Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke, Tóth Csaba ügyvezető elnök és Bognár Levente alpolgármester elemezték a június elsejei helyhatósági választások eredményét. Király András emlékeztetett a kampány elején tett ígéretére, miszerint megelégedne, ha megismételnék a 2004-ben elért eredményt. Ez nagyjából sikerült, négy tanácsosi hely elvesztése mellett Király elégedetten nyilatkozott. A második fordulóval kapcsolatban bízik a zimándi sikerben, Kocsis József az első helyről várja a megmérettetést. Nagyiratoson az esélyeket kisebbnek látja. /Irházi János: Mérleg az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12/

Az újság beszámolt arról, hogy a megyeszékhelyeken, magyarlakta településeken a politikából kiszorultak hogyan folytatják életüket. Aradon a megyei önkormányzatában eddig ott ülő három tanácsos – Nagy Gizella, Cziszter Kálmán és Túsz Ferenc – kikerült onnan. Nagy Gizella 2005 januárjában került be az önkormányzatába. Visszatér a katedrához. Cziszter Kálmán a 2004-es helyhatósági választásoktól tagja volt a városi önkormányzatnak. Tovább fog dolgozni szakmájában, mint tervező, mint szakértő. A jövőben több időt tud majd szentelni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságra, a Pro Urbe Társaságra és a Szabadság-szobor Egyesületre. Túsz Ferenc 2005-től a nagykövetté kinevezett Tokay György helyét foglalta el. Nyugdíjas, de van egy cége is. – Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke volt 2004-től. Amikor a megválasztották, lemondott ügyvédi praxisáról. Most folytatni fogja ügyvédi munkáját. Pécskán Nagy István tanácsos volt. Visszamegy tanárnak. Wersánszki Eduárd felajánlotta lemondását a petrozsényi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéből, miután június elsején az általa vezetett lista nem érte el az 5%-os küszöböt. A választmány azonban nem fogadta el az 1996 és 2008 között folyamatosan helyi tanácsos Wersánszki lemondását. /Kiszorított politikusok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban, a megye egyetlen önálló magyar tannyelvű intézményében június 13-án volt a ballagás: a 89 tizenkettedik, illetve 31 tizenegyedik (szakiskolások) osztályos diáknak utoljára szólalt meg a csengő. Szakács Ferenc igazgató, Bognár Levente aradi alpolgármester, Király András parlamenti képviselő, Matekovits Mihály tanügyminisztériumi vezérigazgató, Horváth Levente Arad megyei alprefektus és Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes köszöntötte a diákokat. /Pataky Lehel Zsolt: Csiky-csengetés a ballagóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Arad megyében két településen volt érdekelt az RMDSZ a második fordulóban, de egyik sem jött be. Kocsis József Zimándújfaluban mindössze 106 szavazattal maradt alul a liberális vetélytársa, Gheorghe Vidrannal szemben. Nagyiratoson a román jelölt nyert Horváth István RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Temes megyében az RMDSZ mindhárom versenyben maradt polgármesterjelöltje megnyerte a második fordulót. Kaba Gábor újabb négy évre Zsombolya polgármesterévé választották. Ihász János, az RMDSZ igazfalvi polgármesterjelöltje mintegy 400 szavazattal kapott többet ellenfelénél. Újraválasztották Újváron Vajda Pált is, az RMDSZ polgármesterét. Mindhárom kisebbségben van a magyarság. /Aradon vesztettek, Temesben nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Brassó megyében három újabb magyar polgármesteri széket hozott a második forduló: Alsórákoson és Tatrangban az RMDSZ jelöltje győzedelmeskedett, s a szövetség által is támogatott, független jelölt vezeti Apácát az elkövetkező négy évben. A Szilágy megyei RMDSZ legnagyobb második fordulós nyereségeként értékelte a szilágycsehi polgármesteri tisztség megszerzését Seres Dénes megyei elnök, aki arról is tájékoztatott, hogy Cigányiban, Szilágyszegen, Váralmáson és Haraklánban is RMDSZ-elöljárót választottak. Temes megyében Zsombolyán, Igazfalván és Újváron szerezte meg az RMDSZ a polgármesteri széket. Esélyesként indultak az RMDSZ jelöltjei a második fordulóban az Arad megyei Iratoson és Zimándon, azonban mindkét településen végül román politikus győzött. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült megőriznie az RMDSZ-nek az árpástói polgármesteri széket. Az 55 százalékban magyarok lakta községben nem az RMDSZ jelöltjére szavaztak. /Bálint B. Eszter: Újabb magyar elöljárók a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Arad megyében 4546-an kezdik meg az érettségi vizsgát, közülük 78-an magyarul. 45-en németül, 33-an szlovákul. A Csiky Gergely Iskolacsoportban a vizsgabizottság elnöke, Köles János temesvári egyetemi tanár szerint rendben kezdődött meg az érettségi. Nagyenyeden a román szóbelin a Bethlen Gábor Kollégiumban vizsgázó diákok többsége 6-ost, 7-est, 8-ast kapott, de azért volt pár 10-es is. Hunyad megyében a magyar diákok Déván, a Transilvania Kollégiumban működő vizsgáztató központban szóbeliztek románból. Kocsis Attila, a Téglás Gábor Iskola igazgatója elmondta, 54 végzősük érettségizik. /Gáspár-Barra Réka, Pataky Lehel Zsolt: Vizsgadrukk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Június 23-án megnyílt a VII. Apáczai Anyanyelvi Tábor, amelyet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei szervezete rendez olyan elemi és általános iskolásoknak, akik fakultatív módon tanulják a magyar nyelvet. Vannak, akik harmadik-negyedik alkalommal jöttek, mondta Kiss Anna tanító, az aradi Pedagógusok Házának módszertani szakfelügyelője. Tizenöt harmadik–nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a táborban. A „főhadiszállás” Aradon a Csiky bentlakása, onnan indulnak a különböző programokra: Arad városával ismerkednek, a dévai és a vajdahunyadi várat látogatják meg Kiss Anna és Ujj János kíséretében. /Pataky Lehel Zsolt: Anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

A Marosvásárhelyen július 11-én ülésező Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) meghozza a javaslatot az RMDSZ-ben az őszi parlamenti választásokon induló jelöltek kiválasztásának módozatairól, hogy minél hamarabb elkezdhessék a kampányt – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A javaslatról ugyanaznap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) határoz. Kovács Péter irányelvei: ne legyenek urnás előválasztások, továbbá az erdélyi megyékben ne legyen kötelező, hogy az egyéni jelölt saját választási körzetében lakjon. Mindezt azzal indokolta, hogy ahol alacsony a magyarság aránya, például Arad megyében, ott a szövetség képviselője nem engedheti meg magának, hogy csak azzal a körzetével foglalkozzék, amelyben jelölték. /Benedek Sándor: TEKT: a jelöltállításról döntenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Az Arad megyében fellelt honvédsírokról az ügy lelkes támogatója, Tóth Csaba megyei tanácsos elmondta, amit tud, az négy településhez – Gyorok, Pankota, Borosjenő és Borossebes – kötődik. Gyorokon a második világháborúban, amikor a magyarok visszavonultak, körülbelül 30-40 katonát lelőttek, közülük 17-18 személyt lehoztak a temetőbe, és közös sírt emeltek nekik. 2000–2001-ben az emlékmű teljesen tönkrement, akkor eldöntötték, kialakítanak egy sírkertet. Az ő segítségét is kérték, dicséret illeti Lőrincz Istvánt és társait, akik pénzt gyűjtöttek és minden sírt külön kiöntöttek betonnal. Tóth Csaba akkor megkereste Magyarországon a Honvédelmi Minisztériumot, onnan a Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz tartozó Hadisírgondozó Intézethez irányították. Félévnyi levelezés után értesítették, hogy az ügyet 100 ezer forinttal támogatják. A pénzt azóta sem kapták meg. Ennek ellenére megpróbálják befejezni a Gyorokon megkezdett munkát. Reménytelen a borossebesi helyzet. Itt van egy legelő, ahol nyolc-kilenc honvéd halt meg. Tóth Csaba ismét megkereste a Hadisírgondozó Intézetet, de a nyilvántartásukban ott nem szerepel halott, csak sok eltűnt. A magyar jogszabályok alapján eltűntről nem adhatnak ki adatokat. Borosjenőben öt-hat honvéd sírja a temetőben található, jó állapotban vannak a sírkövek. Pankotán nyolc-kilenc honvéd sírhelye van. /Irházi János: Rögös utak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

Nagy viharok pusztítottak Erdélyben, számos települést maradt áram nélkül. A Kolozs megyei prefektúra szerint 18 település maradt sötétben. Arad megyében is hasonló károkat okozott a szélvihar. Hargita megyében az egész éjjel tartó szélvihar és eső miatt az internetszolgáltatás szünetelt. /Sötétség a vihar után. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Aradon volt a következő állomása az EU által támogatott „Út a demokrácia felé” nevű ifjúsági projektet bemutató karavánnak, amelyen román, vajdasági, illetve magyarországi fiatalok találkoztak egymással, illetve az aradi önkormányzati vezetőkkel. A DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) Eurorégión belül zajló programról a városháza dísztermében beszélgettek, a vendégeket Bognár Levente alpolgármester köszöntötte. Rajta kívül, az aradi ifjúsági problémákat felkaroló Albert László, az Arad Megyei Ifjúsági Igazgatóság elnöke, Szabó Mihály, az AMISZ vezetője, illetve Tóth Csaba, megyei önkormányzati tanácsos is jelen volt. /Sólya R. Emília: Eurorégiós találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

Lehoczky Attila gyakorló tanárként és az anyanyelvi oktatás iránt érdeklődőként jól tudja, milyen nehéz a szórványban kisebbségi tannyelvű iskolákat fenntartani. A mostani országos szintű középiskolai beiskolázási problémák megdöbbentőek. A tömbmagyar régiókban is gondok merülnek fel egy-egy osztály beindulásával, akkor a szórvány elvárásai sem lehetnek túl nagyok. Van olyan középiskola Erdélyben, ahol a meghirdetett osztályokból elméletileg egy sem indulhat a jelentkezők alacsony száma miatt! A számok szerint országos szinten a szakoktatásban jelentkezett a nagyobb gond. Legtöbben azt mondják, hogy a „nemzetietlen” magyar szülők többségi iskolákba küldik gyerekeiket. Mások a demográfiai hullámra céloznak. A harmadik csoport szerint a probléma alapja az ország gazdaságában keresendő. Egy kis szervezéssel, utánajárással sokat lehetne pótolni, az iskolákban is van őszi iratkozás... Aradon is, Temesváron is gondok voltak, a Gerhardinumban nem indult osztály, a temesvári Bartók Béla összehozta, amit szeretett volna, a dévai Téglás Gábornak sikerült beiskoláznia két osztályt, az aradi Csiky Gergely talán beindít négy elméleti és egy szakosztályt, bár ebben az évben közel 30%-kal kevesebb magyar nyolcadikos volt, mint tavaly. Arad megyében lehet az egyetlen nyereség, ha sikerül Kisjenőn a magyar tannyelvű kilencediket elindítani. /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. Megteremtjük... ? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

Idén a számok tükrében a magyar diákok még inkább menekülnek a régió magyar középiskoláitól, s ha az illetékesek nem teszik vonzóbbá az oktatási intézményeket, belátható időn belül már egyetlen magyar kilencedik sem töltődik fel. A Csiky Gergely Iskolacsoportban, Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvű oktatás folyik, a hat kilencedik osztály közül csak az egyikben, a közgazdaság szakon teltek be a 28 hely. A matematika-informatika (intenzív angollal) szakra eddig 16-an, a filológiára 13-an, a természettudományok szakra 12-en jelentkeztek; a szakmunkásképzőben a mechanika szakon 11, a faipariban csak 5 beiratkozott van. Szakács Ferenc igazgató elmondta: eddig három kilencedik volt az elméleti képzésben, a 2008–2009-es tanévre kértek négyet, amit jóváhagyott a tanfelügyelőség. Az általános iskolát végzettek számát tekintve joggal remélhették, hogy szükség lesz ennyi osztályra: idén 129-en fejezték be a nyolcadikat magyar tagozaton a megye 13 magyar tagozatos iskolájában, azonban közülük elsőre csak 79-en választották a Csikyt. Az iskola mindent megtett, hogy Aradra csábítsa a magyar diákokat. Bemutatkoztak a tanügyi vásáron, nyílt napok keretében behozták a vidéki iskolák nyolcadikosait, akik egy-egy napot a Csikyben tölthettek el. Arad megye északi részén, a Körösök vidékén idén több mint 20-an fejezték be magyar tagozaton az általános iskolát – Nagyzerinden 10-en, Kisjenőben (Erdőhegyen) 9-en, Ágyán 3-an –, de a Csikyt egy sem választotta közülük. Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója szerint az ő érdekükben kísérleteztek idén először magyar kilencedikes osztály beindításával Kisjenőben, amelynek vonzáskörzetében találhatók az említett települések. A Kisjenői Iskolacsoportban lett volna kereskedelmi szakmunkásképző szak magyarul. Minden évfolyamon van legalább egy osztálynyi magyar tanuló Kisjenőn a román osztályokban. Idén 8-an választották a kisjenői magyar szakmunkásképzőt. Temes megyében a magyar iskolákban nyolcadik osztályt végzett gyerekek alacsony száma miatt évek óta csak három magyar nyelvű kilencedik osztály indul. Idén a Gerhardinum Katolikus Gimnáziumban /Temesváron/ nem indulhatott magyar kilencedik, mert mindössze hatan jelentkeztek, jelezte Szabó Péter igazgató. Jövőre szeretnénk elindítani az általános iskolai oktatást a Gerhardinumban, magyar és román nyelven. A román osztályba jelentkezők között 14 magyar nevű diák van, de egyikük sem volt hajlandó átiratkozni a magyar osztályba. A megye legnagyobb magyar iskolájában, Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban viszont összejött mind a három magyar kilencedik osztály, de szabad helyek maradtak bőven. Virginás Tar Judit, a Bartók igazgatója elégedett a kilencedik osztályok összetételével. Egyedül a magyar szakos tanárokból van hiány. Jakab Ilona filozófiatanár borúlátó a magyar középiskolai osztályok jövőjét illetően. „A magyar gyerekek száma évről évre csökken, egyrészt a születések alacsony száma, másrészt az elvándorlás miatt. ” „Az asszimilációnak fokozottan kitett magyar közösségek elsorvadnak, ahol megszűnik a magyar nyelvű oktatás, ott ez a folyamat felgyorsul. ”Hunyad megyében a dévai Téglás Gábor iskolában minden valószínűséggel két kilencedik osztály indul, míg az előző években három osztály volt. A korábban létező szakmunkásképző osztály idén nem indul. Nem sikerült betölteni minden üres helyet a Fehér megyei magyar középiskolákban, sem a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, sem a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumban. /Helyosztás kilencedikbe. Népszámosdi. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

A rendszerváltás óta soha ilyen kritikus helyzetbe nem került Arad megyében az RMDSZ, hét képviselő- és három szenátor-jelöltet kell majd rangsorolni augusztus végén. Arad megyében nincs tíz olyan húzós nevű jelölt, akit ki lehetne állítani, ráadásul többségük – a biztos veszteség tudatában -, még az ezer eurónyi nevezési díjat is sajnálja majd befizetni. Nehéz helyzet van a szórványban – beleértve Temest, Krassó-Szörényt, Hunyadot, ráadásul az RMDSZ helyzetét súlyosbítja, hogy olyan körzetekben is kell jelölt, ahol a magyarság elfér három templom padsoraiban. Sajnos Arad megyében a kínálat leszűkült, a fiatalítási akció nem volt sikeres. Az RMDSZ Arad megyében kénytelen lesz önkormányzati tanácsosokat bevinni a választásba. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Augusztus 9-10-én ismét megszervezték a Kisjenői Városnapokat. Változatos műsor volt, Kisjenő-Erdőhegy lakosságának 24%-a magyar, magyar szempontból a harmadik legnépesebb település Arad megyében. Kisjenő 2000 magyarjának a testvértelepülés, a kétegyházi gyermekek táncán kívül semmit nem szántak az ünnepségen. Román műsorok követték egymást. Fájdalmas, hogy a néhány évvel ezelőtt a megye egyik legjobb együttesének számító Bokréta feloszlott, pang az anyanyelvű kultúra. Bíró Zoltán városi tanácsos elmondta: beválasztották a szervezőbizottságba, de egyszer sem kérték ki a véleményét. Az idei program költségvetéséből szeretett volna elkülöníteni kis összeget, amiből szerveztek volna valamilyen különálló magyar eseményt, csakhogy a város vezetősége az ötletet nem támogatta. /Balta János: Kisjenői Városnapok. Magyar nyomkeresés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

Székelyföldön tolonganak, szórványban vonakodnak a jelöléstől az RMDSZ-tagok. Augusztus 14-én lejárt a jelentkezési határidő, amelyet Bihar megyében egy héttel meghosszabbítottak. Eddig soha nem volt ilyen nagy túljelentkezés az RMDSZ Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltségeiért, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki választási bizottságának elnöke: a 4 képviselői kerületre 10 személy pályázik, míg a két szenátori kerületre 7-en jelentkeztek. Maros megyében 12 képviselői és szenátori kerületbe 13-an jelentkeztek, jelezte Kelemen Atilla megyei elnök. Kolozs megyében a tíz képviselői helyre egyelőre nyolc, a négy szenátori kerületre pedig két jelentkező van, tájékoztatott Molnos Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy megyében a külföldön tartózkodó Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök utasítására a megyei szervezetnél nem szolgáltattak ki adatokat a jelöltekről. Arad megyében heten jelentkeztek képviselő- és ketten szenátorjelöltnek, köztük Király András jelenlegi Arad megyei képviselő. Temes megyében eddig négyen jelentkeztek az összesen tíz képviselői helyre, a négy szenátori kerület egyikére sem pályázott senki, a határidőt ezért meghosszabbították. Máramaros megyében eddig hatan jelentkeztek a hét képviselői helyre, s egyetlen személy a három szenátorira. /Óvakodnak az óvadéktól? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Az idén magyar tagozaton végzett általános iskolásoknak csak valamivel több, mint a fele választotta Arad megyében az anyanyelven való továbbtanulást. Az első elemisek „toborzása” és beiratkozása kora tavasszal megtörtént. Az újságíró megpróbálta lajstromba venni, hogy Arad megyében hány magyar első osztályosnak csengetnek majd be szeptember 15-én, de mindenütt becsült adatokba ütközött. Gyakran az utolsó pillanatban hozzák a gyerekeket a szülők, mondták több iskolában is. Arad megyében majdnem kéttucat azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben magyarul tanítják elemiben a betűvetést. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban a 2008–2009-es tanévben csak egy első osztály indul (szemben a múlt évi, 13–13 fős két osztállyal). Eddig 17-en iratkoztak be, de még 4-5-öt várnak – mondta Szakács Ferenc igazgató. Kisiratoson biztosra vehető, hogy 17 elsős lesz. Az erdőhegyi általános iskolában – amelyben minden évfolyamon önálló magyar osztály van – 12 elsős lesz. Nagyzerinden 7, Feketegyarmaton meg 6-ra számítanak. A szentpáli elemi iskolában 2 elsős kisdiák biztos, de talán 3 is lesz (szemben a legutóbbi 5-tel). /Pataky Lehel Zsolt: Még lehet magyar első osztályba iratkozni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

A 2008–2009-es tanévre már késő az Arad megyei magyar oktatás életképes stratégiát kidolgozni, amiből az a tanulság, hogy a 2009 őszén kezdődő tanév előkészítését nem szabad a jövő nyárra hagyni. Többek között ez volt a konklúziója az Arad megyei RMDSZ oktatási bizottsága gyűlésének. A tanácskozást Nagy Gizella, az RMDSZ oktatási alelnöke vezette, és részt vett Király András elnök, parlamenti képviselő, Matekovits Mihály kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató az Oktatási Minisztériumból, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke, Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes, Sipos György megyei tanácsos, Kiss Anna RMPSZ-titkár, Jakab Károly vadászi mérnök, Hadnagy Dénes kisiratosi, Bányai Eliza majláthfalvi és Kocsik Imre kisperegi iskolaigazgató. „1990 óta folyton fejlesztjük a magyar oktatást, de mind kevesebben vagyunk. Ez diákra és szakképzett tanárra egyaránt vonatkozik. Egyre több diák bukik meg, aztán szidjuk az iskolát, a rendszert, majd az RMDSZ-t, mert ez a divat” – jelentette ki Király András. A gyerekhiánnyal és az asszimilációval a továbbiakban is számolni kell. Még mindig tartja magát a tévhit a szülők többségének körében, hogy a gyerek csak akkor érvényesülhet, ha románul végzi tanulmányait. Ennek eloszlatásában Matekovits Mihály nagyobb segítséget vár az RMDSZ-től. Negyzerinden évek óta az volt a kifogás, hogy Arad drága, messze van, ezért inkább a kisjenői román szakmunkásképzőbe mentek a diákok az általános befejezése után. Idén lett volna magyar tagozat Kisjenőben, mégsem telt meg. Kisiratoson a 11 nyolcadikosból mindössze 2-en választották az aradi Csikyt, a végzősök zöme a kürtösi román szakmunkásképzőbe ment. /Pataki Lehel Zsolt: Tanácskozás az aradi magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

A nem aradi magyar középiskolások bentlakási költségeinek enyhítésére, az Arad megyei RMDSZ oktatási bizottsága bővítené a „keresztülői” támogatási rendszert, vagyis azt a mozgalmat, amely révén vállalkozók és tehetős magánszemélyek magukra vállalják egy-egy diák iskoláztatási költségeinek egy részét. Az ötletet Nagy Gizella, az RMDSZ oktatási alelnöke vetette fel a bizottság legutóbbi ülésén. Ilyen mozgalom indult Magyarországon a csángóföldi magyar gyerekek megsegítése érdekében, illetve az aradi magyar oktatást támogató Alma Mater Alapítvány is kezdeményezett hasonlót. A magyar családok leggyakrabban azért nem íratták gyereküket magyar középiskolába, hogy drága a gyerek kollégiumi elhelyezése Aradon (a megyében máshol nincs magyar nyelvű középiskolai képzés). Az illetékesek még tanulmányozzák a „keresztszülői” támogatási rendszer bevezetésének jogi formáját. /Pataki Lehel Zsolt: Újabb „keresztszülőket” keresnek a magyar iskolásoknak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

A harmadik, még üresen maradt szenátorjelölt-helyre az RMDSZ Arad megyei szervezete Halász Tibor tőzmiskei polgármestert kéri fel. A polgármester a felkérést elfogadta, így Cziszter Kálmán és Bölöni György mellett ő lesz a harmadik szenátorjelöltje az aradi RMDSZ-nek. /Irházi János: Felkérés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Arad megyében sem vették figyelembe a helyi RMDSZ-szervezet javaslatait a román pártok – köztük az RMDSZ kormányzati partnere, a PNL –, és saját szempontjaik szerint rajzolták meg a választókerületek térképét. Az aradi magyarság számára az a legfájóbb, hogy a nyugati határvidéket, ahol nagy számban él a magyarság, „kettévágták”, csökkentve ezzel egy magyar képviselő megválasztásának esélyeit. Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök megfogalmazta a szervezet választási célkitűzéseit: egy magyar képviselő bejuttatása a parlamentbe. /Pataki Zoltán: „Kettévágott” magyar tömb. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága idén is részt vett egy közös PHARE CBC programban, ezúttal A kulturális identitás számít témakörben. A DKMT Eurorégióban meglévő szellemi örökség megőrzéséért folytatott határon átívelő program keretében az Arad megyei Nagylakon, Pécskán, Vingán, Fűzkúton (Fiscut) és Féregyházon (Firiteaz), valamint a Csongrád megyei Deszken, Kiszomboron és Magyarcsanádon a román és a magyar néprajzkutatók által végzett dokumentációs munka eredményeiről augusztus 22-én számolnak a résztvevők Aradon. Ez alkalommal mutatják be a kutatások eredményeit összefoglaló dokumentumfilmet és -kötetet is. /Kiss Károly: Számít a kulturális azonosság. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete augusztus 30-án szervezte a szenátor- és képviselő-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlését. Megjelent Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, aki hozzászólásának nagyobbik részét az MPP és Szilágyi Zsolt szapulására fordította. Király András megyei elnök beszámolt négyéves képviselői tevékenységéről. Amint várható volt, a képviselőjelölteknél Király András kapta a legtöbb szavazatot, 77-et. A második Tóth Csaba 20, Pénzes Gyula 17, Albert László 15 voksot kapott. A szenátorjelölteknél Bölöni György 80–70 arányban nyert Cziszter Kálmán előtt. /Irházi János: Rangsoroló az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Irházi János újságíró számára az Arad megyei RMDSZ rangsoroló meglepetés-embere Bölöni György volt. Előtte a küldöttek annyi kongóan üres, felhőjáró, közhelyektől hemzsegő kortesbeszédet mondtak, hogy a papír nélkül elhangzott beszéde más volt, képes volt megértetni a küldöttekkel, miért kell november 30-án szavazni menni. Ráadásul tét nélküli rangsorolón beszélt, ahol mindegy volt, hányadik lesz, úgyis ráosztanak majd egy körzetet. Bölöni György végre élőképet adott az RMDSZ eddigi szerepéről, helyéről a romániai politikában, társadalomban. /Irházi János: Bölöni esete a küldöttekkel. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy a parlamenti választások napján szervezzenek helyi, hivatalos népszavazásokat a Székelyföld autonómiája kapcsán. Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke megjegyezte: „Sajnos a civilekkel egy a probléma: nem ismerik a törvényes rendelkezéseket, s a november 30-i dátumot az általános választások miatt már eleve negatívan fogják a hatóságok elbírálni. ”Murvai Miklós az MPP Arad Megyei Szervezetének alelnöke szerint ezt úgy kell felfogni, mint egy népi kezdeményezést, egy bizonyos terület lakosságának a véleménynyilvánítását. Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint nem realisztikus a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-népszavazás ötlete. /Magyar politikusok a referendum-javaslatról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Az archeológusok évekig tartó fáradozásai nyomán hivatalosan régészeti rezervátummá nyilvánították Arad megyében a Szépfalu határában található, néhai bizerei kolostor maradványait. A 12. századi bencés rendház romjainak feltárása 2001-ben kezdődött, mára sok, a maga nemében egyedinek számító értékes lelet került felszínre. A nagyközönség előtti megnyitására szeptember 7-én kerül sor. /Pataky Lehel Zsolt: Vége a szépfalui lelőhely mostoha sorsának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Aradon a Megyei Múzeumban megnyílt Xantus Géza csíkszeredai festőművész és grafikus Égi dimenziók című festmény- és grafikai kiállítása. Peter Hügel múzeumigazgató méltatta Xantus Géza művészetét. Szekernyés János műkritikus, a Temesvári Képzőművészek Szövetségének elnöke értékelte a művész munkáit. A megnyitóról 18 festőkollégájával együtt Xantus Géza Kisiratosra, az ott megnyílt VIII. alkotótáborba utazott, amelyiknek a záró kiállítása ugyancsak a múzeum szépművészeti részlegének a kiállítótermében lesz. /Balta János: Xantus Géza kiállításának a megnyitója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Két Arad megyei településről is közvetlen átjárás lesz Magyarországra legkésőbb három éven belül. Kisiratos Dombegyháza felé szeretne határátkelőt nyitni, Almási Vince kisiratosi polgármester szerint a túlsó oldalon elkészült a projekt, most már a román félnek kell lépnie, az államközi egyezmény szerint legkésőbb 2011-ig meglesz az út. Amennyiben 2011 márciusától Románia is tagja lesz a schengeni térségnek, már szükség sem lesz határállomásra, csak az útra. Erre alapozva lát neki a Mezőhegyesre és Battonyára vezető kisperegi műút építésének jövőre a kisperegi községi önkormányzat. A pénzt európai uniós pályázatból teremtik elő, a román kormánytól pedig a Nagylak felé vezető 10 kilométeres út aszfaltozására remélnek támogatást. /Pataky Lehel Zsolt: Kisiratos, Kispereg: kis határ, nagy lépések. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./