A Hargita Népe június 29-i számában megjelent Egy sikertörténet sikertelensége, avagy amikor az örömbe üröm vegyül című írásra reagálva a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának illetékes főosztálya helyesbítésre kérte fel a szerkesztőséget. Közleményük szerint a minisztérium nem maradt adós az eredetileg megítélt 150 millió forintos támogatással. A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium megítélt és kiutalt támogatások a következők voltak: 2000-ben 70 millió forint, 2001-ben 32 500 000 forint, 2002-ben 34 764 000 forint és 2003-ban 16 millió forint. Összesen tehát 153 264 000 forint, azaz több mint az írásunkban emlegetett 150 milliós beígért támogatás. Azonban a szerkesztőség birtokunkban van egy 2000 decemberében keltezett megállapodás, amely értelmében a 150 millió forintos támogatás egyszeri és egyösszegű, s azt kizárólag a gimnázium bővítésére lehet felhasználni. Ezt alátámasztja egy másik megállapodás is, amelyet 2000. december 3-án írtak alá, s amely értelmében 10 millió forint értékű támogatást nyújtanak az engedélyezési, a kivitelezési tervezésre és a tervezői művezetésre. Tehát két megállapodásról van szó, 160 milliós támogatásra vonatkozóan léteztek megállapodások 2000 decemberében. Ezek kapcsán sérelmezi a kivitelező, hogy végül is nem részesült a 150 millió forintban. 2003. június 24-én született egy újabb megállapodás, amely értelmében a meglévő gimnázium bővítésére (újabb) 16 millió forintot ítéltek meg, 30 napon belüli átutalással. Ugyanabban a hónapban egy másik megállapodással a tetőtér beépítésére 1 millió forintot ítéltek meg. A két utóbbi megállapodásban nincs hivatkozás a megelőző kettőre, tehát újabb, időközben megítélt támogatásokról van szó. Ezek összesen 177 millió forintot tesznek ki. Ha ez így van, akkor hiányzik közel 14 millió forint. /Hecser Zoltán: Helyesbítést kért a minisztérium. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Július 5-én országszerte 8350 érettségiző diák vizsgázott anyanyelv és irodalomból. A magyar anyanyelvű diákok közül összesen 7216-an vizsgáztak magyar nyelv és irodalomból. Az idei érettségire eredetileg 8087 magyar diák iratkozott be, de közülük 871-en megbuktak a szóbeliken, vagy nem jelentek meg a vizsgákon. /Sok diáknak gondot okozott az Ady-vers. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Július 2-án az RMDSZ dicsőszentmártoni kerülete önkormányzati tanácskozást tartott, melyen Borbély László területrendezési miniszter is részt vett. A kerület elnöke, dr. Kakassy Sándor meghívására mintegy 45 tisztségviselő gyűlt össze. Az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek beszámolókból kiderült, hogy a legtöbb önkormányzat komoly infrastrukturális kérdéssel küszködik. Borbély László tájékoztatta a jelenlévőket azokról az elérhető támogatási lehetőségekről, melyek segítségével nagyobb beruházások valósíthatók meg. /Önkormányzati tisztségviselők találkozója Dicsőszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Második alkalommal rendezik meg a Partiumi Írótábort Nagyváradon, jelezte Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtófőnöke a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében címmel, Nagyváradon megrendezett 2. Partiumi Írótábor július 4-i megnyitóján. Számos partiumi, magyarországi, erdélyi és felvidéki vendég – többek között Kalász Márton, a Magyar Írószövetség és Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke – érkezett. Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész szerint a város továbbra is őrzi irodalmi hagyományait. Tőkés László püspöke kifejtette, a cél egy Partiumi Magyar Művelődési Céh létrehozása. Szeretnék újraéleszteni a Partiumot. Pomogáts Béla vitaindító előadásában a régiók fontosságáról beszélt. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény a régiók egymásra találása koncepciójának jegyében dolgozik. /Balogh Levente: Kulturális régiók találkozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének (EMME) Csíki Területi Szervezete megalakulása óta szívügyének tekintette a tehetségkutatást, a tehetségek nyilvántartását és támogatását a moldvai csángómagyarok körében. Idei tehetségkutató útjukat egyeztették Hegyeli Attilával, a moldvai magyar oktatás felelősével és Róka Szilviával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének bákói elnökével. Pusztinán a megnézték a nem hivatalos magyartanítást. Frumószán Vass Ibolya tanít, Külsőrekecsinben hárman tanítanak magyart. Bende Edit két hónapja érkezett. Szarka Felícia házában folyik az iskolán kívüli oktatás. A csíkdánfalvi Szász Csilla immár itt tanít. A moldvai csángómagyar gyermekek havi rendszerességgel megjelenő lapja a Reverinda. /Zsigmond Márton: Moldvában jártunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Idén is megtartotta Marosvásárhelyen évi találkozóját a volt Római Katolikus Főgimnázium öregdiákjainak Sanctus Emericus Baráti Köre. 2004 őszén megvalósult az öregdiákok régi álma: a Bolyai Farkas Középiskolában elkezdődött a katolikus oktatás. Ebben nagy szerepe volt az öregdiákok baráti körének, vezetőségének, különösen Bányász Sándornak. Rajta kívül dr. Péter Mihály akadémikus, Csath Gábor, Kiss Dénes, Csutak Tibor támogatta a baráti kör immár bejegyzett alapítványának, a Sanctus Emericusnak a tevékenységét, amely fő célul az egykor színvonalas katolikus oktatás visszaépítését tűzte ki. Az öregdiákok gondoskodtak a karácsonyi, év végi ajándékról, s a nehéz sorsú tanulóknak az esperességgel közösen havi támogatást nyújtottak a bentlakás és az étkezés költségeinek fedezésére. /(bodolai): Az öregdiákok Sanctus Emericus baráti köre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Románia 2007. január 1-re kitűzött uniós csatlakozása került veszélybe azáltal, hogy július 6-án az Alkotmánybíróság visszaküldte a parlamenthez a tulajdonkérdést rendező, valamint az igazságszolgáltatás reformját célul kitűző törvénycsomagot. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a június 22-én a kormány által felelősségvállalással benyújtott és elfogadott törvénycsomagot nem hirdetheti ki Traian Basescu államelnök. A testület azonban helyt adott az ellenzéki kifogásoknak a bíróságok, törvényszékek és ügyészségek vezetőinek mandátumának lerövidítésére vonatkozó cikkely esetében. Ők öt évig állhattak a szóban forgó intézmények élén, az új jogszabály-csomag viszont három évre csökkentette volna mandátumukat. Traian Basescu elnök szerint az Alkotmánybíróság negatív véleménye valószínűvé teszi az integráció időpontjának eltolódását. /Borbély Tamás: Veszélybe került Románia EU-csatlakozása. Rendkívüli parlamenti ülésszak előzhetné meg a kudarcot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Bihar volt a tizenegyedik megye, ahol Borbély László területfejlesztési miniszter ismertette az általa vezetett tárca terveit az önkormányzati vezetőkkel, majd személyesen ismerkedett a vidék infrastrukturális fejlettségével. Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban Borbély leszögezte, nincs reális ok a sztrádaépítés végleges leállítására. Az építkezés végleges leállításáról vagy szerződésbontásról nincs szó. Borbély László ismertette, hogy a történelmi régiók mekkora fejlesztési támogatást kaptak az elmúlt négy évben, az adatok alapján útkövezésekre és ivóvízprogramra: Dobrudzsában 267 ezer, Moldva 132 ezer, Munténia 114 ezer, míg Erdély 98 ezermilliárd lejt kapott. Lakás és tornaterem építésre Dobrudzsa 1 262 000, Moldva 1 094 000, Munténia 902 ezer, Erdély pedig 667 ezermilliárdból gazdálkodhatott. Bihar megye idén egymillió dolláros költségvetési támogatást kapott községi utak kövesére, nem túl nagy összeg, ismerte el a miniszter, mégis jó pár út helyreállítását teszi lehetővé. Az összeget 190 ezer dollárral kiegészítették. /Lakatos Balla Tünde: Biharban a területfejlesztési miniszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A fasiszta Tiso-rendszer egyenruháiba bújt semmirekellők a legnagyobb magyar többségű felvidéki város, utcáin randalírozhattak, s magyarellenes jelszavakat üvöltözve jöhettek-mehettek közterületeken. ,,Mi vagyunk itthon, ti jövevények vagytok! Ez a mi hazánk, nem a bitang magyaroké!” – ordították. A rendőrség csak akkor avatkozott közbe, amikor félszáznyi magyar fiatal szembe mert szegülni a fasiszta tüntetőkkel. A forgatókönyv ismerős, a Kárpát-medencében, az utódállamok területén már sokszor kipróbálták: 1990-ben Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, mostanság a délvidéki Újvidéken, Szabadkán, Temerinben, Zentán. Szlovákiában Meciar magyargyűlölete és Gasparovic államelnök elfogultsága meghozta a ,,gyümölcseit”. A Révkomáromban randalírozó szlovák fiatalok ugyanúgy kiabáltak, mint hónapokkal előbb a sepsiszentgyörgyi vendégdiákok: ,,Ne magyarosítsatok el minket!” A forgatókönyveket ugyanazon a boszorkánykonyhán főzik ki, amit úgy hívnak: ,,trianoni szindróma”. Ezért volt, hogy az összeverődött komáromi magyar fiatalok a ,,Vesszen Trianon!” jelszóval szegültek szembe az újfasisztákkal, de a verést és letartóztatást ők kapták – a ,,demokratikus” Szlovákia rendőrségétől. Nem is első esetben. Ahogyan Vajdaságban soha nem fogják el a magyarbántalmazások tetteseit, Szlovákiában sem néznek szembe a fiaik által elkövetett atrocitásokkal. Így megy ez a Kárpát-medencében, s ki tudná megmondani, mikor lesz vége?! – írta Magyari Lajos. Szlovákia és Magyarország egyaránt európai uniós tagországok, a megbékélésnek már régen végbe kellett volna mennie. A magyar külügy néma marad a Révkomáromban történtekkel kapcsolatban. /Magyari Lajos: Révkomárom és Sepsiszentgyörgy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

1993. szeptember 20-án a Maros megyei Hadréven 18 roma család házát felgyújtották, ezek közül 14 porrá égett. Az azóta eltelt időszakban több per zajlott ezzel kapcsolatban. Végül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga és más emberjogi szervezetek segítségével a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Július 5-én precedens értékű, jogerős ítéletet hozott a nemzetközi igazságügyi fórum. Első ízben mondták ki hivatalosan, hogy Romániában olyan jogsértés történt, melynek alapja az etnikai, faji megkülönböztetés. A román állam első ízben elismerte, hogy valóban faji diszkrimináció állt a hadrévi események mögött. Az állam kártérítést fizet a sértett feleknek. Így 15 hadrévi roma lakos 11-25 ezer eurónyi kártérítésben részesül. További hét sértett személy nem fogadta el ezt a fajta jóvátételt. Ők azt szeretnék, ha tételesen olyan törvényszéki ítélet születne, mely kimondja, hogy igenis megtörtént a faji diszkrimináció. Tehát ebben az esetben nem lenne szó békés kiegyezésről, hanem az Európai Emberjogi Bíróság kötelezné a román államot a kártérítésre. Újabb ítélet július 12-én várható. /(Máthé Éva): Strasbourgi ítélet a hadrévi romák ügyében, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A Gozsdu Alapítvány már idén ősszel megkezdheti működését Budapesten, a kérdésről nemsokára újból tárgyal a román és a magyar fél, nyilatkozta Mona Musca művelődési miniszter. A miniszter elmondta, a román és a magyar fél között vita tárgyát képezi az, hogy az alapítvány a Gozsdu-házakban működjön. /A Gozsdu Alapítvány idén ősszel megkezdheti működését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

A II. Partiumi Írótábor résztvevői elmentek a Nagyváradtól 30 kilométerre fekvő Hegyközszentimrére, ahol bordalversenyt rendeztek. A versenyzőknek el kellett elszavalniuk az alkalom szülte költeményüket. Az első díjat, öt liter bort végül a felvidéki Szászi Zoltán vihette haza. Az írótábor július 6-án Nagyváradon zárult, a rendezvény fődíját, egy Ady Endrét és a tábor logóját ábrázoló ikerplakettet a klézsei Duma István András kapta. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke a Magyar Anyanyelvi Konferencia elismerő oklevelét adta át a szervező Barabás Zoltánnak, valamint Vasadi Juliannának, a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt vezetőjének. Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke a nagyváradi születésű, majd Japánba költözött szobrászművész, Wagner Nándor által készített Tiszta Harcos Díjat adta át Tőkés László püspöknek a wagneri művészeti hagyomány ápolásáért. /Balogh Levente: Bordalverseny a hegyközi lankák között. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Óvodapedagógusok és tanítók számára indított tanfolyammal július 4-én megkezdődött az idei Bolyai Nyári Akadémia. Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában óvodapedagógusok számára két tanfolyamot szerveztek, egyik számítástechnikai alapismereteket közvetít, a másik előadások és interaktív foglalkozások keretében a pedagógusok kiégésének problémaköréről, valamint a teljesítmény- és viselkedészavarokról szól. Szovátán a tanítók továbbképzésének első tanfolyama zajlik. A Bolyai Nyári Akadémia főhete július 18-án kezdődik, a csíkszeredai ünnepélyes megnyitóval. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. Óvodapedagógusok és tanítók tanfolyamai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Július 6-án kerekasztal-beszélgetést terveztek a Kárpát-medencei mozgássérültek számára szervezett tábor résztvevői és a csíki politikusok között Csíkszeredában. A politikusok nem jöttek el. A tábor vezetői – Tischler Ferenc, Lázár Alpár és Józsa Csaba – a sajtó képviselőinek mondták el, mennyire fontos lenne, ha a választottak jobban odafigyelnének a mozgássérültek szükségleteire is. Az első ilyen jellegű táborozásra Erdélyben három évvel ezelőtt került sor, akkor csak romániai résztvevőkkel. Kapcsolatba léptek a Máltai Lovagrend magyarországi szervezetével, s támogatásukkal sikerült idén az első Kárpát-medencei mozgássérültek táborát megszervezni a Sepsiszentgyörgy közeli Benedekmezőn. /Szondy Zoltán: Mozgássérült táborozók Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ünnepelték meg július 6-án Kászonaltízen a Csere-tetőn elhelyezett adótorony üzembe helyezését. Erre már évek óta vártak a helyiek és az átutazók. Nagy Zsolt elmondta, egyik célkitűzése a kommunikációs infrastruktúra kiépítése vidéken. Az egybegyűltek kérték a minisztert, kísérje figyelemmel a televíziós adótorony telepítésének kérdését is, nehogy a szeptemberre tervezett átadás elmaradjon. A Kászonokban antennával jelenleg nem foghatók a közszolgálati csatornák műsorai. /Szüszer-Nagy Róbert: Mobilhálózat a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Testvértelepülési megállapodást köt szeptemberben Kőrösfő a magyarországi Pátkával és a felvidéki Heténnyel. Az együttműködését rögzítő iratot csak ősszel, Hetényben írják alá a polgármesterek. (sb): Kőrösfő. Hárman lesznek testvérek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Gyergyószárhegyen a Táltos Kézműves Táborban dr. Hidán Csaba régész, történész Szent László kultusza a Székelyföldön címen tartott előadást. Július 7-én a Lázár-kastélyban Duma István András Csángó mitológia című könyvét Sántha Attila méltatja, 8-án pedig dr. Hidán Csaba előadást tart a székelyföldi vártemplomokról. /(Bajna György): Táltos Kézművestábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Július 7-én robbanás, terrortámadás történt Londonban a metró hét állomásán és egy autóbuszon. Teljesen leállt a londoni tömegközlekedés, nem működött a 12 fővonalból álló, 400 kilométeres metróhálózat, és a buszok sem közlekedtek. A brit rendőrség hivatalos bejelentése szerint legkevesebb 37 halálos áldozata van a robbantás-sorozatnak, közel 700-an megsebesültek. Egy internetes közlemény szerint az al-Kaida nemzetközi terrorista szervezet vállalta a felelősséget a merényletért. /Súlyos terrortámadás London ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A napokban kibocsátott 63-as számú sürgősségi kormányrendeletről és annak hatásairól tartott sajtóértekezletet Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. A rendelet keményen korlátozza a helyi közigazgatás kiadásait, s megtiltja, hogy bármilyen indokkal bővítsék az ott dolgozó személyzet létszámát. Szatmárnémetiben a helyi közigazgatás posztjait eddig csak 60 százalékban töltötték be. A tiltás, az önkormányzatok dolgaiba való központi beavatkozás akkor következett be, amikor Szatmárnémeti a lendületesebb fejlődés pályájára állt. Rövidesen megkezdik a fontosabb útvonalak korszerűsítését, ehhez a több tízmilliós eurós munkálathoz a hivatalnak csak egy szakmérnöke van. Létrehozták az egységes személyi nyilvántartás intézményét (az anyakönyvtől az útlevélig mindent egy helyen lehet intézni), melynek székházát most rendezik be. Megalakul a városi (polgári) rendőrség, melynek személyi állományát fel kell tölteni. A rendelet azonban mindezt megtiltja. Ilyés Gyula (aki az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke is) elmondta, hogy a jövő héten e témakörben tanácskozást tartanak Kolozsváron. /Sike Lajos: Kormány kontra önkormányzat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Több külföldi és hazai határ menti település fog együttműködni a környezeti katasztrófák (árvizek, szennyeződés stb.) megelőzésében annak az INTERREG programnak a keretében, melyet a résztvevők vitattak meg Aradon, a városházán. Az idén tavasszal Debrecenben bemutatott AWARE (2005 2007) nevű projektben helyi szinten az Arad Megyei Tanács és az Arad Megyei Sürgősségi Helyzetek Felügyelősége vállalt partnerséget. A mostani aradi tanácskozáson a helyi illetékesek találkoztak a projekt hollandiai (Zeeland tartomány) vezetőivel. A kivitelezéshez több mint 1 millió euró szükséges, ennek mintegy felét az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), másik felét az uniós, illetve még nem uniós partnerek állják. A résztvevők Románián (Arad és Bihar megyén) kívül Belgiumból (Nyugat- és Kelet-Flandria), Nagy-Britanniából (Essex és Kent), Litvániából (Taurage), Magyarországról (Hajdú-Bihar) és Oroszországból (Sovetsk) származnak. /(Sólya): Határ menti települések vezetői találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

A napokban a Jakabffy Elemér Alapítvány szervezésében támogatáspolitikai műhelytanácskozásra került sor, ahol a vitaindítónak számító két előadást budapesti a támogatáspolitika budapesti szakértői, Ríz Ádám és Horváth Tamás tartották meg, a Hídvégi Mikó Alapítvány képviseletében. A határon túli nemzetrészeket megcélzó támogatások 1990-es elindításával az akkori magyar kormány – és azóta is mindegyik – stratégiai fontosságú szerepet tölt be. A támogatások alapján a határon túli magyarok lassan másfél évtizede pályázatban gondolkoznak, ha támogatást keresnek közösségi programjaikhoz. Ugyanakkor ez a támogatási rendszer egy ideje olyan kóros tüneteket mutat, amelyek világossá tették, újra kell gondolni a struktúrát. Bodó Barna felvetette a kérdést, hogy a megnyert pályázatot félre lehet-e söpörni, a közösséget a falugondnoki rendszer beígért és megnyert alapjaitól megfosztani, mert a támogatást megítélő közalapítványt megszüntették? Reformra van szükség az új helyzetben, mert Magyarország EU-tag. Bodó kiemelte, nem átvenni kell a külföldi mintát, hanem kigondolni és felépíteni az egyedit, a hazai sajátosat. Figyelembe kell venni a valós helyzetet, román fiatalok megvernek Székelyföldön magyar gyerekeket, a nemzetállaminak mondott egyház elveszi egy másik egyház iskolájának telkét-udvarát... Olyan támogatáspolitikát kell kialakítani, amely lakóhelyeiken tartja a kisebbségi magyarokat. Erre a javaslattevők három pilléren nyugvó rendszert gondoltak ki, amelyek közül az első a stratégiai tervezés szükségessége. A több évre szóló programdokumentum a Határon Túli Nemzeti Fejlesztési Terv. Azonban a kisebbségi közösség nem rendelkezik olyan intézménnyel, köztestülettel, amely egy közösségi fejlesztési terv gazdája lehet. A másik pillér a kisebbségi civil szervezetek felkészítése a jelentős EU-s alapok lehívására, amelyek a jelenleg létező támogatási összegek megkétszerezését tennék lehetővé. Itt azonban felvethető egy strukturális kérdés: a kisebbségi civil szervezetek által igényelt támogatások jelentős része kulturális célú. Az EU-alapokhoz tíz–húsz százalékos önrész szükséges, a legkisebb program is pár ezer eurós saját alapot feltételez. A létező 2300 erdélyi magyar civil szervezet közül hány képes ekkora terhet magára vállalni? Bodó hangsúlyozta, hogy az anyaország nemzeti fejlesztési tervének tartalmaznia kell azokat a tételeket, amelyek a határon túli nemzetrészeket illetően lehetővé teszik a stratégiai célok megvalósítását. A másik oldalon pedig a határon túli magyar civil világ fogadókészségét, teherbíró képességét fejleszteni kell. /Bodó Barna: Stratégiai támogatás – támogatási stratégia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./ (A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke.)

Markó Béla, az RMDSZ a kisebbségvédelem jogi eszközeiről kezdett vitázni, és valótlan kijelentéseket tett, állapította meg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Markó úgy nyilatkozott, hogy „a kisebbségi törvény vitája arra is jó volt, hogy egyik-másik bírálónk gyatra szakmai színvonalával és gyarló szellemi képességeivel is megismerkedhessünk. Olvasom például egy megfáradt jogászunktól, hogy a nemzetiségi statútum jobb (mint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet – szerk. megj.) A két törvényt körülbelül úgy lehet összehasonlítani, mint ama közkeletű gyermekmondókában a két ragadozót: »Az oroszlán is egy macska, / csak egy kicsit nagyobbacska!«„ Markó Kincses Előd írására (Szabadság, 2005. április 15.) utalt. Azonban Kincses soha, sehol nem írta le azt, hogy a „nemzetiségi statútum jobb”. Kincses Előd szerint a statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédő rendelkezése van, amely az RMDSZ-vezetés mostani törvénytervezetéből hiányzik. Kincses Előd példákat idézett a statútumból: azok a hatóságok, »amelyek körzetében a lakosság 30 százaléka nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek az illető körzet 30 százalékát kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni, anélkül hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének.«. Ma viszont Romániában nincs olyan hatóság, amely magyar nyelven elfogadna bármilyen beadványt. Ezen a helyzeten az RMDSZ tervezete nem kíván változtatni. Kincses Előd kifogása arra az elvre épül, hogy a szerzett jogokat visszavonni nem szabad. Markó valamiféle titkos kézfogást feltételezett az RMDSZ-tervezet bírálói és a Nagy-Románia Párt között. Markó megfeledkezik arról, hogy hányszor árult egy gyékényen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, amikor a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetéről volt szó. Vadim Tudor legutóbb az RMDSZ-től kapta a mentőövet, mert Csendes Lászlónak, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács RMDSZ-es tagjának támogató szavazata nélkül távoznia kellett volna a közéletből. A kisebbségi törvényről nyilvános bírálatokat fogalmazott meg: Ágoston András, Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Csapó József, Smaranda Enache, Szilágyi N. Sándor, Szilágyi Zsolt, Veress László, Tőkés László, Fodor Imre és Bod Aladár, végül a cikkíró. /Izsák Balázs: Oroszlán-e a macska?Megvédi-e a szerzett jogokat az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Szilágy megyében összesen 2069 (73,08%) diák vizsgázott sikeresen a kisérettségin, ebből 1688 (76,14%) román és 381 (61,55%) magyar. A magyar diákok közel 40%-a bukott meg román nyelvből. A szaktárcának és a politikumnak is fel kellene lépnie a jelenség orvoslására, mert ez akár diszkriminációnak is minősülhet, vélte Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. A román nyelvet az idegen nyelvekhez hasonlóan kellene oktatni. /J. L.: Átlagon felül teljesítettek a szilágysági diákok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Szilágy megyében az idén 233 magyar diák bukott meg a kisérettségin, ők líceumban nem tanulhatnak tovább, csak szak- vagy művészeti iskolában folytathatják tanulmányaikat. Ez viszont magyar nyelven szinte lehetetlen, hiszen nagyon kevés a magyar nyelvű szakosztályok száma, és földrajzi megoszlásuk is képtelen helyzetet teremt. Mivel a tíz osztály elvégzése kötelező, túlnyomó részük román tannyelvű osztályokban lesz kénytelen továbbtanulni. Szilágycsehben egyetlen faipari szakosztály van, Krasznán, Sarmaságon és Szilágynagyfaluban egy-egy gépészeti osztály. Szilágysomlyó jobban áll, itt két szakmai osztály működik (villanyszerelői és szolgáltatóipari). Zilahon a magyar osztályokat teljesen megszüntették, a román osztályok nagy része megmaradt. A kimutatások szerint a román osztályokba járó magyar diákok száma évről évre emelkedik. Elemi osztályokban 85 magyar anyanyelvű kisdiák tanul román tannyelvű osztályokban. Általános iskolai szinten már 125 magyar tanuló jár román osztályokba. Líceumi szinten ez 278, és a legmagasabb a szakiskolákban, ahol 326 magyar diák tanulja a mesterséget román nyelven. /Józsa László: Leépülőben a szilágysági magyar nyelvű szakmai oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen ebben az évben színész szakon, színháztudományi (teatrológia–kulturális management és publicisztika) és zenetanári szakon indul évfolyam (az egyetemen ezeken kívül még bábszínész és rendezőképzés folyik, ez utóbbi magiszteri fokon is). A felsőoktatásban az idén beinduló ún. bolognai folyamat kereteibe illeszkedő képzések időtartama 3 év, melynek elvégzése után a hallgatók licenciátusi oklevelet kapnak. Ezt 2 éves mesterfokozat és 4 éves doktorképzés követi. A színészek számára a jól felszerelt Stúdió Színház jelent kiváló gyakorlati terepet. Második alkalommal indul magyar nyelvű zenetanári osztály. /Dr. Kovács Levente tanszékvezető: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Elmúltak azok a régi szép idők, amikor a díszpolgári címet kizárólag olyan személyiségek kapták meg, akik valóban tettek is valamit Aradért. Az 1989-es rendszerváltást után három évvel kezdték ezt a címet osztani. Először sportolóknak adták a címet. Később az egyik évben a volt román királyt is kitüntették. Magyar nem volt a díszpolgárok között, még egyetlen magyar ajánlás sem érkezett. Temesváron 1994–2005 között 67 személyiségnek és két csoportnak: az 1989-es decemberi forradalom mártírjainak, valamint a bánsági antikommunista ellenállás harcosainak adományoztak díszpolgári címet. Tíz év alatt száznál jóval több díszpolgára lett a városnak. Székely László (1877–1934), a város első főépítésze “post mortem” kapta a kitüntetést 2002-ben. Díszpolgár lett Kőnig Frigyes természettudós, aki az ország legnagyobb lepkegyűjteményével gazdagította városa múzeumát. Díszpolgár a hazai magyar irodalom legidősebb költője, a 96 éves Anavi Ádám. Temesváron látta meg a napvilágot Balázs Jolán, a kiváló magasugró, aki 1954 és 1966 között 140 rangos nemzetközi versenyen szerepelt: 1958-ban és 1962-ben európai bajnokságot nyert, 1960-ban, a római olimpián aranyérmet; 1961-ben ugrotta utolsó világcsúcsát (191 cm) Szófiában, 1998-tól díszpolgára a városnak. Lugos egyik magyar díszpolgára Higyed István nyugalmazott lelkipásztor. Nagyszentmiklósnak azonban nagy adóssága van. A Bartók-kultusz része lehetne, hogy a szülőváros díszpolgárként is tisztelje a világhírű zeneszerzőt és zongoraművészt. /Szekernyés Irén: Díszpolgárság a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Június 20-26 között szórványban élő 41 magyar gyermek számára a Brassó-bolonyai római katolikus plébánia és a Főegyházmegyei Ifjúsági Lelkészség a Brassó megyei Tatrangon szervezett tábort, számolt be Kristóf Mária tanítónő, táborvezető. A gyermekek a táborozás ideje alatt gyakorolhatták a magyar nyelvet. A kézműves tevékenységekbe besegítettek képzőművészek is. /(Tóásó Áron Zoltán): Szórványtábor 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Július 9-én volt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a bábos tábor záró előadására. A tábort Bereczki Gyula kolozsvári bábos vezette. A tábor utolsó napjaiban Varga Csilla, a kolozsvári színház vezető színésze is bekapcsolódott a darabok előkészítésébe. /(vásárhelyi): Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./

Nagybányán a Táncház megtartotta évzáró programját. A nyári vakáció ideje alatt az oktatók – Betty néni, Nagy Béla, Csiki Árpi és Csoma Zsuzsi – a koltói Somfa Együttes tagjait tanítják. Az oktatás színhelye Koltó falu. /Táncház Koltón. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./

A háromszéki Baróton kísérleti jelleggel rádióállomás indult. Ez áttörést jelent, hiszen a háromszéki kisrégió huszonkét helységének egyikében sem volt eddig rádió, csak a marosvásárhelyi, bukaresti és a magyarországi adók műsora volt fogható. Az FM 90-es hullámhosszon jelentkező új rádió jelenleg zenét sugároz napi huszonnégy órán át, de hamarosan óránként hírösszefoglalók is hallhatóak lesznek. „Az 1960–70–80-as évek legjobb slágereit sugározzuk, ezeknek egyharmada magyar, kétharmada nemzetközi. Közelebbről erdővidéki híreket szerkesztünk majd a megyei, országos és külföldi információkat is összefoglaló csomagba, ezeket a világhálón küldjük adásba Barótról” – magyarázta Kovács Zsolt főszerkesztő az Erdővidéki Rádióról. /Benkő Levente: Kísérleti jelleggel sugároz az Erdővidék rádió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./