az OTP-nél 64 ezer euró van, egy évvel korábban a Raiffeisennél nyitott folyószámlát 100 ezer euróval. Király András képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nem gyarapodott tavaly, maradt az örökölt házzal, a civil szervezeteknél betöltött tisztségeiért nem jár fizetés. Horváth Levente alprefektus nem gyarapodott ingatlanokkal, gépkocsikkal. A legszegényebb Búza Gábor, akinek alelnöki fizetésén kívül semmije sincs. A Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének, Juhász Editnek már nem sikerült megismételnie a 2006-os esztendőt, amikor férjével együtt telket vásároltak Borosjenőben, és a férje örökölt még egy aradi lakást. A Temes megyei politikusok, önkormányzati és köztisztviselők többsége még nem frissítette fel tavalyi vagyonbevallását. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy 2007-ben semmilyen jelentős üzletet nem kötött, nem vásárolt és nem adott el nagy értékű ingatlanokat, tavalyi vagyonbevallása nem módosul jelentős mértékben. Feleségével közösen birtokolnak egy 68 négyzetméteres tömbházlakást és egy Skoda Fabia márkájú személygépkocsit. Toró T. Tibor vagyoni szempontból a képviselőház sereghajtói között található. Marossy Zoltán alprefektus elmondta: nagy befektetést hajtott végre tavaly. Leadta 1991-ben vásárolt Oltcit Club személygépkocsiját és vásárolt egy új Fiat Panda gépkocsit. Van ezenkívül egy 2006-ban vásárolt Renault Clio típusú gépkocsija, amelyet részletre vett és egy 1995-ben vásárolt, 85 négyzetméteres temesvári tömbházlakása, valamint egy 399 négyzetméteres visszakapott ingatlanja az Arad megyei Szemlakon. /Pataki Zoltán: Mattüveg zsebek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./ Hunyad megyében Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke vagyona tavaly egy 467 négyzetméteres, 16 000 lej értékű vajdahunyadi telekkel gyarapodott. Ezenkívül egy 2000-ben vásárolt, 13 000 lejre becsült panellakással és egy 2003-ban szerzett, 28 000 lejre becsült üdülővel rendelkezik, illetve a családi ház felével. Winkler Gyula egy 2006-os gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és két, egyenként 30 000 lejes bankbetéttel rendelkezik. Jövedelemként a miniszteri fizetés mellett a volt miniszter az Eximbank igazgatótanácsának alelnökeként majdnem 80 000 lejes éves többletre számított. /Chirmiciu András: Hunyad. Telekre utaznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

Lehoczky Attila örömmel tapasztalta, hogy szemben a tavalyi (tavalyelőtti) írásaival, az idei nagyobb mértékben buzdította véleménynyilvánításra Arad megye magyar értelmiségének egy részét. Nagy István és Murvai Miklós írásainak közös pontja a Schengenből adódó lehetőségek megkérdőjelezése volt. Lehoczky Attila ezzel nem ért egyet. A Kárpát-medence egy gazdasági egység. Az a nép, amely bírja a térség központi területeit, dominálhatja azt gazdasági és politikai téren. Ha a magyar gazdaság véghezviszi a reformokat, és megfelelő szakemberekkel tölti fel tisztségeit, megkísérelheti a dominanciát. Romániában a román nemzetpolitika dominál, de messze áll attól, hogy megfordítsa a statisztika könyörtelen adatait. Magyarországon mai napig nem találták meg a fogyás megállításának megfelelő módszerét. Lehoczky pontosított: nem Tőkés Lászlót hasonlította az ördöghöz, azt állította, hogy a romániai magyar politika a megosztottság, és ezáltal a megszűnés szélére ért. Tőkés László kezében van a lehetőség a konszenzusépítésre. Az RMDSZ-nek bátrabb fellépésre van szüksége, mivel kevés stratégiai megvalósítást mutathat fel az elmúlt négy évben /önálló magyar állami egyetem, kulturális és területi autonómia stb. / Meg kellene szervezni a tavaly elmaradt Arad Megyei Magyar Ifjúsági Találkozót. Megdöbbentő ugyanis, hogy a magyar középiskolában pár diák románul beszél egymással. Ez a vég kezdete? /Vitafórum – Lehoczky Attila válaszol. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. jan. 14. Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21. Albert László AMISZ-alelnök: Az újabb gondolatok margójára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22. Murvai Miklós: Járható és járhatatlan utak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23.

Az Arad megyei RMDSZ-szervezet január 23-án tartott választmányi ülésének napirendjén politikai tájékoztató, a helyi, kerületi szervezetek tevékenységének kiértékelése, az EP-választási kampánystáb beszámolója és a költségvetés szerepelt. Király András megyei elnök politikai beszámolójában adatokkal alátámasztva elemezte a november 25-i EP-választás eredményeit – amelynek kampányát nehéznek, értékelte. A felszólalók zöme a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párttal való kiegyezést javasolta, Király András viszont figyelmeztetett, ha országos szinten nem lesz megegyezés, akkor Arad megyében sem képzelhető el. /(irházi): Ülésezett az RMDSZ választmánya. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Az Arad megyei Németszentpéteren az utóbbi években elharapózott a köztéri szobrok, illetve a temetőben lévő értékesebb, kovácsoltvasból készült kerítések, keresztek kárára elkövetett garázdaság. Legutóbb ismeretlen tettesek feltörték a kápolnát, ahonnan két szentnek a szobrát vitték el. Ugyanakkor a gyászkocsinak a garázsába is behatoltak a vasrácsos ablak, illetve a tartófal kifeszítése árán, majd a kocsi négy sarkát díszítő, közel egy méter magas angyalokat leszerelték. Az előző időkben történt garázdaság tetteseit nem találták meg. /(b): Újabb garázdaság Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Meg kell szólítani a közömbös embereket is, ők vannak többségben. Mindenkit az RMDSZ-be kell hívni, főleg azért, mert SZÖVETSÉG, írta lelkesen Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke. Ha vannak elmaradások e téren, akkor „javítani kell a dolgok állásán. Méltósággal, becsületesen, őszintén, alázattal. ” Cikkéből megtudható hogy városi szinten nincsenek messze a kulturális autonómia megvalósításától. /Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke: Szövetségben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Az Arad–Békés megyék között megalakult vegyes bizottság működési szabályzatának január 30-án történt elfogadásával, a 2008-as program pontosításával a gyakorlatban is megalapozták a két megye hosszú távú kapcsolatát. A vegyes bizottság – a határ menti megyék közül először Arad és Békés hozta ezt tető alá – működésének lényege, hogy előkészítsék azokat a közös pályázatokat, amelyek abban a pillanatban letehetők az asztalra, amint rendelkezésre állnak a közösen lehívható uniós alapok. /(irházi): Tegnap ülésezett az Arad–Békés vegyes bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Ajándékkal lepte meg – immár nem először – tisztségviselőit, aktivistáit, szimpatizánsait az Arad Megyei RMDSZ: január 29-én a nagyváradi színház Csárdáskirálynőjét hozta el. A szöveget az új előadási koncepciónak megfelelően a darab rendezője, a valamikor nagyváradi (de már rég Budapestre áttelepült) színházi ember, Nemlaha György dolgozta át. /-r –a: Operett, ajándékba. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke február 9-re összehívta a választmányt. Az ülésen Cseke Attila államtitkár sikerként könyvelte az a tavaly novemberi EP-választásokat, majd elmondta az RMDSZ bármely magyar településen fel tud mutatni eredményeket. Cseke a frissen bejegyezett Magyar Polgári Párttal kapcsolatban leszögezte, „az RMDSZ-nek nem kell vele foglalkoznia”. /Irházi János: Választmányi ülés az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

Huszonnyolcadik esztendejét kezdte meg idén Arad megye legismertebb és legnagyobb táncegyüttese, a pécskai Búzavirág. Süli Erzsébet csoportvezető elmondta, hogy a nagycsoportban hat pár, a középsőben tizenhárom dolgozik, és foglalkoznak tizenkét kicsivel is. A szülők készíttetik a ruhákat. Makra András táncoktató hat éve Szegedről, általában hétvégeken jön próbálni Pécskára. A Búzavirág egyik legnagyobb gondja a próbaterem kérdése. A Zágoni iskola egyik termében próbálnak, ahol „katasztrofális a padozat”. A zenei kíséret is megoldatlan, jelenleg egy mp3-as lejátszóval dolgoznak. Erre az esztendőre hat-hét pécskai fellépést és négy-öt kiszállást terveznek. Nagy István, a Búzavirág Egyesület vezetője beszámolt arról, hogy a helyi önkormányzat 2008-ban az évadzárót, egy tánctábort és a tánccsoportok találkozóját fogja finanszírozni, idén először négyezer lejjel hozzájárulnak az oktató honoráriumához is. Eddig csak a román csoport oktatói munkáját támogatták. /Irházi János: Búzavirág-tervek 2008-ra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Az Aradi Kamaraszínház tavaszi idénye újabb bábelőadással kezdődik, ezúttal az „anyaszínház”, az Aradi Bábszínház kimarad a programból. Az Arad megyében már jól ismert és kedvelt nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház jelentkezik ismét, ezúttal a Veress Zoltán „Tóbiás és Kelemen”-jéből készült zenés népi bábjátékkal. Tervezte Bányai Sz. Katalin, rendezte Meleg Attila, előadja az egész társulat. /Kiss Károly: Tóbiás és Kelemen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./