"A Nagykároly és Vidéke című hetilap /főszerkesztő Silimon Várday Zoltán/ sok helyi dologgal foglalkozik. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere a legutóbbi számban kifejtette: "Nagykároly évi adóbevétele 13 milliárd lej, Mátészalkáé 4,3 milliárd forint, kb. 258 milliárd lej. Ennyi jövedelme egész Szatmár megyének nincs." /"A reform szótól jobban félnek, mint az elvtárstól!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

Nyolcadik alkalommal ítélte oda a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad Megyei Szervezete a Márki Sándor-díjat olyan pedagógusoknak, akik a magyar nyelvű oktatásban fejtik ki tevékenységüket, és munkájukkal az átlagosnál többel és jobban hozzájárulnak gyermekeink, vagy az egész közösség felkészítéséhez. Ebben az esztendőben 7 aktív pedagógusnak ítélték oda az aradi történészről elnevezett díjat és 8 nyugdíjas tanító kapja meg a Márki Sándor életmű emléklapot. /Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

Rendkívüli iramban nő az egyetemi és főiskolai hallgatók száma Romániában. Idén ősszel százezres nagyságrenddel lesz több hely a felsőoktatási intézetekben, mint tavaly. Andrei Marga tanügyminiszter minapi nyilatkozata szerint az 1996-1997-es tanévhez képest, amikor a 18-24 éves korosztály tagjainak mindössze 13 százaléka volt egyetemi polgár, jövőre ezt 33 százalékra szeretnék növelni, hogy e tekintetben is utolérhessék Nyugat-Európát. Azz egyetemi népesség felmegy 400 ezerre - mondotta a miniszter, hozzátéve: a létszámbővítés nem jár többletköltséggel, a többletkiadásokat ugyanis a tandíjbevételből fedezik majd. Ugyanakkor a magyar nemzetiségűeknek eddig is mindössze pár százaléka tanult tovább, félő, hogy a létszámok ily felduzzasztása a magyarok arányszámát tovább apasztja majd. Nyilvánvalóan külön lehetőségek megnyitására, saját tanügyi stratégiára van szükség ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani azzal a törekvéssel, mely a korosztály egyharmadát egyetemre-főiskolára akarja járatni. /Százezer egyetemistával több. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Székelyudvarhelyen a Hyperion Szellemi Kör jún. 26-án meghívta az udvarhelyi származású, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténészt, aki Szellemi áramlatok Erdélyben 1956 és 1989 között címmel tartott előadást. Dávid Gyula a székelyföldi könyvkiadás 1990 utáni helyzetéről elmondta, hogy Székelyudvarhelyen van az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Csíkszeredában a Pallas-Akadémia és a Pro-Print, Sepsiszentgyörgyön pedig a Bon Ami többek között. A gond a székelyföldi könyvkiadóknál az, hogy a technikai feltételek nem mindenütt egyformán adottak. Az Erdélyi Gondolat kiadó esetében megjegyezte: szükség lenne a szigorúbb kritikai megítélésre, ami a kéziratai minőségét illeti. Szerintem az egyik legjobb kiadó a Pro-Printet, háta mögött ott vannak a Kulturális Antropológiai Munkacsoport tagjai. A Pro Print a mai romániai magyar társadalom problémáira orientálódott, ez az egész romániai magyar könyvkiadásban egyedülálló. Dávid Gyula hangsúlyozta, hogy még mindig eléggé regionális tagozódású a könyvpiac. Nyilvánvaló, hogy az Erdélyi Gondolat is elsősorban az udvarhelyi és Udvarhely környéki könyvvásárló közönségére épít, és lehet, hogy ez határozza meg az orientációját. /Székelyföldi könyvkiadókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./

"A két éve alakult Krími Magyar Társaság fő célja egyfelől a magyar nyelv megőrzése és a magyar hagyományok ápolása a helyi szórványmagyarság körében, másfelől pedig a magyar kultúra népszerűsítése a soketnikumú krími kultúrkörben - nyilatkozta Nagyezsda Gladkih, a társaság elnöknője Szimferopolban, a Krími Autonóm Köztársaság "fővárosában". A félszigeten több száz, elsősorban kárpátaljai származású magyar él; a hivatalosan 100 tagot számláló Krími Magyar Társaságnak 9 településen van képviselete, egyebek között a nyugati Jevpatorijában, a déli Alustában, Jaltában, valamint a keleti Feodoszijában. A Krími Magyar Társaságnak többek között krími tatár, orosz, ukrán és zsidó tagjai is vannak, de léteznek úgynevezett kollektív tagok is, például egy falusi turizmussal foglalkozó cég. Gladkih azt mondta, hogy a szórványmagyarság jó viszonyt tart fenn a félszigeten élő többi 118 etnikummal, példa erre a vegyes tagság. /Híradás krími magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

Emil Constantinescu államfő júl. 6-án kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba érkezett. Románia és Törökország kapcsolatai a régióbeli megértés modelljét jelentik, az államfők kétévenként tartott találkozásának intézményesítése pedig példa nélküli Románia kétoldalú kapcsolataiban - jelentette ki Ankarában. A román elnök vendéglátóival a kétoldalú kapcsolatokról és a térség helyzetéről folytatott megbeszéléseket. Suleyman Demirel államfővel, tartott első találkozón fő kérdés volt a balkáni térség helyzete, a tervezett Délkelet-európai Biztonsági Megállapodás. Az államfői találkozóval időben egybeeső román-török gazdasági vegyes bizottsági tanácskozáson Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter az egyes román termékeket sújtó dömpingvámok megszüntetését kérte. - Románia és Törökország között a kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelítette a 600 millió dollárt. Az egyenleg enyhe román többletet mutatott. /Török-román államfői és miniszteri tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

"Két ellenzéki párt a Legfelsőbb Bíróságnál támadta meg a közelmúltban elfogadott oktatási törvény azon cikkeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatást szabályozzák. A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) parlamenti csoportja nevében benyújtott kereset szerint az oktatási törvény ezen cikkei sértik az alkotmányt, mert "érintik az ország hivatalos nyelvét". A PDSR külön keresettel élt az alkotmánybíróságnál amiatt is, hogy az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a parlamenti szünet idején rendeleti úton törvénykezzen, lehetővé teszi a kormány számára az Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását. Az alkotmánybírósághoz benyújtott panasz elsősorban azt kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról: Európában nemzetállamok is léteznek, így azt is figyelmen kívül hagyja, hogy ezekben az államokban csak egy hivatalos nyelv van. /A nemzetközi egyezményeket is kifogásolják. Újabb támadás a kisebbségi nyelvek használata ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

Több mint kétmilliárd dollárt törlesztett eddig idén esedékes külföldi adósságából Románia. Ezzel ez évi kötelezettségek nagyobb részét teljesítették, már csak 300 millió dollárt kell kifizetni, közölte a Román Nemzeti Bank szóvivője. /Kétmilliárd dollárt törlesztettünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

"Adrian Nastase részt vesz a volt külügyminiszterek júl. 7-én kezdődő moszkvai konferenciáján. Tervezett felszólalásának teljes szövegét közölte a Cotidianul című napilap. Nastase, az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) alelnöke szerint "veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma" lett Európa. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, "ha megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat". A volt külügyminiszter szerint ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiától, lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. "Hasonló folyamat mehet végbe a Vajdaság esetében is, amelynek autonómiája mellett a magyar kormány kardoskodik" - mondta. /Adrian Nastase: "Veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma lett Európa" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kisebbségekre vonatkozó román törvényekről tájékoztatta Michael H. Haltzeltet, az amerikai szenátus külügyi bizottsága szakmai csoportjának vezetőjét Bukarestben, az RMDSZ székházában rendezett találkozón. Markó elmondta, hogy a kisebbségi jogok gyakorlását szavatoló törvények elfogadása lassú ütemben történik, nagyon sok ellenállásba ütközik. A kisebbségek anyanyelvének közéleti használatáról szólva Michael H. Haltzelt követendő példaként említette a finnországi svéd kisebbség számára biztosított jogokat. A találkozón részt vett James Rosapepe amerikai nagykövet is, aki a napokban bejelentette, hogy az ősztől az Egyesült Államok kolozsvári konzulátusán külön személy fog foglalkozni az erdélyi etikumközi kapcsolatok figyelésével. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt időszakban többször visszautasította az amerikai elnöknek és az amerikai külügyminiszternek azt a megállapítását, hogy Romániában modellértékű lenne a nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása. Az RMDSZ felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában egyelőre csak a lehetőségek adottak a kisebbségi kérdés megnyugtató megoldását szolgáló törvényi keretek kialakítására. /Amerikai szenátusi tisztségviselő Markó Bélánál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Az RMDSZ szenátusi frakciója kiadott közleménye szerint sajnálattal vette tudomásul, hogy dr. Csapó I. József a frakcióban megszavazott álláspontot figyelmen kívül hagyva, a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott, együtt az anyanyelvű oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal. Csapó I. József szenátor több hazai magyar lapban közzétett nyilatkozatában hiányos képet adott a törvénynek az anyanyelvű oktatást szabályozó cikkelyeiről. Nem létezőnek tekint olyan fontos előírásokat, mint: az anyanyelvű szakoktatás biztosítása minden szinten, kis településeken, vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszámalatti osztályokat működtetni, illetve biztosítani kell az anyanyelvű beiskolázást a lehető legközelebb fekvő helységben, a kisebbségi nyelven oktató intézményekben egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is lehet kiadni, a felvételi- és záróvizsgát az oktatás minden szintjén azon a nyelven lehet tenni, amelyen az illető tantárgyat a jelöltek tanulták, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van minden szintű és formájú anyanyelvi oktatáshoz, illetve mindazokhoz az oktatási formákhoz, amelyekre megfelelő igény mutatkozik, az egyetemeken csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok működhetnek a nemzeti kisebbségek nyelvén, és külön törvénnyel multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelyek oktatási nyelvét ugyanaz a törvény fogja meghatározni, a nemzeti kisebbségeknek joguk van magán felsőfokú oktatási intézményeket is működtetni, az állam által elismert felekezetek nemcsak az egyháznak szükséges személyzetet képző, hanem a világi oktatási rendszerbe illeszkedő magán oktatási intézményeket is létrehozhatnak. - Ebben a törvényben vannak még korlátozó intézkedések, így például az ország történelmét és földrajzát román nyelven tanítják a felsőbb osztályokban, de az 1995-ös törvényhez képest rendkívül nagy előrelépés ez a jogszabály. /Verestóy Attila az RMDSZ Szenátusi Frakciójának vezetője: Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7. - 1509. sz./

Csíkszeredától 25 kilométerre júl. 3-án felavatták a mozgássérültek üdültetésére épített Barnabás-házat. Az ünnepségre közel kétszázan érkeztek a Hargita Keresztyén Táborba Erdélyből, a Partiumból és külföldről. Veres Ernő, a csíkszeredai baptista gyülekezet lelkipásztora, a Barnabás Alapítvány elnöke köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy ez az első olyan üdülő az országban, ahol mozgássérült és ápolója együtt pihenhet néhány napot, hetet. A Barnabás-házat az alapítvány építette fel hazai és külföldi támogatók segítségével. A 125 négyzetméteren fekvő, hideg és meleg vízzel ellátott, gázfűtéses, kétszintes épület 17 személy befogadására alkalmas. A földszinten van még a konyha és az ebédlő. /Üdülő épült mozgássérülteknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./

A Sóvidék és a Csomád-Bálványos kistérségi társulások után Gyimes-völgye és Csík peremközségei kezdeményezték a kistérségi társulás alakítását. Július 5-én Csíkpálfalván az érintett községek polgármesterei megvitatták a szervezeti alapszabályt, elhatározták, hogy a társulás székhelye Csíksomlyón lesz és neve Pogány-havas Kistérségi Társulás. A kisrégiók megalakulása egyfelől a regionális európai fejlesztési terv, az ISPA, másfelől a vidékfejlesztést támogató SAPARD, EU-s program támogatási feltételei közé tartozik. /Kistérségi kezdeményezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg idén a homoródszentmártoni alkotótábort. Az idei tábor helyszíne - az eddigiektől eltérően - Lókod. Eredetileg harminc művészt vártak a szervezők Erdélyből, Magyarországról, Szlovákiából és Németországból. /Művésztábor Lókodon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

"Július elsején ünnepelte fennállásának hetedik évfordulóját a Kolozsváron működő Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon. Mészáros Károly igazgató elmondta, hogy a napközi otthon a Bethánia Alapítvány segítségével jött létre. Ez az alapítvány a holland PCK (Protestants Christelijke Kindernitzending) Alapítvány és az erdélyi református egyház támogatásával született, elnöke Adorjáni László lelkész. Célja a különlegesen hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése. 1992. július 1-jén nyitotta meg kapuit a Bethánia, kezdetben két csoporttal, egy magyar és egy román anyanyelvűvel indult. A holland fél segítségével modern óvodát építettek, amely 1996 szeptemberétől áll a gyermekek és családtagjaik rendelkezésére. Jelenleg hatvan gyermeket és ezek családjait látják el. Tízen foglalkoznak a rehabilitációs tevékenységgel (pszichológus, logopédus, gyógytornász, általános gyermekorvos, családgondozó), négy busz reggel beszállítja a kicsinyeket, és délután hazaszállítja őket. Az idei tanévtől beindítják a magyar nyelvű "Baba?mama" csoportot. Ebbe olyan szülők jelentkezését várják, akiknek 0-3 év közötti gyermekük a születés előtti vagy a szülés folyamán elszenvedett értelmi és mozgásbeli problémákkal küszködik. /Hit, remény és szeretet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

Idén hatodik alkalommal rendezték meg Vaján, a kastélyban a nemzetközi tábort. Madarassy György festőművész, a tábor vezetője elmondta: öt ország tíz művésze dolgozott három hétig, s ez idő alatt együttesen csaknem száz munkájukat fejezték be. A képek javából kiállítás is nyílt a vajai várban. A hagyományok szerint a tábor lakói minden évben két-két alkotásukat a helyi Vay Ádám Múzeumnak ajándékozzák. Az évek során ilyen módon összegyűlt képek egy részéből a múzeum a közelmúltban aukciót rendezett. A bevétel 600 ezer forint volt, s ezt a múzeum a kárpátaljai Mezővári lakosai javára, az őszi árvíz idején romba dőlt, vagy megrongálódott lakóházaik újjáépítésére ajánlotta fel. /Művésztelep Vaján. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A Kárpát-medence számos magyar irodalmi társaságát magába tömörítő ITÁSZ idei nyári vándorgyűlését Fehérgyarmaton tartották. A városháza dísztermében N. Pál József irodalomtörténész és Pálffy G. István Czine Mihályra emlékezett, majd Bíró Zoltán (szegedi JGYTF) Harmadik út című előadása következett. Varga Domokos író Móricz Zsigmond, a Kelet Népe és a népi írók című előadása és közgyűlés zárta a napot. Júl. 3-án a szatmárcsekei református templomban Kulin Ferenc irodalomtörténész Kölcsey időszerűségéről tartott előadást, Bertha Zoltán irodalomtörténész a transzilvanizmusról, Medvigy Endre irodalomkutató, az ITÁSZ elnöke Nyírő Józsefről értekezett. Júl. 4-én vasárnap Beregszászon Vári Fábián László a kárpátaljai irodalmat ismertette, utána Zubánics László, a Beregi Hírlap /Beregszász/ főszerkesztője kalauzolta a városba és Munkács várába a vendégeket. /Irodalmi társaságok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

"Júl. 1-jén a két ház együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit, és ezzel lezárult a 84/1995 törvény módosításának kétéves folyamata. Az RMDSZ szerint az új tanügyi törvény elfogadása fontos lépés a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének felszámolása felé, de még ez a törvény is tartalmaz bizonyos korlátozásokat, például azt, hogy Románia történelmét és földrajzát csak az elemi osztályokban lehet kisebbségi nyelveken oktatni.- A törvény biztosítja a magyar szakoktatást minden szinten és a felvételi vizsgát azon a nyelven, amelyen addig tanult a diák. A kisebbségi nyelven tanuló osztályokban vagy iskolákban egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is meg lehet szerkeszteni és kiadni. Kis településeken, vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszám alatti osztályokat működtetni. Egyetemeken szervezni lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat a nemzeti kisebbségek nyelvén, és külön törvénnyel multikulturális egyetemeket is lehet létrehozni. Az új oktatási törvény elismeri a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy magán felsőfokú oktatási intézményeket is működtessenek. - A régi törvény 8.1. szakaszának azon előírása, hogy minden helységben román tannyelvű osztályokat kell szervezni, "egyértelműen a kisebbségi oktatás felszámolását célozta, de a lakosság etnikai összetétele megváltoztatásának a lehetőségét is magában hordozta. Eme előírás alapján szerveztek román tagozatot/osztályt olyan magyarlakta helységekben, ahol legalább 1 (egy) román gyerek lakott. Az új törvény ide vonatkozó előírása már nem exkluzív. Egyrészt nem kötelező minden helységben román nyelvű iskolát/osztályokat működtetni, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni." /Az oktatási törvény kisebbségi vonatkozású módosításai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület peres úton, jog szerint visszanyerte Nagyváradon levő székházát. Az érdekelt felek július 7-én megbeszélést tartottak a Polgármesteri Hivatalban, az épület eredeti rendeltetésének, és ennek megfelelően a felsorolt intézmények zökkenőmentes elhelyezésének tárgyában. A megegyezés értelmében, az épületben működő intézmények számára a szükséges helyiségek megtalálásáig és kiutalásáig, lehetőleg a törvényes 60 napos határidő keretén belül, ezek jelenlegi helyiségeikben zavartalanul folytathatják működésüket. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8./

Az Apáczai Csere János Líceumban /Kolozsvár/ - nyilatkozta Wolf Rudolf iskolaigazgató - ősztől már nem indulnak a megszokott óvó-tanítóképző osztályok. Idén a 13 osztályos óvó- tanítóképző osztály helyett 12 éves könyvtáros osztály indul. Megegyezés született a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel arról, hogy a Kolozsváron meginduló magyar nyelvű főiskolai szintű óvó-tanítóképzésnek az Apáczai Csere János Líceum fog otthont adni. Azok a tanárok taníthatnak a főiskolai szakon, akiknek doktorátusi oklevelük van, vagy akik doktorátusra iratkozottak. A tantárgyak egy részét fogják az iskolában tanítani, a kurzusok nagy részét az egyetemi előadótermekben fogják tartani. Huszonnégy ingyenes és tíz fizetéses hellyel indul az első év. A képzés három éves. /Magyar nyelvű főiskolai szintű óvó-tanítóképzés Kolozsváron = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

"A Polis Kolozsvár egyik legismertebb könyvkiadója, mely mind a felnőttek, mind a diákság körében népszerűségnek örvend. 1999 első félévéről Dávid Gyula irodalomtörténész, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy anyagilag közepesen zárult. Volt néhány előkészületben lévő könyv, amelyről támogatók hiányában le kellett mondani. A Polis Remekíró Diákkönyvtára sorozatában idén három könyv jelent meg: Jókai Mór: Forradalmi és csataképek, Esztétikai olvasókönyv - A szép aktualitása kérdéséhez, továbbá A Nyugat esszéírói. A XX. századi magyar költészettel foglalkozó sorozatban az Osiris Könyvkiadóval közösen jelent meg Pilinszky, majd József Attila összes versei; a Magyar Könyvklubbal közösen két Kányádi-kötet; Petőfi összes versei; Székely János összes drámái. A nemrég megjelent kötetek harmadik része július elejére, az Ünnepi Könyvhétre készültek el, igényesebb kiadásban: Cs. Gyimesi Éva: Kritikai mozaik; Imreh István: Erdélyi néptörténeti rajzolatok (a Teleki László Akadémiával közösen), Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei, valamint Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben (újrakiadás). A második félévi között van egy Mikszáth- és egy Tamási-novelláskötetet, a Magyar Felvilágosodás Antológia második kötete, Kovács András Ferenc új gyermekvers kötete, valamint két-két Kós Károly-, illetve Bánffy Miklós-kötet. Új sorozatot is indít a kiadó a polgári társadalom bölcseleti alapműveiből, ennek első kötete John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Ez egyébként egy tizenkét kötetre tervezett sorozat, legnagyobb részük magyarul most jelenik meg először. A sorozat célja hozzáférhetővé tenni a 17-18. századi angol és amerikai polgári gondolkodók azon műveit, melyeken a modern polgári társadalom jelenleg is alapul. /Félévi mérleg a Polisnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

Kolozsváron jelenleg folyik a Pata utcai református templom átépítése. Az átépítés ideje alatt Sánta Pál, a Jobbágy utcai római katolikus templom plébánosa lehetővé tette, hogy a reformátusok a katolikus templomukban tarthatják a vasárnapi istentiszteletet. Ferenczi Miklós tiszteletes elmondta, hogy az egyházközség lélekszáma 3200 körül van, tíz éve gyűjtik az építéshez szükséges okmányokat, nyolc tervüket utasította vissza a városi tanács. Végül is tavaly szeptemberben adtak zöld utat az építkezésre, és októberben kezdték el az alagsori munkálatokat. Ez alatt a két hónap alatt naponta 15-20, sőt időnkét 25 ember is jelentkezett dolgozni ásóval, lapáttal, vederrel. A terjeszkedésre lehetőség nincs, ezért csupán lefelé és fölfelé építkezhetnek. A második lépésben a falak megemelése következik, s a karzatok kialakítása, ahol mintegy 110?120 ember fér el. Az átalakítással a templom befogadóképessége kb. 150 hellyel nő. /Testvéri segítség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Kerekes Géza /Székelyhíd/ festőművész munkáiból nyílott kiállítás Sárospatakon, a várban, a Rákóczi Múzeumban. Kerekes Géza Szalárdon született 1949-ben, Kolozsváron végezte el 1973-ban a képzőművészeti főiskolát. Tájképei és csendéletei láthatók a kiállításon. /Az Értől a Bodrogig. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8./

"Az idén az évadzáró előadás után a Harag György Társulat vezetősége rögtön az 1999-2000-es évad műsorajánlatát is a közönség tudomására hozta. Parászka Miklós társulatigazgató elmondta, hogy mostoha körülmények között dolgoznak. A Csíki Játékszínnel való együttműködés új lehetőségek kínál a két társulat bevonásával. /"Egyedüli esélyünk: az előremenekülés" Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Harag György Társulat igazgatójával az új színházi évadról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"

"A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./"

"Júl. 7-én Bukarestbe érkezett Javier Solana, a NATO főtitkára, Radu Vasile kormányfővel folytatott megbeszélést, 8-án reggel Emil Constantinescu államfővel találkozott. Romániának vezető szerepe van a térségbeli stabilitás biztosításában, s az ország vezetése képes sikerrel megfelelni e feladatnak - hangsúlyozta Solana, aki bukaresti látogatását júl. 8-án sajtóértekezlettel zárta. A koszovói válság befejezését követően Solana első külföldi útja Romániába vezetett. Ez hangsúlyossá teszi a román népet illető köszönetét azért a megértésért és együttműködésért, amely a válság idején volt tapasztalható. - A NATO főtitkára kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az észak-atlanti szövetség elutasítja a határok módosításának gondolatát. "A történelem folyamán a határokat túlságosan sokat változtatták" - tette hozzá. /Solana Bukarestben: Románia nagyon közel áll a NATO-hoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

Mint ismeretes, júl. 7-én a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller-egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Időközben azonban a parlament jóváhagyta azt a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé az olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy román karral. A magyar-német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette. - Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetője kifejtette: - A megváltozott helyzet ellenére lényeges volt bebizonyítani, hogy az a jogszabály, amit a kormány abban a különben igencsak ellenséges politikai közegben kibocsátott, alkotmányos és törvényszerű volt. A körülmények azóta, sajnos, változtak, és maradtak azok a törvényes megkötések, amelyek szerint nem lehet önálló állami magyar nyelvű egyetemet létesíteni, a multikulturális felsőfokú oktatási intézetekben pedig kötelezően működnie kell legalább egy román oktatási vonalnak. Ilyen viszonyok közt az említett sürgősségi kormányrendelet, amely különben egy eléggé kényszerszülte megoldás volt, valóban tárgytalanná vált. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kis román abszurd: A Petőfi-Schiller-egyetemre vonatkozó kormányrendelet törvényes, de tárgytalan. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Júl. 9-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Marosvásárhelyen fogadta a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és ezen belül az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) , és diákújságírókat tömörítő DUMA szervezet vezetőit. A megbeszélésen a jelenlevők megtárgyalták az RMDSZ VI. Kongresszusán elfogadott, a szövetség ifjúságpolitikai célkitűzéseire vonatkozó határozatának főbb pontjait, különös hangsúlyt fektetve a szövetségre háruló feladatokra az ifjúsági szervezetek támogatása terén, ezen belül pedig a magyar ifjúság érdekképviseletére és érdekérvényesítésére. A találkozón az ifjúsági szervezetek vezetői ismertették a magyar Ifjúsági- és Sportminisztérium kezdeményezése nyomán megrendezésre kerülő Magyar Ifjúsági Konferencia terveit is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./

"Szatmár megyében nyolc tanintézetben 14 osztályt, összesen 325 helyet tartottak fenn, anyanyelvükön szakmát tanulni óhajtó magyar nyolcadikosoknak, azonban mindössze 49 hely telt be. Egy olyan megyében, ahol a hivatalos statisztika szerint is mintegy másfélszázezer magyar él. Ez a két osztály az építészeti és épületgépészeti, ahol egy gerinces magyar ember, Baranyai Tibor az igazgató. - Kötő József államtitkár jóváhagyásával már tavaly kapott egy magyar osztályt a szatmári közgazdasági líceum, ám a megadott 25 helyre mindössze ketten jelentkeztek Szatmárnémetiben, ahol legalább ötven-ötvenötezer magyar él! Az idén megismétlődött ugyanez. Akkor, amikor a Kölcseyben olyan éles volt a verseny, hogy száznál többen kiestek a felvételin. Joggal mondhatta dr. Czékely József, a Kölcsey igazgatója: "Adták volna csak nekünk azt a közgazdasági osztályt, garantálom, hogy ketten is jelentkeznek egy helyre!" Miért ódzkodtak a szülők a faipari, könnyűipari vagy a közgazdasági líceumtól? Azt válaszolták, hogy ott egy magyar osztály csak amolyan megtűrt, utolsó osztály volna. Továbbá ott az oktatáson kívüli programok is mind csak román nyelven zajlanak, s ezért sem éreznék igazán jól magukat csemetéik. A román vezetésű és román többségű iskoláknak nem érdekük, hogy magyar osztályt indítsanak. Vegyük észre, itt egyszerűen kenyérharcról (is) van szó! Ha magyar osztály indul, kevesebb lesz a román osztályok száma, minek következtében két-három tanár elvesztheti posztját. Ezért nem verik dobra, hogy lehetőség van iskolájukban magyarul is tanulni. Jobban kellett volna népszerűsíteni, hirdetni, hogy van mód anyanyelven tanulni. /Fiaskó a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

Folytatódik az igazgató-válság a temesvári Bartók Béla Líceumban: Sandu Octavian főtanfelőgyelő elutasította az igazgatói állásért versenyzvizsgázott Halász Ferenc fellebbezését, ami azt jelenti, hogy Temes megye egyetlen magyar líceumának igazgatói állása továbbra is betöltetlen maradt. A jó hír: a Bartók Béla Líceum 88 érettségizőjéből 76-on sikerrel vették az akadályt. /Egy hideg, egy meleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./