Arad megyében a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskolában megemlékeztek a költő, Simonyi Imre (1920–1994) halálának évfordulójáról. Szabó Attila iskolaigazgató értékelte a tavalyi gyulai szavalóverseny kapcsán a diákok teljesítményét, a felkészítő tanárok szakmai hozzáértését. Orbán Attila evangélikus lelkész a költő erkölcsi nagyságát, örökös ellenzékiségét, történelmi helytállását, költészetének értékeit emelte ki. A Regionális Simonyi Társaság elnöke a társaság aktuális teendőiről, a közös simonyifalvi–gyulai eurorégiós pályázatról (szabadidőközpont), az idei szavalóversenyről beszélt. /Simonyi Imrére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

A kecskeméti székhelyű MATEGYE (Matematikában Tehetséges Gyermekekért) Alapítvány minden esztendő februárjának utolsó péntekén rendezi meg a III–VIII. osztályos tanulók részére a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt. Idén február 24-én az Arad és Hunyad megyei versenyzők az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban, a Temes megyeiek a temesvári Bartók Béla Líceumban indulhatnak a helyi versenyen, a legjobbak jutnak tovább. /Zrínyisek figyelmébe! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Arad megyében, Fazekasvarándon jótékonysági farsangi mulatságot szervezett a helyi magyar óvoda vezetősége. Manguci Erzsébet igazgató, a rendezvény fő szervezője elmondta: a magyar óvoda csupán diavetítővel rendelkezett, ami nem tudta lekötni a kicsinyek figyelmét, a szülői bizottsággal egyetértésben döntöttek a jótékonysági bál megszervezése mellett, a bevételből színes tévét és DVD lejátszót terveznek vásárolni. A bálon több mint 200-an részt vettek, a helybeli és környékbeli zenészekből álló Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót. Fazekasvarándon hagyománya van az óvoda által szervezett jótékonysági báloknak, így korszerűsítették, szerelték fel eddig is az oktatási intézményt. /(balta): Fazekasvarsándon színes tévéért mulattak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

Megdöbbenéssel fogadta a Nyugati Jelen szerkesztősége a hírt: Boros János újságíró meghalt /1959–2006/. Többé nem szervez fáradhatatlanul az Arad megyei kis- és középvállalkozók érdekében, nem szolgál tanáccsal, útmutatással, nem ír pályázatokat… /Boros János 1959–2006. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./ Karácsonyi Zsolt 1995-ben került a Nyugati Jelen szerkesztőségébe, Boros János volt az igazgató. Boros János mérnöki végzettségű volt, nagyszerűen értett a görög mitológiához, Napóleon-szakértő is volt. Sokszor sorolták a mitológiai neveket, eseményeket, egy napon elnevezték egymást, ő lett a Főtitán, Karácsonyi pedig az Ifjú Titán. /Karácsonyi Zsolt: Búcsú a Főtitántól. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

Az uniós csatlakozás küszöbén a kormány megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy több százezer állampolgár él villanyáram nélkül. Jelenleg Romániában 116 település van áram nélkül, további 1740 faluban csak részlegesen végeztek a villamosítással, 180 városban pedig sürgősen bővíteni kell a hálózatot, mert a peremkerületekben nincs villany. Az összesítés rózsaszínű tollal íródott, mert az áram hiánya miatt a világtól elszigetelt települések száma 306, ezek döntő hányada a Duna-deltában és nehezen megközelíthető hegyvidéken található. Brüsszel arra kötelezi Romániát, hogy 2007-ig a gyakorlatban fejezze be az ország villamosítását, mert a teljes vagy részleges hiány legalább 300 ezer lakost érint. Az Electrica húzza-halogatja az utolsó falvak villamosítását, mert az sokba kerül, a lakossági fogyasztás ott minimális. Teljesen áram nélküli település Arad megyében, a hivatalos információ alapján, nincs. Simona Cuzman ügyvezető igazgatóhelyettes azonban elmondta, a megyében a 2002-es népszámláláskor összeírt 185 924 lakás közül 3757 otthonban nincs villany. Ebben azok a házak is szerepelnek, amelyeket a szolgáltató kapcsolt le, mert nem egyenlítették ki a számlát. Az illetékesek szerint jelenleg mindegyik Temes megyei településen van villamos energia. Azonban sok helyen elavultak a vezetékek, régiek az oszlopok, elég egy kisebb vihar ahhoz, hogy ideig-óráig áram nélkül maradjanak települések. Hunyad megye területének 90 százalékára jut el az elektromos áram. Jelenleg még 10 olyan települést tartanak számon a megyében, ahol 155 lakásban a petróleumlámpa az egyetlen fényforrás. A legnagyobb gond az, hogy a törvény szerint a települések villamosítását a helyi önkormányzatoknak kell fedezniük. Erre a legtöbb esetben azonban nincs lehetőség. Emellett 196 olyan esetet is számon tartanak, ahol a településre ugyan bevezették az áramot, de bizonyos részek anélkül maradtak. Ez már városon is előfordul: Hátszegen, Pusztakalánban, Algyógyon, Urikányban, sőt az utóbbi időben felkapott üdülőn, Alvácán is. Tariceanu miniszterelnök múlt héten meghirdetett villamosítási akciója az ötvenes évek politikai szlogenjeire emlékeztet, ő sem gondolhatta komolyan, hogy tíz hónap alatt bepótolják, amiről eddig elfeledkeztek. /Gáspár-Barra Réka Irházi János Pataky Lehel Zsolt: Villany nélküli települések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Utolsó sajtótájékoztatóját tartotta az RMDSZ Arad megyei szervezete az Alecu Russo utcai székházban. Király András képviselő bejelentette be, hogy a költözködést elkezdték. A legtöbb kérdés a március 15-i székely nagygyűléssel kapcsolatban hangzott el, Király elhatárolódott az ügytől, mondván, az nem az RMDSZ szervezi. Hangsúlyozott információ-hiánya hibás húzás volt, a senki sem hitte el neki, hogy csak a sajtóból értesült a röplaposztogatásról, zászlókészítésről. /(irházi): Hattyúdal az egykori Pugna-villában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

A csíkszentdomokosi Cseraljai Elemi Iskola és a Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság a Hargita Megyei Tanfelügyelőség támogatásával idén nyolcadik alkalommal szervezte meg I–IV. osztályos tanulók számára a Kurutty elnevezésű általános műveltségi vetélkedőt. Arad megye ebben az évben kapcsolódott bele először a versenybe. Március 4-én a Csiky Gergely Iskolacsoportban tartott körzeti szakasz témája a víz volt. A országos szakaszt májusban rendezik. /(Kiss): Általános műveltségi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

A Pro Europa Liga (PEL) Faji diszkrimináció Arad, Kolozs, Hargita, Szeben és Temes megyében című tanulmánya szerint az Arad megyei prefektúra alkalmazottainak 98 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács köztisztviselőinek 90 százaléka román és 6 százaléka magyar, míg a települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó tisztviselők 90 százaléka román, és mindössze 5 százaléka magyar. Kolozs megyében a prefektúrán dolgozók 95 százaléka román, csupán 5 százaléka magyar. Ugyanez ezt az arányt mutatták ki a megyei tanácsban is, a kolozsvári polgármesteri hivatalban pedig mindössze 10 százalék a magyar alkalmazottak aránya. A Szeben megyei prefektúrán minden tisztviselő román, a megyei tanácsban a több mint 50 tisztviselő között egyetlen német van, a többi román, míg a nagyszebeni polgármesteri hivatalban a 148 alkalmazott közül négy személy tartozik valamelyik nemzeti kisebbséghez. Hargita megyében a prefektúra alkalmazottainak mintegy 60 százaléka román, 40 százaléka magyar. A megyei tanácsnál azonban a saját tisztviselői kar 95 százaléka magyar, 5 százalék román, míg az alárendelt intézményekben 75 százalék a magyar alkalmazott és 25 százalék a román tisztviselők aránya. Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét 2005 szeptemberében megbüntették, mivel a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabta olyan állások betöltésére – autószerelő-traktorvezető, szobafestő, lakatos – amelyek nem közönségszolgálattal kapcsolatosak. A Temes megyei prefektúra alkalmazottainak több mint 90 százaléka román, ugyanez a helyzet a megyei tanácsnál (ahol mintegy 3 százalék a magyar tisztségviselők aránya), valamint a temesvári polgármesteri hivatalban is. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya Arad megyében 10,67 százalék, Kolozs megyében 17,40 százalék, Szeben megyében 3,64 százalék, Temes megyében pedig 7,46 százalék. „A faji diszkriminációval vagy magatartással kapcsolatos panaszokat nem tekintették fontosnak, a vonatkozó törvényes előírásokat gyakorlatilag nem alkalmazzák. A rendőrség, az ügyészségek, a bírák és ügyvédek körében rendkívül kevés a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek aránya. A roma közösség ellen még mindig folyik a megfélemlítés – áll a tanulmányban, amelyet a PEL emberjogi irodája készített a Minority Rights elnevezésű projekt keretében, az Európa Tanács támogatásával és a Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozásával. /Kevés a kisebbségi a közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezésében tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a VII. Agrofórumot, amely egyúttal az Agráreurópa Faluról-falura nyitókonferenciát is jelentette. A rendezvényt dr. Csávossy György nyitotta meg. A fórumon 220 meghívott vett részt 12 erdélyi megyéből, legtöbben Hargita és Arad megyéből érkeztek. Jelen voltak és előadást tartottak magyarországi vendégek is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta, a fórum célja bemutatni, mihez alkalmazkodjon az erdélyi vidék és agrárium, ismertetni a felkészületlen rendszer csatlakozásának kockázatait, továbbá egy záródokumentumot elfogadni. Dr. Vincze Mária, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora a vidékfejlesztésről értekezett, Sebestyén Csaba pedig arról a támogatási rendszerről beszélt, amelyhez a gazdák juthatnak a csatlakozás után. A záródokumentumban megfogalmazták, a szakemberek, gazdák, intézményvezetők aggodalmukat fejezték ki a mezőgazdaság és az erdélyi vidék felkészültségi állapotával szemben. Javasolták, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktárcán belül alakítsák meg a mezőgazdasági szakmai szervezetek konzultatív tanácsát és vezessék be az agráregyeztető fórumot, vonják be az RMGE-t a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2007–2013 bizottságába. /Barazsuly Emil: Kolozsváron a VII. Agrofórum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Több Arad megyében élő gazda panaszkodott, hogy nagyon kevés információ jut el hozzájuk az állami támogatásokról, SAPARD- és Farmer-programokról.  Emiatt az Arad Megyei Mezőgazdasági Konzultációs Iroda (OJCA) sűrítette megyei találkozóinak számát. Zimándköz Gáll Mihály “területe”, ezért a helyi magyar gazdák anyanyelvükön is igényelhetnek információkat. /(Sinka): Tanácsadás gazdáknak, magyarul is. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Aradon március 15-én a Megbékélési parkban Bölöni György, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadság-szobor talapzatáról üdvözölte az ünnepség közel ezer résztvevőjét. Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke, dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és az RMDSZ megyei vezetése mellett ott volt Arad megye és város legfontosabb intézményeinek valamennyi vezetője (Stragea prefektust kivéve): Ila Carmen és Horváth Levente alprefektusok, Iosif Matula megyei tanácsi elnök, Gavril Popescu és Búza Gábor alelnökök, Gheorghe Falca aradi polgármester, Tiberiu Dekany és Bognár Levente alpolgármesterek. A kétnyelvű ünnepségen felolvasták Traian Basescu államfő, Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökök március 15-i üzenetét, majd az ünnepi szónokok következtek. /Főhajtás két forradalom hősei előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Csepella János Arad megyei tanácsos, az RMDSZ pécskai szervezetének elnöke közölte, a közelmúltban új székházat kaptak a városvezetéstől, ahol több helyi magyar szervezetnek is helyet biztosítanak. Korábban évekig az egyik óvoda épületében rendezkedett be a helyi RMDSZ. Az új hely Pécska központjában van, az épület valóságos pártszékházzá válik, ugyanis ott működnek a liberálisok és a szociáldemokraták irodái is. Az RMDSZ irodája az emeleten található, ahol helyet biztosítanak az eddig székhellyel nem rendelkező Búzavirág Egyesületnek, az M-KIDSZ ifjúsági szervezetnek, valamint az RMGE helyi fiókjának. A fentieken kívül aktívan részt vesz a közéletben Pécskán a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, az Ipartestület, a Kolping Egyesület, a Szent Antal Társulat (utóbbi kettő részt vesz a szegények megsegítésében), az YO2KBB rádióamatőr klub és az Ökoklub. /(Sinka): Közös székhely a magyar szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Elnökségi ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Arad megyei szervezetének elnöksége, jelen volt Matekovits Mihály, a tanügyminisztériumi kisebbségi főosztály vezérigazgatója is. Az ülésen rámutattak arra, ha a hazai magyarság kihasználná a 2 %-os felajánlás lehetőséget a civil szervezeteknek, akár nem is lenne szükség az anyaországi anyagi támogatásokra. Minden szükséges információ megtalálható az országos RMPSZ www.tok.ro című honlapján. /(Kiss): Elnökségi ülés az aradi RMPSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Egyre több helyen öntenek ki a folyók országszerte. Az illetékesek nem mindenütt készültek fel a természeti csapásra. A Dunán is árhullám várható. Marosvásárhelyen a Maros vízhozama több mint hatszorosa volt a sokévi átlagnak. Nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Székelyföldön a patakok is kiöntöttek. Megáradt a Fitód pataka, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart öntött el. Csíkszentimrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvízkárok keletkeztek a patakok miatt. Bihar megyében a Fekete-Körös Belényesnél és Tenkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Kopácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén haladta meg a védelmi szintet. Arad megyében a Fehér-Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A Bánságban is, Zsombolya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. /Olvadás duzzasztja a folyókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A három ország szomszédos térségeit “egyesítő” Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió közgyűlését tartották meg március 31-én Temesváron. A Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei önkormányzatok, az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei tanácsok, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány alkotta regionális együttműködés soros tanácskozásán a kereskedelmi kamarák is képviseltették magukat. A jelenlévők eldöntötték: április végéig minden projektet összesítenek. /P. L. Zs.: DKMT-közgyűlés a kamarák részvételével. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

Magyarországon választások lesznek. Kinek drukkol vasárnap? – kérdezték a lap munkatársai. Király András aradi képviselő, a megyei RMDSZ elnöke a magyar népnek drukkol, személyes szimpátiáitól parlamenti képviselőként nem nyilatkozhat. Az 1990-es rendszerváltás után mindegyik magyar kormány a saját programjának megfelelően próbált segíteni. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint az anyaországi támogatás a kisebbségi közösség esetében roppant érzékeny kérdés. Az a jó, ha a támogatáspolitika világos és egyértelmű. Az utóbbi időben a határon túlra irányuló budapesti támogatáspolitika megbicsaklott. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke: Az RMDSZ-nek továbbra is függetlenül kell politizálnia. – Az anyaországi politikai elit még mindig képtelen közös nevezőre jutni a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyban. Túsz Ferenc aradi tanácsos Orbán Viktornak drukkol. Szerinte az erdélyi magyarság kilencven százaléka Orbánnak és a Fidesz győzelmének szurkol. Halász Ferenc a Temes Megyei RMDSZ elnöke: A Fidesz kormányzása alatt a megígért segítségnyújtás biztos volt, lehetett előre tervezni. A szocialista érában viszont mindez bizonytalanná vált, az előre megígért támogatásokban sem lehetett bízni. A legnagyobb érvágást a Bartók Alapítvány számára az Apáczai Közalapítvány oktatási támogatásának a megszűntetése jelentette, és ez a veszteség az Arad, Hunyad és más erdélyi megyékben működő szórványközpontokat érintette. Horváth Zoltán, vajdahunyadi RMDSZ-tanácsos: Kedvence az MDF. Ha nem a Fidesz nyer, katasztrófa lenne az anyaországnak és az erdélyi magyarságnak is. Cziszter Kálmán aradi tanácsos: bárki kerül hatalomra, érdemben foglalkozzon a határon túli magyarság problémáival. Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa: azokat az erőket pártolja, amelyek képesek nemzeti programot kidolgozni. Az erdélyi magyarság számára azoknak a győzelme lenne kedvezőbb, amelyek fokozzák a határon túli nemzetrészeknek nyújtandó támogatást. /Választások Magyarországon. Kinek drukkol vasárnap? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

Első sajtóértekezletét tartotta új székhelyén az Arad megyei RMDSZ. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselők. Kifogásolta, hogy a koalíció megyei kapcsolattartása ritka, tavaly volt a legutóbbi magas szintű tanácskozás a négy partner között. Az RMDSZ az emberek mindennapos érdekeit szolgáló intézkedésekért áll ki. Ilyenek az útadó, a tulajdon-visszaszolgáltatások, a kárpótlások vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát szorgalmazó indítványok. Bognár Levente aradi alpolgármester, a megyei RMDSZ-választmány elnöke kifejtette, az RMDSZ prioritásai az infrastrukturális beruházások, Arad városának gondozása, a lerobbant városrészek sorsának eldöntése, a Megbékélés parkja környezetének rendezése. /Kiss Károly: RMDSZ-sajtóértekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Az Aradon megalakult In memoriam 1956 nevű civil szervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Idén az 50. évforduló alkalmából méltó emlékművet szeretnének állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akik a Szoboszlay-per áldozataiként lettek ismertek (összesen több mint 1300 évnyi börtönbüntetést kaptak és tíz embert végeztek ki). Ismert képzőművészek készítik a tervet, és szakértőkből álló bizottság fog dönteni. Hozzájárulást, illetve az adó 2 százalékának felajánlását kéri a szervezet. /Jámbor Ilona elnök: Az 1956-os aradi emlékműért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Arad megyében Sofronyán a helyi RMDSZ közgyűlést tartott. A helybeli, közel 300 lelket számláló magyarságnak különálló közművelődési élete nincs, magyar iskola sincs a községközpontban, noha a hozzá tartozó Szentpálon működő anyanyelvű elemibe beiratkozhatnának a sofronyai gyerekek. Sofronya vezetékes vízzel rendelkezik, a csatornahálózat megépítése még várat magára. Újból próbálkoznak a magyar nyelvű fakultatív oktatás beindításával, ami a rendszerváltás után dr. Bagarus András jóvoltából működött. Ez már a múlté. Most a gyermekek felkutatására, a szülőkkel való megbeszélésre Schrankó András templomgondnok vállalkozott. /(balta): Közgyűlés, beszélgetés Sofronyán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Arad megyében, Dezsőházán, az RMDSZ alakuló ülését tartották. Valamikor létezett, majd elhalt az itteni szervezet. A tanácsosok képzését sürgették, mivel a helyi képviselők zöme nem ismeri törvény adta jogait, kötelezettségeit. Sérelmezték, hogy 115 hektárnyi községi erdőhöz, legelőhöz való jogukat, idejében kérelmezték, mégsem kapták vissza. Földosztáskor Selénden kényük-kedvük szerint bántak el a dezsőházi magyarokkal. Nincs gazdatömörülés, a földműveseknek esélyük sincs a továbbképzésre, az uniós elvárásokra való felkészülésre. A falu által épített kultúrotthon hanyagság miatt összedőlt. Anyanyelvű oktatás nem létezik, a katolikus gyermekek hitoktatását is az ortodox pap végzi. Várják, hogy beinduljon az eltervezett fakultatív magyar oktatás. /(balta): Panaszáradat Dezsőházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Április 16-án, húsvétvasárnap Arad megyében, Vadásziban, a közelmúltban felújított kultúrotthonban a helybeli műkedvelő együttes bemutatta Török Rezső Péntek Rézi című regényének Matyelka Mária által színpadra írt változatát. Több évtizedes szünet után olyan műkedvelő együttes alakult, amely a valamikor színmagyar, manapság azonban a romákkal szemben erősen kisebbségi helyzetbe szorult magyarságot a kultúrotthonba tudta csábítani. Matyelka Mária élete első darabjának a szövegkönyvét írta, illetve rendezte. A közel 30 fellépő mindegyike dicséretes teljesítményt nyújtott. /(balta): Vadászon siker volt a Péntek Rézi. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Beke György tágabb ívű erdélyi barangolásai után mostanság Székelyföld fölött köröz. A szerző nagyszabású, Barangolások Erdélyben felcím alatt futó műveinek hetedik darabja a Székelyföld II. kötete, a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó folyó- és patakvölgyeit végigpásztázó írásokat tartalmazza. A Barangolások Erdélyben I. kötete, a Szigetlakók a közép-erdélyi szórványok szépirodalmi igényű riportokban rögzített krónikája, a sorozat II. kötete – Boltívek teherbírása – Szatmár és Máramaros tájainak magyar hagyományait és mai életét öleli a borítólapok közé. Az Értől a Kölesérig a bihari magyar élet tükre, a Bartók szülőföldjén címűben a Bánságról rajzol írói körképet, illetve Arad, Temes és Krassó-Szörény környéki barangolásait gyűjti egybe, a Déva vára alatt Hunyad, Szeben megye töredékmagyarságát mutatja be.   A Székelyföld I. kötetében a Maros, a Nyárád, a Kisküküllő mentét mutatta be. Beke most dolgozik a III. Székelyföld-köteten, amely az Olt és a Feketeügy mentén élők világát bontja ki. A nyolckötetes sorozat kis híján ötezer oldalnyi írásfolyammá, egy sajátosan ,,Beke Györgyös” Erdély-monográfiává áll össze. A magyar megmaradás könyvei ezek, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Trianon óta Erdélyről ilyen alkotás nem jelent meg.  Beke műve: az erdélyi magyarság idő- és térrajza, kulturális, szellemi mozgásterének folytonos alakítója és védelmezője. /Sylvester Lajos: Beke György Erdély-láttatása (A magyar megmaradás könyvei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Pécska, Arad megye legfiatalabb városa még mindig küzd a talajvízzel. Egyes házak megroggyantak, lakhatatlanná váltak. Pécskán közel félezer ház udvarát, kertjét öntötte el a belvíz. /Irházi János: Belvízi gondok. Megroggyant házak Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Nem először jár Arad megyében a marosvásárhelyi Tamacisza magán színtársulat, amely hivatásául választotta eljuttatni a klasszikus magyar irodalmat a legeldugottabb helyekre is, elsősorban a legkisebb korosztályhoz. Ezúttal az Ugrabugra Ákombákom című vidám verses, zenés, játékos előadással jöttek el, és négy nap alatt Majláthfalvától Ágyán át Nagyzerindig viszik el Móra Ferenc, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Weöres Sándor hangulatos költeményeit. Az előadást színpadra állította és rendezte Kozsik József. Aradon az előadásra zsúfolásig megtelt a minorita kultúrház nagyterme. /(Kiss): Sikeres TAMACISZA-turné. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Az Aradon megalakult In memoriam 1956 nevű civil szervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Az 50. évforduló alkalmából emlékművet szeretnének állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akiket a Szoboszlay-per áldozataiként ismert meg a világ. Az alapító tagoknak, számos hozzátartozó nagylelkű anyagi hozzájárulásának köszönhetően már elkészült a részletes urbanisztikai terv az emlékmű felállításának helyszínéről – a Vaslakat-ház melletti tér, jelenleg Plevnei tér. /Jámbor Ilona elnök: Az 1956-os aradi emlékműért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Arad megyében Dezsőházán május 5-én Bakos Ilona megtartotta az első magyar nyelvű foglalkozást, egyelőre 7, az állam nyelvén tanuló kisdiák részvételével. A lakásán összegyűlt gyermekeknek a falra rögzített nagy ívpapírra rajzolta a magyar betűket, amelyekkel fokozatosan ismerkedtek, de elsősorban a beszédet gyakorolták, társasjátékban vettek részt, illetve magyar népdalokat énekeltek. /(balta): Dezsőházán beindult. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Az elmúlt hét végén került sor az Arad és a Kovászna megyei pedagógusok által szervezett hetedik szakmai találkozóra Sepsiszentgyörgyön. Szervezői az Arad megyei RMPSZ, a Kovászna megyei RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport. Tartalmas tapasztalatcsere volt a 26 aradi és Arad megyei pedagógus számára. 14 oktatási intézményt látogattak meg, ezek között óvoda, iskola, tanárok klubja, Pedagógusok Háza is szerepelt. A vargyasi bútorfestés, a prázsmári erődítmény műemlék templom, Brassó városa, a Gábor Áron-emlékmű, a rétyi Kovács András fúvószenekar előadása, a baróti Tanulók Klubjának Váltakozó ritmusok c. táncműsora, a nagybaconi Pásztortűz hagyományőrző csoport néptánca, a zabolai buli, Bod Péter csernátoni szobrának megkoszorúzása, a kézdivásárhelyi és kovásznai séta, a szentiványlaborfalvi kürtőskalács, a Bod Péter Napok, a román nyelv kisebbségeknek témakörben szervezett kovásznai konferencia stb. emlékezetes marad. Köszönet illeti Korodi Hajnalkát, az RMPSZ Kovászna megyei elnökét és csapatát az élménydús tapasztalatcsere megszervezéséért. Jövőre az aradiakon a sor. /Matekovits Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Szakmai napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

A magyarországi VÁTI közhasznú társaság megkezdte a Románia–Magyarország határain átnyúló PHARE–CBC többéves műszaki tanácsadás projektjét. Román részről Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék érintettek, a projekt bővítése érdekében a felsorolt megyék székhelyein szemináriumokat szerveznek a civilszervezetek képviselőinek egy lehetséges jövőbeli együttműködés érdekében. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a határ menti együttműködésekre, 1996-tól évente 5 millió eurónyi támogatást kapott a négy romániai megye; részben ilyen pénzekből építették fel a Temesvári Regionális Üzletkötő Központ és az Aradi Nemzetközi Kiállítási Csarnok is. /László Árpád: Román–magyar határ menti PHARE–CBC együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./