""Gáll Ernő egy olyan, tárgyában és módszereiben még önmagát kereső tudományág úttörője, amely a nemzet és a kisebbségben élő nemzeti közösségek létét, tudatát, összetett viszonylatrendszerét igyekszik tudományos szabatossággal átvilágítani, elemezni" - írta Gálfalvi Zsolt annak a kötetnek az előszavában, mely Gáll Ernő 23 éven át írt naplójának az első, 1990-ig terjedő részét tartalmazza. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Látó folyóirat Irodalmi Színpadán mutatták be a könyvet. A vitát Demény Péter író vezette, aki néhány hónapja a Polis Kiadó belső munkatársa. Gáll Ernő erdélyi magyarként és zsidóként kétszeresen is kisebbségben volt. Spielmann Mihály történész szerint Gáll Ernőnek fájt az, hogy Budapest, a kádári Magyarország nem vett tudomást a vidéki értelmiségiről. Földes György, a magyarországi Politikatörténeti Intézet főigazgatója úgy vélte: Gáll Ernő itthon érezte magát a peremen, ugyanakkor "idehaza nem érezte azt a történelmi hátszelet, ami az ügyet, amit képviselt, előre vitte volna." Az önbírálat és önkínzás naplójának nevezte Gáll Ernő naplóját Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész. Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta: Gáll Ernő 1956 után Budapesten sok olyan jeles személyiséggel tartott fenn kapcsolatot, akik 56-os szereplésükért mellőzve voltak, netán börtönben is ültek. Pomogáts jóindulatú, nyitott személyiségnek ismerte meg Gáll Ernőt. Dávid Gyula szerint bár Gáll Ernő 1990 után tudatosan, önkéntesen visszavonult a közéletből, hogy deklarált baloldalisága miatt esetleg ne kompromittáljon jó ügyeket, nagyon zokon vette, hogy hatalmas tudását nem vették igénybe. A marosvásárhelyi könyvbemutatón jelen volt Gáll Éva, a filozófus élettársa is, aki exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Magyarországi ösztöndíjjal rendezte a naplót. A számítógépet Budapestről, a Népszabadságtól kapta. Dávid Gyulával szerkesztték a szöveget. Közben elkészült Gáll Ernő teljes bibliográfiája. Ez majd külön jelenik meg, Budapesten, ahol jövő tavasszal kiadnak egy Gáll Ernő emlékkötetet, annak a végén jelenik meg a teljes bibliográfia. Azután kezdik el levelezésének rendezését. Több mint hatezer levél vár feldolgozásra. Két munkatársa van, Újvári Mária, aki nyugdíjazásáig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Jelenleg a Soros Alapítvány könyvtárában dolgozik, s most szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárát. A másik Nagy Mária, ő a Szilágyi Domokos élettársa volt, a Helikon műszaki szerkesztője. Gáll Ernő kis füzetekbe írta naplóját, melyeket felesége rejtegetett 1990-ig. 1989 után kiderült, hogy az egész lakás be volt mikrofonozva. A naplóból nem hagytak ki semmit, "talán két-három esetben élő személyekkel kapcsolatban kivettünk néhány olyan részt, ami nagyon rossz fényt vetne rájuk.A munkásságát bíráló Nagy László-cikk után várható volt a nagy kollektív tisztelgés Gáll Ernő életműve előtt." /Máthé Éva: Gáll Ernő emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"Megjelent Makkai Gergely Az Erdélyi-mezőség tájökológiája /Mentor, Marosvásárhely, 2003/ című munkája. A könyv az egyedi tájegység fejlődésének eseményhű áttekintése a geológiai kezdetektől napjainkig, vallja a szerző. Forrásanyaga gazdag, 95 címet sorolt fel. Évmilliókkal ezelőtt Erdély területét - tehát a Mezőséget is - tenger borította, és csak az ún. szarmata korban kezdődött el itt a tenger fokozatos visszavonulása. Az éghajlati változások következtében szárazzá vált Mezőség területét sok millió évvel ezelőtt buja növénytakaró borította. Az erdőirtások, a földművelés, az állattenyésztés elterjedése magával hozta a füves térségek gyarapítását. A Maros és a Szamosok közötti térségben valamikor körülbelül 250 nagy halastó létezett, egy 1622-ből származó szakácskönyv 30 halféléből készített, 189 fajta ételt sorolt fel. A honfoglaló magyarok letelepedése előtt a Mezőség szinte teljesen elnéptelenedett terület volt, amit bizonyít, hogy majdnem az egész helységnévanyag magyar eredetű. Minden valószínűség szerint a székely Mezőség volt a magyar honfoglalók első megtelepedési helye a Kárpát-medencében. Színmagyar falvak, szorgos közösségek élték itt virágzó életüket a középkor századaiban - hogy azután Erdély valamennyi tájegysége közül épp a Mezőségen következzék be a legnagyobb arányú népességcsere. A tatárjárások, a gyakori török betörések, Mihai vajda és Basta generális támadásai, gyilkolásai következtében a magyar lakosság rohamosan fogyatkozott, s helyét a Kárpátokon túlról érkező bevándorlók foglalták el. A jobbágyok nélkül maradt földbirtokosok a munkaerőhiányt ide telepített románokkal pótolták. Fokozódott az erdőirtás, a tavak lecsapolása. /Nagy Pál: Táj és történelem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./"

"Nov. 15-16-án Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Érzelmiség Fórum Csomafalvi csángó napokat rendezett, amelyen Frumószáról és Pusztináról vettek részt csángó felnőttek és gyermekek. Kiderült, két csángó asszony most mozdult ki először szülőfalujából, a csomafalviak meghívására. A tanácskozáson Vass Ibolya, Frumósza magyartanárnője elmondotta, hogy csángóföldön már 11 településen tanítják a magyar nyelvet, ebből Pusztinán, Lészpeden, Frumószán, Somoskán, Klézsén, Diószénon, Trunkon és Külsőrekecsinben hivatalosan az iskolában, míg Magyarfaluban, Labnicon és Tuttán iskolán kívül. Frumószán a magyar nyelv hivatalos oktatása idén szeptemberben indult, azelőtt 2 éve iskolán kívül tanította a gyerekeket Nyisztor Ilona óvónő. Kezdetben 70 gyermek járt a hétvégi órákra, ám a pap közbelépése miatt számuk 30-ra csökkent s ebből 28 gyermek szülei vállalták, hogy aláírják a kérést: gyermekük az iskolában, hivatalosan tanulhasson magyarul, így sikerült szeptembertől heti 3 órában beindítani az anyanyelvi oktatást. A fiatal tanárnő tapasztalata szerint a csángó gyermekek ügyesek, törekvőek. Mirk Szidónia a Hargita Kiadóhivatal munkásságát ismertette, amely kiadja a Moldvai Magyarságot. A kiadó könyvújdonságai között megemlítette A legfájóbb magyar című versantológiát, amely Lakatos Demeter, Duma András és Demse János csángó költők verseit is tartalmazza, illetve csángó témájú verseket más költőktől, valamint Nastase professzor könyvét. Nastase Jászvárosban volt professzor a két világháború között, aki a csángók moldvai letelepedésének körülményeit kutatta, a könyv 1935-ben megjelent kötete újrakiadása, fordításban. A Duna Televízió mindössze 80 csángó család számára elérhető, s a csángók nem tudják fogni a román rádió magyar adását sem. A Romániai Magyar Szó pályázott, hogy újságot küldhessen csángóföldre, így 120 csángó családnak biztosít RMSZ-előfizetést. A Krónikát régebben terjesztették itt, de ma már nem, a hetilapok és megyei napilapok sem jutnak el a térségbe. A legszélesebb körben a Moldvai Magyarságot terjesztik. Nyisztor Ilona óvónő hétvégeken szülőfalujában, Pusztinán és Frumószán csángó és magyar népdalokra, táncokra, hagyományápolásra tanítja a gyermekeket. Sok csángó igényelt magyar igazolványt is. Mi, moldvai csángók címmel csángó szőttesekből és varrottasokból nyílt kiállítás. Vasárnap a szentmise után a csángó gyermekek a cserkészekkel találkoztak, akik ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik, majd Gyergyószárhegyre is ellátogattak. Borsos Géza megyei tanácsos, a csángó napok fő szervezője így vallott a rendezvényről: A 80-as évek elején, amikor felülről szorgalmazták, hogy az iskolák moldvai testvériskolát válasszanak, mi Pusztinát választottuk. A testvérkapcsolat nem jött létre az ottani tantestület ellenállása miatt, de már akkor kapcsolat alakult ki az ottani emberekkel. Most, hogy éledőben a csángók iránti érdeklődés, úgy gondoltuk, Csomafalvának is kötelessége bekapcsolódni e folyamatba. /(Gál Éva Emese): Csángó Napok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona Onesti-en hivatásos óvónő, emellett hétvégeken szülőfalujában és Frumószán korábban magyar írás-olvasásra tanította a csángó gyermekeket. Elmondta, hogy Pusztinán régebben egy román család élt, most van néhány vegyes házaspár, a többiek magyarok. Frumószának a 70%-a magyar. Frumószán elkezdte a magyar nyelv tanítását, amikor megtudta a pap, prédikációjában sátánista fészeknek nevezte a magyar órákat, s azt mondta, a nép válasszon közte és köztünk, mert vagy minket hajtanak el, vagy ő megy el. Emiatt csökkent a gyermekek száma 30-ra, de ebből 28 szülő aláírta a kérést, és beindulhatott az iskolai magyar oktatás. Pusztinában már két éve van magyar oktatás az iskolában, és iskolán kívül már négy éve. A kezdetekben az emberek nagyon a magyarság ellen voltak, mert rádióban, tévében, mindenütt befeketítették őket, azt is mondták például, hogy Székelyföldön nem szolgálják ki az üzletekben azt, aki nem magyarul kér, s az emberek azt mondták, ha a magyarok ennyire rosszak, akkor nem kellenek nekünk. Jöttek magyar látogatók a faluba, meg akarták nézni az oltárképet a templomban, amely Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűzanyának, s az emberek elállták az útjukat, nem engedték be a templomba őket. De azóta változott a helyzet, kimozdultak az emberek a faluból, a fiatalok elmentek külföldre dolgozni, s látták, nem olyanok a magyarok, amilyeneknek lefestették őket. Régen több csángó település templomának volt védőszentje Szent István király. Sok faluban, mint például Magyarfaluban a papoknak sikerült meggyőzniük az embereket, hogy megváltoztassák a templom védőszentjét. Pusztinán ez nem sikerült. Az emberek azt mondták, hogy ezt ők így örökölték az őseiktől, és szeretnék, ha Szent István maradna a templom védőszentje. És így is maradt. Szép énekük a Szent István dicsértessél, a búcsú napján, a nagymisén kérték a papot, hogy mint hagyományt, énekeljék el magyarul, és el is énekelték. A pusztinai emberek már 90 óta kérik a magyar misét. 200 aláírást is gyűjtöttek, a Csángó Szövetség írta meg a kérvényt, s csatolva az aláírásokat, továbbította a pápához, de az a válasz érkezett, hogy nem tudják teljesíteni a kérést, mert csángó nyelvre nincs lefordítva a biblia. Azonban ők nem csángó, hanem magyar misét kértek. 1990-óta Gergely Géza csíkszépvizi plébános, mindig eljön Pusztinára magyar misét tartani, egy-egy udvaron gyűlnek össze, 100- 200-an, mert a pap nem engedi be őt a templomba. /(Gál Éva Emese): Magyar misét Pusztinának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Fey László megvett egy vasgárdista füzetet, hogy lássa, hogyan dolgozik ez a fasiszta szervezet. A brosúra csalódást okozott, mert csak a harmincas évekből keltezett anyagok újranyomtatását tartalmazta. A füzet terjedelmének túlnyomó részét A fészekfőnök könyvecskéje (Carticica sefului de cuib) tölti ki, amit maga Codreanu, a Vasgárda hajdani vezére írt. A Vasgárda szervezeti felépítése jellegzetesen militarista: minden hierarchikus fokozat élén egy főnök áll, aki egy személyben dönt és parancsol. Nincs elnökség vagy titkárság, vita és szavazás, csak felülről jövő parancsok. Ismertette a Légió ideológiáját, aminek a lényege egy misztikus, ortodoxiába csomagolt vad nacionalizmus, sovinizmus; elsősorban zsidógyűlölet, de a "magyar veszély" sem maradhat el. Harcot hirdet a kommunizmus ellen, ugyanakkor keményen elítéli a kizsákmányolást, a gazdagok fényűzését, mindezt a kommunista propaganda jellegzetes osztályharcos stílusában. Elsősorban a parasztságot szólítja meg, eszményképe a konzervatív, "romlatlan" falu. Codreanu egy eszményi, "új embertípus" megteremtéséről álmodozott, ilyennek kell lennie a legionáriusnak is. Mindenekelőtt istenfélőnek, mélyen vallásosnak és lángoló hazafinak, harcosnak, hősnek, aki bármikor kész az életét is feláldozni a Népért, a Hazáért. A valóságban a Gárda pogromokról, fosztogatásról, valamint az I. G. Duca, Armand Calinescu miniszterelnökök, Virgil Madgearu volt miniszter, Nicolae Iorga volt miniszterelnök és mások ellen elkövetetett politikai gyilkosságokról lett hírhedt. Az egész ideológiájukat a gyűlölet hatja át, ami ellenkezik a keresztény szellemiséggel. A füzet ismertette Codreanu beszédét, amelyet 1931 decemberében mondott el a parlamentben. Felszólalását heves zsidóellenes kirohanással kezdte, majd demagóg támadást intézett a kormány, sőt, általában a parlamentáris demokrácia ellen. Azt állította, "a demokrácia a hazai és nemzetközi zsidónagytőke érdekeit szolgálja". Ezeket a szövegeket olvasva megdöbbentő, hogy stílusban és tartalomban egyaránt kísértetiesen hasonlítanak C. V. Tudor tirádáihoz. Ez a fasiszta szervezet ma is működik, kiadványokat terjeszt, Bukarestben saját kiadója és könyvtára van, sőt, még arra is van pénze, hogy emlékműveket emeljen. /Fey László: A Vasgárda él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

"Adócsalás gyanúja miatt indított vizsgálatot a kolozsvári rendőrség gazdasági osztálya Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társaságának elnöke ellen. A vizsgálat a pénzügyi igazgatóság kérésére indult, amely 2,5 milliárd lejt követel a szervezettől. A hivatal úgy véli, az időseket ápoló társaság kereskedelmi tevékenységet folytat, és jövedelemadót kellene fizetnie ezért. A társaság, mivel karitatív intézmény, és szociális jellegű feladatokat lát el, 2000-ig törvényesen visszaigényelhette az öregotthon építésére fordított alapanyagok árának a hozzáadottérték-adóját (TVA). Ekkor azonban a pénzügyi igazgatóság gazdasági jellegűvé sorolta a társaság tevékenységét, azzal az érvvel, hogy bár minden bevétel a szociális tevékenységet szolgálja, a szervezet tevékenységét csak gazdaságinak lehet nyilvánítani az adományok értékesítése miatt. A hivatal szerint ez esetben a TVA nem téríthető vissza. Az igazgatóság ugyanakkor összesen 2,5 milliárd lejes jövedelemadót követel a társaságtól.A pénzügyi igazgatóság 2000 óta nem hajlandó visszatéríteni a mozgáskorlátozottak társasága által követelt TVA-t. Ez év májusában a kolozsvári törvényszék a társaság javára döntött a 2002-es évben indított perben. Az igazgatóság megfellebbezte a döntést, azonban az Ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Az Ítélőtábla ez év szeptemberében hozott döntése szerint a Magyar Mozgáskorlátozottak Társasága esetében nem lehet azt állítani, hogy az adományba kapott javak értékesítésével a társaság kereskedelmi tevékenységet folytatna. A döntés kimondja: a nonprofit társaság jogosult a TVA visszaigénylésére. A karitatív szervezet sosem kapott segélyt a román államtól, ugyanakkor kedvezményben sem részesül annak ellenére, hogy az állam kötelessége volna e szociális feladatok megoldása. A Szent Kamill szociális otthont külföldről kapott segélyek értékesítésével 2001 őszére fejezték be. Az otthonban eddig már 61 személyt ápoltak. Jelenleg 28 idős személy van gondozásukban. Tokay Rozália, a társaság elnöke úgy véli, az Ítélőtábla döntése alapján a többi pert is megnyerhetik. /Lázár Lehel: A rendőrség vizsgálja a szociális intézményt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület kitartó munkájának köszönhetően idén is sor kerülhetett a Bartalis János szavalóversenyre. Az érdeklődők megismerhették a 10 éves szavalóverseny történetét a jubileumi emlékfüzetből. A minden évben Magyarországról érkező Banner Zoltán zsűrielnök hiányolta, hogy az idei, 41-es létszámú versmondó seregben nem voltak 30-40 évesek, csupán 16-20 és 60-70 évesek. A Bartalis-versenyen idén is sor került tárlatnyitóra, idén Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című portréfotó kiállítását tekinthették meg a Reménység Házában. /(Tóásó Áron Zoltán): Kultúra a szórványban. X. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

"Nov. 18-án megkezdődtek a XI. Erdővidéki Közművelődési Napok Nagyajtán. Az iskolások kézműves foglalkozásokon és megzenésített gyermekversekből összeállított koncerten szórakoztak, mások vetített képes előadáson és könyvbemutatón vettek részt. A Kós Károly tervezte nagybaconi református imaház is szűknek bizonyult a baróti Kelekótya együttes előadóestjén. A kisbaconiak meglepetéssel rukkoltak elő: az iskolások gyűjtötte 150 ezer lejt adományoztak az Erdővidéki Tájmúzeum létrehozásán fáradozó Gaál Mózes Közművelődési Egyesületnek. Másnap ismét a nagyajtai iskola volt a rendezvény házigazdája. Bemutatták Papp Annamária Szögesdrót és Benkő Levente Székely golgota című könyvét. Elhangzott: a második világháborús hadifogság és internálás emlékei, a levéltári és elbeszélt adalékok tisztázzák, mi történt magyarok százezreivel 1944-45-ben. /Anita, az óvodás múzeumalapító. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./ Olaszteleken mindenki kénye-kedve szerint szórakozhatott. A Tamási Áron Színház bábtagozata után este fellépett a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. Az erdővidéki kulturális életbe tavaly visszatérő Tókos Melinda Erdőfülében Eldalolom valamennyi énemet című zenés előadóestjét mutatta be. /(hecser): Jó zene és könyv (XI. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./"

"Imecsfalva nevét 1561-ben említik első alkalommal írásban. A kis katolikus közösség lélekszáma a 300-at sem éri el. Kevés református is él a faluban. A katolikus templom 1805 és 1808 között épült, s rajta a késő barokk elemeit lehet felismerni. Volt a falunak egy nagyon régi temploma is, romjaira az út építésekor bukkantak rá. Idegenforgalmi látnivaló a ma iskolaként szolgáló, egykori Cserey-kúria XVIII. századi, kissé átalakított árkádos-tornácos épülete. Falán emléktábla, rajta ez a szöveg: "Ebben az udvarházban élt és / hozta létre a Székely Nemzeti Múzeum / alapját képező gyűjteményt / Cserey Jánosné / született Zathureczky Emillia 1824-1905 / Állíttatta Cserey Jánosné Baráti Társaság 1997-ben." A márvány emléklap fölött, Vetró András fémplakettjén a múzeumalapító arcmása és a kúria kicsinyített képe látható. Itt van a székhelye az említett baráti társaságnak, melynek elnöke Turóczy Árpád tanító. A falucska központjában áll egy millecentenáriumi kopja, melyet az esemény és a falu mindenkori hőseinek emlékére állíttatott Imecsfalva szülötte, Kicsid Béla. /(Kgy. Z.): Imecsfalva (Falulexikon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./"

"Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/ "

"Tettlegességig fajuló vita robbant ki nov. 18-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori irodájában Tánczos Vilmos, az intézmény rektor-helyettese és Xántus Gábor, az idén alapított fotó, filmművészet és média szak egyik vezetője között. Az incidens Szilágyi Pál rektor jelenlétében zajló szakmai megbeszélésen történt. Xántus Gábor elmondta, hogy az egyetem média szaka új felszerelésének elhelyezéséről tárgyaltak. Ebben nem sikerült egyetérteniük, Tánczos Vilmos ezért nekiment. Az EMTE 114 ezer euró értékű fotó- és filmstúdió felszerelést vásárolt Magyarországról. A konfliktus valós oka, hogy Pethő Ágnes, Tánczos Vilmos felesége az elméleti képzés irányába fejlesztené a szakot, addig Xántus a filmes-televíziós gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt. Szilágyi Pál rektor kezdetben cáfolta, hogy tettlegességig fajult volna a megbeszélés, utólag kijelentette: az esetet a kuratórium vizsgálja meg. /-or-: Tettlegességig fajuló konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Tánczos Vilmos Kató Béla kuratóriumi elnökhöz eljuttatott levelében tagadta, hogy tettlegességre, vagy pedig verbális agresszióra került volna sor közte és Xantus között. Tánczos szerint Xantus - annak hallatára, hogy a rektor-helyettes független kolozsvári és budapesti szakemberekkel is konzultált a médialabor kapcsán - "felugrott a székről, majd az asztalom sarkához állva, az előttem álló papírnyalábot felragadva, megvető gesztussal folyamatosan csapkodni kezdett, egészen közel az arcomhoz, miközben hangosan azt kiabálta, hogy velem soha többé nem áll szóba, és végül a papírköteget megvetően felém lökte. Az előkészített érveim belémfojtása és a sértő gesztus miatt magam is indulatba jöttem, felugrottam, azzal a szándékkal, hogy Xantus Gábort saját irodámból, sőt az egész épületből kikergessem. Ekkor a jelen lévő Szilágy Pál rektor úr elém állt, Xantus kolléga ijedtében kiugrott az ajtón, én pedig utána szaladtam, és az emeleti üléstermen átvágva a titkárságig követtem, ahová ő előlem bemenekült. Az incidens során sem testi, sem pedig szóbeli inzultus nem történt, egyikünk részéről sem" - áll a Katónak címzett levélben. Szilágyi Pál a Krónika kérdésére elismerte, hogy az irodában szóbeli konfliktus alakult ki a két fél között, de több ízben is kijelentette: irodáján belül nem történt tettlegesség, szerinte az ügy rendkívüli mértékben "fel van fújva". A rektor úgy nyilatkozott: nem hallott senkitől semmit a testi bántalmazásról. Xantus kifejtette, megvárja a szenátus és az alapítói közgyűlés döntését. Mint mondta, számára teljesen elfogadhatatlan, hogy Tánczos és Szilágyi tagadják a testi bántalmazás tényét, és fontolóra veszi, hogy távozni fog a Sapientiáról. A filmes szakember egyelőre nem tartja meg előadásait az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Lepedus Péter: Akadémiai tettlegesség? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke összeegyeztethetetlennek tartja a nevével fémjelzett autonómia-tervezetet a szakértők által kidolgozott tervezettel. A Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt által bemutatott, valamint Bakk Miklós politológus szakértő által ismertetett csomag azáltal újszerű, hogy a Székelyföld autonómiáját az Európai Unió által is szorgalmazott regionalizmus keretébe próbálja beilleszteni. Az általuk felvázolt aszimmetrikus regionalizmus azt jelentené, hogy a székelyföldi régió a kulturális, nyelvi sajátosságai folytán többlethatásköröket kapna a többi romániai régióhoz képest. Egyenrangú lenne benne a magyar és a román nyelv, a régió közgyűlésében pedig a népszámlálási adatok alapján különítenék el a román és a magyar közösséget megillető helyeket. Csapó I. József értékelése szerint az aszimmetrikus regionalizmus csomagja ellentmond az Európa Tanács 2003/1334-es autonómiahatározatának. Csapó ennek ellenére megjegyezte, ha az SZNT állandó bizottsága úgy határoz, hogy elemzi a tervet, és egyes elemeit beépíti a SZNT munkadokumentumába, akkor tartja magát ehhez. /Gazda Árpád: Ütköznek az autonómiatervek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója bejelentette, hogy az ITDH és a Kolozs megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében nov. 28-29-én román-magyar üzletember-találkozót tartanak a kincses városban. Romániában 4285 magyar, illetve román-magyar vegyes tőkéjű vállalatot jegyeznek, amelyből csak 85 számít nagy cégnek. A legfrissebb adatok szerint Románia importjában Magyarország a hetedik legnagyobb partnernek számít, megelőzve olyan uniós tagállamokat, mint Nagy-Britannia és Ausztria. A kereskedelmen túl a két ország az idegenforgalom terén is komoly partnernek számít, mivel a külföldre utazó románok első számú célországa Magyarország, emellett a Romániába érkező turisták közül minden harmadik magyar. A magyarországi cégek jegyzett törzstőkéje Romániában eléri a 230 millió dollárt. Halász János úgy vélte, a magyarországi beruházások elérik az 500-600 millió dollár értéket. A Magyarországról érkező tőke Hargita megyében jelentős mértékű, ahol a külföldi befektetések 54 százalékát teszi ki. Második helyen áll Kolozs megye, ahol a külföldi tőke 46 százaléka származik Magyarországról, míg a harmadik Maros megye, ahol a magyarországi tőke az idegenből érkező befektetések egyharmadát teszi ki. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az unió vámhatára arra készteti majd a román vállalkozókat, hogy logisztikai központokat hozzanak létre Magyarországon, és onnan lássák el az unió piacát termékekkel. /B. T.: Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"

"A Legfelsőbb Bíróság ugyan visszautasította Albert Álmosnak a végrehajtás felfüggesztése érdekében benyújtott keresetét, ám az ügy ezzel még nem zárult le - közölte a sepsiszentgyörgyi polgármester. Az ún. "első zászlóper" tavaly júniusban robbant ki, amikor a prefektus százmillió lejes bírságot rótt ki a megyeközpont polgármesterére, részint, mert a városháza tornyáról "eltűnt" a román zászló, részint, mert a polgármesteri hivatal kétnyelvű fejléces papírokat használt. A bírságot Albert Álmos nem fizette ki, ezért került sor pereskedésre, melynek során az onesti-i bíróság és a bákói törvényszék is a prefektúrának adott igazat. Ezt követően a polgármester a Legfelsőbb Bírósághoz, illetve a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz fordult, s míg e fórumoktól várja a döntést, a végrehajtás felfüggesztését kérte. Ezt utasította most el a Legfelsőbb Bíróság, de a büntetés kifizetéséről egyelőre szó sem lehet - jelentette ki Albert Álmos -, mivel időközben a bákói törvényszék újból napirendre tűzte az ügyet, az első tárgyalásra december 8-ra szól az idézés. Ha mégis fizetnie kellene, az összeg már rendelkezésére áll: a testvérvárosok és a helyi vállalkozók összeadták a százmilliót. /(vop): Az újratárgyalásig nem fizet a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./"

"A Bihar megyei RMDSZ vendégeként Nagyváradon járt Glatz Ferenc akadémikus fogalmazta meg, hogy Erdély az erdélyieké. Előzőleg Glatz Ferencet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták. A nemzetiségi kérdés a jövő Európájának nagy kérdése lesz, vallja Glatz Ferenc. Az identitás kialakításához egy komoly Európa-történet is szükséges, ennek megírására vállalkozott Glatz Ferenc történész. Véleménye szerint a romániai magyar egyetem kérdését is meg kell vizsgálni. "Erdély az erdélyieké" - mondotta. "Az erdélyiek fölnőttek, hogy meghatározzák sajátosan erdélyi érdekeiket, a magyarság érdekei igencsak közösek az erdélyi románokéval, amit be kell látnia előbb-utóbb a román értelmiségnek is. Tragédia, hogy Budapestről kettéosztják az erdélyi magyar értelmiséget. Itt kell feltalálniuk magukat az erdélyieknek." Erkölcstelenség véleménye szerint ebből pártpoltikát fabrikálni. /Balla Tünde: Erdély az erdélyieké. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

"Dr. Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, a határon túli magyar kultúra megőrzéséért, ápolásáért, a gazdag munkásságért, valamint hosszú időn át kifejtett aktív tevékenységéért Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Haáz Sándornak. /Kitüntették Haáz Sándort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

"A nov. 22-i érmindszenti Ady-zarándoklat köré szervezett Ady-ünnepség az RMDSZ Szatmár Megyei Szervezetének Állandó Bizottsága nyilatkozata szerint sajnálatos módon, nem művelődés-, hanem aktuálpolitikai célokat szolgál. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által készített programból kiderül a rendezvény szervezőinek manipulációs szándéka. A bizottság a túlpolitizált rendezvénnyel nem ért egyet. /Nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 21./"

"László Csaba 1985-ben a brassói Transilvania Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, az erdélyi magyar néptánccal egyetemista korában kezdett ismerkedni. A 80-as évektől számos néptánc- és népzenegyűjtést végzett. Alapító tagja volt a Sepsiszentgyörgyön 1983-ban megalakult Stúdió, majd az 1990-ben ugyanott létrejött Háromszék Táncegyüttesnek. 1987-ben Székelykeresztúron megalakította a Pipacsok Néptáncegyüttest, melynek azóta is vezetője és koreográfusa. Néptáncfeldolgozásai ennek az együttesnek a műsorában kerültek színpadra. Kezdeményezője és főszervezője a Székelyföldi Tánctábornak. Az 1998-ban megalakult Udvarhely Táncműhely hivatásos táncegyüttes művészeti vezetője lett. Itt készült fontosabb műsorai: Táncos idők, Tragédia, Együttélésben, Katonák, Százlábú kaland és Székely sorsképek. Ez utóbbit a Háromszék Táncegyüttessel közösen mutatták be. Három évvel ezelőtt - bizonyos okok miatt - a Csalóka zenekarral és néhány táncossal együtt ő is felmondott. Azóta legtöbbet a Pipacsok Néptáncegyüttessel foglalkozott. A felnőtt csoport mellett létrehozott egy 45-50 tagú fiatal tánccsoportot, amely annyira fejlődött, hogy az Örökség című előadásban a nagyokkal együtt szerepelt. Az elmúlt években a Kis Pipacsokkal már háromszor voltak Olaszországban, de felléptek Hollandiában, Németországban és többször Magyarországon is. Ebben az évben indították el a Nemzetközi Néptánc Udvarhelyszéken elnevezésű rendezvényt. László Csaba 2003. február eleje óta a Nagyváradon alakult hivatásos táncegyüttesnél dolgozik. Nagyváradon az Állami Filharmónia keretében megalakult hivatásos táncegyüttes első táncjátéka a november elején bemutatott A só útja című kétrészes táncjáték volt, koreográfusa és rendezője pedig László Csaba. Büszke arra, hogy ez a harmadik hivatásos táncegyüttes, melynek születésénél bábáskodott. A só útja című táncjáték sikeréhez még hozzájárult a Csalóka zenekar, az Udvarhely Néptáncműhely két táncosa, valamint Zsidó Ferenc prózaíró. László Csaba emellett továbbra is rendszeresen foglalkozik a Pipacsokkal. /László Miklós: László Csaba a harmadik hivatásos együttes születésénél bábáskodott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./"

"Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban megnyílt a 67 éves székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész alkotásait tartalmazó 29. egyéni kiállítása. 1970-től egyéni kiállításainak színhelyei Székelyföld városai voltak. Fülöp Lajos múzeumigazgató többek közt szólt arról, hogy Nagy Péter életútját kitartó és következetes alkotókedv jellemzi. Számára a legmegfelelőbb technikák az akvarell és a pasztell, de nem idegen tőle az olaj és a tempera sem. A bikafalvi születésű Nagy Péter munkái az ember és a táj elválaszthatatlan kapcsolatát mutatják. /László Miklós: Nagy Péter és a táj elválaszthatatlan kapcsolata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./"

"Komoly erőfeszítéseket tesz a Román Hírszerző Szolgálat annak érdekében, hogy megszabaduljon szekus múltjától, és modern titkosszolgálat látszatát keltse. Mindez csak kozmetikázás a CNSAS szerint. Törökországban a múlt hét végén és ezen a héten sok emberáldozattal járó merényleteket követtek el. A török titkosszolgálat azt gyanítja, hogy a felrobbantott bombákat Románián és Bulgárián keresztül csempészték a helyszínre. Szeptemberben az egyiptomi belügyminiszter azt állította, hogy az al-Kaida többek között Romániában is szorgalmasan építi hálózatát. Ennek az állításnak a valódisága nem bizonyosodott be. /Chirmiciu András: Titkosszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/"

"Nastase miniszterelnök kétnapos látogatásra Temes megyébe érkezett. A varsói Közép-európai Kezdeményezés regionális politikai csúcstalálkozóról Adrian Nastase kormányfő útja egyenesen Temesvárra vezetett, ahol először az európai uniós mintára létrehozott Romániai Fiatal Farmerek Egyesületének alakuló ülésére volt hivatalos. A kormányfő és kísérete ezután az SZDP megyei szervezeténél az elnökség tagjaival folytatott zártkörű tárgyalást. A Nyugati Jelen kérdésére a miniszterelnök kijelentette: bár közeledik az év végi határidő, hivatalos egyeztetés nem történt még, csupán az "RMDSZ vezetőinek egyikével-másikával" tanácskozott az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításáról. "Bízom abban, hogy sikerül civilizált módon, mindkét félnek megfelelő, senkinek az önérzetét nem sértő megoldást találni december 15-ig" - hangzott az udvarias válasz. /Pataky Lehel Zsolt: Udvarias ígéret a szoborügy rendezésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/"

"A hivatalosan 1990 márciusában megalakult Hálót - teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata - egy világiakat tömörítő budapesti felnőtt csoport hozta létre azzal a céllal, hogy hidat verjen a katolikus közösségek között. Az eltelt tízegynéhány évben a mozgalom szálai a Kárpát-medence egész területét átfogták. Öt országban - Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország - több mint 800 magyar közösség talált egymásra. A Bánságban először Aradon jött létre Háló-csoport. Nov. 14-16. között Temesvár is bekapcsolódott a Hálót "bogozgatók" közösségébe. A házigazdák - a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) és a Szent Gellért ifjúsági csoport üdvözölték a vendégeket. Mintegy száztízen gyűltek össze. Mi a Háló? címmel Szeibert András vezetőségi tag a mozgalom célkitűzéseit, törekvéseit ismertette. A programban előadások, kiscsoportos beszélgetések, városnézés váltották egymást. /Bánsági Csilla: Háló-találkozó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/ "

"Nov. 20-án megszavazták a képviselők és a szenátorok a jövő esztendei állami költségvetést, nagyvonalúan eltekintve az ellenzék kifogásaitól. A költségvetési hiányt 3 százalékosra tervezték, 5,5%-os gazdasági növekedéssel, 9%-os inflációval számolva, az export 8,2%-os gyarapodást jegyezne, az import pedig 8%-ost. A költségek egyharmadát a szociális kiadások jelentik (a bruttó hazai termék 10,8%-a). Jelentős mértékben nő a helyi költségvetéseknek szánt pénzmennyiség is, elérve a 23 400 milliárd lejt. Megemelték a tanügy, az egészségügy és a kultúra 2004-es költségvetéseit. A szakértők szerint a jövő esztendei költségvetés kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik, mint az idei. A személyi jövedelemadó tekintetében újdonság lesz az adózandó adószintek számának 5-ről 3-ra való csökkentése. A gyógyszerekre és a szállodákra alkalmazott hozzáadott értékilleték 19%-ról 9%-ra csökken. Növekedni fog a fogyasztói adó, ami az üzemanyagok, a dohányáruk és a szeszes italok kiskereskedelmi árait fogja gerjeszteni, az energiahordozókét és az energiákét, az előbbi pedig az importárukét is. /Hecser Zoltán: Megszavazás után a költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"

"Magyarország által támogatandónak tartja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő viszont a tervezetek készítésénél fontosabbnak tartotta az apró autonómiaszigetek kiépítését. A Kárpát-medencei magyarság megmaradására és gyarapodására az egyedüli reális lehetőség, ha az képes kivívni autonómiáját - jelentette ki a Krónikának Németh Zsolt. A fideszes politikus úgy ítélte meg, a határon túli magyarság szociológiai helyzetének drámai alakulása megköveteli a határozott megoldások keresését. Németh Zsolt szerint ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váló Magyarország támogassa az erdélyi autonómiatörekvéseket, világos politikai elkötelezettségre van szükség a magyar kormányzat részéről. A külügyi bizottság elnöke úgy vélte, jelenleg a nemzetközi feltételrendszer kedvez az autonómiatörekvéseknek. Sajnálatosnak mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány mögött nincsen még meg a szükséges elkötelezettség. Tabajdi Csaba elmondta, már húsz éve figyelemmel követi a határon túli magyarság kérdését, és ezen belül az autonómiatörekvéseket is. A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ autonómiaépítési folyamatát tartja követendő modellnek. Úgy vélte, egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya-építés legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése. - Azt tartom szigetépítésnek, amit Kató Béla Sepsiillyefalván, Böjte Csaba Déván vagy Gergely István Csíksomlyón tesz, de a Sapientia Tudományegyetem is ilyen, mondta. Tabajdi úgy vélte, a magyarországi jobboldal mákonyozza a határon túli magyarságot az autonómiával és a kettős állampolgársággal. "Magyarországon sikerült az országot kettészakítani, és úgy látom, hogy a jobboldal Németh Zsolt vezetésével azon mesterkedik, hogy Romániában is két magyarság legyen" - szögezte le Tabajdi. A Kolozs megyei PSD, a kormánypárt dicséri az RMDSZ tisztánlátását és hevesen elítélte az autonómiatervezetet, amelyet "az önjelölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács" mutatott be az "etnikai alapú enklávék" létrehozásáról. A megyei PSD közleménye kiemelte az RMDSZ "realizmusát és tisztánlátását", amellyel megszavazta annak az alkotmánynak a módosítását, amelynek 1. cikkelye kimondja: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam". /B. M., Gazda Árpád: Határokon átívelő nézetkülönbségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./"

"A Sapientia Alapítvány közleményt adott ki a nov. 18-án dr. Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus közötti incidenssel kapcsolatban. Az eseményekről az abban érintett két fél egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat juttatott el az alapítvány vezetőségéhez. Éppen ezért a történtek tisztázására Kató Béla, az alapítvány elnöke kivizsgálást kért. Az alapító egyházfők nov. 27-én kerítenek sort az ügy megtárgyalására. /A Sapientia Alapítvány közleménye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ vezetősége megdöbbenéssel értesült az EMTE-Sapientia egyetemen történt incidensről. Xantus Gábor panaszt tett a MÚRE elnökénél, Csép Sándornál, miszerint egy intézményi vita során a Sapientia prorektora, Tánczos Vilmos testileg bántalmazta őt. A MÚRE-t érdekképviseleti és érdekérvényesítési szerepe arra kötelezi, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megvédje tagjait és támogassa őket hivatásuk gyakorlásában. Az újságíró-társadalom elvárja a Sapientia kuratóriumától és az illetékes testületektől a tárgyilagos kivizsgálást. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"Magyar-katalán írótalálkozó volt nov. 20-án Barcelonában. A Katalán Írószövetség hatodik alkalommal megrendezett Baráti Szó programjának idei meghívottjai magyar alkotók, Kalász Márton, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Esterházy Péter, Grendel Lajos, Szilágyi István /Kolozsvár/ és Déri Balázs. A kétnapos rendezvény keretében kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a mai magyar és katalán irodalomról. A program nov. 21-én a szerzők felolvasóestjével zárult. A fordítások könyv alakban is megjelennek. /Kultúra - magyar-katalán írótalálkozó. Szilágyi István is a meghívottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"

"Az alkotmánymódosítás utáni helyzetről szervezett konferenciát egy hete az RMDSZ Kolozsvárott. Az autonómia kérdése is felmerült. A konferencián megfogalmazták: az autonómia kérdése egészen másképp néz ki az Európai Unió szemszögéből. Egy újságírói kérdés a következőképpen hangzott: "ha annyira anakronisztikus és dilettáns a Csapó József által fémjelzett autonómia-statútum, akkor hol vannak azok a korszerű, szakmailag is kimagasló értékű autonómia-statútumok, melyeket 1996 óta az RMDSZ kidolgozott?" Markó Attila megjegyezte, sajnálja, hogy nem neki tették fel a kérdést, az ő válasza ez lett volna: az RMDSZ autonómia-koncepciója az építkezés. Megkérdezte: vajon része-e az autonómiának az, ha magyar vidéken magyar ember tulajdona a termőföld? Továbbá: része-e az autonómiának a mindennemű ingatlanok tulajdonviszonyának rendezése? A magyar egyházak autonómiája, és a felekezeti oktatás léte? A magyar anyanyelvű oktatási intézményhálózat? A magyar nyelvhasználat joga az államigazgatás és közigazgatás minden területén, beleértve az igazságszolgáltatást is? Az autonómia nem koncepció: de eredmény /Markó Attila: Hétvégi "feleselés" Autonómia-koncepció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"