Nyolcvan ember még mindig sátorban lakik a székelyföldi Siménfalván kialakított táborban. A tíz katonai sátrat a magyar Polgári Védelem adományozta a falunak. Az éjszakai hideg miatt hőszigetelik a sátrakat, és padlót is elhelyeznek bennük. Az emberek a két héttel ezelőtti árvízben váltak hajléktalanná. Megérkezett a magyar kormány 30 millió forintos pénzsegélye, amelyből hét székelyföldi település részesült. A településeket elborító iszapban még mindig sok állattetem van, ami növeli a fertőzésveszélyt. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és egy tésztagyár öt és fél millió forint értékű szállítmánya napokig vesztegelt a borsi vámnál, mert a meglévő engedélyeken kívül más igazolások felmutatását is kérték. Az árvizek nyolc Hargita megyei településen 16 ember halálához vezettek; több ezer háziállat pusztult el, mintegy 70 ház összedőlt, több száz megrongálódott. /Itthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./

Minden három napban átadtak egy új ortodox templomot Romániában az elmúlt években – derül ki a templomépítésekről Bukarestben pénteken közzétett adatokból. Romániában 2001 óta évente 120 ortodox templomot adtak át, vagyis minden három napra jutott egy templomavatás – közölte a Szolidaritás a Lelkiismereti Szabadságért nevű civil szervezet. A kulturális minisztérium tanácsadója, Ionut Corduneanu szerint a templomépítési láz ellenére Romániában még mindig hiány van templomokból, főleg a városokban. /Minden három napban egy új templomot énekegyütteseinek fesztiválját is. /B. D.: Derűs jövőképet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Nagy ünnep a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság körében, hogy Déván szeptember 12-én Téglás Gábor nevét viselő önálló magyar iskolában megkezdődött a tanév. Az iskolaépület félkész állapotban van, mégis nagy volt az öröm. – Legyőztük a reménytelenséget, s megszületett a csoda, a várva várt iskola, hangsúlyozta Varga Károly, az iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Mindez nem jöhetett volna létre a társadalmi munkát vállaló szülők, egyházak, civil szervezetek, valamint az RMDSZ támogatása nélkül. Idén ugyanis az anyaországi támogatás fele sem jött meg, az építővállalat jóindulatán múlott a munka folytatása. Jelenleg csupán a földszinten és a második emeleten lévő tantermek készültek el, miközben az első emeleti bentlakáson, illetve a harmadik emeleti laboratóriumoknál még folyik az építkezés. Az ünnepségen résztvevő Markó Béla az együttes építést és a magyarság jövőjében való álmodozás szükségességét említette a tavaly novemberben megígért, de meg nem érkezett anyagi támogatás pótlására az összefogásból és a magyar oktatás hitében való kitartásból jelesen vizsgázó dévaiaknak. A magyar oktatási minisztérium képviselője az iskola további anyagi támogatásáról biztosította az egybegyűlteket. – Míg az iskolák rendre épülnek le még a többség körében is, mi, itt, a szórványban új iskolát építünk, hangsúlyozta Kocsis Attila, az iskola meghatódott igazgatója. /Chirmiciu András: Megszületett a várva várt csoda! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./ A megnyitón megjelent Markó Béla RMDSZ- elnök, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke és Mircea Ioan Molot, a Hunyad megyei tanács elnöke is. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: „Bizonyára sokan kész épületre, a friss, ragyogó vakolat illatára számítottak, ehelyett építőtelep fogadta az egybegyűlteket”, de az építőtelep a jelképe egyszerre szimbolizálja az eddigi erőfeszítéseket és a hátralevő feladatokat. Déván felépül ez az első, állami alapokból működő színmagyar iskola. Mircea Ioan Molot rendkívül nagyra értékelte az iskola névválasztását. Téglás Gábor ugyanis nemcsak egy dévai iskola igazgatói tisztségét töltötte be, hanem dák leletek után is kutatott a megyében. Az iskolában egyébként elsőtől tizenkettedik osztályig összesen 371 diák, valamint 80 óvodás kezdi meg a tanévet. Kocsis Attila igazgató félbentlakásos rendszert vázolt föl, ahol a diákok a tanórák után különböző foglalkozásokon, szakkörökön vesznek részt, és a házi feladatokat is elkészítik. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke elmondta, az eddigi években több mint 110 millió forintot szánt a magyar állam a Téglás Gábor Iskola megépítésére, idén pedig újabb 35–40 millió forintra lehet számítani. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke nem vett részt az ünnepségen. Úgy látja, az új iskola nem lesz negatív hatással az egyházi ernyő alatt működő intézményre. Böjte Csaba ugyanakkor természetesnek tartotta volna, ha a létesítmény megálmodóival még a telekvásárlás előtt közösen gondolkodtak volna a dél-erdélyi szórványmagyarság oktatási gondjainak megoldásáról. Téglás Gábor /Brassó, 1848. márc. 23. – Budapest, 1916. febr. 4./ régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyetemi tanulmányai után, 1871-től a dévai főreáliskola tanára, 1883-tól 1904-ig igazgatója. A római kori Dáciát választotta tanulmányai főtárgyául. Felásatta a sarmisegetusai amfiteátrumot, s a dévai múzeumot gazdagította az innen kikerült leletekkel. Hosszú időn át igazgatója volt a Hunyad Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. /Antal Erika. Lukács János: Félkész épületben a Téglás-iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Szeptember 12-én ünnepelte újraindításának 15. évfordulóját a zilahi református Wesselényi Kollégium. Ugyanakkor Szilágysomlyón a 46 éve megszüntetett önálló magyar iskola elkezdte működését. Szilágysomlyón Vida Anna igazgatónő elsősorban a szülőknek és város magyarságának köszönte azt, hogy önálló iskolában kezdhetik az új tanévet a római katolikus egyház által a magyar oktatás rendelkezésére bocsátott épületben. Az egyház bérmentve adta át az ingatlant. Kötő József államtitkár, Markó Béla szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta, és hivatalosan megnyitotta a tanévet. A szilágysomlyói magyar oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza. 1948-ban a magyar iskolát beolvasztották a román nyelvű állami oktatási intézményekbe, azóta csak tagozatokként működhettek minden döntési jogkör nélkül. Most mintegy 325 tanulóval és 20 jól képzett tanárral újra önálló magyar oktatási intézmény van a városban. Az intézményt az egész város segíti. A református egyházközség nevében Mike Zoltán lelkész a gyülekezet vasárnapi istentiszteletének perselypénzét ajánlotta fel. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke szintén pénzadományt és az alapítvány könyvtárának használatát ajánlotta fel a diákok és a tanárok számára. /Józsa László: Újraindult a szilágysomlyói önálló magyar iskola. A helyi közösség összefogásának az eredménye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Háromszék 344 tanintézményében is megvolt a tanévnyitó, a javítás alatt álló kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben csak képletesen, mert diákjai októberig más iskolákban tanulnak. Keresztély Irma főtanfelügyelő kiemelte, hogy az elmúlt nyolc év alatt, amióta ő Kovászna megye főtanfelügyelője, először kapnak az elsősök teljes tankönyvcsomagot, és első alkalommal tanulhatnak a III. osztályosok minden tantárgyat magyarul megírt könyvekből. Szintén először történik meg, hogy már tanévkezdéskor pontosan tudni, hogyan zajlanak majd tanév végén az országos vizsgák, az érettségi és a képességvizsga, valamint időben elkészült az új iskolai szabályzat, amely a szülő-diák-pedagógus hármas partnerség jegyében nyújt lehetőséget arra, hogy az iskola mint szolgáltató, a tanuló mint befogadó érje el a legjobb eredményt. A háromszéki iskolákban az országos átlagnál rosszabb a tanintézmények ivóvízellátása, de még a pedagógusok szakképzettségi aránya is az országos 97,5 százalék alatt van. (fekete): Ki mint vet, úgy arat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

A kantai római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisét követően került sor Kézdivásárhelyen, a 325 éves iskola udvarán az új tanév megnyitására. Kézdiszék legrégebbi oktatási intézményében az új iskolai évet az óvodásokkal együtt 1024-en kezdik el negyvennégy osztályban, a sportiskola szakosztályait 156-an fogják látogatni. A tanévet a Nagy Mózes Líceum igazgatója, Bokor Tibor nyitotta meg. Többéves szünet után idén kilencedikes római katolikus osztály is indult. /Iochom István: Tanévnyitó a Nagy Mózes Líceumban (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium udvarán volt az évnyitó ünnepség. Tavaly visszaadták az iskolát a református egyháznak, most folyamatban van a könyvtár és a múzeumok visszajuttatása. Szőcs Ildikó igazgató köszöntötte a 25 elsőst. Az iskolában a 800 diák mellett a Ferenc Erzsébet óvónő által vezetett óvodában 90-en indultak idén. /T. A.: Anyanyelvünket továbbadni utódainknak! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban Virginás Tar Judit igazgatónő üdvözölte az iskolásokat, szülőket, barátokat. Idén csak két kilencedikes osztály indul, a társadalom-tudományok osztály megszűnt, helyette választhatták az Építészeti Líceummal közösen indított szakiskolai osztályt azok, akiknek nem sikerült a képességvizsga. Kiss Ferenc kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta, hogy ,,nem mindig a létszám az, ami eredményt hoz, nem mindig a mennyiség számít”. A Gyiroki úti 25-os iskola magyar tagozata megszűnt, az 1-es és a 26-os iskolák alig szedték össze az első osztály indulásához szükséges gyerekeket. A temesvári magyar oktatás hanyatlása tükrében, a tanfelügyelő szerint, a Bartók-líceum szerepe felértékelődött. /László Árpád: Nem fontos a létszám!? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Kézdivásárhelyen szeptember 11-én, vasárnap Tolcsvay László és a helybeli Bumeráng együttes fellépésével ért véget az idei, sorban hetedik Őszi Sokadalom, melyen Kézdivásárhely kilenc testvérvárosából hét képviseltette magát. A Gábor Áron téren ötven árus kínálta portékáját. A szervezők a székelyföldi népművészeknek ingyen biztosítottak helyet. A három nap alatt az érdeklődők több mint hatvan művelődési vagy sportrendezvény közül válogathattak. A nyujtódi közösségi ház mellett az Ady negyedben sportpályát és új játszóteret is átadtak. /Iochom István: Véget ért a háromnapos dínomdánom (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

A szenátorok szeptember 13-án elutasították a Nagy-Románia Pártnak a kormány ellen benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványát. A mezőgazdaság katasztrófája című beadvány 68 elutasító és 52 támogató szavazatot kapott. A két házelnök leváltásának megakadályozása érdekében az ellenzék bizalmatlansági indítványok benyújtásával húzza az időt. Adrian Nastase a leváltással fenyegetett egyik házelnök bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt egyszerre több bizalmatlansági indítványon is dolgozik. /Megbukott bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Reálpolitikára van szükség a határon túli magyarok ügyében – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Bátor reálpolitikát szeretnék csinálni, határon túli ügyben is, nem menekülni a felelősség elől, hanem teljesíteni azt – mondta. A Fidesz szerint ehelyett megfontolt, elvi politika kell. – Megszokhattuk már, hogy Gyurcsány Ferencnél a szavak sajátos jelentéstartalmat kapnak – fogalmazott reagálásában Németh Zsolt, a Fidesz külpolitikai kabinetvezetője, aki szerint annyiban jellemzi reálpolitika a miniszterelnök tevékenységét, hogy az kézzel fogható eredménnyel az elmúlt három évben a határon túli magyarok számára nem járt. Németh Zsolt azt mondta, annyiban bátornak is tekintheti a kormányfő politikáját, hogy „felrúgta a határon túl magyarok kérdését övező nemzeti konszenzust, és szembeállította Magyarországot a határon túli magyarokkal.” – Gyurcsány Ferenc Magyarországon gyanakvást keltett, a határon túli magyarokban pedig csalódást – közölte Németh Zsolt. /Elképzelések a határon túli magyarok ügyéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A román és a magyar nemzeti turisztikai fejlesztési stratégia összehangolásáról írt alá megállapodást a két ország kormányának idegenforgalmi vegyes bizottsága szeptember 13-án Kolozsváron. Magyar részről Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, román részről pedig Marius Crivtonencu, a román országos idegenforgalmi hatóság vezetője írta alá a megállapodást. A régiók közötti együttműködésre alapozva négy bizottság létrehozásáról döntöttek. A testületeknek a gyógy- és egészségturizmus területén, az oktatási intézmények közötti együttműködés, illetve az ökoturizmus és a falusi vendégfogadás mentén kell együtt dolgozniuk. Emellett a határ menti együttműködésre való tekintettel létrehoztak egy termékfejlesztéssel foglalkozó bizottságot. /B. T.: Román–magyar turisztikai együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Az elmúlt másfél évtizedben kivétel nélkül minden egészségügyi miniszter – volt vagy két tucat! – bejelentette, hogy megoldja a gyógyszerpiacon uralkodó káoszt, rendbe teszi az egészségbiztosítást, segít a kórházak egyre kilátástalanabb helyzetén -, aztán kiderült, hogy kivétel nélkül egyetlen miniszter sem tudta teljesíteni ígéretét. Most tetőzött a káosz, ugyanis a gyógyszerforgalmazók bejelentették, hogy szeptember 13-tól beszüntetik a szállítást a gyógyszertárak és a kórházak kilencven százaléka számára. Azzal indokolták, hogy a minisztérium sokadszor ismét megszegte a júniusban kötött megállapodást, s nem törlesztik a felhalmozott adósságukat, a tartozások miatt szinte valamennyi gyógyszerforgalmazó elveszítette hitelképességét a bankoknál. /Bogdán László: A romániai beteg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Az árvíz nyomán az RMDSZ vezetői felkeresték a Hargita megyei településeket: Maroshévízt, Balánbányát, Csíkdánfalvát, Csíkmadarast, Madéfalvát, a pénzadományok fogadására bankszámlákat nyitottak. Az RMDSZ országos segélybizottságának tájékoztatása szerint akárcsak a bánsági árvíz idején, a moldvai áradások alkalmával is Magyarország volt az első, amely felajánlotta segítségét Romániának. Mindkét alkalommal több egészségügyi és katasztrófa-elhárító egységet, a Bánságba nagy teljesítményű szivattyúkat is, víztisztító és fertőtlenítő berendezéseket, illetve jelentős segélyszállítmányokat küldött Romániába. Emellett több magyarországi önkormányzat nyári táborok megszervezésével kívánt a bánsági és moldvai árvíz sújtotta településeken élő gyerekeken segíteni. A székelyföldi árvíz után a külvilággal való kommunikáció helyreállításáért Nagy Zsolt távközlési miniszter közbenjárt, hogy a RomTelecom hálózata minél rövidebb időn belül működjön, ugyanakkor kezdeményezésére a mobiltelefon-szolgáltatók mobiltelefonokat juttattak el az árvizek által leginkább elszigetelt települések lakóinak. Székelyföldön szinte példátlannak mondható összefogás történt: Gyergyószék, Csíkszék és Udvarhelyszék lakossága, magánszemélyek és vállalkozók egyaránt összefogtak a bajbajutottak megsegítése érdekében. Az RMDSZ parlamenti és kormányzati tisztségviselői is komoly összegeket továbbítottak az RMDSZ által nyitott bankszámlára. /Mózes Edith: Példátlan emberi összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Ha az akkreditáció szempontjából vizsgáljuk végzős hallgatóink teljesítményét, akkor az eredmény több mint megnyugtató – jelentette ki Bakacsi Gyula rektor-helyettes, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Gazdaság- és Humántudományok Kara dékánja. A dékán kiemelte, hogy a kar idei végzős hallgatói közül az államvizsgára jelentkezett román–angol szakosok 96,2%-a, a könyvelés- és gazdasági informatika szakosok 90,9%-a, az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakosok 75%-a vizsgázott sikerrel. Az akkreditáció szempontjából fontos ez az arányszám – mondta. A hallgatók nem jelentkezhetnek államvizsgára nyelvvizsga nélkül, többen emiatt halasztottak. /Sarány István: Akkreditációra készül az EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

A hitelfelvételi űrlapon az állampolgárság mellett kérik a nemzeti hovatartozás megjelölését is. Az űrlap elkészítői nem ok nélkül szerepeltetik ezt. Miért érdeklődnek a bankban arról, hogy magyar, cigány, zsidó, szász, sváb, esetleg román nemzetiségű-e a hitelező? /Bajna György: Hitel nemzetiségi alapon? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Véget ért a gyerekek multikulturális tábora Kolozsváron. A román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatala által is támogatott, a Tranzit Házban harmadik alkalommal megrendezett kéthetes táborban összesen harminc magyar, román és roma nemzetiségű kolozsvári gyerek ismerkedett a hagyományos és kortárs művészetek világával. A gyerekek pantomimet, kortárs- és néptáncot, gyurma- és textiltárgyak készítését, számítógépes grafikát, cirkuszi mutatványokat tanulhattak, ugyanakkor fotókat és rövidfilmeket készítettek. /Toth Ibolya: Bepillantás egymás világába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

B. Szendrő Csilla esztergomi népi iparművész a magyar nyelvterület hímestojás-mintakincsének egyik legjobb ismerője. Évtizedek óta kutatja a gyimesi népi kultúrát, gyűjti a Gyimes-völgye írott-tojásmintáit. A Gyimesekbe a nyolcvanas évek óta jár, többször átment Moldvába is. B. Szendrő Csilla a Gyimesekben archaikus mintakincsre bukkant. Moldvában pedig egy olyan maratásos tojásdíszítési technikára bukkant, amelynek a leírása egy 1700-as évekbeli hunyadi kéziratban maradt fenn. A kutató szerint a tojáshímek archaikus anyaga hasonlóságot mutat a Kárpát-medence minden néprajzi tájegységében, ugyanazokat a motívumokat használják a Zoborvidéktől a Muravidékig, mint a Gyimesekben és Moldvában. Ezt a hatalmas és színes anyagot bemutatta az egész Kárpát-medence mintakincsét átfogó kiállításon. Az utóbbi időben sok úgynevezett néprajzi munka jelent meg, dilettáns módon „értekezve” a tojásírásról. /Sarány István: Az igazi értékeket kell bemutatni. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Kilenc alkotó részesül az idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium és a művészeti kollégium emellett posztumusz elismerések és tiszteletbeli emlékérmek odaítéléséről is döntött. Díjat kap Domonkos István délvidéki költő, Grendel Lajos felvidéki író, Gulyás Dénes operaénekes, Kubinyi Anna gobelin-textilművész, Kurtág György zeneszerző, Lászlóffy Aladár erdélyi költő, Spiró György író, Vígh Tamás szobrász és Zsigmond Dezső filmrendező. A Magyar Művészetért Posztumusz-díjat Gyarmathy Tihamér festőművésznek és Vujicsics Tihamér zeneszerzőnek ítélték. /Magyar Művészetért Díj Lászlóffy Aladárnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Pomáz mellett a hegytetőn van a Majdáni fennsík, ahol a Magyar Vár Alapítvány nemzetközi Kalotaszeg tábort tartott augusztus derekán. Erdély tömbmagyarságának egy része Kalotaszegen él, közismert ennek a tájegységnek jellegzetes népzenéje, népi tánca, viselete, kézműves hagyománya, nép szokásai, mondái. Mindezt megidézték Pomázon is. Jelen volt többek között Kudor István fafaragó és neje, Mária, ők a szövés és hímzés kultúrájáról beszéltek, Mérából Tőtszegi Tekla előadást tartott a kalotaszegi népviseletről. Péntek László Vasvári Pál emlékéről, Okos Márton Kalotaszegről és az Unióról, Kovács Pali Ferenc a bútorfestésről beszélt. Tőtszegi András kalotaszegi táncot tanított, és felléptek a mérai táncosok is. /Kovács Pali Ferenc: Pomázra költözött Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A magyarországi bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá kezd válni azzal, hogy a letelepedetteket egyre nagyobb számban követik családtagjaik és barátaik; a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember 14-én, Budapesten ismertetett kutatási jelentése szerint a szomszédos országokból bevándorlók 92 százaléka magyar nemzetiségű. A „szekunder migráció”, vagyis a családegyesítés jelensége elsősorban Kárpátaljáról, Erdélyből, illetve a Felvidékről érkezőkre jellemző. Míg az első két esetben általában a szülők követik gyermekeiket Magyarországra, addig utóbbinál inkább a házasság a jellemző érkezési ok. A Magyarországra érkezők jelentős része, 72,5 százaléka olyan településről érkezett, ahol szinte csak magyarok, többségében magyarok, vagy legalább felerészben magyarok éltek. Szükség lenne hosszú távú magyar nemzetpolitikai koncepcióra és ezen belül hosszú távú migrációs politikai stratégiára. Ha így folytatódik a migráció, rövid időn belül fölszámolódik a délvidéki magyarság, nagy valószínűséggel hasonló folyamat játszódik le Kárpátalján. Utóbbi helyen esetenként szinte teljes létszámú végzős osztályok jönnek át Magyarországra. A mostani folyamatokat alapul véve az elkövetkező 25 évben mintegy félmillió magyar vándorol át Romániából Magyarországra. /A bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá válik. Félmillió magyar vándorol ki Romániából az anyaországba? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A kormány 21 millió eurót fordít az udvarhelyszéki árvizek következtében megrongálódott utak, hidak rehabilitációjára, és közel 7 milliárd lej értékben építőanyagokat biztosít a károsodott házak újjáépítéséhez – jelentette be Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. /Megkezdődött az utak, hidak és házak újjáépítése a Székelyföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Szeptember 13-án éjszaka Erdélybe szeretett volna utazni Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. A román határon közölték vele, hogy kitiltották az országból, és nem engedték belépni Románia területére. A határőrség nem indokolta meg a kitiltást, azt tanácsolták Toroczkainak, forduljon Magyarország bukaresti nagykövetségéhez. Toroczkai László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztő-riportere, valamint a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Újságírói minőségében szándékozott Székelyföldre utazni. /Kitiltották Romániából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./ „A határrendésszel folytatott párbeszéd azzal végződött, hogy az kijelentette: húzzak vissza a francba. Ezt szó szerint így mondta” – idézte fel Toroczkai, megjegyezvén, hogy mindvégig magyarul beszélgettek. Hozzátette, a határrendész azt tanácsolta, a szegedi román főkonzulátuson vagy a budapesti román nagykövetségen érdeklődjék az okokról. Mind a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztályán, mind a román külügyminisztérium sajtóosztályán azt ígérték, visszahívják a Krónika szerkesztőségét, mihelyt tájékozódtak az ügyben. Lapzártáig azonban csak a bihari határrendészeti szóvivő jelentkezett, csak annyit közölt, az illető személy nem teljesítette azokat a belépési feltételeket, amelyeket az idegenrendészeti sürgősségi kormányrendelet rögzít. Az említett rendelet azok belépését engedi meg, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, a közrendre, a közegészségügyre vagy a közerkölcsre. A jogszabály szerint a hatóságoknak a helyszínen közölniük kell az érintettel a kitiltás okát. A román hatóságok legutóbb 2004. február 28-án Bayer Zsolt újságíróval jártak el hasonlóképpen. Az érintett akkor sem kapott a helyszínen tájékoztatást kitiltása okáról. Néhány nappal később a belügyminisztérium közölte, azért nem engedélyezték Bayer belépését Romániába, mert úgy ítélték meg, az újságíró egyes tevékenységei veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, a nemzeti egységet, az ország védelmét és a közrendet. A belügyminisztérium akkori közleményében leszögezte, Bayer Zsolt a román nemzetbiztonságért felelős intézmények számára jól ismert személy, ugyanis több esetben nyilvánosan uszított az alkotmányos rend ellen, dicsőítette a revizionista eszméket, támogatta az elszakadás gondolatát, publicisztikai munkásságával pedig kétségbe vont Románia egységes nemzetállami jellegét. /Gazda Árpád: Megelégelték a Trianon-felvonulásokat? Kiutasították Romániából Toroczkai Lászlót, a HVIM vezetőjét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./ Bayer Zsolt publicista és Eva Maria Barki bécsi ügyvédhez hasonlóan ismét kitiltottak valakit Romániából, ezúttal Toroczkai Lászlót. A román titkosszolgálatoknak illett volna jobban fülelniük Toroczkai László legutóbbi kijelentésekor, amikor is néhány nappal ezelőtt Nagyszalontán éppenséggel a revizionizmus vádját cáfolta, leszögezve, a HVIM nem határmódosításra, hanem nemzeti ébresztésre törekszik, mivel szerinte az EU-bővítés amúgy is megoldja a Kárpát-medencei magyarság problémáit. /Rostás Szabolcs: Tiltsuk ki Európát! = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Két oldalt szentelt a Ziua című napilap a Szatmári-ügynek. Az egyiken interjút közöl az ügy főszereplőjével, az RMDSZ volt budapesti képviselőjével, a másikon az eset történéseit foglalja össze több íráson keresztül. Egy kérdésre adott válaszában Szatmári tagadja, hogy Verestóy Attila romániai szenátor ,,üzleti ügyeit” képviselte volna Budapesten. Egy másik kérdésre, amely arra vonatkozik, miért szakította meg vele hirtelen a kapcsolatokat az RMDSZ, amelynek budapesti képviselője volt, leszögezte: semmiféle konfliktusa nem volt Markó Bélával. Szatmári kifejtette: a budapesti román nagykövetséggel valóban volt munkakapcsolata a romániai alkotmánymódosító népszavazás, illetve a romániai parlamenti választások idején, tagja volt akkor a nagykövetségen működő választási bizottságnak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Szeptember 12-én Kézdivásárhelyen a Bod Péter Tanítóképző udvarán Bajcsi Ildikó igazgató megnyitotta az új tanévet, melyet nem kényszerszünidővel, hanem tanítással kezdtek, igaz, nem a képző épületében, hanem a város több intézményében. Az építő október 7-ére ígérte a tizenegy osztály és a tornaterem átadását. Az igazgató meglátása szerint az időpont nem reális, a munkálatok lassan haladnak. /(Iochom): Kényszermegoldások a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Középajta és Majosháza öt éve áll testvértelepülési kapcsolatban, ez alkalomból az erdővidékiek székely kaput adományoztak Pest megyei barátaiknak. A Középajta összefogásából született ajándékot a község temetőjének bejárata előtt állítják fel, október 22-én. Az öt esztendő alatt a családok közt is szoros barátságok köttettek. A vargyasi tanár-fafaragómester József Gellért elkészítette a 6,5 méter széles, négy méter magas, udvarhelyszéki motívumokkal díszített, székelyvarsági hagyományos pattintott zsindellyel fedett kaput. A szemöldökfán ez áll: Isten segedelmével állíttatta ezt a kaput a testvériség jelképéül Majosháza és Középajta népe. /(hecser): Középajta ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Marosvásárhelyen megnyílt a hetvenéves Bálint Károly szobrászművész (és mellette 37 éven keresztül marosvásárhelyi pedagógus) tárlata. „Nagy műgonddal munkálja meg az anyagot, legyen az márvány, fa, vagy terrakotta. A szó szoros értelmében életet lehel az anyagba” – írta róla Polgár István. Ő maga így vall erről: „Ábrázolni szeretném a kimeríthetetlenül gazdag testi és lelki, emberi szépségeket, érzelmi állapotokat, méltóságot, életállapotokat és rezdüléseket, életkorokat és időtlen nyugalmat, azt a belső igazi valót, amit a test kiemelt vonzásainak hordoznia kell, a legnemesebbet, a legmaradandóbbat (ha ezt munkáim tükrözik, elértem a célomat).” /Nagy Botond: Az életfaragó tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Tartalmatlannak nevezte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határon túli magyaroknak tett három javaslatát az újvidéki Magyar Szóban közölt nyilatkozatában. A politikus szerint „szemfény-vesztés, sőt cinizmus” a szocialisták részéről a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalása. A határon túli magyarok ügyeivel mind a külügyi, mind az emberjogi bizottság foglalkozik, ezért nincs égető szükség új bizottságra. Sokkal nagyobb szükség lenne olyan fórumok működtetésére, amelyeken „a határon túliakkal együtt és az egyenjogúság jegyében tárgyaljuk meg a közös ügyeket” – vélekedett. A speciális magyar személyi igazolvánnyal kapcsolatosan a fideszes politikus szerint „Gyurcsány Ferenc feltalálta a spanyolviaszt”, hiszen ez már megvolt – ez a státustörvény és a magyar igazolvány. A fideszes politikus szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívásának halogatásával a miniszterelnök megsérti a MÁÉRT alapszabályát. /Németh tartalom nélkülieknek tekinti Gyurcsány- javaslatokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Toroczkai László veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Közvetve ez derül ki abból a közleményből, amelyet a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztálya bocsátott ki. A közlemény szerint a nagyszalontai határrendészek a román idegenrendészeti törvény értelmében jártak el, amikor megakadályozták, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke belépjen az országba. Intézkedésükkel „az illetékes szervek kérésének tettek eleget”. A közlemény nem tér ki arra, milyen szerv hozott döntést Toroczkai kitiltásáról, a tilalom mikortól meddig érvényes, és a határrendészek miért nem közölték mindezt a helyszínen az érintettel. Ezeket az információkat a Krónika írásban kérte a bukaresti sajtóosztálytól, lapzártáig azonban nem kapott választ. Toroczkai a magyar külügyminisztérium segítségét kérte ügye tisztázásához. Az ügyben egyébként Sógor Csaba Hargita megyei szenátor és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő is interpellálni készül. Utóbbi elmondta, az ügy tisztázását az nehezíti, hogy a határrendészet a „szervekre” hivatkozik, a titkosszolgálatok fölött csak korlátozott felügyelete van a parlamentnek. Toroczkai László a vegyes házasságok és az asszimiláció veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a saját példáját is megemlítette. Elmondta, iasi-i származású román nemzetiségű barátnőjével komoly szándékai vannak. Kapcsolatuknak tulajdonítja, hogy az utóbbi időben a román titkosszolgálat és a rendőrség zaklatni kezdte barátnőjét és családját. „Ő most afféle túszként maradt Romániában, mert közölték vele, hogy nem hagyhatja el az országot” – részletezte Toroczkai. /Gazda Árpád: A nemzetbiztonságra hivatkozik a hivatal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója, Serban Suru arra hivatkozott, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellenük. A lap április-májusi, összevont számában közölte Frunda György szenátor feljelentését, amelyet még március elején intézett a rasszista szövegeket közlő lap ellen. A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, a magyarokat ki kell utasítani az országból és kasztrálni kell a romákat. A főügyészség nem indított hivatalból eljárást, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz. Suru és kiadói csapata nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában működtet irodát. A vasgárdista lap legálisan elérhető, postán is előfizethető. Kolozsváron is szabadárusításban kapható a lap, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után bejelentette, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja. A lapban közölt Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás apropója az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet „az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toró Tibor, László Tőkés és Szilágyi Zsold” (sic!) állított össze. A vasgárdista lap tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a holokauszthoz, továbbá antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmat. A lap szerint a szélsőségesek Magyarországon „üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajléktalanokat és természetesen a zsidókat”, Erdélyben a magyarok 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen. /(Transindex): Vasgárda-lap a postán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./