Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Idén Gyergyóalfalu adott otthont a hagyományos Domokos Pál Péter Gyermekkórus-találkozónak, amelyet Domokos Pál Péter indított el az 1930-as években, majd 1992-től újraélesztették a gyergyói zenetanárok. Először volt a vándor kórustalálkozónak magyarországi vendége is, a szegedi Rókus Zeneiskola énekkara. A névadója nyomán Édes Hazámnak szolgáltam mottót viselő találkozó igen színvonalas volt. /Gyermekkórus-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Marosszentkirályon az iskola udvarán zajlott a Tiszta forrásból címet viselő táncostalálkozó máj. 16-án. A szokásos felvonulást ezúttal is a mezőcsávási fúvósok vezették. Augusztusban Marosszentkirályon tartják a Szentkirály Szövetség idei találkozóját, sorrendben a kilencediket, amelyre a Szentkirály és Szentlászló nevű települések képviselői jönnek el. /Bölöni Domokos: Tiszta a forrás és buzog. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

SZDSZ- küldöttség látogatott Marosvásárhelyre. A delegáció vezetője, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke rámutatott, hogy az SZDSZ mindig fontosnak tartotta a kapcsolattartást a határon túli magyarsággal. Mózes Edith újságíró kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében a párttagolódás aktív Fidesz-segédlettel alakult ki, a Fidesz mit remél ettől, Szent-Iványi István, kifejtette: akiket a Fidesz „megsegít, azok vissza szokták őket segíteni. Azok az emberek azt szokták nyilatkozni, hogy ne szavazzanak bolsevikokra, liberálisokra a magyar választópolgárok, s ezért konkrét támogatásokat kapnak. Tehát ez az egyik. A másik pedig az, hogy a Fidesznek kezdettől fogva az volt a filozófiája, hogy nem egyenrangú partnernek tekintette a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hanem alárendelt csatlósokat szeretett volna látni. Olyanokat, akiket közvetlenül lehet irányítani Budapestről” „Az RMDSZ vezetése, vagy Délvidéken a Kasza József vezette VMSZ egy csomó kérdésben szemben állt velük, más álláspontot képviselt. Ezt nehezen tudták elfogadni, mert ők egy közvetlen irányításban voltak érdekeltek. Ezenkívül bizonyára az általuk támogatottak magyarországi hozzátartozóinak szavazataira is számítanak.” /Mózes Edith: Az SZDSZ elutasítja a feszültséget szító törekvéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Göncön, a IV. Károlyi Gáspár Napok egyik tudományos előadásán bejelentették, hogy elkészült a digitális Vizsolyi Biblia. Eredeti változatát a gönci prédikátor fordította magyarra és adta ki Vizsolyban 1590-ben. Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára előadásában kitért arra, hogy a nagy műnek húszféle javított, az adott korhoz „magyarított" változata jelent meg és van forgalomban. Az eredetiből Magyarországon 24 példány maradt fenn, ebből egy a vizsolyi református templomban látható. A Bibliából a mai Magyarország területén mintegy hárommillió példányban jelent meg el a századok folyamán. Ebből 1,6 millió 1590-től 1940-ig, ezt követően 1989-ig 640 ezer példány, majd a rendszerváltás után további 730 ezer példány. A magyarul nyomtatott bibliák száma ennél is jóval (százezres renddel) nagyobb, hisz nem csak Erdélyben vagy a Felvidéken, de a nyugati országokban is több kiadás ismert. A nagykárolyiak a második napon csatlakoztak a rendezvényhez. A nagykárolyiak négy éve járnak rendszeresen a Károlyi ünnepségekre. /Sike Lajos: Itt a vizuális Vizsolyi Biblia! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a Romániai Magyar Szóban folytatásokban közölt írásában az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán Medgyessy Péter miniszterelnököt idézve kifejtette, hogy Magyarország hallatni fogja hangját a határon túl élő magyarok ügyében. Alapvetően más megközelítést igényelnek a Magyarországgal egy időben csatlakozó országokban élő magyarok és azok, akik a közeljövőben csatlakozó szomszédos országokban élnek, illetve azok, akik olyan országokban élnek, melyek csak hosszabb idő múlva kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. Folytatódni fog a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar-magyar parlamenti képviselők találkozójának munkája. Bálint-Pataki József sűrűn idézte Medgyessyt, aki a kisebbségek védelmét hangsúlyozta. A magyar felvetést végül kompromisszummal fogadták el: kizárták a jogok kollektív értelmezésének a lehetőségét – kisebbségi jogok helyett a kisebbségekhez tartozó személyek jogait jelölte meg –, másrészt törölték a magyar javaslatban szereplő nemzeti és etnikai jelzőt, kizárólag a kisebbségi jogok formulájára szűkítetve ezzel a javaslatot. Az Európai Parlament 2003. szept. 4.-i plenáris ülésén elfogadta a kisebbségek anyanyelvhasználatáról és az európai nyelvi sokszínűség védelméről szóló dokumentumot, az ún. Ebner jelentést. Jelentős fejlemény Andreas Gross-nak az Európa Tanács svájci raportőrének a regionális kisebbségi autonómiák pozitív konfliktusmegoldó hatásáról készített jelentése is, amelyet 2003. jún. 24-én tárgyalt meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, majd a témában határozatot és ajánlást fogadott el. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja 2004. ápr. 2-án kiadott állásfoglalásában támogatásáról biztosítja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Bálint-Pataki József hangsúlyozta: a kettős állampolgárság követelése és a szülőföldön történő megmaradásban való bizakodás jelenleg nem egyeztethető össze. A magyarországi közalapítványok (Illyés, Új Kézfogás) jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak a sikeres Európai Uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen önrész előteremtéséhez. Javasolni fogják, jelezte Bálint-Pataki József, hogy a jövő évi költségvetésben szerepeljen a Határon Túli Magyarok Hivatala kezelésében egy olyan külön költségvetési tétel, mely a határon túli magyarok EU integrációs felkészítését szolgálja. /Bálint-Pataki József: Kisebbségek Európája, Európa kisebbségei. Az Európai Unión belül – és kívül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., folyt.: máj. 12.. máj. 19./

Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./

Egyetemi karrá alakul a sepsiszentgyörgyi Vállalatgazdasági és Közigazgatási Főiskola, majd saját mesterképzési fokozattal bővül. Fazakas József igazgató és Cziprián Kovács Loránd tanulmányi igazgatóhelyettes ismertették a helyzetet. Ha életbe lép a bolognai folyamat, akkor a Sepsiszentgyörgyön végzett diák az EU-ban bárhol folytathatja tanulmányait a közgazdasági és közigazgatási egyetemi karokon. A Gazdasági és Közigazgatási Főiskola diákjainak már most csak egy évet kell rátenniük az itteni alapképzésre, és nem kell megismételniük a harmadévet. Kolozsváron csak egy évet kell végezniük, ami a fizetéses, de az állami helyen tanuló hallgatóknak is nagy előny. A főiskola három szakkal működik: vállalatgazdasági, közigazgatási és pedagógiai, több mint hétszáz hallgatója van. A tanárok doktori és doktorandusi fokozattal rendelkeznek.  Idén 310 elsőéves helyre számítanak. A közigazgatási szak – amely most áll akkreditálás előtt – 170 helyet, a vállalatgazdasági 100, a pedagógiai pedig 40 helyet fog kapni. Az 1997-es indulástól a helyek kétharmada magyar, egyharmada román. A diákok többsége a Székelyföldről származik. A diákok 30 százaléka tovább tanul, legalább 60 százalékuk elhelyezkedett, a fennmaradó 10 is előbb-utóbb helyet kap a gazdasági életben és a közigazgatásban. A külföldre kivándorolt végzettek száma elenyésző, nem haladja meg az 5-7 százalékot.     A főiskola könyvtárában több mint négyezer kötet található, nagy részük szakkönyv. A hallgatók megtanulnak pályázni, interdiszciplináris tudással kell rendelkezniük, saját kutatást kell végezniük. A közigazgatási szakon az idei felvételin 30 román és 60 magyar tandíjmentes hely, 40–40 fizetéses, valamint 5–5 hely lesz más egyetemet végzettek számára. Ezenkívül 20–20 távoktatási helyet is meghirdetnek, s a kolozsvári tanszékkel egyeztetve néhány mesterképző helyet is kapnak. Utóbbi esetében a diákok Sepsiszentgyörgyön tanulnak, Kolozsváron vizsgáznak. A kolozsvári közigazgatási kar tanszéke háromféle mesteri szakosodást jelölt ki, melyek lebonyolítása a New York-i állami egyetemmel karöltve történik. Az oktatást részben amerikai, részben hazai tanárok végzik. Ez kettős diplomát jelent, ugyanis az amerikai egyetem is elismeri a mesteri fokozatot, amivel az egész világon lehet majd érvényesülni. A tervek közt szerepel az egyetemi campus megépítése. /Czompó János: Főiskolától az egyetemig (Felsőfokú képzés Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az apparátus legfelkészültebb tagja, ugyanis tizenkét éve a megyei tanács vezetőségének tagja. Két ciklusban alelnökként, a legutóbbi négy évben pedig elnökként tevékenykedett. Elmondta, hogy a legutóbbi négy évben, a bukaresti pénzelosztás után Szatmár megye mindig körülbelül a 25. helyre került. Négy év alatt 21 községbe vezették be a vizet, és ezeknek a hetven százaléka magyar település. Évtizedek óta először fordult elő, hogy a magyar nemzetiségű árva gyerekek magyarul tanulhattak az iskolákban, nevelőik magyarul beszéltek velük. Több száz kilométernyi utat aszfaltoztak le és újítottak fel, pályázatokkal vissza nem térítendő hitelekhez juttatták a megyét és a különböző településeket. Legfontosabb terveik között szerepel a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti gyorsforgalmi út elkészítése, szeretnék beindítani a vonatközlekedést Nagykároly és Nyírbátor között. /Simon Levente: Az RMDSZ jelenléte a megyei tanácsban lehet a legrövidebb út Európához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

Máj. 13-15. tartották Bukarestben a Lingua Pax Egyesület által szervezett Többnyelvűség, multikulturalizmus címet viselő konferenciát. A konferenciát megnyitó dr. Murvai Olga, a Bukaresti Tudományegyetem Idegen Nyelvek Kara Hungarológia Tanszékének nyelvésze, a Lingua Pax Egyesület elnöke elmondta: az első konferencia 1997-ben volt, a második 2000-ben, mindkettőnek anyaga kötetben is olvasható (Bilingvismul, Kriterion, Bukarest, 1998; Lingua Pax, I-II., Cavaliotti, Bukarest). Dr. Murvai Olgát elmondta, az első konferenciát azért szervezte, mert úgy gondolta, aktuális lenne a kétnyelvűségről ilyen szinten is szót ejteni, hiszen Romániában van húsz kisebbség, melyből tizennégynek a nyelvén oktatás is folyik náluk, a karon. /Gáspár Hajnal: Lingua Pax – Többnyelvűség, multikulturalizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Máj. 20-án kezdődik a Marosvásárhelyen a TOPFEST (Thalia Open Festival) címet viselő, tíznapos színházi fesztivál. A tavalyi rendezvénysorozattal ellentétben idén aránylag sok magyar nyelvű előadás lesz. Fellép a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház is. /Nagy Botond: Thalia Open, ma estétől. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Magyarország, a romániai magyarság és az Európai Unió a fő témája az idei Bukaresti Magyar Napoknak. A május 17–23. közötti programsorozat fő szervezője az RMDSZ bukaresti területi szervezete. Az esemény eddigi politikai rendezvényei között szerepelt Markó Bélának, az RMDSZ elnökének a bukaresti Calvineumban tartott előadása Romániai magyarság és az Európai Unió címmel, míg Íjgyártó István, a bukaresti magyar nagykövet máj. 20-án Magyarország az Európai Unióban címmel tart beszámolót. Számos kulturális és szórakoztató program várja az érdeklődőket. /Bukaresti Magyar Napok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Balogh Géza Élő hagyományaink /Otthonom Szatmár megye sorozat 21. kötete/ című munkája a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ múltjának fontos eseményeit tárja az olvasó elé. A szerző annak az intézménynek lehet tanára, aligazgatója, amelynek annak idején diákja volt. /Muhi Sándor: Könyv a szatmári Református Főgimnázium múltjáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

Adrian Nastase miniszterelnök keményen bírálta az ellenzéket, nevezetesen a választási szövetséget kötött liberálisokat és demokratákat. Példának hozta fel Emil Boc kolozsvári polgármester-jelöltet, aki egyszer a Bibliára esküdve hangoztatta, hogy nem szövetkezik a magyarokkal, másnap pedig azt sem tudta, hogyan, milyen ígéretekkel ellensúlyozza kijelentését a magyar választók előtt. Nastase szerint az SZDP az a párt, amelynek a legkorrektebb a kapcsolata az RMDSZ-szel. A miniszterelnök kifejtette: komoly partnernek tartja az RMDSZ-t, és ennek vezetőjét, Markó Béla szövetségi elnököt, ellentétben a szélsőséges Tőkés Lászlóval, aki nem érti az idők szavát. /Nastase példaértékűnek tartja az SZDP–RMDSZ kapcsolatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Tőkés László és elvbarátai a Fideszben, legyenek szívesek, ne tekintsék a romániai magyarság sorsát játékszernek – mondta máj. 20-án Kecskeméten Horn Gyula egy sajtóbeszélgetésen. Horn Gyula megdöbbentőnek nevezte, hogy "Tőkés László és fideszes barátai milyen keményen lépnek fel az autonómia ügyében, elátkozzák és szidják a magyar-román alapszerződést, amit az egész civilizált világ üdvözölt a megkötésekor". A volt miniszterelnök lényegesnek tartja, hogy a romániai magyarság ott van a parlamentben, az önkormányzatokban, a gazdasági életben, nagyon fontos és jó megállapodások születtek, közös beruházások kezdődtek Romániában, magyar és román vállalatok és vállalkozók részvételével. /Horn Gyula: ne tekintsék játékszernek a romániai magyarság sorsát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Párbeszéd a kampányért? címmel intézett nyílt levelet Markó Béla RMDSZ-elnökhöz a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége. Az iratban visszautasították a szövetségi elnök meghívását "egy kampányízű találkozóra". Szerintük "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi fiatalok többsége számára már jó ideje megszűnt átfogó és kellő hitellel bíró érdekvédelmi szervezet lenni. A párbeszédből tehát nem kérnek, amíg: 1. nincs garancia arra, hogy a jövőben ifjúság politikai döntések meghozatala előtt velük is konzultálnak; 2. a kolozsvári polgármesteri tisztségért folyó harcban az RMDSZ Ioan Rus RSZDP-jelöltet, és nem Smaranda Enache polgárjogi harcost támogatja; 3. a szövetség országos vezetőségében nem érvényesül a civil és a politikai szférában betöltött tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezés. " Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) nyílt levélben teszi közzé, hogy nem hajlandó politizálni. Ezért felkéri a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségét, hogy politikai nyilatkozataiból, politikai szerepvállalásaiból a jövőben hagyja ki az Országos Magyar Diákszövetséget. /Párbeszéd a kampányért? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A 33 éves Nagy Zsolt az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője 1995-ben Kolozsváron, a Műszaki Egyetem Automatizálás Karán szerezte diplomáját. Főszervezője volt az Erdélyi Diáktalálkozónak. Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály vezetője, 1996-ban a parlamenti választásokat előkészítő Országos Kampánystáb helyettes vezetője. Főszervezője az RMDSZ V. VI. és VII. kongresszusának és ugyanakkor kongresszusi biztos. 1998 áprilisától az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában. Továbbképezte magát, 1996-ban a Young Political Lider School tanfolyamát végezte el, majd az Egyesült Államokban vett részt kampánymenedzser-képzésen. /Csomafáy Ferenc: Most sokkal nagyobb a verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete nyilvánosságra hozta április végén végeztetett közvélemény-kutatása részleges adatait. A városi felmérést külső független cég, a Ponder Poll Piac és Közvélemény-kutató Kft. végezte. Az adatokból kiderül: a megkérdezettek 80,6 százaléka ismeri az MPSZ-t. A szervezet szükségességének indoklására megadott válaszlehetőségek közül a legtöbben abban értettek egyet, hogy azért van létjogosultsága az új szervezetnek, mert a magyarságnak meg kell adni a választás lehetőségét. Nagy volt az egyetértők aránya (92 százalék) abban a kérdésben is, hogy az új szervezet szükségességét az RMDSZ 14 év alatti kevés magvalósítása magyarázza, 91 százalék szerint azért van szükség az MPSZ-re, mert felvállalja az autonómiatörekvéseket. A megkérdezettek alig 19 százaléka nem értett egyet azzal, hogy az MPSZ jelölteket indítson a helyhatósági választásokon. Sokatmondóak a támogató aláírásokra vonatkozó adatok is. A megkérdezettek 11,2 százaléka aláírta az íveket, 47 százalék megtette volna, de nem keresték fel, 25,9 százalék pedig nem támogatná a szövetséget. Tulit Attila összegzése szerint a közvélemény-kutatás megerősítette őket abban, hogy eséllyel indulhattak volna a választásokon. /Farkas Réka: Esélyes volna az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Immáron a hetedik tanévre, felvételi időszakra készül Székelyudvarhely felsőfokú oktatási intézménye, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Geréb László, a MÜTF ügyvezető igazgatója büszke arra, hogy elsőként Romániában intézményükben folyt magyar nyelvű nappali tagozatos gazdasági oktatás. Végzőseik csak TELC (angol nyelvvizsga) és ECDL (európai számítógép-kezelői jogosítvány) vizsga letétele után kapják meg a diplomát. Marad az eddigi szakirány, nappali tagozatos közgazdászképzés magyar nyelven, emellett szeretnék bevezetni ennek a távoktatásos formáját is. A főiskolán újdonság az euromenedzseri másoddiplomás képzés, távoktatás formájában. A székelyudvarhelyi képzési központ a magyarországi Akkreditációs Bizottság által akkreditált oktatási intézmény. Ugyanakkor képzési központjuk akkreditált ECDL és TELC oktatási és vizsgaközpont is. /Szakmaiság és bővülő oktatási kínálat. Beszélgetés Geréb Lászlóval, a MÜTF ügyvezető igazgatójával. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 21./

Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Máj. 20-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisével vette kezdetét az idei Hám János Napok rendezvénysorozat. A nyolcadik alkalommal megrendezett Hám János Napok a 200 éves szatmári egyházmegye jubileumi ünnepségének részét képezi, jelezte Ádámkó István iskolaigazgató. /Hám János szatmári püspök (1827-1857) volt./ Az ünneplőket Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte, majd előadást tartott dr. Jelenits István piarista atya, atya, végül bemutatták Ozsváth Judit Erdélyi iskola című oktatási antológiáját. /(anikó): Hám János Napok 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./

Máj. 19-én rendezték a Magyar közösségek Európája című nemzetközi konferenciát Esztergomban, amelyen politikusok, közéleti személyiségek vettek részt – A határon túli magyarok, éppen izoláltságuk folytán, az elmúlt évtizedekben meg tudták őrizni a kulturális, nyelvi egységet – mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke előadásában. Hozzátette: most az a feladat, hogy meginduljon az a természetes vérkeringés, amely 85 évvel ezelőtt ezen a területen fennállt. Ehhez szükség van egy új nemzetstratégia kidolgozására is. – Az EU-csatlakozással megjelentek Magyarországon az európai demokráciák olyan eszközei, amelyek eddig nem voltak ismeretesek, de nélkülük a rendszerváltozás után kiépült demokráciánk sem tud egyenrangú részévé válni az Európai Unió közösségeinek – mutatott rá felszólalásában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Magyarországon a Fidesz által indított nemzeti petíció példátlan összefogást eredményezett, több mint egymillió ember akaratát volt képes egyesíteni. "Márpedig az európai demokráciák lényege, hogy nem lehet a népakarattal szemben haladni" – jelentette ki Orbán Viktor. Az egyre inkább uralkodó fogyasztói mellé egy másik európai értékrendet is fel kell állítani, amely a családot, a közösségeket, a nemzeti és európai összetartozást, a kultúra és a nyelv ápolását éppoly fontosnak tartja, mint a piacok hatékony működését – mondta Orbán Viktor. A nemzetközi tanácskozás befejezéseként a résztvevők közös nyilatkozatot fogalmaztak meg. Ebben leszögezték: a Magyarországgal szomszédos országban élő magyar közösségek alapvető fontosságúnak tartják az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményüket fejezik ki, hogy az EU-hoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik. Az aláírók a nyilatkozatban szorgalmazzák a regionális és a határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére. Az aláírók szorgalmazzák egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az EU-n kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az unió külső határain az átlépést. A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az EU-ban szokásos gyakorlatot követve, biztosítsák az anyanyelvi oktatást. Felszólítják az érintett államokat, hogy nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi-, egyházi- és magáningatlanokat a jogos tulajdonosoknak. Ugyancsak felszólítják az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az EU jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják. /Magyar közösségek Európája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, a képviselőház oktatási bizottsága elfogadta az RMDSZ módosító javaslatait. Ennek értelmében, azokban az iskolákban, melyek nem önálló kisebbségi nyelvű tanintézmények (csak kisebbségi nyelven működő osztály vagy csoportok működnek benne) – azok vezetőtanácsában kötelező jelleggel az illető kisebbségi oktatást képviselő tanároknak is benne kell lenniük. Minden olyan településen, ahol egynél több iskola működik, iskolatanácsot kell létrehozni – melyekben jelen lesznek az illető kisebbséget képviselő közösségek is –, feladatuk az lesz, hogy az illető település oktatáspolitikáját kidolgozzák. /Szász Emese: Változások a tanügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új összetételű vezetősége: Béres András rektor, Mihai Sin, a román és Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője, valamint Cristian Stamatoiu egyetemi kancellár találkozott a sajtóval. Bővül az egyetem kínálata. Ősztől zenepedagógiai szakot indítanak. Nagy a valószínűsége annak, hogy az audiovizuális kommunikáció szakterületén elkezdődhetnek a magiszteri tanulmányok. Az első esztendőben a román nyelvű mesterkurzusok jönnének létre, magyarul pedig a zenepedagógiai oktatás zajlik majd. 2005-től magyarul is bevezetik a magiszteri képzést, románul pedig a zeneit. Idén a teatrológia szakon is tartanak felvételi vizsgát. /N. M. K.: Bővülő kínálat a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Dr. Dombay István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara kihelyezett főiskolájának igazgatója 83 végzőst búcsúztatott máj. 21-én Gyergyószentmiklóson. Jelen volt Pál Árpád polgármester is, aki a főiskola végleges akkreditálását és újabb szak létrehozását tartotta a legfontosabb jövőbeni lépésnek. A 83 végzős közül 33 diák az idegenforgalom földrajza, 25 a földmérő, térképész szakon magyar nyelven tanulhatott. (A román tagozatokon végzettek mintegy 80%-a szintén magyar anyanyelvű diák volt.) A főiskola idén is fenntartotta kapcsolatait a székesfehérvári Kodolányi János Egyetemi Jogú Főiskolával, az I. félévben két, a második félévben egy diák tanulhatott a magyarországi főiskolán. Onnan 14 diák vett részt a diákcsere keretében itteni oktatáson. Székesfehérvárról három tanár tanított Gyergyószentmiklóson, innen egy tanár tartott előadásokat a székesfehérvári főiskolán. /Kicsengetés a gyergyószentmiklósi főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

A szórványnak meg kell találnia  a tömb felé vezető utat – állítja Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadója. A napokban zajlott dévai szórványkonferencia alkalmával Vetési László fogalmazta meg, hogy a szórványban a kultúrélet sorvadóban van. Vetési tapasztalta az egyik helyen, hogy a presbiterek románul beszélnek egymás között. Az egyik presbiter megokolta: évtizedek óta alkoholista papjak voltak és ötven éve nincs iskolájuk. Vetési elmondta, filmekkel, írásokkal népszerűsítik a szórványt, ennek ellenére a szórványmentés érdekében legalább annyit kellett járnia a tömbben, mint a szórványban. Nem tudja felrázni az embereket. Nem tudta elérni, hogy testvériskolai kapcsolatok alakuljanak ki. – Székelyudvarhelyen tartott előadást a szórványról. Azután kiderült, a hallgatóság mind egy szálig Magyarországról érkezett, egyetlen székelyudvarhelyi ember volt közöttük. Mert Székelyudvarhelyen ez a téma senkit sem érdekel. /Gáspár-Barra Réka: Szórványsors. – Interjú Vetési Lászlóval, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Néhány nap múlva egyéves lesz a Zöld Erdély Egyesület. Az egyesület tagjai – iroda hiányában – Kovács Zoltán Csongor elnök lakásán gyűléseznek. Pályázatokat nyújtanak be több programra. Tavaly decembertől jogi személyiségként léteznek. Támogatni fogunk minden olyan kezdeményezést, amely a környezetvédelmi mozgalom hasznára válik. A csoport tavaly ősszel a szilágysági Kraszna nagyközség falunapi rendezvényén lépett színre először a Zöld Sátor Karaván elnevezésű vándorprogrammal. Egy éve a PontLap és PontWeb pályázatfigyelő Zöldrovatának szerkesztését is végzik. Idén a Civil Fórum környezetvédelmi szekciójának szervezését is elvállalták, s nemrégiben útjára indították a Környezetvédelmi Tudományos Maraton elnevezésű előadássorozatot is. További működésükhöz segítséget kérnek. /Oláh Levente: Zöldarany. Egyévesen fedél nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A Filmtett /Kolozsvár/ folyóirat négyéves születésnapját ünnepelhette. Ez alatt öt román filmes folyóirat indult el, és mindenik megszűnt. A nemzetközi filmszemle idén harmadszor gyűjti össze a filmes világot Kolozsvárra. A Filmtett folyóirat ezer példányban jelenik meg. Budapesten és Debrecenben is kapható. Tervezik, hogy a Filmtett Magyarországon majdnem minden egyetemi központba eljusson. A múlt év októbere óta elkezdték magyar játékfilmek forgalmazását a romániai piacon. Minden nyáron működtetnek alkotó tábort. /Csomafáy Ferenc: Filmtett-feszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A képviselőház által elfogadott, a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet szerint a 2005/2006–os tanévtől a romániai egyetemi oktatás a következőképpen módosul: három év lesz az alapfokú képzés időtartama, két évből áll a mesterképző és három évet vesz igénybe a doktori vizsgára történő felkészülés. Az ún. háromciklusos rendszer megfelel az 1999–ben megfogalmazott Bolognai Nyilatkozat előírásainak, amelynek célja az európai felsőoktatási rendszer különböző vonatkozásainak egységesítése. A törvénytervezetet következő lépésben a szenátusnak kell megvitatnia. /Háromciklusos felsőoktatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./