" A Magyarországon működő erdélyi szervezetek nov. 25-én, a budapesti Erdélyi Gyülekezet Karitatív Központjában tartott második országos találkozójukon megvitatták a nov. 26-án sorra kerülő romániai választások legidőszerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte azt a Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében elhangzott magyar miniszterelnöki kijelentést, mely szerint az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kívánatos lenne, hogy megfontoltan döntsön arról, kikkel lép esetleg koalícióra. "A legjobb, ha mindenki megtartja saját bőrét - idézte Orbán Viktor nyáron elhangzott szavait. Tőkés László véleménye szerint az RMDSZ-nek becsületes politizálással kell képviselnie az erdélyi magyarság érdekeit. - A Magyarországon tevékenykedő erdélyi szervezetek - az Erdélyi Gyülekezet, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Magyarságért Alapítvány - nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének története újabb fordulóponthoz érkezett a vasárnap megtartandó romániai választásokkal. A nyilatkozat szerint az eltelt tíz évben az RMDSZ politikájában bizonyos eredmények mellett a szervezet hitelességét súlyosan megkérdőjelező döntések is születtek. Mindenekelőtt ilyenek volt az autonómia-koncepció elfektetése, a Bolyai Egyetem ügyében megfogalmazott ultimátum visszavonása, valamint annak tudomásul vétele, hogy a hatalom, durva választási manipulációkkal, román polgármestert juttatott Marosvásárhely élére. A Magyarországon működő erdélyi körök kifogásolják az RMDSZ által folytatott személyzeti politikát. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság több kiemelkedő és hiteles személyisége nem juthat be a román parlamentbe, viszont jelöltekké váltak olyanok, akikről bebizonyosodott, hogy együttműködtek az egykori titkosrendőrséggel". Az erdélyi szervezetek megállapítják, hogy veszélyt jelent néhány vezető RMDSZ-politikusnak az utóbbi napokban elhangzott kétértelmű nyilatkozata, mely szerint az RMDSZ koalícióra léphetne az Iliescu által vezetett kommunista utódpárttal. "A román posztkommunista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne" - tartalmazza a nyilatkozat. /Erdélyi szervezetek budapesti találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Máris megállapítható, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja és annak államfő-jelöltje vezet a pártok és köztársasági elnökjelöltek között. A kérdés az, hogy melyik párttal, pártokkal alakítanak majd koalíciót. A legesélyesebbnek a Nemzeti Liberális Párt mutatkozik. Hosszú találgatások sorozata volt egy esetleges RTDP-RMDSZ szövetség is. A romániai magyarok elsöprő többsége hallani sem akar Iliescuról, és pártjáról. A korábbi nyilatkozatok szerint az RTDP nem szívesen kompromittálná magát a Nagy-Románia Párttal sem. Különösen azután nem, hogy C. V. Tudor pártelnök, államfő-jelölt kijelentette: ezt az országot géppuskával kell irányítani, a sportcsarnokokat pedig ideiglenes fogolytáboroknak kell kinevezni, hogy Romániát végre megtisztíthassák az olyan nemkívánatos elemektől, mint amilyenek a magyarok és cigányok is. - Románia 2000 novemberében a visszarendeződésre szavaz. Az Iliescut dicsőítők zöme pedig az iskolázatlan, elsősorban moldovai, a Ceausescu-rendszert is hosszú évtizedekig éltetők köréből kerül ki. /Székely Kriszta: Visszarendeződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

"A nemzetközi sajtó a romániai választásokról. Euronews: "Románia újra megismétli a múlt hibáit, mivel a választásokon szereplők - bár a kommunizmusnak vége - ugyanazok maradtak. Ugyanakkor a második fordulóban a következő két jelölteket véli esélyesnek: Iliescu - " a volt ifjúsági miniszter Ceausescu idejéből", és Corneliu Vadim "a volt diktátor nacionalista udvari költője." - CNN: "az eredmények veszélyeztetik Románia integrációját az euro-atlanti struktúrákba." - New York Times: "C.V. Tudor hatással volt azokra, akik háborút akarnak Magyarországgal Erdélyért." - Le Monde: "Iliescu megválasztása a románok által egy szükséges rossz az aktuális kormány megbüntetésére, ugyanakkor a románok egy tíz éve halott ember megszavazására készülnek." - The Independent: " Ceausescu segédje elnök lesz. - BBC: "A jövő kormány rá lesz utalva külföldi támogatásra - a románok nem nőtték ki a kommunizmust." - The Times: "Ion Iliescu, Ceausescu volt szövetségese és a PDSR vezetője megnyeri az elnöki választásokat" címen arról ír, hogy a PDSR sikerének a titka az Iliescu által tett ígéretei a szegényeknek, mely le fogja állítani az ipari átszervezést, amit máskülönben még Adrian Nastase is szorgalmazott. - Agence France Presse: "A külföldi befektetők nem félnek a baloldali erők hatalomrajutásától." - Die Welt: "Romániában a volt kommunisták jutnak hatalomra." /RMDSZ Sajtószemle, nov. 27. - 471. sz./"

Hét éve végez szociológiai kutatásokat Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján a budapesti Balázs Ferenc Intézet. Anyagiak hiányában nem terjesztették ki a vizsgálatokat az egész kárpát-medencei magyarságra, ezért maradt ki Szlovénia, Horvátország és Burgenland. Az anyaországiak véleményének megkérdezésére pedig csak az idén adódott mód. A tanulmány során, összehasonlítva a határon túli és anyaországi véleményeket, szembesítették a politikában, sajtóban, közéletben propagált sztereotípiákat a valósággal és kiderült, hogy a vélt és valós megítélések nem minden esetben fedik egymást. Legeklatánsabb eltérést a státustörvény anyaországi fogadtatása terén tapasztalták. A köztudatban az az általános vélekedés terjedt el, hogy az anyaországiak többsége nem fogadja kedvezően a készülő jogszabályt. Ezzel szemben a közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az anyaországi megkérdezettek 60,7 %-a támogatja a státustörvény megalkotását, elutasítja 29,6 % és nem tud dönteni 9,7 %. A Határon Túli magyarok Hivatalánál november 24-én tartott sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott szociológiai felméréseket a lap ismertetni fogja következő számaiban. (Guther M. Ilona, Budapest): Integrációs esélyek és veszélyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

"Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

Nov. 25-én Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban kiosztották a pedagógustársadalom egyik legmagasabb kitüntetését, a Kolozs megyei érdemes oktató-nevelő díjakat. Wolff Rudolf igazgató házigazdaként üdvözölte a jelenlevőket, majd Székely Géza, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Kolozs megyei elnöke méltatta az eseményt. Idén 18 pedagógust díjaztak. /Szabó Csaba: Kiosztották a megyei érdemes oktató-nevelő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

"Nov. 25-én Kolozsváron összeült az unitárius millenniumi zsinat. A papság és a hívek számba vették az unitárius egyház hozzájárulását a magyar és egyetemes kereszténység értékeinek gyarapításához. Dr. Szabó Árpád püspök beszédében a reformáció folytonosságát hangsúlyozta a zsidó-keresztény kultúrában, leszögezte: "unitárius anyaszentegyházunk nem 432 éves, hanem 2000. A kereszténység reformáció előtti története a miénk is, éppúgy mint másoké. Értékeit magunkénak valljuk és elvárjuk, hogy mieinket is magukénak vallják mások." A zsinat nyilatkozatának felolvasása után ünnepi műsor következett: Molnár Bögözi Tünde marosvásárhelyi művész orgonajátéka, Borsos Edit éneke, a székelykeresztúri ifjúsági egylet zenés irodalmi összeállítása és a kolozsvári Unitárius Kollégium énekkarának előadása. /Gál Mária: Unitárius millenniumi zsinat. Az emberiség történelme folytonos reformáció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

Nov. 25-én Kolozsváron kezdődött az EME (Erdélyi Múzeum- Egyesület) Műszaki Tudományos Szakosztálya megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak. Dr. Gyenge Csaba, a szakosztály elnökének nyitóbeszéde után dr. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott beszédet. Az előadók között volt a kolozsvári Műegyetem több tanára /dr. Csibi Vencel egyetemi tanár, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár, dr. Gyenge Csaba egyetemi tanár/ és dr. Máté Márton egyetemi docens /marosvásárhelyi Műegyetem/. /Csurulya Szidónia: Többszörös évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Többet temetnek Bonyhán, Árva Bethlen Kata szülőfalujában, mint ahányat keresztelnek - mondta Dénes Előd fiatal lelkipásztor, aki immár két éve szolgál a Kis-Küküllő menti faluban. Jelenleg Bonyha községközpont, összesen hét település tartozik hozzá: Bernád, Gógán, Gógánváralja, Leppend, Dányán, Jövedics és Kund. Lakosságának negyven százaléka magyar nemzetiségű, harminc-harminc százaléka román és roma. A református egyházközség hatszáz lélekkel számol, és ahogy Dénes Előd lelkipásztor elmondja, templomba járó nép lakja Bonyhát. A munkanélküliség itt is gond. A faluból számosan ingáztak Dicsőszentmártonba, az ottani gyárakba, de az ipar hanyatlásával sokan Általában egy gyereket nevelnek családonként, ritkább esetben kettőt. Ez az arány az iskola magyar tannyelvű osztályainak a megmaradását is veszélyezteti. Az elemiben már csak összevont tanítás folyik, idén már nagy nehézségek árán indult az ötödik osztály, ugyanis hiányzott a tízes létszám, amely a magyar tannyelvű osztály létjogosultságát törvényileg biztosítja. Bethlen Kata születésének 300. évfordulóján Bonyhán ünnepi istentisztelettel, történelmi tárgyú előadásokkal, képzőművészeti kiállítással, kórushangversennyel tisztelegtek emléke előtt. Tonk Sándor történész a nagyasszony koráról, életéről és tevékenységéről tartott előadást, Buzogány Dezső teológiatanár a 18. század egyházi életéről, a reformációról beszélt. Kántor Zita bonyhai születésű, Marosvásárhelyen élő fiatal képzőművész az évfordulón a helybéli Bethlen-kastélyban állította ki alkotásait. Remélhetőleg már jövőre megvalósul a szórványkollégium, amelynek célja, hogy Bonyhán járhassanak iskolába a magyar gyermekek, és a református egyház és a faluközösség által épített vendégházban lakhassanak. /Antal Erika: Bethlen Kata falujában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

A zilahi székhelyű Sinfocont Alapítvány elsősorban számítógép-kezelő, menedzseri és könyvelői kurzusokat szervez, ősztől pedig felvállalta a szilágysági magyarság új lapjának, a november 2-án útjára indult Vidéki Napló megjelentetését. Az iskolát működtető Sinfocont Kft. 1995-ben jött létre, és két évvel később jegyezték be alapítványként. A posztlíceum kétéves időtartamú könyvelői és menedzseri képzést nyújt, de ezenkívül rövid távú informatikai tanfolyamokat is szerveznek - tájékoztatott Dénes Endre. Az alapítvány elnöke azt is elmondta, hogy a tandíjakból származó bevétel nagy részét az iskola fejlesztésére fordítják, ennek köszönhetően idén ősszel a közeli Krasznán is beindítottak egy posztlíceumi informatikai kurzust, sőt Zilahon az első magyar nyelvű könyvelő-menedzser szak kezdte meg a működését. - A Vidéki Napló hetente kétszer, kedden és csütörtökön jelenik meg. Elsősorban a vidék lakosságának szól, a mezőgazdaságtól az állattenyésztésig minden fontos tudnivaló megtalálható lesz benne. /Iskolaalapítás és lapcsinálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

Nagyszalontán, Arany János városában az 1992-es népszámlálás szerint 20.660 ember élt, közülük 12.662 vallotta magát magyarnak. Jövőre már jó, ha tízezren lesznek azok, akik még értik a Toldit. Az apadást egyaránt okozza a kivándorlás és a gyermekszületések alacsony száma. Az iskolákban már nagyságrendekkel kevesebb diák tanul magyarul, mint románul. A (még) RMDSZ-es polgármester, a városvezetés nagyon is jól érti az idők szavát: igyekszik maximálisan kedvében járni a lassan itt is többségbe kerülő nemzetnek, hangadóinak, politikai szervezeteinek. A Magyar Házban hull a vakolat, de mindenki elégedettnek tűnik. Az önkormányzat december 1-je megünneplésére készülve talált 25 milliónyi fölös pénzt a városkasszában. /Bőkezűek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

Két éve jelent meg a könyörtelen belső kényszer hatására készült napló, Könczei Ádám naplója: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója (Tinivár, Kolozsvár, 1998). Írójának ereje a szenvedés elviselésében volt. Tizennyolc éves korától - a második bécsi döntés után Észak-Erdélybe került, szüleitől elszakadt, árva diák korától - korai, tragikus, 55 éves korában bekövetkezett haláláig vezette naplóját. Hátrányos családi származása - orvos apja, birtokos anyja - rossz ajánlólevél a háború utáni Romániában. Könczei megalkuvásra képtelen ember, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanárként lett kényszerű munkanélküli. Könczei Ádám azt fájlalta, hogy nem tudott hivatásának élni. Népköltészetet, népzenét szeretett volna gyűjteni, de még pályakezdő tanárként egy koholt feljelentés miatt a tanügyből menesztették. Megszakításokkal ugyan, de hét év munkanélküliség várt rá olyan időszakban, amikor nemcsak munkanélküli-segélyt nem fizettek, de munkakerülés címén büntethetővé vált az, aki nem dolgozott. Aztán test- és lélekpusztító éveket töltött nyomdai munkásként. /Balázs Ildikó: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

"Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Fey László kifejtette: A választások azt mutatták, hogy az ország lakossága politikailag éretlen és tájékozatlan. Ilyen körülmények közt lehetségessé vált, hogy egy kis agresszív rohamcsapat a zavarosban halászva látványos sikert érjen el. "Ez vezetett az első világháború után Hitler hatalomra jutásához, Romániában pedig a Vasgárda gyors térnyeréséhez. Most Corneliu Vadim Tudor és pártja használta ki a lakosság politikai műveletlenségét." "Mi magyarok C. V. Tudorban elsősorban a szélsőséges, rasszista, antiszemita, idegengyűlölő sovént látjuk, aki azt ígérte, hogy ha hatalomra jut, akkor 48 óra alatt törvényen kívül helyezi az RMDSZ-t." Romániában a nacionalista-xenofób ideológiának mély gyökerei vannak. A román fejedelemségekben a romák a XIX. sz. közepéig rabszolgák voltak, a zsidók csak az 1923-as alkotmányban kaptak egyenjogúságot. Iorga A.C. Cuzával együtt alapította 1910-ben az antiszemita Demokratikus Nacionalista Pártot. - Vadim egyik leghatásosabb ígérete az, hogy ő majd erős kézzel fog kormányozni és rendet csinál. "A román nép hajlamos az autoritárius vezető, sőt diktátor elfogadására, dicsőítésére. Erre épít emberünk is, mikor nagy tisztelettel és sok dicsérettel emlegeti Antonescut és Ceausescut." /Fey László: A Vadim-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

"A mostani választás annak a népnek a választása volt, amelyik Dobrudzsát a bolgárok, zsidók kiüldözésével, irtásával s beolvasztásával "egységes román területté" tette; "annak a népnek a választása, amely soha nem tartotta be saját gyulafehérvári határozatainak az Erdélyben élő más nemzetekre vonatkozó ígéreteit; amely híven szolgálta a legembertelenebb Ceausescu-féle diktatúrát, és most is virágot visz a kivégzett zsarnok sírjához" - állapította meg Lászlóffy Csaba. "A kizárólagosságra törekvő nagynemzeti eszmének köszönhető mindez..." "Ki kell mondani a szót, melyet az RMDSZ vezetői is elhallgattak e tragikus pillanatban: a román sovinizmus! Hatvan év után mire lesz képes újra?" /Lászlóffy Csaba: Nem árnyékbokszolás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Csép Sándor, a MÚRE elnöke kifejtette, hogy az utóbbi másfél évben a kolozsvári stúdió sorsa rossz irányba fordult. A kisebbségi stúdióban egy ember maradt állandó munkaszerződéssel, illetve meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel. Az egyből idővel lett négy. Csép társaival azt akarta elérni, hogy a magyar-német osztály külön szerkesztőség lehessen, ehelyett az történt, hogy az osztály is megszűnt. A mostani szervezeti felépítésben nincs megnevezve, hogy létezne egy magyar-német szerkesztőség. A magyar műsoridőt többször rövidítették, majd más-más időpontra tették. Csép Sándor főszerkesztő-helyettesként vezette a magyar adást tíz éven át, ezt a funkciót megszüntették. Az RMDSZ vezetői próbáltak segíteni, de nem tudtak eredményt érni. Ez már sok volt Csép Sándornak, eljött a tévétől. Csép azt szeretné - sokadmagával -, hogy legyen egésznapos romániai magyar televíziózás. Csép hangsúlyozta: független televíziót kell létrehozni. Ehhez sok millió dollár kell. Csép Sádornak a BBC az eszményképe. Tárgyilagosság, komolyság, korrektség. Ha megszületik az egésznapos magyar nyelvű TV, akkor ennek is ezek lesznek a célkitűzései. Csép azt is felvetette, hogy egy világra szóló gyűjtést lehetne rendezni. Van már konkrét kezdeményezés: a Sándor grófi család tagjai felajánlottak ilyen célra egy tízhektáros ingatlant Kolozsvár környékén. /Csomafáy Ferenc: A BBC erdélyi ikertestvére magyarul, ha Románia magyarsága és a világ magyarsága akarja, akkor létrejön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Romániában 11 százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb - októberben éves összevetésben 43 százalékos - inflációját mérik. A kormány idei éves inflációs célkitűzése 27 százalék, jövőre 20-21 százalékos fogyasztói szintű drágulást várnak. A lakosság 44 százaléka az EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebből él. A 12 tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb - írta választási elemzésében a Reuters. Az egy főre jutó bruttó hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején jellemző 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak, a feltételek teljesítésében mutatkozó mulasztások - egyebek mellett törlesztési hátralékok - miatt. /A választások gazdasági háttere. Ahogyan azt Nyugaton látják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Huszonkilenc alapító tag írta alá az elmúlt hét végén a Temesvári Műegyetem Villanymérnöki Karán a legújabb magyar civil szervezet, a Techné Egyesület megalakításának okiratát. Az új civil szervezet élére dr. Delesega Gyula egyetemi tanárt, az egyesület szorgalmazóját állította a közakarat. Dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár, a Techné elnöke, Aradtól Vajdahunyadig, Resicától Nagyváradig minden magyarul tudó értelmiségi jelentkezését várja. - A Temesváron élő magyar értelmiségiek nem ismerik egymást eléggé, még kevésbé a több mint ezer magyar nemzetiségű főiskolai hallgatót, akik igényelnék a segítségüket. E jelentős szellemi erő. Első céljuk Temesváron tanuló nagyszámú magyar főiskolás felkarolása. Idővel magyar kultúra ismeretére építve tudományos, irodalmi, művészeti iskolák teremtődhetnének az aktív együttműködésből.- Az alakulás megtörtént, most már hivatalosan vannak jelen a város közéletében. Hol a székház, hol juthat bővebb információhoz az érdeklődő? /Sipos János: Újabb magyar civil szervezet Temesváron. Megalakult a Techné Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

A vezető magyarországi lapok mindegyike komoly teret szentel a romániai fordulatnak. A Világgazdaság szerint a románok azt az Iliescut és pártját hozták vissza a hatalomba, amelynek előző kormányzati eredményei a következők: csökkent a nemzeti össztermék, leértékelődött a lej, nyolcmilliárd dollárnyi külföldi adósság halmozódott fel. Az alternatívát az a C. V. Tudor jelenti, "aki szupernacionalista, a halálbüntetés bevezetését akarja, az úgynevezett románellenes tevékenységek külön bizottságának megteremtését szorgalmazza, és a magánosítás felülvizsgálatát sürgeti". A Népszabadság szerint rémálom, ami történik. "Egy olyan országban, ahol azokra szavaznak, mint most Romániában, óriásiak lehetnek a gondok." A Magyar Nemzet szerint kiderült, hogy a románok országuk jövőjét vagy a volt kommunista aparatcsik Iliescuban, vagy a néhai diktátor udvari költőjeként és őszinte híveként elhíresült Vadimban látják. Nemzeti szégyenként élik meg a tájékozottabb románok azt, hogy a szóban forgó két politikus több szavazatot kapott, mint a racionálisan gondolkodó, technokrata Stolojan vagy Isarescu - áll a Népszava kommentárjában. "Szegény Románia! Sejthetjük, milyen légkör uralkodik egy olyan államban, amelyben az emberek nemcsak eltávolították a hatalomból, hanem a parlamentből is kiszavazták azt a Parasztpártot, amelyet megmentőjüknek hittek" - fogalmazott a Magyar Hírlap. /Lesújtó külföldi visszhang a választásokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

"Napok óta politikai elemzők sokasága keresi a magyarázatot a romániai választási eredményekre. A szociológusok kimutatásai azonban olyan megdöbbentő képet tárnak fel: a nagyhangú néptribun választói tábora a legfiatalabb. A 18-30 év közötti, közepes és ennél magasabb iskolázottságú választók körében a legnépszerűbb. Megdőlt az az általános nézet is, hogy Tudorra csak a volt szekusok, aktivisták, valamint azok környezete szavaz. "A Vadimra szavazók többsége egyszerűen Iliescu és a köztudatban általa képviselt kommunizmus ellen voksolt, akárcsak 1996-ban." - állította egy neves szociológus. Gál Mária szerint "Corneliu Vadim Tudor szekus és volt pártaktivista idősebb támogatói mellett, fiatal szavazói elsősorban azok a legionáriusok, akik az igazságosztó, bosszúálló arkangyalt, a jó románt és igaz keresztényt vélik felfedezni a néptribünben." Az újjáéledő legionarizmusért a felelősség a román össztársadalmat terheli. A hatalmon lévők és a román vezető értelmiség nem tettek semmit az újfasizmus megfékezéséért. - Híres kolozsvári "ellenzékiek" Corneliu Zelea Codreanu- és Vasgárda-kitűzőket hordtak. A vasgárdista egyenruhák egyre megszokottabb látványt kezdtek nyújtani. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter volt az első romániai vezető politikus, aki megpróbált szembeszállni az egyre terjedő újfasizmussal. Senki nem tiltakozott Antonescu tisztára mosása ellen. Nov. 29-én Kolozsváron a legionárius ifjúság szimpóziumot szervezett a "Holokauszt - román szemszögből" címmel és bemutatta "Az Új Jobboldal" című folyóiratot. Senki sem tiltakozott ellene. A Vasgárda 1937-es győzelmekor már hatalmon volt Hitler, Mussolini, Európa-szerte hódított a fasizmus és nemzeti szocializmus. Az ezredfordulón azonban nincs nemzetközi támasza Vadimnak, ezért nem is tud majd hosszú ideig választói tömegeket felsorakoztatni maga mögé. /Gál Mária: Nem tudták szegények, mit cselekednek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"Nem estek pánikba a Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor látványos választási sikere nyomán a romániai zsidó közösség tagjai, írta az Izraelben megjelenő Jerusalem Post angol nyelvű napilap. A napilap Nicolae Cajalnak, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének kijelentésére hivatkozott, miszerint "az antiszemitizmus nem jelent problémát Romániában", Vadim támadásai pedig "többnyire a magyarok és a cigányok ellen irányulnak". Cajal "stupidnak, de ártalmatlannak" nevezte Corneliu Vadim Tudort. /Ártalmatlannak tartja Nicolae Cajal Vadim Tudort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt feltétel nélkül támogatja Ion Iliescut, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnökjelöltjét a második fordulóban - ez áll Traian Basescu és Valeriu Stoica alelnökök nov. 29-i nyilatkozatában. A két politikus az RTDP-ajánlatáról tárgyalt. Stoica szerint nincs is szükség arra, hogy Iliescu támogatására vonatkozóan írásos egyezményt kössenek. A leendő RTDP-kabinet támogatásáért cserébe a DP és az NLP a következő gazdasági és politikai prioritásokat akarja a kormányprogramban látni: a tárgyalások folytatása a Világbankkal és a FMI-vel, az alkotmány módosítása, az igazságügy reformjának folytatása. Basescu szerint az RTDP ajánlatának a hitele eléggé megkérdőjelezhető. Emlékeztetett: Iliescu és C. V. Tudor párja a múltban már volt szövetséges. Amikor annak idején C. V. Tudor a gépfegyverrel való kormányzás "technikáját" magyarázta a szenátusban, Iliescuék pedig tombolva megtapsolták. Stoica hozzátette: egyelőre nincs döntés arról, hogy aláírják a "paktumot" az RTDP-vel vagy nem. Adrian Nastase leendő kormányfő határozottan elzárkózott attól, hogy további pontokat vegyenek be a megállapodás-tervezetbe. /Iliescura szavaznak a demokraták és a liberálisok. A paktumot azonban még megfontolják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

Nov. 30-án találkozóra találkoztak az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt vezetői. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, valamint Kelemen Hunor SZET-elnök. Az NLP-t Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, illetve Paul Pacurariu alelnök képviselte. A megbeszélésen a résztvevők elemezték a Társadalmi Demokrácia Pártjának memorandumát. A PDSR kisebbségi kormány-alakításának támogatását illetően, a NLP vezetői tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét pártjuk prioritásairól. A következő napokban az RMDSZ is elkészíti a Szövetség prioritásait, amelyeknek elfogadásától teszi függővé a megalakítandó kisebbségi kormány támogatását. A találkozón mind a két politikai alakulat vezetői egyetértettek abban, hogy a demokratikus ellenzéknek szolidárisan kell fellépnie annak érdekében, hogy visszaszorítsa a szélsőséges nacionalizmust. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. - 1862. sz./

"Gheoghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára nov. 29-i sajtóértekezletén elmondta: számít arra, hogy pártja felkéri a miniszterelnöki szék betöltésére. Funar elmondta: közel az a pillanat, amikor "jön a hullám, amely elsöpri a szemetet". A főtitkár reméli, hogy a lehető legrövidebb időn belül miniszterelnök lesz, és "tisztázódik néhány fontos dolog ebben az országban". /Funar miniszterelnök szeretne lenni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"A média megfigyelésével foglalkozó ügynökség felhívást intézett a sajtó képviselőihez, hogy indítsanak kampányt a szélsőséges erők ellen. Eddig már három központi tévéadó jelezte támogatását. - Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő, a tanügyi bizottság elnöke nov. 29-i sajtótájékoztatóján kijelentette: nem idegen tőle az a gondolat, hogy az újságírók számára - akik szerinte "eladták magukat a Nyugatnak" - kényszermunkatáborokat létesítsenek. - Egy szép napon amúgy is véget kell hogy érjen a Duna-csatorna építése, az 1989 előtt megnyitott építőtelepek is egyszer meg kell hogy szűnjenek. A Nagy-Románia Párt gondoskodik majd arról, hogy az újságíróknak legyen munkahelye - fogalmazott Stanciu. /Stanciu: Kényszermunkatáborok az újságíróknak. Összefog a szélsőségesek ellen a média. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: semmi esetben sem lép vissza a parlamentből a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság döntése nyomán. A Nemzeti Liberális Párt elnökét is az átvilágító bizottság elé idézték meghallgatásra. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a liberális pártvezér együttműködött a Szekuritátéval, és a kollaboráns kategóriába sorolta. /Quintus nem lép vissza a parlamentből. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

"Az Országgyűlés nov. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejezte reményét, hogy a romániai választások után a jószomszédi viszony, a jogállamiság alapelvei és az euroatlanti integráció tekintetében nem következnek be alapvető változások. "Valóban nagy mértékben megerősödött egy szélsőséges, antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában "- értékelte. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus erők "földcsuszamlásszerű" vereséget szenvedtek. Az RMDSZ és a magyar kormány ugyanakkor továbbra is Erdélyben szeretne a romániai magyarságnak jövőt látni - szögezte le Németh Zsolt. - Csurka István, a MIÉP elnöke úgy vélte, Romániában az történt, mint 1994-ben Magyarországon, csak eredeti román változatban. 1994-ben Magyarországon az MSZP főlényes győzelmet aratott, és az SZDSZ-szel koalícióra lépett. Csurka István nov. 29-én különben sajtótájékoztatón részletezte pártja állásfoglalását. Eszerint Magyarországnak véget kell vetnie annak az állandó visszavonuló politikának, amit a kisebbségi magyarsággal kapcsolatban folytat. Románia hátat fordított minden európai csatlakozásnak, a magyar kormánynak nincs miről tárgyalnia a lehetséges romániai elnökök közül sem Ion Iliescuval, se Vadim Tudorral. "Ha európai segítséggel nem vívja ki a magyarság az autonómiáját, vagy azt, hogy bizonyos határkiigazítások történjenek, akkor nagyon nehéz lesz" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte: a határkiigazítás ügyét csak lehetőségként vetette fel, jelezve, hogy "ide is el lehet jutni", bár - mint hozzátette - jelenleg nincs olyan helyzet, amelyben érvényesen lehetne foglalkozni ezzel a problémával. Véleménye szerint Románia a Kelethez - Ukrajnához, Oroszországhoz, a FÁK keleti tagállamaihoz - csatlakozott, azokhoz az országokhoz, amelyek annak a szovjet uralkodórétegnek a birtokában vannak, ami állítólag már nincs. Nov. 29-i, szerda reggeli, szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: nem kívánja a magyar-román viszonyt elkapkodott előzetes nyilatkozatokkal rontani és a kormány a romániai magyarság pártja értékelésének ismerete nélkül sem kíván véleményt alkotni. Szerinte a most megbukott koalíció európai kormány volt, amelyikkel meg tudták találni a hangot, annak ellenére, hogy a magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a kisebbségi kérdés kezelését. /További magyar visszhangok a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Politikai, gazdasági és történelmi okok együttes hatásával magyarázható, hogy a romániai szavazópolgárok a neokommunista Ion Iliescu és az idegengyűlölő nacionalista Corneliu Vadim Tudor pártját segítették győzelemre a vasárnapi választásokon - írta a La Libre Belgique. A romániai politikai színteret nyugtalanítónak tartja a lap, elsősorban történelmi okok, a mély gyökereket eresztett nacionalizmus továbbélése miatt. A liberális Le Soir azt ajánlotta az Európai Uniónak és általában a nyugatnak, hogy ebben a helyzetben ne hagyják magára Romániát, hanem "inkább jó szóval, ráhatással, mint büntető intézkedésekkel próbálják megbékíteni önmagával a teljesen irányt vesztett társadalmat". Pestis és kolera között című kommentárjában a baloldali Frankfurter Rundschau német lap rámutatott: a Nagy-Románia Párt vezére meggyőződéses és cselekvő rasszista, aki veszélyt jelent Románia demokratikus alkotmányára és - Magyarország bevallott ellenségeként - Délkelet-Európa békéjére. /Romániai választások. A belga és német sajtó véleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

Nov. 27-én a státustörvényről és a magyar egyetem kérdéséről tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői Budapesten. A tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), a magyar kormány és a magyar egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány képviselői kölcsönös tájékoztatást nyújtottak. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a státustörvény-tervezet jelenlegi helyzetéről tartott ismertetőt. Az egyházak képviselői egyetértettek azzal, hogy a tervezetben a szülőföld központú stratégiát érvényesítsék. Németh Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a külhoni állampolgárságra vonatkozó kéréseket most teljesítse. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy az euroatlanti integrációs folyamatok előrehaladásával ez megvalósuljon. - Az elképzelés szerint a határon túli magyarok bizonyítványt kapnának. A megfelelő legitim szervezetek és a határon túli magyar egyházak közös minősítése alapján határoznák meg, hogy ki tekinthető a magyar nemzet tagjának. A státustörvény kapcsán szóba került még az egészségügyi ellátás kérdése is. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az egészségügyi ellátás támogatása nem a magyarországi egészségbiztosítási rendszeren, hanem közalapítványon keresztül történne. A találkozón jelen voltak a kárpátaljai, a délvidéki és felvidéki egyházak képviselői is. Valamennyi régió egyháza csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak augusztus 31-én elfogadott közleményéhez. A megbeszélésen az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről részt vett Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Potyó Ferenc általános érseki helynök, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Határon túli magyar egyházfők Budapesten. Szülőföld központú stratégiát támogatnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A romániai egyházi vezetők délelőtt külön munkamegbeszélést tartottak a magyar kormány képviselőivel, elsősorban tanügyi kérdésekről. Elhangzott, hogy az egyházi alapítványi magánegyetem támogatására szánt összeg szerepel a magyarországi költségvetési törvénytervezetben, amit éppen a napokban vitat az Országgyűlés. Meghallgatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar részlegének bővítéséről szóló tájékoztatást is. A délutáni megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar egyházi képviselők napirendre tűzték és apró módosítással elfogadták az erdélyi egyházfőknek a státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. /Az augusztus 31-én Kolozsváron kelt dokumentumról van szó./ A jelenlévők egyetértettek Tőkés László királyhágómelléki református püspök azon javaslatával, hogy az úgynevezett státustörvény majdani kedvezményezettjeinek meghatározásában az egyik kritérium legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyházi tagság. A határon túli magyaroknak adandó egészségügyi támogatást illetően az egyházi vezetők szorgalmazták, hogy az ne csak a betegek magyarországi gyógykezelésére adjon lehetőséget, hanem segítse egészségügyi központok létrehozását, fenntartását is a határokon túli magyarlakta vidékeken. /Máté Zsófia: Napirenden a státustörvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./

Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./