Augusztus 12-én, szombaton kezdődött a 37. Majláthfalvi hétvége. A főszervező most nem Sipos György volt, hanem Matekovits Mihály. Az Arad megyei magyar népi táncegyüttesek seregszemléje korábban a Majláthi Vasárnap elnevezést viselte. A szabadtéri színpadon sorra lépett fel a pécskai Búzavirág, a temesvári Bokréta együttes citerazenekara, a kisperegi Peregi Rózsás, a temesvári Geml József Társaskör kórusa, a simonyifalvi Leveles, a vingai bolgár tánccsoport, a kisiratosi Gyöngyvirág, a majláthfalvi Nefelejcs és a kisiratosi férfikórus. /Kiss Károly: 37. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Pécskán augusztus 20-án az ünnepi szentmise után Király András parlamenti képviselő Szent István király máig ható művéről és szerepéről beszélt, majd Csepella János, a helyi RMDSZ elnöke, megyei tanácsos a pécskai magyar közösség napi teendőire hívta fel a figyelmet. A templom előtt az 1996. június 23-án felszentelt, és a helyi magyarság második világháborús hősi halottainak emléket állító márványoszlopoknál koszorúzott a római katolikus plébánia, az Arad megyei és a pécskai RMDSZ, a Pécskai Polgármesteri Hivatal, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és az M-KIDSZ. /(-i -s): Koszorúzás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Arad megyében, Kisiratoson augusztus 26-án ötödik alkalommal tartottak gazdanapot. Halai János alpolgármester, gazdaköri elnök zenészek társaságában lovas szekérrel végigjárta a falut, zeneszóval ébresztették az embereket. Fogadták a testvérgazdakör, a Békés megyei kamuti gazdatömörülés küldöttségét. Ezt követően közel 20 lovasfogat indult a rét felé, sikeres volt a fogathajtó verseny. A helyszínen megalapították a Kisiratosi Lovas Klubot. A gazdanap este a kultúrotthonban ünnepi előadással folytatódott, fellépett a simonyifalvi Pitypang néptáncegyüttes, a békési citerazenekar, a kisiratosi Gyöngyvirág és a Gazda Dalárda. /Balta János: Az ötödik Gazdanap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a választottak és a megyei szervezetek között, vélik az RMDSZ Arad megyei vezetői, akik szerint szükség van a szövetségen belüli reformra. Király András képviselő, Arad megyei elnök elmondta: nincs konkrétan körvonalazva, kinek mi a felelőssége. Egy felmérésben összegezték a véleményeket az RMDSZ-ről. A megkérdezett 627 személy 40%-a nem RMDSZ-tag. Az RMDSZ hiányosságait illetően a megkérdezettek többsége úgy véli: központi szinten radikálisabb hozzáállásra van szükség, helyi szinten pedig több kommunikációra, erősebb kapcsolatokra a szövetségi vezetők és a magyar közösség között. /Sólya R. Emília: Az RMDSZ vezetői elégedetlenek a koalícióval

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján zsúfolásig megtelt Máriaradnán a bazilika, a közel 30 pap és egyházi méltóság közreműködésével megtartott, háromnyelvű templombúcsúi szentmisén Böcskei László általános helynök mondta a szentbeszédet. Arad megye szinte minden katolikus közössége képviseltette magát, Temes megyéből is jöttek. /Kisboldogasszony-nap Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

Iskola és nevelés a közösség katalizátora címmel az elmúlt tanévben Arad megyében egyetlen magyar nyelvű oktatási intézményként a Nagyzerinden levő Tabajdi Károly Általános Iskola 17 ezer lejes pályázatot nyert. A pályázati előírás szerint a pénzt egy helyiség felújítására, multifunkcionális kabinetté történő átalakítására, különféle szakköri tevékenységek kiszolgálására alkalmas technikával való ellátására fordították. A bábkört, a hagyományőrző kört, a román nyelvkört, az irodalmi, a sport, a biológia, illetve képzőművészeti és Rozmaring népdalkört szaktanárok vezették. E sokrétű munka kiértékelőjére a napokban került sor. Pap Márta iskolaigazgató megköszönte a lehetőséget az elmúlt évi, az egész községet megmozgató széles körű tevékenységhez. Szilágyi Ildikó, a projekt irányítója értékelte az elvégzett munkát. /(B): Rendhagyó projektet értékeltek Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

Szeptember 16-án az Arad megyei Szentleányfalván kétnyelvű helységnévtáblát állítottak fel. A megye és a község vezetői közül való szónokok a gesztust a demokrácia megnyilvánulásaként emlegették, a tábla érintetlenségét a tolerancia fokmérőjének minősítették. A toleranciából egy napra futotta, másnap éjjel ismeretlen tettes(ek) eltüntették a kétnyelvű táblát. /Egynapos tolerancia Szentleányfalván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke gyertyás, néma szimpátiatüntetésre hívja mindazokat, akik támogatják a magyarországi kormányváltó megmozdulásokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke közleményében együttérzését és szolidaritását fejezi ki az anyaországi békés tüntetések résztvevőivel, mindazokkal, akik megelégelve az ország és nemzetellenes miniszterelnök, valamint az őt támogató koalíciós pártok tevékenységét, Gyurcsány Ferenc és kormánya azonnali távozását, továbbá új választások kiírását követelik. Szász utal a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amikor Gyurcsány Ferenc ,,ugyanazt a hazugságra és félrevezetésre épülő politikát alkalmazta”. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a romániai magyarságnak nem szabadna beleavatkoznia ,,Magyarország belügyeibe”. Az RMDSZ-képviselő szerint a magyarországi tüntetéseket támogató vagy éppen ellenző bármilyen rendezvény nem helyénvaló Romániában. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ,,a belső-magyarországi szabadságharcosoknak” fogalmazták meg üzenetüket. Miközben az erdélyi magyarság nem kapta meg a korlátozott önrendelkezést, az autonómiát sem, a magyarországiak autonómiát kaptak arra, hogy ,,látszatdemokráciában, álmagyar pártok kézi vezérlése alatt” abban a tévhitben éljenek, hogy rendelkeznek saját sorsuk fölött fogalmaznak az ifjak. ,,Kívánjuk Nektek és magunknak, hogy legyen végre magyar kormány Budapesten! És ha az meglesz, mi is lerázhatjuk magunkról a mi MSZP-nket: RMDSZ-ünket, MKP-nkat, VMSZ-ünket, lehetővé teszi, hogy mi is megszabaduljunk a nekünk is folyton-folyvást hazudó, egyfolytában megalkuvó magyarjainktól, lehetővé teszi, hogy a magyar ismét együtt, ahogy mindig is élt és küzdött, együtt harcoljon szabadságáért, önrendelkezési jogának érvényesítéséért!” – áll az EMI országos elnökségének közleményében. /(Fer-): Szimpátia és tartózkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Az Arad megyei Sofronyán az új tanévtől kezdődően hivatalosan beindul a magyar nyelvű fakultatív oktatás, amelynek óráit belefoglalják az érintett diákok órarendjébe. Nagy Anikó, idén végzett tanár a helybeli iskolaigazgatóval történő órarend egyeztetést követően kezdi el munkáját Sofronyán. /(b): Fakultatív magyar oktatás Sofronyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Kisjenőben volt Arad megye egykor legdinamikusabban fejlődő népi táncegyüttese a Bokréta, azonban az együttes két évvel ezelőtt megszűnt. Nehezen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy nincs népi táncegyüttesük, vallotta be Borgya József volt az egykori Erdőhegyi Bokréta koreográfus-menedzsere. A kezdeti lendület, a kitartás fokozatosan eltűnt, akárcsak a működéshez, a kiszállásokhoz szükséges pénz. Feleségével együtt mindent megtett az együttes megtartásáért, majd a feltámasztásáért, hasztalan. Hét éves működésük alatt nem alakult ki mellettük egy támogató törzsgárda. A citerazenekar is feloszlott, mivel a zenészek rájöttek: abból nem lehet megélni. Most voltak a városnapok, a 2000 helybeli magyar közül egy sem szerepelt a városnapok rendezvényein. /Balta János: Szükség van-e néptáncra Kisjenő-Erdőhegyen? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Miként használják ki a magyar polgármesterek, alpolgármesterek az RMDSZ kormánytagságát, sikerül-e több központi pénzt szerezniük településüknek? Erre a kérdésre keresett választ a lap. Arad megye magyarsága most kivételesen előnyös helyzetbe került, mert a megyei tanács RMDSZ-es triumvirátusa – Búza Gábor, Csepella János, Sipos György – a lehetőségekhez mérten jól dolgozik. Külön előny, hogy Búza Gábor a megyei tanács alelnöke, aki a kultúrával is foglalkozik. Búza Gábor kiemelte, ha a település része valamilyen fejlesztési programnak, pályázatnak, akkor könnyebben kaphat támogatást. A megyében most négy magyar polgármester van, de közülük csak három nyert RMDSZ-színekben, a negyedik, a nagyzerindi Simándi Sándor a demokraták listájáról indulva lett polgármester. A három RMDSZ-es polgármester közül a legkritikusabb anyagi helyzettel a kisiratosi Almási Vince küszködik. Kisiratos nemrég vált le Kürtösről, s nyerte vissza községi rangját, de a településen nincs ipari tevékenység. Kisiratos most kormánypénzt kap vízbevezetésre, és meglesz a sportterem is, ami jelzi, hogy az RMDSZ kormánytagsága jótékonyan hat a kistelepülésekre. /Zacskós lé. Pénzszerzés magyar településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

A kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia társulata október 16–18. között Arad megyében turnézik Kemény Henrik, Vitéz László és az elátkozott malom című vásári bábjátékával. Előadja Vincze László. /K. K.: A Keljfeljancsi Komédiás Kompánia turnéja Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Október 18-án Aradon, az RMDSZ székházában találkoztak az Arad és Békés megyei vállalkozók, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és az RMDSZ gazdasági szakbizottsága szervezésében. Bognár Levente alpolgármester felvázolta a megyeszékhely ipari övezeteit, majd emlékeztetett: a két testvérmegye közötti kapcsolatokat már tizenhat éve építik. /(ij): Arad–Békés üzleti találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

Nagy sikernek örvend Arad megyében, Németszentpéteren a fakultatív magyar nyelvű oktatás, amelyre eddig 20-an iratkoztak be. A helybelieken kívül székesúti és munári gyermekek is magyarul kívánnak tanulni. Viszhányó Aranka tanítónő munkáját mindenben támogatja az iskolaigazgató, Pascu Ioan, ugyanakkor nehézséget okoz, hogy a gyermekek közül többen nem beszélnek magyarul. /(b): Németszentpéteren 20-an magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

Három ország, egy történelmi térség magyar fiataljai találkoztak. A Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló), amely a Dél-Alföldet, a Bánságot és a Délvidéket foglalja magába, a magyarországi Jánoshalmán tartotta legutóbbi gyűlését. Romániából négy megye érintett (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes); a találkozó során a részvevőket munkacsoportokra osztották, melyeknek megoldást kellett találniuk az ifjúság főbb problémaira, összefogására, a jellemző passzivitás leküzdésére. Aradot az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet öt tagja képviselte, köztük Szabó Mihály elnök és Albert László gazdasági alelnök. /(Sinka): Eurorégiós hálózat tagja lett az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

Október 28-29-én Aradon tartották – országosan 1938 óta – első kongresszusukat a romániai és a határon túli román tanítók. A találkozó elsődleges célja a tanítók szerepének, összefogásuk hangsúlyozása volt, képviseltették magukat a határon túli – albániai, bulgáriai, macedóniai, magyarországi, moldovai, szerbiai, ukrajnai – tanítók is, akik más és más körülményekről számoltak be. Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolaközpont tanítója az RMPSZ – mint társszervező – országos és Arad megyei tevékenységét mutatta be. /(Kiss): Tanítók kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

November 5-én zárul Kisiratoson az a továbbképző foglalkozás, amelyet magyarul tanító, elsősorban pályakezdő pedagógusok számára szervezett Kooperatív tanulás címmel az RMPSZ szovátai Teleki Oktatási Központja, az Arad és a Temes megyei tanfelügyelőség, valamint az Arad Megyei Pedagógusok Háza. A húsz Arad és tíz Temes megyei óvónő, tanító, tanár számára Pellegrini Miklós Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Szabó László, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola magyartanára és Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolacsoport tanítója főként gyakorlati tevékenységgel közelíti meg a témaköröket. /(K. K.): Pedagógus-továbbképzés Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

Arad megyében Petrucz János két éve református lelkipásztora a majdnem 200 lelket számláló bélzerindi gyülekezetnek. Érdekes, ahogyan a falu megszervezi önmagát: minden idénymunkát 10-12 nagycsalád végez, utolérhetetlen szakértelemmel. Állhatatosságukra jó példa Puskás Sándor, aki 40 éve presbiter, illetve gondnok. Petrucz János bibliakört vezet, felesége szociális gondozói végzettségénél fogva kiválóan szót tud érteni az emberekkel. /Balta János: Élő gyökerekre alapozni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

Aradon november 5-én, vasárnap, a Jelen Házban zárult az Arad megyei 1956-os rendezvénysorozat. A szervezők az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére Mert egy nép azt mondta: elég volt! címmel, V–XII. osztályos tanulók számára hirdettek régiós versmondó versenyt. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a “Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program keretében V. alkalommal rendezték a régiós versmondó versenyt. Társszervezők az aradi In Memoriam ’56 Egyesület, a pécskai Kálmány Lajos Egyesület, az aradi Kölcsey Egyesület, az aradi Szabadság-szobor Egyesület, az Arad megyei RMDSZ, az Arad-belvárosi Református Egyházközség és az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség voltak. A díjazottak oklevelet és ajándékcsomagot kaptak, minden résztvevő emléklapot és Dinyés László Virágh Gedeon 1848–49-es honvédtiszt, az utolsó rab élete című kötetét kapta ajándékul. /Kiss Károly: Mert egy nép azt mondta: elég volt! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Viorel Dolha, az Arad Megyei Tanítók Egyesületének elnöke évek óta minden lehetőséget felhasznál arra, hogy felhívja a figyelmet a Szerbia keleti részén, a Timok völgyében élő románok helyzetére: arra, hogy ott nem ismerik el őket nemzeti kisebbségnek, nem részesülhetnek román nyelvű oktatásban, román nyelvű templomi szolgálatban – ellentétben, például, a szintén szerbiai Vajdasághoz képest A Timok-völgyi románok negyven fős csoportját, tanulókat, pedagógusokat, kulturális egyesületi vezetőket hívtak meg Aradra, a december 1-jére, a román nemzeti ünnepre. Román nyelvű olvasási-írási-éneklési foglalkozásokat tartottak. A Timok-völgyiek aradi tartózkodását anyagilag a Horia Roman Patapievici irányította Román Kulturális Intézet tette lehetővé. /Kiss Károly: Timok-völgyi románok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Temesváron Roos Márton megyés püspök az egyházmegye két papját, Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébánost és Szabó Péter, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatóját kanonokká nevezte ki. Ezzel a tizenkét tagú temesvári káptalanban csupán egyetlen szék maradt betöltetlen. Az újonnan kinevezett kanonokok ünnepélyes beiktatására december 3-án volt. /Sipos Enikő: Kanonokbeiktatás a székesegyházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A Tismaneanu-jelentés a kommunizmus rémtetteiről szól. A jelentés szerint az 1948-ban megalakított Securitate volt a kommunista megtorlás legfontosabb eszköze. A terror többféle módon nyilvánult meg: letartóztatások, kihallgatások, kínzások, előre meghatározott ítéletek, de nem szabad megfeledkezni az általános zsarolásról, megfélemlítésről, félretájékoztatásról, fenyegetésről stb. A politikai terror 1948 tavaszán kezdődött, több történész szerint május 14. volt a romániai “Szent Bertalan-éjszaka”, amikor széles letartóztatási hullám indult. Más oldalról pedig szovjet mintára kialakított “csendes” népirtás indult meg, 1989-ig több százezer politikai foglyot, különböző korú, nemű, vallású, nemzetiségű, foglalkozású állampolgárt gyilkoltak meg, illetve deportáltak. Romániában 1945–1989 között 240 olyan egység működött, ahol a lakosságot fogva tartották, kihallgatták, megkínozták, munkatáborba kényszerítették. A 240 egységből 44 volt börtön, 61 helyen folytak kihallgatások, száműzetések, ugyanakkor felállítottak 72 kényszermunkatábort, 63 deportálási övezetet és kényszerlakhelyet. Mindezek mellett létezett tíz pszichiátriai kórház-menhely, ahol a politikai nézeteik miatt üldözötteket tartották fogva, és találtak 93 kivégzőhelyet, tömegsírt is. Emellett a rajonokban-megyékben a Securitaténak még volt számos kihallgató helye, az egységek száma így eléri a 450-et. A kutatások jelenleg is folynak, és a térképen szereplő települések száma rendszeresen szaporodik. A feltárást nehezíti, hogy a ’60-as évektől a politikai üldözötteket rendszeresen köztörvényes bűnök miatt ítélték el, így nehéz kideríteni, hányan szenvedtek-haltak meg politikai nézeteik miatt. Akadályozza a kutatómunkát, hogy a börtönök archívumaiban szereplő űrlapok hiányosak, a foglyokat rendszeresen költöztették egyik fegyházból a másikba, és ezeket a mozgásokat nem mindig tüntették fel. Arad megyében több településen is találtak tömegsírt, voltak munkatáborok. A megyeszékhelyen volt börtön, de végeztek is ki politikai foglyokat, akiknek a tetemét közös sírba dobták. Már 1949-ben megkezdődtek a leszámolások, a Securitate hajtóvadászatot indított a Bánsági-hegyekben bujkáló antikommunista partizánok ellen. 1949. július 16-án a csoport öt tagját halálra ítéltek és kivégezték, hét személy meggyilkolásához azonban már bírósági ítélet sem kellett: a kommunistáknak: augusztus 2-án azt hazudták nekik, hogy Temesvárról Nagyenyedre szállítják őket, de Zölderdőben leszállították őket a kocsiról és agyonlőtték a hét embert. Sírjukat a mai napig nem találták meg. A rendszer módszereit jellemzi, hogy a Zölderdőben lelőttek halotti bizonyítványaiba a halál okaként tuberkulózist, szívelégtelenséget, magas vérnyomást és hasonló okokat írtak, természetesen az orvosok közreműködésével. Az ország más börtöneiből is küldtek Temesvárra elfogott ellenállókat, akiket azután a Zölderdőben kivégeztek: 1950 tavaszán Szamosújvárról vonaton szállítottak 38 politikai foglyot, de érkeztek ellenállókkal “paktáló” személyek Dobrudzsából, Nagyszebenből vagy Pitesti-ről is. Gyulafehérváron börtön volt, de létezett kivégzőhely, megtalálták a kivégzettek közös sírját. Hasonló kivégzőhelyek, közös sírok voltak még Bisztrán, Aranyosronkon, Boroskrakkón, Kismindszenten, Kismuskán és Obrázsán. Fehér megye leghírhedtebb fegyháza a nagyenyedi volt, “a romániai Gulag”, ahol politikai foglyokat nem csupán az 1964-es amnesztiáig, hanem ezt követően is őriztek, kínoztak. Nagyenyeden több ezer embert kínoztak meg vagy ítéltek csendes halálra csak azért, mert nem értett egyet a kommunista hatalommal, mert felemelték szavukat az alapvető emberi jogok védelmében. 1980-tól megszüntették az utolsó magyar nyelvű középiskolákat is, a végzősöket pedig román megyékbe helyezték. 1948. július 17-én a román állam egyoldalúan megszakított minden kapcsolatot a Vatikánnal, s ennek eredményeként tragikus helyzetbe sodorta, például, a gyulafehérvári püspökséget, amely közel 700 ezer hívével együtt kénytelen volt minden kapcsolatot megszakítani a külföldi testvér-egyházkerületekkel. 1949. június 21-én letartóztatták Márton Áron püspököt, akit két évvel később életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. A hatalom megbénította a papképzést, felszámolta a szerzetesrendeket, elkobozta az egyházi vagyont, a szerzeteseket pedig deportálta. A nagyvárosokba Ceausescu masszívan telepítette be a románokat. 1948-ban az erdélyi városok lakosainak 39,7%-a volt magyar, 1966-ban 26,8%-a, 1992-en pedig 13%-a, s miközben a magyarság fogy, a románság száma megháromszorozódott Erdélyben. 1948-ban 547 ezer román élt Erdélyben, 1966-ban 1,69 millió, ma már több mint kétmillió. /Irházi János: Kommunista terror a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Aradon Király András képviselő, az RMDSZ megyei elnöke évi mérleget vonva szinte kizárólag a sikerekről beszélt. Kifejtette, hogy ami célt 2006 elején maguk elé tűztek, azt nagyjából sikerült megvalósítani, és főként a magyar településeket érintő infrastrukturális beruházások terén jó évet zártak. A siker kulcsaként az ezen a téren kivételesen megfelelőnek bizonyult koalíciós együttműködést, az egységes célok érdekében tett egységes fellépést jelölte meg. Sikertelenség, hogy Fazekasvarsándon, működésképtelen lett a helyi önkormányzat. A másik negatívum a kétnyelvű feliratokra vonatkozik, Arad megyében 14 településen haladja meg a 20 százalékot a magyar lakosság számaránya, de a kétnyelvű táblák ügye csupán hét településen oldódott meg. /(Irházi): A pohár teli fele. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

A temesvári római katolikus egyházmegye 2006. évi tevékenységéről Böcskei László általános helynök beszámolója az év végi hálaadáson hangzott el a temesvári székesegyházban. A plébániák kimutatásai továbbra sem egyeznek a 2002-es népszámlálás adataival. Akkor 141 000-en vallották magukat római katolikusnak, szemben a plébániákon nyilvántartott 87 586 hívővel (-959). Zárójelben a 2005-ös évhez mért változások szerepelnek. Ebből 46 927 (-573) magyar, 10 106 (-680) német, 13 866 (+272) román, 6146 (-382) horvát, 4392 (-220) bolgár, 2602 (+244) cseh, 2386 (+366) szlovák, 622 roma, 492 más nemzetiségű, amelyhez a mintegy 1000 lélekszámú olasz közösség csatlakozik. A 2006-os esztendőben 1055 keresztelést (+86), 2573 elhalálozást (+66), 529 házasságkötést (+12) jegyeztek be, ez utóbbiak közül 204 esetben mindkét fél római katolikus vallású volt (+25). Az egyházmegye 72 plébániája közül 65-ben van helyben lakó plébános, létezik egy kihelyezett lelkészség helyben lakó plébánossal, valamint egy papi személyzettel rendelkező templom. Az egyházmegye 97 (+2) lelkipásztora közül 80 (+1) a plébániákon, 2 a tanügyben, 5 az egyházmegyén kívül, 3 és a megyés püspök a Püspöki Hivatalban tevékenykedik. Van továbbá 6 nyugalmazott és 1 szolgálaton kívül helyezett lelkipásztor. A 2006-os esztendőben 1 diakónus- és 2 papszentelés volt. Az Egyházmegyei Ifjúsági Központ közvetlen támogatásával a 2006-os esztendőben 59 ifjúsági programot szerveztek Temesváron, továbbá Arad és Krassó-Szörény megyében, amelyekbe 4720 fiatal kapcsolódott be. A Laudetur című magyar, román és német nyelvű időszaki ifjúsági kiadvány átlagosan 1100 példányban látott napvilágot. A Gerhardinum Katolikus Líceum magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályaiban 2006-ban is folytatódott a vallási oktatás. A végzősök száma 2006 júniusában 42 volt. A 2006–2007-es tanévet a magyar tannyelvű osztályban 10, a román tannyelvű osztályban 25 növendék kezdte. Az év végén a líceumnak összesen 132 növendéke volt (102 a román, 30 a magyar tannyelvű osztályban). A líceum bentlakásában 69 tanulót szállásoltak el. Az egyházmegyei Caritas a temesvár-szabadfalui, az újpécsi, a vecseházai, a mercyfalvi, a nadrági és az újbesenyői központjában összesen 178 gyermek ellátásáról, ápolásáról gondoskodott. A többi szociális központban 232 hátrányos helyzetű felnőtt támogatását biztosítják. /A temesvári egyházmegye 2006. évi tevékenységének mérlege. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni, fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az erdélyi medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A víz nitrát-koncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. /Antal Erika: Vízgondok a Mezőségen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány elnöke az elmúlt évben az Arad megyei magyar nyelvű oktatás támogatása terén végzett munkájukat összegezte. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is folyamatosan támogatták a Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó anyanyelvű oktatást, az ott zajló rendezvényeket, a bentlakási nevelőmunkát. Megszervezték a VII. és VIII. osztályos diákoknak a Márki Sándor-versenyt; tevékenyen részt vettek a III. és IV. osztályosok Kis nyelvész és Kis matematikus versenyében. Tevékenységünket kiterjesztették a szórványoktatás támogatására is. Lelkes oktatók közreműködésével Lippán, Dezsőházán, Németszentpéteren is sikerült fakultatív magyar nyelvű oktatást beindítaniuk. Olyan helyeken, ahol a tanulók kis létszáma miatt a helybeli oktatási intézményben hivatalosan nem lett volna lehetséges. Támogatták továbbá a Sofronyán, Simándon zajló hivatalos fakultatív oktatás utazási költségeit. Az Aradi Alma Mater Alapítványt támogatja a Kölni és a Budapesti Alma Mater. A Wieser Alapot dr. Wieser Györgyi irányítja és pénzeli. Az Alap jelentősen hozzájárult az évente sorra kerülő Wieser Tibor Atlétikai Verseny, valamint a Márki Sándor-verseny költségeihez. Hathatós támogatást kapnak még a Communitas Alapítványtól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. A havonta megjelenő Szövétnek kulturális szemle kiadási költségeit a Wieser Alap és a Kölni Alma Mater fedezi. Az Aradi Alma Mater Alapítvány tavaly kiadta Réhon Józsefnek Fábián Györgyről szóló megemlékező kötetét. /Balta János: Tovább bővíteni a kört. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Az iskolai erőszak kérdését Arad megyében is a hallgatás fala veszi körül. Agresszívabbak a gyerekek mind egymás között, mind a tanárokkal szemben. Jelenleg az aradi iskolákban a diákok közötti mindennapos verekedések sem “a régiek”, a módszerek eldurvultak, a sérülések pedig sokkal súlyosabbak. Nem elhanyagolható jelenség az iskolák falain belül a szexuális agresszió sem. Máté Márta, Hunyad megye főtanfelügyelő-helyettese nem tud a magyar iskolákban erőszakról. /Chirmiciu András: Tanárkám, kérem. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

Az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyét magába foglaló Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete „Múltunk igazi megismerése jövőnk záloga” elnevezéssel kampányt kezdeményez a régió agrártörténelmének feltárására, tárgyi dokumentumainak összegyűjtésére. Az egyesület kéri mindazokat, akiknek az egykori gazdakörökről, tejszövetkezetekről valamilyen emléktárgy, régi pecsét, fénykép, jegyzőkönyv, újságkivágás, kérvény, tagsági könyv, alapszabály, levél, névsor stb. van a birtokukban, jelezzék azt. /P. L. Zs. : A régió agrártörténelmét kutatják. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

A Duna–Körös–Maros–Tisza /DKMT/ eurorégió működése nem hozott eredményt. Az együttműködés tíz évvel ezelőtt készült alapszövegébe belenézve látható, hogy a DKMT tagjainak – Arad, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hunyad, Jász-Nagykun-Szolnok, Krassó-Szörény, Temes, Vajdaság – képviselői az üléseken, pályázat-előkészítéseken csak azt figyelték, nehogy valamelyik társ nagyobbat vegyen ki brüsszeli zsebből. A megfogalmazott ilyenek voltak például: “a kapcsolatok szélesítése”. Milyen kapcsolatoké, hisz például Temes és Arad, Arad és a Vajdaság, Hunyad és Bács-Kiskun, Krassó-Szörény és Békés között még nincs élő kapcsolat, együttműködés. A szerb politika kirekeszti a DKMT-ből a Vajdaságot. Célszerűbb lenne egyelőre a földrajzilag közel álló Arad és Békés közötti kapcsolat, a határok összeolvadása megkönnyíti a tőke és munkaerő mindkét irányba való áramlását. Ugyanis a DKMT-t mesterségesen életben tartani fölösleges. /Irinyi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

A Nyugati Jelen munkatársa találkozott az Arad megyei Németszentpéteren élő olvasókkal. A nemrégiben indított fakultatív magyar nyelvű oktatás jól működik, Visszhányó Aranka tanítónőt nagyon szeretik a gyerekek. A hivatalos magyar nyelvű általános iskolai oktatáshoz nincs meg a szükséges létszám. /Sinka Pál: Sok a panasz, de van remény is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./