A moldvai magyartanárok egy csoportjának állásfoglalása
Az elmúlt 12 esztendőben Moldvában egy olyan értékmentő magyar oktatási program jött létre és működött, amely több ezer gyerek, szülő és csángó magyar ember életében töltött be jelentős szerepet: minőségi oktatást, pozitív alternatívát kínált az állami iskolákban működő, sok helyt még a régi rendszert idéző oktatással szemben, erősítette magyarságtudatukat, továbbtanulási lehetőséget, sok esetben szociális problémáik javítását biztosította.
Az oktatási programot Hegyeli Attila találta ki és hozta létre, majd az MCSMSZ égisze és irányítása alatt működött egészen mostanáig. Az évek során több moldvai, erdélyi, székelyföldi, magyarországi tanár megfordult az oktatási programban, akik erejükhöz és legjobb tudásukhoz mérten közreműködtek ebben a sikeres kezdeményezésben.
Éppen ezért megalázónak és szégyenteljesnek, közvetve saját személyünk elleni támadásnak érezzük mi csángóföldön tanító tanárok is az MCSMSZ elleni lejárató kampányt. Az elmúlt években a vezetőség részéről erejükhöz és tehetségükhöz mérten minden szakmai és emberi támogatást megkaptunk. Természetesen, mint minden család életében, az oktatási program közösségében is voltak nézeteltérések, de ezeket normális és jóakaratú emberi hozzáállással orvosolni lehetett.
mostani áldatlan állapotban kötelességünknek érezzük, hogy kiálljunk az oktatási programot évek óta működtető MCSMSZ vezetősége mellett. A moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen. Egy új szervezetnek úgy érezzük nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére, irányítására, nem beszélve arról, hogy egy ilyen mértékű oktatási struktúrát tanítási év közben átszervezni felelőtlenség.
Hozzá nem értő, csak az anyagi hasznot kereső személyekre bízni az oktatás sorsát egyenlő a lassú, de biztos halállal, a Moldvában elindult és mostanáig eredményesen működő oktatási program megszűnésével, felszámolásával.
Az építő jellegű megoldást nem egy új szervezeti forma (amely anyagilag is rengetegbe kerülne), hanem a meglévő oktatási program megreformálása, átláthatóbbá tétele, hatékonyabb menedzselési stratégia kidolgozása jelentené.
Ha ez a közös cél, meggyőződésünk, hogy a minisztérium és az AMMOA, az MCSMSZ vezetőségében, akárcsak a moldvai oktatási programban dolgozó teljes tanári karban partnerre találna, hisz mindannyiunk közös célja és érdeke a csángóföldön eredményesen működő oktatás további fenntartása. Ehhez adjon józan és indulatok nélküli döntőképességet a Jó Isten!
A moldvai oktatási program tanárainak egy csoportja: Ferencz András – kosteleki magyartanár Imre Éva – kosteleki magyartanár Vígh-Tarsonyi László – ferdinándújfalusi magyartanár Máthé Krisztina – GyES-en levő frumószai magyartanár Neagu Adrián – frumószai magyartanár Kicsi Eszter – lábniki magyartanár Juhász Péter – lábniki magyartanár Boros Rezső – pokolpataki magyartanár Niczuly Enikő – bogdánfalvi magyartanár Bartal Gábor – bogdánfalvi magyartanár
Erdély.ma

Magyar tagozatvezető-választás a BBTE-n
A február 1-i határidőre a magyar oktatók különböző csoportjai dr. Nagy László, fizikus, dr. Soós Anna, matematikus és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató jelölését iktatták a Farkas utcában.
A magyar oktatók február végén közülük választják meg azokat, akiket a magyar tagozat számára fenntartott két rektorhelyettesi tisztségbe ajánlanak majd az egyetem új rektorának. Az új tanügyi törvény szerint a magyar tagozat három személyt javasol, a rektor ebből választ ki kettőt. Tehát a mostani három jelölt közül kettő lesz rektorhelyettes. Viszont a magyar oktatók szavazatai döntik el, hogy a két rektorhelyettes közül ki legyen a magyar tagozat vezetője, a mostani egyetemi magyar választásoknak ez az igazi tétje. Ezt tisztséget az utóbbi öt évben dr. Magyari Tivadar töltötte be, az ő mandátuma az új rektor beiktatásáig tart.
Egyébként a rektori tisztségre a következő személyek jelölésék iktatták a mai határideig: Ion Aurel Pop (történész), Daniel David (pszichológus), Cristina Ciumaș (közgazdász), Decebal Ciurchea (fizikus), Vincze Enikő (antropológus, a román tagozaton dolgozik).
Erdély.ma

Magyarul a tanácsban
Továbbra is kifogásolja a kovásznai tanácsülések magyarról román nyelvre való tolmácsolását a városháza jegyzőnője. A tegnapi ülésen időpocsékolásnak nevezte a fordítást.
Annyiban volt igaza, hogy Turóczi Árpád megbízott tolmács nem szinkronban fordította az elhangzottakat, egy-egy mondatot, hosszabb magyar passzust ültetett át román nyelvre, addig az épp felszólaló képviselőnek várnia kellett. A román tanácstagok korábbi ígéretükhöz híven nem használták a fülhallgatókat. A szinkrontolmácsoláshoz továbbra is hiányzik egy nélkülözhetetlen kellék, a fordítófülke. A fordítás tegnap csak magyarról románra történt meg. Ezzel kapcsolatban Ioan Bocan tette a legérdekesebb felvetést: a románul elhangzó szöveget fordítsák magyarra. Amit a jegyzőnő elutasított, mivel a román a hivatalos nyelv. A gyűlés magyar résztvevői eleinte óvakodtak anyanyelvük használatától, elsőként Thiesz János alpolgármester élt jogával, ám csak akkor, amikor már szinte egy óra eltelt az ülésből.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kutakodnak a csángó iskolatáskában
Sajnálja a magyar kormány az évi hetvenmilliót a moldvai csángó gyermekektől, vagy egyszerűen csak utána akar nézni, merre gurulnak a forintok a moldvai magyar oktatási programban?
A kérdésre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetstratégiai államtitkársága adta meg a választ hétfő késő esti közleményében, miszerint véget kell vetni “az átláthatatlan, hanyag és pazarló gazdálkodásnak”, de a magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, s kész tárgyalni a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével is.
A közleményt azt követően adta ki az államtitkárság, hogy az MCSMSZ teljes vezetősége lemondott tisztségéről, mert elfogadhatatlannak tartják azokat a feltételeket, amelyekhez a magyar kormány köti az oktatási program további támogatását. Miután évekig járták a rendőrséget, a tanfelügyelőséget, a Bákó megyei prefektúrát a minden oldalról ért támadások, feljelentések miatt, keserű szájízzel nyelték le, hogy az RMDSZ-nek csupán kampányidőben jut eszébe a csángók sorsa, akkor is csak hangzatos nyilatkozatok szintjén, miután munkájuk révén elérték, hogy a kezdetben kétkedő szülők is belátták, gyermekeik nemcsak apáik, nagyapáik nyelvét, hagyományait tanulják meg a heti három magyar órán és a délutáni foglalkozásokon, hanem olyan szellemi környezetben tölthetik el az erre szánt időt, ami viselkedésüket, magatartásukat is meghatározza – nem értenek és nem is érthetnek egyet azzal, hogy elvegyék tőlük a döntés lehetőségét. Márpedig, ha a csángószervezetet teljes vagyonával együtt bekebelezik egy olyan alapítványba, amelybe a tőke 90 százalékát ő viszi, de beleszólása alig lenne a dolgok menetébe, az nem más, mint az eddig elért eredmények kisajátítása. Érthető, hogy az oktatási program fő támogatói, a magyar kormány és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (amely a Keresztszülő Programban begyűlt pénzeket és a más típusú magyarországi magánadományokat is kezeli) naprakészen tudni akarja, hogyan gazdálkodnak azzal a pénzzel, amit jól meghatározott céllal folyósítanak a csángószervezetnek, de a gyermektől sem veszik el a játékát csak azért, mert nem úgy játszik vele, ahogy a használati útmutató írja. Lehet segíteni, hogy még hatékonyabban működjék egy rendszer, lehet feltételeket szabni a támogatáshoz, de bizonytalanná tenni, sőt, veszélyeztetni annak további fennmaradását, fejlődését, több mint meggondolatlanság. Egy oktatási programhoz, a moldvai csángók sajátos helyzetéhez nem indítógombra van szükség, hanem a csángó közösség mindennapi nehézségeit ismerő, velük együtt élő tanítókra és szervezőkre. Kérdéses tehát, hogy az AMMOA–Teleki László Alapítvány–MCSMSZ hármasból létesítendő alapítvány holnapra kitűzött alapító ülését megtartják-e a csángók képviselői nélkül. Ha igen, milyen következményekkel jár az a moldvai magyar oktatási program számára, ha nem, miért volt szükség arra, hogy azzal riogassanak, kigurulhatnak a forintok a csángó iskolatáskából?
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés elszámoltatna
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján.
Tőkés László szerint sajnálatos az, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Tőkés szerint feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az EMNT tárgyalásokat kezdeményez annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. Meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni – hangsúlyozta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés: a Bihar megyei „RMDSZ-négyesfogat” eladná a nagyváradi Ady-központot
Eladásra kínálta a nagyváradi Ady-központot a Bihar megyei RMDSZ vezetése – állította kedden nem hivatalos forrásokra hivatkozva Tőkés László. Az EP-képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
A korábban Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kidolgozott Ady-projektre 2002-ben 320 millió forintos támogatást ítélt meg a magyar kormány. Az összeget az időközben hatalomra jutott balliberális kormány megvonta, és a Kiss Sándor, az RMDSZ akkori választmányi elnöke által létrehozott Mecénás Alapítványnak ítélte oda. „A két összeg közötti szembeötlő különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt” – hívta fel a figyelmet Tőkés László. Hangsúlyozta: az eset rávilágít arra, hogy a bihari RMDSZ miként „csatornázza el” a magyar közpénzek egy részét.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az erre irányuló kezdeményezés ellenére a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Az EMNT országos vezető testületeinek, az elmúlt hétvégén lezajlott gyűléseivel kapcsolatosan Tőkés László elmondta: döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. „Az RMDSZ a tavaly 3,5 millió eurónak megfelelő összeget kapott adólejeinkből, idén pedig még ennél is többet, amelynek kétharmadát valószínűsíthetően saját célokra költik el” – hangzott el. Tőkés hangsúlyozta: „meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni”.
Az EP-képviselő Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy lassan halad az anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Mint mondta: nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós esetek merülnek fel, ezek kivizsgálásában a magyar kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit. „Nem az első és nem az utolsó Tőkés László-tévedés ebben az életben az, amit elmondott. Nem is az első hazugság. Életemben nem hallottam arról az emberről, akinek a nevét említette a sajtótájékoztatón” – jelentette ki. Szerinte Tőkés nyilatkozatai mindössze azt jelzik, hogy a választási kampányra készül. Hozzátette azonban: Tőkés tisztességtelenül jár el. „Mielőtt az ember háborúba indul vagy kampányba kezd, azzal kezdi, hogy imádkozik. Azt ajánlanám, hogy először is olvassa el a Tízparancsolatot, ahol tételesen le van írva, hogy Ne hazudj” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Szabó azt is hangsúlyozta: Tőkés nemrég ugyanannak az RMDSZ-nek küldött együttműködési megállapodásra való felhívást és azzal kíván közös listát állítani a közelgő választásokon amelyet most bírál.
Nagy Orsolya, Lázár Lehel
Krónika (Kolozsvár)

Fokozottabb átvilágítást, elszámoltatást sürget Tőkés
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen meghívottként részt vett Antal János, az EP-képviselő egyházügyi tanácsosa is – közölte a politikus sajtóirodája.
Tőkés László szerint sajnálatos, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, és a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Hozzátette: ebben a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Az elszámoltatás szükségességét példázza az a korrupciós eset, amit Tőkés László ismertetett a sajtótájékoztatón, és amelyben szerinte az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália és Szabó Ödön érintettek. Az EP-képviselő nem hivatalos, de bizonyosnak nevezett értesülései szerint az RMDSZ bihari szervezete 250 ezer euróért kínálta eladásra a Nagyváradon felépített, Körös-parti Ady-központot. A Széchenyi-pályázaton „elorozott” összeg viszont 320 millió forint. A különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt – hívta fel a figyelmet Tőkés László. A sajtótájékoztatón elhangzott: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében, és a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Tőkés László beszámolt arról is, hogy az EMNT országos vezető testületeiben döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el.
Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, EP-képviselői tanácsadó, az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság vezető tagja arról számolt be, hogy a kutatóbizottság tagjai az elmúlt héten újabb dokumentumokat vettek át a bukaresti székhelyű Szekuritáté Irattárait Tanulmányozó Országos Tanácstól (CNSAS). Kifejtette: az egyházkerület katalizátorként működött a romániai magyar klérus titkosszolgálati átvilágítását illetően. Az evangélikus és az unitárius egyházzal együtt szakmai egyeztető fórumot alakítottak ki, katolikus vagy ortodox oldalon azonban az egyházi vezetés elzárkózott az átvilágítástól.
1998 óta több mint 150 iratcsomót kértek ki, ebből 70-et kapott kézhez az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság és 50 esetben született döntés. Hat esetben bizonyosodott be, hogy valamely lelkipásztor együttműködött a román titkosszolgálattal – közölte újságírói kérdésre válaszolva Antal János.
Tőkés László másodfokon pert nyert a Ghimpele de Bihor elnevezésű lappal, illetve Florin Budea újságíróval szemben, a nagyváradi hetilap egyik, 2010 januárjában megjelent, Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja című rágalmazó cikke ügyében. A lap főszerkesztője, Florin Budea 2010 januárjában, a Szekuritáté egy tisztjének visszaemlékezése alapján írta azt az 1989-es temesvári népfelkelés elindítójáról, hogy a titkosszolgálat nevezte ki egyházi szolgálatra Temesvárra. Bár Kincses Előd ügyvéd már elsőfokon tisztázta, hogy a CNSAS bizonylata alapján Tőkés László üldözöttje volt a titkosszolgálatnak, így a per tárgyát képező újságcikk állításai teljességgel alaptalanok, és az értesülés forrásaként megnevezett szekus tiszt tanúvallomásában tagadta, hogy ő erről nyilatkozott volna, a nagyváradi bíróság pedig 2011 márciusában elutasította a keresetet. Tőkés László fellebbezett, másodfokon pert nyert és 1000 lej kártérítésre jogosult. Ezt az összeget a politikus az erdélyi magyar sajtóból hiányzó tényfeltáró újságírás bátorítására ajánlja fel – a Krónika erdélyi napilappal közösen egy ilyen jellegű pályázatot hirdetnek, amelynek az első díját ez képezi.
Szabadság (Kolozsvár)

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöksége közleménye – Tulipános ifjúság
„Idézzük fel a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom 2011. december 29-i sajtóközleményét: „A Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom szerdán tartotta rendes tisztújító kongresszusát, ahol a személyi kérdéseken túl a fiatalok jövőjét érintő kérdésekről folytattak tanácskozást az MSZP ifjúsági szervezetének küldöttei. Szanyi Tibor felszólalásában méltatta a szervezet aktivista hálózatát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali ifjúságnak alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz, melyek Orbán Viktor diktatórikus rendszerének megdöntésére irányulnak. A kongresszuson részt vett Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, aki az erdélyi magyarság és a határon túli baloldali fiatalok támogatásáról biztosította a szervezetet”. Ha valaki nem tudná, a MIÉRT az RMDSZ ifjúsági szervezete. A MIÉRT nyári akadémiáján járt Nagyváradon az MSZP-s Nyakó és Újhelyi, ahol a már mindenki által ismert kampánytechnikai gyűlöletbeszédet tartották, a FIDESZ elleni rágalmaikon keresztül mutatták be a tulipános fiataloknak, hogyan kell démonizálni a politikai ellenfelet…”
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Beke György emlékest a Kiss Stúdióban
A Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál című sorozat keretén belül Beke Györgyre emlékeztek január 31-én a Nagyváradi Kiss Stúdió Színházban.
A híres erdélyi személyiségre, íróra, újságíróra, szociográfusra, Beke Györgyre emlékeztek halálának ötödik évfordulóján barátai, ismerősei: Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek, valamint Szilágyi Aladár újságíró és Hermán M. János lelkész. A családias hangulatú beszélgetést, felolvasást átszőtték azok a személyes emlékek, amelyeket az est házigazdáit és vendégeit Beke Györgyhöz fűzték. Kis Törék Ildikó röviden ismertette az író életrajzát, amelyből a jelenlevők megtudhatták, hogy Beke György a székelyföldi Uzonban született, számos bel- és külföldi újság, folyóirat szerkesztője volt, ötvenöt kötete jelent meg, de voltak kötetei, amelyeket a kommunizmus idején bezúztak. 1989-ben, a forradalom napjaiban áttelepült Budapestre, ahol élete végéig dolgozott. Szilágyi Aladár szinte ugyanazokat az útvonalakat járta be erdélyi barangolásai során, mint annak idején Beke György. Szilágyi hozzátette: csoda volt, hogy Beke György mennyire aktív tudott maradni élete végéig, bár nagyon megviselte a bezúzott, betiltott könyvei körüli huzavona, az öncenzúrázás és a 1987-es kényszernyugdíjazása. „Riportjaiban megcsillogtatta prózaíró tehetségét és könyveiben is fellelhetők a riport elemei. Tehetségét mindenhol kamatoztatta.”-tette hozzá az újságíró.
Emlékezések
Hermán János 1971 őszén találkozott Beke Györggyel, akinek segítségével hozzájutott a zárolt könyvekhez is, amelyeket a közkönyvtárban nem kapott meg. „A magyar diákság egy hiteles embert ismert meg személyében. Végig azon dolgozott, hogy a nemzetet ne pusztítsák el, főként a lelki mételytől féltette a népet.”-tette hozzá a lelkész. A jó kapcsolat végig megmaradt köztük. Az emlékezéseket felolvasásokkal tarkították. Varga Vilmos többek között a Szilágysági hepehupa, valamint Beke György emlékezete: halálának első évfordulójára című kötetből olvasott fel, amelyben pályatársak, barátok, tanítványok sokasága idézi fel az írót, köztük Varga Vilmos is. Kis Törék Ildikó pedig a Védekező anyanyelv című írásából idézett, amelyben az író, újságíró az idegen szavak használata ellen lázadt fel: „Cserben hagytuk. Nem először, de talán most a legcudarabbul…. Úgy képzeli a tudatlanságunk, hogy műveltebbek leszünk, ha divatos idegen szavakkal fejezzük ki azt, amit szép magyar nyelven is megtehetnénk… Nagyáruházaktól apró utcai bódékig a cégtáblákon, a reklámokon angol feliratok, mintha azok vonzanák igazán az angolul mit sem tudó magyar vásárlókat.” A megemlékezés végén a közönség soraiból az uzoni származású Székely Mária osztotta meg emlékeit. Elmondta, hogy Beke György mindenkivel önzetlen volt, Uzonba mindig szívesen tért vissza.
Nagy Noémi
erdon.ro

Hegyeli: Félreállítottak minket
Az a szövetség, amelyik húsz éve képviseli a moldvai magyarság ügyét, amelyik tizenkét évvel ezelőtt a semmiből felépítette a magyar oktatást, amelyik az utóbbi évtizedben hét magyar közösségi házat épített, 2200 moldvai csángó gyereket tanít magyarul, nem tudom, hogyan hagyhatott cserben bárkit is” – reagált az Új Magyar Szó megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvivője a nemzetpolitikai államtitkárság azon kijelentésére, hogy az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket.
A Répás Zsuzsanna vezette államtitkárság csípős megjegyzésére azt követően került sor, hogy, amint arról lapunkban már beszámoltunk, hétfőn testületileg lemondott a MCSMSZ elnöksége, miután a magyar kormány részéről nem kapták meg az évi támogatást. A civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét a magyar állam biztosította a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül. „Nem szeretnénk saját nemzetünkkel elvtelen vitába bocsátkozni, eleget harcoltunk megmaradásunkért a román állammal. Inkább félreállunk és átadjuk a stafétát a két budapesti alapítványnak, ha ők jobban tudják csinálni azt, amit mi húsz éven át tettünk” – nyilatkozta lapunknak Hegyeli. Amint arról beszámoltunk, a csángó szövetség vezetőinek döntéséhez az is hozzájárult, hogy a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, illetve a Petrás Róbert által alapított ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új szervezet kapja.
A kormány tavaly nyáron az MCSMSZ átfogó gazdasági átvilágításáról döntött, amelynek során kiderült: nehezen áttekinthető, alulszabályozott, illetve több tekintetben hiányos a szövetség könyvelése, a kiforratlan szervezeti struktúra pedig súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat.
„A felszámolásunk mögött egészen bizonyosan politikai okok állnak. Gál András Levente, a hatékony kormányzás kormánybiztosa a legutóbbi találkozásunkkor kijelentette: nem vagyunk egyenlő partnerek, aki a pénzt adja, az diktál” – magyarázta lapunknak Hegyeli. Hangsúlyozta: azért mondtak le, mert „nem volt más választásuk”. Az MCSMSZ-vezetők lemondására az RMDSZ közleményben reagált, kijelentve, a szövetség értetlenül áll a magyar kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége egyhangúan lemondott. „A döntés, amely szerint most megvonják ettől a csángó szövetségtől a moldvai magyar nyelvű oktatás koordinálását és vezetését, súlyos csapás a romániai magyar közösség számára” – fogalmaz a közlemény. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól megvont támogatás többek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. „A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől megvont bizalom pedig egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet” – hangsúlyozza az RMDSZ, közös fellépésre, összefogásra kérve ez ügyben a romániai magyar társadalmat. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár tegnap az MTI-nek kijelentette: „folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon, mint eddig”.
F. I.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Hegyeli Attila szerint milliókba került a csángószövetség átvilágítása
Kiáll a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége lemondott vezetősége mellett a tanárok egy csoportja. A moldvai csángó magyar oktatási programban részt vevő, Kosteleken, Ferdinándújfaluban, Frumószán, Lábnyikon, Pokolpatakán és Bogdánfalván tanító pedagógusok tegnap közleményben biztosították támogatásukról a lemondott vezetőséget. Eközben Hegyeli Attila leköszönt ügyvezető azt állítja, a magyar kormány több mint 4 millió forintot költött a szervezet átvilágítására.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) lemondott vezetősége mellett a Csángóföldön tanító tanárok egy csoportja. A moldvai magyar olktatási programban részt vevő, Kosteleken, Ferdinándújfaluban, Frumószán, Lábnyikon, Pokolpatakán és Bogdánfalván tanító pedagógusok tegnap közleményben biztosították támogatásukról az MCSMSZ hétfőn lemondott vezetőségét.
Ebben emlékeztetnek, hogy az elmúlt 12 esztendőben Moldvában egy olyan értékmentő magyar oktatási program jött létre és működött, amely több ezer gyerek, szülő és csángó magyar ember életében töltött be jelentős szerepet. Minőségi oktatást biztosított, erősítette az itt lakók magyarságtudatát, továbbtanulási lehetőséget, sok esetben szociális problémáik javítását kínálta számukra. „Éppen ezért megalázónak és szégyenteljesnek, közvetve saját személyünk elleni támadásnak érezzük mi, Csángóföldön tanító tanárok is az MCSMSZ elleni lejárató kampányt” – olvasható a tíz pedagógus által aláírt közleményben, mely emlékeztet, hogy az oktatási programot Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője találta ki és hozta létre.
Mint írják, a szövetség vezetői az elmúlt években „erejükhöz és tehetségükhöz mérten” minden szakmai és emberi támogatást megadtak a tanároknak, épp ezért kötelességüknek érzik, hogy „a mostani áldatlan állapotban” kiálljanak mellettük.
„Felelőtlenség az átszervezés”
„A moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen” – jelentik ki a pedagógusok, akik szerint egy új szervezetnek nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére, irányítására. Hozzáteszik továbbá, hogy „egy ilyen mértékű oktatási struktúrát tanítási év közben átszervezni felelőtlenség”. „Hozzá nem értő, csak az anyagi hasznot kereső személyekre bízni az oktatás sorsát egyenlő a lassú, de biztos halállal, a Moldvában elindult és mostanáig eredményesen működő oktatási program megszűnésével, felszámolásával” – írják közleményükben a pedagógusok, akik szerint az építő jellegű megoldást nem az amúgy sok pénzbe kerülő új szervezeti forma, hanem a meglévő oktatási program megreformálása, átláthatóbbá tétele, hatékonyabb menedzselési stratégia kidolgozása jelentené.
„Ha ez a közös cél, meggyőződésünk, hogy a minisztérium és az AMMOA az MCSMSZ vezetőségében, akárcsak a moldvai oktatási programban dolgozó teljes tanári karban partnerre találna, hisz mindannyiunk közös célja és érdeke a Csángóföldön eredményesen működő oktatás további fenntartása” – zárják közleményüket a moldvai tanárok.
Milliókba került az átvilágítás?
Eközben Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője tegnap a Facebook közösségi portálon közzétett üzenetében arról számolt be, hogy a szövetség tevékenységének átvilágítása jelentős pénzösszegbe került, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) közösen fizetett az ellenőrzést végző Teleki László Alapítványnak (TLA). „Összesen 4,2 millió forintba került, ebből egymilliót fizettek a keresztszülők pénzéből, a többit a kormány állta” – írja üzenőfalán Hegyeli. A vizsgálatot végzők jelentésükben azt írták, hogy három alkalommal, 2011. június 25–30., július 4–10., illetve augusztus 16-án tartottak helyszíni ellenőrzést Moldvában.
„Diószegi László főellenőr, a TLA vezetője öszszesen két napot töltött Csángóföldön, repülővel érkezett Marosvásárhelyre, onnan bérelt autóval folytatta az utat, és a nyár kellős közepén »tartalmi ellenőrzésnek« vetette alá a 25 oktatási helyszínt, ami annyiban állt, hogy Ferencz Éva segítségével végigszáguldozott a falvakon, és készített egy-egy fotót” – írja továbbá Hegyeli Attila. A leköszönt ügyvezető szerint a TLA az MCSMSZ konkurens alapítványa, ugyanazokra a forrásokra pályázott, mint a moldvai szervezet, bár korábban műemlékvédelemmel foglalkozott.
„Most a Teleki László Alapítvány sikeresen kicsavarta az MCSMSZ kezéből a moldvai oktatási programot. Az igyekezetüket értjük, hiszen a műemlékvédelemre sajnos most nincs pénz” – írja Hegyeli, megállapítását Nagy Bercelnek, a nemzetpolitikai államtitkárság titkárságvezetőjének Diószegi Lászlónak címzett, 2011. augusztus 16-án kelt levelével támasztva alá, melyben a kormányalkalmazott arról értesíti az alapítványi elnököt, hogy a pénzügyi források szűkös volta miatt nem tudnak pénzt biztosítani a határon túli magyar vonatkozású épített örökségre, de keresik a megoldást a helyzetre.
Mint beszámoltunk, hétfőn testületileg lemondott az MCSMSZ vezetősége, miután a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága a TLA és az AMMOA közreműködésével egy új, Romániában bejegyzett alapítványra bízná a moldvai oktatási programot. Az államtitkárság az MCSMSZ átvilágítása során tapasztalt rendellenességekkel indokolta lépését, és kijelentette, hogy a szervezet vezetősége lépésével cserbenhagyta a moldvai csángó közösséget.
(Gergely István: mindenki helyettesíthető. Már évek óta érzékelhető volt, hogy bajok vannak a moldvai csángó oktatási program körül – jelentette ki a Krónikának Gergely István, a Csángó Tanács tagja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csángóügyekért felelős biztosa, aki már a 90-es évek elején részt vett a Kárpátokon túli magyar oktatás beindításában. „Szóvá is tettünk néhány gondot, problémát, de nem vették figyelembe” – mondta lapunknak a Tisztiként ismert egykori csíksomlyói plébános, hozzátéve, emiatt végül háttérbe vonult. Kifejtette, meggyőződése, hogy az illetékesek, a magyar kormány mindent megtesz, hogy orvosolja a jelenlegi helyzetet, és az új alapítvány képes lesz működtetni az oktatási programot. „A tanárok, a központok megmaradnak, és szerencsére vannak még moldvai csángó értelmiségiek, akik eddig háttérben voltak, ők most előléphetnek. Nincs olyan ember, aki ne lenne helyettesíthető” – jelentette ki Gergely István, aki a moldvai szervezetek felkérésére vesz részt a tavaly ősszel létrejött Csángó Tanács munkájában.)
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

BBTE: három jelölt Magyari Tivadar helyére
Három oktató nyújtotta be pályázatát a magyar tagozat számára fenntartott rektorhelyettesi helyre a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Magyari Tivadar megüresedett helyére – aki már tavaly jelezte, hogy nem indul újabb mandátumért – dr. Nagy László fizikus, dr. Soós Anna matematikus és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató pályázik.
A felsőoktatási intézmény magyar oktatói február végén közülük választják ki azokat, akiket a magyar tagozat számára fenntartott két rektorhelyettesi tisztségbe ajánlanak – közölte tegnap az egyetem magyar tagozata. Az új tanügyi törvény szerint a magyar tagozat három személyt javasol, a rektor pedig ebből választ ki kettőt. Azt ellenben a magyar oktatók szavazatai döntik el, hogy közülük ki lesz a magyar tagozat vezetője.
A tisztséget az utóbbi öt évben dr. Magyari Tivadar töltötte be, akinek mandátuma az új rektor beiktatásáig tart. A rektori tisztségre a tegnapi határidőig a következő személyek jelölését iktatták: Ion Aurel Pop történész, Daniel David pszichológus, Cristina Ciumaş közgazdász, Decebal Ciurchea fizikus és a szintén román tagozaton oktató Vincze Enikő antropológus.
Magyari Tivadar elmondta: a következő napokban a magyar tagozat találkozót kezdeményez a rektor-jelöltekkel is, hogy megismerjék egymás szempontjait. „Tudjuk, hogy a mérleg nyelve lehetünk ezen a választáson” – nyilatkozta a távozó rektorhelyettes, aki szerint a magyar tagozat tanácsa testületileg nem kötelezi el magát egyik rektorjelölt mellett sem, de minden információt megad a magyar oktatóknak a szavazáshoz.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Kovács-Tőkés csörte az anyanyelvű felsőoktatásról
„Kifelejtette” a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből Tőkés László EP-képviselő – vádol Kovács Péter RMDSZ-főtitkár. Erre reagálva Tőkés sajtóirodája leszögezi: szó sincs kihagyásról, pusztán taktikai okokból az anyanyelvű oktatásra vonatkozó megfontolásokat módosító indítványként viszik be a végleges változatba.
„Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő” Tőkés László Brüsszelben „elfelejti” képviselni közössége érdekeit, mivel a kisebbségi jogokat „kifelejtette” az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentéséből – nyilatkozta szerdán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
„Mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be?” – tette fel a kérdést a főtitkár, aki szerint a Tőkés által az EP-nek tett jelentésnek tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat, az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan.
„Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésre hivatkozva
Azt is elmondta, hogy a Főtitkárság szakpolitikusai egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
RMDSZ-javaslatok: a jelentés utaljon az anyanyelvű oktatásra
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok – amelyeket Winkler Gyula és Sógor Csaba szerdán benyújtottak az EP kulturális bizottságához – kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését.
Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
Tőkés: taktikai megfontolásokról van szó
Válasznyilatkozatában Tőkés László sajtóirodája leszögezi: „a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba”.
„Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született” – áll a nyilatkozatban.
„Reméljük, hogy az általuk – Winkler és Sógor által (szerk. megj.) – állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik” – olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés sajtóirodája emlékeztet, hogy az általa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát, aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt.
A nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy az RMDSZ beáldozta a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem „politikai délibábjáért” a magyar közösség félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelését, ugyanakkor sérelmezi, hogy a szövetség kormányzati részvétele mellett az erdélyi magyarok adólejeiből nem jut a magyar tannyelvű magánegyetemi rendszernek, amelyet a magyar kormány tart fenn.
„De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – áll a Tőkés László sajtóirodája által kiadott nyilatkozatban.
Krónika (Kolozsvár)

Lakatos Péter: hazudik Tőkés László
Gúnyos közleményben reagált szerdán Lakatos Péter egykori RMDSZ-képviselő Tőkés László egy nappal korábban, az ő személyével kapcsolatban tett kijelentéseire.
Lakatos Péter szerint „hazugság” az a személyével kapcsolatos kijelentés, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő tett keddi sajtótájékoztatóján, miszerint „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – eladta volna a nagyváradi Ady-központot 75 millió forintért.
„Nem hivatalos értesüléseim szerint, a január 31.-i sajtótájékoztatóján Tőkés László saját szavahihetőségét próbálta eladni a közvéleménynek. Kísérlete meghiúsult, mi több, bár erről nincs pontos információm, a Fogyasztóvédelmi Hivatal eljárást kezdeményez ellene, lejárt szavatosságú, selejtes termék eladási kísérlete címén. Várják mindazok jelentkezését, akiket a képviselő az elmúlt években hasonló módon tévesztett meg” – írja Mit próbál eladni Tőkés László? című rövid közleményében Lakatos Péter.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szintén hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
Lakatos Péter egyébként 2011 szeptemberétől az Állami Számvevőszék tanácsosaként dolgozik, így elmondott parlamenti képviselői mandátumáról.
Mint korábban beszámoltunk, a magyar kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy elszámoltatja a nagyváradi Mecénás Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmindszentre tervezett Ady-projektjének „eltérítése” miatt.
Az Ady-központ ügyében egyébként Tőkés László korábban tárgyalt a budapesti kormány illetékeseivel arról, hogy az elszámoltatást terjesszék ki Magyarország határain túlra is.
Krónika (Kolozsvár)

Demográfiai dráma: a magyarok száma közel 200 ezerrel, az összlakosságé több mint kétmillióval csökkent
Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. Az előzetes eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807-tel kevesebb, mint 2002-ben – ez 13,6 százalékos csökkenést jelent. Szakértők meglepőnek tartják a magyarság lélekszámának az összlakosságéhoz képest nagyobb mértékű apadását.
A lakosság 88,6 százaléka (16,87 millió) románnak vallotta magát, a magyarok száma 1 238 000, ez az összlakosság 6,5 százalékát jelenti. Cigánynak vallotta magát 619 ezer személy (3,2 százalék). Ukránnak 51 700 személy, németnek pedig 36 900 ember vallotta magát.
A 2002-es adatokhoz képest a romániai magyarok számaránya 13,6 százalékkal csökkent, akkor 1 431 807 személy (az összlakosság 6,6 százaléka) vallotta magát magyarnak. A mostani előzetes adatok szerint a magyarság számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék.
A cigány lakosság létszáma nőtt 2002-höz képest, amikor 535.140 személy (2,45 százalék) vallotta magát e nemzeti közösséghez tartozónak.
A romániai németek esetében csökkenés tapasztalható, 2002-ben 59 764 személy vallotta magát németnek.
A megszámlált lakosság 0,3 százaléka (59 200 ember) nem közölte nemzetiségét, vagy nem volt jelen.
A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék).
A romániai cigányok aránya Maros megyében a legmagasabb (8,8 százalék), ezt követi Călăraşi (8,1 százalék), Szilágy (6,9 százalék) és Bihar megye (6,1 százalék).
Az előzetes adatok szerint Románia állandó lakossága 7,1 millió háztartásban él. A 2011 októberi népszámlálás során 8,5 millió lakást írtak össze, az épületek száma 5,1 millió, ebből mintegy 15 ezer társasház vagy tömbház.
A stabil lakosság 52,8 százaléka városon él, 47,2 százaléka vidéken.
Megyei bontásban a legtöbben Prahova megyében élnek (735, 9 ezer személy), következik Iaşi (723,6 ezer), Kolozs (659,4 ezer), Temes (649,8 ezer), Konstanca (630,7 ezer), Dolj (618,3 ezer), Suceava (614,5 ezer).
A legkisebb a lakossága Tulcea megyének, ahol 201,5 ezer ember él, majd következik Kovászna (206,3 ezer), Szilágy (217,9 ezer), Mehedinţi (254,6 ezer), Ialomiţa (258,7 ezer), Giurgiu (265,5 ezer), Krassó-Szörény (274,3 ezer) és Beszterce-Naszód (277,9 ezer).
Horváth István szociológus: meghökkentőek az adatok
„Meghökkentőek az adatok, azonban nem meglepőek” – szögezte le a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, amikor arról faggattuk, lehetett-e számítani a romániai népesség ilyen arányú fogyására. Mint részletezte, előre látható volt, hogy 19 millióra csökken a lakosság száma, s a magyarság részaránya terén is hasonló számadatra számítottak. Kérdésünkre, mivel magyarázható az a tény, hogy a magyarok száma 1,5 százalékkal nagyobb arányban csökkent, mint a lakosság egésze, Horváth elmondta, ez a számadat valóban meglepetést okozott.
„Azt hittük, hogy a migráció nagyobb a románok esetében” – indokolta a meglepetés okát a szociológus. Ugyanakkor szerinte ezeket a számadatokat fenntartással kell kezelni, mivel míg a befogadó államok által regisztrált migrációs adatok szerint az egyévesnél hosszabb tartózkodási engedéllyel ott élő romániaiak száma decemberben elérte a 2,8 milliót, addig a nem végleges népszámlálási adatok szerint 910 ezer román állampolgár él tartósan, míg mintegy 659 ezer ideiglenesen külföldön, a különbség pedig több mint egymillió fő. „Feltehetően tehát jobban áll a magyarság, mint a népszámlálás során regisztrált adat” – vallja a szakember, aki szerint azonban hosszú távon nem lehet megmondani, hányan térnek haza, és hogyan alakul a későbbiekben a lakosság száma, összetétele.
Horváth ugyanakkor arra is kitért, hogy a Trianon utáni első, 1930-as népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek részaránya nem csökkent az előző cenzushoz képest – 2002-ben 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most pedig számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Főként a romák száma gyarapodásának tudható be a mutató alakulása, de nőtt a tatárok, illetve az ukránok számaránya is.
Krónika (Kolozsvár)

Folytatódik a csángó magyarok oktatási programja
RMDSZ: súlyos csapás a magyar kormány döntése
Súlyos csapás a romániai magyarság számára a magyar kormánynak az a döntése, amely szerint megvonják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől az ottani magyar nyelvű oktatás koordinálásának és vezetésének feladatát – olvasható az RMDSZ közleményében. Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár megnyugtatott: folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon mint eddig.
Az RMDSZ szerint a szövetség értetlenül áll a magyar kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a csángószövetség teljes vezetősége egyhangúlag lemondott. Kijelentik, hogy a csángók magyar nyelvű oktatási programjának elindítását az RMDSZ a kezdetektől támogatta. Ez a program biztosította azt, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, és éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével.
A közleményben leszögezik: az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól egy évvel ezelőtt megvont támogatás egyebek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. Az RMDSZ szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSSZ) megvont bizalom egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet.
Az RMDSZ a „szórvány szórványában” élő csángómagyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyar Szövetség lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat – olvasható a közleményben.
Répás Zsuzsanna azonban megnyugtatott: az oktatási program működtetésében az új alapítvány létrejöttéig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyújt segítséget. Nem lesz fennakadás a programban, a tanárok megkapják fizetésüket, a gyerekek pedig ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon mint eddig – szögezte le a magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár. Reményének adott hangot, hogy az új alapítványi forma egy-két hónapon belül létrejöhet. A programra a kormány az idén 70 millió forintot biztosít.
Leszögezte: nagyon fontos a moldvai magyar oktatási program, ez az oktatási forma még az előző Orbán-kormány idején indult el. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kiemelten fontosnak tartják a továbbvitelét és olyan értéknek tartják, ami sokat segíthet a moldvai magyar csángó közösségnek. Felidézte, hogy amikor másfél éve átvették a kormányzást, átvilágították a támogatásokat, és az MCSMSZ által működtetett program kapcsán gyanúk merültek fel, ezért vizsgálatot rendeltek el. – Ezt nem lehet így hagyni, a magyar kormány nem csak azért tartozik felelősséggel, hogy működjön a moldvai csángó magyar oktatási program, hanem azért is: a magyar állam által erre fordított összegeket pontosan követhető elszámolás mellett költsék el – hangsúlyozta.
Szabadság (Kolozsvár)

Kifelejtett kisebbségi jogok a felsőoktatásról szóló jelentésből?
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára tegnap kiadott közleményében azzal vádolja Tőkés László EP-képviselőt, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról készült jelentésének vitaanyagába „egyáltalán nem vitt az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat.” Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája válaszában leszögezi: örömmel tapasztalja, hogy azok, aki a félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelést feláldozták a Petőfi–Schiller Multikulturális Egyetem politikai délibábjáért, ma már szívügyüknek tekintik „az őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz”.
Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő Tőkés László az Európai Parlamentben (EP) tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből „kifelejtette” a kisebbségi jogokat – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Az RMDSZ tájékoztatása szerint az EP-nek a felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentésének tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat. Az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésből azonban az derül ki, hogy a jelentésnek az EP kulturális bizottságában elfogadott változata semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan. Következésképpen a Főtitkárság szakpolitikusai az Európai Unióról szóló szerződés második és harmadik cikkelyére hivatkozva pótolták „a súlyos mulasztást”, és módosító javaslatcsomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
Tőkés László sajtóirodája válaszában kifejti, hogy az RMDSZ EP-képviselőinek egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született. A jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat módosító indítványokként viszi be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba.
„De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést, miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – szögezik le, hozzáfűzve: Románia kormányának magyar tagjai azáltal, hogy Tőkés Lászlót nemtelenül és rosszindulatúan támadják, még nem oldanak meg semmit.
Szabadság (Kolozsvár)

Veszélyben a csángóoktatás
Súlyos csapás a romániai magyarság számára a magyar kormánynak az a döntése, amely szerint megvonják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől az ottani magyar nyelvű oktatás koordinálásának és vezetésének feladatát – olvasható a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) keddi közleményében.
Az RMDSZ-dokumentum szerint a szövetség értetlenül áll a magyar kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a csángószövetség teljes vezetősége egyhangúlag lemondott. Kijelentik, hogy a csángók magyar nyelvű oktatási programjának elindítását az RMDSZ a kezdetektől támogatta. Ez a program biztosította azt, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, és éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével.
Az RMDSZ szerint az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól egy évvel ezelőtt megvont támogatás egyebek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. Az RMDSZ szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSSZ) megvont bizalom egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet.
Az RMDSZ a “szórvány szórványában” élő csángó- magyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyar Szövetség lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat – olvasható a közleményben.
Az MCSSZ vezetősége hétfőn tette közzé, hogy a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemond. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január 1-jével lejárt a csángó szövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült.
Répás Zsuzsanna, a magyar kormány nemzetpolitikai helyettes államtitkára kedden az MTI-nek kijelentette: folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyarórákon mint eddig. Kiemelte: átmenetileg – az oktatási programot a jövőben működtető alapítvány létrejöttéig – a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyújt segítséget.
Reményének adott hangot, hogy az új alapítványi forma egy-két hónapon belül létrejöhet. A programra a kormány az idén 70 millió forintot biztosít. Répás Zsuzsanna leszögezte: nagyon fontos a moldvai magyar oktatási program, ez az oktatási forma még az előző Orbán- kormány idején indult el.
Népújság (Marosvásárhely)

Nyilatkozat
Mi, a marosvásárhelyi magyar történelmi egyházak papjai és lelkipásztorai örömmel vesszük tudomásul, hogy tavaly megfogalmazott felhívásunk meghallgatásra talált: két Maros megyei magyar politikai szervezet megegyezett a polgármesterjelölt személyében.
Hisszük, hogy a dr. Vass Levente körüli politikai egyetértés jó visszhangra talál a megyeszékhely lakosságának körében, és általa a szélesebb körű társadalmi összefogás egész Marosvásárhelynek élhetőbb jövőt biztosít.
Hiszünk abban, hogy Marosvásárhelynek bölcs, előretekintő városgazdára van szüksége, aki konkrét fejlesztési tervekkel, kulturális örökségünk megőrzésével – szoros együttműködésben civil szervezeteinkkel és egyházainkkal – elősegíti lakóinak jólétét és itthon maradását. Az ilyen városvezetésnek köszönhetően nem költöznek el a város lakosai, a családok szívesen vállalnak gyermeket, fiataljaink helyben találnak megélhetési lehetőséget, és időseink megbecsülésben részesülnek.
Ahhoz, hogy a megyeszékhelyen egy hiteles polgármesterjelölt állításával jó irányú változás vegye kezdetét, nélkülözhetetlen híveink összefogása.
Meggyőződésünk, hogy az EMNT és az RMDSZ polgármesterjelöltre vonatkozó döntése jó döntés volt, kellő időben, és a város magyarságának érdekét szolgálja.
Elvárjuk, hogy ez az összefogás a városi tanácsosi jelölőlistára is kiterjedjen.
Dr. Vass Levente, fiatal kora ellenére, mind szakmai, mind civil tevékenysége során már bebizonyította, hogy keresztény erkölccsel, közösségi szellemben, felkészült szakmaisággal, alázattal, egészséges, határozott értékrenddel, egyenes személyiségként, hosszú távú fejlesztésekben gondolkodva képes városunk javáért dolgozni, és lakosait, magyarságunkat szolgálni.
Arra kérjük történelmi egyházaink híveit, polgári felelősségtudattal támogassák dr. Vass Levente jelölését.
Jelöltünk életére Isten áldását kérjük!
Marosvásárhely, 2012. február 1-jén, a marosvásárhelyi történelmi egyházak lelkészei:
1. Balázs Ferenc római katolikus plébános, Szent Kozma és Damján-plébánia
2. Barra László római katolikus plébános, Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia
3. Papp Béni Zsombor, Berekméri Melinda református lelkipásztorok, Cserealjai Református Egyházközség, Marosvásárhely
4. Dénes Előd, Dénes Katinka református lelkipásztorok, Marosvásárhely VII. Szabadság utcai Református Egyházközség
5. Lakatos Péter, Fekete Márton református lelkipásztorok, Marosvásárhely II. Gecse utcai Református Egyházközség
6. György Tibor római katolikus plébános, Szent Miklós-plébánia, Marosvásárhely
7. Ötvös József, Henter György református lelkipásztorok, Marosvásárhely I. Vártemplom
8. Kántor Attila-Béla, Szabó László református lelkipásztorok, Marosvásárhely V. Felsővárosi Református Egyházközség
9. Kecskés Csaba unitárius lelkész, Kövesdombi Unitárius Egyházközség, Marosvásárhely
10. Lőrincz István református lelkipásztor, Marosvásárhely III. Alsóvárosi Református Egyházközség
11. Lőrincz János református lelkipásztor, Marosvásárhely X. Kövesdombi Református Egyházközség
12. Nagy József-Levente református lelkipásztor, Marosvásárhely IX. Tulipán utcai Református Egyházközség
13. Nagy László unitárius lelkész, Marosvásárhely Bolyai téri Unitárius Egyházközség
14. Oláh Dénes római katolikus plébános, Keresztelő Szent János-plébánia, Marosvásárhely
15. Orbán Dezső református lelkipásztor, Marosvásárhely VI. Meggyesfalvi Református Egyházközség
16. Papp László római katolikus lelkipásztor, Marosvásárhely
17. Papp Noémi evangélikus lelkipásztor, Marosvásárhely
18. Sebestyén Péter római katolikus plébános, Szent Imre-plébánia, Marosvásárhely
19. Szász Zoltán református lelkipásztor, Marosvásárhely IV. Szabadi úti Református Egyházközség
20. Szénégető István római katolikus plébános, Remete Szent Antal-plébánia, Marosvásárhely
21. Szőcs László SJ jezsuita házfőnök, Marosvásárhely
Népújság (Marosvásárhely)

Aki a modern kor Orbán Balázsa volt
Halálának ötödik évfordulója alkalmából Beke Györgyre emlékeztek a nagyváradi Kiss Stúdió Színház szervezésében kedd este a Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál elnevezésű rendezvénysorozat keretében.
A pinceszínházban összegyűlt érdeklődőket az est háziasszonya, Kiss Törék Ildikó köszöntötte. A József Attila-díjas író, újságíró, műfordító öt éve, január 20-án hunyt el Budapesten. Az uzoni születésű Beke modern Orbán Balázsként kószált szerte Erdélyben és a Partiumban, bejárta a Székelyföldet, a Szilágyságot és Bánságot. 1973-ban költözött Kolozsvárra. Kiss Törék Ildikónak és családjának a szomszédságában lakott Beke, ezért gyakran találkoztak. A Szilágysági hepehupa című, riportokból összeállított híres könyve 1975-ben jelent meg. A kommunizmus idején több könyvét is bezúzták, 1984-ben szilenciumra kényszerítették, nem publikálhatott, nem jelenhetett meg a neve. A ’89-es rendszerváltás első napjaiban települt át Budapestre. 2007. január 20-a éjjelén bekövetkezett haláláig megállíthatatlanul dolgozott, rengeteget írt. Érdekelte Erdély sorsa, törődött a környezetével, foglalkoztatták korunk gondjai. A magyar nyelv úgymond cserbenhagyásáról is írt. Esszéinek, riportjainak, szépirodalmi munkáinak ma is roppant aktuális a mondandójuk. Váradi vonatkozású alkotása is van: az Örökmécses – A köztünk élő Szent László király című, melyben meghatóan ír arról, hogyan védte meg a Körös-parti város magyarsága a Szent László-templomot 1955-ben. „Váradon a lelkek csatáját vívták meg, győzedelmesen” – fogalmazott a szerző.
Szilágyi Aladár újságíró, közíró beszélt arról, hogy Beke György volt az egyik legtermékenyebb, legsokoldalúbb kortárs magyar író, akinek 55 kötete jelent meg. Novellákat, esszéket, regényeket írt, emellett nagyon jó műfordító is volt. A Haynal-ház kapuja című regényére Magyarországon is fölfigyeltek. Azonban több művét is letiltották, és Bekét megviselték a cirkuszok, huzavonák. ’87-ben kényszernyugdíjazták. Riportjaiban az információs értékek mellett prózaírói képességét is megcsillogtatta, prózájában pedig riportelemek lelhetők fel. Szociális érzékenysége, igazságkeresése, kitűnő szimata segítette abban, hogy remek riportokat készítsen. A Beke által bejárt helyek zömét Szilágyi Aladár is becsavarogta. Két cikkére is reflektált Beke György, mindkettő a csángósággal foglalkozott. Hermán M. János református lelkipásztor, egyetemi tanár is mesélt a Beke Györgyhöz fűződő emlékeiről, arról, miként barátkoztak össze, hogyan alakult ki közöttük a kölcsönös bizalom. Amikor a lelkész kitelepült Hollandiába, Beke a távoli országban is fölkereste. Hermán M. János kifejtette: „Jóra termett, áldott, mélyhitű ember volt.” Nagyon jókat lehetett vele beszélgetni, és hihetetlen dolgokra volt képes. Könyveket csempészett be, gyógyszereket szerzett a rászorulóknak. Tojástánc volt az egész élete. Végig az foglalkoztatta: hogyan őrizheti meg az ember a méltóságát, és az érdekelte, hogy megmaradjon a nemzet. A szórványmagyarság gondjaira is odafigyelt ez a karizmatikus személyiség. Kerek életművet hagyott hátra.
Az irodalmi esten Beke néhány írását Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a Kiss Stúdió Színház művészei olvasták föl. Az összejövetelen jelen volt az író néhány egykori földije is. Az Uzonból elszármazott emberek ma is jó szívvel emlékeznek reá. Beke György mindenkivel közvetlen, kedves volt. Kellemes hangulatú író-olvasó találkozók voltak, valahányszor hazatért.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kettős évforduló jegyében
Könyv Arad városiasodásának történetéről
Egy kiváló aradi helytörténész, Ujj János könyvet írt Arad városiasodásának történetéből címmel, amelyet egy másik kiváló helytörténész, Puskel Péter mutatott be kedd délután az RMDSZ aradi székházának üléstermében.
A házigazdák ugyan az irodákban fellelhető székeket mind behordták a bemutató színhelyére, de sokan így is csak „állóhelyen” lehettek részesei az eseménynek. Amely – véletlen-e vagy sem? – kettős évforduló jegyében zajlott. A bemutatót megnyitó Bognár Levente, az RMDSZ megyei elnöke, aradi alpolgármester ugyanis azzal kezdte: az ezelőtt éppen 180 évvel, január 31-én Gyulán (Arad egyik magyarországi testvérvárosában) született Salacz Gyula 26 éves polgármestersége alatt Arad hatalmasat fejlődött. Ennek érzékeltetésére két passzust is felolvasott Báttaszéki Lajos: Alföldi képes emlékkönyv, Arad, 1887 c. munkájából, amelyeket érdemes a mai olvasónak is idézni. „…Salacz Gyulának, mióta a polgármesteri állást elfoglalta, egyedüli gondolatja e város közjavának, minden egyes polgára jólétének tőle kitelhető módon való előmozdítása. Minden egyes felmerülő kérdést, minden más melléktekintet kizárásával, csak azon szempontból bírál meg, vajjon az a városnak és közönségének előnyére válik-e, vagy nem. S a mi meggyőződése szerint azzá válik, azt védi; a miről az ellenkezőt hiszi, azt megakadályozni törekszik.” Továbbá: „Mióta polgármester, a város úgy halad külső csínban, a benne uralkodó rendet, köztisztaságot és a közegészségügyet illetőleg, mint más város 50 év alatt sem. A főtér valóságos nagyvárosi korzó; a színház, a tanácsház, az új sétány, az árvaház, a csatornázás, fásítás az ő érdemeit fogják hirdetni az utókornak is és nem legutolsó érdeme azon kiváló iskolák, melyek nagy részt az ő kezdeményezése folytán keletkeztek”.
Lehet-e mást kívánni, mint hasonló polgármestereket egy városnak? Salacz Gyula nevét utca őrzi Aradon, remélhetőleg szobrot is emelnek majd tiszteletére.
Puskel Péter ismertetőjében rendkívül értékes és hasznos könyvnek nevezte Ujj János munkáját, ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a mai nehéz, a kultúrának nem kedvező gazdasági helyzetben vannak emberek, intézmények és szervezetek, amelyek értékes könyveket jelentetnek meg. Az Arad városiasodásának történetéből c. munkát Arad önkormányzata adta ki, jelentős mértékben hozzájárulva ahhoz, hogy a város fejlődésének egy rendkívül fontos időszakát a város hagyományai iránt érdeklődő polgárokkal, különösen a fiatalokkal megismertesse: a könyvet ugyanis románra is lefordították, rövidesen azt is bemutatják.
A város történetéhez, múltjához kapcsolatos könyv megjelenése mindig nagy öröm, mondta a recenzens, akinek (nem hivatalos) nyilvántartása szerint az utóbbi 20-22 évben Aradon mintegy húsz szerzőnek kb. 90 munkája jelent meg magyarul, ami véleménye szerint – a helyi írószövetségi fiókba tömörült román szerzők könyveinek számával összevetve – azt jelenti: „nagyon is helyén van ez a könyvkiadás”.
Puskel Péter megállapította: széles spektrumú könyvről van szó, amely a XIX. század végéig, a századfordulóig, az első világháborúig követi a város fejlődését – ez az a korszak, amikor lényegében befejeződik Arad városiasodása urbanisztikai szempontból. Addig, kevés kivétellel, felépülnek Arad modell értékű épületei, kialakul infrastruktúrája, létrejönnek gyárai, iskolái, kulturális intézményei, egészségügyi hálózata stb. Mintegy száz év alatt – mondta később a szerző – Arad falusias településből modern nagyvárossá fejlődött. A méltató megállapította: a tárgyalt témakörből számos más könyvben, cikkben jelentek meg már információk, a szerző azonban ezeket nemcsak összefogta egy vezérfonal mentén, hanem valamennyi témában új elemekkel is kiegészítette.
A több mint 200 oldalas, fotókkal bőven illusztrált kötet három fejezetet szentel a városiasodás történetének. I. A városi infrastruktúra megteremtése (útburkolat, közvilágítás, közszállítás, csatornahálózat, vízvezeték, védőgát, közfürdők, hidak, Holtmaros), II. Az intézményrendszer kialakulása (iskolahálózat, aradi színházak, a város zenei élete, egészségügyi hálózat, szociális intézmények, biztosító intézetek, mozgóképszínház stb., III. Kapcsolat a világgal (postaszolgálat, vasút és vasútállomás, telefon, magasságjegy, hegyaljai vasút). E fejezetekhez járul a IV.: jegyzék a város XIX. századi jelentős személyiségeiről, választott polgármestereiről, főispánjairól, az egyházfelekezetek főpapjairól, a szelektív könyvészet pedig a város múltja iránt érdeklődőket esetleg a további kutakodásokban segíti.
***
Hadd szóljunk a címben említett kettős évforduló másikáról is: az aradi alpolgármester köszöntötte a szerzőt, Ujj Jánost, aki a bemutató előtti napon, január 30-án töltötte be 70. életévét. A bejelentést erősen megtapsolta a közönség, hisz Ujj Jánost évtizedek óta ismeri és tiszteli nemcsak tanárként, újságíróként, hanem Aradhoz kötődő tízegynéhány értékes könyv szerzőjeként is. Szép születésnapi ajándék, hogy a kerek évfordulón újabb kötete jelenhetett meg.
Ujj Jánosnak boldog születésnapot, jó egészséget, munkabírást, az aradiaknak pedig további, tőle származó, a jövőben megírandó vagy kiadandó könyveket kívánunk.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Mennyi pénzt kap az RMDSZ?
A romániai kisebbségek 18,21 millió eurós tortájából a magyaroknak 3,92 millió euró jut 2012-ben: az RMDSZ kapja a kisebbségek számára biztosított legnagyobb kerettámogatást a költségvetésből. Idén a tavalyinál is nagyobb a keret. A költségvetési alap elosztásáról kormányhatározat döntött: azok a szervezetek részesülhetnek belőle, amelyek a Romániában élő kisebbségi közösségeket képviselik. A magyarság esetében – parlamenti képviselete révén – a teljes összeg az RMDSZ-t illeti meg. Az RMDSZ tehát 17,1 millió lejből (3.92 millió euró) gazdálkodhat, tavaly 15, 98 lejt kapott a Szövetség. Egyes becslések szerint alapítványain keresztül az RMDSZ a teljes összeg közel egyharmadát pályáztatja meg, a többi felhasználásáról a romániai magyar közvéleménynek nincs tudomása, ezekről az RMDSZ nem hoz nyilvánosságra adatokat. Mint ismeretes, az erdélyi magyar ellenzéki pártok, az MPP és az EMNP folyamatosan kérték és kérik az egyenlő esély elvét, azaz, a romániai magyarság számára kiutalt román kormánypénzek fölött ne kizárólag az RMDSZ döntsön. Az RMDSZ vezetői azonban többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók a jelenlegi rendszert megváltoztatni.
További adatok a kisebbségi pénzek sorsáról: a Pro-Európa Roma párt 11,1 millió lejt kap (2.53 millió euró), egy évvel ezelőtt nekik csak 10,3 lej jutott. A Német Demokrata Fórum 6,3 millió lejnek (1,38 euró) örvendhet. 2011-ben 5,7 millió lejből gazdálkodtak a hazai németek.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A moldvai csángómagyar Oktatási Program nyitott kérdései
Sok a nyitott kérdés a moldvai magyar Oktatási Program jövőjét illetően miután a hét elején lemondott a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének teljes vezetősége.
Elfogadhatatlannak tartják a magyarországi támogatás rendszerének és a programtervezet működtetésének átszervezését. A Nemzetpolitikai Államtitkárság közleménye szerint nincs ok aggodalomra, mert folytatódik a csángók oktatási programja, de a szövetség átláthatatlan és pazarló gazdálkodása miatt a támogatást más szervezeteken keresztül juttatják majd el a csángóknak.
Tizenegy év alatt 25 moldvai faluban több mint 2000 csángó gyerek számára szervezte meg a magyar nyelvű oktatást a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége. A magyarul továbbtanuló diákoknak, pedig csángó bentlakást tartott fent Csíkszeredában.
A működéshez szükséges mintegy 140 millió forintos költségvetés egyik felét adományokból, a másik felét pedig a magyar kormány támogatásából fedezték. Viszont most, év elején a szövetség szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a magyar kormány már nem folyósítja a szokásos 70 millió forintos támogatást.
A honlapjukon megjelent közlemény szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy az oktatási programot a kormány olyan alapítványra bízná, amely a budapesti Teleki László Alapítvány és a szintén Magyarországon bejegyzett Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány közösen hozna létre Romániában. A vezetőség viszont azokkal az elképzelésekkel sem ért egyet, hogy az új alapítványhoz kerüljön a szövetség 100 millió forintos nagyságrendű vagyona, és az öt fős kuratóriumban a szövetségnek egyetlen egy képviselője kapjon helyet.
A 12 tagból álló vezetőség lemondásának hírére a Nemzetpolitikai Államtitkárság azt közölte, hogy a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége cserben hagyta a moldvai magyarokat.
Az átmeneti időszakban a rendszer zavartalan működését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége segíti.
Az RMDSZ is állást foglalt ezzel kapcsolatban. Ők nem értenek egyet a magyar kormány döntésével, kihangsúlyozták, hogy támogatni fogják a szövetség lemondott vezetőségét és közös fellépésre, összefogásra kérik a romániai magyar társadalmat.
Duna Tv, Közbeszéd
Erdély.ma

Nincs idő kihelyezni a magyar feliratokat
Bár Nagykárolyt és környékét jelentős számú magyar és német lakja, a turisztikai minisztérium által a város különböző pontjain kihelyezett turisztikai információs táblákat kizárólag román nyelven feliratozták, a városi önkormányzat pedig egyelőre nem kezeli prioritásként, hogy többnyelvű táblák kihelyezését javasolja. Nem jobb a helyzet Kolozsváron sem, ahol továbbra sem kerültek ki a műemlék épületekre magyar fordítást is tartalmazó többnyelvű feliratok, s bár a helyi RMDSZ több mint két éve „agitál” az ügyben, László Attila alpolgármester szerint a probléma orvoslására „még nem volt idő”.
Bár Nagykárolyt és környékét jelentős számú magyar és német lakja, a idegenforgalmi minisztérium által a város különböző pontjain kihelyezett turisztikai információs táblákat kizárólag román nyelven feliratozták. A barna alapon fehér feliratos – egyébként az útjelző táblákra nagyon hasonlító –, műemlékeket és egyéb turisztikai látványosságokat jelző fémtáblák tavaly decemberben jelentek meg a városban. Kovács Jenő polgármester a téma kapcsán úgy nyilatkozott a Krónikának, az idegenforgalmi minisztérium helyeztette ki a táblákat, így nem volt beleszólásuk a dolgokba.
„Többnyelvű táblákat kellene csináltatni helyettük, azonban mindeddig nem volt időm ezzel foglalkozni, nem tartozott a prioritások közé – fejtette ki az elöljáró. – Úgy gondolom, hogy először az infrastruktúrát kellene felfejleszteni, például hoteleket kellene létrehozni, aztán kellene csak a népszerűsítéssel foglalkozni.”
Szatmár megyében – ahol a magyar lakosság számaránya körülbelül 40 százalékos – nem ez az első eset, amikor figyelmen kívül hagyják a legnagyobb létszámú etnikai kisebbség nyelvi jogait. Tavaly például a megyei tanács egyik turisztikai, EU-s finanszírozású projektje keretében információs táblákat helyeztek ki a megye legfontosabb látványosságai elé. A 2011 nyarán megjelent pannók azonban kizárólag román nyelvűek voltak. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácselnök akkor azt nyilatkozta, év végéig kicserélik a táblákat, az újakon pedig többnyelvű felirat szerepel majd.
Azóta az eredetileg kihelyezett táblák közül némelyik hátulján megjelent a magyar, a német és az angol nyelvű felirat. Azonban többnyire csak a városokban levő pannókon tüntették fel több nyelven a szöveget, sok esetben pedig a felirat csak a forgalmas úttestről olvasható. Ilyen jellegű gondok felmerültek 2008 tavaszán is Szatmárnémetiben, amikor a megyei műemlékvédelmi igazgatóság román, angol és francia nyelvű feliratokkal akarta ellátni a műemlékeket. A Krónika jelzése nyomán akkor Csehi Árpádnak sikerült elérnie, hogy később a magyar és a német szöveg is felkerült a hirdetőkre.
Kolozsvár: prioritás, de nincs idő rá
Nem jobb a helyzet Kolozsváron sem, ahol továbbra sem kerültek ki a műemlék épületekre a magyar feliratok, s mint megtudtuk, egyelőre nem is fognak. Mint arról beszámoltunk, a helyi RMDSZ 2009 novemberében 11 pontos javaslatcsomagot nyújtott át az akkor még szabadlábon levő Sorin Apostu polgármesternek, amelyben többek közt az kérték, hogy a város műemléképületeire kihelyezendő táblákon szerepeljen a magyar nyelv is.
Csoma Botond, a városi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, a javaslatcsomag kezdeményezője a Krónikának elmondta: ez volt az a javaslatuk, amelyre azonnal kedvező választ kaptak a román városvezetéstől, s bár megígérték, hogy a magyar változat is szerepelni fog a táblákon, az ügyben nem történt előrelépés. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere kérdésünkre elmondta: bár prioritásként kezelik az ügyet, egyelőre nem született döntés arról, hogy mikor helyezik ki a műemlék épületekre a többnyelvű, magyar feliratot is tartalmazó tájékoztató táblákat.
„Erre nem volt még időnk” – jegyezte meg az elöljáró. Az RMDSZ kérései között egyébként szerepelt a háromnyelvű (magyar, román, német) helységnévtábla elhelyezése is, amelyet azóta sem teljesített az önkormányzat.
Nagyvárad a pozitív példa
Ezzel szemben Nagyváradon már 2008 nyarán húsz belvárosi műemlék épületre helyezett el háromnyelvű információs táblát a helyi önkormányzati testület RMDSZ-frakciója. Az elsőt a főtéri Szent László római katolikus templom falára szerelték föl, 2008 áprilisában. A táblaavatók egész nyáron folytatódtak, így háromnyelvű táblát kapott egyebek közt a két Poynár-ház, az egykori Rimanóczy szálló és gőzfürdő, a Stern-palota, a neológ zsinagóga, a Fekete Sas-palota és számos más, műemlékstátusú váradi épület.
Tavaly április 18-án, a műemlékek nemzetközi napján táblát kapott a szintén főtéri görög katolikus püspöki palota és a Holdas-templom. A román, magyar és angol nyelven írt táblákon feltüntették a műemlék hivatalos „rendszámát”, de az is kiderül róluk, melyik évben épült a palota vagy templom, kinek a tervei alapján, illetve néhány részletet megtudhatunk az épület eredeti rendeltetéséről és építészeti stílusáról is.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Ideiglenes megoldás: a pedagógusszövetség veszi át a csángó oktatási prrogramot
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) veszi át ideiglenesen a moldvai csángó magyar oktatási program felügyeletét és irányítását. Burus Siklódi Botond, a pedagógusszövetség elnöke csütörtökön a Krónikának elmondta, az RMPSZ a következő három hónapban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) leköszönt vezetőségével közösen biztosítja az oktatási tevékenység működtetését a Csángóföldön. Az RMPSZ szerződést köt a csángó szervezetnek az oktatási programban részt vevő tagjaival, valamint a Kárpátokon túli vidékeken oktató pedagógusokkal.
Burus Siklódi Botond elmondta, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságával történt megegyezés szerint a pedagógusszövetség a február–április időszakban biztosítja majd az oktatási program folytonosságát, amelyhez továbbra is a magyar kormány nyújtja az anyagi fedezetet a Bethlen Gábor Alapból. „Amikor vállaltuk a közvetítő szerepet, olyan megoldást kerestünk, amely a folytonosságot biztosítja, és úgy tűnik, hogy ez sikerült” – jelentette ki lapunknak az RMPSZ vezetője. Emlékeztetett, hogy a pedagógusszövetség már a kezdetekkor részt vett a program beindításában, és folyamatosan szoros kapcsolatot ápolt annak működtetőivel, igyekezett szakmai segítséget nyújtani számukra.
Éppen ezért a továbbiakban is csak úgy tudják elképzelni a munkát, ha abban az MCSMSZ leköszönt vezetőségének oktatási programba bekapcsolódó tagjai is részt vállalnak. Ők ugyanis hétfőn nemcsak a tisztségükből távoztak, hanem a munkaviszonyukat is felbontották, ezért az RMPSZ ismét szerződést köt velük, akárcsak az oktatásban részt vevő tanárokkal. „A csángószövetség vezetősége nélkül nem vállaltuk volna el a feladatot, ők nyitottak a tárgyalásra, és mi ezt értékeljük” – nyilatkozta Burus Siklódi Botond, aki szerint a továbbiakban munkaviszonyt szeretnének kialakítani mindazokkal, akik meghatározó szerepet töltöttek be a program működtetésében, beleértve a tanárokat és az irodai alkalmazottakat is. Hozzátette, amint megvannak a szükséges dokumentumok, alá is írják a szerződést a támogatásról a Bethlen Gábor Alappal. A magyarországi alapítvánnyal egyébként az RMPSZ tavaly óta szerződésben áll, amikor átvette az Iskola Alapítványtól a határon túli, magyarul tanuló diákoknak járó oktatási és nevelési támogatás folyósítását. Burus Siklódi Botond hangsúlyozta, a pedagógusszövetség megbízatása egyelőre csak a február–április időszakra szól, amíg az illetékesek „konkrét és használható megoldást” találnak a jelenlegi „bonyolult helyzetre”. Hozzátette, bármi is legyen a megoldás, az április utáni időszakban sem szeretnék cserbenhagyni moldvai kollégáikat, hiszen nagyon fontosnak tartják, hogy a csángóföldi magyar oktatási program működőképes legyen.
Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője, a moldvai csángó magyar oktatási program felelőse a Krónikának megerősítette, hogy a következő három hónapra ideiglenes, meghatározott időre szóló szerződést kötnek az RMPSZ-szel. Ugyanis ezután a pedagógusszövetség lesz a program gazdája, amely nemcsak a pénzt kezeli majd, hanem munkáltatói szerepet is betölt, és viseli a felelősséget is a működéséért.
„Átmeneti megoldásnak nagyon jónak tartjuk, hogy a pedagógusszövetséghez kerül a program, és örömmel adjuk át. Ez az egyetlen megoldás, amely legalább a tanév végéig biztosítja az eddigi tevékenység továbbélését” – értékelt lapunknak Hegyeli. A programfelelős kérdésünkre elmondta, az MCSMSZ vezetőségének lemondása nem okozott fennakadást az oktatási tevékenységben, amely valamennyi helyszínen zavartalanul folyik, ugyanis próbálták úgy kezelni a helyzetet, hogy a gyerekek semmit se érezzenek meg a gondokból. Hozzátette, néhány tanár csomagolni készült ugyan, de most, hogy biztosított a program további működtetése, reméli, hogy meggondolják magukat, szombaton ismertetik velük az új helyzetet.
„Ebben a három hónapban kell találni egy végleges megoldást a program további működtetésére” – jelentette ki ugyanakkor a programfelelős. Mint elmondta, a közeljövőben összehívják az MCSMSZ küldöttgyűlését, amely egyben tisztújító gyűlés is lesz, és itt fognak dönteni arról, hogyan viszonyulnak a jelenlegi helyzethez, és a továbbiakban milyen szerepet kívánnak betölteni a moldvai csángó magyar oktatási program működtetésében.
Mint arról beszámoltunk, az MCSMSZ vezetősége hétfőn mondott le, miután a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága két magyarországi szervezet, a Teleki László Alapítvány és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány közreműködésével egy új, Romániában bejegyzett alapítványra bízná a moldvai oktatási programot. Az államtitkárság az MCSMSZ átvilágítása során tapasztalt rendellenességekkel indokolta lépését, és kijelentette, hogy a szervezet vezetősége lépésével cserbenhagyta a moldvai csángó közösséget.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár ugyanakkor leszögezte, a történtek ellenére folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon, mint eddig. Répás szerint a programra az Orbán-kormány idén 70 millió forintot biztosít, és továbbra is kiemelten fontosnak és olyan értéknek tartja az oktatás biztosítását, ami sokat segíthet a moldvai magyar csángó közösségnek.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Beadvány a kirakatválasztás ellen
Szerdán este tanácskozást tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói, akik beadvánnyal fordultak a tanügyminiszterhez. Ebben arra hívják fel Daniel Funeriu figyelmét, hogy nem törvényes az intézményben zajló választási folyamat, mivel nem alakult meg a magyar tagozat, s az egyetemnek nincs elfogadott chartája. Ezért a jelenlevők továbbra sem vesznek részt a választáson, s arra kérik a szaktárcát, hogy küldjön egy bizottságot a helyzet kivizsgálására, tisztázására.
Az ülést követően dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, az Általános Orvosi Kar dékánhelyettesét kérdeztük az indokokról:
– Felvállaltuk, hogy az oktatási törvény betartását követeljük, ami egyértelműen előírja a magyar főtanszékek, a magyar oktatási vonal létrehozását. Az egyetem azonban az erre vonatkozó törvényes előírásokat nem tartja be, és nincs érvényes chartája. Tegyük hozzá, hogy az oktatásügyi minisztérium olvasatában sincs (amiért több figyelmeztető levelet is intézett az egyetemhez). Mivel az akkreditáció alapfeltételei között az első az, hogy az intézménynek érvényes szervezési és működési szabályzata kell legyen, ennek hiányában nemcsak a választási folyamat, az egyetem törvényessége is megkérdőjelezhető. Lehet, hogy az elmondottak nagy szavaknak tűnnek, de jogilag így értelmezhető.
– Ami korántsem zavarja az egyetem vezetőségét, hisz megalakult a nyolc főtanszék, amelyek élére vezetőt választottak, hárman jelöltetik magukat a rektori tisztségre (dr. Brînzaniuc Klara jelenlegi rektorhelyettes, dr. Bataga Tiberiu és dr. Azamfirei Ioan egyetemi tanárok), megtörténtek a jelölések a kari tanácsokba és a szenátusba, s a választói névjegyzéket is közzétették, ami nem kis meglepetéseket tartalmaz.
– Ha eltekintünk mindattól, ami az egyetemen történik, s csak a választási folyamatot vesszük alapul, szembetűnő, hogy az intézmény honlapjára felületesen vagy szándékosan torzított listát tettek fel a választókról.
A jegyzéken román anyanyelvű kollégák magyarnak vannak feltüntetve és fordítva. Úgy tűnik, hogy a tanítás nyelve alapján osztottak fel. A tavaly júliusban elindítottak egy körlevelet, amire nem mindenki válaszolt, most pedig a megkérdezésünk nélkül állították össze a választói névjegyzéket. Hogy a tanársegédek hovatartozását illetően milyen alapon döntöttek, miközben a gyakorlati órák csak románul zajlanak? A jelek szerint kirakatválasztás folyik jelenleg.
Az oktatási törvény előírása szerint egy tagozat esetében nem mint magyar oktatók veszünk részt az egyetem vezetésében, hanem mint az önálló főtanszékek vezetői. Ha magyar oktatási vonal alakul (ahogy a Babes–Bolyai Egyetemen ugyanazon törvény alapján létrehozták), a vonal képviselői saját választási rendszert dolgoznak ki, ami az egyetemi charta szerves része kell legyen. Amikor Szilágyi Tibor professzor a szenátusban megkérdezte, hogy állítsuk-e össze ezt a szabályzatot, határozott nem volt a válasz. Így tehát a 73 százalék román oktató fogja eldönteni, hogy ki érdemes arra, hogy a nem létező magyar tagozatot képviselje. Tudom, hogy ez egy sebezhető álláspont, s egyesek szerint az egyetemen minden a legnagyobb harmóniában történik. Naponta többször egymás keblére borulunk, s az egyetértés csupán egy-két olyan izgágább elem miatt sántít, akiknek a saját karrierizmusukból kiindulva főnöki aspirációik vannak, s ők mozgatják a tömeget.
– Bár a magyar oktatók többsége távol maradt a választástól, mégis akadt három személy, akiket az ÁOK kari tanácsainak vezetőségébe beválasztottak, s a szenátusba jelölt 28 román oktató mellett hat magyar jelölt is szerepel. Hogyan vélekednek erről?
– Ezek az oktatók (két professzor és négy tanársegéd) megjelentek a jelölőüléseken és egyhangú szavazatot kaptak. Meg kellene nézni, hogy a tanársegédek közül egyesek ismerik-e egyáltalán a magyar nyelvet, továbbá, hogy milyen nyelven végezték tanulmányaikat.
– Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy fenyegető, lejárató kampány folyik egyes magyar tanárok ellen. Mit szándékoznak tenni?
– Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Ha már a fenyegetőzés szintjén vagyunk, az azt jelenti, hogy odaát is pánikhangulat lehet. A személyemre és másokra is elhangzottak nevetséges vádak.
Rólam azt állítják, hogy a magyar bábaképzőt miattam nem fogják akkreditálni. A valóság az, hogy amikor arra hivatkoztam, miszerint a törvény alapján mind a román, mind a magyar nyelvű oktatást külön kellene akkreditáltatni, azt mondták, szó sincs arról, hogy különválasszuk. Amíg ezt nem ismerik el, nincs miről tárgyalnunk.
A dékánhelyettes szavaihoz tegyük még hozzá, hogy a három rektorjelöltnek az egyetem honlapján levő menedzseri tervét átolvasva, ketten meg sem említik, hogy az intézményben, amelynek a vezetésére készülnek, egyáltalán létezik magyar oktatás. A kari tanácsokban és a szenátusban pedig a helyek egyharmadát szánják a magyar oktatóknak. Remélhetőleg a szerdán aláírt beadvány nyomán a szakminisztérium tenni fog azért, hogy a törvényességet a MOGYE-n visszaállítsa. Egyébként tovább folytatódik a kirakatválasztás, amelynek során a jövő héten megszavazzák a kari tanácsok és a szenátus tagjait, február végén pedig a rektort, majd márciusban a dékánokat.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

A Bárányi házaspár kettős könyvbemutatója
„Olyan olvasmányos a könyv, hogy nem lehet letenni!”
Bárányi Ferenc és Bárányi László Ildikó kettős könyvbemutatójára zsúfolásig megtelt csütörtökön délben az Írószövetség gyűlésterme.
A „csillárokon is lógtak” a népszerű orvos- és íróházaspár barátai, ismerősei és tisztelői, tollforgató sorstársak, akik Bárányi Ferenc legújabb könyvére, az Egyszemélyes örökkévalóság című regényre és nem utolsósorban Bárányi László Ildikó Szövetségben a halál ellen című regényének második, javított kiadására voltak kíváncsiak. Az író házaspárt és a kettős könyvbemutatóra összegyűlt jeles személyiségeket a házigazda Pongrácz P. Mária, az Írószövetség helyi szervezetének alelnöke köszöntötte.
Bárányi Ferenc regény-trilógiájának harmadik kötetét, az önéletrajzi ihletésű Egyszemélyes örökkévalóságot dr. Sándor István akadémikus-professzor mutatta be, aki a könyv legnagyobb erényének nevezte olvasmányos voltát. „Ez olyan jó és érdekes könyv, amit nem lehet letenni, szinte együltömben olvastam el másfél nap alatt” – mondta dr. Sándor István. Lehet-e egy könyvről ennél nagyobb dicséretet mondani? Az akadémikus a cselekmény kétsíkú, időben egymással ellentétes irányba haladó megjelenítésének tulajdonítja a könyv lebilincselő olvasmányosságát, de érdekesnek tartja a főhős aneszteziológus orvos szakmai fejlődésének a bemutatását is. Oberten János temesvári író ez alkalommal bemutatta Bárányi Ferenc írói munkásságát és most megjelent kötetét elemző tanulmányát, amelyet Mátray László színművész illusztrált az Egyszemélyes örökkévalóság című kötetből felolvasott részletekkel.
Bárányi László Ildikó Szövetségben a halál ellen című, harminc esztendő után újból kiadott regényének bemutatására Almásiné Vajda Noémi írónő vállalkozott, aki még gyermek volt a kötet első kiadásának megjelentetése idején. „A 80-as években nagy port kavart ez a kötet, az emberek beszéltek róla, szájról szájra terjedt a híre” – mondta Vajda Noémi, aki szerint a kötetben felvetett kérdések ma is rendkívül aktuálisak. Az újból kiadott könyvet ismertető Vajda Noémi a regényből felolvasott részletekkel illusztrálta alapos elemzését. A szerző, Bárányi László Ildikó így vélekedett a Szövetségben a halál ellen című regényének második kiadásáról: „Elsősorban azoknak szánom ezt a könyvet, akik utánunk jönnek, a fiataloknak, akik számára a diktatúra és a forradalom már csak mese és történelem. Azt hiszem, hogy miközben egy orvos házaspár mindennapjairól írtam, sikerült korrajzot is adnom a XX. század második feléről.”
A népszerű író, Bárányi Ferenc „az utolsó szó jogán” így fogalmazott: „Az író ne beszéljen, az író írjon és amit megírt, úgy írja meg, hogy éppen azt közölje az olvasóval, amit ő akar, hogy az olvasó abból kiolvasson. Az olyan regényeket szeretem, amelyeket bárhol nyitok ki, ott történik valami, és arra késztet, hogy olvassam el, mert kíváncsi vagyok a folytatásra. Ezért igyekeztem úgy írni meg minden regényemet, hogy állandóan valami történjen. Nem tanított regényt írni soha senki, olyan messze vagyok az irodalom tudományos művelésétől, mint az irodalmárok a medicinától. Kérem, nézzék el nekünk, orvosoknak, hogy mindenféle művészetbe belekontárkodunk: ez kell a lelki egyensúlyunkhoz! Annyi csúnyát, nehézséget, bánatot és könnyet látunk az életünkben, hogy a szabadidőnkben igyekszünk a széppel foglalkozni.” A kettős könyvbemutató végén a Bárányi házaspár dedikálta a helyszínen megvásárolható legújabb és régebbi köteteiket.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Erdélyi Magyar Matematika Verseny
Az idei tanévben immár huszonkettedik alkalommal rendezik meg az Erdélyi Magyar Matematika Versenyt (EMMV), amit február 3. és 5. között Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban tartanak meg — az országos matematika verseny a minisztérium versenynaptárában is szerepel, az anyagilag támogatott versenyek sorában.
A versenyen körülbelül 200 tanuló és 45 tanár vesz részt az ország 21 városának 28 középiskolájából. Szatmár megyét 16 diák képviseli majd a megmérettetésen a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból, a Református Gimnáziumból, valamint a Tasnád Ipari Líceumából — felkészítő tanárok: Ványi Emese, Nevelits Gyöngyvér, Kató Enikő, valamint Vékony Gyöngyi és Ruff Zsófia.
A versenyzőknek minden évfolyamon 6–6 feladatot kell megoldaniuk 4 óra munkaidő alatt. A verseny legjobbjai részvételi jogot szereznek a Kecskeméten megrendezendő nemzetközi versenyre, ahol 5 ország diákjai találkoznak március 14. és 17. között.
Amint azt Kovács Béla matematikatanár elmondta, az eltelt 20 év során a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai minden évben részt vehettek ezen a nemzetközi matematika versenyen és eddigi szereplésük során két I., hat II., tíz III. díjat, 38 dicséretet, 4 különdíjat szereztek — 90 tanuló összesen 60 oklevelet kapott, valamint 5 tanuló részesült minisztériumi nemzetközi olimpikoni ösztöndíjban az utóbbi 2 évben.
erdon.ma

Hó váltja a fagyot
Tovább szedi áldozatait az öt napja kezdődött szibériai eredetű légtömegeknek köszönhető fagyhullám – miután keddről szerdára virradólag hatan fagytak meg, tizenötre emelkedett Romániában a kihűlés következtében elhunytak száma. Az Egészségügyi Minisztérium tegnapi jelentése szerint a rendkívüli hideg Arad és Szatmár megyében is áldozatokat szedett. Tegnap hajnalban volt az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérséklete Romániában, a Kovászna megyei Bodzafordulón –31,7 Celsius-fokot mértek, Sepsiszentgyörgyön –27,2 Celsius-fokig csökkent a hőmérők higanyszála, Baróton –25, Kézdivásárhelyen –22 Celsius-fok volt a tegnapi legalacsonyabb hőmérsékleti érték. Csíkszeredában a meteorológiai állomás közleménye szerint –27 fok alá süllyedt a hőmérők higanyszála, ami még messze van a város februári hidegrekordjától, 1987-ben –35 Celsius-fokot regisztráltak. Székelyudvarhelyen –21,5 Celsius-fokot jegyeztek, a Bucsin-tetőn és Gyergyóalfaluban tegnap reggel mérték az idei tél legalacsonyabb hőmérsékleti értékét, –19, illetve –26,7 Celsius-fokot. A meteorológusok szerint ma éjszakától fokozatosan enyhül a hideg, hétvégére pedig újabb havazás várható. Ennek ellenére a mentőszolgálatok folyamatos készenlétben állnak. A hajléktalan embereket kórházakba illetve menhelyekre szállítják, azokat pedig, akik bajbajutottakról, utcán élőkről, illetve veszélyeztetett emberekről tudnak, arra kérik, a 112-es ingyenes segélyhívó számon jelezzék a hatóságoknak.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Itt van ez a helyzet...
Forradalom – Leonida naccsás’ úr szakasz
Magyarország nagyobb problémákkal küzd Romániánál: a gazdasági csőd szélén áll, és súlyos antidemokratikus elcsúszások miatt érik bírálatok. Az Európai Bizottság hármas kötelezettségszegési eljárást indított ellene, Orbán opponensei pedig szervezkedni kezdtek. Martin M. Simecka szlovák író és disszidens a prágai Respekt folyóiratban arról ír, hogy Szolidaritás néven (lengyel mintára) új politikai mozgalom jön létre egy katonatiszt vezetésével, aki kilépett a hadseregből, hogy az egyre népszerűbb szervezet élére álljon. A magyarok harminc százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a gazdasági csőd veszélye miatt pedig egyre kevesebben hisznek a kormányfő nacionalista szlogenjeiben. Martin M. Simecka szerint Orbán egyelőre a helyzet magaslatán áll, de nem sokáig: „Ha meghajol a nemzetközi nyomás előtt, pozíciója a nemzet megkérdőjelezhetetlen vezéreként (amelyhez erősen ragaszkodik) meginog. Ha nem hajol meg, az országot a szakadék felé viszi, rá magára pedig lavinaszerű bukás vár. Most abban jár, hogy minél tovább fenntartsa a jelenlegi állapotot, a vihar előtti csendet.”
Budapesten százezren tüntettek Orbán Viktor mellett, Martonyi János külügyminiszter pedig azt nyilatkozta, hogy a kormány képes „tízszer több embert is kivinni az utcára”. Január másodikán, az ellenzék és a civil társadalom által szervezett demonstráción „csak” hetvenezren vettek részt. Ez azt jelentené, hogy Magyarországon kedvelik a hatalmat, és a dolgok jó irányba mennek? Nyilvánvalóan nem. Az utcai tiltakozások résztvevőinek a száma önmagában nem mérvadó egy ország problémáinak súlyosságát illetően, de nem is hanyagolható el teljesen. (…) Minálunk a hírtelevíziók hosszú kibicműsorokat és breaking newsokat „gyártanak” a „Románia utcára vonult” motívumra. Nagy szavak hangzanak el – forradalom, diktatúra, „forrong az ország” és egyebek –, hivatkoznak a valamikori „Egyetem tér szellemiségére”, sőt egyesek 89 decemberéhez hasonlítják a mostani történéseket. Miközben országszerte legfeljebb tízezer ember vonult utcára. Egyesek spontán módon, mások szervezetten. Az USL összejövetele sem tudott több embert megmozgatni. Mind a mozgósítás, mind a hatás tekintetében messze állunk Magyarországtól. És alaptalan a párhuzam az utóbbi hónapokban Olaszországban és Franciaországban végbement utcai megmozdulásokkal is, hiszen ott több százezer ember tiltakozott. Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy miután a civil szféra hosszú időn át „aludt”, olyannyira, hogy a szakszervezetek a bérlevágások után sem tudtak tízezernél több embert utcára vinni, most több napon keresztül tüntetnek (a legtöbb nagyvárosban). Ez jó hír: az emberek megtalálták a hangjukat. Attól tartok, hogy ez az egyetlen örömhír a rossz hírek rengetegében. A legrosszabb mind közül, szerény ízlésem szerint, hogy a tiltakozók valójában lehangoló zűrzavart fejeznek ki. Belefáradtak a hazugságokba, az igazi reformok elmaradásába, a jelenlegi hatalom agresszív „stílusába” (…) a szegénységbe és a kilátástalanságba. Azt kiáltják, „Le Băsescuval” és „Le a kormánnyal”, idealista vagy kivitelezhetetlen javaslatok hangzanak el, amilyen a monarchia visszaállítása (noha a régi és új felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a polgárok többsége köztársaságot akar). Technokrata kormányt kérnek – a téren és egyes blogokon és újságokban –, mintha a technokraták csak úgy előhúzhatnák a kalapjukból az általános jóléthez vezető megoldást. (Görögországnak és Itáliának technokrata kormánya van, mégis rosszabbul állnak nálunk a „szuverén adósság”, a gazdaság és a pénzügyek terén.) És úgy általában megcsömörlöttek a politikától („nem akarunk többé pártokat!”). Igaz, ami igaz, az emberek – nemcsak a kisszámú utcai tüntető – megelégelték ezt a fajta, az átmenetre jellemző politikát. A megoldás azonban csakis politikai lehet, nem másféle. A baj az, hogy most a politikusok nem tudnak másfajta politikát kínálni. (…) Az utóbbi napok utcai megmozdulásai pedig túlságosan vérszegények voltak ahhoz, hogy elültessék a félelmet a kormányzatban. A civil szervezetek nem tűnnek képesnek arra, hogy szervezőként lépjenek fel (…) még kevésbé arra, hogy az embereket az utcára vigyék. Igaz, hogy nagy az összetartás a (sokkal gyorsabb és kényelmesebb) közösségi oldalakon és a blogokon. Ha beleszámoljuk az online „civil résztvevőket” is, a tiltakozók tábora sokkal népesebb. (Ha rigorózusak akarnánk lenni, az online elégedetlenkedőkkel is számolnunk kellene: amennyiben a kormány be akarja vezetni az elektronikus szavazást, akkor számolnia kell az „online ellenzékkel” is.) (…) Miközben ezt a cikket írom (kedden), a Victoriei téren a szakszervezetek tüntetnek. Soványka tüntetés. Hazafias zene megy, Adrian Păunescut szavalnak, jelszavakat kiáltoznak. (...) Azon gondolkodom, vajon hogyan reagálna a hatalom, ha az utcán százezren tüntetnének, vagy többen. Hiába gondolkodom. Attól tartok, egyelőre a Leonida naccsás úr fázisnál tartunk: „Miţu, öltözz sietősen, és irány a forradalom!”
Mircea Vasilescu, Dilema Veche (Fordította: Sz.L.)
Új Magyar Szó (Bukarest)