Tovább romlik Nagyváradon a vár: összedőlt az egyik több mint a háromszáz éves épület, melyet nem sokkal a vár 1692-es, a török uralom alóli felszabadítása után emeltek. 2002 óta a vár romlása felgyorsult, minden évben leomlott egy-egy épületrész. Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje elismerte, hogy nem tettek eleget a várért. Az önkormányzat a közelmúltban 700 ezer eurós pályázatot nyújtott be egy olasz alapítványhoz, mely várak restaurációját támogatja. A helyhatóság szeretné Nagyváradot várvárossá nyilvánítani, a várat pedig a világörökség részévé tenni. A rendszerváltástól 2000-ig az önkormányzat szinte egyáltalán nem költött a várra, azóta pedig körülbelül 22 milliárd lejt fordítottak a műemlékre. Idén hétmilliárd lej áll rendelkezésre állagmegóvó munkálatok elvégzésére, de eddig hozzá sem kezdtek ezekhez. /Pengő Zoltán: Tovább omlik a váradi vár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Jún. 2-án ülésezett Marosvásárhelyen a matematikatanárok Vályi Gyula Társasága. A rendezvényen díjazták a matematikakör legjobb eredményt elért diákjait. Ezt követően a Vályi Gyula Társaság tízéves tevékenységét vették számba és a neves matematikus születése 150. évfordulójának méltó előkészítéséről és megünnepléséről folytattak megbeszélést. Simon János tanfelügyelő, majd Komáromi István nagyernyei lelkész méltatta a hivatásból végzett tehetséggondozás fontosságát. Az idei tanév során 108 gyerek iratkozott be a matematikakörbe. Ennek eredményei nem maradtak el, 56 díjat és dicséretet gyűjtöttek össze, jelezte Sebestyén Júlia, a társaság elnöke. A Vályi Gyula emlékversenyen 226 tanuló vett részt. A társaság tagjai úgy döntöttek, hogy a születési évfordulóra egykori iskoláján emléktáblát helyeznek el, termet, könyvtárat neveznek el Vályi Gyuláról, és megvan a bronz, valamint egy szobrász ígérete, hogy a szobor is elkészül, amelyet úgy illene, hogy szülővárosában állítsanak föl a nemzetközi hírű tudós akadémikus, a matematikatudományok doktorának tiszteletére. /(bodolai): Ülésezett a Vályi Gyula Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

A Fehér-Körös vidékére utaztak a dévai helytörténeti kör tagjai. Jelenlegi román népessége ellenére a Mócföld történelme gazdag magyar vonatkozású eseményekben. A török időkben a Kőrösbánya felé vezető út kötötte össze Erdélyt Nagyváraddal. 1849-ben erre menekültek a piski csata sebesültjei, amikor a helyiek rájuk támadtak. Pusztafalu fogadója Mártonffy József római katolikus püspök és Barcsay Ábrahám költő emlékét őrzi. Brád, az Érchegység központja sokáig a tragikus sorsú Brády család székhelye volt. A család már 1784-ben, Horea felkelése idején is sokat szenvedett, a drámai fordulat mégis 1848. október 25-én történt. Ekkor a Kőrösbányára menekült nemesi család 19 tagját azzal hitegetve, hogy hazaszállítják, fegyvereiktől megfosztották s iszonyú kegyetlenséggel lemészárolták. Brádot szinte elhamvasztotta Horea felkelő serege. Kristyortól a Fehér-Körös völgyén le Arad megyéig minden magyar birtokot felperzseltek, s minden kézügybe került magyart felkoncoltak. A római katolikus és a református templom azonban megmenekült. Kőrösbánya határában, az út baloldalán két kőkereszt. Az egyik felújított, amelyre egy emléktáblát helyeztek az állítólagos renoválók nevével. Tulajdonképpen a legyilkolt Brády család valamikori sírját jelzi. Kőrösbányán van a XIV. században épült ferences templom és zárdaépület, valamint az új tetőzetű, XIX. században épült református templom. Kőrösbányán, Zaránd megye egykori székhelyén ma már alig vannak magyarok. Kristyort még Zsigmond király adományozta 1404-ben a Kristyori család ősének tartott Boaknak és fiának, Boalyának, albán eredetű vajdának. A templomot a római katolikus püspökség építtette a XIV. században a hegyvidék görögkeleti jobbágyai számára. A falfestményén Szent István király, Szent László király, illetve Szent Imre herceg láthatók. A Kristyori család által emeltetett református templom romos állapotban van. Harangját Dévára szállították. /Schreiber István/CH. A.: Helytörténeti túra a Fehér-Körös völgyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége jún. 3-án nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal vádolja az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőit, hogy lejárató kampányt folytatnak az UMDSZ ellen. A nyilatkozatot Gajdos István elnök, parlamenti képviselő mellett aláírt a szervezet valamennyi felső és középszintű vezetője, a többi között megállapítja: a KMKSZ elnökségének egyes tagjai, mindenekelőtt maga az elnök, Kovács Miklós, hónapok óta folytatja lejárató kampányát az UMDSZ ellen. Az UMDSZ elnöksége szerint a KMKSZ vezetői "kifogásolták az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásának általunk kidolgozott rendszerét, de mélyen hallgattak a pályázat lebonyolításának sikerességéről. Bírálatuk állandó kereszttüzében áll az Illyés Közalapítvány Ukrajnai Alkuratóriuma, holott az, felszámolva a korábbi égbekiáltó aránytalanságot, közmegelégedésre tesz eleget feladatának, amire bizonyíték egyebek mellett a köztiszteletnek örvendő egyházi szaktestület számos megnyilvánulása". Az aláírók szerint a KMKSZ folyamatosan támadja a magyar kormányt, holott bizonyított: nem csökkent a határon túli, így ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatás mennyisége, ellenkezőleg, "több kétoldalú megállapodásnak köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg előttünk". /Nyilatkozatháború két kárpátaljai magyar szervezet között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Jún. 4-én gyászruhás emberek gyűltek össze a Házsongárdi temetőben megemlékezni a trianoni szerződés aláírásának napjára. Az Erdélyi Magyar Ifjak és a szimpatizánsok mintegy 50-en gyűltek össze megemlékezni a magyarság gyásznapjáról. A szervezők részéről Bagoly Zsolt és Soós Sándor elnök vezette az ünnepséget, amelyen gyertyagyújtással és egy perc néma csenddel adóztak Reményik Sándor, Kós Károly, Dsida Jenő, valamint Szász Domokos, Bartók György és Nagy Péter református püspökök sírjánál. /Trianonra emlékeztek a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Bágyi Bencze Jakab, az Udvarhelyi Híradó munkatársa Aristide Roibu szenátorral készített interjút. Roibunak emlékezetes szerepe volt az úgynevezett Cserehát-kérdésben. Roibu építette azt az eredetileg fogyatékos-gondozónak tervezett épületet, amit aztán átjátszott a Szeplőtlen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak. Szász Jenő polgármester az akkor még hatalmon levő Fidesz-segítséget akarták megoldani a kérdést. Azonban az sem sikerült. Roibu azt állította, hogy a csereháti épületet felajánlotta Szász Jenőnek megvásárlásra. Oláh István újságíró szerint Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség megalapítója az RMDSZ ellenében, és ezzel „az egész romániai, erdélyi magyarság sorsában ártalmas és veszélyes feladatot vállalt.” /Oláh István: Roibu, Cserehát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

    Dalt, dalt a szívnek – címmel zajlott a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület rendezésében a baróti dalárdamozgalom 130. és a Rozmaring kórus fennállásának 10. évfordulóját ünneplő gála. A Rozmaring női kar meghívásának a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a baróti Zathureczky Gyula Vegyes Kar, a zirci városi vegyes kórus, a Kájoni Consort régizene-együttes és a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus ünnepelt együtt az erdővidékiekkel. Kiállítás nyílt a dalárda 130 éves működéséből megmaradt emlékeiből. /(hecser): Az éltető dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Rimaszombat főterén máj. 29-én ünnepélyes keretek között felavatták Petőfi Sándor életnagyságú szobrát, Izsó Miklós alkotását, amelynek eredetileg a budapesti Március 15. téren kellett volna állnia. Az évszázadnál hosszabb ideig Rimaszombatban őrzött gipszmodellt sosem öntötték bronzba, mígnem B. Kovács István történész és Erdélyi Géza református püspök néhány éve elhatározták, hogy a városban helyet találnak Petőfinek. A meghirdetett közadakozásnak, a magyarországi és szlovákiai közalapítványok támogatásának és a rimaszombati polgármester, Czifrus István segítségének köszönhetően a szobor a város főterén, Tompa szobra mellett, az egykori vármegye házával szemben kapott helyet. A gipszmintából a magyarországi Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre öntőmester készített bronzöntvényt. /Izsó Miklós Petőfi-szobra Rimaszombatban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Megjelent Vári Attila: Sztálinvárosi idill /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004/ című könyve. Ez a próza groteszk, a kelet-európai léthelyzetek abszurditását leképező képeket rejt. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

  Beszédes székely sorsok tárulnak elénk B. Kovács András Vargabetűs idők című szociografikus fogantatású riportjainak lapjairól, köztük a Szentivánlaborfalván élő 94 éves Nagy Róza nénié. /Nagy Pál: Sorsok könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Júl. 5-én Adrian Nastase kormányfő jelenlétében nyitják meg Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelőt – jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök jún. 5-én Létavértesen, a létesítmény átadásán. Az eseményen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A két település között eddig csak kishatárforgalom volt, ez azonban Magyarország uniós csatlakozásával megszűnt. A határ román oldalán egyelőre csak egy földút vezet az átkelőtől 12 kilométerre lévő Székelyhídig. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 6., 2740 sz./

Marosvásárhelyen a magát Magyar Ellenállás Ifjúsági Mozgalomnak nevező szervezet „Együtt, szabadon átverünk” felkiáltással támadta az RMDSZ-t, Markó Béla képét Medgyessy Péter és Adrian Nastase közé helyezve. Marosvásárhelyen több körzetben is érvényesítő pecsét nélküli szavazócédulákat osztottak ki. A 17-es iskolában a liberális képviselő mintegy ezer ilyen cédulát fedezett fel. Vidéken szintén folyt a manipuláció. A Pro Europa Liga megfigyelője Szabédon és Mezőménesen észlelte, hogy bizonyos jelöltek kocsmában itatják a falubelieket. Ratosnyán egy bélyegző tűnt el, míg Nyárádkarácsonyban a szavazócédulák közlekedtek egyik fülkéből a másikba. Nagyernyében Győrfi József független jelölt az előző napon talált egy lepecsételt szavazólapot, melyen a bélyegző RMDSZ-es ellenjelöltje nevén volt. /Szucher Ervin: Vásárhelyen szoros az állás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Medgyessy Péter miniszterelnök megemlékezett arról, hogy jún. 4-e a trianoni békediktátum életbelépésének évfordulója. – A határon túli magyarok autonómiatörekvései és a kettős állampolgárság bevezetése mellett emeltek szót az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) trianoni megemlékezésének szónokai Budapesten. Megemlékezést tartottak Debrecenben is, a Magyar Fájdalom szobránál. Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere arról beszélt, hogy amikor már nem választja el államhatár Magyarországot és Felvidéket, az Őrséget vagy Burgenlandot, akkor „szabad abban gondolkodnunk, hogy új szövetségben, új politikai helyzetben lehetővé válik Trianon átlépése, magunk mögött hagyása”. Budapesten tartott demonstrációt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A többségében fiatal, mintegy 100-150 résztvevő az 1951-ben lerombolt Regnum Marianum templom helyén gyülekezett. Az egybegyűltek először a francia, majd a szerbia-montenegrói, a román, végül pedig a szlovák nagykövetség elé vonultak. Mindegyik diplomáciai testület székháza előtt a „Vesszen Trianon!” és a „Mindent vissza!” jelszavakat skandálták. /Európai ír a trianoni sebekre. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

A trianoni békeszerződés 84. évfordulóját nagyjából letudták a lapok az évfordulós naptárban található néhány sorral. Ferencz Imre szerint a remélt egységes Európában megvalósul a nemzettest egyesítése, a történelmi jóvátétel. A lecsonkolt beteg rehabilitációját elhozhatja a történelem, de a nemzet történetében Trianon sosem lesz örömünnep. „Az ország testén és a nemzet lelkén ejtett seb olyan mély, a veszteség okozta sokk olyan tartós volt, a nemzeti önképet és a politikai gondolkodást oly mértékben megzavarta, korábban biztosnak tűnő alapjait oly mélyen megrendítette, hogy nyomában a közvéleményben, a művészetben és a politikában is gyakran zavaros, téves, sőt abszurd reakciók keletkeztek." – írta Zeidler Miklós könyvében (A magyar irredenta kultusz a két világháború között). Az irredentizmus utórezgéseit olykor még ma is láthatjuk, hallhatjuk megnyilvánulni, írta Ferencz Imre /Ferencz Imre: Csonka évforduló. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Az MSZP szerint nemzetellenes, ahogy a Fidesz megpróbálja a magyarországi politikai viszonyokat kivetíteni a határon túlra, és jobb- vagy baloldalinak minősíti az ott működő magyar szervezeteket” – közölte Géczi József Alajos MSZP-s országgyűlési képviselő az MTI-vel. „Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz nemzetközi szinten támogatja, az erdélyi politikájában azonban támadja az RMDSZ-t” – mondta. Hozzátette: sajnálják, hogy a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség nem állíthatott listát a romániai helyhatósági választásokra, de úgy vélik, „ilyen szinten nem avatkozhatnak be Románia belügyeibe”. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kövér László választmányi elnök „az RMDSZ ellen kampányolt az elmúlt hetekben”. Németh Zsolt „komikusnak” nevezte az MSZP-s vádakat. „Az erdélyi magyarság megosztottságának közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Tőkés Lászlót elmozdították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról. Tőkés Lászlót nem a Fidesz mozdította el, hanem az RMDSZ” – mondta a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke /„Nemzetietlen magatartás”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Európa több mint 60 millió lakosát képviselte a kisebbségi nyelvű napilapok egyesülete, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete /MIDAS/ évi közgyűlése, amelyet idén a spanyolországi Baszkföld egyik legjelentősebb városában, Donostiában (spanyol nevén: San Sebastianban) rendeztek meg. A MIDAS tagjává vált a Szabadság után Erdélyből másodikként a nagyváradi Bihari Napló. – A MIDAS további lépéseket tesz az EU hirdetéseinek a kisebbségi lapokhoz történő eljuttatásáért. A találkozón Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó kiadó igazgatója és Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az EU-csatlakozás hatásáról beszélt a szlovákiai és romániai magyar sajtó vonatkozásában. /Balló Áron: Az európai kisebbségi napilapok fokozott összefogása MIDAS közgyűlés Baszkföldön bővülő erdélyi részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Idén is Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban rendezte meg az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya az ÉPKO szaktalálkozóját. Az idei Nemzetközi Építéstudományi Konferencián több mint 140 hazai és külföldi szakember, egyetemi káderek, tudományos kutatók, szakcégek képviselői vettek részt. Három szekcióban /út-, vasút- és hídépítészet, betonszerkezet, épületek és épületgépészet/ több mint 50 előadás hangzott el. Cég- és könyvbemutatókat is tartottak. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Jún. 5-én Vajdahunyadon ballagott a Christiana Keresztény Nővérképző intézet tizenkét magyar végzőse. Már két esztendeje nem volt elég jelentkező egy évfolyam beindításához. Az elmúlt hét esztendő alatt összesen 67 magyar fiatalt indítottak el, értékelte a nővérképző tevékenységét dr. Hauer Erich tagozatvezető tanár. A Christiana Nővérképző idén is lehetőséget nyújt egy új évfolyam indítására, de ha most sem lesz elég jelentkező, valószínűleg jótékonysági intézetté alakul ál, ahol önkéntes ápolók teljesíthetnek majd szociális és egészügyi gondozói szolgálatot. /Gáspár-Barra Réka: Elbúcsúzott az utolsó évfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Marosvásárhely lakossága döntött: Dorin Florea lesz a következő négy esztendőben is a város polgármestere. Florea a sikert döntően a magyar választók segítségével érte el, akiknek legkevesebb egyötöde szavazott rá. A magyar nemzetiségű választók esetében megszűnt az oly sokat szidott "etnikai szavazás", a román választók továbbra sem tudnak szabadulni a többségi nemzet komplexusától, "csak magyar ne legyen" felkiáltással. Marosvásárhely lakossága nem érett még meg az igazi demokráciára, írta Bálint Zsombor. A városi tanácsban viszont megerősödött az RMDSZ-képviselet. /Bálint Zsombor: Nekünk Mohács kell? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Németh Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában komikusnak nevezte azokat az MSZP-s vádakat, amelyek szerint a Fidesz lenne felelős az erdélyi magyarok megosztottságáért. Annak közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Tőkés Lászlót elmozdították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról. Németh Zsolt kijelentette, nem a Fidesz szüntette meg a többoldalú párbeszédet az erdélyi magyarsággal, hanem a szocialista kormány. /Ki a megosztó? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Több mint hétszáz résztvevővel jún. 2-án Budapesten elkezdődött a Magyarok Világszövetségének VI. Világkongresszusa. Az MVSZ évek óta költségvetési támogatást sem kapott. A találkozó költségeit a tagság és több vállalkozó adományaiból sikerült összegyűjteni. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyitó beszédében kitért arra, hogy a kárpátaljai, a délvidéki magyarok „schengeni szigorúságú vízummal” jöhetnek Magyarországra, „a kétmilliós erdélyi magyar közösség tagjai, ha 90 napnál többet tartózkodnak egy féléven belül Magyarországon, akkor súlyos pénzbírsággal sújthatók és két évre kitilthatók”. Jelen volt több keleti ország nagykövete: többi között az indiai, a japán, a kazahsztáni és a mongóliai nagykövet. A mostani világtalálkozón tartják „A magyarság és a Kelet őstörténeti konferenciát” az „Atilla” kulturális konferenciát és az „In vivo” orvoskongresszust. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. A Pomázon megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé a találkozót. Az orvoskongresszuson a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti- és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről volt szó. Az alapszabály módosításával a korábbi 300-ról 200-ra csökkent a küldöttgyűlési küldöttek száma. A Kárpát-medence Régió (Magyarország, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) és a Kárpát-medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió), országonként megállapított létszám szerint, egyaránt 100-100 küldöttet állít a nov. 19-én kezdődő tisztújító küldöttgyűlésre. A küldöttgyűlés plénuma előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. /Őstörténeti, kulturális és orvoskonferencia a magyarok világkongresszusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

Márkod faluról egy műkedvelő Suba Ferenc írt könyvet, dolgozatot /Márkod históriája és néprajzi leírása. Magánkiadás, Marosvásárhely, 2004/, melynek anyaga nélkülözhetetlen lesz a majdani szakmonográfiához. Suba Ferenc /sz. Márkod, 1938/ gépészmesteri képesítést szerzett, sajtólevelezőként is tudósított, aztán emlékeit, tapasztalatait foglalta írásba. Ősz fejjel tanulta a gyűjtőmunka titkait a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen, Asztalos Enikő tanárnőnél. Felhalmozott kincseit egymaga kívánta feldolgozni, s ez meglátszik munkáján. Suba Ferenc munkálkodása azonban minden tiszteletet megérdemel. Adattára, történeti, földrajzi, egyházi, gazdasági stb. leírásai, rajzi és fényképészeti adalékai igazolják szándékát: "...bemutatni ősapáink, nagyapáink életkörülményeit, szokásait – az idősebbek elbeszélései, egyházi és levéltári adatok, valamint gyermekkori visszaemlékezéseim alapján." Ilyen magánkutatókra mindenütt szükség van, mert a kincsek alámerültek a pusztulásba. /Bölöni Domokos: Márkodnak is van már falukönyve. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Dobos Attila /Budapest/ a hatvanas évek sikeres táncdalszerzőjeként nagy népszerűségnek örvendett nemcsak Magyarországon, hanem az egész magyar nyelvterületen. Dobos Attila: 1970-ben disszidált, azután a honvágy hazahozta, 1985-ben hazatért. 2002. aug. 20-án indította a Nemzetőr című hetilapját, az olvasók részéről kedvező fogadtatásban részesült. A csíksomlyói búcsún kettős minőségében volt jelen, egyrészt zeneszerzőként és előadóként, másrészt pedig a most indult Székely Nemzetőr című hetilap kiadójaként és szerkesztőjeként. A csíksomlyói búcsún jelent meg a Székely Nemzetőr első, bemutatkozó lapszáma. Úgy gondolja, hogy Székelyföld magyarjai is megérdemelnek egy konzervatív, pártsemleges, független lapot. /Szentgyörgyi László: Nincs visszaút? Beszélgetés Dobos Attila táncdalszerzővel, lapkiadóval. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

A 2000–2004-es időszakban a Kolozs Megyei Tanács összetétele a következő volt: Szociáldemokrata Párt (SZDP) 16 tanácsos (kezdetben csak 7 volt); RMDSZ 10 tanácsos; Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) 6 tanácsos; Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (az előző választások idején Demokratikus Konvenció) – 4 tanácsos; Nemzeti Liberális Párt (NLP) 4 tanácsos; Nagy-Románia Párt (NRP) – 3 tanácsos; Demokrata Párt (DP) 2 tanácsos. Az eddigi összesen 45 megyei tanácsosi helyet 37-re csökkentették az új helyhatósági választási törvénnyel. A most véglegesített eredmények szerint az új megyei tanács összetétele a következőképpen alakul: SZDP 11 tanácsos (79 291 szavazat), D.A. Szövetség 11 tanácsos (78 740 szavazat), RMDSZ 8 tanácsos (52 144 szavazat) és NRP 7 tanácsos (51 431 szavazat). A Kolozs Megyei Tanács összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Nagyváradon a demokrata Petru Filip 38.266 szavazattal 47 százalékot vitt el a helyhatósági választások első fordulójában, Biró Rozália 20,62 százalékot érő, mintegy 16.566 szavazatával a második helyre került, őt követi a liberális Cornel Popa és a kormánypárti Mihai Bar. Biró Rozália csak azért sem lép vissza a következő megmérettetéstől, nehogy lehetőséget teremtsen az agresszíven kampányoló utána következő ellenfélnek a második fordulóba való jutásra. A városi tanácsra 81.356 szavazóból 79 130-an szavaztak érvényesen. A DP-re 26 991 személy voksolt, ami 10 tanácsosi helyet jelent a 27 tagú városi tanácsból, az RMDSZ-t 17 991-en támogatták, ami hét helyet jelent a frakciónak. A függetlenként induló Orbán Mihály 1353 szavazata csak arra volt elég, hogy az RMDSZ-t egy tanácsosi helytől megfossza. Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy két apróbb helyi incidenstől eltekintve simán folyt a szavazás. Az első fordulóban Bihar megyében 18 polgármestere lett az RMDSZ-nek, a második fordulóban három esélyes hely van még: Margitta, Érkörtvélyes és Vámosláz. /(Balla Tünde): Megyünk a második fordulóba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A kilenc faluból álló Ákosfalva községben 82 százalékos arányban választották újra Osváth Csaba RMDSZ-es polgármestert, aki folytatja az előző mandátuma idején megkezdett tervek kivitelezését. Hozzálátnak a sportpálya melletti sportterem építéséhez, folytatódik az útjavítás. /Ákosfalván folytatják a megkezdett munkát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Szatmárnémetiben az RMDSZ kampányemberei úgy gondolták, levelet küldenek azoknak a személyeknek is, akik Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, az MPSZ Szatmár megyei elnöke, volt független polgármesterjelölt támogatását nevükkel és aláírásukkal támogatták. A fiatalok nyakukba vették a várost, hogy a megcímzett borítékokat átadják, vagy a postaládába tegyék. Kérdezősködtek a CM-2-es,CM-4-es és H30-as blokkok felől, de senki nem tudott róluk. Kiderült nincsenek is ilyen számozású tömbházak, így a bennük lakó – ha úgy tetszik polgár párti – hatvan személy neve is kitaláció. Úgy látszik egyes „polgároknak" a hatalomért semmi sem drága, jegyezte meg Sike Lajos újságíró. (Sike Lajos): Nem létező tömbházak, fiktív személyek a listán! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./