Okt. 26-án Csíkszeredában, a Székelyföld szerkesztőségében került sor a folyóirat nívódíjának átadására, amelyet az idei döntés Oláh-Gál Elvirának ítélt a lapban megjelent interjúkért, illetve Kányádi Sándornak az októberi számban megjelent versciklusáért. A díjátadás eseménye évfordulós ünnepséggel esett egybe, ugyanis most három éve indult a Székelyföld. Ferenczes István költő, a folyóirat főszerkesztője nyitotta meg az ünnepséget. A Székelyföld kulturális folyóirat a szépirodalom mellett a történelem, a néprajz, a képzőművészet területére is betekintést nyújt. A díjátadáson és lapévfordulón jelen voltak a bécsi Bornemisza Irodalmi Társaság Hargita megyében előadókörúton lévő tagjai, Szépfalusi István, Szépfalusi Wanner Márta és Antal Imre. /Ferencz Imre: Harmadszor díjazott a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

A Maros Megyei Tanács legutóbbi sajtótájékoztatóján Virág György, a megyei tanács elnöke beszámolt arról, hogy a megye öt független, magyar nemzetiségű polgármestere visszatért az RMDSZ-be. Ezeket a függetleneket előzően a PDSR megkereste azzal, hogy bizonyos támogatás fejében térjenek át hozzájuk, de ők ezt megtagadták. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt a választások idején tárgyalt velük. /Máthé Éva: Hazatértek a "tékozló fiúk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Az utóbbi időben Bánffyhunyadon két szobrot is avattak. Aurel Munteanu esperes bronzszobrát és Nicula Gheorghe bronz mellszobrát. Bartolomeo Anania ortodox egyházfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a tragikus sorsú mártír esperes bátorsága, hazaszeretete példaként kell szolgálnia ifjúságunknak, s ezért cselekedeteinek az igazságnak megfelelően kell a köztudatba kerülniük. A szoborállítók felfogása szerint az 1940. szeptember 10-én Bánffyhunyadra bevonuló magyar hadsereg felelős Aurel Munteanu esperes, valamint Nicula Gheorghe helyi rendőr haláláért. Az eseményt a magyar fél másként világítja meg, hiszen a történtekről hivatalos jegyzőkönyv készült, s ez megjelent az 1988-ban kiadott Tanulmányok Erdély történetéről című könyv 221-222. oldalán. Eszerint a magyar uralom alatt a legalább 90%-ban magyar városban görögkeleti román egyház nem volt. Az erőszakos elrománosító politika építtetett román templomot a város egyik legszebb helyén, a magyarok birtokából kisajátítottak területen. Muntean Aurél esperest nevezték ki, aki soviniszta román, egyben magyargyűlölő politikát folytatott. Szónoklataiban a magyarok ellen izgatott s többször kijelentette, hogy a magyarságot el kell pusztítani, a magyar gyerekeket ki kell szorítani a magyar anyákból. Ez a túlnyomó részben magyar város lakosságának gyűlöletét váltotta ki. Nyikula György rendőr a román uralom alatt több magyar nemzetiségű egyént megkínzott. A magyar hadsereg bevonulásakor Muntean kijelentette, hogy minek jöttek ide a pohosok, úgy sem sokáig lesznek itt. Mehetnek akár Bukarestig is, majd ott gulyást aprítanak belőlük. Miért nem maradtak Ázsiában? Erre a provokáló kijelentésre a tömegben kitört a bosszúvágy, amely azért is élt a lelkekben, mert 1919-ben, a románok bevonulásakor több magyar nemzetiségű egyént megöltek és halálra sebeztek. A feldühödött tömeg megrohanta mind a papot, mind a rendőrt, agyba-főbe verte és megölte őket. A román állítással ellentétben tehát nem a bevonuló magyar hadsereget terheli a felelősség, hiszen mind az esperes, mind a rendőr lincselés áldozata lett. Ez ügyben két jogerős bírósági ítélet is született: hat személyt 2 hónapi börtönre, egy személyt 3 hónapi börtönre ítéltek, de mindegyik végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az oroszok bejövetele után létrejöttek az úgynevezett népbíróságok. Ebben az ügyben 1946. március 8-12-e között zajlott a tárgyalás, melyen 5 vádlottat halálra, 7 vádlottat életfogytiglani kényszermunkára, 1 vádlottat 15 évi kényszermunkára, 3 vádlottat 5 évi kényszermunkára, egy vádlottat 25 évi kényszermunkára ítéltek. A családtagok elmondása szerint az elítéltek túlnyomó része, ott sem volt a gyilkosság elkövetésénél. /Péntek László: Ki a vétkes? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Okt. 26-án Kolozsváron, Röser antikváriumban bemutatták Csetri Elek történész Együtt Európában című könyvét. A tanulmányok nagy része olyan kiemelkedő egyéniségekkel foglalkozik, mint Wesselényi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Széchenyi István, Bethlen Gábor. /Csurulya Szidónia: Hiánypótló kötet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1925-ben, 75 éve jelent meg a Varju nemzetség, Kós Károly krónikája az Erdélyi Szépmíves Céh harmadik könyveként saját illusztrációival. Kós Károly Temesváron született, de kalotaszegi ember lett, mert ezt a vidéket vállalta szülőföldjének, gyökereit ide eresztette. 1910-ben készült el Sztánán a saját tervezésű háza, a varjúvár. Itt írta a Varju nemzetséget. A Varju nemzetség megmaradt, a varjúvár elpusztult, mindenünk odaveszett, rajzai, feljegyzései, kéziratai is megsemmisültek. Egy szál ruhában jött Kolozsvárra. /Kovács Ferenc: 75 éve jelent meg a Varju nemzetség. Kós Károly krónikája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Kovács András, a székely szombatos szellemiség utolsó tollforgató tanúja, az erdélyi, székely szombatosok kiváló ismerője, aki ezidáig több könyvében (Vallomás a székely szombatosok perében, Útszélen fejfa, Mondjatok káddist egy székely faluért, Az erdélyi szombatosok nyomában) foglalkozott a szombatosok történetével, most kiadta Bözödújfalvi szombatosok szertartási és imádságos könyve /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ címmel e sajátos erdélyi vallás szertartáskönyvét. Kovács András 1916-ban született Bözödújfaluban, s gyermekkori környezete egész szellemiségét, gondolkodásmódját befolyásolta. Kovács András a marosvásárhelyi Bolyai-Teleki Tékában bukkant rá a szombatosok kézírásos szertartáskönyvére. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Megjelent A Homoród füzes partján. Dolgozatok a székelyföld és a Szászföld határvidékéről /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/, szerkesztői: Cseke Péter és Hála József. A könyv több, mint monográfia, holott megfelel annak minden ismérvének: ismerteti a bemutatott térség, a Nagy- és Kis-Homoród mente táj-, népesség- és településföldrajzát, elkalauzol a természeti ritkaságokhoz, a népi növényismeret világába, bemutatja a vidék sósmocsarának madárvilágát. A folklór és az irodalom határán fejezet kéziratos énekeskönyvről, népi poétáról és halottbúcsúztatókról szól. /A Homoród füzes partján. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

A sajátos ünnep, az Ezer Székely Leány Nap keletkezését világította meg a Vasárnap, a katolikus hetilap. Az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetség vezetői aggodalommal tapasztalták, hogy az első világháború után az idegen uralomtól megfélemlített nép a szőttesekkel és a varrottasokkal együtt nemzeti önazonosságát jelentő értékeit is a ládák fenekébe rejti. A népi értékmentésre irányuló munka a nemsokára Erdély egész faluvilágát átfogó mozgalommá szélesedett Kaláka (Katolikus Lánykörök, Katolikus Asszonyok) néven. A Kaláka mozgalom keretében szorgalmazták a népi játékok, dalok, táncok tanítását. Megszervezték a feledésnek indult székely festékes szőnyegek, szőttesek, varrottasok háziiparát, és értékesítési lehetőséget teremtettek bel- és külföldön. Székely Leány Népfőiskolát, lelkigyakorlatokat, megyei leánynapokat szerveztek. A Kaláka mozgalom egyik szép kezdeményezése volt az Ezer Székely Leány Nap nevű rendezvény. Pusztulásra ítélt értékeket, erőszakosan feledésbe kergetett hagyományokat akart ismét közkinccsé tenni, A találkozás helyéül Csíksomlyót választották. /Biró Mária: Erdélyi sajátosságok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./

"Petre Roman külügyminiszter választási provokációnak minősítette, hogy Romániában az 1956-os magyarországi forradalom évfordulójára időzítetten kiadták Méray Tibor Budapest, 1956 című könyvét. A Franciaországban élő magyar író említett könyvével első alkalommal ad lehetőséget a román nyelvű nagyközönségnek, hogy részletesen megismerje az 1956-os magyarországi eseményeket. Méray a román nyelvű kiadást kiegészítette egy fejezettel, amelyben megírta, hogy Nagy Imre és társai miként kerültek a börtönnel felérő romániai száműzetésbe, az akkori román vezetés miként adta ki őket Magyarországnak. A szerző részletesen foglalkozott azzal a szereppel is, amelyet Valter Roman, a jelenlegi külügyminiszter édesapja játszott ebben a történetben. Az Evenimentul Zilei több részletet közölt a könyvből. Petre Roman a lap okt. 26-i számában közzétett levelében határozottan visszautasította, hogy a "nyíltan irredenta Méray azt a Valter Romant próbálja lejáratni, aki annyi irredenta akciót hiúsított meg". Valter Románról "közismert volt mind Romániában, mind Magyarországon, hogy milyen álláspontot képviselt Erdély kérdésében" - folytatta Petre Roman. Emlékeztetett arra, hogy édesapja 1939-ben egy francia lapban "az Erdélyt fenyegető német-magyar veszéllyel szemben határozottan leszögezte: semmit sem szabad engedni, s katonaként bebizonyította, hogy Románia képes ellenállni". A külügyminiszter szerint édesapja 1956-os budapesti jelenlétének semmi köze nem volt ahhoz, hogy a szovjetek egy nekik engedelmes kommunista vezetést akartak hatalomra juttatni Budapesten. "Apám életrajzára, a valódira és nem a meghamisítottra, büszke lehetek" - szögezte le Petre Roman. /Petre Roman apja védelmére kel. Érzékeny pontot érintett Méray Tibor visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Méray Tibor reagált minderre: "Petre Roman a könyvben felvetett problémákat a mai román belpolitika síkjára terelte, amibe nem óhajtok beavatkozni" - jelentette ki,az MTI-nek Párizsban nyilatkozva. Leszögezte, hogy könyvében történelmi tényeket idézett fel. A Budapest, 1956 címen Bukarestben október 23-án román nyelven megjelent könyv a magyar forradalom évfordulója alkalmából látott napvilágot - hangsúlyozta Méray - , azaz nem a romániai választásokhoz "időzítve", jóllehet Petre Roman ezzel próbálja elterelni a figyelmet azokról a megállapításokról, amelyek Valter Roman 1956-os szerepvállalását elemzik. /A magyar forradalom megítélésében nem Roman az illetékes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján. "Az erdélyi magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége, ezért nagyon fontos, hogy az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati tanácsosok szavazásra mozgósítsák a választókat." - hangsúlyozta. Takács Csaba, RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, hogy négy év politikai küzdelem nyomán egyértelműen új perspektívák nyíltak az önkormányzatok számára. "Elértük azt, hogy a román társadalom ma már nem tekinti irredentizmusnak a régiók fogalmát, és megteremtettük az emberközpontú önkormányzatiság alapjait" - állapította meg. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje szerint tudatosítani kell, hogy a függetlenként induló magyar jelöltek gyengítik az RMDSZ esélyeit, az erdélyi magyarság ellen cselekszenek. - Az önkormányzati konferencia után az RMDSZ vezetői a Kovászna megyei vállalkozókkal találkoztak. /Országos Önkormányzati Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./ Országos Önkormányzati Konferenciára és a romániai magyar polgármesterek IV. országos találkozójára került sor okt. 28-án Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen közel kétszázötven magyar polgármester, alpolgármester, tanácsos, önkormányzati képviselő vett részt. A rendezvényt Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke nyitotta meg. Ezután a szövetség elnöke, Markó Béla szólalt fel, aki tájékoztatójában a választások előtti politkai helyzetet elemezte. A találkozón jelen volt az RMDSZ elnökjelöltje, Frunda György szenátor felhívta a figyelmet az "ellenfélpártokra", mint például a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által 1995-ben létrehozott Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra, amelyet Frunda szerint azért "találtak ki", hogy az RMDSZ ellen legyen "magyar fegyver". A konferencia az 1996-os választásoktól eltelt időszak kiértékelésével folytatódott. A tisztújítás során Demeter Jánost újraválasztották a testület elnökének, megválasztották az Országos Önkormányzati Tanács öt alelnökét és három titkárát. /Papp Annamária: Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön. Demeter Jánost újraválasztották az OÖT elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

A magyar állam rövidesen megindítja a kártérítési pert a februári ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul cég ellen - nyilatkozta Gönczy János, a magyarországi Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal vezetője. Kiemelte: Magyarország biztonsága érdekében az Orbán-kabinet elsősorban az erdélyi szennyező források megszüntetését, illetve azok biztonságát szeretné elérni. Ennek érdekében Budapest már tárgyalt az illetékes román szervezetekkel, s abban már megállapodtak, hogy megjelölik a természetre különösen veszélyt jelentő helyeket. A technológiai, technikai fejlesztési terv kidolgozásához a felek szeretnék az Európai Unió segítségét is igénybe venni. /A magyar állam megindítja a pert a nagybányai Aurul ellen Az erdélyi szennyező források megszüntetését szeretnék elérni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./

"A Kurier című bécsi lap okt. 27-én Tőkés László püspökkel készült interjút közölt, s ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár néhány kijelentését idézte "Derűlátás a magyar kisebbségnél" címmel. A püspök megállapította, hogy a magyar kisebbségnek bonyolult a kapcsolata mind hazájával, mind anyaországával, "amely ma fellendülőben van, míg mi helyenként a harmadik világ színvonalán vegetálunk". A cikk szerzője, Georg Berenyi azt írta, hogy a püspök most kedvező lehetőségeket lát a határokon túli magyarokra vonatkozó, előkészület alatt álló jogszabályokban. Tőkés László szerint az Orbán Viktor által meghirdetett, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés második lépcsőfoka az úgynevezett külhoni állampolgárság intézménye lehetne. "A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó. Úgy hiszi, hogy mivel a kelet-közép-európai térség közös gondjairól van szó egy olyan Európában, amely az integráció felé halad, talán az egész térségre vonatkozó megoldást is lehetne találni" - írta Georg Berenyi. Berenyinek ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: a Magyarok Világszövetsége által a külhoni állampolgárságról előterjesztett javaslattal kapcsolatban a kormánynak előbb meg kell vizsgálnia, hogy ez a kezdeményezés mennyire egyeztethető össze a nemzetközi jogrenddel és a szomszédos országok törvényeivel. Hozzátette: "A nemzet szellemi és kulturális egységéről nem tudunk és nem akarunk letenni. Ahhoz azonban, hogy a magyarokat rábírjuk, maradjanak szülőhazájukban, részesítenünk kell az egész térséget gazdasági előnyünkből." /"A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó" Kurier. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Okt. 31-én van az 1996-ban megválasztott törvényhozás utolsó munkanapja. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta, hogy már okt. 30-án nem volt kvórum. " Kettőt előre, egyet hátra, így jellemezném az elmúlt négy év teljesítményét mind a kormányban, mind a törvényhozásban" - nyilatkozta Ráduly Róbert. - Négy évvel ezelőtt elhatározták a magánosítás befejezését, de ez sem sikerült. A Victor Ciorbea volt kormányfő idején kibocsátott, a közigazgatási reform beindítását szavatoló 22-es sürgősségi kormányrendelet alig egy évre hatályba lépése után "megbukott". - A helyi közpénzekről szóló törvény nagy előrelépésnek ígérkezett, de azt a sürgősségi kormányrendelet jelentősen csonkította. Az elfogadott tanügyi törvény bizonyos mértékben visszalépés. Az eltelt négy évet sok kapkodás jellemezte. /Székely Kriszta: Kettőt előre, egyet hátra... Utolsó munkanap a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

Az első száz nap eredményeiről számolt be a Hargita Megyei Tanács, Zsombori Vilmos elnök, valamint Dézsi Zoltán és Bunta Levente alelnökök. A megye 58 településének felkeresésével bebizonyították, hogy az Esélyt a vidéknek szlogen nem csupán a kampány idején volt fontos számukra. Nagy hangsúlyt fektettek a közbirtokossági erdők, az elkobzott ingatlanok visszaadására. Sikeresen halad a kistérségi fejlesztés. Tervezik a közhivatalnokok képzését, a vállalkozói környezet, a vállalkozói kultúra fejlesztését. /D. Balázs Ildikó, Székelyudvarhely: Száz nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Harmadik évadát kezdte meg idén szeptemberben a Vendégségben Budapesten című sorozat a budapesti Thália Színházban. A sorozat az anyaország határain kívül élő és tevékenykedő társulatoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Okt. 27-én a Thália Színházban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának vendégjátékát tekinthette meg a közönség. A példás fogadtatásban részesült váradi társulat két telt házas előadást tartott a Tháliában. /Kulcsár Andrea: Kalandos utazás, sikeres vendégszereplés. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Margittán az új római katolikus templomban koncertezett Márk Attila brassói gitárművész, aki tíz éve ad elő megzenésített verseket. Főként erdélyi költők verseiből válogat, többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc, Szabédi László költeményeit zenésítette meg, az egyetemes magyar lírából pedig József Attila, Ady Endre verseit. A ma élő költők közül Lendvai Éva, Csávossy György alkotásai vonzanak. Márk Attila sok helyen fellépett, a legnagyobb városoktól, mint Budapest, Bécs vagy Salzburg, a legkisebb településekig. A sok dal hat kazetta formájában jelent meg különböző kiadóknál. Márk Attila elvégezte a gyulafehérvári egyetem hitoktató szakát. Tanít, de a hittanórákon inkább énekel a gyermekeknek. /Dérer Ferenc: Brassói gitárművész Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

A nagykárolyi Collegium régizene-együttes október közepén már az idén harmadszor lépett a mihályfalvi közönség elé: a Nyíló Akác fesztiválon, a Bocskai-szobor avatásán és legutóbb a református diakóniai központ alapkőletételén vett részt. A Collegium együttes 1977-ben alakult, ebben a műfajban az elsők között az országban. A négy állandó tagja 1980 óta zenél együtt, munkahelyi elfoglaltság mellett: Deák Endre és Vezér János zenetanár, Keresztesi Ildikó angoltanár, Enyedi Zsolt informatikus. Műfajuk pontos meghatározása: régi zene historikus felfogásban. Erdélyen kívül Magyarországon és Németországban is felléptek már, muzsikájukat CD és hangkazetta is őrzi. /Rencz Csaba: A Collegium együttes Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

A XI. évfolyamánál tart az Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja), ez ritka dolog arrafelé. A lap a temesvári egyetemista élet eseményeit ismerteti. - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány lapja, szeptember-októberi szám) bemutatta a romániai teleházakat. - Pulzus (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, októberi szám) - nagyrészt az elsőéves egyetemisták eligazodását szolgáló anyagok szerepelnek a hasábokon, Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, október 5-i és 17-i szám) fanyar humorú kiadvány. Szó esett a kampányhangulatról, ösztöndíjakról, illetve film(nem)ajánlóról. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági lap, "2000. nyárutó") Balázs Attila fotóművésszel készült interjút tartalmaz. - Filmtett (Kolozsvár, szaklap) szépirodalmi alkotásokat, műsorajánlót is közölt. Közgazdász Fórum (Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, szeptemberi szám) néhány cím: Tízéves a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, A Román Nemzeti Bank monetáris politikája, Az erdélyi fejlesztési régiók kialakításának gazdasági elemzése. - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, Silimon-Várday Zoltán a főszerkesztő, október 18-i szám): történelmi-irodalmi összeállítás 1956 emlékére. - Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, október 17-i szám), Partium (előbbi melléklete, honismereti lap, augusztusi szám) - további dokumentumok A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójáról, ezenkívül közlemények a Szovátán szeptember közepén megrendezett nemzetközi kisebbségügyi értekezletről. A melléklet címe: A Fekete-Körös-völgyi magyarság. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Okt. 31-én Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök nemzetközi átkelőhellyé nyilvánította a Nyírábrány és Érmihályfalva közötti határállomást. A kormányfők a határvonal feletti kézfogással avatták fel jelképesen a magyar oldalon mintegy 35 millió forintos költséggel korszerűsített, ezentúl éjjel-nappal nyitva tartó személyforgalmi átkelőt. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a határok ma már nem arra valók, hogy az embereket elválasszák egymástól. A miniszterelnök köszönetet mondott Mugur Isarescunak azért, hogy az április 14-i megállapodásukat, a nyírábrány-érmihályfalvi határ megnyitását sikerült hamar megvalósítani. Mugur Isarescu hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatrendszere jelenleg szilárd. A két kormányfő az átkelőhely közelében lévő ligetben két piramistölgyfát ültettek el, emléket állítva a nemzetközi személyforgalom megindításának. Orbán Viktor és Mugur Isarescu ezt követően rövid megbeszélést folytatott. Orbán Viktor elmondta: a kereskedelem fejlesztéséről, így az autó- és a húsexport lehetőségeiről, valamint további határátkelőhelyek nyitásáról tárgyaltak. "Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottunk meg, amelyek összességében sikerre vitték eddig a két ország együttműködését" - emelte ki Orbán Viktor. /Újabb határátkelőhely - újabb miniszterelnöki találkozó. Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottak meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

"Bizalmatlansági indítvány kidolgozását kezdte el a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP), hogy az Isarescu-kormány hatáskörét szűkítse. Az indítvány követeli, hogy a privatizációs folyamatot állítsák le a választásokig. Nemzetellenes gesztusnak nevezte a Demokratikus Konvenció 2000 az RTDP kezdeményezését, mely "megakadályozni hivatott a külföldi tőke beáramlását a román gazdaságba, és nyíltan kinyilvánítja a magántulajdonnal szembeni közönyét". Fokion Fotiadis EU-biztos szerint Románia számára elengedhetetlen a privatizáció folytatása. - A Szövetség Romániáért támogatja az RTDP által a jövő hét elején benyújtandó bizalmatlansági indítványt, és egyetért a privatizáció leállításával, de csak a választásokig terjedő időszakban - jelentette ki Teodor Melescanu pártelnök. - A privatizációs folyamatot nem fogjuk leállítani - nyilatkozta a Szabadságnak Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke. - Az RMDSZ álláspontja ebben a tekintetben egyértelmű, és a szövetség természetesen minden ilyenszerű kezdeményezés ellen állást foglal. /Erős Viktor: Az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

Okt. 28-án negyedszer rendezte meg a Román Nemzetiségi Kulturális Napokat a Budapesti Román Egyesület, jelezte Gyurich László, a budapesti székhelyű Hunyadi János Magyar-Román Kör elnöke. Az egyesület elnöke, Roxin László újságíró arról tájékoztatott, hogy egyesületükben szép számmal vannak Erdélyből kitelepedett magyarok, van néhány szlovák nemzetiségű és zsidó tagjuk is. A pártoló tagokkal együtt kétszáz körüli a Budapesti Román Egyesület tagjainak létszáma. Utóda az 1980-ban alakult Budapesti Román Klubnak, így ez évben két évtizedes fennállásukat is ünnepelték. Rajtuk kívül még csak egy olyan civil szervezet van a magyar fővárosban, amely románokat tömörít, a Budapesti Román Kulturális Társaság, akik az egyesületből váltak ki. Széthúzás van a budapesti románok között, elsősorban az itt született és az Erdélyből, Romániából áttelepült román között. - Szerinte az áttelepült románok lehetnek olyan tizenötezren. /Guther M. Ilona: Budapesti románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Okt. 31-én, a reformáció ünnepén Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Az istentiszteleten a Kolozsvárra látogató Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ünnepélyesen átadta a milleniumi zászlót az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Ezt követően Szabó Tibor és Csiha Kálmán mondtak köszöntő beszédet. Szabó Tibor kifejezte örömét, hogy a kálvinizmus legnagyobb ünnepén Kolozsváron lehet, és a magyar kormány megbízásából átadhatja a millenniumi zászlót. Csiha Kálmán köszönetet mondott a magyar kormánynak és kijelentette: ez a zászló a mindenkié, egész Erdélyé. Három erdélyi fejedelem: Bethlen Gábor, Bocskai István és Rákóczi György szavait idézve vette át a zászlót. /A reformáció ünnepe Kolozsváron. A HTMH elnöke millenniumi zászlót adott át. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Egy évtizeddel ezelőtt felvette a sepsiszentgyörgyi színház Tamási Áron nevét. Ez kötelezettséget is ró a társulatra, hogy felvállalja a magyar irodalom, a magyar kultúra ápolását. Ezen a téren azonban nem történt semmi, szögezte le Kudelász Ildikó. A szezonnyitó darabot a Németországból megérkezett szerző-rendező, Tömöry Péter irányítja. Emmanuil Roidisz görög író Johanna nőpápa című könyvéből Tömöry készített színpadi művet. A eredeti darab a Lektúra sorozatban 1976-ban jelent meg. A kommunista, ateista időkben jól jött egy ilyen középkori téma Johannáról, aki bencés csuha mögé rejtette nőiességét, majd mint VIII. János tíz évig viselte a pápai koronát (872- 882). Közben, negyvenéves korában, egy körmenet alkalmával a lateráni tér trónusának lépcsőjén hozta világra gyermekét, mely mindkettőjük életébe került. Kudalász feltette a kérdést, hogy miért kell ezt a témát most színpadra alkalmazni. A Tamási Áron Színház évek óta jóformán csak külföldi szerzők műveit tűzte műsorára, háttérbe szorította a nemzeti irodalmat és költészetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

"Okt. 31-én benyújtotta lemondását Mircea Chelaru hadtesttábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. A lemondást Emil Constantinescu államfő elfogadta, és Chelaru utódává a szárazföldi erők eddigi vezérkari főnökét, Mihai Popescu hadtesttábornokot nevezte ki, egyúttal hadseregtábornokká léptette elő. Chelaru lemondása időben gyakorlatilag egybeesett azzal, hogy Bukarestben megalakult a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. A szövetség létrehozását a hadsereg, a belügyminisztérium, a titkosszolgálatok és a nemzetbiztonság kérdéseivel foglalkozó szervezetek 28 aktív, illetve nyugállományú tábornoka kezdeményezte. Az alapítók között volt Mircea Chelaru tábornok is. A Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége többek között a társadalom és a nemzet elleni támadások megelőzését tűzte ki céljaként. A katonák "nem nézhetik tétlenül a nemzeti értékek megalázását" - hangsúlyozta a szövetség alapító okirata. Mircea Chelaru tábornok a bolgár hadsereg vezérkari főnökével tartott találkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, hogy maffia típusú szervezetek fenyegetik Románia védelmi képességét, ezért a hadseregnek speciális alakulatokat kell létrehoznia ennek elhárítására. Chelaru kijelentette: egyre többet beszélnek "az autonomizálásról és helyi kormányzatokról Dobrudzsában és Olténia déli részén, ahol állítólag már egy enklávé létrehozását is emlegetik". Hozzátette, hogy erről szó volt az ország legfelsőbb védelmi tanácsában, Chelaru beszélt róluk az államfővel és a védelmi miniszterrel. - Az államfői hivatal közleményében tagadta, hogy a román állam egységét és biztonságát veszély fenyegetné, és cáfolta azt is, hogy az ország legfelsőbb védelmi tanácsa az idén foglalkozott volna a nem szokásos típusú fenyegetésekkel, illetve az enklávék létrehozására, valamint a román állam tekintélyének lejáratására irányuló törekvésekkel. /Lemondott a hadsereg vezérkari főnöke. Chelaru Románia külső fenyegetettségével rémítgetett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Mircea Chelaru hadtesttábornok az 1990-es marosvásárhelyi események idején főszerepet vállalt az összetűzésekben. Közvetlenül azután az új hírszerző szolgálat megalakításával bízták meg, ő hozta létre az úgynevezett antiirredenta csoportot, aminek feladata a magyarveszélyre való figyelmeztetés, az ország föderalizálása elleni védelem. 1990 végétől 1993-ig Jordániában katonai attasé volt. Visszatérése után végigjárt több katonai rendfokozatot, míg Victor Babiuc leváltását követően, idén vezérkari főnökké nevezték ki. Az esemény hátteréről Rákóczi Lajos képviselőt, az alsóház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja adott tájékoztatást. Amikor kinevezték vezérkari főnöknek, a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta Chelaru tábornokot, aki már akkor is keményen nyilatkozott a politikusok ellen, az RMDSZ-ről pedig egyszerűen elmondta: nincs keresnivalója a román politikai életben. Rákóczi Lajos ekkor tiltakozott, majd elhagyta a termet. Chelaru állította: a katonaságnak át kell alakítania a parlamentet úgy, hogy a szenátus katonatisztekből és papi méltóságokból álljon, a képviselőház pedig választott képviselőkből. Ez sokkolta a bizottság egyes tagjait, de voltak az ellenzék soraiból olyanok, akik támogatták elképzeléseit. - Chelar Sepsiszentgyörgyön járt, ahol helytelenítette, hogy Hargitában és Kovásznában a helyi tanácsok, úgymond, megakadályozzák a tiszti lakások, illetve csendőrlaktanyák és más védelmi objektumok létesítését. Ennek kapcsán mondta el, hogy információi vannak, miszerint Olténia déli részén és Dobrudzsában enklávék létesítése képzelhető el. - Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége megnyitó ülésére hivatalos volt Mircea Chelaru és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter is. Mindketten bejelentették részvételüket, de mégsem mentek el. Ezen az alakuló ülésen aktív tisztek is megjelentek. Iliescu pártja,az RTDP benne van ebben a szerveződésben, ezt mutatja, hogy megjelent Adrian Constantin nyugalmazott, a képviselőház ipari bizottságának szakértője. /Salamon Márton László: Az RTDP áll a katonatisztek politikai szervezkedése mögött. Interjú Rákóczi Lajos képviselővel, a védelmi bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

A Romániában gyártott Daewoo Matíz gépkocsik magyarországi importjának megkönnyítésében látja a román és a magyar miniszterelnök a magyarországi hús romániai importját sújtó védővámok eltörlésének lehetőségét - olvasható román lapokban Orbán Viktor és Mugur Isaescu újabb határ menti találkozójáról szóló beszámolójában. Isarescu kormányfő a jövő héten találkozik a romániai hústermelőkkel, hogy megbeszélje velük a magyarországi sertés- és baromfihús importjára kivetetett vámilleték csökkentésének lehetőségét Ismeretes a román termelők álláspontja: a vámilletékek csökkentése nyomán a magyar hús a romániai termelés rovására elárasztaná a hazai piacot, mivel Magyarország erőteljesen szubvencionálja a hústermelőket, míg Romániában az állam egy lejt sem költ erre. /Cotidianul: Feláldozzák a román hústermelőket a Matiz gépkocsik magyarországi exportjának érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség két év alatt gazdagodott két épülettel és több kolostor, földet is vásárolt. Élvezi a kormány segítségét. Az ortodox egyház Csíkszereda központjában újabb épületet vásárolt. A Hivatalos Közlöny okt. 26-i számából kiderült, hogy az ortodox püspökség a csíkszeredai Szabadság tér 7 szám alatti kereskedelmi felületet vásárolta meg, s az árverés nélkül eladott ingatlanért 378 millió 500 ezer lejt kell fizetnie. Tavaly - ugyancsak kormányhatározattal -, a csíkszeredai Kereskedelmi Bank egykori Virág utcai székházának egy részét megkapta az ortodox püspökség. Akkor azt mondták, hogy itt rendelőt nyitnak. Az épületet felújították, ám rendelő helyett váratlanul a BPR (Banca Populara Romana) kirendeltsége kezdett működni. Mindezt Hajdu Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter erősítette meg, kifogásolván a bérbeadást. - Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel beszélgetett a lap munkatársa. Selejan elmondta: igaz, hogy orvosi rendelőket szerettek volna berendezni, de ezt az orvosok elvetették. Ezért azután bérbe adták az épületet a banknak. A marosfői ortodox kolostor - a püspök véleménye szerint - a turizmus fellendüléséhez vezet. - Hajdu Gábor államminiszter a kormány előtt hangoztatta: biztosítsanak ugyanolyan lehetőséget a katolikus püspökség számára is. Az Állami Vagyonalap helyi vezetője, Csiszer Csaba szerint a városban ők csak a traktorgyár épületével rendelkeznek, de az nem megfelelő az egyházaknak. /Daczó Dénes: Amikor a pénz prédikál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

"Demény Lajos ismertette Borsi Kálmán Béla két újabb könyvét. Az egyik 1999 végén jelent meg franciául Kockázatos kapcsolatok - alcíme Magyarok és románok a XIX. és XX. században /Édition Jelenkor, Pécs, 1999/. Ennek egyik tanulmányában saját életútját is felvázolta. Ez csak ürügy volt arra, hogy az Erdélyből 1962-ben Magyarországra áttelepült ifjú esetével a romániai származású magyar értelmiségiek arculatának kialakítását példázza, a Kádár rendszer idején. A másik könyv - és ezt ismertette Demény Lajos - A békétlenség stádiuma /Osiris Kiadó, Budapest, Pro Minoritate Könyvek/. A magyar-román viszony távlatait mérlegelve Borsi Kálmán Béla szerint szem előtt kell tartani a következőket. Téved a magyar külpolitika azon reményében, hogy a román partnert külső nyomással engedményekre lehet kényszeríteni. Az sem kizárt, hogy téved a román vezetés, amikor továbbra is "a hagyományos bizánci stílusú, megtévesztésre, dezinformálásra és mindenekelőtt hintapolitikájára" építi diplomáciáját, abban a reményben, hogy az sikerrel fog járni, mint az az utóbbi 150 évben történt. Nem számol azzal, hogy az európai integrációs folyamatban a nemzetállam eszméje és a homogenizáló stratégia már túlhaladott. - Nyugat-Európa továbbra sem érzékeli azt a mintegy 60-80 esztendőre tehető fáziskülönbséget, ami a magyar és román nemzetfejlődésben, politikai gondolkodásban fennáll. - A múlt századi magyar nemzetstratégia kudarcából a magyar fél levonta a következtetéseket, de a román fél ma sem számol azzal, hogy Nagy-Románia újrateremtésének kísérlete esetén irdatlan nehézségekkel és morális csődtömeggel kellene megbirkóznia és ezzel máris az illúziók csapdájába került. - A magyar külpolitikának fel kell készülnie "a környező népek újjáéledt nemzeti törekvéseinek átgondolt, empatikus és következetes kezelésére, óvatos alakítására, ezen belül az erdélyi magyar kisebbség "végromlásának" megakadályozására, legalábbis annak minden eszközzel való késleltetésére". /Demény Lajos: Múlt és jelen a magyar-román viszonyban. A történész és diplomata nézőpontja. = A Hét (Bukarest), nov. 2./"

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében Brassóban okt. 28-án hetedik alkalommal rendezték meg a Bartalis Jánosról elnevezett versmondó vetélkedőt. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője elmondta: az idei versenyt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Alapítvány, az EMKE kisebbségi részlege, a Művelődési Minisztérium és egyes vállalkozók támogatták. Banner Zoltán a negyedik éve a zsűri elnöke megállapíthatta, hogy nőtt a tehetséges versmondók aránya. /Tóásó Áron Zoltán: Versünnep a Cenk árnyékában. Beszámoló az VII. Bartalis János Szavalóversenyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./