Bandi Dezső élete javarészét az erdélyi magyar népművészet felélesztésének szentelte. Több faragókört is működtetett. Tehetséges fiatalok zömét serkentette alkotásra. A marosvásárhelyi faragókörbe Ákosfalváról is járt két fiatal. Bandi Dezső ötlete volt, hogy Ákosfalván is induljon hasonló kör. Az ákosfalvi faragókör gyerekei idén első alkalommal a TOK (Teleki Oktatási Központ, Szováta) valamint a csittszentiváni faragókör által szervezett faragótáborokban is alkothattak. /Papp Izabella: Faragókör Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Huszonegy kisiskolás részvételével kezdődött el Gyergyószárhegyen a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. A Gyergyócsomafalvi székhelyű Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermek-művésztábort. A jelentkezők immár hagyományos módon több régióból – Felvidékről, Magyarországról – érkeztek, Székelyföldet a székelyudvarhelyi, valamint a Gyergyói-medence településeiről jött gyermekek képviselik. /Gergely Imre: Gyermek alkotók Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Egységes szabadkereskedelmi övezet megteremtése és a térségbe irányuló közvetlen beruházások fellendítése volt a két fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet immár negyedik alkalommal tartottak meg augusztus 3-án Salzburgban a délkelet-európai országok kormányfői. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az idei romániai árvízkatasztrófa példája alapján a kölcsönös humanitárius segítség fokozását szorgalmazta. /Egységes szabadkereskedelmi övezet Délkelet-Európának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Az elvileg kizárólag magántőkéből működő Romániai Magyar Szó megszűnését Markó Béla, az RMDSZ elnöke tudatta a szerkesztőség vezetőségével. Megfeledkezett arról, hogy szóljon a papír szerinti főrészvényesnek, Birtalan Józsefnek, akinek a konkurens lapok érdeklődő újságíróitól kellett értesülnie a fejleményekről. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsadója azt próbálta elhitetni, hogy az általa vezetett Scripta Kiadó Rt. előbb „észlelte a romániai magyar sajtóban keletkezett űrt”, és csak azt követően kezdett az űr betöltésén töprengeni. Mindez aligha hihető annak a tükrében, hogy a Scripta vezetői már egy héttel a Magyar Szó megszűnte után sajtótájékoztatón kívánják bemutatni az új lap tervét, írta Gazda Árpád. E furcsaságok arra utalnak, hogy a Magyar Szónál tulajdonképpen a gazdi, az RMDSZ osztotta újra a lapokat. A Scripta részvényeinek 84,6 százalékát birtokló Verestóy Attilának lenne ugyan pénze, hiszen az év elején csupán a Hungastro étkezési jegyeket forgalmazó cégéből 2,3 millió eurót vett ki osztalékként. A szenátor azonban aligha kíván olyan vállalkozás egyedüli finanszírozója lenni, mely rövid és középtávon csak veszteséget ígér. Az új lap alighanem a napokban megalakult Szülőföld Alap felé kacsingat. Így hát az erdélyi magyar polgár az állampolgárság helyett ajánlott Szülőföld Alapból egy pártlappal vigasztalódhat. /Gazda Árpád: Állampolgárság helyett pártlap? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzés. A matematikatanárok részére ez a képzés először Kovásznán kezdődött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül a rendezvényt, idén pedig Segesváron, a Gaudeamus Alapítvány kollégiuma. A szervezésről Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott. Az előadók egy része anyaországi volt. Kiemelkedő volt dr. Maurer Gyula professzor előadása a Bolyai Egyetem történetéről és az ott dolgozó kiváló matematikusokról. A tanfolyamot két kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetője dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. /Katona Zoltán: BONYA 2005, a Bolyaiak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Újabb magyar nyelvű osztállyal bővül a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kínálata. Kötő József oktatási államtitkár elmondta, hogy a szülők kérése alapján a sarmasági betöltetlen matematika-informatika profilú osztályt a zilahi oktatási intézménybe költöztették, így a 2005–2006-os tanévtől három párhuzamos magyar osztályban kezdhetik el középiskolai tanulmányaikat a diákok. Szilágysomlyón létrejöhetett az önálló I–VIII osztályos magyar iskola. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója szerint azért küzdenek továbbra is az önálló iskolákért, mert ezek teremtenek megfelelő körülményeket a nemzeti identitás megtartására. A szakember szerint a vegyes iskolákban a tanulók csak magyarórán használhatják anyanyelvüket, a többi iskolai tevékenység a többség nyelvén zajlik. /Matematika–informatika osztály a zilahi református kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Aradon a Mosóczy-telepi református gyülekezet ifjúsági csoportja Kladován szervezte a gyermekek és a fiatalok nyári táborozását. Tíz évvel ezelőtt Józsa Ferenc lelkipásztor kezdeményezésére az egyházközség telket vásárolt Kladova falu belterületén. Elhatározták, hogy a gyermekeket, fiatalokat nyári táborba hívják. Idén elkészült a táborhely épülete. A munkálatok költségeinek nagyobb hányadát a holland testvérgyülekezet biztosította. A program fő témája: Jézus hívott – mi eljöttünk. Az ifjúsági tábor most ért véget, mintegy hetven fiatal részvételével. /Komádi Sándor: Táborozás Kladován. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

A Küküllő-menti Szászszentlászló községhez tartozó Almakeréken a település fennállásának 700. évfordulóját ünneplik augusztus 3–8. között. Az öt napig tartó emlékünnepség az interkulturalitás jegyében zajlik, mert ma is szép számmal élnek itt szászok, vannak magyarok is, de a falut többségében románok lakják. Fellép a falu fúvószenekara, bemutatják a helység, valamint az Apafi család történetét, lesz utcabál, és orgonakoncertet is tartanak a Boldogasszony tiszteletére emelt gótikus templomban, amely egyike a legszebb szász vidéki erődtemplomoknak. /Fám Erika: Az Apafiakra emlékeznek Almakeréken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A 347 lelket számláló Málnás református anyaegyház fiatal lelkipásztora Márk László Gyula, hozzá tartozik Málnásfürdő, Mikóújfalu és Sepsibükszád hitközösségeinek lelki gondozása is. Igehirdetését a sepsiszentgyörgyi rádióhallgatók is ismerik, hiszen az Egyházi óra című műsort ő szerkeszti. Málnásfürdőn felújították a harangtornyot, kis székely kaput és kerítést is emeltek. Az anyagiak akadályozzák az előrelépést. Málnásfürdőn a legnehezebb diktatúra idején egy régi épületből alakítottak imaházat a reformátusok. Falait megviselték az évtizedek, most külső-belső tatarozásra vár. Málnásfürdőn 173 református él, a zömében katolikus hitben élő Mikóújfaluban 228, templomuk is van, végül Sepsibükszádon 73-an reformátusok. /Az Oltfejben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Mezőpetri tipikus sváb falu a Nagyvárad–Szatmárnémeti országút mentén. Lakói sváb származásúak, de magyar nyelven beszélnek. A vidék egyik legrégibb települése, amely a törökvész, a kuruc–labanc háborúk alatt szinte teljesen elnéptelenedett. Károlyi Sándor gróf 1738-tól kezdődően népesítette be Württemberg környékéről származó telepesekkel. Mezőpetriben emlékoszlopot állítottak az utódok a község jeles szülötte, dr. Vonház István nyelvész (1881–1945) tiszteletére. A pécsi egyetem professzora, a nemzetközileg elismert svábkutató több évtizedes kutatás nyomán írta meg az ősök Württembergből Szatmárba telepedésének történetét. Legutóbb Augsburgban, a nyelvjáráskutatók konferenciáján Szabó József ismertette a német–magyar nyelvi kölcsönhatás néhány kérdését a Nagykároly környéki Csanálos, Mezőfény és Mezőpetri nyelvjárásában. Bura László, Szatmárnémeti tudós tanára pedig egy Bécsben megtartott élőnyelvi konferencián értekezett „a sváb alapnyelvi réteg hatásáról Mezőpetri tájnyelvére”. Ugyanő névtani kutatásokat is végzett, s önálló kötetben jelentette meg Mezőpetri ragadványneveit. – Az ulmi székhelyű Dunai Svábok Központi Múzeuma vándortárlatot szervezett Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén címmel. A kiállításon négy ország tizenkét lakóházának példáján mutatják be a 18–19. században szétszóródott svábok történelmét, kultúráját és életkörülményeit. – Mezőpetriben óvoda és négyosztályos iskola működik német nyelven. A tanulók nem otthon sajátították, sajátítják el a német nyelvet, hiszen otthon magyarul beszéltek. Mezőpetribe hazalátogatnak a németországi rokonok. Több mint ezer van belőlük. A hetvenes-nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is zajlott a kivándorlás. Mára 1600 lélek körül stabilizálódott Mezőpetri lakosságának száma. /Szilágyi Aladár: A Bodeni-tó mellől a Kraszna mellékére cseréltek hazát. Sváb természetű magyarok között (2.). = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 4./

Tibori Szabó Zoltán megdöbbenten olvasta Stefano Bottoni hozzá intézett nyílt levelét az A Hét augusztus 4-i számában. Bottoni ugyanis leszögezte, hogy László Dezső „bebizonyítottan antiszemita”. A nyílt levél László Dezső három olyan szövegének lelőhelyére is rámutatott, amelyek Bottoni szerint a néhai kolozsvári református lelkész antiszemitizmusát bizonyítják. Tibori Szabó Zoltán megkereste a Bottoni által idézett forrásokat. A jelzett írásokban nincs szó antiszemitizmusról. Tibori rájött, hogy Bottoni nem a Hitel 1942. áprilisi számában megjelent Korszerű magyarság címmel olvasható László Dezső-tanulmányból idézett, hanem a valóban antiszemita írásokat is közlő Erdélyi Lapok 1942. április 25-i számából, amely az eredeti tanulmányból kiemelt részleteket közölt. Az „elsődleges források” ugyanis mást mutatnak, mint amit Bottoni a köztiszteletnek örvendő László Dezsőről megfogalmazott. László Dezső tanulmányában leszögezte: „A korszerű keresztyénség egy negatív tényben, az úgynevezett antiszemitizmusban jelentkezett.” Ezt Stefano Bottoni azonban nem tudhatta, mert a valóban antiszemita oldalra húzó Erdélyi Lapoknak ezt a mondatot nem állt érdekében közölni. /Tibori Szabó Zoltán: Indulatunk és felelősségünk. Viszontválasz Stefano Bottoninak. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 18./ Előzmény: Stefano Bottoni: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 4./

Elfogadta a kormány a földek visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazási szabályzatát, ennek révén rövidül az a periódus, amely alatt az egykori tulajdonosok újra birtokba vehetik államosított földterületeiket. A kormányülés után Gheorghe Flutur mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési miniszter elmondta, az érintetteknek 60 nap áll a rendelkezésükre igényeik benyújtására attól kezdve, hogy a törvény megjelent a Hivatalos Közlönyben. Flutur szerint a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatására vonatkozó új törvény alkalmazásával mintegy 500 ezer hektárnyi államosított földet és erdőt vesznek újra birtokukba egykori tulajdonosaik. /B. B. E.: Elfogadta a kormány a föld-visszaszolgáltatás lépéseit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

A www.onkormanyzat.ro internetes oldalon megtekinthető portál a második olyan erdélyi honlap, amely az uniós csatlakozás perspektívájában az önkormányzatoknak nyújt segítséget a felkészüléshez. A portált az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány működteti. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke közölte, a portál egyik legfontosabb része a hírrovat, amely nagyon gyakran frissülhet. Forrásként a 7–8 tagú szerkesztőcsapat az RMDSZ, az önkormányzatok saját híreit, tudósításait használja, de a sajtóból is átvesz fontos tudnivalókat. Három alapvető rovat a város-, a vidék-, és a regionális fejlesztést, az aktuális pályázati lehetőségeket és a törvényes szabályozásokat ismerteti az érdeklődőkkel. A vidéki szűk körű internethasználat miatt az RMDSZ rendszeresen papírhordozón is terjeszti az ágazati tudnivalókat. Jogszabályok cím alatt az önkormányzatokat érintő törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések tanulmányozhatók, egyelőre nagyrészt románul. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Önkormányzati portál indult. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Mivel utólag bebizonyították, hogy indokoltan tartózkodtak a törvényes 90 napnál hosszabb ideig a schengeni országokban, kétezer személynek rövidesen visszaadják az útlevelét abból a háromezerből, akiket Romániába belépésükkor megfosztottak úti okmányaiktól – jelentette ki Vasile Blaga belügyminiszter. A román belügyminisztérium saját határőreivel erősíti a magyar–osztrák és a francia–spanyol határátkelőket, a nagy-britanniai hatóságok kérésére pedig a közeljövőben oda is küldenek két román határőrt. /B. B. E.: Kétezer személy visszakapja útlevelét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 4-én ünnepi ülést tartott Csíkszereda önkormányzata. A legjobb tanulmányi és sporteredményeket elérő diákoknak és a másnap fellépő Illés együttes tagjainak díszokleveleket adtak át. Az Illés együttes tagjait, a nagy csapatot vastaps fogadta a teremben. Az ünnepi ülés megnyitása után egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévők az Illés együttes dobosa, a csíkszeredai fellépés kezdeményezője, az idén elhunyt Pásztory Zoltán emlékének. Illés Lajosnak, Szörényi Leventének, Bródy Jánosnak, Szörényi Szabolcsnak és Szörényi Örsnek Ráduly Róbert Kálmán polgármester díszoklevelet adott át. Ráduly Róbert Kálmán az önkormányzat, a városvezetés tevékenységét ismertette az elmúlt egy év tükrében. – Két kellemetlen esemény történt az elmúlt egy évben, az első a tavaly december 5-i népszavazás, a másik pedig a tavaszi és nyári árvizek. Ezek is bizonyították, hogy leginkább csak magunkra számíthatunk, és a magunk útját kell járnunk – mondta Ráduly. Csíkszereda 2005 – számok és képek címmel vetítéssel kísért bemutatót tekinthettek meg a jelenlévők az önkormányzat tevékenységéről. Külön megdicsérte Ráduly Róbert a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Csíki Játékszín, és nem utolsósorban a Sapientia – EMTE keretében zajló tevékenységet, amelyek a város hírnevét öregbítik. A Sapientia két tanszékvezetője, Bíró Zoltán és Szabó Árpád a díszoklevél mellé a város zászlóját is átvehette, azzal a kéréssel együtt, hogy tűzzék ki az egyetem bejáratához, jelezve az együvé tartozást. /Kovács Attila: Díszoklevél a nagy csapatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Mozgalmas az élet Máréfalván a tájházban és udvarán. Megálmodója, kivitelezője, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő akár ide is költözhetne, mert többet tartózkodik kedvenc birodalmában, mint otthon. Megkezdődött az immár negyedik alkalommal megszervezett faragótábor, Tankó Albert faragómester segíti őket. Szallos Kis Judit tanárnő, a faragótábor szervezője a Communitas Alapítvány támogatta tevékenység programjáról tájékoztatott. Közel 30 tanuló nevezett be az idei táborba. Ezt megelőzően a bútorfestők vehették birtokukba a telket. /Kristó Tibor: Mozgalmas tájház és udvara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Paks közművelődési központja e nyáron is megszervezte Cseresnyéspusztán a határon túli magyar középiskolások táborát, immár 12. alkalommal. A tábor lakói lehettek 8 napra más erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági társaikkal együtt a lupényi diákok is. A hagyományhoz híven a tábor lakói ez évben is sok érdekes előadáson, városnézésen és szórakoztató programokon vehettek részt. Olvasótábor lévén, e tevékenységek célja idén is az anyanyelv ápolása, a magyarságtudat elmélyítése volt. /Nemes Ildikó egyetemi hallgató: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

Augusztus 4-én megnyitotta kapuit az Erdélyi Kárpát Egyesület XIV. vándortábora a Kapnikbánya-közeli erdőrész tisztásain. Deák László, az EKE Gutin Osztályának elnöke elmondta, már több mint 800 érkezőt regisztráltak, s még legalább 2-300-an várnak arra, hogy megkapják kitűzőjüket. Lukács József országos EKE-elnök hangsúlyozza: nem lehetett könnyű dolga azoknak, akik a tábor megszervezésére vállalkoztak. /– vásárhelyi –: Kapnik visszavárja vendégeit! Megnyitotta kapuit az EKE XIV. vándortábora. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 5./

2002 óta két óriási bőröndben járják Balogh Ernő (1882-1969) hatalmas fekete-fehér képei Erdély városait. A nagy erdélyi geográfus képei Erdély változó tájait és épített környezetét mutatják be. A vándorkiállítás most Nagybányára érkezett. Balogh Ernő fényképeinek nagy részét úgynevezett fényképező útjain készítette. Az egyik legszebb turisztikai témájú könyvet, Tavaszy Sándor Erdélyi tetők (Úti élmények és természeti képek) című írását, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki 1938-ban, ugyancsak Balogh Ernő fotói illusztrálták. /(déel): Balogh Ernő (1882-1969) fotográfiái Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 5./

Tikkasztó hőségben folyik a IX. Vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor. A falumúzeum tornácán bútorfestészetre tanítják az érdeklődőket, a helyiségben pedig Demeter Aranka szászrégeni tanítónő a bogozásra oktatja tanoncait. Eddig 270-en jelentkeztek be, újabb 40 tagú csoport is érkezik. A táborozók zöme magyarországi, de jöttek Erdély sok vidékéről, Szlovákiából, sőt Japánból és Amerikából is. /Nagy Annamária: IX. Vajdaszentiványi tánc- és zenetábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Megkezdődött a VII. Kérői Ifjúsági Találkozó, a négynapos református egyházmegyei ifjúsági találkozó. Jöttek fiatalok Magyarországról és Felvidékről is. Kató Béla egyházkerületi főjegyző köszöntötte a fiatalokat. A cserkészek is jelen voltak. /Dézsi Ildikó: VII. Kérői Ifjúsági Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Vádpatak 28 házból álló kis település, ahol csupán 4–5 házat öntött el az ár, és ott sem okozott helyrehozhatatlan károkat: az ingatlanok épen maradtak, csak a zöldségeskertek, a pincék, az udvarok, és az utak egy része károsodott. A tulajdonosok viszont idős, 70 életévükhöz közeledő nyugdíjasok, akik gyenge fizikai állapotuk miatt nem tudják helyrehozni gazdaságaikat. A World Vision és a YAP Romania augusztus 1-je és 15-e között kéthetes tábort szervezett, amelyen Angliából, Belgiumból, Csehországból, Franciaországból, Hollandiából, Japánból, Koreából, Magyarországról, Marokkóból, Spanyolországból érkezett, 20 és 30 év közötti fiatalok vettek részt. Az önkéntesek szívesen vállalkoztak arra, hogy két hét alatt helyrehozzák a vádpatakiak otthonát. /Hintós Diana: Példamutató önkéntes akció Vádpatakon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) július 30-31-e között Marosvásárhelyen szervezte meg soron levő küldöttgyűlését, melyen részt vettek a Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ), a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD), a Jászvásári Magyar Diákszövetség (JMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ), a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), illetve a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) képviselői. A tisztújítás során Pósa Tibort választották meg az OMDSZ új elnökének. Két új alelnököt is választottak: Rab Rékát a Brassói Magyar Diákszövetségtől, illetve Erőss Attilát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségtől. A tanácskozáson szó esett az OMDSZ által elindított www.oktatas.ro című honlapról is. Bemutatták az OMDSZ három új stratégiai projektjét: vezetőképző tréning egyetemi hallgatók számára, önkéntes csereprogram a Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek számára, javaslatok kidolgozása az érvényben lévő felsőoktatási törvény kiegészítéséhez. /(mr): Tisztújítás az OMDSZ berkeiben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Megszűnt a Romániai Magyar Szó, az RMDSZ tulajdonában levő és azt hűségesen kiszolgáló magyar napilap. Megszűnt annak ellenére, hogy csak ebben az évben hárommilliárd lejt irányított ide a szövetség. Takács Csaba ügyvezető elnök közleménye szerint 2005-ben a Communitas Alapítvány (a romániai magyarság államkasszából kiutalt pénzeinek kezelője) 1,243 milliárd lejjel támogatta a lap megjelenését. Ennek a sajtótámogatásokat nyilvánosságra hozó honlapon nincs nyoma, itt az RMSZ három mellékletének összesen 200 millió lejes támogatása szerepel. A hivatalos kuratóriumi döntés ennyiről szól, az ügyvezető elnöki jelentés ennek hatszorosáról, akkor, amikor a valóban támogatásra szoruló irodalmi, kulturális heti és havilapok legtöbb 270 millió lejes támogatást kaptak, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ-nek újabb ,,forrásokat sikerült megnyitnia” – áll Takács közleményében –, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Kisebbségi Tanácsa 600 millió lejjel járult hozzá a lap megjelenéséhez, RMDSZ-közeli intézmények, cégek szerződésben vállalták 1,2 milliárd lej kifizetését. A hárommilliárd lejes támogatás – amelynek töredéke is csak álom a romániai magyar napilapok többségének – azonban csak részben fedezhette a lap megjelenési költségeit, idéntől megszűntek az állami reklámok, a kampánytámogatások. A bejelentés másnapján kiderült, a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő és a Stanik István RMDSZ-kommunikációs tanácsos által vezetett Scripta Kiadó ,,felismerte a sajtópiacon keletkezett űrt”, és új bukaresti magyar napilapot indítana. Az időzítés kitűnő, a magyar kormány a közeljövőben véglegesíti a Szülőföld Alap támogatási rendszerét, jó pontot szerezhet az RMDSZ-nél, ha finanszíroz egy új napilapot. /Farkas Réka: Bukásból újjászületve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

A Múzsa, a Népújság hétvégi irodalmi- művészeti melléklete elérkezett a 700. számához. Az 1991 tavaszán útjára bocsátott melléklet elérte a képzeletbeli 5600-as oldalszámot. A Múzsa verseket, rövid prózákat, könyvismertetőket, beszélgetéseket, kisesszéket, kritikákat és művészi reprodukciókat tartalmaz. /Nagy Miklós Kund: Múzsa – 700. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Idén nyáron töltötte volna élete nyolcvanadik esztendejét Nagy László, a második világháború utáni magyar líra egyik nagy alakja. Nagy László verseinek egyik állandó kísértő témája a balladás-mitikus paraszti világ elmúlása. Nem sokkal halála előtt egy interjúban keményen fogalmazott, amikor a hatalomról kérdezték. Hatalomra nem török – mondotta –, verseimben hatalom van! Erre az időszakra esnek emlékezetes erdélyi útjai is, ismerkedése a másik magyar világgal. /Bogdán László: Nyolcvan éve született Nagy László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Veress Dániel /1929-2002/ késleltetett indulása után világirodalmi tárgyú esszékkel indulva, a peregrinusok igazságát vallotta – használni akart, tudását a közösség vélt vagy valós érdekében mozgósítani –, nagyon hamar visszatért örök témájához: Erdélyhez, ide kapcsolódnak drámái Mikesről, a véres farsangról, Kemény Zsigmondról, Wesselényiről, esszéi az erdélyi emlékirat-irodalomról, Wesselényiről, Németh Lászlóról, Mikes Kelemenről, Kemény Zsigmondról, akinek borongó kedélye szinte átsüt Veress Dániel mondatain, hiszen ő is szerette a setétet és a szélzúgást!… Nemhiába volt Veress Dániel íróként és irodalomtörténészként is Erdély egyik legjobb ismerője, tudta folytatni Benkő Samu példás megfogalmazását a helyzetről, a bajvívó értelemről. /Bogdán László: Veress Dánielről pontosan, pontatlanul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Jó másfél évtizede elhagyta szülőföldjét, Magyarországra távozott Szabó Gyula-Jenő, aki könyvében – Villanások könyve. Emlékképek, riportok, publicisztikai írások /Püski Kiadó Kft., Budapest/ – felidézte múltját. Valamikor a Háromszék elődjének, a Megyei Tükörnek a munkatársa volt. Vallomásos kötete családi és közösségi krónika. /Magyari Lajos: Szabóból Sabau, Sabauból Szabó… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is folytatódik a temesvári egyházmegye templomainak és plébániaépületeinek felújítása. Mintegy húsz helységben folynak már munkálatok; a püspökség tervében további tíz település egyházi épületének tatarozása szerepel. A munkálatok anyagi támogatását jórészt a temesvári püspökség vállalta magára, ugyanakkor jelentős összeggel támogatják a felújítást az illető közösségek tagjai, az egyházközségből a határokon túlra költözött hívek, továbbá alapítványok, segélyszervezetek. /(Sipos Enikő): Megújuló templomaink. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./