Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
2003. október 13.
"Igazfalva kétnapos ünneppel emlékezett a falu alapításának 110. és temploma felszentelésének 100. évfordulójára. A református templomban a padsorokban helyet foglalt számos testvérgyülekezet küldöttsége is. Tőkés László püspök üzenetét Forró László tanácsos tolmácsolta. Az igazfalvi gyülekezetet köszöntötte Szászfalvi László, Békés megyei országgyűlési képviselőt, aki a maga és családja nevében átnyújtott 100 ezer forintot a templom külső tatarozására. Az ünneplő gyülekezet a százéves templom centenáriumára állított kopjafánál (Gergely Zsolt lugosi fafaragó munkája) rövid műsornak tapsoltak. Nagy János nyugalmazott tanító munkája megjelent: Igazfalva története 1893-2003 című falumonográfiához, Vésztőn adták ki. /Sipos János: Száztíz év reménye. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./"
2003. október 13.
"Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ "
2003. október 13.
"Okt. 11-én Marosvásárhelyen sokan megjelentek a Nagy Pál-emlékkiállítás megnyitóján, amely a festő, művészpedagógus, művészeti író sokoldalú egyéniségét, gazdag életművét idézte fel. A tárlaton Nagy Pál festményei mellett grafikáiból, plakátterveiből, vázlataiból is bőséges válogatást láthatnak az érdeklődők. /(nk): Telt ház a Kultúrpalota galériáiban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ "
2003. október 14.
"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezték: nem támogatják a székely vagy magyar nemzeti tanácsok megalakulását, továbbá az RMDSZ helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, s azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. A döntésről az RMDSZ belső ellenzéke, Szilágyi Zsolt képviselő kijelentette: az SZKT döntését az RMDSZ történetének egyik legszégyenteljesebb határozatának tartja. Ugyanis az autonómiáért folyó küzdelem olyan nemzetpolitikai cél, amelynek minden magyart össze kellene kötnie. A román karhatalom megfélemlítő akciója mellett most már az RMDSZ vezetősége is meg kívánja félemlíteni azokat, akik az autonómiáért tenni is kívánnak valamit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) éppen azt az autonómia-elképzelést vállalja fel, amely már 1990-től szerepel az RMDSZ programjában is. Szilágyi nem tartja kizártnak annak a lehetőségét sem, hogy a szóban forgó döntést valamilyen kormánypárti sugallatra hozták volna. Az EMNT és az SZNT nem fog indulni a választásokon, ezt Szilágyi elmondta az SZKT-n is. A tanács azért jön létre, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét megjelenítse. A különböző polgári egyesületek és szervezetek viszont részt vennének a választásokon. Szándékos, hogy egyesek összekeverik a polgári egyesületeket, szövetségeket, illetve a Reform Mozgalmat (RM) az EMNT-vel. Az EMNT végül is összefogó ernyője kell hogy legyen az erdélyi magyar autonómiát támogató politikusoknak. Első lépésként az autonómia megvalósítására vonatkozó törvénytervezetet kell kidolgozni és benyújtani a román parlamenthez. A totalitárius államra jellemző eszközökkel figyelik és próbálják megfélemlíteni azokat az embereket, magyarokat, akik az RMDSZ hivatalos csúcsvezetésének politikájától eltérően az autonómiáért akarnak tenni is valamit. A székelyudvarhelyi fórum alkalmával maga Adrian Nastase miniszterelnök fenyegetett főügyészi eljárással, de végül is ez nem következett be. Az EMNT a szilágysági fórumon felhívást fogadott el az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a nemzetállami megfogalmazás nem került ki az alkotmányból, az új alaptörvény az erdélyi magyarokat nem ismeri el államalkotó tényezőnek, továbbá nem ismeri el az autonómiához való jogot és a regionalizmust, mint szervező elvet, ezért a felhívásban azt tanácsolják: a magyarok menjenek el és szavazzanak az alkotmánymódosítás ellen. /Papp Annamária: Szilágyi: Szégyenteljes az SZKT döntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 14.
"Magyar Bálint oktatásügyi miniszter erdélyi körútját okt. 13-án a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tett látogatásával zárta. A miniszter megkérdezte, hogy mire lenne szüksége az iskolának. Az iskolában elegendő számítógép található, viszont hiányoznak a magyar nyelvű oktatóprogramok, hangzott a válasz. A vendég elmondta, hogy a magyarországi szakminisztérium az ottani oktatást on line-on elérhető anyagokkal szeretné a jövőben hatékonyabbá tenni, ezeket a programokat reményeik szerint a határon túli iskolák is felhasználhatnák. A digitális tananyag fejlesztésére egymilliárd forintot fordítanak. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes megemlítette azt a helyi problémát is, hogy a vidéki diákok elszállásolása a megyeszékhelyen sok esetben nem megoldott, több bennlakásra lenne szükség, ehhez kért támogatást. Magyar Bálint rámutatott, hogy a magyarországi minisztérium határon túli programjában évente egy kollégium átadása szerepel, ám azok a régiók elsőbbséget élveznek, ahol a magyarság már csak szórványban él. Magyar Bálint egy számítógépet ajándékozott az iskolának.. /Tegnap Szatmárnémetiben járt a magyar oktatásügyi miniszter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"
2003. október 14.
"Okt. 13-án Bukarestben először ülésezett együttesen a most megalakult Román-Magyar Üzleti Tanács. A magyar befektetők számára elsősorban a nagyipar, az energetika, az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, valamint az idegenforgalom területén van lehetőség bekapcsolódni a romániai privatizációs folyamatba - fogalmazódott meg a találkozón és privatizációs konferencián. Tavaly novemberben alakult meg Budapesten Magyar-Román Üzleti Tanács a magyar nagytőke képviselőiből. Hasonló célok jegyében megalakult Bukarestben a Román-Magyar Üzleti Tanács. Bartha Ferenc, a tanács magyar tagozatának elnöke elmondta: kihasználatlan tartalékok vannak még a két ország gazdasági kapcsolataiban. Verestóy Attila, a román tagozat alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyar közösségnek is érdeke a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. /Magyarok hídszerepben. Megalakult a Román-Magyar Üzleti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 14.
"Az ügyészség fenyegeti, a Pro Európa Liga védi a plakátragasztókat. Az alkotmány első cikkelyének idézésével próbálta a települési székely tanácsok megalakulásának törvényellenességét bizonyítani Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. A marosvásárhelyi főügyész 5-15 éves börtönt helyezett kilátásba a plakátragasztóknak, a Pro Europa Liga viszont a hatóságok politikai terrorizmusa ellen tiltakozott. Ellentétesnek érzi az európai szellemmel a székely tanácsok megalakulását Gabriel Oprea, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter. "Románia az alkotmány meghatározása szerint független, szuverén, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Ha területén úgynevezett székely vagy nemzeti tanácsokat hoznak létre, és ez nem a törvényes feltételek között történik, akkor ezeknek a tanácsoknak nincsen jogi alapjuk" - jelentette ki a miniszter. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus egyenesen aberrációnak titulálta a "Székelyföld autonómiájának a kikiáltására irányuló" terveket. A prefektus szerint Romániában a kisebbségi kérdést az európai standardok szerint sikerült megoldani, és a decentralizálási politika érdekében állandó párbeszéd zajlik a felek között annak érdekében, hogy "a román állampolgárok valamennyi csoportjának a vágyai teljesüljenek". /Beindult a nyilatkozatháború. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 14.
"A Magyar Ifjúsági Tanács szerepe és feladata a romániai magyar ifjúság érdekképviselete, emiatt állást foglalt alkotmánymódosítás ügyében. A módosított alkotmány az erdélyi magyar nemzeti közösséget továbbra sem ismeri el államalkotó társnemzetként, nem biztosítja az e jogállásból fakadó teljes egyenrangúságot, sem az autonóm közösségi élet törvényes alapját. A módosított alkotmány megerősíti Románia egységes nemzetállami jellegét. Az alkotmány szerint "Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása"; "A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja" stb. Minderre öntudatos erdélyi magyarokként nem szavazhatunk igennel - olvasható a MIT nyilatkozatában. A kormánypárt és a vele együttműködő RMDSZ-vezetőség az erdélyi magyarságot az alkotmánymódosításról egyoldalúan tájékoztatta. /A MIT nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"
2003. október 14.
"Az aradi Szabadság-szobor visszaállításának Bukarestből történő lefújása után három romániai értelmiségi, a bukaresti Gabriel Andreescu és Ágoston Hugó, valamint a sepsiszentgyörgyi-brassói-bukaresti Bíró Béla nyílt levélben szólította fel Markó Bélát, hogy az RMDSZ semmilyen körülmények között se szakítsa meg az együttműködést a kormányzó román Szociáldemokrata Párttal. Andreescu, a Soros Alapítvány romániai megbízottja, Ágoston, az RMDSZ delegáltja a Román Rádió igazgatótanácsában, Bíró, az MSZP-SZDSZ-koalíció romániai ideológusa jelentéktelen érzelmi kérdésnek minősítette a szoborügyben az erdélyi magyarság - és az összmagyarság - által elszenvedett újabb megaláztatást. A balkáni politikai ügyeskedés és alkudozás, a dörgölőzés és megalkuvás mellett kardoskodó hármaknak Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, egyetemi professzor adott frappáns választ a sajtóban, egyebek mellett kimondva: elfogadhatatlan az a "rommagyar" értelmiségi álláspont, hogy a magyarok vegyék végre tudomásul és törődjenek bele abba, hogy ők semmit sem csinálhatnak Romániában a többségi nemzet engedélye nélkül. A nyílt levél megfogalmazói szerint egy ilyen apró interetnikai koccanásért igazán kár volna cserben hagyni Adrian Paunescu pártját. /Nits Árpád: (cím nélkül). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"
2003. október 14.
"Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere újra az RMDSZ-tanácsosoknak üzengetett. Kijelentette, hogy az új közigazgatási törvényben büntetéseket kellene kilátásba helyezni azon képviselők ellen, akik a város költségvetési előírásainak teljesítésével kapcsolatos határozattervezeteket visszautasítanak. A Marosvásárhelyen és környékén történt incidensekkel kapcsolatosban hangoztatta: "hosszan tartó hányingere van azoktól a bizonyos plakátoktól...", majd úgy vélekedett, hogy a mindennapi valóságra és nem az elmúlt korokra kell gondolni. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményezői Testületéről szólva pedig megjegyezte, hogy ha ki akarnak tűnni, "egy szemeteskukára kellene álljanak, és ott verjék a hátsó felüket." Fodor Imrével kapcsolatosan kijelentette, "az alpolgármester nem foglalkozik a város dolgaival, csak ül az irodájában, és azonkívül, hogy hergeli az RMDSZ-tanácsosokat, nem csinál semmit". /(b.): Üzenget a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./"
2003. október 14.
"A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja egyszerű fogadalmas női szerzetesrend. A két világháború közti időszakban a Notre-Dame apácák a Bánságban több óvodát, illetve iskolát is fenntartottak, 1990 után a szerzetesrend mégis arra kényszerült, hogy a kommunisták által felszámolt intézményeit új ingatlanok felhúzásával pótolja. Hathatós külföldi segítséggel Temesváron, a józsefvárosi plébániatemplom udvarában magasodó emeletes épületben német és román napközisek mellett idén ősszel külön csoportot alkotó húsz magyar anyanyelvű óvodás is van. A kicsikkel egyelőre öt óvodapedagógus foglalkozik. /Gurzó K. Enikő: Temesvár. Megnyílt a nővérek óvodája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"
2003. október 14.
"Az idei tanévben tíz román nemzetiségű egyetemi hallgatónak is ösztöndíjat folyósít a Mecénás Alapítvány - jelentette be Nagyváradon a kuratórium okt. 13-i sajtótájékoztatóján Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, az alapítvány egyik alapítója. A havi kétmillió lejes ösztöndíjat olyan egyetemisták pályázhatják meg, akiknek előző évi, illetve felvételi átlaga nyolcasnál nagyobb, és akik vállalják, hogy tanulmányaik végeztével legalább öt évig szülőföldjükön maradnak. A Mecénás Alapítvány 2000-ben jött létre, a jó tanulmányi előmenetelű, Bihar megyei lakhellyel rendelkező vagy Nagyváradon tanuló magyar egyetemi hallgatók támogatásáért. Eddig az alapítvány javarészt üzletemberek, közéleti személyiségek számára szervezett bálokból teremtette elő az ösztöndíjakat. Az év elején a megyei önkormányzat egyhektáros, a városi strand területéből kihasított telket bocsátott ingyenesen az alapítvány rendelkezésére, hogy ott termálszállót és kulturális központot építsen. A beruházás anyagi fedezetét - 320 millió forintot - a magyar kormány biztosítja. Az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a Mecénás Alapítvány vállalta, hogy ezentúl tíz román egyetemistát is támogat. /Pengő Zoltán: Ösztöndíj románoknak is. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 14.
"Két megyei önkormányzat, a Maros és a Kovászna megyei kérte felvételét a Hargita Turisztikai Egyesületbe. A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére létrejött civil szerveződés közgyűlése jóváhagyta a tagfelvételi kérelmet - tájékoztatott Mátéffy Győző, az egyesület ügyvezetője. Az 1997-ben bejegyzett egyesület 2001-től működik teljes gőzzel - mondta Mátéffy Győző. Az egyesület tagjainak száma elérte a 120-at. A tagság önkormányzatokból és idegenforgalmi vállalkozásokból áll. Az ügyvezető elmondta, hogy a közeljövőben a Brassó megyei önkormányzat társulását szeretnék elérni, hisz a négy megye együtt nagy idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. /Sarány István: Hargita Turisztikai Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./"
2003. október 14.
"Okt. 13-án Bogdándon rendezték meg az idei, tizenharmadik "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny megyei döntőjét, amelyen kilenc - szatmárnémeti és megyeközpont környéki - versenyző mérte össze énektudását. Hatan jutottak be a Kárpát-medencei döntőbe a megyéből. /(fi): "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"
2003. október 14.
"Holtmaroson találkoztak a világháborúban szolgált, felső-marosmenti honvédek.Ökumenikus istentisztelettel kezdődött okt. 12-én a holtmarosi honvédtalálkozó, Bartha József holtmarosi lelkipásztor kezdeményezésére. Ott volt Szászrégen, Magyarrégen, Marosfelfalu, Marosvécs, Disznajó, Holtmaros, Magyaró, Fickó és Jód "honvédalakulata". Nemes Árpád magyarrégeni lelkipásztor megjegyezte: "amikor a padsorokra nézek, felelevenedik előttem a semmiből teremtődött honvédhadsereg, és az a csodálatos négy év, amikor Észak-Erdélyben is érezhettük, hogy ismét magyarok lehetünk". Meghurcoltatásuk és megaláztatásuk nem ért véget a fegyverletétellel egy időben. "Ellenségekké nyilvánították őket csupán azért, mert szerették a hazájukat és szülőföldjüket" - mondta a szószékről Nemes Árpád. Előkerültek az emléktárgyak, féltve őrzött zsoldkönyvek és dögcédulák, megsárgult képek. /Szucher Ervin: Légcsavar, zsoldkönyv és brómos tea. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 14.
"Okt. 13-án Kézdivásárhelyen megnyílt a Sepsiszentgyörgyön élő és alkotó Miklóssy Mária festőművész gyűjteményes kiállítása. A kiállítást Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa méltatta. Közreműködött Kicsid Gizella, a Tamási Áron Színház művésze és Kostyák Előd budapesti csellóművész. /Iochom István: Miklóssy Mária tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./ "
2003. október 15.
"A szekus dossziékat tanulmányozó bizottság a volt politikai rendőrtisztek névsorát a Hivatalos Közlönynek egy olyan sorozatában teszi közzé, amely nem hozzáférhető a nagyközönség számára, tudósított a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"
2003. október 15.
"A Székely Nemzeti Tanács nem politikai alakulat, hanem civil szerveződés kíván lenni, megalakításának célja pedig az autonómiaigény kinyilvánítása - hangzott el újra a Székely Nemzeti Tanács háromszéki kezdeményezőinek okt. 14-i sajtótájékoztatóján. Horia Grama Kovászna megyei prefektus elítélte a tanácsok megalakítását. A többségükben magyarok lakta háromszéki települések több mint felében okt. 12-én, vasárnap megalakultak a települési tanácsok. A hét végéig további 10-12 tanács megalakulása várható. Tulit Attila, az SZNT Kezdeményező Tanácsának tagja szerint az okok összetettek, egyes régiókban hatásos ellenkampány is kibontakozott. Orbaiszéken például Bukovinszky Miklós református lelkész összehívta a környék papjait, s igyekezett megfélemlíteni őket. A lelkész kifejtette: visszaüthet, ha részt vesznek a települési tanácsok megalakításában. A pénz és emberhiány miatt a szervezők 80 százalékban a lelkészek segítségére támaszkodtak, Bukovinszky gesztusa viszont sok helyen meghiúsította az alakuló ülések megszervezését. "Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az RMDSZ ilyen megosztó álláspontra helyezkedik - hangsúlyozta Tulit Attila. Horia Grama prefektus kijelentette: "Figyeltük és figyeljük a történéseket, és ha kiderül, hogy törvénytelen dologról van szó, azonnal jelezzük az ügyészségen, rendőrségen". /L. P., Farkas Réka: Nem politizálni akarnak. Háromszéki kereszttűz a Székely Nemzeti Tanácsra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./"
2003. október 15.
"Okt. 9-én a kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre évadnyitó ülését tartotta a Bulgakov kávéházban. Ez a kör a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ egyik szakosztálya. A kör idén is főként külföldi előadótanárokat, professzorokat hív meg magyar nyelvű előadásra. /K. Zs.: Jurátus gólyák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"
2003. október 15.
"Zavaros érveléssel akadályozza a prefektúra, hogy Marosvásárhelyt az egykori Kossuth Lajos utca visszanyerje eredeti nevét. Megpróbálják megmagyarázni a minden eszközzel románizáló törekvések bizonyítványát. Kossuth Lajos soha nem járt Vásárhelyen, érveltek. Ez igaz. Azonban például II. Rákóczi Ferencnek, akit éppenséggel Erdélyország fejedelmévé iktatott be a Marosvásárhely tartott országgyűlés, szintén nincs utcája jelenleg Marosvásárhelyen! Ahogyan nincs Aranka Györgynek sem, aki annak idején itt hozta létre s működtette az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Nincs utcája a városban (pedig volt jó ideig) Kazinczy Ferencnek sem, aki itt jártában megcsodálhatta a Teleki Téka kincseit, Tolnai Lajosnak és Petelei Istvánnak sem, akik tollukkal írták be nevüket a magyar irodalom történetébe. Sem Tudor Vladimirescu, sem Cuza Voda nem járt soha Vásárhelyen - és mégis neveztek el utcát róluk. "Etnikai feszültséget" okozhat és "érzékenységet" sérthet, ha egy szép napon Kossuth Lajos nevét olvashatjuk az utcanévtáblán - kongatják a vészharangot prefektusi berkekben. Amikor egyszer estéről reggelre eltüntették Marosvásárhelyt a hagyományos utcaneveket; amikor ismét meg ismét bemázolták a város magyar nevét - akkor nem aggódott senki, hogy esetleg "etnikai feszültséget" okoz az ilyesmi? /Nagy Pál: Csak kérdem tisztelettel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./"
2003. október 15.
"Az egységes, oszthatatlan és a kisebbségeket nem kedvelő román nemzetállam, úgy tűnik, kiheverte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétvégi képviselőválasztó fórumainak első fordulóját. A rendőri és csendőri zaklatásokkal társított belpolitikai össztűz (amiből az RMDSZ is kivette a részét) nem tudta kedvét szegni a székelyföldi szervezőknek, állapította meg Makkay József újságíró. Az autonómia elvi elfogadtatásához folyamatosan napirenden kellett volna szerepelnie az RMDSZ testületeiben, be kellett volna kerülnie az RMDSZ és a mindenkori kormányzópárt közötti egyezkedések forgatókönyvébe, ki kellett volna jutnia az Európa Tanács fórumaihoz. Hiába áll RMDSZ-íróasztalok fiókjában a tíz éve kidolgozott Csapó-féle autonómiatervezet, ha nem foglalkoztak vele érdemben a szövetség döntéshozó fórumai. Az Európai Unió nagyhatalmai, elsősorban Franciaország és Németország mindenféle kisebbségvédelmi chartától fél, hiszen mindkét államnak több milliós lélekszámú bevándorló közösség identitásgondjaival kell szembenéznie. Az SZNT lépése az ügy elé tornyosuló falak ellenére mégis olyan demokratikus jogkövetelés, ami a következő évek hazai és nemzetközi törvényhozói fórumainak középpontjába kerülhet. Mindez addig volt tabutéma, amíg végre kikerült a nyílt politikai színtérre. /Makkay József: Tabutéma-e az autonómia? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"
2003. október 15.
"Idén, immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a rangos anyaországi tudományos diákfórumot, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciát az Esztergom melletti Búbánat-völgyében. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumot ezúttal is népes diákelőadó-csapat képviselte, valamennyien a Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani szakkör tagjai, irányítójuk, Mirk László tanár vezetésével. Halász Péter neves néprajzkutató, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz, ezt követően dr. Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató tartott előadást a népi tárgykultúra és díszítőművészet témában. Kóka Rozália, a kiváló előadóként is ismert néprajzos saját gyűjtése alapján elmondott bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történetei következtek. A csíkszeredai diákok közül Silló Erika Ragadványnevek Csíkszépvízen címen, Zsuzsa a csíkszentgyörgyi Gátkötők községi ifjúsági egyesület története, Nyulas Terézia Hiedelmek boszorkánya a Nyárád menti falvakban címen beszélt. /Nyulas Terézia: Honismereti diákkonferencia Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"
2003. október 15.
"Tíz éve sugároz határon túli műsorokat a Magyar Televízió. Az évfordulón okt. 13-án rendezett budapesti ünnepségen a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Xantus Gábor kolozsvári rendező-operatőrt. A rendező 1990 óta több fesztiváldíjat és szakmai nívódíjat kapott, emellett számos operatőri és rendezői elismerést vehetett át. Xantus Gábor a Sapientia-EMTE idén indult médiaszakának egyik kezdeményezője. A Magyar Televízió 1978. augusztusa óta sugározza német és szerbhorvát műsorát - utóbbi 1993-ban szerb és horvát műsorra vált szét. Ezekhez csatlakozott három évvel később a román, újabb két esztendő múlva a szlovák, 1993-ban pedig a szlovén adás. 1992-ben jelentkezett először a Roma Magazin, két évre rá pedig a kisebb lélekszámú nemzetiségek műsora, a Rondó. Az első határon túli magyaroknak szánt produkció, a Nagylátószög 1993-ban jelentkezett. /Botházi Mária: Kitüntették Xantus Gábort. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./"
2003. október 15.
"Négynapos erdélyi körúton járt az RMDSZ meghívására Magyar Bálint oktatási miniszter. Okt. 12-én az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör vezetőivel találkozott. A miniszter a vele készült beszélgetésben kifejtette: "Meg szerettem volna a helyszínen nézni, hogy az erdélyi magyar nyelvű oktatásnak, kutatásnak, kulturális tevékenységnek milyen igényei vannak." Felvidéken az erőket Révkomáromra összpontosítják. Erdélyben át kell tekinteni, melyek azok a területek, amelyeken a felsőoktatás fejlesztése nem pusztán a magyar nyelvhez tradicionálisan-kulturálisan kötődő szakokra terjed ki - mint pedagógusképzés, néprajz, történelem -, hanem a reálterületekre is, amelyek ugyancsak sikeres életpályákat ígérnek. Erdélyben bonyolítja a helyzetet, hogy folyamatosan bővülő állami magyar felsőoktatási szféra létezik. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen egyre több tanár egyre több diákot tanít magyar nyelven, ugyanakkor a magyar nyelvű oktatás autonómiája kari szinten nem biztosított. Magyar Bálint az első magyar vezető politikus, az SZDSZ vezetői között van, aki a magyar egyetemről kedvezőtlenül nyilatkozott: a Sapientia Egyetem struktúrája az "egyetem alakításának a gyermekbetegségeit magán hordja: kis létszám, nem teljesen világos minőségbiztosítás minden területen, egyenetlen színvonal, s nem teljesen érthető stratégia az egyes területeken." A távlatokat illetően hasonlóképpen vélekedett Tőkés László. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének álláspontját ecsetelve a püspök három kardinális hiányosságként említette, hogy továbbra is megmaradt az első szakasz, mely szerint Románia nemzetállam, továbbá az alaptörvényben nem kaptak helyet a romániai magyarság társnemzeti státusára és az autonómiára vonatkozó javaslatok. Tőkés szerint tehát "azért kell nemmel szavazni, mert a pozitívumoknál jóval többet nyom a latban mindaz, ami a jogszabályból hiányzik." "Nem akarjuk szentesíteni ezt az alkotmányt. Így tehát a nemmel való szavazást ajánljuk híveink figyelmébe, de ez nem zárja ki a választó lelkiismereti szabadságát" - fogalmazott Tőkés László. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek kiemelte: nem a teljes alkotmányról, hanem annak módosításairól van szó, ezek pedig előrelépést jelentenek. "Két rossz körül a kisebbik rosszat kell választanunk, ezért szavazzunk igennel, bár a lelkiismeret szabadságát mindenkinek meg kell adni" - fejtette ki az érsek. /Benkő Levente: Püspöki nem, érseki igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./ "
2003. október 15.
"Okt. 12-én megnyílt Dicsőszentmártonban a Szórvány-magyar Kulturális Központ, a szórványház, a volt zsinagóga épületében. A fűtés bevezetésére nem futotta a támogatásból, jelentette be dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke /egyben a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napok lelke, mentora/. A Kis-Küküllő Galéria is a zsinagógában talált otthonra, mely Bartha Béla festészeti tárlatával nyílt meg. Bartha Béla gondolkodott, hogy festő, költő vagy színész legyen-e, hiszen mindhárom művészet erősen vonzotta, és ki is próbálta mindet, egykor színjátszott, nemrég kötete jelent meg, képeivel rendszeresen szerepel tárlatokon. A szórványház felújítva, színpaddal várta az előadókat és a közönséget. Kétéves munka eredményeképpen - egyelőre inkább az enyhébb évszakok idején - rangos művelődési események színhelye lehet a zsinagóga, melyet haszonbérbe adott a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége. A Pro Urbe kitüntetést idén Adorjáni Károly nyugalmazott unitárius lelkipásztor és Szlovácsek Ida tanárnő kapta. Az idős lelkész a térség néprajzi feltérképezésében szerzett érdemeket. Szlovácsek Ida tanárnő nyugdíjasként is tanít még, a Kis-Küküllő című lapot máig önzetlenül és "bérmentesen" szerkeszti-szervezi, terjeszti. /Bölöni Domokos: Szórványházat avattak Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./ "
2003. október 16.
"Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezletén, Kolozsváron, okt. 14-én több órán át egyeztettek a jelenlévő egyházfők a népszavazásról. Abban egyetértettek, hogy a népszavazásra mindenki menjen el. Abba nem szólhatnak bele, ki milyen álláspontot foglaljon, amikor elmegy szavazni. Egyedül Tőkés László püspök érvelt a nemmel szavazás mellett, az alkotmány szövegében megőrzött nemzetállam szintagma okán. A tanácskozás nyomán közös nyilatkozat született: "Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezlete megdöbbenéssel értesült azokról a hatósági túlkapásokról, melyekre a székely megyék területén került sor az utóbbi napokban. Aggodalmának ad kifejezést a régi politikai rendőrség módszereit idéző megfélemlítő intézkedésekkel kapcsolatban. Síkra száll az alapvető emberi jogok, nevezetesen a lelkiismereti, a szólás-, a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság tiszteletben tartása mellett, és visszautasít bármiféle etnikai és politikai hátrányos megkülönböztetést." /(Csomafáy Ferenc): Egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"
2003. október 16.
"Tőkés László püspök RMDSZ-ből való kizárását helyezte kilátásba a szövetség etikai bizottsága. A püspök arra figyelmeztetett, tagságáról a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet dönthet. Kónya-Hamar Sándor viszont kiállt a szervezet tiszteletbeli elnöke mellett. Tőkés Lászlót elmarasztaló döntést hozott az RMDSZ Szövetségi és Etikai Bizottsága, arra kötelezvén a püspököt, vonja vissza egy korábbi nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a szövetség Bihar megyei vezetőségétől. A püspök ellen Lakatos Péter területi elnök tett panaszt, amiért tavaly nyilvánosság előtt kijelentette, a megyei RMDSZ nem harcolt az Antonescu utca névváltoztatásáért. Egy helyi román napilapra hivatkozva a püspök azt mondta, Kiss Sándor választmányi elnök és Szabó Ödön megyei tanácsos a Demokrata Párt vezetőinek kifejtette, az RMDSZ-nek nincs kifogása Antonescu ellen. "Fegyelmezés, szankcionálás, kiszorítás, fenyegetés, ezek a politikai tisztogatás eszköztárába tartoznak. Fájdalmas, hogy ide jutottunk" - nyilatkozta a püspök. Úgy vélte, politikai célzatosságra vall, hogy az ügyét júniusban tárgyalta a bizottság, de a határozatot csak most közölték. Megdöbbentőnek találta, hogy a marosvásárhelyi főügyész börtönbüntetéssel, az RMDSZ pedig a pártból való kizárással fenyegeti az autonómiáért fellépő Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit. Tőkés furcsállja, hogy tőle az RMDSZ bihari vezetői nyilatkozata visszavonását és a vezetők megkövetését várják, de nem kértek cáfolatot vagy helyreigazítást a cikk miatt melyre megnyilatkozását alapozta. A püspök kijelentette, semminemű felelősségre vonásnak nem hajlandó alávetni magát, tendenciózusnak és megalapozatlannak tartja a fegyelmi határozatot. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke megerősítette, Tőkés László 2000-ben az egyik kolozsvári kerületi szervezetbe lépett be, mi több, ez év júniusában a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. "A Lakatos Péterék vagy Kiss Sándorék bosszúja számunkra nem mérvadó" - jelentette ki Kónya. Tőkés László ellen harmadik alkalommal folyik fegyelmi eljárás az RMDSZ-ben, az előző kettőt a szilágysági szervezet, illetve a szövetség ügyvezető elnöksége kezdeményezte. /Pengő Zoltán: Tőkés László nem kér bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"
2003. október 16.
"Egyelőre nincs remény arra, hogy a hét végén beinduljon a távfűtés Sepsiszentgyörgyön. Akárcsak egy évvel ezelőtt, idén tavasszal is lezárta a Distrigaz a sepsiszentgyörgyi kazánházak gázcsapjait, és május vége óta nincs meleg víz a távfűtési rendszerhez tartozó lakásokban. Tavaly október végére sikerült kialkudni a gázszolgáltatás újraindítását. A városháza idén törlesztette adóssága túlnyomó részét, de nincs változás. A Distrigaz brassói igazgatója szerint Sepsiszentgyörgynek még mindig nagyon nagyok a tartozásai. /Farkas Réka: Hideg van, fűtés nincs. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"
2003. október 16.
"Okt. 15-én Székelyudvarhelyen is megalakult a Székely Tanács, amelynek elnökévé Gyöngyössi Jánost választották, az alelnök Jakab Attila, a titkár pedig Andrészek Csaba lett. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának történetét és terveit. Székelykeresztúron okt. 14-én alakították meg a helyi Székely Nemzeti Tanácsot. Farkas Csaba megbízott ügyvivő leszögezte: az SZNT civil szerveződés, amely nem politikai célok elérésére, hanem az önrendelkezéssel kapcsolatos közösségi akarat megfogalmazására törekszik. Az elnöknek megválasztott Székely Attila megjegyezte, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ alelnöki tisztségéből Farkas Csabát is úgy menesztették nemrég, mint 1995-ben őt. Balázs Melinda orvos és Fülöp Lajos múzeumigazgató - akiket az alelnöki és titkári tisztségek betöltésére kértek fel - közölték, csak ideiglenesen, a választásokig vállalják a tisztséget. Székelykeresztúron hiába próbálták fizetett hirdetésként közzétenni az alakuló ülés helyszínét és időpontját a helyi kábeltévé képújságában: azt a választ kapták, hogy tiltó parancs érkezett "fentről". A székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében tegnap este hét órakor kezdődött a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülése, amelyre több mint százötvennégy szimpatizáns gyűlt össze. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának miértjét, a célokat, terveket, majd megválasztották az SZNT helyi vezetőit. /Zilahi Imre: Nem politikai célokat követnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"
2003. október 16.
"Okt. 15-én megnyitották a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében azt a kiállítást, amely Erdély nagy püspöke, Márton Áron életútját kíséri végig. A most Csíkszeredában látható anyag - fényképek, festmények, írásos dokumentumok - ez év tavaszán a Terror Háza Múzeumban /Budapest/ időszakos kiállításként kapott helyet, tájékoztatott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Egy üzletember, Nyárádi István és Gergely István csíksomlyói plébános ötlete volt: az anyagot vándorkiállításként kell bemutatni a Székelyföldön. A kivitelezésben az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány volt a partner. Két hónap múlva a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, onnan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba viszik a kiállítást, hogy végül Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kerüljön a közönség elé. A kiállított anyaghoz kapcsolódik egy film is, amelyet különböző régi filmrészletekből, bejátszásokból, interjúkból, emlékezésekből, a korabeli sajtóban megjelent részletekből állítottak össze. A kiállítás megnyitóján a Csíki Székely Múzeum udvarán egy fenyőfát ültettek el, ezzel is tisztelegve Márton Áron végakarata előtt, amely szerint temetésére nem virágot, hanem fenyőágat kért. A megnyitón Tamás József segédpüspök emlékezett a nagy elődre. /Takács Éva: Márton Áron emléke képeken, filmen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"