Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
2005. szeptember 29.
Huszonöt éve hunyt el Márton Áron püspök, életművére emlékezett a lap. Ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. A legkeményebb időkben, az ötvenes és hatvanas években is valamiféle biztonság hatotta át (a börtönben sínylődő, illetve háziőrizetbe kényszerített) Márton Áron egyházkormányzását. A kormányzására bízott egyházmegyék életét rendíthetetlenül a megtartás jegyében irányította, római egyházpolitikai kapcsolataiban a „régebbi évjáratot” képviselte. Megőrizte a Róma iránti engedelmességet, a II. vatikáni zsinat (1962–1965) utáni sajátos „keleti politikával” nem tudott maradéktalanul azonosulni. „A Szentszékről mindig a legmélyebb fiúi tisztelettel nyilatkozott, sohasem bírálta mások előtt – írja róla Jakubinyi György, Márton Áron harmadik püspök-utóda. – De élt a szentpáli evangéliumi szabadsággal: az illetékeseknek mindig megmondta, ha szerinte tévesen mérik fel helyzetünket. Egy esetnek tanúja voltam, amikor egy Gyulafehérvárra látogatónak fordítottam. Ezzel magyarázom azt is, hogy élete végén Márton Áron hatszor lemondott, de a Szentszék – a segédpüspök kérésére – nem fogadta el lemondását. Dr. Jakab Antal segédpüspök érvelése az volt, hogy a jelen helyzetben még mindig szükség van a kommunista állammal szemben Márton Áron nevére és tekintélyére. Amikor 1980. február 5-én utolsó lemondását szerkesztette, fordítónak engem hívott át – folytatja vallomását Jakubinyi érsek. – Kijelentette: azért mond le, mert betegsége miatt már nem látja át az ügyeket; nevében más ne intézkedjék, hanem mentsék fel a püspökség alól és az utód majd intézkedjék a saját nevében. Ezúttal elfogadták lemondását. Ekkor mutatkozott meg előttem teljes emberi és életszentsége nagyságában – a betegágyban fekvő – Márton Áron: súlyos lelki szenvedést okozott neki a személyes meggyőződése és az Ostpolitik által rá kényszerített magatartás ellentéte, de »sorkatonaként« engedelmeskedett a mindenkori »hadiparancsnak«. Márton Áron mindvégig hű maradt papszentelési, püspökszentelési ígéretéhez, engedelmeskedett Szent Péter mindenkori utódának.” /Jakabffy Tamás: Márton Áron huszonöt éve „otthon”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ 1980-ban az utolsó pillanatban mondták vissza a temetésre megrendelt autóbuszokat, hogy Székelyföld, a szülőföld küldöttsége ne vehessen végső búcsút püspökétől. Erdély nagy püspöke egész életútjával, helytállásával, hitéhez, elveihez való hűségével érdemelte ki az emberek tiszteletét, szeretetét. Az emberekét, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Márton Áron 1932-től Kolozsváron egyetemi lelkészként dolgozott, és nemsokára útjára indította az Erdélyi Iskola című nevelésügyi folyóiratot. 1938. augusztus 14-én lett a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzója, XI. Piusz pápa 1938. december 24-én Gyulafehérvár püspökének nevezte ki. Rövid idő után egyházmegyéje kettészakadt, a püspök Gyulafehérváron maradt. A II. világháború idején bátran kiállt a zsidóüldözések ellen. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban, papszentelés alkalmával mondott beszédében felemelte szavát a deportálások ellen, másnap írásban is megtette tiltakozó nyilatkozatát. A háború után a vallásellenes intézkedéseket, a zárdák, kolostorok, egyházi iskolák államosítását Márton Áron nem hagyta szó nélkül, tiltakozó leveleire azonban sohasem kapott választ. Hívei testükkel óvták, élő láncot alkotva körülötte bérmaútjain. 1949-es felcsíki bérmaútjáról és a somlyói búcsún való részvételéről ma is legendákat mesélnek. Nemsokára azonban letartóztatták, és hat év börtön, majd tizenegy év házi őrizet következett. A felajánlott kompromisszumokat nem fogadta el. /Takács Éva: 25 éve halt meg Márton Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./ Van-e ma olyan meghatározó, nagy alakja az erdélyi magyarságnak, akire egyszer majd úgy lehet emlékezni, mint Márton Áronra? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. Márton Áron megítéléséhez nem kellettek a távlatok. Ő már életében szimbólummá vált. Szólt a fasizmus és a kommunizmus ellen, a nemzeti elnyomás ellen. A püspök áldozatok árán emelkedett ki a korából. /Gazda Árpád: Márton Áronok híján. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2005. szeptember 29.
Két csíkszentgyörgyi rendőr ellen indított kivizsgálást a Hargita Megyei Ügyészség. A helybéli János Elemért ugyanis bántalmazták a rendőrőrsön azért, mert nem beszélt románul, és fordítót kért. „A rendőr megpofozott, és megkérdezte, most tudok-e románul. Hol születtél, Magyarországon vagy itt, kérdezte. Mondtam, én Csíkszentgyörgyön születtem, s nem volt, ahol megtanuljak románul. Erre újra megpofozott, és a székre lökött” – idézte fel az áldozat a közelmúltbeli rendőrségi kihallgatást. Az őrsön két rendőr várta, az egyik, Vlad Urzica többször is megütötte, a másik pedig az áldozat lefogásában segédkezett. „A pofonok után kifutottam az ajtón, a két rendőr utánam jött. Az egyik akkorát ütött a hátamra, hogy összeestem, majd visszahúztak, s közben ütötték a vesémet. Az ajtóban segítségért kiabáltam, aztán az előtérben hátracsavarták a kezemet, kivették a zsebemből az igazolványomat, s közben befogták a számat, hogy ne tudjak kiabálni. Mikor mondtam Vladnak, hogy feljelentem, újra pofon vágott, és kilökött az útra. Összesen huszonegy ütést kaptam” – meséli a szívbeteg férfi. Az esetről nem szívesen nyilatkoznak a helybéliek, mint megjegyzik, Csíkszentgyörgyön jól ismerik Vlad Urzica rendőrt és viselt dolgait. A törvényszéki látlelet szerint János Elemér a bántalmazás nyomán héttől kilenc napig terjedő időszak alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Radu Moldovan megyei rendőrparancsnok szerint két személy is tanúskodik amellett, hogy a rendőrök nem bántalmazták János Elemért. /D. Balázs Ildikó: Rendőri túlkapás Csíkszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2005. szeptember 29.
Mindenki szerezze be a téli tűzifát – jelentette be Pap József, Gyergyószentmiklós polgármestere, arra utalva, télen gondok lehetnek a távfűtés-szolgáltatással. Az ország leghidegebb városába még nem vezették be a földgázt. Pap József minden illetékes fórumon megpróbálja kieszközölni a kormány által ígért támogatás folyósítását, azonban fennáll a veszély, hogy az országot sújtó természeti katasztrófák miatt az állam nem tudja majd biztosítani a fűtéstámogatást Gyergyószentmiklósnak. Ha nem lesz fűtés télen Gyergyószentmiklóson, az súlyos következményekkel járhat, elsősorban az idősek kerülnek nehéz helyzetbe, akik tömházban laknak, és képtelenek a fát felhordani az emeletre. /F. D. D.: Fűtés nélkül Gyergyóban – ajánlatos a tűzifa beszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2005. szeptember 29.
Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2005. szeptember 29.
Marosvásárhelytől 16 kilométerre van Székes falu. Takaros, tiszta házak, rendezett udvarok fogadják a látogatót. 1989-ig színmagyar volt a lakosság, Székes felkerült az elpusztítandó falvak listájára, a Ceausescu-rezsim halálra ítélte. Akkor kezdődött meg a tömeges elvándorlás, rengetegen elmentek, a városba költöztek. Közel a város, sokan vásároltak telket, építettek nyaralót a faluban. Azonban nincs ide vezető út, nincs buszjárat, csak a csejdi fordulótól, ami két kilométeres gyaloglást jelent. Most 220 lélekből áll a lakosság. /Nagy Botond: Akik jöttek és akik már régen nincsenek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2005. szeptember 30.
Szeptember 30-án megjelenik országos napilapként az Új Magyar Szó első száma. Az új lapban a közéleti tömb tartalmazza a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális információkat, tudósításokat, kommentárokat, a második tömb egyszerre több réteget szólít meg, de alapvetően a családot, a háziasszonyokat, a falvak lakóit, a különböző korosztályokat: lesz olvasói fórumoldal, gyerekoldal, ifjúsági oldal, nyugdíjasoldal, lesznek egészségről, természetről, lakásberendezésről szóló oldalak, és nem utolsósorban a szórakozást garantáló rész. Mindez 16 oldalon hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, s 32 oldalon pénteken. A régi előfizetők megkapják a lapot, sőt, mindazok, akik előfizetnek a jövő évre, az idén szintén ingyen kapják. A lap ára 0,95 lej. Vezérigazgató: Stanik István, főszerkesztő: Ágoston Hugó, vezető szerkesztők: Bércesi Tünde, Salamon Márton László. Az ingyenes, 32 oldalas mutatványszám 40 ezer példányban jelenik meg. /Holnap megjelenik az Új Magyar Szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Az Új Magyar Szó tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, aki ugyanakkor nem tagja az igazgatótanácsnak. A lap kizárólag magántőkéből építkezik, a beruházás értéke mintegy 200 000 euró. /Megjelenik az Új Magyar Szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./
2005. szeptember 30.
A romániai magyar felsőoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait ismertette a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója az Európai Parlament (EP) egyik munkacsoportjának ülésén, amelyen Gál Kingának, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-képviselőjének meghívására vettek részt. Hantz Péter és Kovács Lehel István az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségekkel, az alkotmányos régiókkal és a regionális nyelvekkel foglalkozó pártközi munkacsoportjának strasbourgi ülésén szólalt fel. A kolozsvári egyetemi oktatók a romániai állami magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását jelölték meg az erdélyi magyar kisebbség legsürgetőbb kéréseként. A több mint 14 éve napirenden tartott kérdés különösen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, hiszen az egyben a kisebbség oktatási gondjainak megoldását is jelenthetné. Hantz Péter előadásából kitűnt, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak. Az előadók kifejtették: a jogsértő állapot a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottságának eredményeképpen állandósulhatott. Az előadást követően az adjunktusok ünnepélyesen átnyújtották Gál Kinga parlamenti képviselőnek a Báthory István-díjat, köszönetképpen az erdélyi magyar oktatás ügyéért végzett munkájáért – áll a közleményben. /A Bolyai Egyetem ügye az Európai Parlament előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. szeptember 30.
A Bologna-folyamatot most vezetik be a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Az oktatás szerkezetének változása az idén felvételiző diákok mellett a doktori képzésre jelentkezőket érinti. Dr. Csucsuja István egyetemi oktató, doktorátusvezető szerint a Bologna-folyamatnak a doktori képzésre vonatkozó rendelkezéseit csak évek múlva kellett volna bevezetni, amikor az új rendszerben tanulmányaikat elkezdő diákok doktoranduszi képzésre jelentkeznek. Nem látja sok értelmét annak, hogy a mostani jelentkezőkre, akik a régi rendszer – tehát négy év egyetem és egy vagy két éves magiszteri képzés – szerint végezték tanulmányaikat, a Bologna-rendszer doktori képzése legyen érvényes. Eddig a doktorátus négy, illetve öt évig tartó képzés volt. Ez után csak három évig tart, és két szakaszból áll. Első éven doktori iskolába járnak, tehát a doktori tézis kidolgozására és megírására csak két év marad, amit az oktató nem tart elégségesnek. A levelezői tagozatú doktori képzés ezentúl tandíjköteles lesz. Ez a rendelkezés az alacsony bérezésű, kezdő tanárokat roppant anyagi megerőltetés elé állítja. Újdonság az is, hogy a látogatás nélküli tagozaton is kötelező lesz az első éven az órák látogatása. /Nagy-Hintós Diana: Újdonságok a BBTE doktori képzésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. szeptember 30.
Ismét nem hozott döntést Marosvásárhely tanácsa a Calarasilor utca, volt Kossuth és az Antonescu sétány nevének megváltoztatásáról. A vásárhelyiek évek óta kérik, hogy az egykori Kossuth Lajos utca kapja vissza eredeti nevét, az Antonescu sétányt pedig, nevezzék át Vársétánynak. Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának vezetője kifejtette, felháborító és törvénybe ütköző, ami Marosvásárhelyen történik. „Három éve meg kellett volna történnie az utcanévcserének, de máig késik. Annak idején, amikor kormányhatározatban tiltották meg a háborús bűnösök kultuszát, ami a NATO-tagság egyik alapfeltétele volt, a Wass Albert-szobrokat azonnal leparancsolták, a köztudottan háborús bűnös Antonescu nevét azonban még mindig viseli Vásárhely egyik utcája” – nyilatkozta Haller, hozzátéve, hogy amennyiben a jövő héten sem szavazzák meg a névváltoztatást, bepereli a tanácsot. /Szucher Ervin: Elhalasztották a szavazást a névváltoztatásról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Kossuth Lajos „gyilkos és nemzetközi terrorista” – állítja közleményében több román marosvásárhelyi egyesület, tiltakozva az ellen, hogy a Kossuth Lajos utca legyen. Vasile T. Suciu, a Cultul Eroilor Egyesület elnöke kifejtette, mindaddig, amíg Kossuth negyvenezer ártatlan román lemészárlásáért felelős, nem szabad róla utcát elnevezni. A négy román egyesület a Ion Antonescu sétány nevének a megváltoztatásával sem ért egyet. /Antal Erika : Román egyesületek tiltakoznak a Kossuth elnevezés ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2005. szeptember 30.
Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. szeptember 30.
Orbán Viktor Bukarestbe és Erdélybe látogat november elején az RMDSZ meghívására, erősítette meg a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke szeptember 29-én Gyulafehérváron, ahol rövid megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. /Orbán Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. szeptember 30.
Kolozs megye vidéki településeinek demográfiai helyzetéről tanulmány készült, az 1980–2003 közötti hivatalos statisztikai adatok felhasználásával. Ebből kitűnik, hogy a vidéki lakosság lélekszáma az összlakosságéval ellentétes módon alakult: 1990-ig folyamatosan csökkent, utána pedig a csökkenés lelassult, sőt kisebb növekedésbe ment át. 2002-ben a megye népességének 32,7%-a élt vidéken. A korfa az utóbbi évtizedben nagymértékben eltorzult: megnőtt az idősek száma, továbbra is alacsony a 35–49 évesek aránya, viszont megnőtt a 25–34 éveseké. Utóbbinak az a magyarázata, hogy a felnőtté váló fiatalok már nem költöznek el olyan hamar faluról. A hivatalos adatok szerint Kolozs megyének 2003. július elsején a 75 községben (azaz a 420 faluban) 230 631 vidéki lakosa volt. Nagy eltérések mutatkoztak a helyi aktív lakosság részaránya tekintetében. A két ellenpólus: Gyaluban 64,49%-ot, míg Szarvaskenden 40,46%-ot tett ki ez a fontos mutató. A kiskorúak és a 60 év felettiek aránya a 15–59 évesekéhez képest: a legkedvezőbb Gyaluban: 55%. Azonban 18 községben ez a mutató meghaladta a 100%-ot, ami azt jelenti, hogy minden munkaképes személynek, saját magán kívül, még legalább egy személyt kell a keresetéből eltartania. A legrosszabb helyzetet Csürülyén (146%) és Szarvaskenden (147%) mérték. Kolozs megye átlagos függőségi értéke 80%. Ami a magyar többségű községeket illeti, a függőségi mutató nagyjából megfelel a megyei átlagnak. Néhány példa: Körösfő 71%, Tordaszentlászló 78%, Bálványosváralja 79%, Szék 79%, Búza 84%, Kalotaszentkirály 93%, Magyarszovát 124% (!). Kolozs megye magyarlakta falvaiban a gyermeklétszám 1,5–4%-kal alacsonyabb, az idősek aránya pedig 1–15%-kal magasabb az átlagnál. A tanulmány azt a jelenleg felerősödő folyamatot sem mutathatta ki, hogy egyre több kolozsvári költözik ki a környező falvakba, és onnan ingázik megyeszékhelyi munkahelyére. A nagyvárosi lakásárak, lakásfenntartási költségek, általában a drága életvitelel és az urbanizációval járó más ártalmaktól (zsúfoltság, szennyezett környezet, ingatag közbiztonság stb.) való menekülés miatt. Magyar szempontból igazán kritikus helyzet a demográfia és a fenntartható gazdaság vonatkozásában csupán egyetlen községben, Magyarszováton létezik. Azonban az általánosan alacsony gyermeklétszám miatta Kolozs megyei magyarság nincs irigylésre méltó helyzetben. /Ördög I. Béla: Vidéki eltartottságunkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. szeptember 30.
Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője Budapesten, a parlament külügyi bizottságának szeptember 29-i ülésén. A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. /Az OGY külügyi bizottsága előtt a vajdasági atrocitások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2005. szeptember 30.
Elhunyt Tácsi László /Temesvár, 1935. febr. 11. – Temesvár, 2005. szept. 28./ tanár és közéleti személyiség. Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetemen nyerte el a diplomát. Temesváron volt rajoni tanfelügyelő. Szervezője és támogatója volt a vidék magyar nyelvű iskoláinak. Számos iskola köszönheti létét Tácsi László közbenjárásának. Később a Tanerők Háza igazgatójaként tevékenykedett, majd tudományos kutatói munkakörben dolgozott. 1990-től a Fogyatékos Személyek Megyei Felügyelőségének főfelügyelőjeként munkája a társadalom rászorultjainak javát szolgálta. Számos karitatív szervezet tagja, emellett a temesvári Bartók Béla Énekkar egyik szervezője és dalosa volt. /Elhunyt Tácsi László. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2005. szeptember 30.
A székelyudvarhelyi Sándor Kiadó megjelentette a Hadak Útján című, a hunok nagy össztörténelmét tárgyaló kétkötetes könyv átdolgozott harmadik kiadását. A hun történelmet tárgyaló munka két előző kiadása a világ minden sarkába eljutott, s sikert, értékelést és elismerést váltott ki az olvasók körében. /Újra megjelent a Hadak útján. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 30./
2005. szeptember 30.
110 éve jelent meg a Palmer Kálmán által szerkesztett „Nagybánya és környéke”, a vidék első útikalauza. Az 1990-es évek kedvelt-keresett sorozata, az „EMKE Füzetek”„ részben pótolta a hiányt, ezek a kiadványok azonban nagyrészt elkeltek. A Teleki Társaság által kiadásra előkészített új bányavidéki kalauz az EMKE Füzetek javított anyagára támaszkodik, de újabb adatokkal, sőt egy teljesen új fejezettel egészíti ki az azokban foglalt ismereteket. Valószínűleg októberben napvilágot lát. /(déel): Az új bányavidéki kalauzról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 30./
2005. október 1.
A hamarosan megkezdődő közös, román–magyar kormányülést készítették elő szeptember 30-án Gyulán, a román és magyar külügyminiszter találkozóján. Mihai Razvan Ungureanu román és Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter szerint eredményes volt a megbeszélés, a konzuli hálózatok bővítését és a kulturális problémákat is megtárgyalták. A közös találkozón 11 memorandumot, 8 egyezményt, 3 közleményt és 4 kormányhatározatot fogadnak majd el. A Gozsdu Alapítvány létrehozásáról is szó esett, de időpontot nem közöltek. /Sólya R. Emília: Megegyezésre jutottak a külügyminiszterek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2005. október 1.
Könnyebben és olcsóbban utazhatnak október elsejétől a románok a schengeni térség országaiba, de Lakatos Péter, RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a rendelkezés számos jogszerűtlen elemet is tartalmaz. Október elsejétől az Európai Unióba utazó románoknak kilépéskor a határon távollétük minden napjára csak 30 eurót kell felmutatniuk az eddigi 50 helyett. A magánügyben vagy turisztikai célból kiutazóktól a célországból küldött hivatalos meghívót is kérhetik a határon. Nem kell felmutatniuk ugyanakkor az említett összeget a szülők útlevelében szereplő, 14 évesnél fiatalabbaknak, a hivatalos külföldi munkavégzésre utazóknak, továbbá azoknak a román állampolgároknak, akik rendelkeznek valamely, európai uniós tagállam területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel, illetőleg a határ menti települések lakosai, akik „rövid utazást” tesznek a szomszédos országokba. Lakatos Péter nehezményezte, hogy a jogszabály és a hozzá tartozó utasítások egybemossák a schengeni tagállamokat az összes többi uniós állammal, így Magyarországgal is. A képviselő törvénytelennek tartja a rendelkezésnek azt az előírását, miszerint a schengeni övezeten kívüli országokba is csak hivatalos meghívóval utazhatnak a román állampolgárok. /Könnyebben és olcsóbban utazhatnak külföldre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2005. október 1.
Mircea Raceanu román diplomata, akit annak idején Ceausescu halálra ítéltetett, s akit mint ellenállót 2002-ben kitüntettek, Bukarestbe érkezett, hogy emlékiratait tartalmazó kötetét bemutassa. A szerző szerint sok mai politikus is szekus ügynök volt, többek közt Mircea Pascu, Teodor Melescanu volt külügyminiszter, Traian Chebeleu volt elnöki szóvivő, Misu Negritoiu, Bogdan Baltazar stb. (Cotidianul) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./
2005. október 1.
Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke közölte, hogy a kedvezménytörvény alapján kiírt pályázatot lebonyolító szervezet június folyamán megkezdte a 2004–2005-ös tanévi nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. Az Iskola Alapítvány szeptemberben 33 775 támogatásra jogosult gyermek után postázta az értesítő levelet, azonban a magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatala által jóváhagyott összegnek csak egy részét bocsátotta az Iskola Alapítvány rendelkezésére, az alapítvány a kiértesített pályázók közül csak 6362 személynek folyósíthatja a támogatást. – Ezért az áldatlan helyzetért Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt tartom felelősnek – hangsúlyozta Kelemen Hunor –, hisz az általa vezetett kormány megszegte nemcsak az ígéreteit, hanem a megkötött szerződést is. A képviselő megjegyezte: ha a magyar kormány olyan nehéz anyagi helyzetben van, hogy ez a pár millió forintnyi ösztöndíj csődbe viszi, akkor az erdélyiek szolidaritásból akár gyűjtést is rendezhetnek megsegítésére. /Sarány István: Késik a nevelési-oktatási támogatás kifizetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2005. október 1.
Október 1-jén lesz az évnyitó a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központjában. Idén negyvennégy elsőéves nappali hallgató és negyvenkét levelező tag iratkozott be a főiskolára és kezdi el tanulmányait. Az ünnepségen jelen lesz dr. Kandikó József, a tatabányai anyaintézet főigazgatója is. /Tanévnyitó a MÜTF-ön. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2005. október 1.
A Beszterce Művelődési Alapítvány célja, hogy szórványban tanuló diákokat támogasson, ezért különböző pályázatokon vesz részt. Az alapítvány elnöke Jakab Mihály, titkárnője pedig András Irma, akik ugyanazon a székhelyen működtetik a Beszterce Művelődési Alapítványt és a Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesületét (BMIKE). Az alapítvány fő támogatója a magyarországi Apáczai Közalapítvány, amely néhány éve jelentős pályázati pénzeket juttatott. Idén nem kapták meg a támogatást, de megígérték, hogy jövőre megpróbálják ismét biztosítani számunkra. /D. I.: Oktatási támogatás szórványban tanulóknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2005. október 1.
Ellentétes folyamatok zajlanak a dévai és lupényi magyar oktatásban. Déván, a megyeszékhelyen a gyermeklétszám nem jelent különösebb gondot, inkább a félkész épület okoz fejfájást, addig Lupényban a magyar tagozat a város legjobb iskolaépületébe költözött, gyermekhiány miatt azonban osztályösszevonásra került sor. Petrillán és Vulkánban gyermekhiány miatt már évekkel ezelőtt összevonták az elemi osztályokat, Urikányban és Petrozsényban pedig jóformán meg is szűnt a magyar oktatás, Lupényban külön osztályban indult. A válság mégsem kerülte el a bányavidék legéletképesebb magyarságú városát sem. A prefektúrai főtitkárrá előléptetett Dézsi Attila korábbi RMDSZ-es tanácsos segítségével sikerült elintézni, hogy a több tanintézményben szétszórt magyar tagozat és óvoda a városháza tőszomszédságában nemrég teljesen felújított épületbe kerüljön. Varga Károly, a dévai iskolát létesítő Geszthy Ferenc Társaság vezetője iskolabuszt ígért a lupényiaknak. Azonban Lupényban végül első osztályba csak 5 gyereket írattak, így a 4 másodikossal, 10 harmadikossal és 12 negyedikessel együtt csak 31-en vannak. Az összevont osztályok pedig tovább riasztanak el egyes szülőket a magyar iskolától. – Az a legnagyobb baj, hogy a magyarság nem érzi magáénak az iskolát, véli Farkas Éva tanárnő. /Chirmiciu András: Felemás lupényi magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2005. október 1.
Remélték, hogy idén a Homo Ludens Alapítvány és vezetője, Vincze László a legszínvonalasabb bábos találkozót szervezi meg Kolozsváron. Sajnos nem sikerült, a temesvári csoport idén sem volt jelen a seregszemlén, a bábszakos egyetemistákat pedig idén nem hívták meg. A magyarországi meghívottak sem jelentek meg. Talán jövőre jobban megszervezik a találkozót és lesz szakmai beszélgetés is. A cikkíró nem tartja jogosultnak Hatházi András ítélkezését a Szabadság szept. 27-ei számában. Kis előrelépések volt idén: a Puck Bábszínház több előadáshoz biztosított színházi körülményeket. A rendezvény főattrakciója pedig a 80 éves Kemény Henrik volt. A bábos felsőoktatás és a felkészülés hiánya jelenti a szakma legnagyobb problémáját. /Hegyi Réka: A király meztelen – avagy a félig üres pohár. Bábos seregszemle szervezési hibákkal és kis előrelépésekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2005. október 1.
Dr. Sütő Csaba Marosvásárhelyről települt át Magyarországra hosszú évekkel ezelőtt, Szentendrén él. Nem csak szájsebész főorvosként vált ismertté, műgyűjtőként, művészetpártolóként és szervezőként is gyakran hallat magáról. Ő a Szentendre Művészetéért Közhasznú Alapítvány ügyvivője. Kezdeményezésére a híres szentendrei MűvészetMalom új vállalkozásba fogott, Európa művésztelepeit bemutató tárlatsorozatot kezdeményez. A sorozatnyitó kiállítás október 1-jén lesz, a Nagybányai Művésztelepet állítja a figyelem középpontjába. A két város, a két művészközösség mostani kapcsolatfelvételét dr. Sütő Csaba kezdeményezte. A nagybányai román félből még mindig elő-előbújtak a régi beidegződések, a kiállításra kölcsönkért képeket megannyi bürokratikus akadály miatt nagyon nehéz volt megszerezni. A kiállítást Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész nyitja meg. /Európa művésztelepei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2005. október 1.
Megjelent Dáné Tibor A gálánskor breviáriuma /Appendix Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című művelődéstörténeti kötete, amelyet a szerző jelenlétében ismertettek szeptember 29-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A XVIII. század Európáját, főként a francia udvart idézi fel a szerző, a frivolsággal telített kort. Dáné Tibor elmesélte, hogy könyve mintegy 30 éve elkészült, kiadására azonban nem kerülhetett sor, mivel nem illett az 1990 előtti kiadópolitikába. Az 1975-ben befejezett kézirathoz mintegy 35 éven át gyűjtötte az anyagot. /F. I.: A gálánskor breviáriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2005. október 1.
Értékes népköltészeti kiadvány látott napvilágot. Vadrózsa virága (Edelény, Sepsiszentgyörgy 2004) címmel közkinccsé vált Farkas Jenő tanárnak és tanítványainak gyűjteménye, amelynek feldolgozása közel fél évszázadig húzódott. A Sepsiszentgyörgyön élő Péter Sándor vállalta – Farkas Jenő egykori tanítványaként – a szöveggondozás, szerkesztés munkáját, ugyanakkor neve – Hadobás Pál társaságában – felelős kiadóként is szerepel. Farkas Jenő 1908-ban született Nyárádszeredában, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, előbb lelkészi diplomát, majd francia-filozófia-pedagógiai képesítést is szerzett. 1948-tól Székelykeresztúron tanár. 1968-ban vonul nyugdíjba. Marosvásárhelyen hunyt el 2000-ben, 92 éves korában, végső nyughelye a székelykeresztúri temetőben van. 1957-ben és 1958-ban végezte Székelykeresztúr és vidéke népköltészetének gyűjtését, diákjaival. A könyvben kilencvennyolc mese és tréfás történet kapott helyet. Péter Sándor szerint a könyv másik erősségére, a húsvéti öntözőversek fejezete. /Ráduly János: Vadrózsa virága. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2005. október 3.
A mostani rendelkezés elsősorban a magyarokat sújtja, a magyarokat alázza meg, állapította meg Sylvester Lajos. A határnál ugyanis a 250 euró mellé társítani kell a román nyelvre lefordított és közjegyző által hitelesített meghívólevelet. Mindez pénzbe kerül. A belügyminiszteri rendelkezés Magyarországot egybemossa a schengeni államokkal. A beutazóktól a meghívóleveleket ugyanis csak azok az államok kérik. Magyarország illetékesei viszont bejelentették, hogy a magyar állam az eddigi beutazási feltételeken nem változtat. Továbbá a magyar nyelv hivatalos uniós nyelv, Brüsszelben is meg kell érteniük. Mégis fordítást követelnek a román határon. A román szenátusban ,,Ázsia fenekéből jött népségnek”, ,,a lovak nyelvén beszélőknek” nevezték a magyarokat. Az új rendelet a hálás román kormányzat ajándéka azért, hogy december elsején a magyar kormány képviselői együtt koccintgatnak, és hogy Románia uniós csatlakozását feltétel nélkül szavazzák meg az Ázsia mélyéből ide vetődött és a lovak nyelvén beszélő magyarok. /Sylvester Lajos: A könnyítések nehezéke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./
2005. október 3.
Változás van a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar szimbólumok használata terén. Október 3-án avatják fel az egyetem dísztermének előcsarnokában Farkas Gyula egykori rektor mellszobrát. Október 2-án megnyitották a tanévet a kolozsvári felsőoktatási intézményben. A tanévnyitón Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kifejtette: a BBTE Románia legrégibb egyeteme, és az európai egyetemek között is kitűnik multikulturális szerkezetével. Emlékeztetett: a BBTE ettől a tanévtől kezdve vezette be a bolognai nyilatkozatban foglalt alapelveket, ami azt jelenti, hogy az egyetemek közötti átjárhatóság fokozottabb lesz. Salat Levente rektor-helyettes magyarul, Wilfried Schreiber németül köszöntötte a hallgatóságot. Az egyetem vezetősége ezen az ünnepségen átadta a díszdoktori címeket, a húsz kitüntetésben részesült közül ketten magyarok, Hary Béla és Emil Simon karmester. Kása Zoltán a matematika kar magyar tagozatának fejlődését ismertette. Induláskor, 1993-ban még csak húsz tandíjmentes hely volt az első éven, az idén már negyven hallgató vehet részt ingyen az oktatásban. A BBTE csíkszeredai tagozatán még tizenöten tanulhatnak. /Nagy-Hintós Diana: A Babes–Bolyai Tudományegyetemen is elkezdődött a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2005. október 3.
Miniszterelnökké történő kinevezése óta először hívta össze Gyurcsány Ferenc a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjét. Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke szerint a „kémügyről” tárgyaltak a testület ülésén. Kövér László szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – aki egyben a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője – az üggyel kapcsolatban tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot is. Juhász szerint azt kell áttekinteni, hogy a „kémtörténet” miként szivároghatott ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A fideszes politikus viszont úgy fogalmazott: „ismervén a kormány eddigi politikáját, attól tartok, nem az ügy érdeméről akarnak velünk beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ilyen sürgős a kormány számára az ülés”. Kövér szerint ugyanis nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy ez az ügy miként szivároghatott ki, hanem azzal is, hogy valójában mi is történt. Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: az állampolgároknak joguk van tudni, biztonságban tudnak-e dolgozni Magyarországon a miniszterek, illetve meg tudják-e védeni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok egy esetleges kémkedés veszélyétől. Közleményt adott ki az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT–’56) is, amely rámutat: bár a rendőrség a DEPORT–’56 feljelentése után titkosszolgálati tájékoztatás alapján megtagadta a nyomozást, mondván, nincs semmi a kémügy hátterében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök olyan szigorúan titkos jelentést kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, amelybe még az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai sem tekinthetnek bele. „A DEPORT–’56 szerint ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni” – zárul a bizottság nyilatkozata. /Gyurcsány Ferenc kormányfő összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinetet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./