Magyari Tivadar sajtószociológus rámutatott, a romániai magyar politika megosztottabbá vált, és így a romániai magyar sajtó is. Nehéz azonban arányokról beszélni, a két tábor közötti sajtóhatárok nagyon relatívak. Aki közelebb van a támogatási forrásokhoz, jobban befolyásolhatja a romániai magyar sajtót. Fontos, hogy létezzen fórum az alternatív vélemények megfogalmazására. Magyari szerint a magyar sajtóban létezik ez a fórum, a szerkesztők több helyen vigyáznak arra, hogy a vélemények legszélesebb skálája megnyilvánuljon. A romániai magyar sajtó sokkal kiszolgáltatottabb. Nemcsak fél, vagy óvatos, hanem megszokta azt a helyzetet, hogy nem vitatkoznak. Az erdélyi magyar politikában soha nem aktuális vitatkozni, vagy mert választások jönnek, vagy mert voltak, bizonyos témákat soha sem lehet, soha nem időszerű feszegetni. Az évek során a politika egyre kevésbé jelent tabutémát. /Sz. K.: Terroristák, támogatások, tabuk túsza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Káros, hogy a magyar politika színeváltozásai tükröződjenek a határon túli magyarok körében – szögezte le Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) első vezetője azon a találkozón, amelyet Magyarország és a határon túli magyarság címmel, a korábbi HTMH-elnökök és a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó államtitkárok részvételével rendeztek Nagyváradon. A Bárdi Nándor történész /Budapest/ által vezetett beszélgetésen a hivatali idejük alatt elért sikerekről és kudarcokról számoltak be az egykori és a mai vezetők. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi vezetője a folyamatosságot hangsúlyozta, rámutatva, hogy az intézmények megteremtése mellett legalább annyira fontos azok fenntartása is. Elmondta, idén kétmilliárd forinttal tudják támogatni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, és megemlítette a Szülőföld Alapban rejlő lehetőségeket is. /Balogh Levente: HTMH-elnökök találkozója a Körös-parti városban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ Entz Géza az intézményépítést nevezte a legnagyobb sikernek. Hangsúlyozta: sikerült megtalálni a magyar közigazgatásban a HTMH helyét. Lábody László, egykori HTMH elnök is a határon túli magyarok támogatását szolgáló intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozta. Szabó Tibor, a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke sikernek vélte, hogy akkoriban egyetértés uralkodott a kedvezménytörvény kérdésében, hiszen mint emlékeztetett, felmérések szerint, a törvényt a magyarországiak több mint 60 százaléka támogatta. Szabó Tibor szerint konszenzus volt tapasztalható a magyar kormány és a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetei között, emellett a magyar kormányon belül is egyetértettek a kisebbségben élő magyarok ügyében. Szabó Tibor kudarcként értékelte, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt volt politikai államtitkár sikerként könyvelte el a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a magyar állam között. A fideszes kormányzás eredménye volt a Magyar Állandó Értekezlet újbóli és diplomáciailag előkészített összehívása 1999-ben. A politikus harmadik sikerként az 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett támogatást nevezte. Németh Zsolt a sikertelenségek között említette azt, hogy ma nem mondható egyértelmű igen arra, hogy a magyarság megmaradásának az esélyei nagyobbak, mint 1990-ben. A politikus szerint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a Fidesz-kormány idején létrehozott intézményeket, mint például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely – mint mondotta – fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban 2 milliárd forintot. /Borbély Tamás: Sikerek és kudarcok a magyarságpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Rákóczi halálának 270. évfordulójára emlékeztek Domahidán. Radu Bud Szatmár megyei prefektus is részt vett a hétvégén a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc emlékére szervezett ünnepségen. A domahidai vasútállomás melletti emlékművet, az 1711-es szatmári béke emlékművét a Szatmárnémeti–Nagykároly vasútvonalat kiépítő munkások állították 1971-ben. A megemlékezésen a nagykárolyi Collegium régizene-együttes Deák Endre vezetésével előadta a Rákóczi imáját, valamint kuruc nótákat. /Pesek Attila: Radu Bud a Majtényi síkon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Kolozsváron április 29-én tartotta idei első ünnepi megemlékezését a Szabó Dezső Egyesület. Somogyi Botond lelkész-újságíró tartott előadást Szabó Dezső hatása az Erdélyi Fiatalokra címen. Az 1930-ban alapított Erdélyi Fiatalok nemcsak folyóirat volt, hanem mozgalom is. A fiatalok faluszemináriumokat, kultúresteket szerveztek, pályázatokat hirdettek meg a falu felemelkedése érdekében. Szabó Dezső írásai, előadásai nyomán széles körű falumozgalom bontakozott ki. A folyóirat szerkesztősége vállalta az író könyveinek terjesztését, írásainak népszerűsítését. Somogyi Botond Jancsó Bélát idézve hangoztatta: nem lebecsülendő Szabó Dezső hatása az erdélyi magyar irodalomra sem. Somogyi Botond a Szabó Dezső Egyesület felkérésére immár második alkalommal tartott előadást. Az első előadás tavaly ősszel hangzott el Szabó Dezső nemzetlátása címmel, a harmadik júniusban lesz (Szabó Dezső egyházlátása). /Előadás Szabó Dezsőről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Az a cél, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen, fejtette ki Lamperth Mónika belügyminiszter a magyar állampolgárságról szóló törvény és az idegenrendészeti törvény módosításáról szóló javaslat vitájában. Bevezetik a nemzeti vízum új intézményét, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, de nem jogosít fel munkavállalásra, tanulásra és családegyesítésre. A költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét is megszüntetik. A parlamenti pártok vezérszónokai támogatásukról biztosították az előterjesztést. Avarkeszi Dezső, (MSZP) összefoglalva a javaslatot, elmondta: a jelenlegi 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenti a határon túl élő magyarok állampolgárságának megszerzését. A módosítás értelmében a letelepedési engedély megszerzése után rögtön kérhető a honosítás, és a belügyminiszternek 12 hónapja van arra, hogy az államfő elé terjessze. Visszahonosítás esetén ez hat hónap – tette hozzá. Az állampolgári vizsga díja 28 ezer forintról ötezer forintra csökken, és vizsgamentességet kapnának mindazok, akik magyar nyelven érettségiztek. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) szerint az előterjesztés pótcselekvés, „a bűntudat megnyilvánulása”, amiért a kormánypártok „nemtelen eszközökkel” kampányoltak a kettős állampolgárság ellen a decemberi népszavazást megelőzően. /A könnyített honosítás vitája kezdődött az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselői az Országgyűlés külügyi bizottságának május 3-i budapesti ülésén. Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintő politikájáról számolt be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Elmondta, hogy továbbra is a szülőföldön való boldogulást akarják segíteni. Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelős azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások. Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke „válságösszefogást” javasol a határon túli magyarság ügyében. Úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között. Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket. Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a „balkáni kalitka”, ahol mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5-ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az „ellen-KMKSZ-t” támogatja. „A magyar kormány miért nem tud visszavonulni”, miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson, kérdezte. Szabó Vilmos kifejtette, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, „nincs ilyen helyzet”. A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. /A Máért mielőbbi összehívását szorgalmazzák a határon túli magyar szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Fiatal kutatói díjban részesítette Vallasek Júlia és Veres Valér külső köztestületi tagokat. A két díjazott május 2-án vehette át a kitüntetést az akadémia székházában, Vizi E. Szilvesztertől, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől. Az MTA évi rendes közgyűlése keretében harmadízben megrendezett, az úgynevezett külső tagok fórumának résztvevői a Kárpát-medencei és nyugati magyar tudományos műhelyekben folyó kutatás-fejlesztésről tanácskoztak. Vizi E. Szilveszter szerint az MTA sikertörténete, a Mindentudás Egyeteme – amelynek előadásait a határon túli oktatásban segédanyagként használják – átlépte a magyar államhatárt. Révkomáromban a hidakról, a földeket és „szétszakított országrészeket összekötő” hidakról hangzott el előadás, Kolozsváron pedig a magyar nyelvről. /Határon túli magyar tudósok találkozója. Vallasek Júlia és Veres Valér is díjban részesültek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Miután sikeres versenyvizsgát tett, dr. György Ágostont kinevezték a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság élére. A neves orr-, fül-, és gége szakorvosnak kellő tapasztalata van az egészségügy vezetésében, korábban (a koalíciós kormány idején) is igazgatója volt a megyei szakintézménynek, de négy év után a szocialisták leváltották és egy katonaorvost tettek helyére. Az RMDSZ által javasolt magyar igazgatók kinevezése nagyon elhúzódik. Szőcs Péter múzeumi aligazgató mellett eddig csak György Ágostont és valamivel korábban Szász Piroska tanárnőt iktatták be a Tanügyiek Háza igazgatói tisztségébe. Az évek óta posztjukon lévő magyar igazgatók helyükön maradtak: Lengyel Ferenc (kateszteri hivatal), Bartos Bertalan (munkaügy), dr. Scholcz Béla (mezőgazdasági tanácsadó központ). /Újabb két magyar igazgató.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Szatmárnémeti első magyar rádiója a hét végén indul. Túros Loránd, a vállalkozás tulajdonosa elmondta, a City Rádió 6 órától 18 óráig sugároz magyar nyelvű adást. Este hat óra után, négy órán keresztül román nyelvű program következik, és a tervek szerint a közeljövőben heti egy órányi német nyelvű adást is műsorra tűznek. A rádióban műsorvezetőként többek között Nagy Csongor és Rappert Gábor színművész, Dancs Artúr, valamint Bartos Erzsébet szórakoztatja a hallgatókat. A City Rádió 106,4 FM-en sugárzott műsorai egyelőre harminc kilométeres körzetben hallhatók, idővel azonban terjeszkedni szeretnének a megye területén. /Pesek Attila: Szombattól sugároz a City Rádió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Április 30-án ünnepelte Pécskán a Búzavirág népi táncegyüttes negyedszázados fennállását. A Búzavirág az ünnepségen komoly produkcióval állt ki. Fridrik Rozália nyugalmazott tanárnő, a 2000-ben megalakult Pécskai Búzavirág Egyesület elnöke sorra adott szót Augustin Cionca pécskai polgármesternek, aki további támogatásáról biztosította az együttest, Bognár Levente aradi alpolgármesternek, aki RMDSZ-érdemoklevelet, a 15 éves RMDSZ bronzplakettjét adta át, továbbá Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelőnek, a megyei EMKE képviselőjének. Az előadásra érkezőket kiállítás várta a művelődési házban, mely képekkel, plakátokkal, oklevelekkel és újságcikkekkel illusztrálta az együttes 25 éves tevékenységét. Az alkalomra emlékfüzet is készült az együttesről. 25 év: 155 táncos, sok-sok szólóénekes, lelkes zenekar, mintegy másfélszáz előadás. /Kiss Károly: 25 éves a Búzavirág. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

A Temesvár-Újkissodai Református Egyházközség alapításának 76. évfordulója alkalmából május elsején ünnepi istentiszteletet tartottak. A parókia udvarán 2003 novemberében megkezdett templomépítés pillanatnyilag áll, a folytatáshoz pénz kellene. Jelenleg közel kétszázan fizetik az egyházfenntartói járulékot, a gyülekezet nehéz időket él. /Pataky Lehel Zsolt: Ünnep a templomépítő újkissodai gyülekezetben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Idén elmarad a hagyományos Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek rendezvény – tájékoztatott Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója. Anyagi okok miatt el kell halasztani a temesvári Állami Csiky Gergely Színház május végi, már meghirdetett előadásait, vendégjátékát. /(Guther M. Ilona): Elmarad a temesvári színház budapesti vendégjátéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Gyászol a Hollósy Simon Művelődési Egylet. Gyászol Máramarossziget és környékének magyarsága. Meghalt Zahoránszky Ibolya tanárnő /sz. Máramarossziget, 1936. márc. 5./ az egyesület elnöke, az EMKE Országos Elnökségének tagja, aki évtizedeken keresztül a máramarosszigeti medence szórványmagyar közösségének élő lelkiismerete volt. Oda is tudott magyar szót vinni, ahol már sem templom, sem iskola nem volt. Zahoránszky Ibolya szerkesztette Máramarosi Hírnök című időszakos művelődési újságot. A Hollósy Simon Művelődési Egylet máramarosszigeti székháza az elsők egyike volt a magyarház láncolatnak, melyet az elmúlt másfél évtizedben Erdélyben a szórványmagyar közösségek kiépítettek maguknak. Itt kapott helyet a könyvtár, itt működött a népfőiskola, az egyleti kórus, s a székházból szervezték az aknasugatagi kórustáborokat is. Nem hiába lett a Hollósy-dalkör a Romániai Magyar Dalosszövetség arany fokozattal kitüntetett kórusa. /Dáné Tibor Kálmán, EMKE ügyvezető elnök: Zahoránszky Ibolya 1936 – 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Beszterce-Naszód megyei Óradna római katolikus plébániája május 1-jén tartotta meg a templom-búcsút. Az ünnepséget 1992 óta folyamatosan megrendezik Óradnán. Az ünnepségre az Erdély több vidékéről érkezett vendégek között jelen volt Szilágyi János prefektus és Nascan Alexandru helyi polgármester. Az ünnepséget az óradnai gyermekek előadása és a meghívott művészek egyházzenei koncertje zárta. A templomi búcsút követően Szilágyi János prefektus Radnaborberekre látogatott, felmérni a település problémáit. Ezek közé tartozik az Izvor-patak gátjainak és hídjainak sürgős megerősítése a vízmosás megállítása érdekében, az orvosi ellátás és a közlekedés megoldása. A még megmaradt 700 bányászból újabb 500-at bocsátanak el, ez nagy gond, mert nincs munkalehetőség. /Kresz Béla: Templom-búcsú Óradnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A határon túli magyarok ügyét ki kellene vonni a magyar belpolitika erőteréből, a többi közt ezzel lehetne a magyar-magyar kapcsolatokat kimozdítani a december 5-e utáni mélypontról – jelentette ki Bunyik Zoltán vajdasági miniszter egy budapesti rendezvényen. A vajdasági magyar politikus szerint az eddigi magyar kormányok hozzáállása a határon túli magyarsághoz túlzottan költség-centrikus volt, ez pedig a magyar társadalom egy részében negatív kép kialakulásához vezetett. Álláspontja szerint a nemzetben való gondolkodás, például közös projektek kidolgozása, növelhetné Magyarország súlyát az Európai Unióban. /Bunyik a magyar-magyar kapcsolatok megújítását szeretné. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Az RMDSZ a tanügyet, a kultúrát, az egészségügyet és a társadalmi intézményeket decentralizáló, valamint a prefektusok hatáskörét csökkentő törvénycsomag kidolgozásában való részt vállalásáról nyilatkozott sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. „A decentralizáció több jogot biztosítana a helyi és a megyei tanácsoknak, illetve a prefektus bizonyos tevékenységi körei is átkerülnének az önkormányzatokhoz” – ismertette az RMDSZ javaslatát Markó. /B. B. E.: Csökkentené a prefektusok hatáskörét az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A közelmúltban jó néhány intézmény, jelentés elmarasztalta a román államot, illetve a politikumot a sajtót ért nyomásgyakorlások, és általában a sajtószabadságot korlátozó tényezők miatt: a Freedom House, Agentia de Monitorizarea Presei, a Román Akadémiai Társaság (SAR), az SEENPM (South Eastern European Network for the Professionalization of the Media) tanulmánya, de Pierre Moscovici EU raportőr jelentése is megemlíti e témát. Már az alkotmányban is van egy-két furcsaság. A 30. szakasz szerint: „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, (…), a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.” Mi számít ország, illetve nemzet gyalázásnak, ki és mi alapján dönti el, hogy mi az obszcén megnyilvánulás? És ha valaki a szeparatizmus gondolatával ért egyet? Ez büntetendő? A román rádió és tévétársaságok szervezését és működését szabályozó törvény meghatározza a közszolgálatiság mibenlétét is: mutassa be a román nyelv értékeit, a nemzeti és egyetemes, illetve a nemzeti kisebbségek autentikus kulturális és tudományos alkotásait, „harcoljon az ország függetlenségéért és nemzeti egységéért (sic!-szerk.), az emberi méltóságért, igazságért és törvényességért.” Gyakori újságírói tapasztalat, hogy a közhivatalok megtagadják az igényelt adatokat, mivel a sok kétértelmű megfogalmazás kibúvókra, önkényes döntésekre ad lehetőséget. A televízió elfogult, ezt mutatta a Sajtómonitorizáló Ügynökség felmérése a kormánypárt választások előtti szerepeltetéséről. Az RTV1 a következő arányban szerepeltette képernyőjén a pártokat: kormánypárt 72%, ellenzéki 26%, RMDSZ 2%. A kilencvenes évek elején, bányaszjárás idején a „rendcsinálás céljából” Bukarestbe hívott bányászokkal, mint a „munkásosztály megbízható elemeivel”, szószerint szétverették nemcsak az ellenzéki megmozdulást, hanem az ellenzéki pártok székházait, az ellenzéki szerkesztőségeket. A közszolgálatinak nevezett tévé készségesen beszámolt az ott talált drogokról, dollárokról. A posztkommunista hatalom elsősorban ott vesztette el a ’96-os választásokat, ahol a kereskedelmi tévék (PRO TV és az Antena 1) elterjedtek. A törvények azon pontjai, amelyek kiszolgáltatják a sajtót a politikumnak, megmaradtak. A Capital gazdasági hetilapnak 13 városbeli 22 helyi tévéadó tavalyi monitorizálása nyomán tizenegyről sikerült beazonosítania, hogy az SZDP, öt pedig a NLP közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll. A többiről sem állították a szerzők, hogy függetlenek lennének a politikumtól. Nem sikerölt megtudni, hogy a román média híreit uraló Mediafax hírügynökségnek kik az igazi tulajdonosai. /Herédi Zsolt: Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., folyt.: máj. 4., 5./

A tavaly ilyenkor az EU-ba felvett tíz ország lakossága közül a magyarok legcsalódottabbak. Sike Lajos újságíró szerint ennek oka a túlzottan negativista, hatásaiban önpusztító életszemlélet. Kádár János idejében azt sulykolta a sajtó a magyarok fejébe, hogy bűnös nemzet. Jóval a rendszerváltás után is akadt magas poszton lévő politikus, aki azt mondta, „tanuljunk meg kicsinyek lenni”. /Kovács Lászlóra célzott az újságíró./ Az örökös sírás és elégedetlenkedés divat lett az erdélyi magyarság soraiban is, „már a szószékről sem biztatnak, hanem szapulnak bennünket”. /Sike Lajos: Szegény legcsalódottabb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Marosvásárhelyen a Bolyai Napok előestéjén a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum öregdiákjainak baráti köre hívott meg minden érdeklődőt évi emlékünnepségére, amelyen az idén az intézmény főiskolává válásának 287. évfordulóját ünnepelték meg az egybegyűltek. 1993-tól kezdődően, az évenkénti emlékünnepségen az iskola egy-egy kimagasló, egykori pedagógusáról, annak életéről, munkásságáról tartanak előadást. Idén az időnap előtt elhunyt dr. Kozma Béla, egykori igazgatóról Kiss József nyugalmazott pedagógus beszélt. Dr. Kozma Béla Bolyai Farkas aforizmáiból 1700-at gyűjtött össze, számos dolgozatot, tanulmányt írt a polihisztorról, a Bolyaiakról írta doktori dolgozatát, neki köszönheti az iskola, hogy felvehette Bolyai Farkas nevét. Kozma Béla írta meg az intézmény monográfiáját is. A kommunista hatalom eltávolította ezt a kiváló embert: „Dr. Kozma Béla a város bármelyik iskolájában taníthat, kivéve a Bolyait” – hangzott a párthatározat. Jóval később doktorátusa és érdemei ellenére is csak versenyvizsgával kerülhetett vissza a Bolyaiba. De addigra már megtört emberré vált. Tönkretették. Ezután Sebestyén Mihály történész tartott előadást az iskola 1718-as rangemeléséről, a Schola Particula státusról, a korabeli tanítási rendről és a Teleki Tékában fellelhető gazdag kollégiumi könyvtárról. /Nagy Botond: Bolyai-történelem kezdőknek, haladóknak... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A 60 éves Muhi Sándor kiállítása esemény Szatmárnémetiben, Erdős I. Pál óta ő a legszemélyesebb hangú és látásmódú grafikus ezen a vidéken. Magyarországon is volt több kiállítása. A kiállítás megnyitóján Csirák Csaba helytörténész, közíró, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke a sokarcú és sokoldalú alkotóról beszélt. Muhi Sándor több, mint grafikus, mert pedagógus, rajztanár, művésztörténész (párhuzamosan tanít egy általános iskolában, egy líceumban, egy főiskolán és egy egyetemen!) művészeti közíró, helytörténész, az egyházi művészet kutatója, és a püspökség megbízásából szervezi a leendő egyházművészeti múzeumot. /Sike Lajos: A 60 éves Muhi Sándor grafikái a Sugárúti Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Olasz és portugál cserkészvezetők keresték fel a szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapatot, a hagyományos nyári közös táborozást beszélték meg. Az elmúlt időszakban a szamosújvári cserkészek Szent György-napi cserkésztalálkozót szerveztek. /E. Cs.: Olasz és portugál cserkészvezetők látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A Budapesti Könyvfesztivál egyik sikerkönyve az új Reményik-összes volt, a kolozsvári Polis Könyvkiadó és a budapesti Luther- és Kálvin Kiadók közös kiadásában. A két kötetes új kiadás tartalmazza a korábbról ismert, 1943-as Összes versek teljes anyagát, tehát a Végvári-verseket és a költő halála után, 1942-ben megjelent posztumusz Egészen című kötetet, valamint a Polis Könyvkiadónál 2002-ben megjelent Hátrahagyott versek anyagát is. A szövegek Dávid Gyula gondozásában kerülnek az olvasó kezébe. /Új Reményik-összes. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Május 5-én Bukarestben megkezdte munkálatait az Európai Népcsoportok Föderális Uniója és a FUEN Küldöttek Gyűlésének 50. jubileumi kongresszusa. A rendezvény házigazdája az RMDSZ. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, az RMDSZ már több mint egy évtizede tagja a FUEN-nek. Ez az egyetlen európai kisebbségi szövetség, jó lenne, ha a jövőben nagyobb súllyal lehetne jelen például az EU-ban, az európai normarendszer kidolgozásában, mint eddig. kongresszus első napján a jelenlévőket Romedi Arquin, a FUEN elnöke köszöntötte. Renata Weber, az államelnök tanácsosa méltatta a FUEN szerepét abban, hogy az évtizedek során konstruktív párbeszédet alakított ki a többség és kisebbség között. Szólt arról, hogy a FUEN fölemelte szavát a szeparatizmus és a határok erőszakos megváltoztatása ellen. 1990 után Romániában – néha buktatókkal ugyan – méltányos kisebbségpolitika bontakozott ki. Jelentős eredményként értékelte, a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatának jogi szavatolását. Markó Béla elmondotta: kettős minőségében köszönti a kongresszus résztvevőit, az RMDSZ elnökeként és a román kormány miniszterelnök-helyetteseként. Ez „bizonyítja, hogy a kisebbségi kérdés tekintetében az elmúlt években Romániában is jelentős szemléletváltás ment végbe.” 1996-tól kezdődően, amikor az RMDSZ koalíciós szerepet vállalt, új folyamatot indítottak el a törvényhozásában. Módosították a tanügyi törvényt, amely rögzíti az anyanyelv használatához való jogot az oktatásban. Elfogadták a helyi közigazgatási törvényt, amely biztosítja az anyanyelvhasználat jogát azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek részaránya meghaladja a 20%-ot. Ennek eredményeképpen országszerte 1057 település neve olvasható magyarul is a helységnévtáblákon. /Béres Katalin: A FUEN 50. kongresszusa Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

A Szerbiában élő magyar kisebbség kapcsolattartása az anyaországgal rosszabb, mint Magyarország uniós csatlakozása előtt volt – jelentette ki május 5-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. „Rövid távon, egyéves távlatban a vajdasági magyarok hazánk európai uniós csatlakozásának a vesztesei közé tartoznak” – mondta Orbán Viktor. Utalt arra, hogy vízumkötelessé vált a vajdasági magyarok belépése Magyarországra, és különösen bántónak nevezte az egyetemisták és a fiatalok utazási nehézségeit. Orbán Viktor szerint december 5-e után nincsenek olyan közös célok, amelyek összefognák a kárpát-medencei magyarságot. Mint mondta, a Máért küldetése az, hogy időről időre megfogalmazza ezen célokat, ezért az összehívása sürgős és indokolt volna. Hozzátette: a Máért jó fórum lenne arra is, hogy a Szülőföld Alappal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolhassák, mert annak eddigi működése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Fidesz-elnök továbbra is indokoltnak mondta, hogy a vajdasági magyarokat ért atrocitásokat nemzetközi figyelem övezze, ezért az Európai Néppártban működő frakciójukon keresztül is napirenden kívánják tartani a kérdést. Kasza József az újabb, határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati kezdeményezéseket pótcselekvésnek nevezte. Leszögezte, hogy a kettős állampolgárság intézményét nem lehet megkerülni. Kasza József kijelentette, hogy a magyar kormány lemondott a délvidéki magyarságról, nem veszi figyelembe véleményét és javaslatait, és december 5-e óta nem is keresi az alkalmat arra, hogy párbeszéd alakuljon ki. „A magyar-magyar kapcsolat így nem hogy mélyponton, hanem még a mélypont alatt is van” – tette hozzá. A délvidéki atrocitásokkal kapcsolatban elmondta: csökkent az esetek száma és súlyossága, ugyanakkor Szerbiában továbbra is nyomást gyakorolnak a kisebbségekre. /Orbán: a szerbiai magyar kisebbség és az anyaország kapcsolattartása rosszabb, mint azelőtt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Május 5-én a szenátus elfogadta a holokauszt-törvényt, mely szerint a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek létrehozását 3 évtől 15 évig terjedő börtönbüntetéssel büntetik. Fasiszta, rasszista vagy xenofób jelképek terjesztése, árusítása vagy gyártása, illetve az ilyen szimbólumok terjesztés céljából történő birtoklása 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy büntethető az emberiség és a béke elleni bűntettekért felelős személyek kultusza, valamint a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszmék nyilvános terjesztése bármilyen eszközzel. /Holokauszt-törvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) csak bizonyos irányban rendkívül éber: a magyarok irányában. Ezt a kolozsvári késeléshez való viszonyulása igazolta. Mikor román agresszorról és magyar áldozatról van szó, nyoma sincs a buzgalmának. Asztalos Csabának, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökének eszébe sem jutott, hogy hivatalból indítson kivizsgálást. A bukaresti hokimeccsen a román szurkolók skandálása /Ki a magyarokkal az országból!/ kivizsgálására feljelentésre volt szükség. Azonban a csíki szurkolók ellen, a „Cigányok, cigányok!” skandálása miatt hivatalból indult eljárás. Hasonló volt az ODT reakciója Gigi Becali magyarellenes kijelentésére, illetve a Molnár József zsidóellenes kijelentésére. /Herédi Zsolt: Diszkriminációs üresjáratok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

A veszteségek, a felhalmozódott nyomda- és papírköltségek miatt május 4-e óta csak elektronikus formában jelenik meg s csak az interneten olvasható a Romániai Magyar Szó – áll Gyarmath János főszerkesztő közleményében. A főszerkesztő lehetőségként említette, hogy ugyanezzel az újságírói közösséggel egy új napilapot indít. Birtalan József, a Romániai Magyar Szót kiadó Transil Kft. főrészvényese arról számolt be, hogy a legutóbbi részvényesi közgyűlésen nem a lap beszüntetéséről, hanem a tevékenység folytatásáról döntöttek. /Szünetelteti megjelenését a Romániai Magyar Szó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./ A május 5-i, pénteki lapszám még látható lesz a világhálón, ezután már sem ott, sem nyomtatásban nem jelenik meg az újság. Gyarmath János főszerkesztő szerint 1996 óta nem részesültek jelentős anyagi segítségben, a magyarországi Illyés Közalapítványtól pályázati úton kapott évi 200–300 ezer forintos, azaz 30–45 millió lejes támogatások a kiadásoknak csak elenyésző részét fedezték. Gyarmath szerint azért kerültek nehéz anyagi helyzetbe, mert az állam leállította a hirdetéseit. Birtalan József, a hatvan alkalmazottat foglalkoztató Transil Rt. többségi tulajdonosa cáfolta, hogy ő rendelkezett volna a Romániai Magyar Szó szüneteltetéséről. A közalkalmazottak országos ügynökségének elnöki tisztségét is betöltő Birtalan elmondta: „Ragaszkodom ahhoz, hogy a Romániai Magyar Szó továbbra is megjelenjen, ehhez azonban át kell vészelnünk a nehéz anyagi időszakot. A lap úgy fog újra megjelenni, hogy a jó oldalait megtartjuk, a rosszakat viszont nem.” A többségi tulajdonos leszögezte: a rövid átmeneti krízis idején sem bocsátanak el senkit a laptól, mindenki megkapja bérét. A Romániai Magyar Szó 2002 szeptemberében ünnepelte 55. születésnapját. Az 1947. szeptember 1-jén indított újság nevét az 1950-es évek közepén Előrére változtatták, majd Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásakor, 1989. december 22-én éjszaka a szerkesztők az eredeti Romániai Magyar Szó-fejlécre cserélték vissza az Előrét. Az 1990-es évek elején a lap példányszáma meghaladta a 120 ezret. /Benkő Levente: Felfüggesztette megjelenését a Magyar Szó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Fekete Vince költő-szerkesztő a vele készült beszélgetésben leszögezte, ő soha nem volt transzközép. A transzközépet később találta ki Sántha Attila és Orbán János Dénes, és – amint azt később maguk is bevallották – nagy blöff volt az egész. Ezt a csapatot még most is sokan a szabadszájúsággal, a trágársággal azonosítják. Fekete Vince kifejtette, ők az úgynevezett messianisztikus transzszilvanizmussal szakítottak, „a szenvelgő és szenvedő ideológiával”. A megmaradásozással, a sorok közötti olvasással, az olvasóval való cinkos összekacsintással tele volt a hócipője mindannyiunknak, valami mást, újat akartunk, és mindezt úgy, hogy egyaránt fontos volt számunkra mind az elődökre való építkezés, mind az a határtalan nyelvi kincs, amit Erdély és az Erdélyben születő irodalom nyújtott és nyújtani tudott.” Mindannyiuk munkáira jellemző volt a játékosság, a különböző formai játékok, a komikum és a tragikum ötvözése. Fekete Vincének a Serény Múmia szerkesztőjeként éveken keresztül nagy szerepe volt a fiatal tehetségek pályán való elindításában. Tavaly viszont lemondott a Múmia szerkesztéséről. A Serény Múmia egy nemzedék lapja volt, az a nemzedék már lassan a középgenerációhoz tartozik. Fekete Vince 2004 februárjától – tíz év Múmia-szerkesztés után – jött át teljes állásban a csíkszeredai Székelyföld folyóirathoz. Igazi, szerves irodalmi folyóirat-hagyomány nem volt Csíkban, és lassan már a századik számnál tartanak. Fekete Vince /sz. Kézdivásárhely, 1965. ápr. 7./ a BBTE magyar–orosz szakán végzett 1994-ben Kolozsváron, majd a szegedi JATE doktorandusa volt 1996–1999 között. A Helikon (Serény Múmia) szerkesztője (1993–2004), az Előretolt Helyőrség szerkesztője (1996-tól), jelenleg a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Kötetei: Parázskönyv (1995), Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (2002); Lesz maga juszt isa (2004). /Papp Attila Zsolt: Szigetépítés szekértáborokon kívül. Beszélgetés Fekete Vince költő-szerkesztővel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./