Okt. 12-én Pécsen a tervezett státusztörvényről tartott fórummal megkezdődött a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának tíznapos programja, melynek a Kárpát-medencei művészeteket felvonultató rendezvényein közel félezer határon túli magyart lát vendégül Baranya megye és székhelye. A fesztivál házigazdája, a rendező Határon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke - egyben Baranya megye közgyűlési alelnöke - Bokor Béla biztatónak nevezte a jugoszláviai politikai fordulatot, mely szerinte a demokratizálódás révén sokat javíthat az ottani magyarság helyzetén is. Hargitai János (Fidesz) képviselő, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja a státusztörvényről kifejtette: a határon túli magyarokat csupán az alkotmány hatodik szakaszának harmadik bekezdése említi, mint akikért az anyaország felelősséget érez -, s bár van számos őket érintő, alacsonyabb szintű jogszabály -, a magyar törvények előtti jogállásuk lényegében ugyanaz, mint bármely külföldi turistáé. - A Magyarok Világszövetsége erdélyi tanácsának a határon túli magyarok jogállására tett javaslatának megvalósításához kétharmados többségű politikai akaratra lenne szükség. Ez azonban ma nem létezik - Mézes Rudolf, a felvidéki magyarság részéről azt szorgalmazta, hogy a tervezetet egyeztessék a határon túli magyarok szervezeteinek minél szélesebb körével. /Határon Túli Magyarok Fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

A Szatmári Zenei Napok része lesz az idei ősztől kezdve a Hajnal akar lenni nagysikerű Kárpát-medencei népdaléneklési verseny, melyet immár X. alkalommal rendeznek meg. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója hozta ezt a döntést a napokban. Az okt. 19-én kezdődő Zenei Napok két teljes napját (21-22) a magyar népdal tölti ki. - Fátyol Rudolf újabban nemcsak hegedűművészként, hanem karmesterként is tevékenykedik. - Az idei Zenei Napok nyitó hangversenyén /okt. 19-én/ Ruha István hegedűművész lép fel. /Sike Lajos: Fátyol Rudolf, a karmester és a menedzser. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

"Okt. 12-15-e között Mire nekünk a teológia? - témával tart a Romániai Magyar Pax Romana tanulmányi találkozót Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban - tájékoztatott Jakabffy Tamás, a Romániai Magyar Pax Romana elnöke, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap felelős szerkesztője. Előadást tartott Elekes András (Teológia és istenhit); Várnai Jakab, a magyarországi Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke (Teológia és teológiák); Kelemen Sándor (A fides és a ratio közötti feszültségek). A "nagy elágazásokról" Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára, valamint Botiza Ioan-Vasile görög katolikus teológiai tanár értekeznek. Nyíltszíni beszélgetések is zajlanak Bura László, Tulogdi Mónika, Márton Judit, Csíszér-Szokol András részvételével, szó lesz a hazai teológusképzés helyzetéről és perspektíváiról is. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

Székelyudvarhelyen az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége idén másodszor szervezte meg a Székelyföldi Üzletemberek Találkozóját. Következett az Expo 2000, amelynek keretében többek között a befektetési lehetőségeket vették számba. Magyar gazdasági szakemberek szerint Románia lassan fejlődő, olykor stagnáló piac. Hargita megye előnyeit és hátrányait is számba vették a szimpóziumon. Az egyik rovatba került a helyiek kapcsolatteremtő készsége, a tanulási és vállalkozói kedve, a viszonylag sok magyar-magyar vállalat. Hátrányok: nincs infrastruktúra-fejlesztés. Változatlanul rossz a közlekedés, messze lesznek az autópályák. /Hátrányok, előnyök városa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A Szászrégen és Vidéke című lap új számában több írás is foglalkozik a magyar történelemmel. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit eleveníti fel Csernátoni József főszerkesztő, a Szent István-i államszerkezet és jogrend a tárgya Kunsági István írásának, aki sorozatának (Ezerszáz esztendő a Kárpát- medencében) 15. részéhez érkezett. Pakó Benedek római katolikus plébános adatokat hozott a pápák anyagi hozzájárulásáról a török terjeszkedés megállítása érdekében. Szabolcska Mihályra emlékezett a lap. /Lapszemle. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

"Az idők során több tanulmány, cikk, emlékezés jelent meg Nagy Istvánról, a proletár-íróról, aki élete utolsó szakaszában maradandó jelentőségű memoár-kötetekben (Sáncalja, 1968; Ki a sánc alól, 1969; Hogyan tovább?, 1971; Szemben az árral, 1974) tekintett vissza sorsára. Viszonylag kevés szó esett eddig a három esztendeig tartó professzori pályafutásáról. Nagy Istvánt 1948-ban kinevezték a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tanárának, később pedig annak rektora lett. A két világháború közötti romániai / erdélyi magyar irodalomról tartott előadásokat. Köztudott, hogy Nagy István mindössze négy elemi osztályt végzett el, csupán később - autodidaktaként - tett szert némi műveltségre. Nagy István, a fegyelmezett kommunista pártfeladatnak tekintette a nyakába szakadt megbízatást. Buzgalmában egy elvakult hályogkovács szakmai hozzáértésével ítélkezett hétről-hétre az élő és a holt erdélyi magyar írók fölött. Nagy István tanári működése idején László Gyula, a BTE egyik legkiválóbb tanára, értesülvén, hogy mi megy végbe némely irodalomtörténeti órákon, remek karikatúrát készített, amelyet aztán a kari faliújságon minden érdeklődő megtekinthetett: Nagy István stilizált hóhérként áll egy tönk mellett, kezében vérfoltos bárd, amellyel le-lesújt a sorban eléje érkező írókra - Tamásira, Nyírőre, Bánffyra, Reményikre, Makkaira -, akik kezükben szorongatják könyveiket, amelyek a hatalmas sújtás nyomán egy nagy kosárba hullanak. Fergeteges sikere volt László Gyula játék-bírálatának - nem csupán a diákság körében. Nagy István viszont mérhetetlenül megsértődött, és pártgyűlésen követelte kollégája elítélését (rövidesen László távozott is az egyetemről). Az emlékezést író Nagy Pál leírta, hogy kinevezték tanársegédnek az irodalomtörténeti tanszékre. Neki kellett a tájékozatlan Nagy Istvánnak segíteni a szükséges könyvészeti anyag kiválasztásában. Amikor javasolta Nagy Istvánnak, hogy pl. Tamási tárgyalása kapcsán fontos lenne betekinteni a vonatkozó irodalomba, megismerni a jelentősebb tanulmányokat, megvető szigorral förmedt Nagy Pálra: hogy merészeli őt holmi polgári, reakciós, nacionalista, harmadik-utas vélekedések irányába befolyásolni?! Efféléről szó sem lehet! Úgy vélte, az a legfontosabb, hogy keményen felvegye a harcot "a burzsoázia ideológiai tankhadosztályaival". Mint később megjegyezte, azokban az években a hozzá hasonló kiválasztottak nem választhatták a "laboratóriumi elmélyülést", az "aprólékos górcsövezést", a "mikroszkopikus vizsgálódás belefeledkezését", mert folytonosan "mozgósított állapotban" voltak. /Nagy Pál: Nagy István elhallgatott ügyei. Hályogkovács az egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

"Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt államelnökjelöltje korteskörúton okt. 13-án Kolozsváron tartotta A szabadság mint kötelesség című önéletrajzi kötetének bemutatóját. Petre Roman elmondta, hogy könyve a franciaországi Éditions Payot 1992-ben született felkérésére született, és ugyanazon év szeptemberében jelent meg francia nyelven, Le devoir de liberté címmel. 1994-ben jelent meg, a kolozsvári Dacia Kiadó gondozásában a könyv román nyelvű változata. A Paideia Kiadónál idén megjelentetett, átdolgozott változatban Petre Roman leírta '89 decemberében játszott szerepét, majd miniszterelnökségét, és apjának, Valter Romannak is szán egy fejezetet. Petre Roman elmondta, annak idején Ion Iliescu, Dan Martian és Alexandru Barladeanu nem a rendszer megváltoztatásáért, hanem az "ésszerű szocializmus", a peresztrojka érdekében, a Ceausescu házaspár eltávolításáért és a Szovjetunióhoz való közeledésért szálltak síkra. A Szabadság kérdésére Petre Roman elmondta, az 1990. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért /az RMDSZ és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget/ vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Kijelentette, hogy akkor még nem volt érett politikus. "Nem saját szándékomból történt, én nem óhajtottam ezt tenni. Oda nem illő gesztusok mindkét részről voltak, és könnyen azzá alakult a párbaj, amivé nem kellett volna. Az, hogy ma eljutottunk addig, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzunk, mutatja, milyen hosszú utat sikerült megtennünk" - nyilatkozta Petre Roman, aki kihagyta önéletrajzi kötetéből a gyulafehérvári epizódot. A külügyminiszter kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy a Demokrata Párt a választások után az Iliescu vezette RTDP-vel szövetkezne. /Salamon Márton László: Petre Roman: Nem szégyellem 1990. december 1-jét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ "

Frunda György államelnökjelölt a szatmárnémeti kampánynyitó ünnepség után a Szatmár megyei RMDSZ vezetőségének kíséretében Dobahidára utazott, ahol megkoszorúzta az 1711-es szatmári béke tiszteletére állított emlékművet. Innen Nagykárolyba látogatott, a polgármesteri hivatalban megvitatták Nagykároly legégetőbb gondjait /anyanyelvi oktatás, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, szociális lakásépítés/. Ezután Érmihályfalvára látogattak el. Az alprefektus, illetve a bihari képviselő- és szenátorjelöltek a megyehatáron fogadták Frunda Györgyöt és kíséretét. Érmihályfalván az államelnökjelölt ismertette az RMDSZ választási programját. Az érmihályfalvi fórum előtt megtekintették az érsemjéni határátkelőhelyet, amelyet október 23-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg a nemzetközi forgalom számára. Ugyanitt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, és megtekintették a magyar nyelvész szülőháza helyén épített Kazinczy-emlékházat. Frunda György kifejtette: több mint 6 000 magyar diák tanul anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (négyszerese, mint 1996-ban), ám ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. /(Szász Attila): A kampánykörút folytatódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Okt. 13-án tartották meg a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén. Tempfli József megyés püspök lapunknak elmondta, hogy a megbeszélésen elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről, valamint az egyházi hátterű erdélyi-partiumi magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke részletes beszámolót készített az egyetemszervezés jelenlegi helyzetéről. A főpapok tájékozódtak a Partiumi Keresztény Egyetemről is, megtekintették a magán felsőoktatási intézet különböző nagyváradi beruházásait. A kiadott közlemény szerint az alapítók egyetértettek abban, hogy az egyetemépítés nemzetstratégiai fontosságú kérdés. Kifejezték amaz óhajukat, hogy a felsőoktatási intézményekben érvényesüljön a keresztény szellemiség, ugyanakkor elvárják, hogy a tanárok kinevezésénél előzetesen konzultáljanak velük is. Indítványozták, hogy november közepén szervezzenek tanácskozást az egyetem-ügy vitás vagy tisztázatlan kérdéseiről. Erre meghívnák Németh Zsolt külügyi államtitkárát, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a budapesti egyetemi programtanácsnak és a Sapientia Alapítványnak a képviselőjét. - Az egyházi vezetők tiltakoztak a Szenátus által nemrég elfogadott, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályjavaslat ellen. Ez egyértelműen a társadalmi-politikai visszarendeződés irányába mutat. A kisebbségi magyar egyházak főpapjai olyan megállapodásokat javasolnak az állam és az egyházak között, amelyek törvényi úton rendeznék az utóbbiak helyzetét. Ennek megvalósításához az RMDSZ politikai támogatását igénylik. A romániai magyar püspökök széles körű egyeztetést kezdeményeznek a határon túli kisebbségi magyar egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság kérdésében. Fontosnak tartják a Segítő Jobb Alapítvány által a határon túliaknak nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezet megbeszélését. Kérik a magyar kormány támogatását a romániai szórványvidékeken létrehozandó elemi egyházi iskolai hálózat kiépítésére. "Az RMDSZ-szel való viszonyuk tisztázására, illetve a közelgő országos választásokra nézve az egyházi elöljárók szükségesnek tartják egy magas szintű találkozó megszervezését, melynek rendjén kétoldalú megállapodásban rögzítenék a Szövetséggel szembeni egyházi elvárásokat. Egyházaink ekképpen tudnák elképzelni, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének jelöltjeit jó lelkiismerettel támogassák a parlamenti választásokon" - áll a közleményben. /Erdélyi egyházfők találkozója Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Okt. 14-én véget ért a Kolozsvár 1000 éve címet viselő értekezlet. A nagy érdeklődés miatt elképzelhető, hogy jövőre vagy két év múlva ismét megrendezik. A szervezők célja az volt, hogy a millennium jegyében tudományos kutatások által felhívjuk a közvélemény figyelmét Kolozsvárra, azaz a város történelmi, kulturális értékeire - mondta a rendezvény után Egyed Ákos professzor. Mind a 30 kutató (ebből heten magyarországiak) eljött, illetve szakdolgozatával képviseltette magát a fórumon. Elfogadta a meghívást R. Várkonyi Ágnes, az ELTE egyetemi tanára is, akinek könyvei Erdélyben is rendkívül népszerűek. A magyarországi középnemzedéket a fiatal egyetemi tanár, dr. Balázs Mihály és dr. Vincze Gábor docens képviselte, mindketten a szegedi JATE-ról. A konferencia szerzői névsora: dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár, dr. Pap Ferenc muzeológus, Jeney-Tóth Annamária, dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár, Bíró Gyöngyi doktorandus, dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, dr. Tóth Béla főlevéltáros, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus, dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Mihály Zoltán doktorandus, dr. Vincze Gábor docens, Pillich László író, szociográfus, Wanek Ferenc tudományos kutató. /Szabó Csaba: Rendkívüli sikere volt a Kolozsvár 1000 éve értekezletnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Aznap, amikor a Román Televízió magyar adása a csángó-magyarokról szóló kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállott a bákói tv-relé, így Moldova e tájain az említett műsort nem láthatták. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Mugur Isarescu kormányfőt kérte, tegye közhírré: ki döntött a relé üzemeltetésének egy magyar adásnyi időre való beszüntetéséről. - Nagyobb baj azonban, hogy nem engedik a csángó-magyar gyerekeket anyanyelvükön tanulni. "Egyébként, a közoktatási minisztérium mossa kezeit, mondván, ez helyi probléma, a megyei tanfelügyelőség azt állítja, a törvény alkalmazása az iskolák vezetőségének a jogkörébe tartozik, az iskolaigazgatók pedig azzal védekeznek, semmiféle utasítást nem kaptak erre a megyei tanfelügyelőségektől. A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - mondotta a román kormányfőhöz intézett interpellációjában a csángó-magyarok védelmét felvállaló Szilágyi Zsolt képviselő. Szilágyi Zsolt Andrei Marga közoktatási, valamint Vlad Rosca, közigazgatásügyi miniszterek válaszára is kíváncsi, ugyanis a Bákó megyei prefektúrán dolgozó bizonyos Dumitru Nada nemhogy a törvényt nem alkalmazza, hanem Klézsére kimenve feltüzelte a helybeliek egy részét a gyerekeiket magyarul tanítani akarók ellen. "Összeegyeztethető-e vagy sem az állami köztisztviselői minőséggel a Nada úr cselekedete, aki polgárokat polgárok ellen uszít, feltüzeli a kedélyeket, s akinek intoleráns, nemzetiségellenes a magatartása?" - tette fel az újabb kérdését az erdélyi magyar honatya. /Magyar Balázs: Csángók relétlen sötétben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16.

Okt. 15-én befejeződött a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Romániai Magyar Pax Romana idei tanulmányi találkozója. Jakabffy Tamás, a rendezvény szervezője elmondta, hogy a mostani találkozó sorrendben immár a kilencedik. - Megalakulása, 1992 óta minden évben megrendezik az őszi találkozókat, sőt két alkalommal külön ifjúsági találkozót is szerveztek Alvincen. Az idei tanulmányi találkozó a Mire nekünk a teológia? kérdésre kereste a választ. Ez tulajdonképpen értelmiségiek számára létrehozott keresztény, katolikus mozgalom, Más felekezethez tartozók is kapcsolódhatnak hozzá, látogathatják a rendezvényeit, részt vehetnek a programjain. A szervezetnek jók a kapcsolatai a magyar Pax Romana-szervezettel, részt vesznek egymás rendezvényein. Ugyanakkor levelező tagjai a genfi székhelyű nemzetközi Pax Romana-szervezetnek. /Katolikus értelmiségi fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Négyévi szünet után, már második éve október első szombatján Kibéden megrendezték Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó címmel a Sóvidék és a Küküllő-melléki falvak, települések népi táncosainak találkozóját. A tavalyi 8 csoporttal szemben az idén már 18 csoport vett részt a találkozón. Jelen voltak Erdőszentgyörgy, Gernyeszeg, Hármasfalu, Kibéd, Magyaró, Makfalva, Marosvásárhely, Mezőbánd, Nyárádselye, Nyárádszereda, Vajdaszentiván népi táncosai, egyes helységekből több csoport is jelentkezett. Kibéd 4 csoporttal volt jelen. /Csomafáy Ferenc: Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

A nagyváradi színház centenáriumi ünnepségsorozata koszorúzásokkal folytatódott okt. 15-én. Az épület főbejáratánál, az immár kétnyelvű felirat alatt elsőként Petre Panait főigazgató köszöntötte a tisztelettevőket. Meleg Vilmos kijelentette, a felirattal végre elismerték, hogy magyar szó is elhangzik e falakon belül. Szigligeti Ede szobránál a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi RMDSZ és a Szigligeti Társulat képviselői helyezték el koszorúikat. Szigligeti szülőházánál dr. Indig Ottó irodalomtörténész felelevenítette a drámaíró, színidirektor életútját.A színházban fotókiállítás nyílt, a színházépítést bemutató korabeli fotókból, tervrajzokból, dokumentumokból rendeztek tárlatot. Okt. 15-én második száz esztendejét kezdte meg Nagyvárad kőszínháza. /Pásztai András: Százéves a nagyváradi kőszínház. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Sikeresek voltak a VI. Folknapok, melyet a Székelyudvarhelyi Fiatal Fórum /UFF/ szervezett meg. Kallós Zoltán előadásból kiderült, hogy a csángók szomorú sorsa nem változott az utóbbi tíz év alatt. Lassan ugyan kitermelődik az értelmisége, de a csángók annyira elszigeteltek, hogy már csak a fellelhető értékeket lehet menteni gyűjtőmunkával menteni kell. Lőrincz György író és Róth András Lajos méltatta a székelydályai Cs. Gergely Gizella, ma már Magyarországon élő nyugdíjas tanítónő munkásságát, illetve sorban a negyedik könyvét. Az Udvarhelyi varrottasok (Haáz Sándor társszerkesztővel), az Irhabőr a népviseletben, a Varrott csipke Györgyfalva népművészetében után az Asszonyi helytállás Székelyföldön csodálatosan helyezi el a székely falut ebben a világban, a családtörténeteken, a gyermekkorból átmentett emlékeken keresztül. /Bálint Rozália: Érdeklődést kiváltó előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

"A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Nagyváradon szervezte meg az Albin Alapítvány a debreceni Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal együttműködve a Civil Akadémia az önszerveződésért elnevezésű kétnapos szakmai fórumot az Élő Falu című programsorozaton belül. A program témái között voltak: a kormányzati és a civil szektor közötti kapcsolat, a két határ menti megye - Bihar és Hajdú-Bihar - bemutatása. Szakemberek jöttek el a találkozóra Bukarestből, Székelyföldről és Magyarországról. Pete István mezőgazdasági államtitkár ismertette a SAPARD-programot. /A közösség a vidékért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Okt. 12-én tartották Gyergyószentmiklóson a Fenntartható fejlődés és vidékfejlesztés a című konferenciát, melyen részt vettek a térség önkormányzati tisztségviselői, a civil szervezetek és szakemberek. Kolumbán Gábor, a megyei tanács gazdasági szakbizottságának elnöke tartott előadást a Székelyföld fejlesztési stratégiájáról. A Székelyföldön létező veszélyek között kiemelte az elvándorlást, a betelepítést és az ortodoxia terjedését, amely durva beavatkozásként változtatja meg a térség kulturális jellegét. Románia az Európai Unióba való felvétele 2010 előtt nem várható, a köztes évek pedig elegendőek lesznek, hogy Magyarország elszívja Erdély magyarságát. A megmaradás hagyományos székely stratégiája ezt a kérdést nem oldja meg. Hangsúlyozta, hogy a perifériából centrumot kell teremteni, intézményesíteni az önkormányzatok közötti együttműködést, fejleszteni kell az egyetemi oktatást, az infrastruktúrát, regionális fejlesztési bankra van szükség. /Gál Éva Emese: Tájban élő közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja /CREST/ Szatmárnémetiben van, az elsők között jött létre, vezetője dr. Héjja Botond. Legutóbbi összejövetelükön nyolc megyéből összesen 160-an cseréltek véleményt. Nagy érdeklődés kísérte a közösségfejlesztéssel foglalkozó témát, szó volt a faluturizmusról is. A másik szekcióban a partneri kapcsolatokról cseréltek eszmét, a harmadikban a humán erőforrásokról. Az ifjúsági szervezetek problémáival foglalkozó fórumon kiderült, hogy csak kevesen tudnak pályázatokat készíteni. Kevesen tudták, hogy nem csak az ismert PHARE-program, az Illyés Alapítvány vagy a Világbank jelentenek forrást, de a fejlett országok nagykövetségeit is meg lehet "szólítani". A nagykövetségek közösségfejlesztési, szociális, környezetvédelmi és hasonló témájú pályázatokat fogadnak el. /Sike Lajos: Jó pályázatokra mindig találni pénzt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Váratlanul elhunyt Kodra István /Szatmárnémeti, 1921. júl. 20. - Szatmárnémeti, 2000. okt. 14./, a szatmárnémeti Szent Miklós magyar görög katolikus egyházközség kántora. 1952-ben id. Ulicsák Béla parókust, szatmári főesperest, püspöki helynököt letartóztatták, a görög katolikus egyházat pedig akarata ellenére beolvasztották az ortodox egyházba, azt kérték Kodrától, hogy vállalja továbbra is a kántori tisztet. Kodra ezt elutasította. Szatmárnémeti különböző iskoláiban tanított, később iskolaigazgató, tanfelügyelő lett. 1990. jún. 1-jétől újra kántor lehetetett, a Szent Miklós templom hívőivel együtt ünnepelhette az ősei anyaegyházához való visszatérést. Kodra István a görög katolikus liturgia és szertartásrend kiváló ismerője volt. /Kodra István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./

Megjelent a Művelődés /Kolozsvár/ közművelődési folyóirat 1968-1975-ös évfolyamaiból összeállított antológia, egyben a június-július-augusztus-szeptemberi összevont szám. A kiadvány a Művelődés-antológiák sorában a harmadik, az első 1990-es újraindulást követő 5 év, míg a második az 1976-1989-es időszakot átölelő kiadványok után. /Antológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Okt. 17-én Kolozsvárra látogatott Fokion Fotiadisz, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, bukaresti küldöttségének vezetője, és felavatta a prefektúra épületében helyet kapott Európai Információs Központot. A sajtótájékoztatón Fotiadisz elmondta: az európai uniós tagságra várakozó országokat évente 650 millió eurós vissza nem térítendő hitelben részesítik. Az összeg 60-70 százalékát régiófejlesztésre szánják. Az egyik legfontosabb feltétel a különböző projektek folytonosságának biztosítása, illetve az, hogy a programokat ne hassa át a politika. Fotiadisz realizmusra intette mindazokat, akik azt hiszik, Románia rövid időn belül befejezi a tárgyalásokat. Nem kommentálta Petre Roman azon kijelentését, amely szerint 2007. jan. 1-jén Románia az EU tagja lesz. /Kiss Olivér: Távol még Románia uniós tagsága. Fokion Fotiadisz bukaresti EU-nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A Bernády György Közművelődési Alapítvány /Marosvásárhely/ idén október 20. és 21-én negyedszer rendezi meg a Bernády Napokat. Az első napon Bernády György és a város tavasza címmel diákvetélkedőt tartanak, másnap a marosvásárhelyi Bernády téren megkoszorúzzák a Bernády György szobrot, melyet 1994-ben állíttatott a város és a Maros megyei RMDSZ, a kiváló polgármester emlékére. /(Máthé Éva): Bernády Napok negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre, aki több erdélyi városban tartott előadást. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. Mint hangsúlyozta, a tervezet válaszol az ellenzői által megfogalmazott - Borbély Imre szavaival élve: "demagóg" - ellenérvekre, miszerint az állampolgárság az adófizetői minőség révén szerzett szavazati joggal is járna, valamint arra, hogy az utódállamok magyarsága áttelepedne Magyarországra. Borbély Imre kitért a tervezetnek a magyarországi politikai pártok körében történt, többnyire kedvező fogadtatására, egyedül a legnagyobb koalíciós partner, a Fidesz-MPP magatartását nevezte nem túl bátorítónak. Borbély Imre elmondta, hogy eddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, az ASIMCOV, október 12-14-e között másodszor szervezte meg Sepsiszentgyörgyön az ASIMCOV Napokat. A termékkiállítással egybekötött rendezvényen a Kovászna megyei vállalkozókon, kívül magyarországi vállalkozók, neves cégek küldöttei is képviseltették magukat, de jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, továbbá az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának tagjai, parlamenti képviselők, a megyei és helyi önkormányzatok képviselői is. /Éltes Enikő: Vállalkozók és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"Idén áprilistól Makay Botond lelkész a Resicabányán működő Radio Resita magyar nyelvű adásának mindenese: a bemondó, a riporter, a szerkesztő és a szerző, ami belefér a heti húszperces adásba. Okt. 10-én közölték vele, hogy a választási kampány idejére felfüggesztik a református adásokat, arra hivatkozva, hogy Makay tiszteletes a jelölőlistán szerepel, tilos a hangját hallatni a kampány jellegű műsorokon kívül. - Makay megemlítette, hogy szenátori jelölése kapcsán két hír érkezett. Az egyik szerint esélyes jelölt, a másik szerint Makay Botond komoly veszélyt jelent a demokratizálódás szempontjából, mert a bukott rendszer újraéledő embere. /Makay Botond: "Betiltották" a magyar nyelvű adást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

Varga Attila képviselő, alkotmányjogi szakértő hangsúlyozta, az RMDSZ-nek továbbra is fenn kell tartania az alkotmány 1. cikkelyével szembeni kifogásait, mert a nemzetállamként való meghatározás elavult. Emellett sérelmes a nemzetállamként való meghatározás, tette hozzá Varga, mert egy sor, a kisebbségekre nézve hátrányos jogi következménnyel jár. Arra a kérdésre, hogy van-e az RMDSZ-nek átfogó, a román alkotmány módosítására vonatkozó koncepciója, Varga elmondta, jelenleg nincs olyan szakértői csapat, amely ezzel a kérdéssel célirányosan foglalkozna. Az RMDSZ már az alkotmány megszerkesztésekor megfogalmazta javaslatait és kifogásait. Ezek ma is bármikor elővehetőek. Ezek a kifogások és javaslatok, véli Varga Attila, kiegészítendőek azokkal az új elemekkel, amelyek az elmúlt tíz év tapasztalatából következnek. /A nemzetállam már térségünkben is idejétmúlttá vált. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezeti a tervezett lelkipásztori találkozókat a gyergyói, csíki és székelyudvarhelyi főesperesi körzetekben. A Hargita Népe munkatársának elmondta, hogy most tért haza Rómából, ahol a püspökök jubileumán és a magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton vett részt. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak vezetőinek újabb találkozója volt okt. 16-án. Mostani körútja miatt nem vehetett részt a tanácskozáson, viszont Fogyó Ferenc általános helynök képviselte. Az RMDSZ annak idején elvállalta a magyar történelmi egyházak érdekképviseletét, mivel a katolikus egyház papjai nem vállalnak parlamenti tevékenységet. Arról beszélnek, hogy esetleges visszarendeződésre lehet számítani. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye azt teszi, amit a magyarországi katolikus püspöki kar is tesz hasonló helyzetben: kérik a híveket, hogy mindenki vegyen részt a választásokon, mert keresztény embernek nem lehet közömbös az, hogy kik kerülnek a törvényhozásba. A hívek nézzék meg azt, "hogy kit választanak, mert csak olyanra szabad szavazatot adni, aki mind a nemzeti, mind az egyházi érdekeinket szem előtt tartja." /Bajna György: Jakubinyi György érsek Hargita megyei körúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./