Günther Krichbaum német kereszténydemokrata képviselő május 16-án Temesvárra látogatott, ahol kijelentette: „az Európai Néppárt /EPP/ nem egy zárt párt, bárki csatlakozhat, de a politikai alakulatoknak eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek, például ne tartozzanak a nacionalista vonalhoz”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a román politikusok könnyen váltanak pártot, ami Németországban meglehetősen szokatlan. A romániai pártok közül többen is pályáznak az EPP-tagságra: a Román Humanista Párt Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, amely most felvette a Nagy-Románia Néppárt nevet. A Demokrata Párt is törölte alapszabályzatából azt a kitételt, miszerint csak szociáldemokrata ideológiájú határozatot fogadhatnak el. A romániai parlamenti pártok közül egyedül az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak. /Nem kellenek az EPP-nek a nacionalisták. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Újabb sikert aratott Emil Boc kolozsvári polgármester, megválasztása óta először fogadott miniszterelnök-helyettest. Kolozsvár mostani polgármesterét május 16-án romániai látogatása során Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes kereste fel. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja politikusa a találkozó után elmondta: az Európai Unióban népszerűsíteni fogja Kolozsvárt és a város nagy múltjában és jelentős gazdasági potenciáljában rejlő lehetőségeket. Csáky a Bihar megyében élő szlovák kisebbséget is felkereste, a helyi közösség iskoláinak pedig tankönyvet és számítógépet hozott. /B. T.: Csáky–Boc találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Hargita megyei napok rendezvényei megpezsdítették a város és a megye életét. Kiemelkedő volt az első pünkösdi könyvnapok megrendezése és az íróvendégek tömeges jelenléte. Az idei Hargita Megyéért díjat Berszán Lajos címzetes kanonok kapta, aki az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapítója és egyben igazgatója. Számos életműdíjat is kiosztottak, a kitüntetettek közt van dr. Asztalos László ny. gyergyóremetei főorvos, Barabás Vilmos ny. székelykeresztúri tanár, Ilyésné Miklós Magdolna volt olimpiai kézilabdázó, Nagy P. Zoltán fotóművész és Pop Valeria tanárnő. Jelentős volt a megyenapok alatt a május 13-án lezajlott Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén témájú konferencia. Neves kutatók és szakemberek vázolták azokat a szempontokat, melyek a Székelyföld önállósodásában világos szerepet játszanak. Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója előadása (Székelyföldi kitörési pontok 2015-2020. Regionális jövőképek) szerint a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia a jövőmodellt. Dönteni kell abban, milyen függőségekkel kíván megbékélni és együtt élni a régió. /Cseke Gábor: V. Megyenapok Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Egyre szaporábbak az európai integrálódásról szóló beszélgetések, kerekasztalok, konferenciák. Fel lehet-e Erdélyben készíteni a népet, hogy mihez kezdjen visszakapott-örökölt nadrágszíj-parcelláival, miután tizenöt esztendő nekik nem hozott semmit? Tudatosítani kell, hogy a székely szabadság meg a sokat emlegetett küldetéstudat mára kiürült, üres fogalommá vált, a székely előbb vagy utóbb elmegy, ha nem boldogulhat, és akkor nem segít sem kerekasztal, sem konferencia, írta Bölöni Domokos. A Duna TV Hírmondó műsorában Csáky Zoltán bemutatta a csíkszeredai Sapientia Egyetem aulájában Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén című konferencia előadóit. Köztük volt Kolumbán Gábor egyetemi adjunktus, Bunta Levente, a Hargita megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere és Kurkó János György vállalkozó. Egyetlen budapesti ember volt jelen, Tamás Pál egyetemi tanár, aki a Sapientián is tanít. Jó utakra van szükség, az úgynevezett kommunikációs csatornák azért „dugultak el”, mert nincs min kommunikálni, a gazdasági kommunikációhoz kocsik és rakományok is kellenének. A globalizációval jár az újabb elvándorlás is. Veronában, mondotta a sepsiszentgyörgyi Sylvester Lajos rövid felszólalásában, legalább ezer csángó él, és kivívták maguknak a jogot, hogy – románul hallgathassanak misét. Az is jelképértékű, hogy Rekecsinben lerakták az első csángómagyar iskolaközpont alapjait. Autonómia, tudás, (főleg magyar) tőke, fiatalok segítése, modern üzleti tudományok akadémiája, a székelyek közvetítő szerepe a romániai húszmilliós felvevőpiac felé, jó közgazdászok, talpraesett menedzserek, utak, székely világháló, sok pénz – ez kellene. /Bölöni Domokos: Telenéző. „Ha jön a Tőke, hé, székelyek, mi lesz?” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

A Református Világszövetség elöljárói Nagyváradot is meglátogatták. A mintegy 75 millió reformátust képviselő testület részéről Clifton Kirkpatrick elnök, Setri Nyomi főtitkár, Duncan Hanson és Tamás Bertalan vezetőségi tagok jöttek el. A vendéglátó Királyhágó-melléki Református Egyházkerület képet adott helyzetükről. Nagyváradon a találkozón megjelentek a magyar történelmi egyházak képviselői, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és tanárai. A reformátusok panaszainak megvizsgálása céljából a vendégek a másik felet is meg akarták hallgatni. A Világszövetségnek a Polgármesteri Hivatalhoz írott levélre azonban nem válaszoltak. A küldöttség meglátogatta a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól az ortodoxok által – polgármesteri segédlettel – elsajátított sportpályát. Az ortodox papi lakból egy videokamera fényképezte a küldöttséget és az összesereglőket, a diákokat, a tanárokat. A vendégek maguk láthatták azt, amit olykor gyanakvóan hallgattak. /Csűry István: Kukkoló ortodoxok (avagy ami kimaradt a híradásokból). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Kiskenden május 15-én felavatták az egészségügyi központot, melyet svájci és holland segítséggel sikerült megvalósítani. Pál András kiskendi református lelkész, a Providentia Alapítvány elnöke ott bábáskodott a központ születésénél. Rüsz Károly részt vállalt egyházi és kulturális rendezvények megszervezésében, kórustagként, színjátszóként és versmondóként támogatta a magyar kultúrát, önálló versműsorával szerepelt már a megye számos településén. A közösségért tett munkájáért átvehette a község díszpolgári címét. Nemrég tért haza az Anyám fekete rózsa nevet viselő, Veresegyházon megszervezett nemzetközi versmondó versenyről, ahol a tavalyi második, a tavalyelőtti első díj után ismét első helyen végzett. A Petőfi Sándor Kultúrotthonban a Vadrózsa csoport fellépésével zárult az ünnepség. /Mészely Réka: Egészségügyi központot avattak Kiskenden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Temesváron kollégák, ismerősök, színházbarátok körében ünnepelte május 13-án 79. születésnapját Ferenczy Annamária (Maya), a Csiky Gergely Állami Színház idén Hűség-díjjal kitüntetett tagja. A ma is töretlen lendülettel dolgozó magyarláposi születésű művésznő zene- és színiakadémiát végzett. Játszott a Kolozsvári Magyar Operában, a Nagyváradi Állami Színházban, az 1960-as évek második felében szerződött a temesvári magyar társulathoz. Több mint fél évszázados pályafutása során több mint 250 szerepben lépett fel. /P. L. Zs.: Mayát ünnepelték a színházban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Évente egyszer bizonyosan Borosjenőre terelődik a figyelem Arad megyében, ekkor rendezik meg a helység szülöttéről, Horváth Béla színészről elnevezett szavalóversenyt. Amikor először megtartották, tíz körül volt a fellépők száma, de ahogy teltek az évek, egyre többen kapcsolódtak be a szórványvidéken. Idén már száz körüli a versmondók száma. A dr. Vajda Sándor helybeli EMKE-elnök kezdeményezte versenynek nyolc esztendeje igen lelkes külföldi támogatói is vannak, köztük a magyarországi Tasnády Lajos. Saját költségükre több gyereket átvittek üdülni Balaton menti nyaralójukba, sőt: beszédhibás gyerekeket kezeltettek igen sikeresen. /(Péterszabó Ilona): Borosjenői versmondók vetélkedője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Temes megyében, Végváron tartalmas iskolanapokat szerveztek. Peres Ibolya, az iskola igazgatója elmondta, számára az iskola, a hivatás jelenti a legtöbbet az életben. A környékről Kádár, Buziás, Sipet, Ötvösd, Gátalja, a határon túlról Röszke iskolai küldöttsége érkezett meg. Idén Csákról, a Caritas árvaház gyermekei is megtapasztalhatták Végvár nagyközösség vendégszeretetét. Kézművesség, logikai játékok, újságszerkesztés, helytörténeti vetélkedő, sport, kirándulás – változatos volt a program. Az Ismerjük meg szülőfalunkat verseny megmozgatta a falut. /Sipos Erzsébet: Visszhangos iskolanapok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Megjelent Henics Tamás, /sz. 1965, Szentgothárd, Vas megye/ kétnyelvű könyve: Juhmérés Visában, alcíme Szent György-napi örökségünk. Angol nyelvre Sue Foy fordította: Measuring sheep’s milk in Visa a Saint George’s day custom in Transilvania. A kötet az Etnofon népzenei kiadó gondozásában jelent meg 2005-ben Budapesten. A szerző összehasonlítja más falvak azonos szokásaival, (Méra, Szovát, Szék, Magyarlóna, Nemeszsuk, Bonchida, Magyarpalatka), a kiadványt fényképek illusztrálják. /Vajnár Ilona: Juhmérés Visában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Május 17-én a képviselőház és a szenátus együttes ülésen ratifikálta az Európai Unió tagállamai, illetve Románia és Bulgária közötti, április 25-én Luxemburgban aláírt egyezményről szóló törvényt, amely a két ország uniós csatlakozására vonatkozik. Az RMDSZ részéről Markó Béla államminiszter mondott beszédet. Rámutatott: a csatlakozási egyezmény ratifikálása a diktatúra bukását követő legfontosabb döntés. Kifejtette: a magyarok a szélsőségesen nacionalista erők okozta szkepticizmus dacára támogatják Románia EU-integrációs törekvéseit. A közös Európán belül számos elve működik a szubszidiaritásnak és az autonómiának, amelyeken keresztül a nemzeti kisebbségeknek lehetőségük nyílik arra, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat megőrizhessék és ápolhassák. /Ratifikálták az EU-csatlakozási egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A tavalyi sikertelen előterjesztés után másodszor is a parlament elé terjeszti változatlan formában Székelyföld Autonómia Statútumát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szervezet Állandó Bizottsága május 17-én hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely leszögezi: május 25-ig a parlament elé terjesztik a tervezetet. 2003-ban az SZNT megalakulásakor a testület elfogadta a Csapó József által kidolgozott tervezetet munkadokumentumként. A beérkezett javaslatok alapján megtartott vita során a testület saját autonómia-statútumaként fogadta el a tervezetet. A román parlament alsóháza tavaly március 30-án elutasította a tervezetet, a román pártok mind az elutasításra voksoltak. Az RMDSZ korábban nem értett egyet azzal, hogy hat képviselője február 25-én az SZNT felkérésére benyújtotta a parlamentben a Székelyföldi Autonómia Statútum tervezetét, e szavazáskor mégis a frakció minden tagja együtt szavazott az indítvány előterjesztőivel, így tiltakozva néhány szélsőséges román politikus magyarellenes kirohanása ellen. Az SZNT szerint most kedvező nemzetközi konjunktúra van, amit Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozása és az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott jelentés teremt meg. Március 29-i ülésén ugyanis a testület az általános kisebbségvédelmi megfogalmazások mellett, kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkoztatva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének figyelembe vételét sürgette. Az SZNT a tervezet benyújtásával azt szeretné tudatosítani a hazai és a nemzetközi közvéleményben, hogy az erdélyi magyarság igényli a területi autonómiát. Ferencz utalt arra, hogy Renate Weber, Traian Basescu államelnök tanácsosa a napokban a Duna tévében úgy nyilatkozott, hogy a romániai magyarság részéről ilyen igény nem létezik. Az SZNT megkeresi levélben az RMDSZ törvényhozóit, és felkéri őket, hogy támogassák a tervezetet. – Várom az SZNT megkeresését, és a szöveg ismeretében döntöm el, hogy támogatom-e vagy sem a tervezetet – mondta a Szabadságnak Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Toró szerint az autonómiavitát újra kellene tematizálni, és frontot kellene nyitni a területi autonómia témájában is. /Borbély Tamás: Ismét a parlament elé kerül a székely autonómia-tervezet. Toró T. Tibor: a területi autonómia esetében is frontot kellene nyitni. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A második felébe lépett a temesvári Csiky Gergely Állami Színház fennállásának 52. évfordulója alkalmából májusra tervezett mini-évad, melyben a mostani színházi idény teljes repertoárját játssza a társulat. Az előző napokban az Úri menazséria és a Komámasszony, hol a stukker? c. darabot tekinthette meg a közönség, most jön a Tükörduett. /P. L. Zs.: Színházi mini-évad: második “felvonás”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Közgazdász Klubja (KGK) az idén ismét megszervezte gazdasági témájú bukaresti útját. A múlt héten 26 egyetemista látogatta meg a Bukaresti Román Értéktőzsdét, a Román Nemzeti Bankot és a parlamentet. /Kovács Imola: Magyar közgazdászok a román fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ kétévenként díjazza a műemlékvédelmet és ápolást. A díjazásra három kategóriában kerül sor. A műemlékek helyreállításáért a Kós Károly-, felméréséért, számbavételéért, ismertetéséért a Debreczeni László-, művészi megörökítéséért pedig a Veress Ferenc-díjban részesülhetnek az arra érdemes művészek és kutatók. Idén a társaság által meghirdetett „Épített örökségünk művészi megközelítésben” című nemzetközi fotóművészeti pályázat első helyezettje, Zepeczáner Jenő székelyudvarhelyi történész. Műemlék-felmérő tevékenységéért a nagyváradi Dukrét Géza Debreczeni László-díjat kapott. Kós Károly-díjban az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Pokorny Attila, Szilágyi László és ifj. Starmüller Géza részesültek. /Murádin Jenő: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Dukrét Géza 1942-ben Nagyváradon született és átmeneti kitérőkkel ma is ott él. 1965-ben szerzett tanári diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz–biológia szakán. 1993-ban megszervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot, majd megalapította a Partium című honismereti lapot. A Partiumi füzetek című helytörténeti könyvsorozatot is ő indította, s szerkeszti azóta is. Már a 35. kötetnél tart, mely az Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében címet viseli, és a napokban jelent meg. Eddig 12 ifjúsági honismereti tábort szervezett, valamint 13 emléktábla elkészíttetése és felavatása körül bábáskodott. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos alelnöke is volt, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Műemléki Bizottságának tagja, tisztségviselője. Évente megszervezi a Partiumi Honismereti Találkozót Nagyváradon és a háromnapos vándor honismereti konferenciát. Dukrét Géza az erdélyi műemlékvédelem egyik alapembere. /Starmüller Géza: Dukrét Géza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Fennállásának 12. évfordulójához érkezett a közel 70 tagszervezetet tömörítő Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége, amely idei tisztújító közgyűlését július 14-e és 17-e között tartja Kassán, Polgár és nemzet címmel, amelynek előadásai és megbeszélései a szórványmagyarság kultúrájának fennmaradását, megőrzését járják körül. A KITÁSZ /amelynek a legtöbb határon túli tagszervezete Erdélyben van/ Hírlevélben jelezte, hogy szervezik a KITÁSZ-antológia megszerkesztését, amelyben minden tagszervezetnek helyet adnak a bemutatkozásra, tevékenységeik ismertetésére. A KITÁSZ közösen a Népi Írók Baráti Társaságával, a budapesti Székely Körrel és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiájával az Erdélyi magyar irodalom Trianon után címmel előadássorozatot szervez az MVSZ Magyarok Házában középiskolás diákok számára, dr. Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke vezetésével. Ennek keretében május 3-án Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos költészete címmel Pomogáts Béla tartott előadást, május 17-én Nagyenyedi Fügevirág címmel Sütő András munkásságát ismerteti N. Nagy Pál József irodalomtörténész, május 31-én Székely János írói életművéről tart értekezést Szakolczay Lajos irodalomkritikus, júniusban pedig 16-án Szilágyi István írói életművét értékeli előadásában Márkus Béla irodalomtörténész. /Antológiát tervez a KITÁSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Megjelent Szombati Gille Ottó /Nagyvárad/ nyugalmazott színházrendező publicisztikáit tartalmazó Mókuskerék című kötete, amelyet a napokban mutattak be Nagyváradon. Szombati Gille Ottó időnként kirándult különböző írói műfajokba: 1991-ben Paris almája címmel drámája jelent meg, majd 1999-ben Álomsors című kötetével a költészet útjára kalandozott, a Diogenész lámpájával címűben aforizmáit gyűjtötte össze. Élete igazi nagy kalandja a rendezés volt, 60 darabot vitt színre. A bemutatón a szerző színészbarátai, F. Bató Ida, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos olvastak fel a kötetből. /Lakatos Balla Tünde: Mókuskerék – ahogyan Szombati Gille Ottó látja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Az összesítés szerint az árvíz Romániában 400 millió euró értékű kárt okozott. A megáradt folyók és patakok, valamint a földcsuszamlások 5500 házat rongáltak meg, amelyekből 880 teljesen tönkrement. A víz a szántóföldeket sem kímélte, 160 ezer hektár területet károsított meg. A belügyminisztérium adatai szerint 28 megye közel 400 települését érintették a természeti csapások. A megrongált épületek listáján található 26 iskola, 16 óvoda és templom, valamint három kórház. A megrongált országutak hossza eléri az 1400 kilométert, majdnem három kilométeres távolságon a sínek is megrongálódtak, és 282 híd is használhatatlanná vált. Az elöntött szántóföldek fele, 81 ezer hektár volt már megművelve, a kár ez esetben közel 3 ezer milliárd lej. A katasztrófa-felmérés azonban nem ért véget, hiszen a hatóságok figyelmeztetettek, a pusztítás végső adatait csak a vizek visszahúzódása után állapíthatják meg. Borbély László, a középítkezésekért és infrastrukturális ügyekért felelős megbízott romániai miniszter elmondta, hogy a román kormány különalapjából 20 millió eurót, a minisztérium különalapjából pedig további 4,2 millió eurót kapott a román Országos Lakásügynökség. Az összesen 24,2 millió eurót az áradás által tönkrement házak újjáépítésére, illetve rendbe hozására fordítják Temes és Krassó-Szörény megyékben. Temes megyében körülbelül 1070, Krassó-Szörényben pedig 33 ház vár újjáépítésre. A legtragikusabb a helyzet Újvár és Fény községekben, az előbbiben 403, az utóbbiban 221 ház gyakorlatilag teljesen összedőlt. /Elkészült az árvízkár mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

A magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények módosításáról való szavazásra az Országgyűlésben várhatóan jövő héten kerül sor. A parlament legutóbbi vitáján Avarkeszi Dezső (MSZP), a javaslat egyik kidolgozója és Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslat célja a szülőföldön boldogulás segítése a határon túli magyarság számára, illetve rövidebb honosítási, állampolgársági eljárás közülük azoknak, akik úgy döntenek, hogy Magyarországon kívánnak élni. Lezsák Sándor független képviselő azzal érvelt, hogy mindenkinek joga van a magyar állampolgárság visszavételére, akit 1948 és 1990 között önkényesen fosztottak meg attól. Erre nagy az igény a nyugat-európai és a tengerentúli magyarság körében is – mondta. A szintén független Körömi Attila azt szorgalmazta, hogy mindenki kapja vissza magyar állampolgárságát, akinek a felmenője magyar állampolgár volt. Körömi Attila a kormányt vádolta, hogy azzal riogatta a választókat, százezres nagyságrendben költöznek át Magyarországra a Kárpát-medence területeiről, holott szerinte a szülőföldön boldogulást éppen a kettős állampolgárság segítené. /Jövő héten szavaz az Országgyűlés a könnyített honosításról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Okkal sérti az anyaországi és a határon túli magyarok érzékenységét, hogy Benes- szobrot avattak Prágában, mivel Csehország a mai napig nem határolódott el a kollektív bűnösség elvétől – mondta László Boglár magyar kormányszóvivő május 17-én tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette: „a kormány leszögezi, hogy a II. világháborút követő, a kollektív bűnösségre épülő logikából fakadó történések felidézése érthető módon vált ki sérelmeket és érzékenységet akár idehaza, akár a határon túli magyarok körében”. Elvárható Csehországtól, hogy a kollektív bűnösség fogalmának elvétől elhatárolódjon. Eduard Benes, dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották vagyonuktól és állampolgárságuktól. Hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. /Elvetendő a kollektív bűnösség fogalma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya keretében mezőgazdasági és vidékfejlesztési iroda alakult. Az iroda egyrészt a vidéki gazdálkodóknak az Európai Unió vidékfejlesztési és agrárpolitikája fogadására való felkészítésével foglalkozik, másrészt feladata a támogatásokról szóló információ továbbadása, ideértve a SAPARD- programokat is. /Az európai integráció megkönnyítésére mezőgazdasági és vidékfejlesztési RMDSZ-iroda alakul. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Május 20. és 22. között rendezik meg a Sapientia EMTE koronkai campusában a IV. műszaki és humán tudományos diákköri konferenciát. A háromnapos rendezvény főszervezője az msHÖK (Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar Hallgatói Önkormányzata) oktatási bizottsága. Suba Csongor, a konferencia főszervezője elmondta, hogy évről évre egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható, mind többen és többen jelentkeznek tudományos dolgozattal más egyetemekről is. Idén hét (gépészmérnöki, villamosmérnöki, számítástechnika, informatika, kertészmérnöki, kommunikáció és segítő foglalkozás) szekcióban összesen ötvenhárom dolgozatot jegyeztek be. Tavaly öt szekcióban mindössze harmincöt dolgozatot mutattak be. /Koszta Ferenc: IV. Műszaki és humán tudományos diákköri konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Csíkszeredán május 13-án rendezték meg Székelyföld – jövőképünk Európa küszöbén című konferenciát. Cseke Gábor szerint a rendezvény választ adott arra a közvélekedésre, hogy Székelyföldnek még az ország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az autonómiát, a cikkíró hozzátette, hogy mihez kezd majd vele az itt élő pár százezer ember, az majd a jövő zenéje. Az autonómiához a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia azt a jövőmodellt”, szögezte le előadásában Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Amíg erre nincs programszerű, működőképes válasz, addig a Székelyföld önálló politizálása, autonómia-törekvése merő illúzió és demagógia. A Székelyföld 2000 munkacsoport általa kezdeményezett három Székelyföld konferencia (2000, 2001, 2002) anyagai, a Sapientia – EMTE szakembereinek bekapcsolása olyan alapot jelentenek, amire építeni lehet. Gagyi József A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda, 2004) című könyvében azokat a nyomokat kereste, hogy Székelyföld, az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszítette el önrendelkezésének utolsó foszlányait, a diktatúra kényszerének engedve. A szerzőt másik tanulmányában /Határ, amely összeköt, Regio (Budapest), 2003/3./ a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) létrejöttét követő propaganda, illetve közvélekedést vizsgálta. A MAT létrehozását mindkét oldalon indulatosan félreértették. A magyarok úgy érezték, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek. Cseke szerint a MAT története azt mutatja, hogy erővel a jogrend sohasem oldja meg a kisebbségi önállóság, az önigazgatás kérdését. A 85. évében levő dr. Molnár Jenő professzor Táj és társadalom című szöveggyűjteménye erősíti a székelyföldi helyzetfelismerést. Székelyföld autonómiájához önálló intézményekre és gazdasági önállóságra van szükség. Jelentős még a tatabányai Limes negyedéves tudományos szemle 2004-es két székelyföldi száma a sokszempontú régiómegközelítés miatt. A székelyudvarhelyi Geréb László tanulmánya (A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben) 1999–2000-es adatok alapján hasonlította a székely régiót az általános romániai helyzethez. A népszaporulat szempontjából a régió nem áll a legrosszabb helyen, a foglalkoztatottság tekintetében szintén nincs rossz helyzetben. A május 13-án tartott konferencián Z. Karvalics László kutató Információs társadalom a Székelyföldön? Című előadásában kifejtette, hogy a hálószerű kommunikáció, a gyors összekapcsoltság szinte minden esetben látványosan javít a demokratizmus minőségén. A tatabányai folyóiratban, a Limesben a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc Rövid helyzetkép a Székelyföld gazdaságáról címmel megállapította, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottnak mondható, azonban a közlekedési utak szempontjából periférikus helyzet hátrányosan érinti a vidéket mind a beruházási kedvet, mind a kereskedelmet illetően. Kassay János csíkszeredai geográfus tanulmánya (Városok és településhálózat a mai Székelyföldön) szerint a régió nem homogén, s mind környezeti, mind történelmi-kulturális szempontból több térségre, számos élő tájegységre és kistájra darabolódik. Székelyföld jelenleg közigazgatásilag három részre van szakítva, ugyanakkor feloldódik egy határain jóval túlmutató, hivatalosan megállapított fejlesztési régióban, amely hat erdélyi megyét egyesít (Központ-régió), s amelyben a székelyföldi sajátos érdekek alárendelődnek. Az 50 várost, 335 községet és 1828 falut magában foglaló, 2,6 millió lakost számláló (ennek 64,4 %-a román, 30,7 %-a magyar, 1,3 %-a német és 3,3 %-a cigány az 1992-es adatok alapján), Erdély több mint egyharmadát kitevő régióban a székely vidéknek, főként Brassó és Szeben megyék mellett másodhegedűs szereppel kell beérnie. Székelyföldnek nincs egy klasszikus értelemben vett vonzásközpontja. Marosvásárhely rendelkezik ugyan a regionális központra jellemző funkciókkal, ugyanakkor a legerőteljesebb hatást inkább csak saját megyéjére fejti ki. Székelyföldre irányuló vonzáspászmája megütközik a Brassó által kifejtett befolyással. A székelyföldi autonómiatörekvésekben akkor ígérkezik majd előbbre lépés, amikor különleges régiófejlesztési projektek valósulnak meg. A Limesben olvasható továbbá Bíró Béla politológus tanulmánya (Az autonómia esélyei), példaanyagában idejétmúlt. Bíró szerint az elhíresült Gross-féle jelentés kimondja ugyan, hogy a kisebbségek autonómia-törekvések jogosak, de azt is leszögezi, hogy ez csak a többség egyetértésével érvényesítő. Autonómiáról csak valódi demokratikus viszonyok között lehet szó. /Cseke Gábor: Kitalálni önmagunkat, avagy az autonómia csapdái (1.). = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18., (2.) máj. 19./

A Pro Európa Liga emberjogi szervezet marosvásárhelyi igazgatója, Haller István, valamint a februártól működő temesvári iroda vezetője, Tóth Erika jogász Temesváron tanácskoztak a helyi hatóságok és civil szervezetek képviselőivel az etnikai és faji megkülönböztetés eseteiről és jogorvoslásáról. Haller István elmondta, hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a hatóságok nem ellenségként kezelték a liga munkatársait, s megértették, hogy a törvények betartása az ő érdekük is. Eddigi “ügyfeleik” leggyakrabban rendőri brutalitásra, etnikai diszkriminációra, az igazságszolgáltatás elfogultságára tettek panaszt. Merjünk élni jogainkkal – szól a tanácskozás üzenete mindenkihez. /Szekernyés Irén: Merjünk élni jogainkkal. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

József Attila születésének centenáriuma alkalmat adott a Sebes-Körös menti szórványban élő magyaroknak is anyanyelvápolásra. A réviek vállalták fel az első József Attila-szavalóverseny megszervezését, melyen 63 tanuló vett részt. Ezen a vidéken tucatnyi településen alig ötezer magyar él: Réven 800-an, Élesden talán ezren, Telegd és Örvénd 700-800 fős magyar közösségével erőteljesnek számít, de a legtöbb kisfalu lakossága apadóban van. Pusztaújlakon félezren lehetnek, Pósalakán 200-300-an, Magyarkakucson talán még ennyien sem, Mezőtelken és Feketeerdő 300-400-an, a többi faluban elenyésző számban élnek magyarok, erőteljes az elvándorlás, kevés a gyermek, veszélyben az iskolák. Rév magyarsága évente több helytörténeti eseményre is vendégül látja a szomszédságot, tevékeny a Pro Rév Egyesület /elnöke Hasas János/. /Lakatos Balla Tünde: Sebes-Körös menti magyaroknál. Igazgyöngyök a legapróbb falvakban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A magyarokhoz címmel magyarság- és istenes versekből állított össze hatalmas és megrendítő gyűjteményt Medvigy Endre. Az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig sorakoznak a versek, 584 oldalon. A gyűjteménynek természetesen vannak előzményei, ezek közül Alexa Károly Magyar Zsoltár című antológiájától a Psalmus Hungaricus című, Pomogáts Béla által összeállított breviáriumig és a Benedek István szerkesztette Rendületlenül című, hazafias verseket tartalmazó kötetig, vagy a Lisztócky László Castrum Kiadónál megjelenő antológiájáig számosat fel is sorol rövid előszavában Medvigy. Azonban hogy ilyen terjedelmű – az egész magyar nyelvterületet átfogó – kötet megjelenésére eddig nem került sor. Kiadásáért mind az összeállítót, mind a Felső-magyarországi és a Kiskapu Kiadót dicséret illeti. Különösen nagy érdeme Medvigy Endrének, hogy a Trianon után szétszakadó ország elszakított területeken születő verseire is figyel, tekintélyes terjedelmű fejezetek foglalkoznak az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és a Nyugaton születő költők hazafias és istenes verseinek bemutatásával. Példázva a hét évszázados magyar költészet szellemi egységét és hallatlan erkölcsi erejét. /Bogdán László: Hazádnak ­rendületlenül!… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Konszenzussal fogadta el a kormány a kisebbségi törvénytervezetet május 19-i ülésén. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek választott tanácsai beleszólhatnak minden olyan kérdésbe, amely az anyanyelvű oktatási vagy művelődési intézményekre vonatkozik, és nélkülük nem lehet ezekről dönteni. A törvény szabályozza a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállását, a kisebbségi szervezetek státusát, és egyúttal megteremti a kulturális autonómia kereteit. Az RMDSZ közleménye szerint a törvény elfogadása fontos lépés lesz az európai kisebbségjogi normák romániai alkalmazásában A tervezet vitáját sürgősségi eljárással hamarosan megkezdi a parlament. A tervezet tiltja, hogy adminisztratív úton közvetlenül vagy közvetetten módosítsák egy vidék lakosságának etnikai összetételét. A törvény szerint a kisebbségek minden tantárgyat tanulhatnak anyanyelvükön, kivéve a román nyelvet. A jogszabály-tervezet arra is kötelezi az iskolákat, hogy azokban az intézményekben, ahol magyar tagozatok működnek, legyenek magyar nemzetiségű igazgatók vagy aligazgatók. Iskolák és osztályok megszüntetésekor vagy összevonásakor a hatóságoknak konzultálniuk kell az érintett kisebbség képviselőivel, az autonómiatanácsok beleegyezése nélkül ilyen vonatkozású döntést nem fogadhatnak el a hatóságok. A kisebbségek megyei szintű autonómiatanácsokat is létrehozhatnak. A közszolgálati rádió és tévé kisebbségi szerkesztőségeinek kinevezése is csak az autonómiatanácsok jóváhagyásával történhet. Az autonómiatanácsok legkevesebb hét tagból, és legtöbb 91 személyből állhatnak. Az 5 ezernél kevesebb személyből álló nemzeti kisebbségnek hét tagú tanácsa, az 1 milliót meghaladó, mint például a magyar kisebbség esetében 91 személy alkotja majd a testületet. A tanács tagjai négy éves mandátummal rendelkeznek. /Borbély Tamás: Elfogadta a kormány a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága május 18-án egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A tervezetet Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti tagja terjesztette be április 6-án Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt. A határozati javaslat felszólítja Románia kormányát, „teljesítse kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatására”. A dokumentum konkrétan a történelmi magyar egyházakat, a zsidó közösséget és a görög katolikus egyházat nevezi meg. Emlékeztet rá, hogy a négy magyar történelmi egyháztól (római katolikus, református, evangélikus és unitárius) 2140 iskolát, kórházat és más intézményt koboztak el törvénytelenül, a zsidó egyházközségeket több mint ezer ingatlantól fosztották meg, a görög katolikus egyházat pedig feloszlatták. /(Tóth László / MTI): Az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Amerikai sürgetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Az MNSZ és az SZNT együttes ülésének (2005. ápr. 23., Marosvásárhely, Vártemplom) előkészített anyagában van egy nyilatkozat, amelyet Tőkés László püspök szövegezett. Ebben szerepel: „Romániában ma is tart az etnikai – a társadalmi, a gazdasági, az anyanyelvi, a vallási/egyházi – diszkrimináció. A mesterséges asszimiláció, a betelepítési politika, a kisebbségek elleni hátrányos megkülönböztetés, etnikai gyűlöletkeltés, valamint a magyarság – ezeknek is tulajdonítható – »természetes« apadása és tömeges elvándorlása vezetett oda, hogy az utóbbi tizenöt esztendőben nemzeti közösségünk nagyobb mértékű lélekszám-veszteséget szenvedett, mint 1920 és 1990 között – hetven év alatt – együttvéve. Mesterségesen előidézett, vértelen pusztulásunk megállítására, erdélyi nemzeti közösségünk megmentésére és felemelkedésére egyetlen hatékony eszköznek, célravezető útnak és működő alternatívának a közösségi önkormányzat, az Európában honos autonómia-formák rendszerének a bevezetése kínálkozik.” Kuszálik nem érti, hogy miért kell mindig a halálról, a negatívumokról beszélni „Lehet, hogy csak erre jön be a taps, a holland támogatás, a dolgozó tömegek hálás pillantása, a Fidesz elismerése (nem kívánt törlendő).” Közben a másik részen, az Erdélyi Református Egyházkerületben folytonosan építkeznek. Csiha Kálmán püspök jelezte, 217 új épületet (ebből 33 templom), emeltek az utóbbi tíz évben az egyházkerület területén. (RMSZ, 2000. máj. 29.) „Tőkésnél jajonganak és temetnek, Csihánál dolgoznak és építkeznek.” Kuszálik saját 1994-es írását idézte, ő már akkor is Tőkés László ellen, a „Püspök Úr vészmadár-huhogása” ellen volt. /Kuszálik Péter: Morfondír. Az üzenet hangja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./