Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon címmel rendezett szakmai képzést Budapesten a Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) a múlt héten, amelyen pályázat útján kiválasztott tizenkét határon túli fiatal vett részt. „Kimondott célunk, hogy a képzésen részt vevők közül minél többen bekapcsolódjanak alapítványunk munkájába, és a határon túli magyar kisebbségek javára kamatoztassák a jövőben az itt szerzett tudást” – mondta Papp Tamás, a HHRF budapesti irodavezetője. A résztvevők meghallgatták Hámos László, a HHRF elnökének üdvözletét, aki videofelvételről jelezte egy Brüsszelben felállítandó nem kormányzati tájékoztató iroda létrehozását a magyar kisebbségek számára. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének (MTAKI) munkatársa a kisebbségvédelem területén született nemzetközi egyezményeket és dokumentumokat ismertette. Bene Béla, az MTAKI kutatója bemutatta, hogy az intézet által kifejlesztett interetnikus tudásmenedzsment adatbázis hogyan segíti a kisebbségekkel foglalkozó szakemberek mindennapos munkáját az internet útján. /Emberjogi képzés határon túli fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Marosszentgyörgyön már hagyományossá vált a kórustalálkozó, a Marosszentgyörgyi Tavasz, melyet idén április 22-én tartottak, a helyi kultúrotthonban és a Soli Deo Gloria Közművelődési Alapítvány szervezésében. A vendéglátó marosszentgyörgyi együttesek – Soli Deo Gloria és a Laudate Dominum ifjúsági kórus, a helyi általános iskola gyermekkórusa, a Kolping család kórusa, a Szent Cecília és a Reménység vegyes kar – mellett fellépett az udvarfalvi Hozsanna ifjúsági kórus és az anyaországi Pomáz község református gyülekezetének vegyes kara. Hajdó Károly karnagy /a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar és a Laudate Dominum ifjúsági kórus irányítója/ elmondta, hogy a két csoport nemrég tért haza Magyarországról, ahol a Vasas kórus vendégszeretetét élvezhették. Az anyaországi kórussal tízéves kapcsolat köti össze őket. /(mészely): Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Néhány éve augusztus 1-jén ünnepelik az Aradi Magyar Sajtó Napját, hiszen 1861. augusztus 1-jén jelent meg az első hosszú életű újság Aradon, az Alföld. Nem kevésbé fontos azonban egy majd száz évvel később napvilágot látott lap, amely 1940 és 1945 közötti anyanyelvi sajtócsendet tört meg. A dél-erdélyi magyar lapokat ugyanis a bécsi döntés után beszüntették. Még dúlt a háború, amikor a romániai magyarság képviseletében fellépő Magyar Népi Szövetség kezdeményezésére sikerült kiharcolni egy magyar újság megjelentetését. A Jövő első száma 60 évvel ezelőtt, 1945. április 28-án került ki a nyomdából. Fejléce azt hirdette, hogy független, demokrata napilap. Függetlensége azonban megkérdőjelezhető volt, hiszen az MNSZ erőteljes befolyása alatt állt. Felelős szerkesztője is az egykori illegalista, népi szövetségi vezető, Palásti József volt, aki a két világháború közötti polgári újságírás legjobb erőit gyűjtötte a lap köré. A Jövő első munkatársai közé tartozott Ádám Elek, Bérczi György, Károly Sándor, Korda István, Messer Sándor, Molnár Tibor, Pintér Lajos, Schauer Soós Aladár, Szomory Oszkár. (Közülük idén április 20-án 95 éves korában hunyt el Pintér Lajos.) A 2. lapszám a Jövő sikere címmel jelezte: “Magyarul írni nemcsak jog, de kötelesség is. Súlyos és szép kötelezettségeket ró erre a lapra az, hogy Aradon magyar nyelven szólaltatja meg a haladó, korszerű eszmék törekvéseinek, célkitűzéseinek, harcának hangját”. A Jövő első száma 2500 példányban jelent meg, év végére elérte a négyezres példányszámot, s évről évre növelte olvasótáborát. Az 1948–1949-es években az erősödő politikai nyomás hatására a polgári zsurnalisztika több kiválósága kikerült a szerkesztőségből, végül 1949 nyarán az RMP megyei bizottsága politikai és gazdasági céljainak rendelte alá a lapot, 1950 végétől Vörös Lobogó lett a lap címe. /Puskel Péter: Elődünk, a Jövő. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Erdélyben sokan vannak, akik könyvespolcukon őrzik azokat a köteteket, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években az Országos Széchényi Könyvtárból kaptak, illetve az általuk fizetett vásárlási utalványon vásároltak. A Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálat osztályán Vekerdi József fogadta a segítségért hozzájuk folyamodókat, és nagy szeretettel látott el könyvvel mindenkit. Vekerdi József igazi szakmája az indológia, a szanszkrit irodalom. S múlt héten a Sapientia Egyetemen tartott előadást Buddháról és Krisnáról. Vekerdi József az egyetemen latin–görög–orosz szakot végzett, emellett elsősorban az indológiával foglalkozott, szanszkritul, majd a szanszkrit „kapcsolt részeit”, a páli nyelvet, Buddha prédikációinak a nyelvét is megtanulta, a mai Indiában a szanszkrit és perzsa keverékéből kialakult urdu nyelvvel is megismerkedett. Elmerült az eredeti ókori indiai szanszkrit nyelvű irodalomban és kultúrában, filozófiában és költészetben. Az 1956-os forradalom után letartóztatták, öt évet töltött börtönben. A börtönből kijövet segédmunkás volt, emellett a Rámájana szanszkrit eposzt fordította. Nyersfordításai alapján készültek Weöres Sándor műfordításai. Később Keresztúry Dezső segítségével bejutott a Széchényi Könyvtár régi könyvek osztályára, 1973-ban pedig a Nemzetközi Csereszolgálat élére került. A történelmi, néprajzi könyveket kicsempészték Erdélybe utazó egyetemistákkal, az idelátogató turisták pedig kaptak vásárlási utalványt, 500 forint erejéig (ami akkor tíz kötetnek az ára volt) vásárolhattak könyvet, ezek kizárólag magyar kultúrával foglalkozó anyagok lehettek. /Takács Éva: Mindenki a maga törvényei szerint éljen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Megmozdultak a hatóságok: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye árkárosultjainak a megsegítésére sietnek, e négy megyébe 13 ezer adag oltóanyagot szállítanak. Az utóbbi napon további harminc település került víz alá, ezzel 175-re emelkedett az eláradt helységek száma. Április 14. és 27. között az árvíz sújtotta hét megyében 3350 embert kellett kitelepíteni, a természeti katasztrófának egy halálos áldozata van, 3785 ház dőlt össze vagy rongálódott meg, több mint 43 ezer hektár termőföld került víz alá, rengeteg háziállat pusztult el. Az árvíz 339 hidat tett tönkre, két és fél kilométernyi országos utat és 342 kilométer helyi érdekű közutat, 79 utcát tett járhatatlanná. Temes megyében 62, Krassó-Szörényben 58, Hunyadban 25, Arad megyében 18, Biharban hét, Mehedinti-ben három, Suceavában pedig két település vált az ár martalékává. További áradások várhatók. /Riasztották az erdélyi megyéket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Basescu elnök idejéből egy helikopteres terepszemlére futotta, ám az azt követő sajtókonferencián ígéretet tett az árvíz által elpusztított falvak újjáépítésének támogatására. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök néhány napos késéssel érkezett a helyszínre. A védekezés nem működik úgy, ahogy kellene – állítják egyre határozottabban a kárvallottak. Ennek ellenére, Tariceanu miniszterelnök minden alkalmat megragadott, hogy dicsérje a helyi adminisztráció vezetőit nagyszerű helytállásukért. Kijelentette, hogy elégedett az eddigi intézkedések hatékonyságával. Az őt körülvevők panaszára, melyek cáfolni látszottak a helyi adminisztráció dicséretére elhangzott szavait, önérzetesen kifakadt: “Mint akarnak még, építsünk szállodákat?” Az arrogáns válasz letörte a miniszterelnöki látogatáshoz fűzött reményeket. /Sipos János: Elszólás vagy arrogancia? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetői tartottak sajtótájékoztatót április 28-án Csíkszeredában a kisebbségi törvénytervezetről. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy műhelyként, az RMDSZ belső ellenzékeként kívántak az elmúlt időszakban is tevékenykedni. Több módosító indítványt is kidolgoztak és nyújtottak be a törvénytervezet kapcsán, azonban ezeket a vártnál is kisebb mértékben vette figyelembe az RMDSZ csúcsvezetése. Szerinte az RMDSZ vezetőségében ma is sokan autonómia ellenesek. Katona Ádám a sajtótájékoztatón felsorolta azokat a pontokat, amelyeket az EMK fontosnak tartotta volna, hogy a kisebbségi törvényben helyet kapjanak, ezek szerint a közképviselet és az érdekképviselet kapcsán a politikai, a civil és az egyházak kiemelt szerepét kellett volna rögzíteni, a kulturális autonómia „kifejtését” a kollektív jogok alapján, valamint a szubszidiaritás és a decentralizáció elvének nagyobb mérvű érvényesítését. /(Daczó Dénes): EMK a kisebbségi törvényről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Szinfo Tour néven új közintézmény létrehozása mellett döntött április 28-i ülésén Székelyudvarhelyen a tanács. A polgári frakció ellenezte tervezetet az RMDSZ-es tanácsosok megszavazták, többségük révén a tulipános városatyák akarata érvényesült. A Szinfo Ifjúsági Tanácsadó Iroda, valamint a Tourinfo turisztikai irodák összevonásával létrejött új intézmény ideiglenes vezetésével Ladányi László /RMDSZ/ alpolgármestert bízták meg. /Szász Emese: Tanácsülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Nagyszabású politikai rendezvényt tervezett a csíksomlyói búcsú idején a magát Székelyföldi Nemzeti Bizottmánynak nevező szervezet, de a gyulafehérvári katolikus egyházmegye hivatalos nyilatkozatát követően visszaléptek. A búcsú időpontjára tervezett székely nemzetgyűlés célja lett volna kikiáltani a székelyföldi autonómiát és felállítani a székely kormányt, az akcióról azonban szinte senki nem tudott érdemben nyilatkozni. A hírek szerint a Székelyföldi Nemzeti Bizottmány létrehozását magyarországiak kezdeményezték, az erdélyi nevek közül a Süket Leventéé, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai főtitkáráé ismert, ő próbálta megszervezni a reprezentatív székelyföldi jelenlétet. Nyilatkozata szerint próbáltak valamit szervezni, de időhiány és szervezési gondok miatt letettek róla. A Székely Nemzeti Bizottmányról egyébként nem lehet hallani. A hírek szerint földalatti mozgalomszerűen szervezkedtek, titokban kerestek fel embereket. Többen egyértelmű diverziónak tekintik kezdeményezésüket, amelynek az a veszélye, hogy lejáratja a székelyföldi autonómia eszméjét. /(-kas): Politikamentes marad a csíksomlyói búcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Egyre nagyobb az érdeklődés Marosvásárhelyen Belvárosi Szerdák iránt, melyet a katolikus Deus Providebit tanulmányi házban tartanak, szervezője Markó Enikő, aki nem szakfelügyelői minőségében szervezi ezeket a találkozókat, hanem a marosvásárhelyi belvárosi Keresztelő Szent János római katolikus plébánia munkatársaként. Legutoljára a neves iparművésszel, Bandi Katival, a közismert népművész, Bandi Dezső lányával találkozhattak a megjelentek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Belvárosi Szerdák. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Sepsimagyaróst jelenleg 122 lélek lakja, zömében református székelymagyarok. Az Uzonhoz tartozó kis faluba új lelkész jött, Szász Csaba, aki megpróbálta felvállalni híveinek mindennapi gondjait. A magyarósiak egyhangúan falufelelőssé választották lelkészüket. Szász Csaba elmondta, hogy idén hat gyermeket keresztelt. Három éve a templomot közalapítványi pénzből tatarozták, de maradt gond éppen elég, van javítani való a templomon és a lelkészi lakon. Az iskola épületét megviselte az idő, a gyerekek egy kis teremben tanulnak, összezsúfolva. Sepsimagyaróson nincs óvoda, de gyermek van. Tatarozásra szorul a Kóréh Ferenc nevét viselő kultúrotthon tetőszerkezete. Fodor Sándor Marosvásárhelyen élő, de a faluhoz kötődő tanár közel ezer könyvet ajándékozott a magyarósi parókia könyvtárának, mely a falut fogja szolgálni. Az Uzonban lakó Csia Ildikó felajánlotta ottani családi lakásuk egy szobáját, ahol a régiséggyűjteményből falumúzeumot lehetne berendezni. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarósi változások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Olvasói levél emlékezett Jakabos Ödönre, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomában végigjárta a hosszú utat Darzsilingig és onnan vissza Csomakőrösig. Jakabos Ödön. autodidaktaként nyelveket tanult, és több ország városaiban, levelezés útján kapcsolatokat szervezett. Öt dollárral a zsebében, székely harisnyával, váltás fehérneművel és maroknyi földdel Kőrösi Csoma Sándor szobra mellől eljutott Darzsilingbe. Megtakarította eszményképének sírhantját, rászórta szülőfalujának földjét, majd a sírról vett maroknyi rögöt a tudós orientalista szobra mellé helyezte, annak szülőfalujában. Útinaplója 1983-ban jelent meg /Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Kriterion Könyvkiadó/. 2001-ben róla nevezték el a nyujtódi általános iskolát. Nevéről és önfeláldozó, nagyszerű tettéről Incze Dénes esperes, tusnádi plébános Erdély katolikus nagyjai / 2003/ című munkájában is megemlékezett. Jakabos Ödönt /Nyujtód, 1940. jan. 25. – Brassó, 1979. okt. 22./ kopjafa illetné meg Csomakőrös templomának fala mellett. Újra ki kellene adni útinaplóját. /Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár, Budapest: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek…= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Tiszahosszúmezőn a mostani református templomot 1227-ben kezdték építeni, s 1336-ban fejezték be. A máramarosi múzeum dokumentumaiban hat évvel ezelőttig tévesen, XVIII. századiként volt feltüntetve a román stílusú épület. Sebestyén László Ede lelkész, aki szakdolgozatát is a település templomáról írta, közölte az illetékesekkel: a templom XIII. századi, így „mindössze” 500 évet tévedtek. A templom szószéknek van egy jellegzetessége: felső részén a magyar címer látható. Igaz, csak egy bizonyos szögből lehet megpillantani. A helybeliek évtizedeken át féltve őrizték a titkot, mint az összetartozás szimbólumát. A Történelmi Máramarosban Hosszúmező az egyedüli község, ahol még 80%-os a magyarság számaránya. Az összlakosság (kb. 2500 fő) 44%-a vallja magát reformátusnak, tehát 1010-1050 között mozog a gyülekezet lélekszáma. Most a templom tetőjavítására készülnek. A parókia udvarában az új épületet, a gyülekezeti otthont németországi, segítséggel építették. A lelkész a kárpátaljai magyar református egyházzal is szeretné kiépíteni a kapcsolatot, különösen a técsői és a viski egyházközségekkel. /Tamási Attila: Hitélet Tiszahosszúmezőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./

Április 29-én Nagybányán, a Teleki Magyar Házban bemutatják Kis Kornél Iván: Mitó szerelmei című könyvét. Révész Mitó (1905-1936), Révész János evangélikus pap, lapszerkesztő lánya, a múlt század első évtizedeiben a nagybányai művelődési élet közismert személyisége volt. Cikkei, versei rendszeresen megjelentek a XIX. század végétől az édesapa tulajdonában lévő Nagybánya és Vidékében. Állandó szereplő-rendezője volt a helyi műkedvelő társulatnak. Roppant érzékeny lélek volt, ezt tanúsítja az a kiadvány is, amely Révész Mitó nótái címmel jelent meg 1937-ben. /”Mitó szerelmei”. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./

Levélben fordult Monica Macovei igazságügy-miniszterhez Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Felhívta az igazságügy-miniszter figyelmét, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozata, illetve a román alkotmány szavatolja a szólás- és véleményszabadság jogát, amennyiben a romániai referendumtörvény nem teszi lehetővé az autonómia-népszavazás megszervezését, akkor az ellentmond a nemzetközi dokumentumoknak. Csapó emlékeztetett, hogy a közelmúltban az Európai Parlament külügyi bizottsága ajánlást fogadott el, amelyben az erdélyi és a székelyföldi magyarság jogainak védelmét és kiterjesztését javasolja a szubszidiaritás és önkormányzatiság elve alapján. /(-kas): A törvény módosítását kéri Csapó József. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

A Kolozs megyei ítélőtábla elutasította a kolozsvári városi tanács keresetét, amelyben az megfellebbezte az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését. A testület arról határozott, hogy a Máramaros utcai földterület az unitárius egyházat illeti meg. Somai László, az unitárius egyház ügyvédje megjegyezte: Emil Boc polgármester saját kormányához tartozó bizottság döntése ellen emelt óvást a közigazgatási bíróságon. Az unitáriusok két más ügyben is perben állnak a kolozsvári helyhatósággal, visszaigénylik a jelenlegi egészségügyi líceum épületét és a Dávid Ferenc utcai lakóházakat. /(k. o.): Pert nyert az unitárius egyház. Ingatlanjaik visszaszolgáltatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A Varadinum keretében a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége fórumot szervezett. A kulturális életbe is egyre inkább beleszövődik a politika, aminek nem volna szabad megtörténnie. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta: jelentősen nőtt a magyar művelődési alapítványoknak, civil szervezeteknek nyújtható keretösszeg. Bodó Barna a civil szféra közművelődési és közösségjellegét tárgyalta. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője elmondta: a magyar színtársulatnak sikerült önállóságot kiharcolnia, amit most megszüntet az új színházi törvény, mely visszaadja az irányítást a főigazgató kezébe. Az állami juttatások elosztása a társulatok között egyenlő, és nem bevételarányos, pedig annak nyolcvan százalékát a magyar társulat hozza össze. A magyarországi támogatási rendszer koordinációja összeomlott, ezért késnek a határon túli támogatások és nincs egységes támogatási politika a pénzek megítélésénél, mondta a Magyar Kultúráért Alapítvány budapesti képviselője, Egyed Albert. Elkészült a www.nagyvarad.ro magyar nyelvű internetes hírportál, amelyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség működtet. Nagyvárad legfrissebb hírei is megtalálhatók benne. Varadinumkor rendszeresen megszervezik a Szent László Gimnázium iskolanapját, Szent Lászlóval kapcsolatos történeti és helytörténeti vetélkedőkön mérték össze tudásukat a diákok. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban először az Erdélyi Múzeum-Egyesület tavalyi könyvterméséből szemelgethettek az érdeklődők. Biró Annamária, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének doktorandusa három nyelvészeti és irodalmi tárgyú tanulmánykötetet ajánlott: Benő Attila A kölcsönszó jelentésvilága című munkája, Szilágyi N. Sándor Elmélet és módszer a nyelvészetben című tanulmánya, a kolozsvári magyar irodalom tanszék kutatócsoportja Egyed Emese vezetésével dolgozta fel Aranka György szellemi hagyatékát, amelynek első kötetét is kézbe vehették a nagyváradiak az EME kiadásában, Aranka György gyűjteménye címmel. Egy drámatörténeti kuriózum is a polcokra kerülhetett: Tar Gabriella Nóra Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain című munkája. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye könyvállományát lajstromozza Emődi András kötete. Kiss András levéltáros és Csetri Elek történész 80. születésnapjára megszerkesztett emlékkönyveket is bemutatták. A Magyarországra áttelepült Benkő Elek Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban című kötete tavaly jelent meg. Két Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadvány: Dávid Gyula, Egyed Ákos és Kötő József Kossuth Lajos és Erdély címmel szerkesztette tanulmánykötetté a Kossuth születésének 200. évfordulójára szervezett konferencia előadásait. A másik: Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című könyve. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a szerzője a Partiumi Füzetek sorozat 35. kötetének, ebben a Bihar megyei emlékműveket, emléktáblákat térképezte fel. A kötetet méltató Nagy Aranka elmondta: a kommunizmus idején megfogyatkoztak az emlékhelyek, aztán a rendszerváltás után több emlékművet állítottak Biharban, mint azelőtt száz évig. Fleisz János új könyve: Város, társadalom, kultúra, Nagyvárad a 19– 20. században. „Csendes szellemi honfoglalás részesei vagyunk” – állapította meg Pomogáts Béla, aki elmondta: a magyarság történelme során állandóan honfoglalásra kényszerült. Ezúttal a lélek útjain összekapaszkodók kulturális honfoglalásáról van szó, mely értékeinket menti át a holnapba. „József Attila emléke körül is csendes honfoglalás részesei vagyunk, költészetét a kommunizmustól kell visszafoglalnunk a magyar irodalom számára” – vélekedett az irodalomtörténész. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Április 29-én kellett volna átadnia a megyei RMDSZ-nek Marosvásárhelyen a székházat tulajdonosának, Hankó Györgynek. Hankó György az államosított ingatlant, amelyben a megyei RMDSZ székháza volt eddig, két éve kapta vissza a Hankó család. Ez alatt az idő alatt az RMDSZ nem hagyta el az épületet, de lakbért sem fizetett a tulajdonosnak. Az adósság mára eléri a 2 milliárd lejt. A felek végül megegyeztek. Hankó György vandalizmusnak nevezte, hogy az RMDSZ-esek, mielőtt elhagyták az épületet, kitépték a falból a villanykapcsolókat és a dugaszokat, leszerelték a vécékagylókat, a csapokat, és az ajtókilincseket, úgy akarták átadni neki a házat. Amikor figyelmeztetett, hogy nem így szól az egyezség, azt a választ kapta: örüljön, hogy nem szedték fel a parkettát is. Hankó és a megyei RMDSZ végül abban egyezett meg, hogy visszaszerelik a vécéket és amit leszereltek, ennek fejében a tulajdonos is eláll a követeléseitől. /(mózes): Botrányos székházátadás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium létrehozója és igazgatója, Berszán Lajos címzetes kanonok kapja idén a Hargita Megyéért Díjat, amelyet évente adnak át a megye jeles személyiségeinek. A díjátadásra május 12-én, a Gyimesfelsőlokon tartandó ünnepi tanácsülésen kerül sor. /Kovács Attila: Berszán Lajos kapja a Hargita Megyéért Díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Kiss Levente református lelkipásztor 12 éve került Marosdécsére, ahova 11 évi tordatúri (Tureni) szolgálat után érkezett. Pályafutását Lazsádon, egy Hunyad megyei kis faluban kezdte. Lazsádon akkor nagyon lelkes 240 fős gyülekezetet fogadta, mára már megcsappant a létszámuk. Tordatúron egyházellenes, kommunista szellem uralkodott, nehézség árán sikerült felépíteni a templomtornyot. Marosdécsén 220 fős a gyülekezet, amikor idejött, még 300-an voltak. Ebben szerepet játszott az elvándorlás is. A gyülekezetben 60% a 60 év felettiek aránya. /T. A.: Az emberről tettei beszélnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Elkezdődtek a Németh László Napok Nagybányán. A már hagyományos rendezvénysorozattal a szervezők a város magyar tannyelvű gimnáziumának névadója emléke előtt kívánnak tisztelegni. Az április 29-e és május 9-e között zajló esemény nyitónapján az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének Egyeztető Tanácsa a Máramaros megyei magyarnyelvű oktatás jelene és jövőjéről szervezett oktatási fórumot. Vitaindítók, előadók: Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes, Szentgyörgyi Sándor megyei tanácsos. A Németh László Napok keretében lesz többek között Ki mit tud vetélkedő, József Attila irodalmi est és filmvetítés. /Németh László Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Születésének 315., a tanintézmény fennállásának 130. és az iskola elnevezésének 15. évfordulója tiszteletére az idei esztendőt Mikes-évnek hirdette meg a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum. Ennek jegyében mutatkozott be a virtuális iskola (GTP) elnevezésű tanulói lánc csoportja, megtartották a tizedik Alfa Fizikusok Versenyét, és felidézték Mikes korát. Az iskola diákjainak egy csapata tavaly lépett be a virtuális iskolába, azóta leveleznek litvániai, ghánai, nigériai és hollandiai osztálytársaikkal, a közös nyelv az angol. A sepsiszentgyörgyi Amőba Oktatási Központ koordinálja a programot. /(Fekete): Végéhez közeledik a Mikes-év. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

90. születésnapját ünnepelhette volna Gyergyóremete talán legnagyobb szülöttje, Cseres Tibor az idén – jegyezte meg Papp Mihály, a Fráter György Általános Iskola igazgatója, az író emlékét oly hűen ápoló Cseres Tibor Közművelődési Egyesület elnöke a község parkjában emelt Cseres-emlékmű megkoszorúzásánál mondott beszédében. Gazdag programja van a Cseres Tibor-napoknak. Az anyanyelvi vetélkedőt a Szófejtők csapata nyerte. A gyergyóremetei gyökerű, Pozsonyban élő Balázs F. Attila költő 50. születésnapjára kiadott válogatott verseskötetét és a Kő című folyóiratot is bemutatta. /Bajna György: Cseres Tibor-napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

A 70 éves, Marosvásárhelyen élő Bálint Károly szobrászművész négy és fél évtizede van a pályán. Bálint Károly 43 éven át tanított és csak kevés szabadidejében szobrászkodhatott. Nemrég festményekkel lépett elő, meglepte közönségét ezzel az eddig ismeretlen arculatával. /N. M. K.: Akárha muzsika csendülne. Látogatóban a 70 éves Bálint Károly szobrászművésznél. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Megjelent A magyar irodalom szolgálatában. Írások Pomogáts Béláról /Közdok Kiadó, Budapest/ című vaskos kötet, Beke György szerkesztésében. Pomogáts Béla tavaly októberben volt 70 éves, s a hű pályatárs, Beke György ebből az alkalomból gyűjtötte egybe a róla eddig megjelent írások java részét. Juhász Ferenc költő, „a haza közalkalmazottjának” nevezte Pomogáts Béla irodalomtörténészt, kritikust, irodalomszervező mindenest. Pomogáts Béla első könyve Kuncz Aladárról szóló monográfia volt. 2004-ig 66 önálló kötettel jelentkezett, ezenkívül 45 kiadvány szerkesztése, sajtó alá rendelése az ő nevéhez fűződik. Gyakorta beutazza a Kárpát-medencét Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig, Marosvásárhelytől Lendváig, Kassától Kolozsvárig, jelen van a szellemi élet fórumain. Pomogáts teljesítményének nem kis hányada erdélyi kötődésű: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája (1983), Jékely Zoltán. Monográfia (1986), Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban (1987), Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból (1989), A romániai magyar irodalom (1991), Erdélyi tükör (1995), Épülő hidak (1998), Leletmentés (2000), Műhely Erdélyben (2001), „Transsylvan hősköltemény” (2001), Változó Erdély (2001), Erdély hűségében (2002), Villanófényben (2002), Kulcsok Erdélyhez (2003), Erdélyi tetőn (2004), Erdélyi autonómia – európai integráció (2004)… S mindehhez hozzátehetjük az általa tető alá hozott gyűjteményes köteteket, válogatásokat is, például ezeket: Kuncz Aladár: Tanulmányok, kritikák (1973), Dsida Jenő: Út a Kálváriára (1985), Erdélyi magyar olvasókönyv (1989), Nyirő József: Leánykérés a havason (1989), Erdély jelene és jövője (Beke Györggyel; 1991), Sütő András: Mese és reménység (1991), Erdélyi városképek (1994), Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő (1998), Áprily Lajos emlékezete. A kor falára (2002), Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei (2002), Jelszó és mítosz (2003), Vajúdó idők küszöbén. Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései (2004)… Czine Mihállyal és Ilia Mihállyal együtt Pomogáts Béla tudatosította, hogy az egyetemes magyar irodalomnak nincsenek, nem lehetnek trianoni határai. /Nagy Pál: Méltó köszöntés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

115 évvel ezelőtt, 1890. április 30-án Budapesten született Lakatos Géza vezérezredes, Magyarország 1944. augusztus 29. – október 16. közötti miniszterelnöke. Családjának gyökerei Csíkszentsimonba nyúlnak vissza, ezért csíkszentsimoni előnévvel szerepelt. Pár éve a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére emléktáblát állítottak Lakatos Gézának, méghozzá Csíkbánkfalván, mivel Csíkszentsimonban nem mutatkozott erre fogadókészség. Lakatos Géza 1910-ben végzett a Ludovika Akadémián. 1940 márciusától 1941 augusztusáig a II. hadsereg vezérkari főnöke, 1940 augusztusától 1943 májusáig a VIII. hadtest parancsnoka. 1943 májusától 1944 áprilisáig a keleti fronton a magyar megszálló erők parancsnoka (szovjet területen). Miniszterelnöksége alatt eltávolították a szélsőjobboldal leghíresebb képviselőit, a németek követelése ellenére biztosították a megmaradt zsidó lakosság bántatlanságát. Keresztül vitte, hogy a német megszállás után letartóztatott 3000 politikus egy részét a Gestapo szabadon engedje. Lakatos Gézát a nyilasok letartóztatták. A háború befejezése után a szovjet katonai parancsnokság közel egy évig internálta, ahonnan 1946 januárjában szabadult. Kitelepítették Budapestről, fizikai munkát vállalt, hogy megélhessen. Érden harangozó volt, majd zsebkendőket festett, a nyugdíját megvonták. 1960-ban Ausztráliába távozott, Adelhaidban halt meg 1967. május 21-én 77 éves korában. /Erőss István: 115 éve született Lakatos Géza. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Ellentmondó nyilatkozatok születtek a budapesti Fővárosi Bíróság által a tiszai ciánperben hozott május 2-án született ítélet kapcsán. Szecskay Andrásra, a felperes magyar állam jogi képviselőjére hivatkozva az MTI azt közölte, hogy a ciánkatasztrófa miatt beperelt nagybányai Transgold Rt.-nek azonnali hatállyal 85 százalékkal vissza kell fognia termelését. Ezzel szemben Májai László, a színesfémbánya romániai ügyvédje leszögezte: a magyar bíróság mindössze arról döntött, hogy a Transgold 15 százalékkal nem növelheti ipari termelési kapacitását. Mint ismeretes, a Budapesten zajló polgári perben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az Aurul Rt.-ből időközben Transgolddá alakult cégtől. /Rostás Szabolcs: Ellentmondásos nyilatkozatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Április 30-án Csáky Pál szlovákiai kormányfő-helyettes Nagyváradon találkozott a romániai magyar közélet vezetőivel. – Markó Béla RMDSZ-elnöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek is felajánlottam, hogy Szlovákiában üljenek le tárgyalni egymással – jelentette be Nagyváradon Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Csáky Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt vett részt a Kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon. A felvidéki magyar politikust Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is fogadta hivatalában. A fórumon Csáky kifejtette, a hatalomban való részvétel szempontjából a magyar közösség politikai érdekképviselete Romániában és Szlovákiában azonos helyzetben van. Csáky Pál az egység mellett szállt síkra. Markó Béla leszögezte: fontos a politikai pluralizmusról beszélni, de ennek ma Romániában semmiféle valóságalapja nincs. Tőkés László szerint a felvidéki magyarság példát mutatott a Selye János Egyetem ügyével. „Az EU-integráció most kedvező, kényszerítő helyzetet teremtett, amelyben ki lehetne vívni az állami magyar egyetemet is” – fogalmazott. Tempfli József római katolikus megyés püspökkel a szlovákiai katolikus egyház helyzetéről, illetve az ottani fiatal papok elvándorlása nyomán előállt problémákról tárgyalt a szlovákiai magyar politikus. /Markó–Tőkés-csúcs Szlovákiában? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Időt kér a kisebbségi törvénytervezet véleményezésére a civil szféra. – A kisebbségi törvénytervezet megalkotását követően a civil szférának mindössze öt nap jutott a véleményezésre, amely túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy érdemleges módosító javaslatokat állítson össze – mutatott rá Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) ügyvezetője. Egri szerint az időzítés szándékos volt: a politikum azt a látszatot próbálja fenntartani, hogy érdekli a civil társadalom véleménye. Az ügyvezető hibának tartja, hogy a törvénytervezet nem veszi alapul a ma is létező, 1945-ben hozott kisebbségi törvényt. A tizennyolc Maros megyei magyar civil szervezet képviselői szerint a törvénytervezet parlamenti ismertetését el kell halasztani, hogy a civil szféra is tehessen javaslatot a módosításokra. /P. A.: Látszatot tart fenn a politikum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A Nagyváradi Állami Színház bejáratánál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom néhány aktivistája fogadta mindazokat, akik eljöttek A tavasz színei című hétvégi zenés gálára, és szórólapokkal próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság nem kér a magyar kormány által – több mint húszmillió forintért szervezett rendezvényből. A tavasz színei című rendezvény megszervezésére a budapesti Eurofilm. Co. Hu produkciós iroda 19 millió 605 ezer forintot pályázott és nyert el az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT). A produkció idején nem esett szó arról, amivel korábban beharangozták az eseményt, hogy azt a december ötödikei népszavazás miatti fájdalom enyhítésének céljával rendezték volna. Székely Gabriella az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjának igazgatója viszont a Krónikának megerősítette, hogy „a pályázati kérelem tartalmazott olyan hivatkozást, érvet, hogy a népszavazás kudarca miatt érzett fájdalom lenne a támogatás megítélésének alapja”. A legnagyobb ovációt az est sztárvendége, Richard Clayderman kapta, alig több mint húsz percig szórakoztatta a nagyérdeműt. /Balogh Levente: Mégsem enyhítették a népszavazás fájdalmát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./