Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Arad megye/vármegye
1355 tétel
1990. január 9.
Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1990. augusztus folyamán
"A Független Magyar Párt saját lapjában két hírrel tudósított működéséről: Szatmárnémetiben megválasztották a párt Szatmár megyei vezetőségét. Tiszteletbeli elnök: Soós Angéla színművésznő, ügyvezető elnök: Böszörményi Albert, titkár: Badzay Gábor. - Arad megyében pedig "sorra alakulnak a Független Magyar Párt helyi szervezetei." Békési György a párt Arad megyei ügyvezető elnöke. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), aug. - 3. sz./"
1990. szeptember 16.
Aradon a tanévnyitás előtt néhány nappal Garbovan Gheorghe megyei prefektus megtagadta a helyi önálló magyar líceum és általános iskola működésének jóváhagyását. Előzőleg Matekovits Mihály tanár, megbízott nemzetiségi tanfelügyelő több kompromisszumot kötött az iskola megindítása érdekében, vállalta például, hogy az önálló magyar iskola egy épületben maradjon a román kőolajipari szaklíceummal. A MADISZ és az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a prefektus szept. 10-i döntése ellen, leszögezve, hogy ebben az esetben Arad megyében egyetlen magyar líceum sem lesz. /Juhász Zoltán: Ki dönt az aradi magyar líceum ügyében? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1991. június 22-23.
Az 1990/91-es tanévben 1094 óvodába /ebből 609 önálló magyar, 485 tagozatos/ 56 240 magyar óvodás járt óvodába /az ország óvodásainak 7,5 %-a/, közülük 47 600-an magyar óvodai csoportba járnak, 8640-en pedig románba. Az előző évhez viszonyítva idén 2766-tal több magyar óvodás van. Az egyes megyékben eltérők az arányok. Arad megyében a magyar óvodások 33 %-a román óvodába jár, Brassó megyében 54 %, Máramarosban 46 %, Temes megyében 60 %-os ez az arány. A magyar óvodákban 2319 óvónő dolgozik, az ország óvónőinek 6,3 %-a, emellett 317 magyar óvónő román csoportokat vezet. A 2319 magyar csoportot vezető óvónő közül 1306 fő, azaz 53,6 % szakképzett. Látható, hogy óriási a szakemberhiány. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (I.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1992. október 6.
Az Arad megyei RMDSZ szervezet tagjai létrehozzák a Damjanich János Alapítványt, melynek célja az Arad megyei, majd az erdélyi 1848-as emlékek és emlékművek jegyzékbe vétele, restaurálása és méltó gondozása. Jelenleg intézik az alapítvány hivatalos bejegyzését. /Temesvári Rádió, okt. 7., felhívás szövege: Jelen (Arad), okt. 6./
1993. január 28.
Aradon is utcát neveztek el Antonescuról. A város 680 utcájából mindössze 11 visel magyar nevet. Arad megye 110 tanácsi alkalmazottjából 5, a polgármesteri hivatal 66 tisztviselőjéből mindössze egy magyar, amikor Arad lakosságának 18-19 százaléka magyar. Arad megye kétszáz iparvállalata közül egyetlennek az élén áll magyar igazgató. A megyei tanfelügyelőség 26 tanfelügyelőjéből kettő magyar, a megye 28 líceuma közül egy magyar és egy magyar tagozat létezik. Az igazgatók közül csupán ketten magyarok. A megyei bíróság 34 bírójából egy, a 67 ügyvédből négy magyar. Közben Iliescu elnök, a kormány tagjai a nemzetiségi kérdés példás megoldásáról nyilatkoznak. /Ujj János: Teljes jogegyenlőség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28. - átvette: Új Magyarország, márc. 6./
1993. június 24.
A készülő Fehér könyvhöz néhány adalék olvasható Ujj János tollából, Tőkés László igazsága címmel. A nemzeti tisztogatásnak, a kivándorlásnak és a beolvasztásnak tudható be, hogy a trianoni békeszerződés óta Arad megye magyar lakossága 116 ezer főről 60 ezerre csökkent. Bizalmi állásokba csak kivételesen alkalmaztak nemzetiségieket, a katonaságnál a magyarok nagy részét bányákba, kikötőkbe, munkatáborokba vitték. ? Már régen össze kellett volna gyűjteni a bizonyító anyagot. /Ujj János: Tőkés László igazsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./
1993. július 20.
Erdély vegyes lakosságú vidékein egyes helyeken a Romániai Magyar Szón kívül más magyar lapokra nem fogadnak el megrendelést. Ez történt például az Arad megyei Borossebesen. /Gál Éva Emese: Jog az olvasáshoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1993. augusztus 18.
Aug. 15-én 24. alkalommal rendezték meg az Arad megyei színmagyar Majláton a Majláti Vasárnapot, a megyei folklóregyüttesek találkozóját. /Majláti Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1993. október 6.
Hargita és Kovászna megyékben a románok kisebbségben vannak, viszont ezekben a megyékben a románul tanulók száma meghaladja a román nemzetiségű lakosok arányát, szemben azokkal a megyékkel, ahol a magyar lakosság van kisebbségben, ott a magyarul tanulók száma a magyar lakosság arányszáma alatt marad. Hargita megyében a román lakosság aránya 14 %-os, a román nyelvű beiskolázás 18.1 %-os, Kovászna megyében ezek az arányok 23,4 %, illetve 36,6 %. Ugyanakkor Arad megyében a magyarság aránya 12,5 %-os, beiskolázás magyar nyelven 4,7 %-os, hasonló a helyzet Kolozs megyében: 19,8 %, illetve 11,2 %. /Murvai László, Debreczi Árpád: Oktatásügyi adalékok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1994. április 15.
Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1994. július 19.
Duna-Maros-Tisza néven regionális együttműködést készítenek elő Temes, Arad megye, Vajdaság, illetve a dél-alföldi megyék vezetői, melyet őszre akarnak aláírni. /Magyar Hírlap, júl. 19./
1995. június 28.
Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adatot az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita, az előbbiben a magyarok aránya 75,2 %, az utóbbiban 84,7 %. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. Maros megye lakosságának 41,4 %-a magyar, Szatmár megyének 35 %-a, Bihar megyének 28,4 %-a, Szilágy megyének 23,7 %-a, Kolozs megyének 19,9 %-a, Arad megyének 12,5 %-a, Máramaros megye lakosainak pedig 10,2 %-a magyar. A magyarság háromnegyede a következő hat megyében él: Hargita /295,1 ezer magyar/, Maros megye /252,7 ezer/, Bihar /181,7 ezer/, Kovászna /175,5 ezer/, Kolozs /146,2 ezer/ és Szatmár megye lakosságából 140,2 magyar nemzetiségű. - A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius, 0,8 %-uk zsinapresbiteri, 0,4 %-uk pedig ágostai evangélikus. Az újprotestáns egyházaknak is vannak magyar hívei: a magyar lakosság 0,5 %-a adventista, 0,8 %-uk baptista, 4,3 %-uk más felekezethez tartozik, az ateisták aránya 0,2 %. A népszámlálás szerint 1.161,9 ezer katolikus él Romániában, 57,6 %-uk magyar, 31,1 %-uk román, 6,1 %-uk német. Az ország 802,5 ezer reformátusának 95,4 %-a magyar nemzetiségű, hasonló az arány az unitáriusok között is. - A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. A beolvadás mértékére lehet következtetni a vegyes házasságok adatainak részletezéséből. Román férj magyar feleséggel 48.969 esetben élt együtt, a gyermekek nemzetisége 25.689 családban román, 5530-ban magyar, gyermektelen volt 16.278 házasság, nem sorolható be 1472 házasság. Magyar férj és román feleség 45.444 esetben alkotott családot, a gyermekek megoszlása: 11.248 családban a gyermek magyar, 19.415 családban a gyermek román. /B. Kovács István: A nemzetállam hat évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27., 28./
1995. augusztus 10.
Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1995. szeptember 20.
Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1996. április 28.
Ápr. 26-28-a között Bukarestben rendezték meg a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumát, melyen az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában munkacsoportjában Neményi József Nándor az agrárpolitika nemzeti kisebbségeket érintő vonatkozásairól tartott előadást, Mátis Jenő pedig a magyar kisebbségnek gazdasági egységek vezetésében való részvételéről. Rámutatott a diszkriminációra: a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között a megyékben a lakosságon belüli számarányuknál kevesebb a magyar nemzetiségű: Hargita megyében a magyar lakosság 85 %-os, a kinevezett vezetők között viszont 44 %-os az arányuk, Kovászna megye 76 %-os magyar lakossága mellett 41 %, Maros megye 43 %-os magyar lakossága mellett mindössze 3 % /!/, Kolozs megyében a 20 %-os részarányhoz viszonyítva csupán 2 %, Brassó megyében a 12 %-hoz viszonyítva 1 %, és Biharban is csak 8 %-os a képviselet a megye 28 %-os magyarságához képest. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2., 771. sz./
1996. június 5.
Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság helytörténeti pályázatot hirdetett Településeink kialakulása és története címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nagyváradi Varadinum Napokon történt. Két kategóriában érkeztek a pályaművek, tizennégy felnőtt és tíz diákdolgozatot kellett elbírálni a zsűrinek. A felnőttek csoportjában az első díjat a nagyváradi Borbély Gábor nyerte el Szalacs marad, Szeged halad című dolgozatával. Borbély Gábor húsz éve foglalkozik néprajzzal. Második díjat Major Miklós /Szilágynagyfalu/ kapott Egy szilágysági nagyközség történeti múltjából című munkájáért, harmadikat pedig Magyari Etelka /Arad/ Az Arad megyei Árpád-kori településekhez fűződő történelmi mondák címen összeállított dolgozatáért. Diákkategóriában György Irén /Szalacs/ kapta az első díjat Szalacs, egy érmelléki település helytörténete című tanulmányáért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./
1996. június 6.
Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
1996. június 8.
Helyhatósági választás összesített adatai szerint az RMDSZ hat megyében /Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita, Kovászna/ a megyei tanácsok legerősebb alakulata. A Demokratikus Konvenció 15 megyében szintén a legerősebb, az RNEP egyetlen megyében, Kolozs megyében - sajnos. A fő kormánypárt 16 megyében /ebből egy erdélyi:Hunyad/ vezet. Az eddig közzétett adatok szerint Arad megyében 2 RMDSZ-polgármester, Marosban 24, Szilágyban 13, Szatmáron 4, Kolozs 6, Brassó 2 és Kovászna megyében 25 polgármestere van az RMDSZ-nek. A közel 9 millió szavazásra jogosult állampolgárból 5,2 millió szavazott, a szavazatok 10 %-át meg kellett semmisíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1996. szeptember 14.
Az Arad megyei EMKE Vagyunk címmel adat ki I. számú füzetét, az Arad megyei magyar irodalmi körök antológiáját dr. Brauch Magda és Ujj János szerkesztésében. A megyében működik a Tóth Árpád Irodalmi Kör, a Kölcsey Egyesület, a zerindi és kisjenői irodalmi kör, továbbá a színházat pótoló Periszkóp Népszínház tehetséges műkedvelő gárdája. /Sylvester Lajos: EMKE-füzetek. Vagyunk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./
1996. november 27.
Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.
1997. január 28.
"Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14."
1997. január folyamán
"Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban lezajlott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az RMDSZ jelöltjei közül a kormány két prefektust és nyolc alprefektust iktatott be. Hargita megyében Dézsi Zoltán, 50 éves tanár, Gyergyószentmiklós polgármestere kapott prefektusi kinevezést, Szatmár megyében pedig Riedl Rudolf 52 éves mérnök foglalta el a prefektusi széket. A nyolc kinevezett és beiktatott alprefektus:- Arad megyében Bognár Levente, 40 éves, mérnök, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke; - Bihar megyében Modok Gusztáv, 52 éves, jogász-közgazdász;"
1997. március 4.
"Nagyszalontán márc. 1-jén tudományos tanácskozás folyt a szórványról. A kezdeményező a temesvári Szórvány Alapítvány, Bodó Barna elnökkel az élén, ehhez csatlakozott a nagyszalontai polgármesteri hivatal, anyagiakkal pedig a budapesti Bocskai Szövetség segítette a tanácskozást. Bakk Miklós /Lugos/ szerint két út áll a szórványban élők előtt: integrálódik a többségi népbe vagy hű marad nyelvéhez, hagyományaihoz. A magyar értelmiség, a lelkész, a pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere megállapította, hogy nem működik a beolvadást visszaverő, önmegtartó folyamat. Többek között Bodó Barna is felszólalt, az utóbbi évtizedben a Bánságba bevándorló mintegy 8800 székely helyzetét elemezte. Kezdetben megőrizték önazonosságukat, az 1989-es fordulat után viszont elhanyagolták ezt. A szórványban élők körében a magyar iskolákban tanulók aránya elkeserítően alacsony. Az elemi iskolákat tekintve Temes megyében a magyar iskolások 75 %-a jár román iskolába, Hunyad megyében ez az arány 69,4 %, Szeben megyében 46,8 %, Arad megyében pedig 42,2 %. /Dánielisz Endre. Tudományos tanácskozás a szórványokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./"
1997. május 6.
"Máj. 6-án közös sajtótájékoztatót tartott a parlament sajtóközpontjában Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, Octavian Bot, az NLP Bihar megyei és Radu Ghidrau, a KDNPP Arad megyei képviselője. A sajtókonferencia témája a személygépkocsival külföldre utazók által a gépkocsi tartályában külföldre vitt üzemanyagra kirótt 250%-os adót elrendelő kormányhatározat volt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy az 1994-ben elfogadott és 1997. márciusában módosított kormányhatározat által előírt illeték több okból diszkriminatív: egyrészt mert csak az ország déli és nyugati határán alkalmazzák, a román-moldovai határon nem; másrészt mert kizárólag a magánszemélyeket sújtja, igen súlyosan korlátozva a szabad utazáshoz való nemzetközileg is elismert alapvető emberi és alkotmányos jogukat. Hozzátette: a kormányhatározat ellentmond az egyik legősibb alapvető jogi normának is, miszerint mindaddig ártatlan valaki, míg bűnössége be nem bizonyosodik, a határozat pedig minden román és külföldi állampolgárt egyaránt potenciális benzincsempésznek tekint és akként kezel. A továbbiakban az RMDSZ képviselője konkrét számadatokkal illusztrálta, milyen mértékben korlátozza a kormányhatározat az állampolgárok mozgási szabadságát, kimutatva, hogy egyetlen külföldi út - a tartály benzin árán túl a 250%-os vámilletéket és a minimum 100.000 lejes biztosítást véve alapul - legkevesebb 556 ezer lejbe kerül, és ennek csaknem kétharmadát, pontosabban 326.250 lejt a vámilleték teszi ki. Radu Ghidrau parasztpárti képviselő kollégái érveit összegezve hozzátette, hogy ez az intézkedés rontja Románia külföldi megítélését, ezért a határozatot sürgősen hatályon kívül kell helyezni, vagy legalábbis gyökeresen módosítani kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1020. sz./"
1997. május 24.
"Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól. "
1997. május 30.
"Az Arad megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották Cziszter Kálmánt az RMDSZ megyei elnökének. Politikai alelnök Bognár Levente, aki jelenleg a megye alprefektusa is, jogi, kisebbségvédelmi alelnök Nagy Sándor ügyvéd, művelődési és egyházügyi alelnök Matekovits Mihály tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./"
1997. június 25.
"1990. és 2997 áprilisa között összesen 2454,6 millió dollárt fektettek be Romániába a külföldi beruházók. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb befektetők Hollandiából, Dél-Koreából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Törökországból származnak, a tőke 58,7 %-át bukaresti vállalatokba ruházták be. A magyarországi befektetések zöme néhány erdélyi megyére koncentrálódott, s főképp kis magánvállalkozások beindítását szolgálta. A magyarországi beruházott tőke összege Bihar megyében 4,4 millió, Hargita megyében 4,2 millió, Arad megyében 3 millió, Kolozs megyében 2,2 millió, Maros megyében 1,5 millió dollár. A legnagyobb romániai magyar befektetők között van a MOL,a Dunapack, a Pater Bank, a Fundy és a West Union. Ez az utóbbi román-magyar-német vegyesvállalat. /Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"
1998. április 21.
Örvendetes, írta Szilágyi Aladár, hogy Radu Vasile kormányfő nagy sietve meglátogatta Hargita-Kovásznába elbitangolt nyáját, egybeterelendő és megsegítendő. A miniszterelnök felfedezte, hogy a kisebbséget csak pozitív diszkriminációval lehet megmenteni. Joggal remélhető, hogy Radu Vasile legközelebb meglátogatja Szeben megyét is, ahol 19 ezer magyar él /4 %/, Hunyad megyét. ahol 33 ezer magyar 6 százalékot képez, majd felkeresi Krassó-Szörény megyét a maga 2 %-nyi, mindössze 8 ezer fős magyarságával, Temes megyét 63 ezernyi /9 százalék/, illetve Arad megyét 60 ezernyi /12,5 %/, Fehér megyét 25 ezernyi magyar lakosával /6 %/, az 54 ezer magyar lakost számláló Máramaros megyét vagy a 21 ezer magyar lakosú Beszterce-Naszód megyét. /Szilágyi Aladár: Nekünk hány busz jár? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./
1998. május 14.
Nagy veszteség érte az Arad megyei és a romániai magyarságot. Máj. 8-án elhunyt Apácai Bölöni Sándor néprajzkutató, nyugalmazott pécskai magyartanár, a Kriza János Társaság tagja. 1931. okt. 16-án született Brassóban. Apácán töltötte gyermekéveit, Kolozsváron végezte el az egyetemet. Pécskára költözött, haláláig szolgálta a közösséget. Mintegy 4500 adat van néprajzi gyűjtésében, ebből eddig mintegy 600 jelent meg kötetben, elsősorban a tavaly kiadott könyvében /Apácai Bölöni Sándor: Cú, vénasszony bábája - Arad megyei népmesék és közmondások, szólások, Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska, 1997/, tehát a kéziratban maradt rész közzététele sürgős feladat. Apácai Bölöni Sándor 1997-ben átvehette a Kriza János Társaság és a pedagógusszövetség életműdíját. Az elhunyt részt vett az 1992 óta megjelenő Pécskai Újság egyes számainak készítésében is. /Nagy István: Búcsú Apácai Bölöni Sándortól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./