Több mint két milliárdos kár keletkezett Szentegyházán a július 3-i vihar után. A nagy esőzés következtében kilépett medréből a Vargyas és a Homoród patak. Rövid idő alatt 200 lakóházban és ugyanennyi háztáji gazdaságban keletkezett kár. /Vihar okozta károk Szentegyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Demény Péter, a Kriterion szerkesztője beszámolt a kiadó 1999. évi tevékenységéről, a megjelent kötetekről és könyvtervekről. Az első félév sikeres volt. Kiemelkedő Hervay Gizella: Az idő körei című, a Romániai Magyar Írók sorozatban megjelent kötete, mely a költőnő összegyűjtött verseit tartalmazza, valamint Benkő József Transsylvania specialis című műve. Ez a Fehér Könyvek sorozatban megjelent könyv aprólékosságig menő leírása a tizennyolcadik századi Erdélynek, Orbán Balázs A Székelyföld leírása elődjének is tekinthető. A Romániai Magyar Írók sorozatban - mely olyan írók műveit közli, ahol az életmű már lezárult -, megemlíthető Székely János Semmi - soha, valamint Páskándi Géza: Erdélyi triptichon című kötete. A Téka sorozatban Kis András levéltáros összeállításában a Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák című kötet jelent meg, mely a XVI-XIX. század boszorkánypereivel foglalkozik. A középiskolásoknak és egyetemistáknak szánt Kincses Könyvtár sorozatban látott napvilágot Dienes István: A honfoglaló magyarok. Megjelent még Murvai László: Bárd Oszkár monográfia, Fodor Sándor: Bimbi tábornok, Pusztai János: Csapdában, Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán, Benkő József: Ószékely népballadák. A közeljövőben a Történelmi Regények sorozatban hozzák ki Makkai Sándor: Sárga vihar című kötetét, a másik a Gordiusz sorozat, melyben V. András János fordításában Lucian Boia román történész egy művét jelentetik meg. - Az anyagi fedezetet többnyire pályázatok útján sikerül előteremteniük, elsősorban a román, illetve a magyar művelődési minisztériumtól, valamint a Soros Alapítványtól (bár ez utóbbi kezdi felfüggeszteni könyvprogramját, egyre szűkebb keretek között támogatja a könyvkiadást). Olykor önköltségen is adunk ki köteteket (pl. Egyed Emese: Mesék, Lászlóffy Csaba: Hosszú galopp Liliputban). A budapesti Magyar Könyvklubbal közösen jelentették meg Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról című kötetét. /Kriterion 1999 - első félév. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága legutóbbi hírlevele arról tudósított, hogy ez év tavaszán Párizsban, a Luxemburg-palotában, fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte az ALCYON Klub, amely a franciaországi magyarok jelentős részét tömöríti. Patrubány Miklós, az MVSZ Erdélyi Társasága elnöke beszédében a magyar nyelvet mutatta be, idézve a két évszázaddal ezelőtt élő Sir John Bowring angol nyelvész sorait: "A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött, és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem létezett. Ez egy olyan nyelv, amelynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, mely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok alapjai, amik egyetlen kőből készültek, nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték a helyére, a templomokba. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, az isteni titkot fogja kifejteni: Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az ige." /Párizsi magyarok és az ALCYON Klub. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./"

A Szent László Akadémia /Budapest/ a Magyarok Világszövetségén belül működő alapítvány, célja az egyetemes magyarság számára olyan kulturális és képzési műhelyek létrehozása, amelyekben a Kárpát-medence és a világ magyarsága ismerkedhet a nemzet közös dolgaival, érdekeivel, törekvéseivel. Ennek szellemében a Szent László Akadémia idén immár másodszor szervezett nyári egyetemet a határokon túl élő magyar nyelvű újságok, pártok, magyar szervezetek sajtós munkatársai, illetve a média iránt érdeklődő értelmiségiek számára. Az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából, Szlovákiából érkezett közel 40 hallgató a tanfolyam elvégzése után oklevelet kap - tájékoztatott Görgényi Erzsébet, a Szent László Akadémia határon túli újságíró egyetemének koordinátora. Franka Tibor újságíró kezdeményezte ezt a képzést. A tavalyi három hét helyett idén csupán 10 napos volt a képzés, anyagi gondok miatt. Az előadók között volt Franka Tibor, Chrudinák Alajos, Lakatos Pál, Beke György, Kovalik Márta, Haeffler András. - A Szent László Akadémia tervezi nappali tagozatos rendszerben 3 éves főiskolai képzés beindítását. /Szőcs Andrea Enikő: Szent László Nyári Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Súlyos incidens történt júl. 8-án Székelyudvarhelyen, ahol a helyi tanács szervezésében zajló Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatának meghívottjaként részt vevő Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét figyelte a titkosszolgálat. A rendezvény végén, a helyi tanács épületéből kilépve lettek figyelmesek egy Dacia furgonra, mely közvetlenül az épület előtt parkolt. Úgy látták, hogy a furgon rakteréből valaki videokamerával felvette az épületből kilépőket. Ekkor mintegy 30-50 ember vette körül a furgont és megakadályozta, hogy elhajtson. A kocsi vezetőjétől azt követelték, nyissa ki a furgon zárt részét. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azonnal írásban értesítette az ügyészséget, s kérte, vizsgálják át a tiltott helyen parkoló, gyanús gépkocsit. Időközben a Román Hírszerző Szolgálat helyi vezetője is a helyszínre érkezett. Elismerte, hogy a titkosszolgálat gépkocsijáról van szó, de katonai titokra hivatkozva elutasította a zárt raktér kinyitását. Egyben arra figyelmeztette az ottlévőket, hogy a titkosszolgálati akció akadályozása törvénybe ütköző cselekedet. - A Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatnak korábban vendége volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen Titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSZ-elnököt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot folytat a székelyudvarhelyi incidens ügyében - közölte Ovidiu Iordache, a SRI szóvivője. /Kivizsgálják az incidenst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Júl. 8-án a rendezvényről távozó résztvevők gyanús fényjeleket észleltek a közelben parkoló gépkocsi zárt rakteréből. Valaki videofelvételeket készített a kocsiból, ezért néhány személy a jármű elé ülve megakadályozta, hogy azzal a gépkocsivezető eltávozzon. Szász Jenő polgármester értesítette a rendőrséget a tilosban parkoló gépkocsiról, majd kérte a főügyészt, hogy vizsgálják át a gyanús gépjárművet. Az ügyészség átkutatási parancsot bocsátott ki, amely viszont a vonatkozó törvények szerint csupán másnap (júl. 9-én) alkalmazható. A helyszínre kiszállt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetője. Szőke László újságíró szerint Orbán Árpád, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, SRI-vezetőkkel folytatott tárgyalásaira hivatkozva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy titkosszolgálati akcióról van szó, amelynek akadályozása törvénybe ütköző. Ezt követően - július 9-én reggel 5 órakor - a jelenlévők szétoszlottak, feloldva a polgári engedetlenség spontán megnyilatkozása nyomán létrejött blokádot. A gyanús gépkocsi távozását megakadályozó személyek ellen - újságírók szerint - bűnvádi feljelentés készül a hatóság munkájának akadályozása címén. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagja az eset kapcsán kihallgatást kért a SRI igazgatójától. /A VET Sajtószolgálatának tájékoztatása a július 8-9-i székelyudvarhelyi incidensről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

"Andrei Marga tanügyminiszter tervei szerint júl. 15-én megkezdi működését az Országos Tanügyi Menedzserközpont, amelynek keretében olyan programok fognak működni, amelyek az igazgatókat, aligazgatókat, tanintézmények vezetőit, tanfelügyelőket stb. fogják bevezetni a munkaközösség vezetése és a gazdasági menedzselés titkaiba. Közismert: a tanügyi reform bevezetésével párhuzamosan Marga olyan versenyvizsgát írt ki minden vezető funkciót betöltő pedagógus számára, amely során az iskolamenedzselés alapjainak ismeretéből is vizsgáznia kellett a jelentkezőknek. A tanügyminiszter elképzelései szerint ebben a központban különböző időtartamú menedzselési tanfolyamokat fog majd rendezni az igazgatók és vezető beosztásban levő tanfelügyelők számára a minisztérium; a tanfolyamot végzett pedagógusok bizonylatot kapnak. A jövőben csak ilyen bizonylatok birtokában levő pedagógusok maradhatnak meg vezető beosztású állásukban. /Beindul a tanügyi menedzserközpont. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

Az Unitárius Kollégium 1993-ban történő újraindítása Kolozsvár egyház- és iskolatörténete számára egyaránt nagy jelentőségű volt. A felekezeti oktatási formát még nem sikerült újrahonosítani az országban, ezért az Unitárius Kollégium az állami oktatás keretében kezdte újra életét, de a fenntartás költségeinek jó részét az unitárius egyház vállalta fel. Popa Márta, a kollégium igazgatója elmondta, hogy a felekezeti iskolákat a lelki nevelés különbözteti meg leginkább az állami líceumoktól. A tanügyi reform egyik legfontosabb eleme éppen az egyéni és helyi kezdeményezések érvényesítésének lehetősége. Az eddigi központi tantervi szabályozással ellentétben az új kerettanterv lehetőséget kínál arra, hogy az iskolák a kötelező törzsanyag mellett olyan tantervet alakítsanak ki, amelyben 20-25 százalékban saját elképzeléseiket is érvényesíthetik. Szociális téren igyekeznek segíteni a diákoknak: megpróbálnak otthont biztosítani a vidéki tanulók egy részének, és ösztöndíjakat is kitűznek. - Az idei beiratkozáson túljelentkezés volt az Unitárius Kollégiumban. /Az Unitárius Kollégium és az ezredforduló kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

"Egyed Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára tíz év távlatából visszatekintett a magyar sajtó megtett útjára. Szerinte a helyi lapok "bizonyos vonatkozásban még mindig képtelenek elszakadni a korábbi beidegződésektől." Ezek a "sajtótermékek többnyire megrekednek a helyi intrikák szövevényében, hasábjaikon nem kapnak teret azok az általános problémák, amelyek a romániai magyarságot, illetve a román társadalom egészét foglalkoztatják." Egyed Péter hiányolta a szerkesztőség higgadt, objektív álláspontját. A napilapok megőrizték függetlenségüket, az RMDSZ politikájával szemben is. Kolozsvár sajátos helyzetben van: tekintettel a jelenlegi városvezetés által gyakorolt állandó hecckampányra, nem csoda, hogy a Szabadság hangvételére szüntelenül egyfajta sértettség, bántottság jellemző. Egyed szerint ez kép "nem fedi a román-magyar együttélés valóságát." /Szabadság - sajtószabadság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

Gheorghe Miclaus Szatmár megye tanácselnöke bemutatta a megye 1998-as évi gazdasági és szociális helyzetét, részletesen kitért a népességi adatokra is. A megye lakossága 392 ezer volt 1998. júl. 1-jén. A lakosság 46,4 százaléka városokban él, ugyanakkor tovább tart a lakosság lassú elöregedése. A 0-17 év közöttiek aránya 25,9 százalék, a 18-39 év közöttieké 34,5 százalék, a 40-64 év közöttieké 28,9 százalék, a 65 éven felüliek 10,7 százalékot képviselnek a lakosság egészében. A nemzetiségek megoszlása: a lakosság 58,5 százaléka román, 35 százaléka magyar, 3,6 százaléka német, 2,5 százaléka roma, ezeken az etnikumokon kívül 0,4 százalékban még ukránok, szlovákok, zsidók stb. élnek Szatmár megyében. A munkaképes lakosság 65,4 százaléka rendelkezik fizetett munkahellyel, s ez az arány tovább csökken. Szatmár megye lakosságának 26,3 százaléka nyugdíjas. Igen sok a rokkant nyugdíjas: 19 578 fő - vagyis az öregségi nyugdíjkategóriába tartozóknak több mint a fele! /Szatmár megye népességi statisztikája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

"Muhi Miklós, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola Szatmárnémetiben levő kihelyezett tagozatának vezetője adott tájékoztatást. A Főiskolát a Gábor Dénes Alapítvány működteti, ez egy magánkézben lévő tanintézet, melynek központja Budapesten van, konzultációs központjai működnek Magyarország minden nagyobb városában, ezen kívül Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában. Az erdélyi központ Kolozsváron van, ott idén már a második generáció végzett; oktatás folyik még Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. Pillanatnyilag körülbelül ötszáz diák van. Informatikai üzemmérnököket képeznek, az oktatás a nyolc félév alatt magában foglal egy informatikai alapképzést - felhasználói szinten -, valamint általános műveltségi tantárgyakat, mint a matematika, fizika, közgazdaságtan, jog, tudománytörténet. A tanév október elsejétől július közepéig tart. Az oktatás pénteken délután és szombaton délelőtt folyik Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium termeiben. Az előadások magyarul folynak, de vannak román, illetve német tagozaton végzett hallgatók is. Távoktatási rendszerben dolgoznak. A tanárok helybeliek, nagyrészt fiatalok. Szatmárnémetiben 1998 őszén 27-en iratkoztak be, lemorzsolódás egyelőre nincs. A félévi tandíj 300 dollárnak megfelelő lej, napi árfolyamon, ezt félév elején kell kifizetni. Az összegnek körülbelül fele az írott anyagot fedezi, amit a diák kézhez kap minden tantárgyból, valamint benne van a zárthelyi dolgozatok és egy vizsga ára. Minden további vizsga öt dollárba kerül. A 4,5 fölötti átlagot elért hallgatók, ha minden vizsgán átmentek, kérhetik a következő félévi tandíj felének elengedését. A végzettek magyarországi főiskolai diplomát kapnak, az ott akkreditált Gábor Dénes Főiskolától. A diploma Romániában honosítható. A főiskolán keresztüli honosítást is megindították, az ügyet a román tanügyminisztérium intézi. - A következő tanévre is 25-30 jelentkezőre számítanak, de ennek a dupláját is fogadni tudják. Szeretnének közgazdasági vagy vállalkozói jellegű képzést is beindítani. /"Aki nem ért a számítógéphez, az a jövő század analfabétája". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

A hagyományápoló rendezvények színhelye Szentegyháza. Júl. 10-én kezdődött a IV. Honismereti Népfőiskola, és a héten fejeződik be a festőtábor, a 35 résztvevő fele Magyarországról jött. A táborban a népi bútorfestést elevenítették fel, a Székelyföld különböző vidékeiről hozott mintakincsek alapján. Júl. 10-én szentegyházi vonatkozású könyveket mutattak be. Szabó Erzsébet mutatta be Lövétei szedettesek című kötetét A második könyvet id. Haáz Sándor társszerző méltatta, aki elmondta, hogy a könyv tartalmának jelentős része édesapjától, Haáz Rezsőtől származik. A Székelyek ünneplőben című kötet részletes tára a különböző vidékekről származó székely népviseleteknek. A II. Törpe Daloskönyv /Gyermekfilharmónia Alapítvány, Szentegyháza/ Haáz Sándor zenetanár szerkesztésében jelent meg. /Hagyományápoló rendezvények Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Rétyen az Antos János Általános Iskolában július 18-ig 120 diák fejleszti tudását fúvós- és ütőhangszereken. A hetedik rétyi zenei tábor résztvevői, néhány kezdő kivételével, többnyire gyermekzenekarok tagjai. Hagyománnyá vált, hogy olyan ismert diákzenekarok, mint a szentegyházi gyermekfilharmónia, a korondi, gyergyócsomafalvi zenekar évről évre Rétyre jön nyári képzésre. Idén a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zeneiskola, a küküllődombói, uzoni, csíkmadarasi, szecselevárosi, oneoti-i zenei műhelyek is elküldték tanítványaikat a Pro Musica Alapítvány által szervezett táborba, melynek legfőbb támogatói a rétyi szülők. /Gyermekzenészek Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

"A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

Õsztől kötelező lesz a kilencedik osztály is, így az általános oktatás időszaka nyolcról kilencre nő, a líceumié pedig négyről háromra csökken. A tervek szerint az első diákok, akikre már érvényes az új oktatási rendszer, az ősszel ötödik osztályba iratkozók lesznek. /Szabó Csaba: Kötelező a kilencedik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Júl. 9-e óta Erdély különböző részein hatalmas esőzések, viharok voltak. Temes, Bihar, Fehér megyében, de még a moldvai Suceava megyében is komoly károkat okozott az ítéletidő. A júl. 9-i esőzés következtében a Fehér megyei Kudzsirban több mint 1500 gazdaság elázott, tíznél több ház összeomlott. - A Sebes Körös oly mértékben öntött ki Barátkánál (Bratca), hogy leállt a vonatközlekedés Nagyvárad és Kolozsvár között. - A Hunyad megyei Malomvíz településen júl. 12-én az esőzések következtében földcsuszamlás történt: a retyezáti vízműépítő vállalat munkásszállásán az első becslések szerint kilenc halott és sok sebesült van. - Kolozs megyében Aranykúton 1300 hektár termőföldet öntött el az árvíz. A Magyarnagykapushoz tartozó falvak mindegyikét - Kiskapus, Gyerővásárhely, Pányik, Gesztrágy, Egerbegy, Bánffydongó, Gyerőfidongó, Bölcsest - kisebb-nagyobb mértékben érintette az ítéletidő. Egész folyamszakaszán kiöntött a Nádas. Kolozsváron, a Kerekdombon súlyos károkat okozott a Nádas patak szintjének nagy mértékű megnövekedése. Több mint 38 házat árasztott el a víz, pincéket, kerteket. - A filmraktárba is rengeteg víz került, milliókat érő filmek áztak el. /Viharkárok Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ vezetőtanácsa júl. 7-én tartotta szokásos félév végi ülését. Dr. Kovács Béla rektor leszögezte, hogy a hallgatók jól szerepeltek: a szociális munkás-vallástanár és a némettanár-vallástanár szakon (amelyek már négy, illetve három éve előzetes akkreditációval rendelkeznek) végzettek 87-88 százaléka idén sikeresen államvizsgázott Kolozsváron. Ezen szakok számára végleges működési engedélyt kérnek szeptembertől. E két elismert szak jelentené a jövendőbeli Partiumi Egyetem magját. A jogi hátteret a bejegyzendő Pro Universitate Partium Alapítvány jelenti. A rektor hangsúlyozta, hogy nem a Bolyai Egyetem vetélytársát akarják létrehozni. Szerinte a 2000-2001-es tanévtől mindenképpen működni fog a Partiumi Egyetem. - A Sulyok István Református Főiskola túlnőtte magát, most 500-nál több hallgatójuk van. Az egyházkerület nem bírja anyagiakkal a felduzzasztott szakokat. Múlt év decemberéig elfogyott az egész tanévre szánt alap. Jövőre viszont az alapítványi támogatás eredményeképpen ilyen gondok nem lesznek. Az iskola tanárai megkapják elmaradt béreiket. /Felsőoktatás magyarul. Születőben a Partiumi Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

Egy lelkes sepsiszentgyörgyi történész, Kádár Gyula, néhány évvel ezelőtt létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó Kft.-t. Ez a kis műhely egymás után adja ki az évtizedekig tiltott, hiányolt, a múltat ismertető köteteket. Mind a saját - például Erdély és Háromszék népének szabadságharca - 1848-1849, Történelmi fogalomtár (négy kötet), A fekete sereg, A magyarok története a kezdetektől 1541-ig, Mátyás, a győzhetetlen hadvezér -, mind más szerzők tollából - André Du Nay: A román nyelv és nép kialakulása stb. Ezzel egyidejűleg három évvel ezelőtt Kádár Gyula kiadta a Történelmünk című havi folyóiratot, amelyben a múlt eseményei mellett napjaink időszerű kérdései is helyet kaptak. Ennek utóda, bővített terjedelemben - az eddigi 12 helyett 20 oldalon -, a Történelmi Magazin. Júniusi első számának főbb rovataiban - Magyar középkor, Erdély középkora, Szemlélet, Aktualitás, Önrendelkezés, Évforduló, Múlt és jelen, Vélemény, Vörös múlt, Hagyománytisztelet, Helytörténet - többek között a Beatrix, Mátyás felesége, Az erdélyi fejedelemség hanyatlása, Nagy-Európa utópiája, Koszovó, Tienanmen tér 89 - tíz éve történt, A magyarság helyzete 1945. március 13-a után című írások láttak napvilágot. /Asztalos Lajos: Történelmi magazin. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Júl. 17-én emlékművet avatnak Földváron, a haláltáborban rabságot szenvedettek és elhunytak emlékére. Egyedül a hídvégi református egyházközség halotti anyakönyvének adatai 184 fogolyról tanúskodnak, becslések szerint azonban több mint 1000 magyar, sváb, illetve más nemzetiségű ember lelte halálát 1945-ben az Olt-parti haláltáborban. Az ő emlékükre készül el a felavatandó emlékmű s az egykori fogva tartottak feljegyzéseiből, fényképeiből, különféle tárgyaiból összeállított kiállítás. /Megemlékezés Földváron. Felhívás közös emlékezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Júl. 11-én tartották Barátoson a fúvószenekarok hagyományos találkozóját. A rendezvény idén is a zenekarok felvonulásával kezdődött, majd a szabadtéri színpadon elkezdődött a műsor. Felléptek a barátosi, székelykereszúri, kápolnásfalui, kovászna-kézdivásárhelyi és uzoni fúvószenekarok, valamint az Antos János Általános Iskola és a Kovács András Fúvósegyesület zenekarai Rétyről. /Fúvószenekarok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

"Hajdu Győző, az Együtt - Impreuna főszerkesztője Petőfivel igyekszik nemzetáruló törekvéseit igazolni. Porzsolt Borbála megkérdezése, jóváhagyása nélkül jelent meg Petőfi-portréja az Együtt - Impreuna idei júliusi számában, a művésznő tiltakozott az eljárás miatt. /Porzsolt Borbála: A legszebb üggyel is visszaélnek! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./ Megjegyzés: Hajdu Győző, Ceausescu kiszolgálója adja ki az Együtt-Impreuna folyóiratot, melynek vezetőtanácsában foglal helyet Adrian Paunescu, Ceausescu másik hírhedt propagandistája, udvari költője. Amíg Iliescu államelnök volt, támogatta az Együtt című lapot. Várható volt, hogy az 1996-os választás után megszűnik a folyóirat. Nem így történt, az Együtt változatlanul megjelenik. A júliusi számban közlik Emil Constantinescu elnök meleg hangú gratulációját. Constantinescu üzenete szerint "az Együtt-Impreuna Társaság ragyogóan megtestesíti a magas szintű kulturális szolidaritás modelljét..." "Az identitás és a másság közötti kapcsolat harmonikus felfogásának modellje ez..." Constantinescu gratulált rendezvényükhöz, amely a következő szép címet kapta: Bukaresti és budapesti költők kézfogása - a népeink közötti megértés és az európai béke érdekében. A rendezvényen a román költők között volt Adrian Paunescu és Ion Brad, Budapestet Hajdu Győző lapjának két régi barátja, Baranyi Ferenc és Simor András költők képviselték, a lap szerint "a magyarországi költészet két kiemelkedő személyisége". A Hajdu Győző örömmel számol be arról, hogy kiadványát bukaresti vállalatvezetők és a Kereskedelmi Bank támogatja, két utóbbi számukat pedig a kormány Tájékoztatási Főigazgatósága. /Együtt (Bukarest), júl. - IX. évf. 7. sz. - a lap egyik fele magyar nyelvű, a másik fele Impreuna címen tükörfordításban románul közli a magyar nyelvű anyagot."

Második alkalommal szervezett keresztyén gyermektábort július első felében a Nagybánya-újvárosi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) Szamosardón. A hagyományossá vált nyári tábort kezdetben szegény gyermekek számára rendezték: az elsőt 1995-ben Sujoron, a következő hármat pedig Magyarláposon. A tábor sikerén felbuzdulva a vakáció hátralevő részében minden héten nyári vakációs klubbot működtetnek az IKÉ-sek a hittanórás gyermekek számára. Nagybánya körüli kirándulásokra viszik a gyermekeket. Pap Anikó népdalok tanítását is szeretné bevezetni. /Szamosardói táborozás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 13-29./

"A határon túli magyar katolikus közösségek negyvenkét leendő papja számára szervezett négynapos találkozót Pannonhalmán a Rákóczi Szövetség. A Pannonhalmára /a bencés kolostorba/ érkezett kispapokat Várszegi Asztrik püspök, főapát köszöntötte. A kispapok találkozóján a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről tart előadást Ladocsy Gáspár tábori püspök. Az egyház felvidéki működési feltételeiről Gábor Bertalan szlovákiai pap beszél. A teológus-hallgatók a program során az egyház-szociológia különböző kérdéseivel ismerkednek, áttekintik a civil szervezetek és az egyház együttműködésének lehetőségeit. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a papság a határon túli magyarság életében fontos szerepet tölt be; a hagyományok, a nyelv ápolása révén segít életben tartani az anyaországtól távoli közösségek azonosságtudatát. /Népszava, jún. 13., Határon túli magyar kispapok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe utazott és júl. 12-én hivatalos megbeszéléseket tartott Valeriu Stoica igazságügyminiszterrel. A román és a magyar igazságügyi minisztérium 1997 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást. Ennek alapján szakértői konferenciát rendeztek a gazdaságjogról 1998 januárjában Békéscsabán, a közép- és kelet-európai igazságszolgáltatás korszerűsítésének feladatairól 1998 áprilisában Budapesten, majd szemináriumot tartottak tavaly októberben Aradon az emberi jogok európai konvenciójának, illetve az Európa Tanács emberi jogi dokumentumainak büntetőjogi alkalmazásáról. A két miniszter megállapodott a további együttműködésben. Ezek közé tartoznak a román és a magyar bírók kölcsönös látogatásai és tapasztalatcseréi, a két minisztérium szakértőinek találkozói annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyítsék az Európai Unió normáinak megfelelő jogharmonizációt. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 13-án a bukaresti Elnöki Hivatalban találkozott Dávid Ibolya igazságügyi miniszterrel. A szövetségi elnök ismertette az RMDSZ helyzetértékelését, kormánykoalíciós tevékenységét és teendőit. /Román-magyar igazságügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést júl. 13-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Radu Vasile miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848-as magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Kölcsönös a remény, hogy az aradi emlékpark létrehozásáról a két kormány egyezmény formájában meg tud állapodni, s az alapkövet idén október 6-án a két miniszterelnök helyezheti el - mondta a találkozó után Dávid Ibolya. /Magyar-román megbékélési emlékpark terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

"Adrian Nastase, a legnagyobb román ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) első alelnöke júl. 13-án, Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. A volt külügyminiszter közölte: információi vannak "a magyar revizionisták" lehetséges stratégiájáról, amelyet akkor alkalmaznának, ha romlana a helyzet Romániában. Azt állította, hogy "a maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők" kezdeményezik. Nastase szerint a múlt heti székelyudvarhelyi incidens - amikor is több helyi lakos akció közben tetten érte a Román Hírszerző Szolgálat embereit - egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. /Szélsőséges szólamokkal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./"

A tanárok, a szülők és a diákok felháborodtak amiatt, hogy az érettségi tételeket csak román nyelven továbbították. Nagykárolyban megtörtént az is, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak két órát, azaz 9-től 11-ig kellett várniuk arra, míg megkapták a tételeket és elkezdhették ezek kidolgozását. Szabó Károly szenátor Kötő Józsefnél, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkáránál járt, hogy magyarázatot kérjen. A román tannyelvű osztályok diákjai sem kezdhettek neki addig a vizsgának, míg a magyar nemzetiségű tanulók nem kapták meg a tételeket, ennek az lett az eredménye, hogy a román maturandusokat a magyar érettségizők ellen hangolták. A szenátor elutasította a minisztériumnak azt az indoklását, hogy kiszivároghattak volna a tételek, ha ezeket az összeállításkor azonnal lefordítják magyarra is. Ez azt jelenti: besúgók csak a kisebbségek között akadnak, a többség mint mindig, most is feddhetetlen. Kötő József államtitkár beismerte, hogy jogos a felháborodás. Első ízben érettségiztettek ezzel a módszerrel, s bár ők megpróbálták a tételeket magyarul is közzétenni, ezt biztonsági okok miatt nem engedélyezték. Kötő József bízik abban, hogy ez a hiba első és utolsó alkalommal történt meg. /Érettségi tételek, csak románul. A kisebbséget már megint megbízhatatlannak tartják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Hármas emlékünnepet ült az olthévízi református gyülekezet: 250 éves Olthévíz első református temploma, melyet Árva Bethlen Kata építtetett 1749-ben, aki idén 240. éve, hogy meghalt, és 230 esztendeje hunyt el Bod Péter, a templom első lelkipásztora, Árva Bethlen Kata udvari lelkésze, hittudós. Ez alkalomból kortörténeti konferenciát tartottak július 9-étől Olthévízen, melynek célja alaposan megvizsgálni és az utókorral megismertetni azt a kort, amelyben Bethlen Kata és Bod Péter élt és alkotott. 10-én emléktáblát avattak, melynél a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület küldöttsége koszorúzott. A konferencián M. Hubbes Éva beszámolt székelyudvarhelyi kutatómunkájának felfedezéseiről: rábukkant Árva Bethlen Kata, Bod Péter, gróf Bethlen Imre könyvtárának maradékaira. Ferenczi Géza előadásában azt fejtegette, milyen bizonyítékok maradtak fenn arra nézve, hogy Bod Péter ismerte a székely rovásírást. Magda Ende hollandiai lelkész, a kolozsvári Protestáns Teológia végzettje, magyar nyelven ismertette Bethlen Kata vallásosságának sajátosságait. Előadást tartott még dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Sógor Géza lelkész, Tüdős Kinga bukaresti művészettörténész. végül Kocsis István, akit a rendezők abból az alkalomból hívtak meg, hogy jelen lehessen Árva Bethlen Kata című monodrámája előadásán. Ez utóbbit Olthévíz szülöttje, Meister Éva, jelenleg a szolnoki színház művésznője adta elő. A konferencia július 11-én hálaadó istentisztelettel ért véget, igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Befejezésül leleplezte a templom falára helyezett márványtáblát, amely az olthévízi gyülekezet története most ünnepelt hármas évfordulójának állít emléket. /Tisztelgés Bod Péter emléke előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10., Árva Bethlen Kata és Bod Péter emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Júl. 12-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták Málnási Ferenc, a Brassai Sámuel Líceum magyartanára Irodalmi bölcsőink Romániában című kötetét. Amint azt a szerző elmondta, a könyv - amelyben neves literátoraink szülőhelyeit sorolja fel megyék szerint - már a forradalom előtt elkészült, de kiadására csak most került sor. A Szegeden kiadott több mint 300 oldalas, a tudománynépszerűsítést és az irodalomtörténetet szerencsésen ötvöző kötet kapcsán a szerző megjegyezte: jó lenne, ha iskoláinkban felhasználható videofilm is készülhetne a könyv alapján. /Vasvári-Szabó Márta: Bemutatták Málnási Ferenc könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Szamosújváron a Református Szórványtábort 1997 óta rendezik meg minden nyáron. Azokat a gyerekeket gyűjti össze a környező falvakból, akik nem beszélik jól a magyar nyelvet. A tábor elsődleges célja a magyar nyelv gyakorlása, tájékoztatott Kiss Zsuzsanna nyugdíjas tanítónő, a tábor főszervezője. Idén 82-en voltak. A táborozók sok helyről érkeztek, így például Kékesről, Árpástóról, Veresegyházáról, Szépkenyerűszentmártonból, Sajóudvarhelyről, Sajószentandrásról, Bethlenből, Sófalváról, Nagyszebenből, Kisiklódról. /Deák Ünige Éva: III. Szamosújvári Református Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Romániában mindmáig tartja magát az a nézet, hogy román területen egyáltalában nem is volt holocaust, Ion Antonescu tábornok megtagadta a romániai zsidók kiszolgáltatását. A teljes történelmi igazság azonban Wolfgang Benz németországi antiszemitizmus-kutató szerint ennél sokkal bonyolultabb. Mint egy nemrég tartott tanácskozáson megállapították, valójában az 1940 augusztusában életbe lépett antiszemita törvények után megkezdődött a romániai zsidók kifosztása és üldözése. A román holocaust földrajzilag eltolódott - egyebek közt Bukovinába és Besszarábiába és a Dnyeszteren túlra. Ezeken a területeken 1941 és 1944 között legkevesebb negyedmillió zsidó halt meg románok által rendezett pogromok valamint az SS és más német alakulatok által román és ukrán segítséggel végrehajtott módszeres és tömeges agyonlövések következtében - tűnik ki a kutatás eredményeiből. 1941 nyarán Antonescu miniszterelnök tervet készített Bukovina és Besszarábia etnikai megtisztítására. Antonescu olyan utasításokat adott a hadseregnek és a rendőrségnek, amelyek szerint a visszahódított területekről az egész zsidó lakosságot a Dnyeszteren túli területekre kellett kényszertelepíteni. A deportálásokat Antonescu a vidéki területekkel kezdve rendelte el, hogy aztán a városokra is kiterjessze őket. Ténylegesen mintegy 150-170 ezer zsidót deportáltak a Dnyeszteren túlra. A evakuálások olyan erőszakosan történtek, hogy már az átmeneti táborokba vezető úton meghalt 27 ezer ember. Iasi városában 1941. június 29-én román katonák, rendőrök és polgári személyek a német Wehrmacht támogatásával mintegy 30-45 ezer zsidót öltek meg. Egy nagyobb városban, ahol gettóba zsúfolták össze a zsidókat, a német csapatok - helyi német nemzetiségűek és románok támogatásával - 50 ezer embert öltek meg. Ama 150 ezer deportált közül, akik elértek a Dnyeszteren túli területre, a németek 1944-es visszavonulása után már csak hétezren voltak életben. /Románia és a holocaust. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./