Megkezdődött az oktatás Déva önálló magyar iskolájában, azonban a Téglás Gábor Iskola félkész állapotban nyitotta meg kapuit. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a széleskörű összefogással szembekerülő sajtót okolta a jelentős késésért. Takács emlékeztetett, 1990-ben Varga Károly mint dévai RMDSZ-elnök és ő, mint a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa RMDSZ-es képviselője és alelnöke létrehozták az önálló magyar iskolát. Az iskola egy évig működött is jogi személyként, Széll Zoltán volt az igazgatója, míg a PUNR be nem került a parlamentbe. /Chirmiciu András: Ígéretek nyomán haladva, avagy hol a hiányzó láncszem. Beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Több magyarországi román fiatal folytatja egyetemi tanulmányait az anyaországban a román állam által biztosított ösztöndíjjal. Idén az ösztöndíjat elnyert 11 fiatal közül heten az aradi Aurel Vlaicu Egyetemet választották. Mind a heten az aradi egyetemmel kitűnő kapcsolatokat ápoló gyulai Nicolae Balcescu Líceum végzettjei. /B. K.: Gyulai fiatalok román ösztöndíjjal Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport ezerszámra kénytelen raktározni a használhatatlan tankönyveket. A tavaly megrendelt fizika, történelem, matematika, informatika, földrajz stb. tankönyvek egy része idén márciusban–áprilisban érkezett meg. Ezeket már ki sem osztották, mert a diákok év közben megvásárolták azokat, valamiből tanulniuk kellett – magyarázta Milka Zsuzsa könyvtáros. Hiába tették félre ezt a sok tankönyvet őszre, mert megváltozott a tanterv és a könyvek zöme használhatatlanná vált. Gyakran megtörténik, hogy a tanár kénytelen két-három tankönyvből tanítani. A szakiskolai tárgyakat a tanárok románból tanítják, mert a minisztérium kevés tankönyvet fordíttat le. Amit pedig magyarra ültetnek, az gyakran hibás, használhatatlan. Hiába vannak felkészült pedagógusok, magyar tanárnak tilos magyar nyelvű tankönyvet írnia. A magyar diákok – a magyar és zene tankönyveken kívül – kizárólag a románból fordított könyvekből tanulhatnak. A román tanár gyakran tíz alternatív román tankönyvből is választhat, a magyar pedagógusok általában egyből “választhatnak”. Az utóbbi években nemegyszer megtörtént, hogy mire elkészülnek a magyar fordítások, addigra új tantervet dolgoztak ki. Az eszerint megírt új könyvek fordítása a legjobb esetben is csak december végére készül el. Ez tehát félév tankönyv nélkül. Ebben a helyzetben vannak idén, többek között, a különböző profilú tizedik osztályok, s a késésből adódó hiány közel 15 tantárgyból érinti őket. /Szekernyés Irén: Tankönyvmizéria a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Nagybányán a magyar középiskolában, a Németh László Líceumban 390 diák kezdi az iskolaévet, 40 fős oktatói csoport irányításával. Vlaicu Zsuzsanna igazgatónő jelezte, a diákok száma évről-évre csökken, közben az iskola technikai felszereltsége gyarapodott: bővült a könyvtár és az internet-hálózat, kialakítottak egy gyűléstermet, s egy modern sportcsarnokkal is gazdagodott az intézményt. /(tamási): Iskolakezdés: leesett az első őszi eső, megkezdődött az új tanév. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Keszeg Vilmos néprajzkutató a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője egyetemi oktató, tudományszervező és kutató. Az egyetemi oktatás a kutatással összekapcsolódik, vallja. Tagja egy európai szintű néprajzos-antropológus-történész kutatócsoportnak, tagjai tizenöt országból verbuválódtak. Idén jelent meg Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészetéről szóló munkája. A néprajzos képzés több évtizedes kimaradása a romániai társadalmat leszoktatta arról, hogy egy ilyen szaktudású egyént foglalkoztatni tudjon. A Tordán élő Keszeg Vilmost három és fél éve kérték fel az Erdélyi Múzeum-Egyesület első szakosztályának vezetésére. Az idei Aranyosszék-konferenciát nagyon fontosnak érezte. Több mint száz éve Aranyosszék felfedezése megtörtént, de a vidékről újra beszélni kell. Ismereteket gyűjteni, ezeket közönség elé kell vinni, egybeszerkeszteni a régióról való tudást – erre tettek kísérletet. Működik az Aranyosszék Alapítvány, amely a kisvállalkozók érdekeit képviseli, vagy a várfalvi tánctábor, ami szintén helyi kezdeményezésre született. Keszeg Vilmos /sz. Torda, 1957. ápr. 24./ a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar–francia szakot végezte. 1990 óta a BBTE Bölcsészkarának tanára. Kutatási területe: néprajz (világkép, kortárs mitológia), narratológia, népi írásbeliség. Főbb művei: A folklór határán, Bukarest, Kriterion, 1991, Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése, Debrecen, Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 1996, Jóslások a Mezőségen, Sepsiszentgyörgy, Bon Ami, 1997, Mezőségi hiedelmek, Marosvásárhely, Mentor, 1999, Homo narrans, KOMP-PRESS, 2002, Aranyosszék népköltészete, Mentor, 2004. /Rostás-Péter Emese: „Újraértékelődik a populáris kultúra” = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

A falunapok alkalmával Hosszúmezőn hét helybéli műkedvelő képzőművész is bemutatkozott egy kiállítás erejéig: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, illetve zsinórcsipke-készítő, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők. Zelevics Mihály fafaragásai számos országban megtalálhatók, Japánban, Kínában, Ausztriában és Izraelben is. Homei Csurka Erzsébet már sokszor kiállította festményeit, több képét vitték külföldre. Tagja a Búzavirág Együttesnek is. /Tamási Attila: A falunapi rendezvények alkalmával Hosszúmező műkedvelő képzőművészei is bemutatkoztak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Petraskó Tamás 1953. március 24-én született Kisrozványon, a Bodrogközben, a történelmi Zemplén megyében, nem messze Vereckétől. Iskoláit is ott járta, utána tanítóképzőt, majd tanárképző főiskolát végzett. 1996-ban, Árpád honfoglalásának 1100. évfordulója alkalmából részt vett a 4500 kilométeres Magna Hungaria-emléktúrán, ezért ott kellett hagynia a katedrát. Az expedíció tagjai, köztük a kézdivásárhelyi dr. Szabó András is, lóháton tették meg a honfoglalók egyik feltételezett útvonalát, Baskíriából, az Urál mellől indulva, a Volga és a Káma folyókat átszelve egészen Magyarországig, Ópusztaszerig. A túrán szerzett tárgyi és szellemi kincset is felhasználva Kisrozványban létrehozta az Árpád-kori régészeti parkot, ahol a honfoglalók korabeli életmódját igyekeznek felidézni, bemutatni. Petraskó idén megszervezte a Rákóczi-emléktúrát, amely a nagyságos fejedelem által is bejárt utat követte részben végig, Rodostótól Borsiig. Felesége pedagógus, a három egyetemista gyermekük úgyszintén feladatának tekinti a szakszerű hagyományőrzést. /Gazda Zoltán: Emberközelben Petraskó Tamás tanát, hagyományőrző. „Nem emberi világ az, amely nem kötődik valahová”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./

Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

A román kormány elfogadta az ingatlan visszaszolgáltatással kapcsolatos alkalmazási szabályokat, a visszaigénylési kérelmeinek a benyújtásának határidejét meghosszabbították 2006. január 25-éig, a föld- és erdő-visszaigényléseket pedig november 30-ig. /Elfogadta a kormány a restitúciós törvények végrehajtását. Meghosszabbították a földek és erdők visszaigénylésének határidejét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Nemzetközi tanácskozások színhelye volt szeptember 16-án Csíkszeredában a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Szabás-lefedési feladatok 2005 címmel tartottak nemzetközi értekezletet, a kisaulában a mikroorganizmusok eredményes alkalmazásáról hangzott el előadás, a KAM – Antropológiai és regionális kutatások központja tanácstermében pedig vidékfejlesztési kérdésekről tanácskoztak. A Szabás-lefedési feladatok 2005 témájú nemzetközi konferencia szervezője az EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar Matematika–Informatika Tanszéke volt. Az angol nyelvű előadások az informatika és a matematika eszközeivel végezhető legújabb optimizálási modellek vizsgálatát és az elért eredmények bemutatását tűzték ki célul.. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány Öko Biznisz programja, a marosvásárhelyi Agremeco Egyesület és az EMTE Gazdaság és Humántudományok Kara az egyetem kisaulájában tartotta soros szemináriumát a Mikroorganizmusok eredményes alkalmazása (EM) mezőgazdaságban, környezetvédelemben, víztisztításban témakörben. /Sapientia – EMTE. Nemzetközi tanácskozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

A kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub immár évek óta fontos szerepet vállal a város szellemi életének szervezésében. Író-olvasó találkozók és könyvbemutatók, a magyar irodalom nagyjaira emlékező évfordulós rendezvények fűződnek nevéhez, mint például az Illyés Gyula- vagy a Nagy László-emlékünnepség, a Hollóidő megjelenése kapcsán Szilágyi Istvánt látta vendégül, találkozókat szervezett a Látó, a Székelyföld, a Művelődés és a Háromszék szerkesztőivel. Az irodalmi klub 1999-ben, a Kovásznán született írónő emlékszobájának ünnepélyes felavatása alkalmával vette fel Ignácz Rózsa nevét, mesélte el Szabó Etelka nyugalmazott tanárnő, aki immár jó néhány éve Gödri Mártával közösen szervezi a klub tevékenységét. Már a hatvanas évektől Gazda József és Fábián Ernő különböző összejöveteleket szerveztek, amelyeken az irodalom mellett művelődési és politikai kérdésekről is folyt a beszélgetés. 1993-tól a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület keretében működtek. Céljuk az volt, hogy azokat az értékeket, amelyeket a régi időkben szándékosan elfelejtettek vagy mellőztek, újra az emlékezetbe idézzék. További célkitűzésük pedig, hogy teljes magyar irodalomban gondolkodva megismertessék a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és anyaországi irodalmat is. Meghívták Füzesi Magdát Kárpátaljáról, az anyaországból Kocsis Istvánt, Buda Ferencet, Pomogáts Bélát, Bertha Zoltánt és másokat. A mostani évadot Farkas Árpád nyitja meg a Háromszék szerzőgárdájával, majd Zágoni Attila-emlékest lesz októberben. /Bodor János: Szellemi műhely Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Két kategóriában, három korcsoportban Hargita, Kolozs, Kovászna és Maros megyei cserkészek fújják a nótát a szeptember 16-18. között második alkalommal megszervezett Dalos Pacsirta Országos Cserkész Dalversenyen, melynek a marosszentgyörgyi plébánia adott otthont. – A cserkészdalversennyel hagyományt szeretnénk teremteni – hangsúlyozta Molnár Szilárd, a szervező marosszentgyörgyi 21. számú Gr. Petki Dávid Cserkészcsapat vezetője. Míg tavaly harmincnégy vetélkedő szállt versenybe, addig az idén ötvennél több diákra számítanak. Maros megyében öt-hat működő cserkészcsapat létezik. A nótás kedvű cserkészek nép- és cserkészdal, valamint ifjúsági és vallásos énekek kategóriáiban kelhetnek versenyre. Szeptember 24-én Gyergyó-szárhegyen gyűlnek össze újból, ahol az 1990-es alakuló ülés óta ötévente kopjafát helyeznek el a parkban. /Mészely Réka: Dalos pacsirták találkozója. Országos cserkészvetélkedő Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Pár hónappal ezelőtt a zentai laktanyában súlyosan összevertek egy doroszlói magyar fiatalt, akinek a verés következtében el kellett távolítani a lépét; a zentai polgármester rámutatott arra, hogy az incidenst magyar fiatalok súlyos provokációja előzte meg. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) arról tájékoztatott, hogy csak most szerzett tudomást a kaszárnyában történt bűntényről, amelynek tettesei ellen folyamatban van a bírósági eljárás. A két szerb gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, de a szerb radikálisokhoz kötődő bíró rögtön kiengedte őket a börtönből. /Újabb magyarverés Szerbiában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

A magyarországi Szép Versek és a Körkép antológiák mintájára – az egyik az előző esztendő vers-, míg a másik a prózaterméséből válogat, a kilencvenes években a székelyudvarhelyi Ablak Kiadónál először az erdélyi versantológia: a Fagyöngy jelent meg (1993 és 1995 között ötször), majd a prózaantológia, az Erdélyi Dekameron is csatlakozott hozzá (1996-ban két, 1997-ben egy kötettel), ezután a Majla Sándor szerkesztette antológiák megjelenése szünetelt. A Hargita Kiadóhivatal és a Pro Print Kiadó közös kiadásában, Fekete Vince szerkesztésében 2001-ben jelentette meg az Erdélyi Szép Szót, az antológia a költők és prózaírók előző évi teljesítményéből válogat. Eddig öt kötet jelent meg (2000, 2001, 2003, 2004, 2005), bizonyítandó, hogy a kortárs erdélyi magyar irodalom jelen van. Az idei antológia 31 erdélyi költőtől közöl verset, s van három olyan alkotó is, aki verssel és prózával is jelen van. A költőkkel szemben 16 prózaíró jutott szerephez az antológiában. /Bogdán László: Erdélyi Szép Szó, 2005. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Gyurcsány Ferenc kormányfő mindmáig nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet, holott erre hatályos jogszabály kötelezné. A Máért helyett tavaly óta létrejött egy országgyűlési fórum, amely a határon túli magyar parlamenti képviseletek tagjaiból áll össze. A testület a múlt hét végén Szili Katalin elnökletével ülésezett, aki kijelentette, hogy ha Magyarország nem lesz sikeres, akkor előfordulhat, hogy a határon túli magyar közösségek Nyugat-Európában keresik a boldogulást. Németh Zsolt /Fidesz/ sajnálatosnak tartotta, hogy Gyurcsány Ferenc elmenekült az értekezlet elől, nem teljesíti alkotmányos kötelezettségét. A múlt évi december 5-i határon túli kiábrándulással nem mer szembenézni. A szóban forgó Parlamenti Fórum a gyurcsányi pótcselekvések közé sorolható, amelyet a résztvevők is érzékelnek, annak ellenére, hogy a semmitmondó zárónyilatkozat ilyen fából vaskarika fogalmakat forgalmaz: ,,folytatni kell az alapjogi testület felállítását, s ez kapjon külön felhatalmazást a kisebbségi jogok érvényesítésének nyomon követésére”. Továbbá: kezdjenek megbeszélést a fórummal a Határon Túli Magyarok Állandó Bizottságának létrehozásáról, írta Sylvester Lajos. Bizottság bizottság hátán, ahelyett hogy a Máértet működtetnék. Nem teszik, mert a Máért legutóbb éppen a december 5-i, magyar nemzeti egységet bontó gyurcsányi kampány ellen emelt szót, s a külhoni magyarok történetében először egységesen foglaltak állást a nemzeti önrontás ellen. Somogyi Ferenc külügyminiszter nemzeti célnak nevezte az autonómia megvalósítását, de figyelmeztetett arra, hogy a téma pusztán etnikai, múltba tekintő megközelítése nem hoz eredményeket. /Sylvester Lajos: Alapjogi semmittevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Árvíz sújtotta udvarhelyszéki falvakban – Bikafalván, Hodgyán és Farcádon – osztották szét a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hárommillió forint értékű szállítmányát 175 rászoruló családnak. Ugyancsak a hétvégén megérkezett a Gyimesekbe a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének búzaszállítmánya, a gabonasegélyt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és a magyar gazdák képviselői kísérték el az árvíz sújtotta régióba. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő közölte, a költségvetésben már nem maradt több forrás a katasztrófa pusztította területek helyreállítására, így az újjáépítést nem tudják befejezni ebben az évben. A kormány eddig 36 millió eurót folyósított kárelhárításra, miközben az országot sújtó idei öt árhullám során több mint másfél milliárd eurós anyagi kár keletkezett, az emberi áldozatok száma pedig eléri a 69-et. Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkárának közbenjárására 13 milliárd régi lejt utaltak ki a sürgősségi kormányalapból a Hargita megyei árvízvédelmi rendszer helyreállítására. A miniszterelnök felhívta a Bákó megyei károsultak figyelmét a Hargita megyei közösségek példaértékű összefogására, amelynek során a székelyek – a moldvai rászorulókkal ellentétben – nem vártak az állami támogatásokra, hanem saját erőből láttak neki az újjáépítésnek. /R. Sz.: Jövőre marad az újjáépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Kolozsváron Puck Bábszínház magyar tagozatának idei első bemutatóját, az Ördögverő barátok című előadást szeptember 17-én láthatta a közönség. Kovács Ildikó rendező elmondta, minden európai nemzet bábtörténete számon tartja vásári játékainak bábhőseit. /Ketesdy Beáta: Ördögverők Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Petrozsényi magyarok ünnepeltek szeptember 18-án, vasárnap: a hosszas hanyatlás után Petrozsényban ismét van magyar iskola, Böjte Csaba atya áldozatos munkája nyomán. Tavaly összesen 12 gyermek tanult magyar nyelven Petrozsényban, Zsil völgye “fővárosában”, jelenleg 118 gyermek tanul a Jézus Szíve Iskolában. Mindezt csakis szeretettel lehetett elérni, hangsúlyozta a ferences szerzetes a római katolikus templomban. Maga az iskola állami intézmény, felújítását és a színvonalas bentlakás berendezését a dévai Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. Az épületet 2003-ban kapta vissza a római katolikus egyház. Két év leforgása alatt Böjte Csaba atya és munkatársai belülről teljesen felújították s nemrég 25 ezer eurós adományt kaptak a külső tatarozáshoz. Hunyad megyében két új iskola létesült az idén, mindkettő magyar nyelvű. Méghozzá olyan súlyos problémákkal küzdő vidéken, ahol még a többségi oktatás is sorvad. /Chirmiciu András: Magyar iskola Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Temes megyében, Újszentesen a falunapokra sereglik össze a legtöbb vendég. Idén, a szeptember 16-án Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Temesvári Egyesületének elnöke nyitotta meg az újszentesi iskolában a kiállítást, melyen jól megfértek egymás mellett a képzőművészek alkotásai, a műkedvelők próbálkozásai és nem utolsósorban a népművészek munkái. A következő napot a sportrendezvények uralták. Végül vasárnap az ökumenikus istentisztelet követően, délután színes néptáncgála szórakoztatta a közönséget. /(Sipos): Vendéglátó Újszentes. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Arad megyében, Szentleányfalván harmadszor szervezték meg a Szentleányfalvi Napokat. Szeptember 17-én, szombaton a nemzedékek találkozójával kezdődött, a fiatalok sportvetélkedőn vettek részt. Vasárnap az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. A kétnapos rendezvényt a parókián szeretetvendégség zárta, amelyen megjelent Militon Serb fakerti polgármester is, aki ígéretet tett a kétnyelvű helységnévtábla elhelyezésére, illetve a falunapok további rendezvényeinek a támogatására. A 81 éves hazalátogató Seres Sámuel emlékezett: az ő idejében 83-an jártak a szentleányi magyar iskolába, jelenleg már nincs magyar nyelvű elemi. /Balta János: Szentleányfalvi Napok harmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Lezajlott a huszonharmadik öregek tánca találkozó, ezúttal is jószerivel öregek nélkül. Az elején úgy nevezték: öregek táncának fesztiválja. Három napon át tartott a régi szokások, dalok, táncok szemléje, azután két, majd egyetlen napra zsugorodott Marosvásárhelyen a találkozó. Ez már nem az öregek tánca, bár próbálják szorgalmazni a szervezők, de az idős nóta- és táncfák rég elhaltak, a maiak nem sokat tudnak. A magyar csoportok enyhén szólva „alulreprezentáltak”, a megjelent gyergyóalfalui citerás-táncos öregeknek nem járt ki egy „köszönöm!”, nem is fél-, hanem csak negyedház volt. /B.D.: Apáink táncát kikre hagyjuk? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Szeptember 17–18-a, az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmával a nagyenyedi Bethlen Baráti Társaság és a Benkő Ferenc Tudományos Műhely 17-én a szentimrei Árpád-kori műemlék templomnál istentisztelettel egybekötött, 18-án pedig Nagyenyeden a Műemlékek és Történeti Nemzetközi Egyesületek Tanácsa (ICOMOS) égisze alatt megemlékezést tartottak. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, Lőrincz László biológus és Gudor András lelkipásztor a lehetséges állagmegóvásról beszéltek. Az 1444-es, törökökkel folytatott csatározásokat követően Hunyadi által felújított három templom közül ma már csak a tövisi katolikus és a szentimrei áll, az orbóinak csak a kövei maradtak. Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke rövid történelmi ismertetőt tartott a XIII. századig visszavezethető, Szt. Imre hercegről elnevezett helység és templom múltjáról. Szükség lenne a romló állapotú templom megmentésére. /Tamás András: Kő kövön... marad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Szeptember 17-19-e között rendezték meg a Csíkfalvi Napokat. A községközpontban felavatták az első és a második világháborúban elesett hősöknek emelt emlékoszlopot, ugyanott székely kaput is emeltek. Jobbágyfalván terménykiállítás volt, a kultúrotthonban pedig fotókiállítás. A fényképek a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem kommunikáció szakos tanulóinak nyári gyakorlatán készültek, témájuk a falu világa. Nagy érdeklődés volt a kakas-pörkölt főzőverseny iránt. Fellépett a Bocskai dalkör, a jobbágyfalvi hagyományőrző néptánccsoport, a szentháromsági Tüzes és a nyárádszeredai Bekecs néptánc-együttes is. Egy szász hagyományt idézve, a fiatalok kakaslövőversenyen vettek részt. Szüreti bállal zárultak a Csíkfalvi Napok. /Vajda György: Csíkfalvi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Immár másodjára szervezték meg a hétvégén Arad megyében a Borosjenői Napokat. Szeptember 17-én sportesemények zajlottak, majd kerekasztal-beszélgetést kezdeményeztek az aradi parlamenti képviselők részvételével. A téma Borosjenő múltja és jövője volt. A központi parkban népművészeti standokat állítottak fel, könnyűzenei koncert is volt. Másnap román népviseletben vonultak fel fiatal és gyermektáncosok. A magyar műsorok elmaradtak, Brandibur Ioan nagy-romániás képviselő szerint azért, mert “az RMDSZ úgyis szervez a magyaroknak időszakonként”. /Sólya R. Emília: Borosjenői napok másodjára. Elmaradtak a magyar műsorok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Az alkotmány tervezett módosításáról és a speciális magyar személyi igazolvány bevezetésével kapcsolatos koncepcióról tájékoztatta szeptember 19-én a magyar kormány a határon túli magyar szervezeteket. A javaslat szerint valamennyi külföldön élő – magyar állampolgársággal nem rendelkező – magyar jogosult lenne speciális magyar személyi igazolványra. A személyi igazolvány kiadása tulajdonosának a magyar közösséghez való tartozásán alapul. A kedvezménytörvényben biztosított jogok és kedvezmények az igazolvánnyal elérhetőek lennének. A szomszédos országokban élő azon magyarok számára, akik schengeni csatlakozásunk után nem lesznek európai uniós állampolgárok, kiadható lenne olyan igazolvány, amely beutazást és rövid tartamú tartózkodást tenne lehetővé az Európai Unió tagállamaiban. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint az Unió illetékesei nem emeltek kifogást a nemzeti vízum bevezetése ellen, így arról a magyar fél hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytatott szeptember 5-i megbeszélésén ígérte meg, hogy két hét múlva elküldi a kormány határon túliakra vonatkozó javaslatcsomagját. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a küldemény még nem érkezett meg a kolozsvári ügyvezető elnökségre. /G. Á.: Postásra várnak az RMDSZ ügyvezető elnökségén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

A teljes jogú tagság helyett kétéves megfigyelői státust javasolt a csatlakozni kívánó Demokrata Pártnak (PD) az Európai Néppárt szeptember 19-én tartott brüsszeli vezetőségi ülésén. A döntésről Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az európai alakulat alelnöke számolt be, kifejve, ez idő alatt „szigorú vizsgálat alá veszik mindazt, ami történik”. A DP a nyáron döntött úgy, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból, és kéri felvételét a kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A volt magyar miniszterelnök elmondta, a mérlegelendő szempontok közé tartozik a titkosszolgálati hálózatok, kapcsolatok kérdése is. A felmerülő problémák közül Orbán Viktor kiemelte az egyházi ingatlanok visszaadásának vontatottságát – „amely közösségi jogi gondokat is felvet” –, illetve a választójogi törvényt, „amely diszkriminálja a kisebbségek indulási jogát”. Beadta jelentkezését a néppárti csoportba a Román Humanista Pártból (PUR) átalakult Konzervatív Párt (PC), ezzel kapcsolatban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy felvételét nem támogatja, sőt semmilyen hivatalos kapcsolatot nem kíván létesíteni a jövőben a szintén kormánykoalíciós alakulattal. /EPP: a demokraták megfigyelők, a PC-vel nem tárgyalnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

A Hargita megyei rendőrség szerint nincs összefüggés Toroczkai László Romániából való kitiltása és barátnőjének a rendőrségre való beidézése között. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét a múlt hét elején a nagyszalontai határrendészek nem engedték belépni Romániába, román nemzetiségű barátnőjét pedig telefonon kezdték zaklatni rendőrként, illetve titkosrendőrként bemutatkozó ismeretlenek. Toroczkai kiutasítását később arra a törvénycikkelyre hivatkozva indokolta meg a határrendészet, mely szerint csak azok a személyek léphetnek be Romániába, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Daniela Criasan, a Hargita megyei rendőrség szóvivője határozottan cáfolta, hogy összefüggés lenne M. I. telefonos beidézése és Toroczkai kitiltása között. „A hölgyet egy-két évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény szemtanújaként kerestük.” – szögezte le a szóvivő. A rendőrök egy évekkel ezelőtti székelyudvarhelyi köztéri késelés ügyében kértek nyilatkozatot az eset szemtanújaként nyilvántartásba vett M. I.-től. Toroczkai elmondta, a barátnője ezt követően felhívta a késelés áldozatát, aki nem tudott arról, hogy ügyében újabb fejlemények lennének. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője továbbra sem tartotta kizártnak, hogy barátnőjét tulajdonképpen a vele fenntartott kapcsolat miatt zaklatták. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Feljelentik a fenyegetőket? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./