Nyárádszeredai látogatása során Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke a Nyárád-mente Kistérségi Régió 13 polgármesterével tanácskozott a térség gondjairól. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy pár éve elég „unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Mint most is, amikor az előrehozott választásokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy ez nem megfelelő pillanat. A válság arra volt jó, hogy a múlt héten 193 kormányhatározatot, sürgősségi rendeletet fogadott el a kabinet, számos közülük a magyarság számára is fontos döntéseket tartalmaz. Nagyváradon például a hadapródiskola épülete visszakerült a megyéhez és ez azt jelenti, hogy a püspöki palotából ki tudják a múzeumot telepíteni. Gyergyószentmiklós kapott 15 milliárd lejt fűtéstámogatásra, Bánffyhunyadon, Margittán kaszárnyákat adtak át a helyi önkormányzatoknak. A miniszter fontosnak ítélte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében további, használaton kívül levő honvédségi tulajdonú telkek és kaszárnyák kerüljenek minél hamarabb a megyei tanácsok tulajdonába. az árvízkárok felszámolására az RMDSZ-nek sikerült 50-50 milliárd lejt kiutaltatnia Maros- és Hargita megyének a megyei utak és kishidak javítására. A beszámolót követően a polgármesterek községeik gondjairól beszéltek, legtöbben az útjavításokat jelölve meg a legsürgősebb teendőnek. Az útjavításokkal kapcsolatosan többen felvetették azt is, hogy bár sikeresen pályáztak SAPARD-alapokra, pénzhiány miatt csak az ígéretnél maradtak. Maros megyében 32 ilyen pályázat várja a támogatást. Szintén közös gond a térségben az ivóvízhálózat bővítése. Ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy a Solel Boneh cég hozzáfogott a Felső-Nyárád mente fővezetékének a kiépítéséhez. /Bögözi Attila: „Unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Kistérségi tanácskozás Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Több mint másfélszáz évvel ezelőtt jelent meg Aradon az első napilap, mely a korabeli Magyarország legjobb vidéki sajtótermékének számított. A Nyugati Jelen csapata azon dolgozik, hogy újabb másfélszáz év után is legyen magyar napilap Aradon és a régióban. Július 23-án harmadik alkalommal ünnepelték az aradi magyar sajtó napját, mely immár Románia nyugati régiója magyar sajtójának ünnepévé emelkedett. A rendezvényen, a Jelen Házban az aradi, temesvári, dévai és nagyenyedi szerkesztőségek munkatársai beszélték meg feladataikat. Provokatívnak szánt elemzés jelent meg néhány hónapja a legismertebb erdélyi internetes portálon, s azt az ítéletet mondta ki, hogy az erdélyi magyar sajtó javarészt silány, korszerűtlen. A szakma persze felháborodott, pedig tényleg sok a silány produktum, sok az olyan sajtóműhely, mely fölött az utóbbi másfél évtizedben megállt az idő. A gyakran közpénzekkel telepumpált úgynevezett szórványsajtó megelégszik a színvonal minimumával. Az ellenpélda, a Nyugati Jelen, amely most élő példázata annak, hogy jó lapot csinálni nem kizárólag pénz kérdése. S ott az Irodalmi Jelen folyóirat, amely hatásában, jelentőségében már rég túllépte a régió határait. /(k. s.): Az aradi magyar sajtó napja. Felelősség a szórványmagyarságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Fábián Ernő nevét vette fel az Sepsiillyefalván a falunapok alkalmából felavatott új kulturális intézmény. A filozófust a község díszpolgárává avatták Deák József lelkész és Verena Frankhauser svájci támogató társaságában. Fábián Ernő /1932- 2001/ hat évig tanított fiatal tanárként a községben, és művei jó részét itt írta, laudációját Kónya Ádám olvasta fel, méltatta az elhunyt gondolkodó érdemeit Németh Zsolt fideszes politikus is. Délután a Keresztény Ifjúsági Központban megtartott Fábián Ernő-konferencia első előadója is Kónya Ádám volt, majd Domokos Géza beszélt arról a hatásról, melyet a népi írók gyakoroltak Fábián Ernőre, elmesélve többek közt, hogyan vonatta vissza az üzletekből és zúzatta be a szekuritáté Fábián Ernő „A példaadás erkölcse” című, Kriterion által kiadott könyvét a nyolcvanas években. Bíró Béla méltatta Fábián átlagon felüli gondolkodói erőfeszítéseit, melyek szakítást jelentenek a centralizálóval és a szélsőségesen individualista szabadelvűséggel. A konferenciát követően avatták fel a község központjában az új könyvtárat. /b. kovács): A háromszéki filozófus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Kézműves-foglalkozásokkal, tánc- és zeneoktatással elevenítették fel a csángó hagyományokat a hét végén Gyimesfelsőlokon. Az idén első alkalommal megrendezett Csángó Hétvégén a sajt-, orda-, zsendice-, túróspuliszka-készítésbe „kóstolhattak” bele a vendégek. Ugyanakkor a szövés, fonás, hímzés, csipkekötés, fafaragás titkait is elleshették a vendégek. Fellépett többek között a kászonújfalvi népi zenekar, a gyimesközéploki Ordasok, a gyimesfelsőloki Öregek, valamint a gyimesbükki Hagyományőrzők. A rendezvény fénypontja a hagyományos csángó lakodalom bemutatása volt. A Csángó Hétvége díszvendégei közt szerepelt Kobzos Kis Tamás és Sebő Ferenc, továbbá a szászcsávási zenekar és a Misztrál együttes. A kerekasztal-beszélgetésnek a csángó sors volt a témája: Berszán Lajos címzetes kanonok, Deáky András és Tankó Gyula tanár, valamint az érdeklődők közösen vitatták meg a kérdést. Ezt követően Sebő Ödön, az 1944 augusztusában lezajlott gyimesi csata hőse emlékére állítottak kopjafát a falu központjában. A gyimesbükki helyőrség hajdani parancsnoka A halálraítélt zászlóalj címmel írta meg visszaemlékezéseit, a könyvet fia, Sebő Ferenc szerkesztette. /Tóth Ibolya: Csángó lakodalom, ahogy a régiek tudják. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Rendhagyó úrnapi búcsúra került sor a hét végén a Székelyudvarhely közigazgatása alá tartozó Kadicsfalván. A helyi római katolikus plébánia és a polgármesteri hivatal összefogásával, illetve a Melinda Impex Kft. támogatásával számos beruházást valósítottak meg az elmúlt időszakban: a templom ablakait kicserélték, újrakövezték a feljárókat, a papilakot pedig kívül-belül felújították. Futballpálya és játszótér kivitelezése, valamint a régi iskola felújítása is szerepel a helyiek tervei között. /Szász Emese: Ünnepelt a faluközösség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Egészséges Remetét! jelszóval kétnaposra /július 23-24./ szervezték a VI. Gyergyóremetei Napokat. Az egészségről tartott szimpózium, könyvbemutató, majd Szabó Attila alkotásaiból rendezett kiállítás mellett a vetélkedőkről sem feledkeztek meg. A tanácsteremben Balázs József festményeiből nyitottak tárlatot, majd a szabadtéri színpadon átadták az idei díszpolgári díjat a közösségért és a fogyatékkal élő gyermekéért ötven éven át oly sokat tevő Balázs Csíki Eszternek, a Pro Urbe-díjat dr. Komlóssy József mérnöknek, a magyarságot számos nemzetközi szervezetben képviselő szakembernek. A „Tiszta udvar rendes ház” kitüntetést Csortán Sándornak és Péter Attilának ítélték. /Bajna György: Egészséges Remetét! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Megtartották Nagyzerinden a Zerindi Napokat. A helybeliek, a hazaérkező elszármazottak mind az Olosz Lajos művelődési ház felé igyekeztek. A meghívott vezetők hangsúlyozták, mennyire támogatják a hasonló találkozókat, ennek ellenére a megyei tanács egyetlen fityinggel sem járult hozzá a rendezvényhez. Nem úgy a község németországi befektetője, Hermann Hilsheimer, aki szabadidőközpontot tervez és 750 euróval támogatta a Zerindi Napokat. Válogatni lehetett a programokban: volt, aki a képtárra volt kíváncsi, más a fogathajtó versenyre. Az esti műsorban fellépett a Rozmaring, a helybeli Tabajdi Károly Általános Iskola kórusa, a helyi népi táncegyüttes és a helybeli IKE-kórus is. /Kiss Károly: A szülőföldet azért szeretjük, mert a miénk. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Megjelent Hunyadi Mária (Előszó: Nagy Miklós Kund). Műterem, 17. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötet. Hunyadi Mária textilművész, munkái a klasszikus szépségideál jegyében fogantak. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Telt ház előtt koncertezett július 23-án Kolozsváron a Tranzit Házban a Bécsi Zsidó Énekkar. Prof. Dr. Goldner Gábor, a Kolozsvári Zsidó Közösség elnöke mutatta be az énekkart. Az előadáson jelen volt a kolozsvári zsidók egyházi vezetője, Müller Benjámin is. /Sikeres zsidózenei est a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A júliusi árvizek halálos áldozatainak száma harminc, közölte Vasile Blaga belügyminiszter. Háromezer lakóház összedőlt, további 25 ezer javításra szorul, 1300 kilométernyi országos főút rongálódott meg, 2000 kilométernyi utat tett tönkre a víz a településeken, és 699 híd is megsérült. Több mint 300 ezer hektár termőterület, továbbá 23 ezer hektár erdő és legelő került víz alá. Az Kolozsvári Zsidó Közösség több mint 2,5 millió dolláros segélyt nyújt a romániai árvízkárosultaknak, miután a bánsági árvizek után 600 ezer dollárt utalt ki, összegezte Mark Taplin, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének üzleti megbízottja. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) ugyanakkor bútorzatot is biztosít a házak, iskolák és orvosi egységek berendezésére. Az amerikai katonák takarókat, sátrakat, homokzsákokat, vizet, élelmiszert és építőanyagokat küldtek az árvízkárosultaknak. Borbély László területrendezési miniszter bejelentette, hogy az árvizek által megrongált háromezer ház egy részének újjáépítése nem lehetséges az év végéig, ezeket 2006-ban építik újjá. Magyarország vízkár-elhárítási szakismereteinek átadásával segítené Romániát árvízvédelmi gondjainak hosszú távú rendezésében – erről írt levelet Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter román kollégájának, Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek. /Harmincan haltak meg az árvíz miatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A nemzetpolitikáról szóló nyilatkozatháború bontakozott ki a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz–MPSZ) között Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde nyomán. A Fidesz elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen többek között arról beszélt, hogy a magyar baloldal, amikor erre időnként lehetőséget kapott, „rárontott saját nemzetére”. Mint például Kun Béla és Rákosiék idején, és ha nem is ilyen harcias eszközökkel, de ezt tette a december 5-i népszavazáson. Lendvai Ildikó (MSZP) felszólította Orbán Viktort, hogy vonja vissza a magyar baloldal nemzetellenességére vonatkozó állításait. A Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet: az MSZP-nek a térség többi baloldali pártjához hasonlóan nemzeti elkötelezettségű párttá kellene válnia, hogy hatékonyan lehessen fellépni a magyar érdekek képviseletéért szerte a világban. Markó Béla RMDSZ-elnök, akire az MSZP oly gyakran hivatkozik, a tusnádfürdői táborban igen keményen bírálta a Gyurcsány-kormány nemzetpolitikáját – hangoztatta Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Az MSZP-nek nem magyarázkodnia, vádaskodnia kellene, hanem valódi nemzeti fordulatot végrehajtania, hogy minden párt egységesen tudjon fellépni az igazi autonómiáért, a mindennapos diszkrimináció és az asszimilációs törekvések ellen. Gedei József /MSZP/ kijelentette: az MSZP nemzeti párt, a Fidesz viszont a határokon kívül nem nemzetpolitikát, hanem pártpolitikát csinál. /Magyar belpolitikai vihart okozott Orbán tusnádfürdői előadása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Markó Béla RMDSZ-elnök kemény bírálattal illette a magyar kormányt Tusványoson, amiért az szinte semmit nem váltott be a hangzatos Szülőföld-programból. Markó a Bálványosi Nyári Egyetemen arra utalt, hogy a december 5-i magyarországi népszavazás után a magyar kormány egy sor, jobbnál-jobbnak hangzó intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett a Kárpát-medencei magyarokat vigasztalni. Fogadkozások röpködtek a levegőben, hogy a Szülőföld Alap minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást nyújt. A korábbi kormányzat státustörvénye és Sapientia Egyeteme után a Medgyessy-kabinet megígérte az Erdélyi Magyar Televízió felállítását. Mind Medgyessy Péter, mind pedig Gyurcsány Ferenc kormánya azután elméletek egész sorával látta el a határon túliakat anyagi támogatás helyett, hogy miért kell a szülőföldön maradni. A jelenlegi magyar kormánnyal kitűnő kapcsolatokat ápoló, de a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez is a hidakat fel nem égető RMDSZ vezetőjének tusnádfürdői szerepvállalása, az, hogy évek után ismét leült nyilvánosan a tusványosi előadóasztalhoz Tőkés Lászlóval és természetesen Orbán Viktorral együtt, akár intés is lehet a magyar kormányhoz: velük is jóban tudunk lenni. /Balló Áron: Pénz követi-e a beintést? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Súlyosan bántalmaztak Újvidéken két magyar fiatalt – az újabb magyarverésről a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) helyi szervezete tájékoztatta az MTI-t. A párt szerint a „súlyos testi sérülésekkel járó magyarverés” július 23-án éjjel történt az újvidéki Bela Ladja vendéglőnél. Az éttermet elhagyó két magyar fiatalt hátulról megtámadta négy, számukra ismeretlen, szerb nyelven beszélő személy. A VMSZ szerint csak azért támadták meg őket, mert magyarul beszéltek. Az egyik magyar fiatal eszméletét vesztette, a másiknak pedig súlyos testi sérüléseket okoztak, az illető állkapocstöréssel az újvidéki kórházba került. A támadást jelentették a rendőrségen, a hatóságok elvégezték a helyszínelést. A VMSZ újvidéki szervezete követeli a tettesek mielőbbi felkutatását és méltó megbüntetésüket, mert „csak így lehet megállítani a magyarok elleni támadásokat, amelyek az utóbbi hónapokban mind gyakoribbak lettek”. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter, a VMSZ újvidéki szervezetének elnöke úgy tudja, hogy a tetteseket egyelőre nem fogták el, legalábbis a rendőrség nem adott erről tájékoztatást. Másfél hónap leforgása alatt ez a harmadik olyan eset a Vajdaságban, amelynek a kárvallottak magyar nemzetisége volt vagy lehetett az oka. /Újabb magyarverésről adott hírt a VMSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

A legtekintélyesebb belgrádi politikai napilap, a Politika olyan kicsengésű összeállítást közölt július 24-én, vasárnap, amely szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kívánatosnak tartaná békefenntartók vezénylését a Vajdaságba. A lap idézi a Nemzetközi Demokrata Unió washingtoni pártelnöki értekezletén elhangzott Orbán-nyilatkozatot, amely szerint „a vajdasági magyarok nemzetközi védelemre szorulnak, mert etnikai jellegű támadásoknak vannak kitéve”. A lap Orbán nyilatkozata nyomán idézte Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét és Korhecz Tamást, a kisebbségekért felelős, VMSZ-szel rokonszenvező vajdasági kormányalelnököt. A Politika azt sugallja, hogy Kasza támogatja a békefenntartók küldését, mivel a rendőrség még mindig hanyag munkát végez, nem áll feladata magaslatán az igazságszolgáltatás sem, és a vajdasági magyarok egyre több munkahelyet veszítenek el. A lap szerint Korhecz is egyetért a „kéksisakosok” jelenlétével. Páll Sándor szerint „fölöttébb értelmetlen” lenne kéksisakosok kivezénylése, Ágoston Andrást pedig azt mondja, hogy a békefenntartók kivezénylése azért lett időszerű, mert a vajdasági magyarokban él a félelem attól, hogy esetleg nem Belgrád tetszésére rendeződik Koszovó kérdése. /Orbán Viktor „kéksisakosokat” küldene a Vajdaságba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Háromszék önkormányzata hétvégi összejövetelén egy társulás tető alá hozásával próbált megoldást találni. Tizennyolc Sepsiszentgyörgy környéki és erdővidéki település önkormányzata társult, hogy a tájegység talán legnagyobb infrastukturális beruházásának a lehetőségeit körvonalazza. A kivitelezéshez számítások szerint ötvenmillió eurós befektetésre lenne szükség, ami a vízellátó-hálózat gerincének kiépítésén túl magában foglalná a kanalizálás, a derítőállomás kiépítését is. Az ilyen kezdeményezéseket korábban sorozatosan elgáncsolta a megye akkori prefektusa. El kell nyerni az uniós előcsatlakozási támogatásban szereplő ISPA-program támogatását is. /Flóra Gábor: Vállalkozó Háromszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Kelemen Kálmán indulatosan visszautasította Soós Gabriella Mi lesz az ifjúsági szabadidős területtel? /Népújság, júl. 19./ című írását, szerinte az tele van igaztalan állításokkal, gyalázkodó vádakkal, a tények elhallgatásával. Kelemen hangoztattam nem titkolták el terveiket. A hitelezők vártak a kamatmentesen felajánlott pénzükre, végül a nevükre kellett bejegyezni a telkeket garanciának. Készül a Soós Gabriella elnevezésű ifjúsági és szabadidőközpont. Elkészült a cserkészház építési terve. Kelemen Kálmán több mint 100 millió lejjel járult hozzá a családi költségvetéséből a Gabriella-központ közművesítéséhez. /Kelemen Kálmán, Kisgörgény: Mi is a valódi tényállás? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Évente egyszer – sátoros ünnepen kívül is – zsúfolásig telik Nyárádszentanna református temploma. Megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd ünnepi szentmisét tartottak a római katolikus templomban, vagyis a Szent Anna-napi búcsút. Délben azután református templomban Gecző András helybeli református lelkész hirdette az igét. A templom felújítása meghaladja a gyülekezet erejét. Ezért fordultak a megyei tanácshoz, ahol megértésre találtak Lokodi Edit Emőke elnökasszonynál, aki felkarolta ügyüket, az Országos Beruházási Alap felvállalta a templom megerősítését. Nyárádszentannán a kis park közepén kopjafa emlékeztet a falu egykori tanítójára, Veress Gáspárra /1907-1982/, aki 1928 szeptemberétől Nyárádszentanna kántortanítója lett; hű maradt egyházához és iskolájához élete végéig. – Tavaly Molnár Vince képeit mutatták be, idén Bandi Katalin üvegfestményeit. Ahol Gecző András lelkész felbukkan, ott rendszerint épül vagy felújítanak egy-egy templomot, Nyárádremetén, Nyárádandrásfalván, Nyárádszentannán kazetták készülnek, emlékművet avatnak, kopjafát állítanak, mintagyümölcsös és -szőlős indul. Sok Gecző Andrásra lenne szükség. /B. D.: Mikor az Ige tetté lesz. Vasárnap Nyárádszentannán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A gyulafehérvári Caritas idén július 25-31-e. között szervezi meg önkéntesképző táborát Marosfőn. Az Együtt a szeretetszolgálatban című rendezvény száz plébániai önkéntes csoportnak és több magyar szociális-karitatív szervezet szociális jellegű népfőiskolai képzése. Az idei tábor különlegessége, hogy a Háló Egyesülettel közösen kerül megrendezésre, amelyen képviseltetik magukat a Kárpát-medencei katolikus közösségek. A képzés olyan önkénteseket céloz meg, akik szabadidejükben részt vállalnak a hátrányos szociális helyzetűek segítésében. A Caritas a katolikus egyház szociális-karitatív, államilag elismert, közhasznú szervezete, amely csupán Maros megyében ezer személyt részesít rendszeres segítségnyújtásban (zömében betegeket, időseket), nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. A meghívott előadók: Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Jakubinyi György érsek, Szász János Caritas-igazgató és dr. Egri László orvos. /Papp Izabella, Vajda Zsuzsánna: Együtt a szeretetszolgálatban. Önkéntesképző tábor a CARITAS szervezésében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Cegőtelkén, a mezőségi falucska református templomkertjében Vörösmarty-szobor áll. A mellszobrot egy éve állíttatta a falu nevét viselő Cegőtelki Művelődési Egyesület, emlékeztetőül és hálából a cserhalmi ütközet ódabeli megörökítéséért, amely a falucska közvetlen szomszédságában fekvő hajdani csatamezőn zajlott le 1068-ban. A júniusi tűző napon mintegy kétszázan tolongnak a cegőtelki református temető legmagasabb pontján. Cegőtelkiek és felvidékiek, akik mintegy harminc településről sereglettek egybe. A közelben egy kőből összerakott törött kard és pajzs emelkedik ki a földből 9 méteres magasságig. A szoborkompozíció, amely a cserhalmi ütközetnek állít emléket, Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész alkotása, a Cserhalmi Művelődési Egyesület és a Julianus Alapítvány állíttatta 1999-ben. /Beder Tibor: Lármafa-találkozó 2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 26./

Immár többéves hagyománya van annak, hogy az Adorjáni nevet viselők leszármazottjai minden év augusztus első szombatján, idén 6-án Havadon találkoznak, ott, ahol az ősök éltek. Itt élt néhai Adorjáni Károly (1853-1919), aki Kisadorjánból vitt feleséget magának, Adorjáni Esztert. Házasságukból 24 gyerek született. Nem mind nőttek fel, de több mint tízen családot alapítottak. A leszármazottak (utódok) visszajárnak Havadra, emlékezni a szülőföldre és ismerkedni egymással, mert immár – Istennek hála – kétszáznál többen vannak. Idén megtekintik a névadó falvakat, a két Adorjánt. Nagyadorjánban megnézik a műemlék harangot, amelyet 1650-ben öntöttek. A havadi református templomban az igét Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus püspök vagy ifj. Balogh Károly fogja hirdetni. Mindketten a család leszármazottai. /Id. Balogh Károly nyugalmazott lelkész: Adorjániak találkozója Havadon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Július 9. és 16. között a Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium által Szurdokpüspökön szervezett anyanyelvi táborban tizenkét országból 151 gyermek vett részt. A tábor célja, hogy a különböző országokból, régiókból érkező 14 és 17 év közötti magyar fiatalok megismerhessék egymást, erősítsék identitásukat. /Püspöki Adél, Pál Noémi, Sárkány Emese: Szurdokpüspöki anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hatezer résztvevőt regisztráltak, a zárónapon Orbán Viktor beszédét egy futballpályányi sereglet hallgatta. Orbán Viktor ,,tézisei” a papíralapú és az elektronikus sajtó révén a világ minden sarkába eljutnak. Orbán Viktornak és a bálványosi résztvevők meghatározó személyiségeinek köszönhetően párbeszéd kezdődött az RMDSZ és vele ellenséges viszonyban álló politikai testületek, csoportosulások és személyiségek között. Egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla. Sor került Orbán Viktor, Tőkés László, Szász Jenő közti egyeztető beszélgetésekre is. Mindez a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, amely felvállalhatja a polgári és konzervatív keresztény értékeket valló pártok és csoportosulások nyitottságát a nemzeti érzelmű baloldal felé. Az idei rendezvény azért is jelentős előrelépés az eddigiekhez képest, mert lekoptak róla a rátelepített vagy vele párhuzamba állított ,,ellenrendezvények” és akciók. Ezek után megdöbbentő, hogy a Tusnádfürdőn elhangzott szavakat és nemzetegyesítő gondolatokat miként próbálták megváltoztatni. Volt, aki azt mondta: Orbán Viktor nem méltó, hogy a nemzet érdekében szóljon. Van, aki Orbán Viktort szavai visszavonására ösztökéli, mert úgymond Magyarország lakosságának felét nemzetietlennek nevezte. Valójában Orbán Viktor a nemzetellenességet nem a baloldal egészére, hanem ennek a jelenlegi vezetőire vonatkoztatta. /Sylvester Lajos: Politikai madárijesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Borbély László miniszter szerint jó ütemben haladnak a házak újjáépítési munkálatai Temes megye árvíz sújtotta településein, de a károsultak az ellenkezőjét állítják. A tárcavezető kijelentette: az állam tartja az ígéretét, és ott, ahol június 20-án elkezdődött a rekonstrukció, augusztus 20-ig átadják a kulcsrakész lakásokat – a kivitelező cégeknek büntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem tartják be a kéthónapos határidőt. “Jogos és érthető az emberek türelmetlensége, de emlékeztetőül mondom: az állam nem lett volna köteles újjáépíteni az összedőlt vagy megrongálódott házakat, legfeljebb segítenie kellett volna. A kormány azonban úgy döntött, hogy mégis új otthont teremt a szerencsétlenül jártaknak” – jelentette ki a miniszter. Borbély minden helységben, amelyet felkeresett, arra kérte a lakosokat, hogy legyenek megértők, valamint szolidárisak a moldvai árvízkárosultakkal. Az ország keleti megyéjében sokkal nagyobb a tragédia. Torontálkeresztesen sokan panaszkodtak, hogy a 4–10 millió lejes állami gyorssegélyt még mindig nem kapták meg. Sokan kifogásolták, hogy egyszobás házat kapnak, holott eddig négy-ötszobásban éltek. /Pataky Lehel Zsolt: Újjáépítés árvíz után. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

„Sokan mondják, hogy szeretek telefonálni, ezt én is elismerem, de az esetek nagy többségében közügyeket szoktam intézni” – jelentette ki Borbély László területrendezési minisztert annak kapcsán, hogy a Közpolitikai Intézet (IPP) nyilvánosságra hozta: 2001 és 2004 között az RMDSZ politikusa, aki ezalatt a képviselőház háznagya volt, összesen közel 700 millió lejjel „beszélte túl” hivatali maroktelefonján a havi ingyenes keretet. „A házbizottság tagjaként nem nekem kellett követnem a telefonszámláim alakulását. A képviselőház vezetőségi tagjai, így a háznagy telefonbeszélgetései időtartamának különben sincs megszabott felső határa” – magyarázta Borbély László. /Cseke Péter Tamás: Borbély: szeretek telefonálni. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Az az értelmiségi mag, amely a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek során telepedett meg vidéken, s vállalta a művelődési élet szervezését, mára már nyugdíjba ment. Kellene a frissítés, de helyüket jobbára ingázó fiatalok veszik át, akik nem mondanak le a városi élet kínálta lehetőségekről. Így szellemi vezetők nélkül marad a falvak egy része, de vannak helységek, ahol az ellenkező folyamat kezdődött el. Vannak hazatérő fiatalok, és vannak, akik helyben letelepedve vállalják a vidéki értelmiségi szerepét több-kevesebb lendülettel és sikerrel. A lap most induló sorozatában a megye vidéki szellemi életébe próbál betekinteni. Az első állomás Makfalva volt. /A hely szelleme-a szellem helye. Megroppan a falvak gerince? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Erdély egyik legjelentősebb honfoglalás-kori magyar temetőjét tárjak fel Hunyad megyében, Szászváros határában a nagyszebeni és a németországi Tübingen egyetem ifjú régészei. A feltárt sírok anyaga egyértelműen a második honfoglaló nemzedékre utal, nyilatkozta Marian Tiplic, a nagyszebeni egyetem ifjú tanszékvezetője, az ásatások vezetője. Állandó településről van szó, melynek elhelyezése – egy domb tetején – arra utal, hogy a Maros völgyének ellenőrzése lehetett az itteni magyarok célja. Az erdélyi törzs (a gyulák nemzetségének) fejedelmi központja a Szászvárostól kevesebb, mint 50 kilométerre lévő Gyulafehérvár környékén alakult ki. A honfoglalás első nemzedéke idejében a magyarok lovaikkal és fegyvereikkel együtt temetkeztek, a valamivel későbbi szászvárosiból azonban már hiányoznak a kardok és az állati csontok. A 62 eddig feltárt sírban női, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Marian Tiplic reményei szerint a szászvárosi temető 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az első teljesen feltárt magyar temető Erdélyben. A Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel. Az előző kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temető, a piskitelepi, dévai és vajdahunyadi pedig az utóbbiba. Déván, például, az 1970-es években véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate azonban nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sőt még beszélni sem volt szabad róla. Az ásatásokat az interetnikai kapcsolatok állami hatósága támogatja anyagilag, szállást a Böjte Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít ingyenesen szászvárosi központjában. /Chirmiciu András: Magyarok a nép és nemzet közötti időben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Aradon július 26-án „A Dél Fővárosa – Arad a századfordulón” című előadásra megtelt a minorita kultúrház. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte előadás házigazdája, Murvai Miklós röviden felvázolta, hogyan fejlődött a város az 1800-as évek elejétől egészen 1890-ig, amikor Arad nemcsak ipari és kulturális, hanem banki központtá vált. Ujj János helytörténész 1890-től 1920-ig mutatta be a város gazdasági, infrastrukturális, építészeti fejlődését. /(nagyálmos): Aradról – nemcsak lokálpatriótáknak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösség kezdeményezésére alakult a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) több mint 800 közösség talált egymásra a HÁLÓ által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfürdőn 700 fő részvételével szerveztek találkozót. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1500 fővel zajlott, 2003-ban a bükkszéki (Magyarország) nyári találkozó 330 fő részvételével. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) táboroztak 500-an. Az idei tábort Marosfőn 400 fő részvételével szervezik. A rendezvényen József Attiláról tart előadást Laczkó Elemér magyartanár (Gyergyóremete). A meghívottak között van dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója, Visky András (Kolozsvár), a Koinonia Kiadó vezetője, Böjte Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. /Molnár Melinda: A Háló nagytábora Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

A csángó önismeret szempontjából nézve mérföldkő Duma István-András Csángó mitológiája. Ebben a könyvben foglalja össze mindazt a tudást, melyet az őseitől örökölt. Előtte a csángók kultúráját már számtalanszor kutatták, ám mindig kívülről tették ezt. Duma István-András nem von le semmilyen explicit következtetést, de kutatásaiból kitűnik, hogy minden emlék egyfajta fény- vagy napimádat nyomait mutatja. Mindeddig senki nem foglalkozott a Moldvában mindenfelé megtalálható kerek kőtömbökkel, amelyeknek az öregek védőszerepet tulajdonítanak, és melyek elmozdításától a fiatalok is babonás félelemmel tartózkodnak. E kövek által a fény, a nap őrzi a csángó portát, sőt hosszú időn keresztül őrizte a csángó templomot, olyannyira, hogy még ma is találunk védőköveket templomok közelében. A védőkövek elkorcsosult maradványai Székelyföldön is előfordulnak, a legtöbb kapu előtt van egy kerek, ún. „vettető” kő, mely nem engedi, hogy a kapu teljesen kiforduljon. Az összes régi csángó faluban napjövetről napszentületre tartanak az utak a falun keresztül (kivéve az utolsó században épült falvakat). A falvak mind olyan völgyekben helyezkednek el, amelyek keletről nyugat felé nyúlnak. A legkeletibb ilyen falvak Magyarfalu, Lábnik, a Szerettől nyugatra pedig Pokolpatak, Klézse, Somoska, Forrófalva, Nagypatak, Bogdánfalva – mind a nap útját követik. A forrófalvi temető előtt egy nagy vaskereszt áll, amely az elfelejtetteknek van állítva, és amelyet állítólag a templom tetejére szántak először. Pusztinában a kútnál és jobboldalt álló régi sírok egy részén keresztek helyett kövek vannak. Ugyanakkor a keresztet ábrázoló régi síremlékek esetében (mind a moldvai csángóknál, mind a Székelyföldön, mind a szászföldi székelyeknél) megfigyelhetjük, hogy a kereszt felé egy tetőt állítanak. Az eredmény egy olyan építmény, amely formájában a védőköveket idézi. /b.d.: Napjövetről napszentületre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./